Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 83. szám

1362. Április io, kedd rest uHor Pártsajtó-küidöttség utazott Lengyelországba A Lengyel Egyesült Mun­káspárt meghívására . hétfőn négytagú pártsajtó-küidöttség utazott a Lengyel Népköztár­saságba. A delegáció vezetője Darvas! István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezető­je. A küldöttség két hétig ta­nulmányozza a lengyel sajtót. KULTURÁLIS SZEMLE 1962 — JÓ ÜTEMBEN halad a fásítás a mendei Lenin Termelőszövetkezetben. Az akác-, valamint a kanadai nyárcsemeték telepítésé­ben a helyi általános is­kola tanulói is részt vesz­nek. NAGYMAROSI CSUPAJÓ Az eddigi körzeti bemutatók után ugrásszerű színvonal- emelkedés jellemezte a szobi járás Nagymaroson megtar­tott bemutatóját. A műsor egészét gondos összeállítás, az egyes számok egymásutánjá­nak pergővé tétele, az ün­nepélyes alkalomra megfele­lően előkészített színpad és lelkes közönséggel zsúfolá­sig megtelt nézőtér' kapcsolata tette élvezetessé. A program legkiemelkedőbb száma a VIT-díjas zongora- művésznek, a letkési Kovács Barnának — sajnálatosan le­Elitélték a sikkasztó nagykörösi felvásárlókat Több hetes tárgyalás után hirdetett ítéletet pénteken a Nagykőrösi Városi Bíróság, a konzervgyár sikkasztó felvá­sárlóinak bűnügyében. Mint már korábban megírtuk, On­dó Józsefné és társai tavaly nyáron különféle manipulá­ciókkal, okirathamisítással 24 387 forintot emeltek ki a társadalom zsebéből. . A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Ondó Józsefnét, és Mogyorósi Ferencnét, a társa­dalmi tulajdon sérelmére is­mételten és bűnszövetkezet­ben elkövetett csalás, vala­mint okirathamisítás bűntetté­ben, s ezért mindkettőjüket 8 hónapi végrehajtható bör­tönbüntetésre ítélte. Börtön- büntetéssel sújtották még a bűnszövetkezet alábbi tagjait: Réday József 7 hónapi bör­tön, Tóth Sándorné 5 hónapi börtön, Szabó Gyuláné 6 hó­napi felfüggesztett börtön és 500 forint pénzbüntetés, Bar- tha Sándor 3 hónapi börtön és 500 forint pénzbüntetés, Bócsai József 3 hónapi börtön és 400 forint pénzbüntetés. Tóth Ferencné 3 hónapi bör­tön. Felmentette a bíróság Ssüts Sándort és Ecsi Alber­tet. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett, Ondó Józsefné, Mo­gyorósi Ferencné, Réday Jó­zsef, Tóth Sándorné, Szabó Gyuláné, Bócsai József ítéle­tével szemben. Tudomásul vette Bartha Sándor, Szüts Sándor és Ecsi Albert ítéle­tét, Tóth Ferencné javára pe­dig a büntetés enyhítését in­dítványozta. hangolt zongorán — magas művészi színvonalon, mély át­éléssel, virtuóz módon ját­szott két Liszt-zongoraműve volt. A másik műfajban, a versmondásban, hasonlóan nagy művészi élményt adott Szűcs Ilda — Nagymaros —, aki Arany János: „Vörös Ré- bék”-jét és az ettől teljesség­gel más hangvételt kívánó Burns-verset, a „Májusban jött egy kérőm”-et szavalta. Vers- mondását a tiszta értelmezés, a versek valamennyi színét visszaadó hangvétel jellemez­te. ’Csak ez a kiváló teljesít­mény halványította el a szo­biak szavalójának, Mihók Évá­nak színes előadását, aki az alkatának nagyon megfelelő ,,He.i páva ...” című székely népballadát mondotta el. Roska Klára — Vámosmiko­láról — két kedves Haydn- dalt énekelt dicséretes köz­vetlenséggel. főleg a közép­fekvésben szól szépein a hang­ja. A tánccsoportok közül ket­tőt illet dicséret. A szokolyaiak „Kőrösfői leány tánc”-ána k kedvességét és pontos elő­adását. a bernecebarátiak né­met táncának, a ..Körhintá­nak” ötletes lendületességét kell dicsérnünk. Mindkét cso­port választása azért is helye­selhető, mert olyan, számokat mutattak be. amelyek az ér­demtelenül mellőzöttek közül valók. Az énekkarok között már sokkal nehezebb lenne érték- sorrendet felállítani, inkább az egész járás magas színvona­lú, általános eredménye dicsé­rendő. Ágh Éva A pártkongresszus tiszteletére Járási szavalóverseny Sződligeten Az ország legjobb, öntőtanulóinak vetélkedése Váci fiú nyerte a kéthetes külföldi jutalomüdülést (Tudósítónktól) Az elmúlt hét végén Vá­cott rendezték meg az or­szág legjobb öntödei tanu­lóinak Immár hagyományos­sá váló nagy, tavaszi verse­nyét. A Temető utcai öntő- ipariskola tágas tanműhelyé­nek egyik részét készítették elő erre az alkalomra. A munkaügyi, valamint a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium és a vasasszakszervezet egv- egy tagja jelentette a bíráló bizottságot, biztosítva a zsűri pártatlanságát. Segítették a szervezés munkáját a KISZ i és egyéb társadalmi szerve- ; zetek is. ! Miskolcról. Pécsről, Győr-: bői, Csepelről, Dunaújváros-! ból - s az ország más részei- í bői érkeztek Vácra azok a j harmadéves, ipariskolai ta- j nulók, akik saját tanintéze-! teikban győztesként kerültek ; ki az előzőén megrendezett : háziversenyekből. S A vetélkedés két részből ; állt. Az első napon írás- \ beli feladatot kellett \ megoldaniok. Ebben szakismereti tárgyak- J ból és általános műveltség- £ bői vizsgáztak. Utána pihe- J nés; erőgyűjtés a másnapi, ^ műhelyj versenyre. í A tanműhelyben sorszám- $ mai ellátva álltak rajthoz $ a fiúk. ^ A feladat hét-bet külön- j féle mintadarab forrná- / zása és öntése volt. Normaidő: négy és fél óra. \ Nagy igyekezettel hajoltak az $ öntödei homok fölé, hogy elkészítsék a feladatot, a vTál- ; tozatos mintájú gépalkatré- í székét. £ A zsűri hárem tényezőt 5 vett figyelembe a végső sor- j rend elbírálásánál: - az írás- J beli dolgozatra adott osztály- J zatot, a műhelyi munkadara- í bök minőségét és az elért J teljesítményszázalékot. £ Nagy érdeklődés közben J hirdették ki a kétnapos ve- / télkedés végeredményét: el- ^ ső lett Varga István, a Mun- j kaügyi Minisztérium 204. ^ számú tanintézetének har- ^ madéves tanulója 104 száza- lékkai és 3,82-es átlagosz- tályzattal. Jutalmul szak- munkásbizonyítványt, öklévé- ? let és kéthetes külföldi ju- \ talomüdülést kapott. Okta- \ tója: Kövesdi István 1000 j forint pénzjutalomban része- / sült. ] Második lett Nkgy Károly ! (Bpest, 8. számú tanintézet) j és Rácz Imre (Bpest, 8. szá- ! mű- tanintézet), akik szintén | vizsga nélkül kapnak szak­munkás-bizonyítványt, vala- | mint oklevelet és tárgyju- j talrnat. Ők is Vácott voltak I elsőéveseit A jutalmakat Kisházi Ödön j_ munkaügyi miniszter április | 15-én adja ét a fővárosban, ünnepélyes keretek között. Papp Rezső Vasárnap délelőtt tartották meg Sződligeten, a nemrég felavatott új községi művelő­dési házban a kulturális szemle keretében rendezett járási szavalóversenyt, ame­lyen a váci járás legjobb sza­vaiéi vettek részt. A nemes vetélkedőt Takács Lajos, járási KISZ-titikár nyi­totta meg, alti többek között elmondta, hogy a járás fiatal­jai körében igen nagy népsze­rűségnek örvend a kulturális szemle. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben közel ötezer résztvevő adott számot felké­szültségéről, az idén pedig ti­zenhétezer benevezőt tartanak nyilván. A sződligeti szavaló­versenyt helyi bemutatók előzték meg, amelyeken közel kétszáz szavaló lépett szín­padra. Ezek legjobbjai, mint­egy negyvenen kerültek a já­rási döntőbe. A népes érdeklődő közönség előtt lezajlott program szín­vonalas volt. A résztvevők Pe­tőfitől Adyn, József Attilán, Radnóti Miklóson keresztül Várnai Zseniig szinte vala­mennyi nagy magyar költőt megszólaltatták. Kultúrált versmondásukat, és alapos fel- készültségüket dicséri az a tény, hogy többségük dolgozó fiatal, s a vetélkedőre napi munkájúit után készültek fel. Pozsonyi Bélának, Balassi Istvánnak és Gáspár Lajosné- nak, a zsűri tagjainak nem volt könnyű dolguk, amikor el kellett dönteniük, kiik jut­Pelle Ilona hatnak tovább a megyei ver­senyre: A zsűri Pelle Ilona teljesítményét ítélte a leg­jobbnak. Pelle Ilona a váci Híradástechnikai Gyár fiatal minőségellenőre. A járási döntő valamennyi részvevőjét emléklappal, az öt legjobban szereplőt pedig könyvajándékfcal jutalmazták meg. Harangozó Agnes „A verseny céljának az ipar­ban és a mezőgazdaságban a munka termelékenységének fokozását, a műszaki színvo­nal fejlesztését, a termékek önköltségének csökkentését, az anyagtakarékosságot és az exporttervek maradéktalan teljesítését tűzték ki” — ol­vashattuk az elmúlt napokban pártunk Központi Bizottságá­nak határozatában, amellyel felkarolta ipari és mezőgaz­dasági üzemeink kezdeménye­zését a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munka­versennyel kapcsolatban. Mindössze egy mondatot idéztünk a határozatból. Ez az egy mondat azonban tar­talmazza a második ötéves terv sikeres végrehajtásáért indított munkaverseny összes fő feladatait. A szocialista munkaverseny a gyárakban és a földeken is az ötéves tervfeladatok sike­res végrehajtását tűzte zász­lajára. Ezen belül minden esz­tendőben éves vállalásokat tesznek a műszaki és a fizi­kai dolgozóik. Ezek a vállalá­sok nagyon szorosan kapcso­lódnak a vállalatok, üzemek éves terveihez. Nem is lehet másképp, mert a munkaverseny célja sem le­het más, mint a törvényerejű tervfeladatok minél jobb, mi­nél szervezettebb végrehajtá­sa. Ezt segítik elő a termelé­kenység növelésével, a mű­szaki fejlesztéssel, a minőség javításával, a takarékossággal, a szervezettebb munkával és más intézkedésekkel. Ezért van az, hogy egy-két éve a különböző ünnepek, év­fordulók alkalmával nem szü­letnek nagy horderejű külön vállalások. Ez persze nem azt jelenti, hogy a munkaverseny veszített lendületéből, hogy. a dolgozók kisebb lelkesedéssel dolgoznak a vállalt kötelezett­ségek valóraváltásáért. Ellen­kezőleg. A hosszabb távlatra szóló vállalások jobban moz­gósítanak, mert ezekből min­denki világosan lát egy-egy átfogó célt, amelynek elérésé­vel egész gyárak, sőt egész iparágak lépnek egy-egy lép­csőfokkal feljebb a fejlődés­ben. Az egyes évfordulók, ünne­pek tehát ma már nem mér­földkövei az új célkitűzések­kel folyó munkaversenynek. Pártunk kongresszusai azon­ban e tekintetben is kivételt jelentenek. A dolgozók, párt­tagok és pártonkívüliek jól tudják, hogy a párt kongresz- szusai fejlődésünk, előrehala­dásunk minden területének mérföldkövei. Ezért van az — és ez ma már hagyomány­számba megy —, hogy a párt kongresszusainak tiszteletére külön vállalásokat tesznek. Az idén is, az éves munka­verseny a párt kongresszusára való felkészülés jegyében fo­lyik. Amikor például a Dunai Ce­ment- és Mészmü építői a kö­zelmúltban megtartott aktíva­értekezletükön arról tárgyal­tak, hogy egy évvel meg kí­vánj ált rövidíteni a mű ere­deti üzembehelyezési határ­idejét és hogy az eddig meg­takarított 234 millió forint mellé további milliókat akar­nak letenni a népgazdaság asztalára, elhangzott a javas­lat, hogy mindezt a VIII. párt- kongresszus tiszteletére kelle­ne vállalni. Azóta bizonyára beszélget­tek erről az összes dolgozók­kal és biztos, hogy az ezzel kapcsolatos konkrét helyi vál­lalások sem sokat váratnak magukra. A Csepel Autógyár dolgozói elsősorban a minőség javítá­sával és takarékosabb gazdál­kodással akarják köszönten! a kongresszust. A Dunakeszi Járműjavítóban a műszaki fejlesztési feladatok túlnyomó többségét akarják elvégezni a kongresszusig. A pártszervezetek és a szak- szervezetek segítségével a leg­több helyen már megbeszél­ték, hogy részt vesznek a kongresszusi munkaverseny­ben és hozzáfogtak a vállalá­sok kidolgozásához. Örömmel üdvözöljük dolgozóink ilyen irányú kezdeményezéseit. Április 24-én: a gyarmati ifjúság napja A DÍVSZ kezdeményezésé­re a világ fiataljai április 24-én ünnepük a gyarmati ifjúság napját. A magyar fiatalok ezen a napon or­szágszerte ünnepségeken, gyű­léseken fejezik ki szolidari­Hogy ne okozzunk felesleges fájdalmakat V. Akadnak, akik megfeled­keznek a búcsúzó szavakról, és olykor virtuskodásból, le­génykedésből saját kárukat okozzák. A 26. Állami Építőipari Vál­lalat szb-titkára, Németh Ti­hamér, elmondta, hogy tavaly harmincnégy három napon túl gyógyuló baleset történt az építkezésen. Oka legtöbb­ször a vigyázatlanság vagy a virtuskodás, a kötelező mun­kavédelmi intézkedéseik be nem tartása. Akadnak olyanok, akik ezt a statisztikai adatot hallva, azt mondják: nem is olyan sok. Valóban, ha a statisztikusok szemüvegén át nézzük a dol­got, igaz a megállapítás, de ha arra gondolunk, hogy 34 család hosszabb vagy rövi- debb időre nehezebb körül­mények közé jutott a ke­nyérkereső betegsége miatt, akkor már más a helyzet. Ottjártunkkqr megkérdez­tük Demendy Zoltán főépí­tésvezetőt is, mi a vélemé­nye az építkezés munkásvé­delmi helyzetéről. — A rendszeresen megtar­tott havi szemléken, be kell vallanom, mindig tapaszta­lunk hiányosságokat. Pedig nem győzzük eléggé ismétel­ni a munkavédelmi intézke­dések betartásának fontossá­gát. A legtöbb zűrzavar a korlátoknál van. Megcsinál­ják az ácsolatolkat, lefektetik a pallókat, s először felrakják a korlátul szolgáló deszkát is, de ez később eltűnik. Minden­esetre gondatlanul bánnak vele. Aztán, ha mondjuk, sí­kos a palló, nincs mibe ka­paszkodni, könnyen megtörté­nik a baj. Tapasztalunk rendszerint néhány elektromos hibát is, de ezek megoldása könnyebb. Németh Tihamér azt is el­mondta, hogy sajnos, az „eső után köpenyeg” elv még min­dig érvényesül a munkásvé­delemben. A vezetők sokszor elmulasztják ezzel az igen je­lentős kérdéssel való foglal­kozást. egészen addig, míg nem történik nagyobb baj. Akkor persze megkövetelik a szabályok legszigorúbb betar­tását. Persze, ez sem minden. Mert például Puskás Csaba építés- vezető építésvezetőségén sok hiba van, annak ellenére, hogy Puskás elvtárs tette meg Megkezdték a 200 méter magasságúra tervezett kémény vasvázának szerelését. Miért nem kapcsolják be a mentő­öveket?! (Mészáros Géza íelvj á legnagyobb körültekintéssel óvintézkedéseit. Hogy csak egyet említsünk: szigorúan ra­gaszkodik ahhoz, hogy egy ács havi hús7 órát kapjon a korlátok rendbentartására. A magasban, vasbetonsze­relésen dolgozók hevedereket kapnak. Kötelezik őket arra, hogy a raktárból ezt felve­gyék. Eddig rendben is volna a dolog, sőt még a derekukra is felcsatolják. De ahogy ké­pünkön látható, ezzel véget is ér minden. Mert a kétszáz méteres kémény vasvázának szerelői nem erősítik magu­kat hevederükkel a vasoszlo­pokhoz. Ilyenkor nem gondol­nak családjukra? Megfeled­keznek asszonyuk, gyerme­keik búcsúszavairól? Nemcsak a dolgozókat ter­heli azonban felelősség. Sajnos, ahogy jogaikat min­den kérdésben, ba kell bátran szóváteszik, a munkásvéde­lem területén nagyon-nagyon ritkán vannak követeléseik. Pedig ha a vezetők elmulaszt­ják biztosítani számukra a munkásvédelmi berendezése­ket. nyugodtan megkövetelhe­tik azokat I a\ aíy 34 három napon túl gyógyuló balesetet szenvedtek Százhalombattán. A szám valóban nem nagy, mégis az lenne a cél, hogy mindenki vigyázzon elsősorban saját magára, de a mellette dolgo­zókra, munkatársaira is. Ve­zetők és munkások egyfor­mán fontos feladata és köte­lessége, a munkásvédelmi in­tézkedések betartása. Nem csupán azért, hogy a statisz­tika jobb legyen, de elsősor­ban azért, hogy gondatlan­ságból, vigyázatlanságból, fe­lelőtlenségből ne okozzunk fe­lesleges fájdalmakat. Thurzó Tibor A családdal való ritkább, kéthetenkénti találkozást meg­szokták a nagy építkezéseken dolgozók. Mikor erről beszél­getünk, mosolyognak. — Persze, nem volt könnyű, de belejöttünk — mondja Gurbó János brigád vezető. — Az asszony is megszokta. Én ugyan a szerencsésebbek kö­zé tartozom, mert hetenként haza tudok utazni, nem la­kom olyan messze, mint a többiek. Az asszonyok otthon ugyan­így beszélnek. Megszokták ők is a sokak számára bizony fur­csa helyzetet. Emberükért azonban aggódnak. Sokan kö­zülük nehezen tudják elkép­zelni az építkezést, még ha férjük olykor-olykor mesél is róla. A távolitól, az ismeret­lentől való félelem és a csa­ládapa féltése bújkál sza­vukban, arcvonásaikban. Mi minden baj, veszedelem lesel­kedhet ott rájuk? Sokat ol­vastak vagy hallottak szeren­csétlenségekről, üzemi bal­esetekről, a vigyázatlanság okozta emberhalálról. Persze, a szóbeszéd sokszor felnagyítja ezeket, és így az aggodalom is növekszik. Legtöbbször mégis úgy búcsúznak munkába in­duló férjüktől: „vigyázz ma­gadra, nehogy valami baj érjen”. tásukat a gyarmatokon élő ifjúság harcával. A budapesti ifjak az ÉDOSZ-székházban rendezendő nagygyűlésen til­takoznak az imperialisták gyarmati politikája ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents