Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 83. szám

res T Heer xJdívlaít 1982. Április io. kedd VESSENEK VEGET % A NEMZETKÖZI MÉRGEZÉSÉNEK A genfi értekezlet hétfői ülése A genfi értekezlet úgyne­vezett teljes bizottsága hét­főn folytatta a vitát a hábo­rús propaganda eltiltásának kérdéséről. A burmai küldött elnöklésével lezajlott ülésen Bulgária, az Egyesült Álla­mok, Csehszlovákia, Kanada, Románia, Olaszország, Anglia, Lengyelország, Brazília és a Szovjetunió képviselői szólal­tak fel. A bolgár, a csehszlovák, a román és a lengyel küldött megelégedéssel állapította meg, hogy a bizottság előző ülésének szónokai egyedül Dean amerikai megbízott ki­vételével lényegében véve valameny- nyien elítélték a háborús propagandát és állást fog­laltak egy olyan doku­mentum elfogadása mel­lett, amely eltiltja azt. Ugyanakkor hangsúlyozták, helytelen minden olyan kí­sérlet, amellyel ki akarják kényszeríteni egész sor más kérdés megvitatását, amelyek ugyan kapcsolatosak a propa­gandával általában, de nem függnek közvetlenül össze a háborús propagandával. Az ilyen kísérletek célja az — mondotta a csehszlovák meg­bízott —, hogy elködösítsék a szóbaniorgó kérdés lényegét. Furcsán hallatszott az olasz, az angol és az amerikai meg­bízott felszólalása, amelyben az említett küldöttek pró­kátor szerepet vállaltak a nyugatnémet revansis- ták mellett. azt követelték, hogy mondja­nak le általában mindennemű bírálatról Nyugat-Németor- szággal szemben, bármennyi­re indokolt is ez a bírálat. Dean amerikai képviselő felszólalásának jelentős ré­szében megvilágította a kül­döttsége részéről a hétfői ülé­sen beterjesztett nyilatkozat­tervezetet, amelyet ellenjavas­latként kíván szerepeltetni a háborús propaganda eltiltásá­ról szóló deklaráció szovjet tervezetével szemben, A brazil küldött hangsúlyoz­ta, hogy a háborús propagan­da eltiltása nem jogi, hanem politikai kérdés és így telje­sen alaptalan minden olyan célzás, hogy a háborús propa­gandát tiltó törvények sértenék a szólásszabadságot és más sza­badságjogokat. Az ülés végén Zorin szovjet megbízott szólalt fel. — A háborús propaganda megtiltásáról általában pozitív vita folyt a bizottságban — mondotta. — Ez a vita azt bi­zonyítja, hogy a bizottság tagjai látják, milyen veszély rejlik az egyes országokban folyó háborús propaganda kü­lönböző megnyilvánulásai­ban, és készek határozott lépéseket tenni, hogy kiküszöböljék a nemzetközi életből é rendelle­fSKOLAI tanulmányi kirándulások autóbusszal! ÚTITERVEK ÖSSZEÁLLÍT ÁSA. KALKULÁCIÓK elkészítése (díjmentesem Szállá*, étkeik* bizte I Részletes tájékoztató az IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKBAN ! nes jelenséget. Ez azt mutat­ja, hogy teljes mértékben he­lyesnek bizonyult a háborús propaganda eltiltása kérdésé­nek a teljes bizottság elé vite­le. Zorin a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy a vita során az együttmű­ködés légköre és az az óhaj uralkodott, hogy vessenek véget a nemzetközi légkör mérgezésének, a háború, a népek közötti ellen­ségeskedés és gyűlölet állandó hirdetésének. *— Nem azért érkeztünk Genfbe — mondotta a továb­biakban Zorin —, hogy általá­nos vitákat vagy üres szófe- csérlést folytassunk a leszere­lés kérdéséről. Világos cél lebeg előttünk: kidolgozni és megköt­ni az általános és teljes lesze­relésről szóló szerződést. Ezzel párhuzamosain feladatunk megegyezni olyan konkrét intézkedésekben, amelyek előmozdítják e cél eléré­sét. A népek nem általános kijelen­téseket, hanem határozott tet­teket. gyakorlati megoldáso­kat várnak tőlünk. A szovjet megbízott fenntar­totta magának a jogot, hogy csak beható tanulmányozás után mondjon részletes véle­ményt, a hétfői ülésen beter­jesztett amerikai dokumentum­ról. — A kérdés bizottsági vi­tája azt mutatja — jelentette ki befejezésül Zorin —, hogy a küldöttségek túlnyomó többsége hajlandó aláírni egy idevágó nemzetközi deklarációt és lépéseket tenni a háborús propagan­da törvényen kívül helye­zésére. A szovjet küldöttség hajlandó minden szükséges lépést meg­tenni, hogy e kérdésben meg­egyezés jöjjön létre. Rövid ügyrendi vita után el­határozták, hogy a bizottság legközelebbi ülésének időpont­ját később határozzák meg. Kedden a leszerelési bizott­ság tart teljes ülést. Letörik az amerikai tengerészek sztrájkját Kennedy elnök rendeleti úton vizsgáló bizottságot hí­vott életre, amelynek feladata véget vetni az Egyesült Álla­mok nyugati partvidékén há­rom hete sztrájkoló tengeré­szek mozgalmának. Mint isme­retes, a hajózási szakszerveze­tek 17.5 százalékos béremelést követelnek tagjaik részére. Kennedy elnök most a hírhedt munkásellenes Taft—Hartley törvény adta lehetőséghez fo­lyamodott a sztrájk letörésére. SZOVJET PÁRTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn Magyarországra érkezett az SZKP pártmunkás-küldött­sége, amely a két párt kö­zötti küldöttségcsere során a pártmunka tanulmányozá­sára és kölcsönös tapasztalat- csere céljából tesz látogatást hazánkban. A küldöttséget A. Ny. Seljepin,' az SZKP Központi Bizottságának tit­kára vezeti. A szovjet pártmunkás-kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Marosán György és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője, Holtai Imre, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője fogadta. Megjelent a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja is. Thownps&n visszautasaii állatná sh elyére Thompson, az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete vasárnap este Washingtonból elutazott állomáshelyére, aho­vá valószínűleg szerdán ér­kezik meg. Thompson nagy­követ elutazása előtt még vasárnap tárgyalt Rusk kül­ügyminiszterrel. Az AP ar­ra következtet, hogy FIRENZÉBEN 25 000 ember részvételével tömeggyűlésen követelték a földreformot és a földosztást. A gyűlésen be­szedett mondott Agostino No­vella, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség fő­titkára. A SZTANY1SZLAVSZKV és Nyemirovics-Dancsenko nevét viselő moszkvai opera- $ színház műsorára tűzte Mo-% zart Cosi Fan Tutte címűJ operáját. A moszkvaiak nagy érdeklődéssel fogadták az opera szovjetunióbeli ősbe­mutatóját. TRIANDAFILOSZNAK, a görög kereskedelemügyi mi­nisztérium főigazgatójának a vezetésével görög kereskedel­mi küldöttség érkezeit h Szovjetunióba az új szovjet­görög hosszúlejáratú árucse­reforgalmi egyezmény meg­tárgyalása végett. FIDEL CASTRO kubai mi­niszterelnök Raul Castro és Bias Roca kíséretében meg­látogatta a havannai kikötő­ben időző Kúra szovjet hűtő- hajót. KAVAKAMI, a Japán Szo­cialista Párt elnöke sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a japán népnek, amely saját magán tapasztalta Hirosima és Nagaszaki atombombázásának és a bikini hidrogénbomba- robbantásnak borzalmas kö­vetkezményeit, az elsők kö­zött kell harcolnia az aíom- fegyverkísérletek teljes betil­tásáért. AZ ANGOL tanítók szak- szervezetének végrehajtó bi­zottsága határozatban ítélte el az angol léormányt, amiért nem volt hajlandó növelni az ösztöndíjakat az 1962—1967. évekre. • WILSON, az amerikai hadi­tengerészt őrmestere Jamato japán varosban részegen el­gázolt autójával egy japán leányt, aki meghalt, anélkül, hogy a gázolás után eszméle­tét visszanyerte volna. Thompson a nyugat-ber­lini kérdés megoldásáról további tárgyalásokat folytat Gromiko szovjet külügyminiszterrel, sőt, esetleg Hruscsov minisz­terelnök is fogadja majd. Dobrinyin, a Szovjetunió, Egyesült Államok-beli nagy­követe az AP és a UPI hí­re szerint néhány napon be­lül felkeresi Rusk külügy­minisztert, hogy tanácskozást folytasson vele a nyugat-berlini kér­dés megoldására vonat­kozó szovjet—amerikai tárgyalások újrafelvéte- léről. A UPI közli, hogy a négy nyugati'* hatalom — az Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Német- ország — nagykövetei Wa­shingtonban még e héten foly­tatják megbeszéléseiket. „Közösen az emberiség gyorsabban győzedelmeskedik a világűrön66 Gagarin nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának. Ezekben a napokban van egy esztendeje annak, hogy a világsajtó hatalmas címekkel közölte a páratlan szenzációt: „Ember a világűrben’’. Ebből az alkalomból Romanov, a TASZSZ tudósítója beszélge­tést folytatott Gagarinnal, az első űrhajóssal. Romanov be­vezetőül megjegyzi, hogy együtt találta a „világűrtest­véreket” Gagarint és Tyito- j vöt. Arra a kérdésre, mi az első űrrepülés óta eltelt esztendő legfőbb űrkutatási eredménye, Gagarin őrnagy így válaszolt: — Véleményem szerint az, hogy most már nemcsak auto­matikus berendezésekkel le­het tanulmányozni az űrt, ha­nem az ember is megteheti ezt. Az én repülésem, vala­mint Tyitové és Glenné meg­mutatta, hogy az élet bizton­ságossá tehető az űrben is, hogy lehet dolgozni a súlyta­lanság és más gátló tényezők ellenére is. Az egyik feladat most annak a megállapítása, milyen hosszú ideig dolgoz­hatunk az űrben egészségi ár­talmak nélkül. A következő kérdés így hangzott: Hogyan hasonlítaná össze Tyitov és Glenn repülé­sét? Gagarin dicsérte Glenn személyes bátorságát, de meg- j jegyezte, hogy az nehezen ha- j sonlítható össze Tyitov útjá- | val, aki több mint 25 órát töl- tött a világűrben, tizenhétszer j kerülte meg a Földet és sok- j kai bonyolultabb programot ! hajtott végre az amerikai űr- I hajósnál. 1 Az első űrhajós ezután hangsúlyozta, beláthatatlan gyakorlati jelentőségük van az űrrepüléseknek, rádióadá­sok továbbítása, a meteoroló­giai szolgálat megjavítása és sok más. Örömmel olvastam — mondotta — Hruscsov üze­netét Kennedyhez, mert közö­sen az emberiség gyorsabban győzedelmeskedik a világűrön. Nekünk is. az amerikaiak­nak is kitűnő eredménye­ink vannak. Ha egyesítjük erőfeszítéseinket, a mun­ka gyorsabban halad. Gagarin ezután bírálta azokat az amerikai köröket, amelyek akadályozzák az együttműkö­dés kibontakozását. Végül ar­ra a kérdésre, mi a vélemé­nye azokról az amerikai állí­tásokról, amelyek szerint az Egyesült Államoknak elsőnek kell megvetnie lábát a Hol­don, az őrnagy így válaszolt: — Az idő majd megmutatja, ki lesz az első ... Keresik a kivezető utat az argentin politikai válságból Hírügynökségi jelentések szerint az argentin kormány két tagja az egész vasárna­pot tárgyalásokkal töltötte ab­ban az igyekezetében, hogy megtalálja a kivezető utat a hadsereg vezetői által előidézett politikai vál­ságból. Rodolfo Martinez belügy­miniszter előbb a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőivel tángyalt, majd szakértőivel együtt hozzáfo­gott egy „munkaterv’“ kidol­gozásához. A tárgyalásokról, sem a tervről semmit sem hoztak nyilvánosságra. Az *AP közli azt az értesülését, hogy a belügyminiszterrel folytatott tárgyalásán a politikusok és a szak- szervezeti vezetők több­sége változatlanul han­goztatta: a március I8-i választások eredményét érvényesíteni kelL Federico Pinedo gazdasá­gi miniszter pénzügyi szak­értőkkel tárgyalt arról, ho­gyan szerezzenek újabb köl­csönt az Egyesült Államok irányítása alatt működő Nem­zetközi Pénzalaptól, noha Ar­gentínának -a közeljövőben 300 millió dollár kamatot és törlesztést kell kifizetnie korábbi kölcsönökért. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint vasárnap háromtagú orvosbizottság ke­reste fel a La Plata folyó Martin Garcia nevű szige­tére száműzött Frondizi volt elnököt, akinek egészségi ál­lapotáról aggasztó hírek ter­jedtek eL MIÉRT TŰNT EL RÓMÁBÓL SIS TINOPELAYA ATYA? Tudni kell ehhez, hogy az idén lesz a katolikus egyház egyetemes zsinatja. Egyhá­zon belül olyan ez, mint egy világméretű csúcstalálkozó. A társadalmi rendek megvál­tozása, a szocializmus világ­rendszerré válása, a gyar­matok fokozatos megszűné­se — mind-mind hatással van a katolikus egyház éle­tére, az egyszerű hívők gon­dolkodásmódjára és az egy­ház politikájára. Nos, Sistino atya éppen ezéi't úgy gondolta, hogy az őt foglalkoztató gondolatok nyilvánosságra hozása most a legcélszerűbb, a zsinat elő­estéjén. Ezért jelentette meg könyvét, amelynek címe: I preti sono uomini. Magyarul úgy lehetne ezt visszaadni, hogy A papok is csak embe- rek. Könyve lényegében újabb bizonyítéka annak, hogy a katolikus egyházon belül erősödik a modernizálási köve lelő irányzat, ettől pedig a Va­tikán fél, akár a tűztől. A legmagasabb egyházi kö­rök aggodalma és dühe nem véletlen. A reformokat, vál­toztatásokat kívánó egyházi személyiségek ugyanis olyan évezredes problémákat bon­colgatnak. mint a papok kö­telező nőtlensége, vagy a püspökök tévedhetetlensége egyházi dolgokban. Kárhoz­tatják az egyházi hierarchia nepotizmusát — azt, hogy a különböző egyházi méltó­ságok szinte nemzedékről nemzedékre öröklődnek egyes családokban. —- Elítélendőnek tartják továbbá, hogy az egy­ház tevékenyen beavatkozik a napi politikába — még­hozzá a hatalmon levők ol­dalán. a néptömegek ellen. És összeférhetetlennek tartják az egyház lelkipásztorkodásával a gazdasági életben való ak­tív részvételt: a kapitalista vállalkozást. Don Sistino Pelaya könyve is ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozik. Főszereplője egy bi­zonyos Franco atya, aki egyes­szám első személyben beszél az őt és az olasz papokat fog­lalkoztató problémákról. Nem nehéz észrevenni, hogy a könyv főhőse maga Sistino atya, aki hosszú évek töp­rengéseinek és kiábrándító tapasztalatainak a foglalatát adja e művével. A könyv alapgondolata az, amit a cím is kifejez: a papok is csali emberek, tehát az egyháznak úgy kell megrefor­málnia saját belső rendjét, hogy az megfeleljen az em­beri normáknak. Szent Pálra hivatkozva javasolja a papi nőtlenség feloldását, mond­ván: „Aki még egy kis csalá­dot sem tud kormányozni, ho­gyan lehet attól elvárni, hogy gondját viselje Krisztus egy­házának”. Ugyancsak szüksé­gesnek tartja a válás engedélyezését. A társadalom nem tekinthet el attól, hogy megengedje tag­jainak a házastársuktól való elkülönülést. A szerzőnek a politizáló egy­házi kprökről ez a véleménye: ,,Manapság túlságosan” bele­avatkozik a nemzeti közélet­be, .,a televíziós műsoroktól kezdve a filmek és színművek előzetes cenzúrázásáig, a sportrendezvényektől a nem­zetközi kapcsolatokig, a kis faluk közigazgatási harcától a képviselők kiválasztásába való beavatkozásig. És mind­ez a nép szabadságának, in­telligenciájának megsértése, egy fatális, tévedés, amely minden nap gyűlölettel vesz körül bennünket, és elidege­níti tőlünk számtalan hívő lelkét, akik nem úgy gondol­koznak, mint a Vatikán zárt körei..." Don Sistino Pélaya római lá­togatói azzal a céllal keres­ték fel a minorita atyát, hogy lebeszéljék könyve megje­lentetéséről. De sem a szerző, sem a kiadó nem volt hajlan­dó lemondani a könyv forga- lombahozásáról. Sistino atya könyve így hát megjelent — az egyházi hatóságok jóváha­gyását jelző, cenzori ..imprima­tur” nélkül. Ez a magyaráza­ta annak, hogy Sistino atyá­nak önkéntes száműzetésbe kellett mennie „felforgató” gondolatai miatt. Itáliában a Vatikán hatalma nagy, mesz- szire elér a keze. De az ül­dözött pap könyve bizonyára sokak szemét nyitja fel Olaszországban Todero Frigyes t Sistino Pelaya atya a mino- í riták rendjének Calabria tar- ^ tományi főnöke, 47 éves olasz ;S pap. A közelmúltban dél­'j olaszországi állomáshelyéről néhány napi tartózkodásra 'j Rómába érkezett Ezekben a napokban igen sok vendé- ge volt a máskor valóban ^ „szerzetesi magányban” élő ^ atyának. Rendtársai, isme­^ rősei, magas egyházi szemé- lyiségek szinte egymásnak ^ adták a kilincset. Azután vé- ^ ge szakadt a vendégjárásnak, ^ és Sistino atya eltűnt. Úgy ^mondják, hogy valahova Ca- 5 labriába ment, de a pontos j tartózkodási helyét legfel­jebb a nővére ismeri, senki ^ más. £ Vajon miért tűnt el a mi- ^ norita tartományi főnök? Ta- ^ Ián nem érezte biztonságban ^ magát? Valamilyen törvény- ^ be ütköző cselekedetet köve- ^ tett el, mint a Messinában í perbe fogott mazzarinói szer- 5 zetesek? Nem. ö könyvet írt í és jelentetett meg. És éppen '/ itt kezdődik a baj. Sistino atya 'j nem akármilyen könyvet í j írt, hanem olyant, amilyen ^ éppen a magas egyházi ha- J tóságok ellenérzését váltot- ^ ta ki. Don Sistino Pelaya ^ ugyanis azokkal a szembe- ^ tűnő visszásságokkal foglal- (j kozik, amelyeket észre kell ^ venni az egyház tevékeny- íségében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents