Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 83. szám

IMS. ÁPRILIS 10, KEDD Mir MEGYE t^ßrrfflo A külügyminiszter fogadta az új francia követet Péter János külügyminiszter hétfőn fogadta Pierre Franc- fort-t, a Francia Köztársaság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, megbízó levelé­nek a közeljövőiben történő át­adásával kapcsolatban. — Jóformán gyerekközön­ségnek játszunk ma délután — kiáltja felénk egy játé­kos a tinnyei labdarúgópá­lyáról. — Mindenki Tökre megy, a cigónygyűlésre. Igaza van. A kora dél­utáni enyhe napsütésben ün­Angol balettművészek Budapesten London's Festival Balett vendégjátéka az Erkel .Színházban. A képen: Johan Strauss: „Kadét-bál" (MTI foto: Keleti Éva felv.) neplőbe öltözött emberek igyekeznek Tök felé. A művelődési otthon előtt színes tömeg kavarog. Nem­csak az új tavaszi ruhák, de az arcok is azok. Cigány­gyűlés lesz itt nemsokára. S amikor a járási és községi nőtanácsi vezetők, Háriné és Juhászné beinvitálják a vá­rakozókat, pillanatok alatt zsúfolásig megtelik a nagyterem. Akik nem fér­tek be, az ajtókhoz padokat hordanak. Azokon állva fi­gyelik Házi Árpádot, a me­gyei pártbizottság képviselő­jét, mit mond a „cigánykér­désről”. a kormány és a ci­gányság jogairól és köteles­ségeiről. S míg a beszéd tart, egyre az embereket figyelem. Hosz- szú, fehérrel terített aszta­loknál ülnek, előttük szalvé­ta, csésze. Cigány és nem ci­gánycsaládok, mind ünneplő­ben. A sorok között ott lá­tom Bradács György megyei rendőrkapitányt, Lapusnyik Antal járási tanácselnököt és Kovács Antalnét, a megyei nőtanács elnökét. Egy másik asztalnál Bori Rudolf, a já­rási pártbizottság titkára ha­jol össze egy fiatalemberrel. A hallgatóság le nem veszi tekintetét a szónokról. Figye­lő testtartásukról látni, hogy itt fontos, nagyon lényegbe­vágó dolgokról van szó. Csendes helyeslés, majd egy- egy megállapításnál viharos tetszés tör ki. Közben érdekes kis jele­net játszódik le az ajtóban. Két cigánylányka akar be­jönni. „Nem lehet azt mon­dani, hogy nagyon tiszták, A traktor nyergéből nézve GYQMOK A Ml BÚZÁNKBAN A tábla végénél arra ügyelnek, hogy le ne gázol­jam a gabonát. A traktor ke­rekeit kis ívben forgatom bal­ra. s közben egy pillantást vetek a téli álomból éledező búzára. Ügy tűnik, hogy ahányszor a vetéshez érek, mindig ugyanaz a kép fogad, de ha szememet jobban ki­nyitom, látok ott mást is: egy-egy búzával ébredő gaz már felüti a fejét. Ezek a ko­rán kelő, szívós és falánk gyomok — szó szoros érte­lemben — még a napot is el­orozzák a búza elől, s emiatt a legszívesebben traktoreké­vel mennék nekik. A gyomir­tásnak ezt a módszerét azon­ban nem alkalmazhatom, mert ez búzairtás is lenne egyben. Ha a mi alkotó munkánkat vetésnek tekinteném, nyom­ban az emberi hibák lenné­nek a gyomok. Készíthetnénk bármilyen ideális magágyat, választhatnánk a legkiválóbb magot, ha megfeledkeznénk a gyomlálásról, silány lenne a termés. Ezért a gyomirtás ép­pen olyan halaszthatatlan fel­adatunk, mint a vetés. Itt, a Monori Gépállomáson, sok ki- sebb-nagyobb jelét tapaszta­lom a szocialista munkaer­kölcsnek.; a versenyláznak, a kitartó, öntudatos munkának, az áldozatkészségnek és az önzetlen segítés vágyának. Ez az a búza, amelynek gyomjai­ról most szó lesz. Ma már dekádzárásra ké­szül a brigád, amelynek ve­zetőjével e célból kerestük fel az egyik munkaadó üzemet. Munkaigazoltatás közben ki­derül, hogy két brigád, két traktorosa közül valamelyik valótlan adatokat közölt a brigádvezetőjével. Egy 9 hol­das területről volt szó, amely­ről mindegyik traktoros azt állította, hogy ő szántotta fel. Az általánosítás elkerülése végett meg kellene említenem a traktorosok nevét, de nem teszem, mert még nem derült ki az, hogy melyikük „téve­dett”. Állandó súrlódási felület a brigádok között az a gyakor­lat, hogy egy-egy brigádnak gyakran kell dolgoznia a má­sik brigád területén. Pilisen például Nagy Pál és Turáni István brigádvezető között kerekedett vita emiatt. Nagy Pál brigádvezető „betolako­dónak” tekintette a Turáni­brigádot és ennek megfelelő érzelmeket táplált iránta. Ezek az érzelmek ragadósnak bizonyultak, mert csakhamar mindkét brigád tagjaira át­terjedtek. Hogyan nyilvánult meg ez a gyakorlatban? Azt hiszem, elegendő idézni Nagy Pál dicsekvését: ..Láttam az országút szélén a Turáni Pis­tát esőben, szélben, defekttel bajlódni, de meg sem álltam mellette”. Ehhez még annyit kívánok hozzátenni, hogy vé­leményem szerint úgy is csök­kenne ez a súrlódás, ha a szakvezetés körültekintőbben mérné fel egy-egy brigádte­rület munkaigényeit. Sokat bírálják a traktoro­sok a .javítóműhelyt. Nem annyira a munka minőségét, mint inkább a javítás időtar­tamát és Kaposvári Sándor műhelyvezető modorát kifogá­solják. Még csak néhány ! napja vagyok itt, ezért a ma- j gam tapasztalatai nem lehet­nek döntőek, bár én is úgy látom, hogy a fiatal műhely- vezető valóban szeret egy kis­sé „litániázni”, mielőtt a ja­vítás megszervezéséhez fogna. A teljesség kedvéért egy rész­ben ellentmondó véleményt is meg kell említeni. — A műhelyistáknak is megvan a maguk gondja — mondotta Turáni István bri­gádvezető — magad is lát­hattad a szombati példát, ami­kor egyszerre több gépünk lá­togatta meg a javítóműhelyt és mind az öt, még aznap dol­gozhatott tovább. Siskó György traktoros az üzemanyagkezelés lazaságait tette szóvá egy alkalommal. Véleménye szerint tavaly el­sősorban nem az aszály miatt fogyott el az előírtnál 240 000 forinttal több üzemanyagra, hanem azért, mert az üzem­anyag jelentős részét hanya­gul és illetéktelenül használ­ták fel. A traktorosok nem egyénenként, hordókban kap­ják a gázolajat, hanem a kö­zös tartályokból 1 —kolnak, s így nem érvényesül az egyé­ni felelősség és érdekeltség elve az üzemanyagfelhaszmá- "Xasban!' Ami áz "„ülétéktelen2- séget” illeti, ezzel kapcsolat­ban arra utal, hogy néhány közös tartályt a tsz-ekben ástak le, könnyű tankolási le­hetőséget nyújtva a tsz-trak- tor ©soknak. Ha már a traktor nyergéből nézzük a dolgot, beszéljünk arról is, hogy milyen hibákat látnak a traktorosok a tsz-ek­ben. Itt is csak példaként em­líthetek egyet-kettőt, amelyek inkább a traktorosok szocia­lista felelősség érzetét, mint­sem a tsz hanyagságát bizo­nyítják. Szögi János vontatós véleménye szerint „az a baj a tsz-ben, a tagok nem tudják mennyi munkaegységet kap­nak az adott munkáért”. Emiatt például a gombai Üj Élet Tsz-ben a rakodáshoz irányított. tsz-tagok később kezdik és előbb abbahagyják a munkát, mint a gépállomási vontatós szeretné. Mi köze például Fazekas Ambrus gépállomási trakto­rosnak a monori Űj Élet Tsz kocáihoz? Mivel a kocaszállás közelében lakik, alkalma van megnézni azokat mindennap. Mi vezeti őt arra, hogy éljen is ezzel az alkalommal, még­pedig úgy, hogy egyik-másik kocát nevén becézgeti? S nemcsak becézget, hanem bí­rál ■ is: „Azt írja meg az elv­társ, hogy ezeknek az előhasi kocáknak már régen az elle- tőkutricákban lenne a he­lyük”, Sajnos a helyem zsugorodik már és mindenről amit kere­setlenül találtam, s kérdezetT lenül hallottam, nem emlé­kezhetek meg. Szeretném még megemlíteni például a ver­seny propaganda hiányossá­gait, amelyért tudtommal Or­bán József üzemgazdászt ter­heli a főfelelősség, és — a kü­lönböző gépjavító vállalatok hanyagságát. Ügy gondolom, hogy ezt talán nem is traktor nyergéből kell néznem, hiszen a traktornyereg nem torony, hogy abból mindent lehetne látni, s itt. én a dolgok má­sik oldalára gondolok, ame­lyet nem világít meg a trak­tor fényszórója. Nagymiklós István rendesek lennének. Idősebb ember áll ott, megfogja a karjukat: — nem mentek azonnal haza! Hogy képzeli­tek ide így eljönni! A két lányka megszeppenve kifor­dult. (Később újra láttam, átöltözve őket, pirosra sú­rolt arccal.) Amikor a hallgatóság veszi át a szót. magasra csapnak a vita hullámai. Nincs tétovázás, huzakodás. A kifejezésmód sok­szor suta, de annak, aki elő­ítéletmentesen hallgatja őket, minden egyes felszólalásból ki kell hallania a jobbra, az em­beri méltóságra szomjas vá­gyakozást. A felszólalók vala­mennyien büszkén állapították meg: csakis a munka, a dolgos életmód válthatja meg őket. Igaz, panasz is elhangzott sok. De ezek már az új, a jobb életet igénylő panaszok voltak. Magas, szépen öltözött asszony mondta el. hogy ő már kikerült a pátyi cigánysorról, öt gyereke sem­miben nem különbözik más gyerekektől. De segítsék a töb­bieket, akik ki akarnak törni a régiből — elfogadható áron ad­janak számukra házhelyet. Ez volt egyébként a legáltaláno­sabb kívánság. Horváth Simon a két kezét mutatta: dolgos munkáskéz az. Negyvenöt kilós súllyal veri a vasat a szegkovács ktsz-l>en. Az ő feleségének éppenúgy ke­zicsókolommal köszönnek n gyerekek a faluban, mint bár­melyük más asszonynak. Egy másik, elegánsan öltö­zött fiatalember azt fejtegette, hogy amit nagyon szépen, he- ivesen * kormány vezetői szá­mukra biztosítanak, azokat a jogokat egyes alsóbb vezetek nem ad­ják meg. Idősebb asszony karján cse­csemő alszik, piros párnába bugyolálva. Egyszercsak tágra- nyitja fekete szemét. Körülnéz ét nagy fényességben s keser­vesen sírni kezd. A körülötte ■ülők pisszegnek, de hiába. Vé­gül az asszony feláll, indul ki­felé. De ráparancsol a férjére; nyissa ki jól a fülét. Bradács Gyöngy és Bori Ru­dolf meleg humanitással átita­tott szavait mély csendben hallgatták s kirobbanó tapssal jutalmazták. A nyitott ajtókon beáramlik a tavaszi este. Álomra térő madarak csivitelése lopakszik a neonfénybe. A megnyugo­dott kedélyéknek adott han­got Sándor József toki cigány tanácstag fenn az emelvényen; ha betartják az általános em­beri normákat, s munkából él­nek — jövőjük biztosítva lesz, s számíthat, s számít is rájuk a társadalom Forró teával telnek a csé­szék. ropognak a szalámis zsemlék. Felcsendül a cigány­zene s hangjai mellett a rész­vevők egymás mellett ülve bi­zonygatják: egyforma ember­nek születtünk, rajtunk múlik, mi lesz belőlünk. K. M. 'émalim 1962. április 10, kedd Zsolt napja. A nap kél 5.04, nyugszik 18.26 órakor. A hold kél 9.10, nyugszik ------órakor. V árható időjárás; felhő- átvonulások, főként nyuga­ton és északon helyenként záporesővel, zivatarral. Erő­södő délnyugati, nyugati, a Dunántúlon már erős észak- nyugati, északi szél. A nap­pali felmelegedés keleten és délen is gyengül. Várható legmagasabb hőmérséklet 9—14 fok körül. SMRÜZAUAK ÍS FELÚJÍTJÁK \ PII0CCM0I Hamarosan felújítják Walt Disney Pinocchio című rajz­filmjét, amelyet évekkel ez­előtt már nagy sikerrel ját­szottak hazánkban. A kedves történetet most magyarul be­szélő változatban mutatják be: a Pannónia Filmstúdióban már hozzákezdtek a szinkron elké­szítéséhez. A „fordítógyárban” ezenkívül is több filmen dol­goznak. Szinkronizálják a Meglepetés a cirkusziban című szovjet filmvígjátékot és Az utolsó tanú című nyugatnémet társadalmi drámát is. (MTI) A rádió és a televízió mai műsora kossuth-kadiö 8.10: operarészletek. 9.00: A gyer­mekrádió műsora. 9.20: A gyer­mekrádió énekszakköre. 9.10: Tánczene. 10.10: Tragikomédia. 11.26: Hegedűverseny. 12.15: Ope­rettrészletek. 13.00: Versek. 13.05: Eg.v falu — egy nóta. 13.30: Zon­goratrió. 14.00: Rlportmüsor. 14.20: kedvelt melódiák. 15.10: A berlini rádió műsorából. 15.25: Törvény- könyv. 15.40: Verbunkosok. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16..25: Óperarészletek. 17.15: Virágénekek. 17.30: Az ifjúsági rádió műsora. 17.50: Mozart-művek. 18.05: Az ipa­ri rovat műsora. 18.25: Tánczene. 19.05: A Szabó-család. 19.35: Mun- kásdal-költö. 20.25: Kabaréműsor, 22.15: Mai szemmel. 22.35: Közve­títés Rómából. 23.40: Csárdások. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Zenekari muzsika. 15.10: A Fúvószene. 16.05: Könnyűzene. 16.40: Regényrészlet. 16.55: Kama­razene. 16.20: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.30: Babavásár. Ope­rettrészletek. 18.05: Régi magyar dalok, 18.25: Szimfonikus zene. 18.45: A rádió verstani előadásso­rozata. 19.10: Hangverseny a stú­dióban. 19.35: A fekete arany tör­ténete. 19.35: A Mantovani-zenekar játszik. 20.40: Falurádió. 21.05: ora­tórium-részletek. 22.00: Tánczene. TELEVÍZIÓ 17.30: Ma itt — holnap ott. Nyílt tárgyalás az Egyesült Izzóban. 18.30: Ki a legerősebb? Csehszlo­vák rajzfilm. 18.40: Ipari mozaik. 19.05: Telesport. 19.30: TV-híradö. 19.45: A TV agronómusa. Időszerű gazdasági tanácsok. 19.55: Üj att­rakció. Szovjet film. Kb. 21.20: Né­pi muzsika. 21.40: Hírek. A TV-btr­— A NAPOKBAN tartja alakuló ülését a nagykátai Kossuth Termelőszövetkezet nőbizottsága. A szövetkezet­ben több mint négyszáz asszony dolgozik, s az elő­zetes jelentkezések alapján százhuszan vesznek részt a nőbizottságban. — KORSZERŰ autóbusz- pályaudvart építenek Mo- noron. A pályaudvar terve már elkészült, a kivitelezés­hez jövőre kezdenek. — SZIGETHALOMRA, a Csepel Autógyár művelődési otthonába látogat vendégsze­replésre szombaton délután a Jókai Színház. Műsorán Goe­the: Kéz kezet mos című há- romfelvonásos színmű szere­pel. — TAVALYELŐTT vezet­ték be kísérletképpen az áll­ványos szánaszárítást a nagy­kátai Magyar—Koreai Barát­ság Termelőszövetkezetben. A próba annyira bevált, hogy tavaly már az egész lucerna­területről, 120 holdról ezzel a módszerrel takarították be az első és a másodkaszálású szénát. Az idén kizárólag ezt a módszert alkalmazzák. — MÉG AZ IDÉN elkészíti a Dunakanyar távlati fejlesz­tési tervét a Dunakanyar In­téző Bizottsága. A tervet az Országos Idegenforgalmi Ta­nács vizsgálja majd felül, s dönt arról, hogy melyik köz­ségeket fejlesszék idegenfor­galmi szempontból nagyobb ütemben. — NÉGYNAPOS tanul­mányúton vettek részt a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem szakkörös hallgatói az északi megyékben. A tanul­mányút során az egyetemis­ták gazdag tapasztalatokat szereztek. — TANÁCSTAGI fogadó­órák: dr. Kápolnay Irén megyei tanácstag április 12- én Kiskunlacházán tart me­gyei tanácstagi beszámolót. Tóth József megyei tanács­tag ugyancsak április 12-én 14 órakor Szentendrén, a Cement áruipari Vállalatnál tart tanácstagi beszámolót. tengerek titokzatos madarai. 15.25: adó ismétlése Az MSZMP Pest megyei Bizottsága mély fájda­lommal tudatja, hogy Vö­rös Józsefné elvtársnő, a megyei pártbizottság mun­katársa, 1962. április 8- án, hosszú szenvedés után, 47 éves korában elhúnyt. Vörös Józsefné elvtárs­nőt a megyei pártbizottság saját halottjának tekinti. Temetéséről később törté­nik intézkedés. — CSÜTÖRTÖKÖN dél­után 14 órai kezdettel ülést tart a Pest megyei Felvá­sárlási Operatív Bizottság Budapesten, a Pest megyei Tanács székházában. Az ülésen az Állatforgalmi Vál­lalat beszámolóját vitatják meg a sertés- és marhaszer­ződéskötések helyzetéről, to­vábbá a termelőszövetkeze­tek múlt évi zárszámadását elemzik. — HÁROMSZÁZTÍZ hol­don kertészkedik az idén a vecsési Zöld Mező Termelő­szövetkezet. Ebből nyolcvan holdon folytat öntözéses kertészkedést, s egy ötven holdas permetező és öntöző­telepet is létesít. — VASÁRNAP a gödöllői járás községeiben is meg­kezdik a járási kulturális seregszemle elődöntőit. A selejtezőn nagy számú fiatal vesz részt. — MEGKEZDŐDÖTT a horgászszezon a ráckevei Duna-ágban. Vasárnap már nagy számban keresték fel a pesti horgászok a Kerekzá- tony-sziget környékét. — SZÁZHÚSZON HÁROM holdon folytat kertészkedést az idén a tavalyi hetven holddal szemben a nyárs­apáti Haladás Termelőszö­vetkezet. A kertészetből a szövetkezet vezetői közel másfélmillió forint bevétel­re számítanak. — EGYMILLIÓKÉTSZÁZ- ÉZER forint kártérítést fi­zetett ki az Állami Biztosító az elmúlt évben az aszódi járás termelőszövetkezetei­nek. A túrái Galgamenti Tsz-nek például jégkár cí­mén 161 ezer 683 forintot té­rített meg az Állami Bizto­sító. — SZÉLESKÖRŰ verseny alakult ki a ráckevei járás termelőszövetkezetei között az év első negyedében. A versenybizottság nemrégiben értékelte az első kampány- időszakot, s ennek alapján a legjobb eredményt a sziget- szantmártoni Szigetgyöngye, a tököli Vörös Csillag és a ráckevei Rákóczi terme­lőszövetkezet érte el. — TURISTAHÁZZÁ ren­dezik majd be. ha újjáépí­tették, a gyömrői Teleki-kas­télyt. A műemlék-kastély új­jáépítéséhez már hozzákezd­tek. — MOST MÁR végérvé­nyesen megérkezett a ta­vaszi vasárnap megjelentek az első „fecskék”, kajakozó és motorcsónakos sportolók a Dunakanyar falvaiban, sa Dunán. — TÖBB MINT ötezer- hatszáz mázsa vegyes zöld­séget, közel 19 mázsa ba­romfit és csaknem 40 000 darab tojást vásárolt fel a múlt év második felében az Ujhartyán és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet. Ránk is számíthat a társadalom CIGÁNYGYŰLÉS TÖK KÖZSÉGBEN

Next

/
Thumbnails
Contents