Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

CÉG LÉD VÁROS RÉSZÉRE 'Viá*: »ist «At» sstis°*líi VI. ÉVFOLYAM. 79. SZÁM 1962. ÁPRILIS 4. SZERDA í Ragyogó napsütésben folyik a tavaszi munka a mezőgazdaságban Április 5-ig befejeződik a szániás, 15-ig a tavaszi vetés w VORÖSHADSIRECiNEK A szombati eső és vasárnapi dühös északi szél után hétfőn minden melegével ránkköszöntött a tavasz. A gazda­ságokban nagy a nyüzsgés, a brigádvezetői értekezletek már reggel hat órakor véget érnek és minden erőt — gépi és emberi erőt egyaránt — a szántás, vetés mielőbbi befejezésére fordí­tanak. Kirándulás helyett szántás A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet tagjai a múlt hét vé­gén a fővárosba látogattak el. Az idő pénteken váratlanul megváltozott és mivel meg­nyílt az alkalom a szántásra, három termelőszövetkezeti tag: Jansik István, Tóth Jó­zsef és Serényi János trakto­rosok lemondták a kirándulást és pénteken hajnalban kivo­nultak gépeikkel a területre. — Hétfőn már a vetőgépek !s megindultak! — mondotta örömmel Radosza Miklós el­nök. — A borsót 32 soros ve­tőgép veti, amelynek kapaci­tása napi 25—SO hold és 'ilyen­formán az egész borsóvetést néhány nap alatt elvégzi. Egy K—25-ös Zeio-r 24 soros vető­gépet vontat. Ez végzi a tava­szi árpa és a z~b vetését. RS— 09-es vetőgépünk választhat a cukorrépa és a lucernavetés között. A 'oorsóvetás befejezé­se után a 32 soros gép né­hány órás átalakítás után fo­lyamatosan végzi a naprafor­góvetést. A 135 holdas közös szőlőterületen teljes erővel folyik a nyitás s a jövő hét elején sor kerül a metszés­re. Fogatok, erőgépek a Táncsics Termelőszövetkezetben — A gazdaságnak a szántás­ban nincs lemaradása! — mondotta Mészáros István elnök. — Már a vetésnél tar­tunk. A legsürgősebb a 30 hold hajtatott burgonya el­vetése. Hétfőn reggel három vetőgép megkezdte a 100 hold borsó vetését, húsz hold mák vetéséhez két vetőgép fogott hozzá. Négy fogatos gép a 30 hold cukorrépa ve­téséhez látott neki. A szőlő­ben napok óta folyik g, hyitás. Kilencven tag nagy igyekezet­tel dolgozik, és remélhetőleg a hét végén már metszenek. Két műszakban öt gép a kőröstetétleni Vörös Csillagban Teljes erővel folyik a tava­szi munka. Öt gép dolgozik a talaj egyengetésén. Három lánctalpas és három univer- zál erőgép két .műszakban végzi a szántást. A ceglédi Kossuthban az 1-es és 4-es üzemegységekben már befejezéshez közeledik a borsó vetése, sőt, sor kerüit már az 1-esben a takarmány­keverék és a somkóró vetésé­re. így tájékoztatott Kőröst Gyula főagronómus. A gyü­mölcsösben a fákat tisztítják, a 430 holdas vállalt szőlő- területen 170 tag végzi a nyi­tást. A mag-répa területen si- mítóznak és sorjáznak s az ültetésre a hét végére készül­nek. Befejeztük a borsóvetést lay kezdi rövid beszámolóját Váczi József, a Jászkaraje- női Községi Tanács mezőgaz­dasági előadója. — Százötven holdon már a tavaszi árpát vetik. 170 hold cukorrépa és 130 hold napraforgó számára folyik a talaj előkészítés mind­két gazdaságban. Az Abonyi Gépállomás tizenhat erőgép­pel van itt a községben és a gazdaságok hét erőgépe is dol­gozik. A tagság már régen várta a munkakezdést A szülőváros köszöntése — Sajnos, a rossz idő na­gyon hátráltatta a munkát — mondotta Molnár Mátyás, a ceglédberceli Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnöke. — Mihelyt lehetett, azonnal megkezdtük a talajelőkészí­tést a tavasziak alá. A ve­tés jól halad. Borsót 50 hol­don. tavaszi árpát 40 holdon vetünk és a napokban ké­ssen leszünk. Folyamatosan sor kerül a cukorrépára, bab­ra, lucernára. — A melegágyakban már kelnek a konyhakerti növé­nyek. Két legfontosabb nö­vényféleségünk a paradicsom és az uborka 30, illetve 15 holdon rövidesen kiültetésre kerül. Népes a határ. Mindenfelé a szorgalmas munka. A mező- gazdaság dolgozói érzik a mielőbbi vetés fontosságát. Több szempont indokolja a ceglédi új MÉK-telep felépítését Egészen rendkívüli sikerű képzőművészeti kiállítás vonz nap mint nap nagy közönséget a Kossuth Múzeumba. Füle Mihály és Zi mányi Ernő, mindketten városunk szülöttei hosszú esztendőik után eljöt­tek, hogy gyűjteményes kiál­lításon adjanak számot szülő­városuknak eddigi mumkájuk- j lói és egy képkiállítás anya- : gán keresztül köszöntsék a j szülővárosukat. Több mint húsz éve annak, ! hogy.Füle Mihály elszármazott : Ceglédről és jelenleg mint bályegmetszö művész műkö­dik. Szabad perceiben olajjal lest és csillogó grafikát készít. Ezekből, vedapúnt világhírű bélyeg terveiből állította össze kiállítási anyagát. Köztudomású, hogy a ceglé­di MÉK Eötvös téri telepe Tavasz a parkokban Az idei szokatlanul hosszúra nyúló tél után kellemes meg­lepetéssel tapasztaltuk, hogy a városi kertészet az első nap­fényes idő beköszöntőre kihe­lyezte a frissen festett pado­kat. A délelőtti órákban szinte alig lehet ülőhelyet kapni. S a füvet szorgalmas asszonykezek gereblyézik, tisztogatják. A -parkban összetalálkozunk Varga István városi íőkertész- szel. Megkérdeztük tőle; fel- új-ítják-e a Szabadság téri par­kot, és mit tervez a kertészet erre a tavaszra? — A Szabadság téri park felújítását máris megkezdtük. Jelenleg a tavaly elmaradt fák nyesését végezzük. Feltakarít­juk az egész park területét, majd a hiányos részeken pótol­juk a füvesítést. A legközeleb­bi napokban szeretnénk fel­újítani a kikopott söványkerí- tést, a legérdekesebb talán az a két rózsalugas lesz, amelyet a Rákóczi úti oldalon akarunk ültetni. — A kertészetünk nagyon szépen fellendüit. Már az eisü negyedévben kétszer ekkora forgalmat bonyolítottunk le, mint tavaly ilyenkor. A piaci elárusító helyiségünkben meg­kezdjük a díszcserjék, díszfák, rózsatövek árusítását. Virág és konyhakerti palánta korlátlan mennyiségiben áll a vásárlók rendelkezésére. — Sóskából most is minden keresletet ki tudunk elégíteni. A helyi forgalmunkon kívül kiterjedt vásárló közönségünk van úgyszólván az ország min­den részében. Pápa. Jánosháza, Mezőkövesd és még egy sor város és község tőlünk rendel­te meg a parkosításhoz szüksé­ges díszcserjéket. Mi a rende­léseket a legjobb minőségű csemeték szállításával igyek­szünk kielégíteni. Abonyi sport Abony birkózói Szigetszent- miklóson Pest megye ifjúsági szabadfogású csapatbajnok­ságáért versenyeztek. Négy csa­pat indult. 1. Csepel Autó, 2. Abony, 3. Dunakeszi, 4. Nagy­kőrös. Abony Nagykőrös ellen 8:2 arányú győzelemmel kez­dett, majd Dunakeszi ellen 10:0 arányban diadalmaskodott, s végül igen szerencsétlenül a Csepel Autótól 16:4-re kikap­tak. összehasonlításképpen Dunakeszi—Csepel Autó 5:5. Tehát a Dunakeszi az ellen a fcsa-pat ellen mérkőzött döntet­lenül, amely megverte, viszont tt Dunakeszit Abony 10:0-ra térté. Az esemény megértésé­hez el kell mondani, hogy Ki­rály, Halász, Falusi mór meg­nyerőnek számító mérkőzést veszítettek el. A csapatból jól szerepeltek Komáromi, Gulyás, Skultéti (minden mérkőzésüket megnyerték), és Jagri. A labdarúgók Budakeszin igen fontos mérkőzést nyertek meg 2:l-re. Góllövök: Nagy Imre és Gönczöl. örvendetes Gönczöl jó formáiba lendülése, ki ezen a meccsen a mezőny legjobbja volt. Asztaliteniszezőink és- sakko­zók a spartakiádon sikeresen szerepeltek, a kézilabdázók a Ceglédi Építők II. csapata el­len. diadalmaskodtak. P. M. már régen nem alkalmas ar­ra, hogy a vállalatra háruló felvásárlási és értékesítési feladatokat a szűkös és ren­dezetlen körülmények kö­zött lebonyolítsák, A város­kép is megköveteli, hogy a felvásárlás és értékesítés rendezettebb körülményeit között, a város külső részén folyjon le és a tér megfelel­jen eredet; rendeltetésének. Ezenkívül több szempont indokolja a MÉK-telep fel­építését. 1. Az egyre emelkedő for­galom. 2. A város közepén nem maradhat olyan vállal­kozás, amely mindennapi forgalmával zavarja a vá­rosképet és hulladékaival káros a közegészségre. 3. A felső szervek elgondolása sze­rint minden járásban szük­séges egy nagyméretű MÉK- telep felépítése. 4. A MÉK az állami felvásárlások mel­lett egyre fokozottabban vesz részt a város lakosságának ellátásában. Az új MÉK-telep a régi marhavásártéren, a DÁV- transzformátorházzal épül, mintegy három holdon. A te­lep több ütemben készül el. Az első ütemben ebben az évben 1 millió 200 ezer fo­rint költséggel települ a be­gyűjtő-raktár és a legszük­ségesebb irodahelyiségek. Második és harmadik évben sor kerül az értékesítési rak­tárak és tároló helyek felépí­tésére. A telep erősen gépesített iparvágányt kap, évj for­galma már az idei tervek szerint is meghaladja az évi háromezer vagont A városi tanács biztosította a terüle­tet és az építkezés teljes egészéiben az állami támoga­tásra támaszkodik* Aki szereti nézegetni a cse­megeüzletek kirakatait, annak feltétlenül megakad a szeme az ízlésesen csomagolt pálin­kás üvegeken. Ka jobban meg­nézi á szemlélő, olvashatja, hogy a Ceglédi Szeszipari. Vál­lalat termelvényei ezek. Néz­zük, hogyan készülnek ezek a szépen díszített kisébb-na- gyöb'b üvegek. Jelenleg 70 fő dolgozik a pa­lackozó üzemben és havonta 600 000 darab féldecis pálinlM palackozását tudják elvégezni, jelenleg kézi erővel, azonban a nagy kereslet szükségessé te­szi az automatizálást. A pa­lackozott pálinka 50 százaléka kékszilvapárlat, a másik 50 százaléka megoszlik a cseresz­nye és a barackfajták között. Miután ■ a belkereskedelem csak kizárólag elsőosztályú pá­linkát vesz át, így a vállalat dolgozói nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ízléses nyomású címke gondos kézi munkával kerüljön az üvegekre. A pár­lat minőségére jellemző, hogy az Országos Jellegminta Bi­zottság az országos termelvé- nyekhez viszonyítva az első he­lyen értékelte a palackozott pálinka minőségét. A vállalat termelvényei az ország minden csemegeüzletében megtalálha­tók. A budapesti csemegeüzle­tek a nagyobb űrtartalmú üve­geket rendelik, a félliteres és literes palackáruk a csemege­üzletek keresett reprezentatív áruja. A vállalat másik, még fiatal üzletága a szárító üzem. Ezt az üzemrészt jórészt saját erővel hozták létre. Az elmúlt időszak­ban szárított hagymát, szárí­tott karfiolt készítettek és ezt a TERIMPEX útján főleg a zöldségfélékben szegény nyu­gati országokba exportálta. Ezen felül készítettek még szá­rított almát, melynek egy része szovjet exportot képez, másik /,XXXVXXVVXXV\XXXXXXNXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNX\XXXXVv>XVX>f*X?>>Ä Dolgozó parasztok a képviselők padjaiban amely valamennyiünkben megmarad. Én, de azt hiszem, vala­mennyi résztvevő szinte mag- illetődve vártuk azt a pilla­natot f amikor péntek délután 14 órakor átléphettünk a Par­lament nagykapuján, azon a kapun, amelyen csak fehér hollóként léphetett a felsza­badulás előtt be egy-egy dol­gozó paraszt, s ha már belép­hetett is, csak az emeleti kar­zatokra mehetett fel. És mi, akiknek szakszerű, az Ország­házra vonatkozó ismertetés után lehetővé vált a képvise­lők előcsarnokában, folyosókon és dohányzóban a kényelmes kereveteken az ülőhelyekre leülni, a gyönyörű és felejt­hetetlen szépségű kupolate­remben freskókban, szobrok­ban gyönyörködni, azt mond­tuk, ha semmi mást nem kap­tunk volna e két nap alatt, akkor is megérte, hogy feljöt­tünk Budapestre. Szinte leír­hatatlan az az érzés, amely akkor fogott el bennünket, amikor az országgyűlési te­remben a képviselők padjai­ban leülhettünk, hallgattuk a megyénk képviselői nevében beszélő Kokainé elvtársnö tá­jékoztatóját. A képviselők padjaiban ülve ismét végig vonult tudatunkban az a harc, az az út, amelyet a szo­cializmusért eddig megtet­tünk. A mi pártunk helyes irányban vezet bennünket, s a nehéz országépítő njunkák mellett művelődésünkre, szó­rakozásunkra is nagy gondot fordít. A két nap alatt általános látókörünk is bővült azáltal, íhogy megismertük, hogyan is néznek Ki fővárosunk fényes szórakozóhelyei, történelmi nevezetességei és az esős, bo­rús szombat délelőtti idő el­lenére sokat láthattunk a vá­ros nevezetességeiből. Elismerésünket kell kifejez­ni a megyei biztosító és önse­gélyező csoport vezetőinek, az IBUSZ azon dolgozóinak, akik fáradságot nem ismerve igye­keztek minél többet nyújtani a két nap alatt. Meg kell azt is írni, hogy a ts2-tagjaink fegyelmezettsége, öntudata is elismerésre méltó. A két nap alatt a határtalan jókedv ellenére sem adódott komolyabb fegyelemsértés. Igen hasznos volt a Buda­pesten eltöltött két nap és a jövőben . a Balatonra, vagy más üdülőhelyekre is szervez­ni kell egy-kétnapos hétvégi társas kirándulást, hogy dol­gozó parasztjaink élmények­ben és tapasztalatokban fel­frissülve folytathassák nehéz munkájukat. Szabó János, a városi pártbizottság munkatársa Negyven éve annak, ho<gy Zimányi Ernő elindult pályó.- ján. Az Iparművészeti Fő­iskola elvégzése után rajztanár lett, mellékesen jó nevet szer­zett magának szobraival, kis plasztikáival, s az utóbbi esz­tendőkben olajfestményeivel szerepelt országos kiállításokon. Ebből a gazdaa anyagból állí­totta össze a kiállításra került kollekciói, ismerősök, barátok, osztálytársak őszinte örömére;. ■■■ Cegléd város tárt. .karokkal. fogadta a két művészt, a meg­nyitón soha nem látott tömeg töltötte meg a kiállítási terme­ket, s azóta is nap mint nap rekordközönség ismerkedik a kiállított anyaggal, • része belső fogyasztásra a Cse­mege Áruház útján kerül for­galomba. A Szeszipari Válla­lat ügyesen oldotta meg a szá­rító. üzem beállításával a fo­lyamatos termelési, mert így hasznos exporttevékenységet folytat a korábban elveszett idő alatt. — A TEGNAPI napon az utolsó tanítási órán minden általános iskolában házi ün­nepségen emlékeztek meg ha­zánk felszabadulásáról és az ünnepélyes alkalommal kötöt­ték össze az iskolák kisdobo.s- és úttörőavatásait. — A CEGLÉDI járási és vá­rosi tűzrendészed alosztály hatósági működési területe kiterjed a ceglédi járás’ tizen­egy községére, de mentő tűz­rendészeti működése eléri a nagykátai és monori járást. Szükség esetén az alosztály a szomszédos megyék területére is kivonul. — HARMINC albertirsai la­kos tanul esti tagozaton a mo­nori gimnáziumban. — UTAS ELNEVEZÉST ka­pott a Ceglédi Szeszipari Vál­lalat szíkvízüzemének leg­újabb készítménye. A citrom­ízű üdítő italnak igen nagy a sikere a fogyasztók körében. — 55 HOLD paradicsom ér­tékesítésére kötött szerződést az albertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezet a Nagykő­rösi Konzervgyárral. — AZ ÁLTALÁNOS ISKO­LÁK tavaszi szünete április 12-ig tart. — ÁPRILIS 5-ÉN, délután 2 órai kezdettel rendkívüli vb-ülés lesz Albertírsán, ame­lyen a község ötéves község­fejlesztési tervét tárgyalják. Előadó Kiss Ferenc vb-titkár. — A KOSSUTH Termelő- szövetkezet pénteken kilenc­ven darab hízott sertést és 300 darab hízott juhot ad át az Állatfoi'galmi Vállalatnak. — JÄSZK ARA JENÖN az utak és hidak javításánál 30 ezer forint értékű saját anyag — homok, és fa — fel­használását tervezik. — A SZÖVOSZ V. kong­resszusa alkalmából Hafner Wladimirt, a ceglédi földmű­vesszövetkezeti áruház igaz­gatóját munkaérdeméremmel tüntették ki hosszú éveken át végzett kiváló munkájáért. A kormánykitüntetést Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese adta át Hafnef Wladimirnaii, HOVÁ KÜLDI TERMELVÉNYEIT A SZESZIPARI VÁLLALAT? A megyei pártbizottság kez­deményezésére a ceglédi és monori járás, illetve Cegléd város tsz-p.arasztjai 560-an, március 30—31-én kétnapos budapesti társas kiránduláson vettek részt. E társas utazás­sal a Pest. megyei Hírlap már foglalkozott, én az utazás je­lentőségével és a részvevők érzéseivel kívánok foglalkoz­ni. Igaz, hogy a kétnapos út, alatt voltak kisebb-nagyobb nehézségek, amelyek a nagy­szerű két nap fényére némi homályt vetettek, mint példá­ul a Gundcl-étteremben a fel­szolgálók és főleg a ruhatá­rosok fölényessége (a ruhatá­rosoknál a nagy szervezetlen­ség), a Continental Szállóban az elhelyezés és a tsz-tagok lebecsülése, vagy a József At­tila Színházban az egy órás várakozás, de mégis szinte fel­becsülhetetlen az az élmény, BÜROKRÁCIA, ÓH! A Cegléd—Vezseny között közlekedő vasút kocsijai kály­hafűtésre vannak berendezve. ; Jó! A kalauz Versenyben egy | fél kanna szenet lódít a tűzre és a kocsiban kellemes meleg van. Jászkara jemőn újra jelent- } kezik a szeneskannával és me- j gint hány a tűzre, pedig clyan : meleg van. hagy már lekerül- ! tek a kabátok, sőt a pulóverek ! is. Törteién megint hozza a kannát, pedig már fullado­zunk a melegtől. Megint em­berül megszórja a tüzet. A meleg elviselhetetlen, mindkét ajtót ki kell nyitni, amikor majdnem sóbálvánnyá mere­dünk. mert az erdő körül ismét jön az utánpótlás. Kitör belő­lünk .a kíváncsiság. — Miért rakja ennyire a tü­zet. bácsi? — Muszáj! Hogy ki ne alud­jon. Alágyújtóst egy nap csak i egyszer kapunk és ha kialszik j a tűz, nincs mivel begyújtani. Szerény számítás szerint J azért, hogy megtakarítsunk egy j kiló gyújtást, elpocsékolunk 29 I — 25 kiló szenet. Érti ezt va­laki?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents