Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-17 / 113. szám
riff MtCtEI K^Cirlap 1962. MÁJUS 17, CSÜTÖRTÖK Bizakodó kedvvel szorgalmás munkával Az asszonyokra mindig lehet számítani Vámosmikolán is. Utána palántázAz Ipoly túlsó oldalára máskor még a libák, kacsák is száraz lábbal gázoltak át. Most meg kétszer is kiöntött a folyó. Másodjára különösen sok bajt okozott: az ár csupán a vámosmikólái Vörös Csillag Tsz területéből több mint háromszáz holdat borított el. Szivattyúkkal kellett lehúzat- mi a vizet, hogy megkezdhessék a vetést. 1— Pedig a szeszélyes időjárás itt amúgyis több gondot okoz, mint másutt. Húsvét előtt például még akkora volt a sár, hogy semmihez sem foghattunk — meséli bosszúsan Vidra Lajos, a Vörös Csillag párttitkára. Megereszt egy-két szót a ■„természetfelelősről”, aztán derűsebben folytatja: — Nem mondom, amit lehetett, behoztunk a késésből. A nyolcvan hold burgonyából tizenkét holdat vetettünk el naponta! Csak úgy taxkállott a dombok háta a színes ruhás asszonyoktól. Egy-kettőre végeztek az emberek a málnametszéssel tak. — Itt, a megye legészakibb járásában?! — Tudja, milyen paradicsomtermést szüreteltek tavaly a nagyibörzsönyiek? Hát, ha nekik sikerült, mi is megpróbáljuk: káposztát és paradicsomot fogunk termeszteni, szerződésre. Idei tervükben egyéb új* donság is szerepel. Első ízben alkalmaznak például vegyszeres gyomirtást, hetven holdnyi öntözéses kukoricájukon, öntözéssel művelnék meg száz hold lucernát és ötven hold cukorrépát is. Nincs már „régi" és „új" tag — Milyen a munkakedv, a tagság hangulata? — faggatom óvatosan a pártütkárt. A kérdés arra a zárszámadás előtti beszélgetésre utal, amikor a pártszervezet legnagyobb gondját az jelentette: 'Gazdóját várja a kakucsi orvoslakás Már megint festik-mázőlják, kivül-belül a házat, pedig csak két éve épült — orvoslakásnak. Nem költözhetett azonban bele orvos, mert nem volt körzeti brvosi státusz a 2500 lakosú Kakucs számára. a faluban. Vjrafestett, kitakarított házzal várják, s a ház végéhez most építenek garázst is, hátha autója is ■ lesz neki. Azért az épület eddig sem állt üresen, amíg saját otthona elkészül, benne vendégeskedik Inárcsról jár át a doktor még ma is. De pár hét múlna be- hurcolkodik az új körzeti orvos a kakucsi lakásba, van már státusz lesz külön dcSktor az óvoda. Két helyiségében egyelőre még mindig az óvo- disták zsibonganak, de már készülődnek a saját portájukra a gyér ékek is: (Gábor felv.) AGRONOMUS LESZ? VAGY ELNÖK? Hogy mi lesz ennek a kirándulásnak a végső haszna — ki tudná azt most megmondani? Lehet, hogy a harmincöt gyerek közül egyszer majd ez a látogatás adja a gondolatot: agro- nómus lesz! — vagy olyan elnök, mint Zoli bácsi. Lehet, hogy csak szép emlék marad: lám, ilyen egy termelőszövetkezet! V.agy új barátságok szövődtek? — hiszen a búcsúzásnál kölcsönösen Ígérték: meglátogatják egymást. Akármi történt, annyi bizonyos hogy sok városi kisfiú és kisleány tudta meg azon a szép, verőfényes napon, milyen is a mezőgazdaság. A budapesti Apáczai Csere János általános iskola Ötődik'a. osztálya látogatott el a zsám- bélci Uj Élet Termelőszövetkezetbe. A tizenkétezer csirke között nem győztek álmélkodni. Hogyisne! — de jó lett volna néhányukból ott nyomban rántott csirkét készíteni! A kis malacoktól alig lehetett elszakítani a társaságot: bizony Budapesten ilyet nem lehet látni. Milyen érdekes az önitató! Az egyik gyerek be is állt a tehén helyére és kis kezével nyomogatta, csakhogy vizet fakasszon belőle. Ebéd után vontatóra szálltak.% Az örömtől alig lehetett fékezni őket. Tatán ha Volgák wgy Moszkvicsok suhantak volna velük, nem érezték volna oly jól magukat, mint a rázós, döcögős, fülsiketítő masinán. Hát még, amikor a telepített erdöeávokból egymás után kilenc őzike szökkent elő, mintha csak kedvében akart volna járni a városi diákoknak. A termelőszövetkezet tagjai igazán szeretettel fogadták a vendégeket. Ki az ivóvízről gondoskodott. ki a ba- romfine velősről, keltetésről adott ismertetést, ki a fésűs-merinói ju- holcat terelte egybe a kedvükért. Az elnök pedig egész nap magyarázott, magyarázott. Hogyan született ez a gazdaság, hogyan fejlődlek és hogyan várják majd a mostani ötödikeseket, ha szakemberekké képezik magukat. Addig természetes sok tavasz fordul majd nyárba és sok iskolás csodálkozik rá a vetésből felriadó nyuszira, a földet művelő gépekre, a szaporodó állatokra. És sok iskolás rejti szívébe a termelőszövetkezeti tagokat. Olyanokat is, mint Bakacs László, a tsz főkönyvelője, aki e szép. emlékezetes kirándulás végén még a bíró sze- • repét is vállalta a „focimecs- csen“, megnyerve a gyerekek elismerését: hiszen egy termelőszövetkezeti tagnak ehhez is érteni kelll (s. á.) hogyan győzzék meg a régi tsz-tagokat — fogadják bizalommal, szeretettel az újakat. Az történt ugyanis, hogy a mindössze 520 holdas Vörös Csillag január elsején egyesült a tavaly alakult új tsz-szel, s területe több mint kétezer holdra, taglétszáma pedig négyszázra növekedett. A régi Vörös Csillag egyike volt a járás legjobban gazdálkodó, legszilárdabb szövetkezeteinek. A legutolsó zárszámadáskor több mint negyvenkét forintot fizettek egy munkaegységre. A gép- vásárl ásókra egyéb berendezésekre fordított beruházások összege tavaly meghaladta a hétszázezer forintot. A fel nem osztható szövetkezeti alapot egymillió- hatszáztizenötezer forintra növelték. Ezeket az eredményeket, sok évi munkájuk gyümölcsét féltették néhányan a régiek közül. „Idejönnek a készre! Bezzeg nem jöttek öt-tíz évvel ezelőtt, pedig hívtuk őket” — mondogatták. Mások rákon tráztak: „Kezdjék ők is az elején, mint mi!” Sok felvilágosító munkájába, meggyőző szavába került a kommunistáknak, amíg megmagyarázták: a jövő nem a négy-ötszáz holdas, hanem a nagy, minden tekintetben korszerűen felszerelt gazdaságoké. Együtt könnyebben boldogulnak, mintha elapróznák az anyagi eszközöket, munkaerejüket, a község parasztságának szakértelmét, termelési tapasztala tail A párttagok példamutatása, meggyőző szava nem maradt eredménytelen: ma már aszerint osztályozzák a tagokat: ki hogyan vesz részt a munkában. Szó se róla, akadnak még, akik , nem dolgoznak. Rosszul teszik, maguk látják kárát. Ezrek helyett — százezrek Szabó Tibor elnök maga is új ember a tsz-ben. Az egyesülés után lett tszcs-el- nökből a kétezer holdas, nagy szövetkezet elnöke. Bizonyára ez volt az oka, hogy ezt a jó szándékú embert kezdetben megzavarták a számok: világéletében ezrekben gondolkodott, most meg százezrekben, milliókban kell. Van, aki költekezővé, pazarlóvá válik ilyen helyzetben, s van, aki szűkmarkúvá. Szabó Tibor az utóbbi hibába esett, amíg a járásnál meg nem magyarázták: a tsz jövőjét ésszerű beruházásokkal kell megalapozni. örökké nem élhetnek abból, ami van, a fejlesztésre, a közös vagyon gyarapítására is gondolni kell. Ne tévessze össze a takarékosságot a garasoskodással! Reméljük, Szabó Tibor megfogadja a tanácsot. Agronómus nélkül Ennek a kétezer holdas gazdaságnak nincs agronómusa. Illetve: hivatalosan nincs. Mert gyakorlatilag ezt a teendőt is Vidra Lajos látja el, aki növénytermesztési brigád- vezető és párttitkár egysze- méiyben. Mint brigádvezetőhöz, hozzá tartozik a szőlészet és a kertészet gondja is. Pedig elkelne nálunk egy főmezőgazdász. Főleg az adminisztrációs munkáknál — mondja Vidra Lajos. — A gyakorlati tennivalókkal az elnökkel, meg a technikusokkal hármasban csak megbirkózunk. De a papírmunka .. . az nem a legerősebb oldalam — panaszolja. — Annyira nem, hogy inkább fejben tartja a kétezer hold, meg a négyszáz ember gondját, minthogy kimutatásokat fabrikáljon belőle — mondja nevetve az elnök. Aztán komolyra fordítva a szót. hozzáteszi: — Mozdulni sem tudnánk nélkülé — int a szemével a párttitkár felé — meg a pártszervezet nélkül. Csakugyan, az egész járásban híre van ennek a kommunista kollektívának. Fegyelmezett munkájuknak, példamutatásuknak. Pedig nincsenek sokan: mindössze kilenc tagú a tsz pártszervezete. De munkájukat erős, tevékeny pártonkívüli aktívahálózat segíti. Tagjai: az elnök, a brigádvezetők s a munkacsapatvezetők. Köztük is elsősorban az asszonyok. — Maga szereti a papírmunkát, úgy látom — tréfálkozik Vidra Lajos —, hátakkor írja, amit most mondok: sok olyan lelkes, fáradhatatlan segítőtársat kívánok maguknak, meg minden tsz-párt- szervezetnek, mint Pálos Im- réné, Kovács Sándomé, Ho- molya Istvánná, Kelecz Illés- né és Verebes Sándomé. Tudja, milyen asszonyok ezek? Vannak közöttük egészen idősek is, minit például Homolyá- né, mégis 280—300 munkaegységet szereztek az elmúlt évben! Vagy itt van Pálosné: pártonkívüli létére egyik legjobb agitátora, szószólója a párt politikájának. Munkaversenyben vagyunk a nagybörzsönyi és a kemencei szövetkezetekkel. Ha megnyerjük, elsősorban a tizenkét munka- csajpafcvezefcőnőnek köszönhetjük majd, akik olykor még a férfiakon is túltesznek a munkában! Mit mondanak az asszonyok ? — Dicsérték magukat az irodán, asszonyok — mondom pletykálkodva Homolya Ist- vánnénak, meg a többieknek, amikor vetőmagra várva, egy kis szünetet tartottak a bur- gony a ve t ésíben. — Kicsoda? — kérdik többen is egyszerre. — Sokan! Vidra elvtárs, az elnök, a főkönyvelő. : . Azt mondja a párttitkár, hogy magukra mindig lehet számítani. — Azt nem mondta, hogy rá is? Mindenütt ott van, ahol kell. Mindenkihez van egy kedves szava. Mindig ráér meghallgatni bennünket, s amiben tud, intézkedik, segít — bizonygatják az asszonyok. Megjött a vetőmag, ismét munkához látnak. Közeleg az alkony, s estig végezni akarnak a tizenkét holddal. Nyíri Éva VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^«“nlédi fóHapg? Fiatal tanárok hangversenye A ceglédi Erkel Ferenc zeneiskola fiatal pedagógusai tegnap kamarahangversenyt adtak a művelődési házban. Külön érdekessége volt a koncertnek, hogy a közreműködők egy kivétellel valameny- nyien ceglédiek és a zeneiskola volt növendékei. A műsorban Bach, Beethoven és Haydn művei csendültek fel. 110 helyett 128 vagon kenyérgabonára szerződtek . Abonyban felvásárlási ankétet rendeztek, amelyen megvitatták az érdekeltek a tsz- ek terméskilását és a felvásárlás zavartalan lebonyolításának feltételeit. A többi között heves vita alakult ki a község zöldáru-ellátása kérdésében. Legelfogadhatóbbnak azt az álláspontot tartották, amelyek szerint a tsz-ek áruit a MÉK begyűjti és a helyi nosztro-telep az fmsz igénylése alapján ebből az árualapból biztosítja az igények kielégítését. Az abonyi tsz-ek egyébként a'110 vagonos terv helyett 128 vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést. Előreláthatólag napraforgó tervüket is teljesítik és időben leszállítják a 33 vagont. A 4400 darab községi hízottsertés-tervből 4115 jut a tsz-ekre, ebből eddig 3151-re leszerződtek. A község árubaromfi terve 650 mázsa. Ebből a tsz- ekre 584 mázsa jut, leszerződtek 453 mázsára. Az ankéten valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy csak együttes erővel, a tsz-ek és az fmsz, valamint a MÉK közös összefogásával teljesíthetik a felvásárlási terveket. MOMORQVroeBB Tüzoltóünnepség Ecseren Vasárnap ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját az ecseri tűzoltó egyesület. A bensőséges ünnepségen Fazekas Ferenc tűzoltószázados, községi parancsnok beszédében méltatta az önkéntes tűzoltók eddigi jó munkáját. Az alapító tagok közül többen megkapták a húszéves szolgálati érdemérmet. Sokan részesültek díszoklevél kitüntetésben és tárgyjutalomban. Drágán árult — ráfizetett Árdrágító üzérkedés miatt a Monori Járási Rendőrkapitányság őrizetbe vette Diósi József, Vecsés, Bajcsy Zsilinszky u. 57. szálú alatti büntetett előéletű lakost. Diósi a múlt év őszén saját termése mellett nagyobb mennyiségű fejes káposztát vásárolt a környező községekben, ezt besavanyította és a budapesti piacokon, csarnokokban a megengedettnél jóval magasabb áron árusította. i a i« i« » u« A Balaton partjára készülnek az úttörők Évközben a Petőfi általános iskola levelet kapott Fonyód-alsóról, a Balaton partjáról. Egy nyugalmazott pedagógusházaspár értesítette az iskolát, hogy béiatelepi villájukat a nyári vakáció idejére készségesen felajánlják a nagykőrösi kisdobosoknak, úttörőknek. Azóta az iskola már el is küldte képviselőjét, akj örömmel számolt be a tanári kannak: a villa rendkívül alkalmas arra, hogy negyven fős csoportokban a gyerekek feledhetetlen tíz-tíz napot töltsenek a magyar tenger partján. Az első csoporttal az ipariskolások indultak, a másodikkal negyven kisdobos kel útra, a harmadik turnusban pedig pedagógusok, szülők és kisgyerekek vakációznak, végül augusztus 10- től 20-ig az úttörőké lesz a béiatelepi gyermekparadicsom. A fiatalok szórakozását máris előkészítik, a többi között kirándulnak majd Badacsonyba és Tihanyba. Élelmezésükről az Üdülőellátó Vállalat gondoskodik, amely naponta négyszer gépkocsival helybe szállítja a változatos kosztot. ELETET ADO VIZ Emberemlékezet óta küzdöttek az újszilvás! parasztok a homokkal. Maga a falu is homokbuckákon épült, és a határ java része is az. Méghozzá nem is akármilyen, bőven találni a legkomiszabból, a futóhomokból. Az emberi akarat végül is győzedelmeskedett, szőlőkkel, gyümölcsösökkel megkötötték a homokot. A magyar paraszt élni akarását példázza a szépen díszlő szőlő és gyümölcsös- Az akarat és a hozzáértés olyan életet teremtett itt, hogy nemigen cserélnének jó földű községek parasztságával sem. De azt is nyugodtan lehet mondani, hogy más községekből nemigen települnek ide. mert ha megszelídítették is a homokot, nehéz azzal dolgozni. Hogy csak mást ne említsünk: nagy szélvihar idején elhordja a szél a homokot a növények mellől. A vihar után úgy kell visszahordani a földet, vagy másutt — ahol lerakta — elhcrdani. A növények java része kényes a homokverésre. Az apró homokszemcsék mint tű, úgy szúrják, roncsolják ,a növények rostjait. A termés — így volt ez évszázadok óta — az eső függvé- | nye. A múlt héten, amikor be- ! kopogtattunk a termelőszö- ! vetkezet irodájába, Németh István elvtárs, a tsz elnöke, azzal fogadott bennünket: „hoz- tál-e esőt?” Szerencsére, azóta bőséges csapadék locso’ta meg az újszilvás! homokot is. Uj erőre kaptak a gyenge nöA napokban már vizet ad a második kút is. vények, újra bizakodnak emberek. Nem volt hiábavaló szorgos munkájuk. A víz hiányzott mindig, a víz után áhítoztak az emberek. Pedig a víz ott volt a közelükben, csak ki kellett volna nyújtani érte a kezüket. De könnyű ezt mondani maNagy örömmel fogadta a termelőszövetkezet tagsága az idén tavasszal a nagy felfedezést: a felszín alatt 15—20 méterre bőségesen van víz. Nem is késlekedtek, felkeresték a Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalatot, hogy kutakat készíttessenek. A vállalat sem váratott magára sokáig. Felvonultak a kútfúrók, s ma már a másodikat fúrják. A napokban már ez is adja a vizet. Balogh János brigádvezető szerint percenként 300— 350 liter vizet ad az első kút, a másodikból is remélnek ennyit. Most tavasszal még egyet építenek. az ! A szövetkezeti gazdák a víz birtokában merész terveket szőnek. Ezek közül a 12 holdas szőlőgyökereztető iskola már megvalósult. A három kút az iskola részére adja a vizet. Dudás Kálmán szőlész esküszik a sikerre, olyannyira, hogy versenyre is hívta a tápiószőllősi Petőfi Tsz szőlőgyökereztetőit. Jövőre tovább növelik az iskola területét- Biztonságosabbá válik a kertészkedés is, amely iránt nagy a kedv. Az öntözéssel ugyanis a homokterület az eddigi 2—3—4 ezer forint helyett 10—15 «ezer forintot is ad holdanként. A jövőben újabb és újabb kutakat fúrnak az újszilvási határban, s mindegyik körül kis oázis alakul ki. Az életet adó Víz felhasználásával gyümölcsözőbbé válik a szövetkezeti gazdák munkája. Mihók Sándor
