Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-17 / 113. szám
1962. MÁJUS 17. CSÜTÖRTÖK rtsi ««ter 'kMím*iap Zsámboki „hörcsöglyukak“ AMIKOR A NÉPHIT - TÉVHIT A jó mezőgazdász tudja, hogy a szaktudás és az általános termelési gyakorlat önmagában véve nem elegendő a jövedelmező gazdálkodás irányításához. Sok egyéb kell még ahhoz, mások közt az alapos hely-, éghajlat-, talaj- ismeret, mert ettől függ jórészt, hogy milyen növényeket érdemes termeszteni valamely táblán. Mindezt a faluban élő, évtizedes helyi tapasztalatokkal rendelkező dolgozóktól is megszerezheti a szakember, ha nem félti a presztízsét. Erre gondolt dr. László Domonkos is, amikor a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet élére került elnöknek. Valóban sok hasznos helyismeretet merített a dolgozó parasztok segítőkészségéből, amelyet aztán a közös gazdaság javára ’ gyümölcsöztetett. Találkozott azonban olyan meggyökeresedett néphittel is, amely nem támaszkodik valódi, ősi tapasztalatokra. Lám, hogyan is történt? A szomszédos Szolnok megyei Jászfényszaru határa mentén húzódó feketeföld tábla magától kínálkozik zöldségtermesztésre. Az egyenletes síkú humuszban gazdag talajon már tavaly is szerettek volna petrezselymet termeszteni, de az elnök hiába érdeklődött a falusi öregektől: — Lehetne öntözni ezt a táblát? — Ha vizy volna! — válaszolták egvhan.-úan. — De kutat hiába próbálnak fúrni rajta, mert ott még sohasem volt kút. A határban serénykedő kútfúró brigád nem sokat teketóriázott az elnöki utasítás után. Csőkutat kívántak fúrni a víztelennek tartott táblán. Több napos, esetleg hiábavaló munkára számítottak, s így annál nagyobb volt a meglepetés és az öröm, amikor néhány órai fúrás után bőven bugyogott a víz. Mindössze hat méter mélyre tudtak lehatolni, mert a buzgó víz ereje már akkor megállította a munkát. Mindenki csak nézte a vizet, hitetlenkedve, fejcsóválva. A tapasztalt kútfúró emberek azonban ellenőrizni kívánták a vízbőséget, hiszen a látszat gyakran csal a kútfúró szakmában. Kihoztak egy percenként háromszáz literes teljesítményű szivattyút, amely a kútnak meg sem kottyant. Igaz viszont, hogy a percenkénti háromszáz liter nem is lenne elég az öntözéshez. Úgy lenne jó, ha percenkérít kilencszáz liter vizet adna a csőkút, de nincs a tsz-nek három kisteljesítményű szivaty- tyúja. „Próbáljuk ki a percenként 1200 literes teljesítményű motort!” — jutott eszébe az elnöknek. „Ugyan, hát olyan nagy vízbőségre is számíthatunk?” — hitetlenkedtek nyomban mások. Mindegy, meg kell hát azt is kísérelni. Akkor már a tsz-tagokon kívül pártbizottsági osztályvezető és újságíró is ott tolongott az új kút körűi. Vajon most mi lesz? Elapad a kút, vagy bírja a motort? Hej, ha valóban olyan bőven mérné a vizet! __ H irtelen kályhacső vastagságú vízsugár robban a levegőbe és a nyitva felejtett csőtpltő csapból is égre tör a víz. Ahányan vagyunk, annyi felé ugrunk megrémülve, de amire kiérünk a „felhőszakadás” alól, úgy nézünk ki, mintha valami hörcsöglyukból öntöttek volna ki bennünket. Vizesen, sárosán, boldogan nevetünk, mert a víz szintje még húsz percnyi szívatás után sem csökken. Ez ám az igazi csőkút! Vagy mit is beszélek, nem is igazi csőkútról van szó, mert hiányzik belőle a cső. A tábla talaja annyira kötött, hogy nincs szükség falvédő csövekre. Az ilyen kútnak nevet is kellene adni: hörcsöglyuk! kiáltjuk egyszerre többen is a keresztapák közül, az alig két méter mélyen csillogó vízre pillantva. Valóban, alig több munka van vele, mint egy jókora hörcsöglyukkal, hiszen csak három munkaegységbe került. Hanem az értéke! Ki tudná megmondani hirtelen, hogy mennyit érnek az olcsó, de bő vizű zsámboki „hörcsög- lyukak”. Nagymiklós István Önkéntes reiuderi kötelességét teljesítette. . . ^ős? Nem, nem illetnénk ilyen nagy szóval. De hiszen az élétét kockáztatta! Mégsem. A hős rendkívüli ember, szinte félisten. Rizsák Márton kartali önkéntes rendőr, az Ikladi Műszergyár idomszerésze pedig ugyan bátran, nagyon bátran, de egészen természetesen cselekedett. Ügy, ahogy azt önkéntes tisztével vállalta. Ügy, ahogy az az önkéntes rendőrnek kötelessége. Mi történt? Még április végén, egy este, úgy hat óra tájban kis kertjében pihent a napi munka után. A falu széle alig kőhajításra a házuktól, s az országút ott húzódik őelőttük. Ekkor vette észre az idegent, aki a mezők felől gyalogolt be Kartalra. A férfi már Homokék háza előtt lépdelt, amikor az önkéntes rendőr agyán átvillant a felismerés: — Igen, ez az a körözött gonosztevő, aki fegyverrel már kioltotta egy rendőr életét, de mindeddig egérutat tudott nyerni!... Mitévő legyen? Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Nagy feladat elolt a pilisi pajtások Ady. Endre úttörőcsapat ypk. mintegy négyszáz tagból áll. Eddigi jó munkájuk alapján úgy érezzük, megérdemelnék, ha nemcsak a község vagy a járás, de a megye úttörői is hallanának róluk. Jelenleg három feladat megvalósításán fáradoznak. Az egyik: a nyolcadik osztályos pajtások KISZ-be való átadásával kapcsolatos. Úttörőink és a helyi KISZ- szervezet között jó a kapcsolat. A barátság már a múlt évi parádi táborozáson alakúit ki, ahol a KISZ két vezető tagja: Kerepeszki Károly és Pintér Mihály is jelen volt. Egész évben látogatták a KISZ-esek az úttörő összejöveteleket, és kölcsönösen részt vettek a szellemi vetélkedőkön. A társadalmi munkák zömét is közösen vállalták. így például a kézilabda-pálya építését, a régi piactér parkosítását, a termelőszövetkezet segítését paradicsomszedés, kukorica behordá- sa, fásítás idején. Az elmúlt hetekben a MÉH Vállalat két nap alatt is alig győzte átmenni az összehordott hulladékvasat Idei táborozásunkon szintén részt vesz a KISZ-vezetőség három tagja. Ezen a nyáron a végzett nyolcadikosokkal, mint ifjú KISZ-esekkel foglalkoznak majd. A lányőrs tagjait a tanév befejezése előtt, a májusi taggyűlésen veszik fel a KISZ-be. Az ifjú őrs átadása május 27-én, ünnepélyes csapatgyűlésen történik. Másik nagy feladatunk a tavaszi négy tusa házi bajnokság lebonyolítása. A nyolcadik osztályosok már teljesítették kötelezettségeiket. Jól felkészültek a járási vetélkedőre. Az elmúlt esztendőben mind a lányok, mind a fiúk második helyen végeztek. Két kézilabdával, több oklevéllel, éremmel tértünk haza. A mostani lelkesedés, szorgalmas készülődés arra vall, hogy idén sem akarnak lemaradni a diákok. A készülődésben *a pedagógusok és a KISZ-vezetők is kivették részüket. Harmadik nagy feladatunk a nyári táborozás sikerének biztosítása. Táborunkat Bala- tonfonyódon ütjük fel. Az építésnél a KISZ-szervezet és a helyi sertéshizlalda segít. Ök szállítják gépkocsijukon a kpnyhafelszerelést, a sátrakat és az építő brigádot! Tavaly nyolcvanan táboroztak, idén százan indulunk. A táborozást nagy öröm előzi meg, hiszen sok pajtás most látja majd először a Balatont. Gál Pál .. csapatvezető, Pilis tárakra fordított, társadalmi forrásból származó támogatás kisebb, mint általában a többi megyében. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta és a könyvtári munka javítására megfelelő határozatokat hozott. így többek között el kell érni, hogy az ötéves terv végére megyénk minden 1000 lakosára 800, de ha lehetséges, 1000 könyv jusson. Negyedik napirendi pontként a cigány lakosság helyzetének megjavítására készített távlati intézkedési tervet tárgyalta meg és fogadta el a végrehajtó bizottság. Hasonló intézkedési terv készül a járásokban, majd a járási tervek alapján a községekben is. | A megyei intézkedési tóv részletesen foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyek a cigány lakosság munkába helyezésével, helyhez kötésével, felvilágosításával és nevelésével, anyagi és egészségügyi helyzetével, a gyermekek iskoláztatásával, a cigánytelepek végleges megszüntetéséig azok kommunális ellátottságának javításával kapcsolatosak. Megtárgyalta és elfogadta ezután a végrehajtó bizottság az 1962. évi népgazdasági beruházások első negyedévi előkészítéséről és teljesítéséről szóló jelentést, valamint jóváhagyta Nagykáta község központjának részletes rendezési és házhelyrendezési tervét, majd utolsó napirendi pontként egyéb ügyekben döntött. Hátha most is nála van a fegyver? De akkor sem lehet tovább engedni. Gyorsan elébe! Máris indult, szapora léptekkel. Megelőzte az idegent, besietett a kocsmába. Éppen szembe jött vele Bagi János rendőr tizedes. Rizsák néhány villámgyors szóval közölte gyanúját. A pihenőben levő tizedes az önkéntes rendőrrel együtt tüstént kiszaladt az országúira. Jókor, mert közben már odaért az idegen is. F eltartóztatták. Bagi tizedes felszólította, hogy igazolja magát, A férfi dühösen felhorkant és revolvert rántott. Csőre töltötte a fegyvert, s futásnak eredt. Az önkéntes rendőr és a tizedes utána. Meleg pillanatok voltak. Tudták, hogy ennek az embernek a kezéhez már vér tapad, egy bajtársuk vére. Ez az idegen már nem babra játszik. De hiába! Lesz, ami -.esz, most már nem engedik tovább! A férfi befutott a kertek alá. Ekkorra már felfigyeltek a falubeliek is. — Itt szalad, ott szalad! — .kiáltották. Hiába kedvezett a terep a gonosz, tevőnek, fondorlatos terve füstbement. Nem tudott kereket oldani. Zátonyra futott az önkéntes rendőr, bátorságán, állhatatosságán, kötelessé-^el- jesítésén. Ártalmatlanná tették. a bátor önkéntes rendőrei nek egyébként nem ez az első jeles tette. Lakásának falát ma is díszíti egy oklevél, amelyet még ’1948-ban életmentésért kapott. Akkor a zajló Dunából, a jégtáblák közül mentett ki egy öngyilkos nőt. A kérdésre, hogy miképp mert fegyvertelenül fellépni a bűnözővel szemben, szerényen válaszol: — Csak utólag lcezdtünk gondolkozni, hogy milyen veszélyes dolog volt. De akkor nemigen volt idő a gondolkodásra, azonnal tenni kellett valamit. S hogy miért tettem? Nézze kérem, őértük —mutat maga köré. Asszonyára és tizenötéves leányára, akik szintén az ikladi gyárban dolgoznak, a kisebbik lányra, aki még iskolás, s talán önkéntelenül a szép lakásra, a nyugalmas, kedves környezetre, amelynek a körözött gonoszte<■ vő mindenképpen ellensége volt... Kitüntették a bátor önkéntes rendőrt Szerdán délelőtt az Ikladi Műsze'rgyár szerszámüzemé' ben Tóth János r. alezredes, a megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese bensőséges ünnepség keretében adta át Rizsák Mártonnak a belügyminiszterhelyettes által adományozott kitüntetést: a Közbiztonsági Érem arany tó kozatát, valamint a megyei főkapitányság pénzjutalmát. Az ünnepségen részt vettek az üzem dolgozói, valamint Gaál Géza, az MSZMP járási bizottságának titkára, továbbá Bene István, a gyár pártoi- zottságának titkára. Az üzem igazgatója Rizsák Mártont, a gyár kitűnő idomszerészét — az ünneplő közönség nagy tét* szésnyilvánítása mellett — szintén pénzjutalomban részesítette. Ugyancsak tegnao tüntették ki az aszódi rendőrkapitány* Ságon Bagi János r. tizedest a Közbiztonsági Érem arany fokozatával és a főkapitányság pénzjutalmával. F. A. A HÍRES BUDAKALÁSZI KOVÁCS-LÁNYOK sen szép a Kovács-család eredménye. Tolna megyéből nem is olyan régen kerültek ide, Budakalászra és ma már sikerült saját erejükből megoldaniuk a lakáskérdést. A Kovács-családban az anya a „pénzügyminiszter”. Minden hónapban, tizenegyedikén és huszonhatodikén jön a pénz a házhoz. Mindenki odaadja a keresetét Kovács néninek, a „családi tanács’* dönt: mire jut a forintokból? Az elmúlt időben először a telekre kellett a pénz és az OTP segítségével, hatezer forintért 175 négyszögöles telket vásároltak Budakalász északi végén. Ez csak kezdet volt. Azután építőanyagra, téglára, cserépre költöttek. Lassanként és apródonként. Amikor az anyag úgy-ahogy együtt volt, kezdődhetett a munka. Épített az egész család, segített mindenki, amint szabad ideje engedte. Nem kíErzsébet, a család legfiatalabb szövőnője, aki szeret szépen öltözködni mélték erejüket és még így is harmincezret kellett költeni. A négy kereső azonban minden hónapban kétszer vitte a pénzes borítékot a család „pénzügyminiszterének”, így tehát szerencsére volt miből költeni. Elkészült a ház, de nem véglegesen. Már benne laknak Kovácsék, de még toldanak majd hozzá egy előszobát. Most arra gyűjtenek, elkészült a költségvetés is, ötezer forintot szánnak az újabb építkezésre. Távolabbi tervek? Az öregek nem nagyon akarnak sem-’ mit, amit majd ezután vesznek, az mind a lányoké lesz. Bútorokat vásárolnak majd. Kell is, mert Margit már menyasszony. Igaz, hogy a vőlegény jelenleg katona, de letelik az az idő. Egyéni vágyak? Mária, a legidősebb nővér nem is tudja másként elképzelni az életét, mint a szövőgép mellett. Egyszerűen, nagy szavak nélkül mondja: — Szeretek szőni. Szeret természetesen szórakozni is, elsősorban a KISZ- be járni, beszélgetni, táncolni. Társas lény, erre nevelte a család, a gyár. Margit? Tanfolyamra jár. Gép- és gyorsírni tanul. Lehet, hogy egyszer talán elkerül a s^jvőműhelyből. Ki tudja azonban, hogy nem hiány- zik-e akkor a közös munka testvéreivel, közös séta a gyárig és vissza? Mint ahogy sokszor motoszkál emlékezetében a tolnai táj, ahonnan Budakalászra került a család, pedig itt sokkal előnyösebb körülmények között él. És Erzsébet, a család harmadik’ szövőnője? Különösen szereti a szép ruhát, kedveli a pezsdítő muzsikát is. mert legfőbb szórakozása a tánc. Most, rövid időre elvált testvéreitől,- mert beutalót kapott, a Balatonra utazott. Lehet, hogy a szeszélyes május jobban hasonlít majd a márciusra. mint a júniusra és Erzsébet csak gyönyörködhet, de nem fürödhet a Balaton zöldeskék hullámaiban. A remélhető pihenésen és az új társaságon kívül — más előnyt is jelent a kéthetes beutalás. Kovács néni, a család „pénzügy- minisztere” a balatoni út előtt rendkívüli ruhavásárlási keretet engedélyezett a legkisebb szövőlánynak. A nyolcéves Márta jelenleg még iskolába jár, de szomjasan szívja magába mindazt, amit édesapja és három nővére otthon a gyárról beszél. Gyakran várja apját a gyárkapuban és a múltkor Juliska néni. a Budakalászi Gyapjúszövőgyár portása megkérdezte tőle: — Te is idejössz dolgozni hozzánk? — Én is — válaszolta a kis Márta —, én mosom majd a szövőnők kendőiét... Molnár Károly ^ Három lány sétál a buda- ^ kalászi utcán. Jókedvűen, ^ nevetgélve. ^ — Vége a gyapjúszövőben a ^ reggeli műszaknak. Jönnek ^ a Kovács-lányok — mondo- ^ gatják ilyenkor az ismerősök. ^ Kovács-lányok. így nevezik ^ a fürge ujjú Máriát, a min- ^ dig mosolygó Margitot és a ^ táncos léptű Erzsébetet. ^ Kerülővel térnek haza. Rö- ^ videbb úton is mehetnének, ^ Arra azonban néptelen a táj, j kevés az ember, nincs kirakat. 9, Inkább kerülnek, sétálnak. í Uj házuk Budakalász északi 9 végén áll. Szellős helyen, '9 még sok az üres telek, kevés '9 a szomszéd. Friss még a va- '9 kólát, a festés. ^ És éppen ezért érdemes is- ^ mét írni a Kovács-lányokról, 9f a családról. Mert ugyanis £ már előzőleg is szerepeltek az ^ újságban. '9 Mi teszi érdekessé, hogy új- '9 ra egy riport hősei legyenek. 2 Elsősorban \ az új ház miatt. 9 % A friss szagú, szerény épület ^ jelzi, hogyan gyarapodik egy 9/ munkáscsalád. '9 Vegyük csak sorra Ková- ^ csékat. A családfő is a Budakalászi Gyapjúszövőben dolgozik. A kikészítő műhelyben. ^ Havi keresete 1400—1500 fo- 9 rint között van. y 9 Mária huszonkét esztendős. ?ö a legnagyobb lány és egy- g úttal a legügyesebb. Nemcsak 9 otthoni viszonylatban. A szö- ^ vödé egyik büszkesége. Ki- !'9 váló dolgozó. Ö viszi haza a ^legtöbb pénzt a három testvér ^ közül, havi keresete átlagban 9. 20'00 forint. y 9, Margit, a középső lány húsz- 9f éves, és ugyancsak szövőnő. 'Egy műhelyben, azonos műszakban dolgozik testvéreivel. Havi keresete 1200 forint. Erzsébet négy esztendővel fiatalabb Máriánál és kettővel kevesebb tavaszt látott, Mária, a legidősebb Kovácslány, aki kiváló dolgozó mint Margit. Érdekes egyébként, hogy a két fiatalabb lány előbb kezdett dolgozni a gyárban, mint a legidősebb. A huszonkét éves Mária csak 1960 márciusában lépett be, míg Margit és Erzsébet már 1959 októberében, az időelőny ellenére még sem váltak olyan művészeivé a szövésnek, mint a legidősebb nővér. önkéntelenül arra gondolok, hogy a brigádmozgalom egyik fontos célkitűzése: a gyengébbek segítése, miért nem valósítják meg ezt a kisebb egységben, a családban? Merész terv lenne, ha a Kovács-lányok elhatároznák, hogy közös erővel emelik a színvonalat? Több lenne a kereset is. Anyagilag máris különöMargit, a középső lány, aki időnként visszavágyik Buda- kalászról Tolnába
