Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 83. szám

MST MM kfCMta* 1962. ÁPRILIS 10, KEDD Sürgős teendők a kertészetekben Ne várjanak a gépekre — palántázzanak kézzel — Munkaerőátcsoportosítással oldják meg a kertészeti munkát — A primőráruért jól fizet a MÉK A rendkívül furcsa, sze­szélyes időjárás nagyban hátráltatja a korai zöldség­félék termesztését. A tava­lyi aszályos esztendő és a hosszú tél kedvezőtlenül ha­tott a zöldsíigellátásra, ezért a lakosság tavaszi jobb élel­mezése érdekében soha nem volt nagyobb szükség a pri­mőrárura, mint jelenleg. Mi most a helyzet? Hogyan hi­dalják át a nehézségeket, mit tesznek a termelőszövetkeze­tek, hogy a í-endelkezésükre álló időt kihasználva bizto­sítsák a korai zöldségter­mesztést? Ezekre a kérdésekre kér­tünk választ a szövetkezetek megyei értékesítő központjá­nak vezetőitől. — A szeszélyes, rendkí­vüli időjárás kissé megza­varta a termelőszövetkezetek vezetőit és nem tudják, hogy mit tegyenek — mondja a többi között Egri István elvtáré, a MÉK igazgatója. — Ha valaha szükség volt a szervezett, tervszerű, okos munkára, akkor most elengedhetetlenül szükséges. — Véleményem szerint kö­rülbelül egy hónapos a ké­sés, hiszen tavaly már már­cius 17-én korai salátát ex­portáltunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Laczkovieh László elvtárs, igazgatóhe­lyettes. — Tavaly már már­cius 15-én megkezdték a ko­rai előcsíráztatott burgonya ültetését. Az idén csak áp­rilis elsején kezdhettek hoz­zá. A munkát hátráltatja, hogy nagy a tétovázás. Sokan arra hivatkoznak, nem lehet vetni, hiszen a talaj hőmér­séklete nem felel meg a kö­vetelményeknek. Vélemé­nyünk szerint a talaj hőmér­séklete megfelelő, mert 6—8 foknál már lehet burgonyát ültetni. Lőriáckátán április 7-ig 160 holdon már elvetet­ték a burgonyát. Alsá- németilben körülbelül 700 holdon. — Hasonló a helyzet a ko­rai karalábénál is — mondja Kun elvtárs, a termelési ősz- tály vezetője. — Sok helyen arra várnak, hogy géppel pa­lántázzanak, ne várjanak gép­re, palántázzanak kézzel. — Korai karalábét csak úgy érdemes termelni, ha a szen­tesi karalábéval egyidőben tudjuk piacra vinni a Pest megjreiek termését. Nagyon érdekes az abonyi helyzet. A József Attilában már hét hol­don befejezték a palántázást, a Kossuth Tsz-ben mindössze tíz öreg ember dolgozik a ker­tészetben, A Lenin Termelő- szövetkezetben még csak hét­főn akarják megkezdeni a palántázást. Arra hivatkoz­nak, hogy az eső miatt nem lehetett előbb palántázni. Ez egy k:ssé érthetetlen, hiszen A bony felett egyforma az idő­járás és ha a József Attila Terme­lőszövetkezet meg tudta oldani a palántázást, ak­kor ezt a Lenin Tsz tag­jai is megtehették volna. — Jó lenne, ha termelőszö­vetkezeteink megszívlelnék tanácsainkat, mert később, amikor a zöldségfélék átvevé- sének az ideje elérkezik —a késés következtében — sok helyen kevesebbet kapnak a zöldségért. — A kertészetben minden nap számít — folytatja Lacz- kovich elvtárs — május 20-án kezdjük az exportot a korai karalábéból és az indulási na­pokban 2 forint 50 fillért is fizetünk egy csomó karalá­béért. Amikor az áru döm- pingje elérkezik, akkor már előfordul, hogy csak 20 fillért tudunk fizetni. Nem mindegy tehát, hogy egy hold földről 25—S0 ezer forintot, vagy öt­ezer forintot jövedelmez a ter­melőszövetkezet. A palántanevelést legjob­ban a hajtatóházakban lehet megoldani. Ezért ahol tehetik, ott a szövetkezetek a jövőre gondolva építsenek hajtatóhá­zat. A szentlőri nckátai Üj Vi­lág Termelőszövetkezet már pikírozza a palántáikat. Az abcnyiak viszont körülbelül három hetet elkéstek, pedig a korai paprikáért jó árat fizet a MÉK. A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjának ve­zetői elmondották még, hogy elsősorban a termelőszövetke­zetek tagjainak és vezetőinek érdeke, hogy idejében végez­zék el a korai kertészeti mun­kákat. A szövetkezetek több­ségében azonban a kertészeti földeken csak a kertészeti bri­gádok tagjai dolgozgatnak, ho­lott — mivel még más nö­vényféleségek munkájának a zöme nem érkezett el — mindenütt van elegendő munkaerő, amelyet be le­het állítani a palántázás­ra, a kertészeti földek elő­készítésére. A korai ültetésen, a jó gon­dozáson múlik, hogy a szö­vetkezetek jó jövedelemhez jussanak az idén, másrészt pedig a korai zöldségfélék termelésével elősegítsék a la­kosság ellátását. fe. s.) Nemzetközi kutyaversenyt rendeznek hazánkban A felszabadulás óta az idén először rendeznek Magyaror­szágon nemzetközi kutyaver­senyt. Puly Aladár, a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövet­ségének elnöke tájékoztatásul közölte, hogy június 23-án és 24-én a Városligetben, az ipari vásár területén rendezik meg a minden eddiginél nagyobbsza- bású kutya-szépségversenyt és munkafcutyavetálkedést. A ne­vezések máris megindultak. Előreláthatólag 600 hazai és 400 külföldi kutyát bírálnak el, illetve díjaznak majd a ver­senyen. Most első ízben ítélik oda a Kutyatenyésztők Világ- szövetségének nemzetközi dí­jait: a legszebb kutya kapja a szépség sampionátus, a leg­ügyesebb. illetve a legszívó­sabb pedig a munka-sampioná- tus díját. Az érdekesnek ígérkező nem­zetközi verseny iránt Európa- szerte élénk érdeklődés ta­pasztalható. Az ideiglenes elő­jegyzések szerint máris több száz külföldi tenyésztő jelent­kezett. (MTI) Tavaszi visszatérés (Szegő Gizi rajza) Májusban Budapesten vendégszerepei a dagesztáni „Leszginka" együttes Májusban hazánkban ven­dégszerepei az 55 tagú da­gesztáni állami „Leszginika” A színvonal növelése érdekében- évente több mint ezer diplomás gyakornok elhelyezésére és kiképzésére készülnek fel az állami gazdaságok Az Agrártudományi Egye­temről, a mezőgazdasági aka­démiákról, a Kertészeti és A márciusi télben foglyok és fácánok ezreit mentették meg a vadgazdaságok Répa-, zab-, kukoricaföldek az erdei tisztásokon A háromhetes márciusi tél, a hóié rget eg és a fagyos éj­szakák érzékeny károkat okoztak az erőteljesen fej­lődő apróvad-áilományban. Dr. Bertóti István országos vadászati főfelügyelő tájékoz­tatásul közölte, hogy a vad- nyúl-állomány első szaporu­latát szinte teljesen elpusztí­totta a tél késői és rend­kívül erős vissza csapása. A rezervátumok és a vadgaz- daságok dolgozói, valamint a vadásztársaságok áldozatos munkával mentetté^ a hó­esésben megjagesedstt szárny- nyál vergődő foglyokat, fá­cánokat, etették, óvták az ér­tékes tenyészállományt. A jelentések szerint több tíz­ezerre tehető az így meg­mentett hasznos vadmada­rak száma. A vadgazdaságokban és a vadászterületeken most vizs­gálják a szakemberek, ho­gyan telelt át a nagyvad­állomány. Az első eredmé­nyek biztatóak. Az évente több millió fo­rintra rúgó vadkárok meg­előzése, illetve csökkentése érdekében a vadgazdaságok és a vadásztársaságok az idei tavaszon minden eddiginél több takarmány félét vetnek az úgynevezett vadföldeken. (MTI) Április 11 -én kezdődnek a francia filmnapok Április 11-én Az ilyen hosz- szú távoliét című francia film budapesti díszelőadásával megkezdődnek a francia film­napok, amelyet a párizsi ma­gyar filmhét viszonzásaként rendeznek. Az ilyen hosszú tá­vollétet 1961-ben a cannes-i fesztiválon „ arany Pálma- dijjal tüntették ki. Rende­zője Henry Colpi, főszerep­lői: Alida Valii és Georges Wilson. A francia filmnapok eseményeire művészküldött­ség érkezik hazánkba. A francia filmnapok al­kalmából bemutatják A szép amerikai című vígjátékot is, amelynek főszerepét a film rendezője, Robert Dhery ala­kítja. Ezenkívül két-két nap­ra műsorra tűzik René Clair szatíráját, amelynek címe A világ minden aranya és Mar­cel Camus A fekete Orfeusz című művét. Az előzetes vetí­tések után mindkét filmet májusban mutatják be a bu­dapesti és vidéki mozikban. .4 FINN fővárosban befeje­ződött a hagyományos szov­jet—finn ifjúsági barátsági hét. Szombaton este helsinki kultúrpalotájában nagyszabá­sú ifjúsági bált rendeztek, amely már a 8. VIT előké­születei jegyében zajlott le. Szőlészeti Főiskoláról évente több mint ezer új diplomás érkezik az állami gazdaságok­ba. hogy az elméleti képzett­ség mellé a szükséges nagyüze­mi gyakorlatot is megszerezze. Az állami gazdaságok vezető szakemberei elhatározták, hogy j szervezettebbé teszik a gy&kornofcképzést és eme­lik annak színvonalát. Mindenekelőtt az eddiginél jobb szociális és kulturális kö­rülményeket kívánnak biztosí­tani a gyakornok-időre érke­ző fiatal szakembereknek. Fi­gyelembe veszik továbbá, hogy az úi diplomások az egye­temről, főiskoláról érkeznek, s az ott tanultak alapján kere­sik, mi valósult meg már a gyakorlatiban a szocialista me- zőgadasági nagyüzemek elé tűzött feladatokból. Az állami gazdaságok többsége ma már a termelési módszerek és ered­mények tekintetében ki tudja elégíteni e várakozásukat. Az egyéves gyakornoki programot úgy állítják iisz- sze. hogy a fiatalok ebben az időszakban a gépesítés, a növénytermesztés, és ál­lattenyésztés minden jelen­tősebb tennivalóját megis­merhessék. Az egyes gazdaságokban alkal- j mázott korábbi módszertől el­térően termelési feladatokat adnak a fiataloknak, hogy ne: csupán szemlélői, hanem rész-: vevői legyenek a munkának. A : fiatalok szakmai irányítását a i gazdaság legjobb szakemberei- ; re bízzák. Az ötéves terv időszakában több ezer olyan diplomás ag- ] rármémök megy dolgozni első-: sorban a termelőszövetkezetek­be, a tanácsi apparátusba, s részben a kutatóintézetekbe, továbbá az oktatásügyi intéz­ményekhez, akik már ily mó­don töltötték le gyakornok­idejüket az állami gazdaságok­ban. (MTI) népi együttes. A művészcso­port 1958-ban alakult. Pályá­zat alapján választották ki 250 jelentkező közül a 40 leg­tehetségesebb fiút és leányt, akik ma is az együttesben mű­ködnek. A legfiatalabb tag 16, a legidősebb pedig 25 éves. 1959-ben mutatkoztak be Dagesztán székhelyén, Ma- hacskalában. Repertoárjuk teljes képet ad Dagesztán né­peinek táncművészetéről. Az együttest héttagú zenekar kíséri. A vendégművészek május 22-én tartják első előadásukat az Erkel Színházban, ahol még háromszor lépnek fel. majd Miskolcon, Nyíregyhá­zán, Debrecenben, Dorogon, Kaposvárott, Pécsett, Zala­egerszegen és Siófokon sze­repelnek. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK PEisaüL a hátak Amint lehetett, benépese­dett a ceglédi határ. Április 4-én' például kerek kétszá­zan dolgoztak a ceglédi Vö­rös Csillag Tsz földjein. A gépállomás traktorai közül jó néhány kettős műszakot tart. Az albertirsai Dimitrov Tsz egyes üzemegységében 24 ember az őszi kalászosok fej trágyázásét fejezte be a napokban. A 2-es üzemegy­ségben öt holdon naprafor­gót, 10 holdon pedig borsót vetettek. A három traktor 850 mázsa trágyát szállított ki a földekre. A .szőlőben is szor­galmas munka folyik: a nyi­tás fele már készen van és a gyümölcsfák tisztogatása is jó ütemben halad. A Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ságban égy nap alatt két hol­don spárgát vetettek, ezen­kívül jelentős szőlőtelepítést és hengerezést végeztek. Nyolcvankilencszer csalt Tóth Lajos nyársapáti la­kos a munka helyett jobban szereti a borocskát. Már többször állt a bíróság előtt, nemrég szabadult hat évi bör­tönbüntetéséből, amit kisebb- nagyobb csalásokért mértek rá. Amint hazatért, rögtön ott folytatta, ahol abbahagy­ta. Borvásárlás ürügyén több városba látogatott el. Ki- sebb-nagyobb összegeket csalt ki áldozataitól, majd újabb szélhámosságra adta a fejét. Ezúttal öttaiálatos lottónyer­tesnek adta ki magát. Eltu­lajdonított. egy női kerék­párt, majd a borbélynál ma­radt adós. Üzelmeit azon­ban hamarosan leleplezték és 89 rendbeli csalással, vala­mint közveszélyes munkake­rülés bűntettével vádolva ke­rült a Ceglédi Járásbíróság büntetőtanácsa elé. A bíró­ság Tóth Lajost három évi börtönbüntetésre ítélte. MÁVAUT-pályau dvar épül Monoron Jövőre megkezdik a mo­non új MÁVAUT-pályaud- var építését. Az új pálya­udvar piskóta alakú terüle­tének közepén lesz a felvé­teli épület, rajta modern, üvegfalú torony. Innen irá­nyítják majd az autóbuszo­kat. A felvételi épületben váróterem, büfé, újságpavi­lon, valamint a MÄVAUT dolgozóinak éjszakai szállás­helye létesül. Az épület előt­ti térséget két oldalt par­kírozzák, a pályaudvar épí­tését szakaszosan . végzik, 1983-ban kezdenek hozzá a jelenlegi bazársor lebontásá­hoz. Ennek helyén egy tár­sasház épül, amelynek föld­szintjén üzlethelyiségeket ren­deznek be. TÖBB FÁT A fásitási mozgalom sike­re nagymértékben az úttörők munkájától függ. Az elmúlt évben ezen a téren a legjobb eredményt a mendei pajtások érték el a monori járásban: mintegy nyolcvanezer cseme­tét ültettek el. Most tavasz- szal Mende, Gomba, Monor és Tápiósáp községekben ke­rül sor nagyobbarányú fásí­tásra. Az úttörők elsősorban a tavaszi szünetet használták fel a csemeték ültetésére. JŐ Fél százezer forint nyereségrészesedés A nagykőrösi Szabó Ktsz tagságának sok problémával kellett megküzdenie az el­múlt évben. Á hatvanegy fő­nyi tagság és a hét ipari ta­nuló összesen csaknem ötmil­lió forint értéket termelt. A szövetkezet a konfekciómun­ka lemaradása miatt nem tel­jesítette éves tervét. Emiatt lényegesen csökkent a tagok egy főre jutó átlagkeresete is. Az év végére másfél-százezer forint nyereséget értek el, amelyből mintegy félszázezer forintot részesedés címén szétosztottak a tagok között. A szövetkezet közgyűlésén szóba kerültek az ez évi ter­vek is. A többi között elha­tározták, hogy a város külön­böző pontján új részlegeket létesítenek, amelyek az eddi­ginél szélesebb körben lehető­vé teszik a méretes és javító tevékenység'" kibővítését. * Negyvenkettőből tíz Ugyancsak kedvező az arány a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet kiszistái köré­ben: a negyvenkét KISZ-tag- ból tízen szavalnak. Mégpedig nem is akármilyen színvona­lon. Erről tanúskodott a leg­utóbb megtartott megemléke­zés, amelyet Federico Garda Lorca-nak szenteltek. Nagysi­kert aratott az irodalmi kör nyilvános ülése, amelyen va­lamennyi szereplő — Freytag Magda, Fodor Mária, Bakos Mária, Balogh Margit, Both Ilona-, Pesti László, Vadnay György és Geszner Jenő — megérdemelt tapsot kapott. Gödöllőiek sikere Pécsett mos János kapott aranyérmet egyéni '■"’’’esítményéért, Jenei Endre pedig bronzéremmel tért haza. — Mindez fél esztendő kol­lektív munkájának gyümölcse — fejezd be az éjszakai utazás­tól még fáradtan Végvári Ru­dolf rövid beszámolóját a ne­mes vetélkedőről. — Kétségkí­vül minden dicséret megilleti az együttes valamennyi tag­ját, de köszönetét kell monda­nunk az egyetem állami és KTSZ-vezetőinek is. akiktől minden anyagi és erkölcsi tá­mogatást megkaptunk a sike­res felkészüléshez. Nagy Mihály Kimagasló művészi tdje- ' sítményéért a zsűri aranypla- • kettel jutalmazza az Agrártu- : öományi Egyetem népi együt- ; tesét. Fergeteges taps közepet­te vette át a zsűri elnökétől ÍNagy Sándor, az egyetemi ! KISZ-bizottság titkára _ az I aranyplakettet és az egyéni tel- I jesítmény ekért adományozott i három arany- és egy bronz- i érmet. Az átütő siker óriási vissz- I hangra talált az egyetemen, hiszen fél évvel ezelőtt még alig volt kulturális élet. Ezért felkerestük az együttes művé­szeti vezetőjét. Végvári Rudol­fot. mondja el, mi a titka a rö­vid idő alatt elért nagy siker­nek. — Fél évvel ezelőtt az egye­temen mint művészeti szakkör, lényegében csak az énekkar és színjátszó csoport létezett. Én tíz éve dolgozom ezen a terü­leten, s az ez idő alatt szerzett tapasztalatokat felhasználva az egyetem vezetőivel úgy döntöt­tünk, hogy a létező csoporto­kat összefogva, kibővítve, egy tánc- és egy zenekarral népi együttest létesítünk. A versenyen, amely vol­taképpen seregszemle volt, nem helyezésre, hanem megfe­lelő színvonal elérésére adtak díjakat. Célját — hogy lemér­je az ország egyetemeinek és főiskoláinak művészeti munká­ját — elérte. Az egyes művé­szeti csoportok bemutatkozá­sa széles skálán mozgott: a szimfonikus zenekartól kezdve a színjátszás legkülönbözőbb formáin, énekkari és tánckari számokon keresztül egészen a modem tánczenekarok és vo- kálegyüttesekig terjedt. A há­romnapos pécsi találkozón, amelyen a gödöllői egyetemis­ták kétórás önálló műsorban mutathatták be tudásuk legja­vát, az együttes aranyplakett­jén kívül még hárman: Molnár Éva, Kiszely Györgyi és Kor­

Next

/
Thumbnails
Contents