Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

«sr

MECVKI

1862. MÁJUS 19, SZOMBAT

Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének meghívására hazánkban tartózkodik professzor dr. H. Brabant, a világhírű belga stomatoló- gus, a brüsszeli tudomány- egyetem helyettes rektora, a, belga stomatológiai klinika igazgatója, valamint munkatársa, Max Richard, sharle- roi fogszakorvos.

A vendégek hétfőn érkeztek, s az elmúlt napokban megtekintették a főváros nevezetességeit, múzeumokat, s tudományos intézeteket látogattak meg. A zenekedvelő fogspe- eialisták az Operaházban meghallgatták Erkel Bánk bán című operáját. Csütörtökön Dunaújvárosba látogattak.

Professzor Brabant az elragadtatás hangján szólott magyarországi élményeiről:

— Nem kis várakozással érkeztem önökhöz, mint tudós, s mint magánember egyaránt. Tudományos munkásságom során többször kerültem már kapcsolatba magyar stomato- lógusokkal, antropológusokkal, s a személyes találkozás

várakozáson felül

hasznosnak bizonyult.

Különösen sok időt töltött a professzor a Nemzeti Múzeumban Érdeklődését elsősorban a" hazánkon „átvonuló1’ népek; avarok, longobárdok kiállításai kötötte le.

— E tudományos anyagok szakszerű kezelése, mintaszerű rendezettsége mellett egyedülálló azok. pedagógiai szemAz a „bizonyos” új műszer... Grafini olasz fogorvos szenzációját vizsgálja dr. Balogh Károly a fogorvosi kar dékánja (balról fehér köpenyben) és Max Richard

nálják. Az olasz kolléga kellő öniróniával jegyezte meg: -r- Hiába, messze van Belgiumtól Olaszország. Javíthatnánk még a nemzetközi együttműködésen.

Professzor dr. H. Branbant, a paleo-stomatológia úttörője a szónoki emelvényen

Az antropológiai ismereteknek felhasználását a fogászatban nálunk dr. Huszár György docens műveli. Hozzászólását többek között egy 4500 éves budakalászi lelet diapozitívjá- val is illusztrálta;

Dr. Huszár elmondotta, hogy Idehaza az új tudományágat „paleo-stomatológiának.” becézik. Brabant professzor örömmel értesült erről, hisz idáig

e tudományágnak

nem volt neve.

A belga professzor tehát már csak ezért sem érkezett hiába hazánkba, nevett kapott szak- tudománya.

Máskülönben is igen meghitt volt a péntek délelőtti tudományos ülés, franciásan meghitt, hisz a belga előadó, valamint a hozzászólj magyar

fogspecialisták döntő többsége francia nyelven beszélt. A búcsúztatás azonban már kölcsönösen magyarul hangzott, igen őszintén: „A viszontlátásra!”

Dr. Brabant és Max Richard pénteken utaztak haza Belgiumba.

Alacs B. Tamás

MAGVAK IFJÚSÁGI KÖNYVEK KÜLFÖLDÖN

Külföldön is kedvelik, szívesen olvassák a, magyar ifjúsági műveket. Legutóbb Altay Margit: Amit az óra mesél című regényét jelentette meg a varsói Iskry Könyvkiadó 10 000 példányban. A Német Demokratikus Köztársaságban Németh Imre Őserdők mélyén című munkája aratott sikert, a könyvet második kiadásban bocsátotta közre a Altberliner Verlag kiadó. (MTI)

Az Angol—Magyar Baráti Társaság öttagú küldöttsége Budapestre érkezett

Veres József, Budapest Főváros Tanácsa elnökének meghívására az Angol—Magyar Baráti Társaság öttagú küldöttsége pénteken röggel Budapestre érkezett. A látogatásra az Angol— Magyar Baráti Társaság tízéves fennállása alkalmából kerül sor. A küldöttséget Sidney Cole, az Angol—Magyar Baráti Társaság elnöke, vezető filmszakember (a Robin Hood filmsorozat készítője) vezeti. (MTI)

Lakat alatt a féltékeny férj

Április végén hírt adtunk arról, hogy vasvillával mellbeszúrta feleségét Szántó Albert 54 éves alsónémedi földműves. A szúrás okozta seb húsz napon túl gyógyult A féltékeny férjet, súlyos testi sértés vádjával, az ügyészség most őrizetbe vette.

Prémes állatok birodalma

A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben tudományos kísérletek folynak az ország prémes kisállatainak szaik- szerű nevelése és továbbtenyésztése céljából.

Perzsa kos

(MTI foto: Fehérvári Ferenc felv.)

Szívügyük a

Néhány esztendeje szép, jól felszerelt, modern iskola épült lohad? Csak ez lenne? Budakeszin. A község lakói, s az érdekelt nebulók hamar megszerették. De megszerették azok a főiskolások, a budapesti Táncsics Mihály Felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatói is, akik itt töltik négyhónapos szakmai gyakorlatulcat.

Petró Béla elektromérnöknek készült, de helyhiány miatt nem vették fel az egyetemre. Ideiglenesen felcsapott villamoskalauznak, a következő évben azonban — mivel családi körülményei olyanra fordultak, hogy az ő kereseté' is kellett' — el sém' ment fel vételizni.. Tovább lyukasztotta a jegyeket, s a változó kedélyű utasokért a gyerekek kárpótolták. Az egyenes, rokonszenves, olykor „súlyos” gondokkal küzdő srácok, akiknek úttörővezetőjük volt a II; kerületben;

Majorossi György munkás volt. Köves István az esz- tergályozást tanulta meg érettségi után, Takács Imre pedig statisztikusként dolgozott. S amikor megtudták — ki újságból, ki hivatalos helyről, kinek az üzemben szóltak —, hogy felsőfokú tanítóképző nyílik, az „önálló em- ber”-ség után ismét vállalták a sovány forintokat jelentő diákéletet,

Mindez 1959-ben történt, s ők négyen — nyolcvan társukkal együtt — már harmadévesek. Idén nyáron végeznek és ősszel már diplomás tanítóként — Magyarország első diplomás tanítóiként! — foglalják el állomáshelyeiket,

— Hova mentek, fiúk?

A válasz egyöntetű:

— Falura, tanyára — s az indokolás nem késik: — Ott a tanító az iskolán kívül is pedagógus kell, hogy legyen. Ott valóban nagy szükség

van ránk — s ott valóban dolgozhatunk.

Szép program. De amilyen szép, olyan alapos felkészülést kíván;

Székely Ferenc, a budakeszi általános iskola igazgatója, Sinkai Imre, az úttörőcsapat vezetője, s a négy tanítónő, akiknél a fiúk — havonta váltogatva az alsó tagozat osztályait — gyakorlatukat végzik: Soós Klára, Turáni Józsefné, Tauber Mária és Ellmann Ágota így vélekedik ezekről a program megkövetelte kívánalmakról:

— Ha gyakorlatlanok is olykor, látszik, hogy pedagógus egyéniségek. Alapos felkészüléssel érkeztek és itt nagyon komolyan, szorgalmasan dolgoznak. Szívügyük a hivatásuk.

Az igazgató még hozzáteszi:

— Amikor az influenzajárvány naponta hat-nyolc kollégát ágyba kényszerített, a fiúk — „műsoron kívül” — elvállalták a helyettesítéseket.

Meg kellene dicsérni a. fiúkat, de nem lehet, tiltakoznak:

— Ugyan ..; ez természetes ;.: És ami a helyettesítést illeti: kimondottan örültünk. Hiszen a gyakorlat mély vize így vált valóban mély vízzé! Végre elértük azt, hogy ránk szakadt minden felelősség.

Ifjúi hév — amely hamar

Nem;

Több annál. | Hiszen valamennyien kommunista pedagógusnak készülnek, és tudják, mit várnak tőlük — és mit kell várniuk önmaguk- tól.

Az önzetlen összefogást nemcsak a magánéletükben gyakorolják. A munkájukban is. Hiszen rengeteg munkát ad a szakma, az órákra való felkészülés, a közeledő államvizsgák, a félig megírt szakdolgozat — de a „négyes- fogat” nemcsak a szakmával törődik. Együtt rendeznek, festenek, szerveznek, segítenek, ha ünnepélyre készül az iskola és együtt foglalkoznak az úttörőkkel, kisdobosokkal. És szerdánként, amikor összejönnek a községi KISZ-szervezet tagjai — a tanítójelöltek is megjelennek a foglalkozáson, klubdélutánon. Vitáznak, magyaráznak, ismerkednek az élettel. És a problémákkal, amelyeket falun, tanyán — már diplomás tanítóként — nekik kell megoldaniuk;

Szívügyük a hivatásuk; Szívügyük — benne élnek; És ha a munkakedvüket, hitüket és lelkesedésüket az elkövetkezendő hétköznapok sem tudják felőrölni — évek múlva elmondhatjuk róluk, hogy valóban hivatásszerető, kommunista pedagógussá lettek.

Murányi József

Keddre halasztották Carpenter űrutazását

Az amerikai űrhajózási hivatal bejelentette, hogy szom- j batról a jövő keddre halasz- \ tották Malcolm Scott Carpen- \ tér űrutazását. A közlemény- J bői kitűnik, hogy az Aurora— \ 7-es elnevezésű űrhajón még í technikai módosításokat kell '} végrehajtani. Glenn ezredes j Barátság—7 nevű űrhajóján 5 ugyanis a magassági készü- S lékkel és ezzel összefüggésben \ a katapult-rendszerrel voltak \ bajok. Az űrhajóba a ma- í gáss ág mérésére most új be- ! rendezést építenek. Remélik, f hogy a rendelkezésre álló idő \ alatt a technikai módosítások,

! valamint a kilátás az időjárás [megjavulására növeli az ame; rikai űrutas biztonságát.

*

f mm

........................ n i—.1

>

M

áji ” 20-án lép életbe i a MAHART nyári menetrendje

i A MAHART értesíti az í utazóközönséget, hogy a Du- | nán és a Tiszán a nyári fő- | idényi menetrend május 20- án lép életbe. (MTI)

tott és tárcsázni kezdett.

Amikor a hívott fél jelentkezett, megkérdezte:

— Kovácsné van a telefonnál? Elsőnek akartam az örömhírt közölni. Férjét kinevezték a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává

Gyorsan letette a kagylót és megkérdezte tőlem:

— Mit szólsz hozzá? A Kovács délben hazamegy és a felesége a nyakába borul.

Elegem volt Kelemenből. Faképnél hagytam. Két héttel később újra találkoztunk. A karja fel volt kötve:

— Tudod — mon-: dotta —. vannak em- \ berek, akik nem is-j merik a tréfát.

Palásti László '

A vicces ember

Kelemen kivett egy perecet, eltörte, beleharapott és visszaadta:

— Nem friss!

Ezután a virágüzletben disznósajtot kért, a gyógyszertárban divatos harántcsíkos nyakkendőt akart vásárolni. Az autóbuszon nagyko- rnolyan megkérdezte:

— Kaphatok átszállót a legközelebbi holdrakétára ?

Amikor megkapta a forintötvenes átszál- lót, egy régi portugál sorsjeggyel akart fizetni.

Mikor leszálltunk, utcai telefonihoz cipelt.

— Még csak ezt várd meg r— kacsínPersze, válaszra sem várt, odament a pereceshez, kiválasztott egy ropogósát, beleharapott, azután visszaadta.

— Azt hittem, perec — magyarázta.

— Kérem, ez perec... — hüledezett az árus.

— Kár — válaszolta komolyan Kelemen —, én perecet akartam venni,

— De mondom kérem, hogy perec. Látni a fazonján is.

— Szóval maga felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy ez perec?

— Kijelentem.

— És friss?

— Friss, ropogós.

Na, majd meglátjuk ...

í

; A dohányboltban $ levélpapírt vásárol- j lám. amikor Kelemen % B. Jenő berobogott és í komoly hangon kér- < dezte: — Kaphatok velőscsontot?

\ — Maga megint

} tréfál — nevetett az elávusítónő, és Ke- í lemen jólesően nyug- £ tázta a választ. Igen, Kelemen mindig vic- J ces volt, már az is- % 1 coliban is. Akkor ki- { csapták, ma viszont a i trafikosnő megdicséri \ a humorát.

— Tudod — ma- í gyarázta azután —, \ én mindig tréf álok. Í Miért ne fakasszak % derűt? Hadd névesse- I nek az emberek! i Egyébként nincs vé- tétlenül 60 000 forin- tód kölcsön? Megis- 'tf merkedtem egy csi- '/f nos nővel, és diadé- % mot szeretnék neki } vásárolni.

rendellenességek előfordulása az idők folyamán nem változott lényegesen, hogy az utóbbi időben a fogzáródási zavarok a gyermekeik hatvan szá-, Zalákénál mutatkoznak.

A fogzománcokkal kapcso- latos vizsgálatoknál vált nyilvánvalóvá, hogy néha „jó az öreg a háznál”. Ugyanis anormal mikroszkóp hasznosabb vizsgálati eszköznek bizonyult az elektromikroszkópnál.

— Az elektromikroszkóp nem egyszerűsíti, hanem csak komplikálja a vizsgálatot, s úgy véljük, a normál mikrosz- kóopal nyert adatok továbbra is érvényesek maradnak. ■

Az előadást követő vita során felszólalt többek között dr. Balogh Károly profesz- sror. a fosorvosi kar dékánja, dr. Molnár lAszló professzor, dr. Kemény Imre Kossuth-dí- jas.

Derültséget keltett, amikor Grafini olasz fogorvos jelentkezett szólásra. A klinika vendégéként hazánkban tartózkodó velencei orvos e9V új műszert mutatott be, amely a betört gyökeres* eltávolításéra alkalmas. Brabant professzor megjegvezte, hogy ezt Belgiumban már tíz évehaszpontokat figyelembevevő j

szemléletessége. I

A legaprólékosabban tanul- j mányozta dr. Brabant a Sto- ' matológiai Intézet munkáját,

‘ s itt a tudományos munka, valamint a betegellátás „harmonikus egységét” dicsérte. Erről szólt egyébként munkatársa, Max Richard is, aki a belgiumi Sharleroiban bányaorvos.

— Az nem lepett meg, hogy a szájsebészeten éjszakai ügyelet van. Ez mindenütt szokás. De hogy éjszakai rendelést tartanak a „hétköznapi fogászaton”: ez egyedülálló a világon.

Professzor dr. H. Brabant pénteken délelőtt az Orvostudományi Egyetem szájsebé- • szeíi klinikáján; a fogorvosi szakcsoport tudományos ülésén ismertette — nagy érdeklődés mellett — tudományos, munkásságának legújabb

eredményeit: „Az európai ember fogazatának alakulása az utóbbi ötezer évben” címmel.

A professzor kutatásainak középpontjában az a kérdés áll, hogy vajon korunkban az emberi fogazat visszafejlőÚj tudományág „névadó ünnepségén“

ßleyyuenezer joy lizonyíl — ^ formal- honira eíehtro mihroSzhójj — “/' műszer

tündöklése és kukása — néyyezer-ötszáz éves kudaka lászl letet

| dik-e? A különböző korszakokból származó több mint

háromezer koponyát,

illetve negyvenezer fogat vizsgáltak meg. A legkorszerűbb eszközökkel végzett antropoló- I giai vizsgálatok arra a megál- i lapításra vezettek, hogy a fo- I gázát dekadenciája nehezen | bizonyítható.

I — A fogak átlagméretei I nem sokat változtak több ezer j év óta. Sőt, a fogrendellenes- { ségek is ugyanazok voltak öt- i ezer évvel ezelőtt, mint ma. Csupán az egyes rendellenességek gyakorisága változott a századok folyamán. A foghiány. a fogkcpás igen gyakori jelenség volt. Ez utóbbival kapcsolatban azonban az eddigi közfelfogással ellentétes eredményre jutottak.

— Tanulmányoztuk az emberi táplálkozás alakulását a történelem előtti időktől -a huszadik századig. Úgy találtuk, hogy a fogkopás inkább ^ rágás „mikéntjével” van összefüggésben, semmint a táplálék minőségével.

Századunk népbetegsége: a fogszuvasodás és a fogzáródás. Míg a történelem előtti időkben a felnőttektől származó fogak 2—4 százalékán mutatkozik, addig jelenleg 30—40 százalékán. Még ennél is szembetűnőbb, hogy régen az emberek 10—30 százaléka bajlódott e rendellenességgel, most 90—100 százaléka.

Korunk legrejtélyesebb jelensége, ^miközben az egyéb