Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

Megindultak a traktorok MOHOBfflDfEE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1962. Április 4, szerda Ruzsinszki József, a monori Kossuth Tsz traktorosa munka közben (Gál György felvétele) BÍBORMADAR Már tradícióvá vált Gyom­ron a központi iskola évről évre megrendezésre kerülő nívós műsora. Most, amikor a már át­alakítás alatt álló művelődé­si otthonban ülünk és néz­zük a Bíbormadár című me­sejátékot, az jut eszünkbe, hogy a bemutató kapcsán ér­demes lenne elgondolkozni, mivel, éri el a már vezetésben összeszokott együttes évről évre sikereit. Azt hiszem a választ így fogalmazhatnánk meg: Nem törekszenek többre, azt adják, ami a tanulók életkori sajátosságainak meg­felel, azt viszont minden energiát összpontosítva igye­keznek minden esztendőben tökéletesíteni. A munkát egy összeszokott," kitűnő érzékű szülői kollektíva segíti Tár­gyik Sándorné. valamint Csiz­más Antal és Négyesei Gá­bor vezetésével. A szereplők kitűnő megvá- logatása is a bemutatót elő­készítők alapos munkáját di­cséri. Monduk Jóska országbí­rója. Konkoly Emil Matyije. Pitner Erzsi Rózsája, Far­kas Józsi király alakítása azt bizonyítja: a kulcsszere­pekre a legmegfelelőbbeket választották ki. Kitűnő a többi szereplő is, közülük mégis Gra.be ez Károly gü­gye lovagját említeném, mint a jók közül is kiemel­kedő epizód alakítást. Kár, hogy hely hiányában nem lehet hosszabban foglalkoz­ni az alsó négy osztályból válogatott táncosokkal, a tánc betéttel és azzal az áldozatkészséggel, mellyel ne­velőik a táncokat betanítot­ták és színrehozták. Nem sikerült tökéletesen megoldani a zárójele netet, ahol a falusiak elkergették a zsarnokot. Ezt egy kissé el­nagyoltnak éreztük. Zavaró volt. a hosszú, eseménynél­küli dialógusok sora. mely­ről azonban mesejátékaink írói tehetnek islcább, mint a rendezés. E két hibától eltekintve azt hiszem keveset mondunk ak­kor, ha azzal zárjuk, hogy a jól választott darab kitű­nő bemutatóját végig élve­zettel szemlélte a megjelent közönség. Furuglyás Géza Kibővített ülésen vitatta meg a tavaszi mezőgazdasági munkák állását Vecsésen a községi pártbizottság Drabek Ferenc elvtárs, a PB titkára beszámolójában el­mondta: a Zöld Mező Tsz-ben a tavaszi munkák előbbre ha­ladtak, mint az Ezüstkalász Tsz-ben. A Zöld Mezőben a fejtrágyázást 100 százalékig elvégezték, 1 holdra 53 kiló műtrágya jutott. A szerves trágyázást 75 százalékban vé­gezték el. Az Ezüstkalász Tsz ezzel szemben a műtrágyázást csak 50 százalékban végezte el, s a szerves trágya is csak 45—50 százalékban van el­szórva. A szerves trágya kellő mennyisége nincs is biztosít­va. A burgonyavetőmag mind­két tsz-ben kevés. A kukoricánál szükséges a tőszám növelése holdan­ként 18—20 ezerre. A tsz-ek vezetősége mielőbb ossza ki a vállalásra beterve­zett földmennyiséget, hogy a tagság a munkát megkezd­hesse. Leszerelték a monori malom gépeit: takarmánykeverő üzemet létesítenek helyén múlt A maglódi Vegyes Ksz évi nyeresége: 411 ezer forint Varga László elvtárs. a ktsz elnöike beszámolójából meg­tudhatta a tagság és az érdek­lődők, hogy a szövetkezet ter­ve 4.1 millió forint volt, amit a dolgozók becsületes munká­jukkal 104,7 százalékra teljesí­tettek. A szövetkezet nyeresé­ge 411 ezer forint volt, a dol­gozók között 147 ezer forint került kiosztásra. 33 napi át­lagfizetést kapott egy-egy dol­gozó. Azután került sor a külön­böző bizottságok vezetőinek beszámolójára. A Pest megyei KISZÖV részéről Fuderer Ist­ván vezetőségi tag értékelte a szövetkezet munkáját. Kiemel­te, hogy a megye 86 szövetke­zete közül a maglódi a negye­dik helyen áll. A pártszervezetek részéről Szokola Sámuel elvtárs. a ta­nács részéről Kiss László vb- titkár elvtárs kívánt jó mun­kát a szövetkezet dolgozóinak. A helyi fmsz dolgozóinak üd­vözletét tolmácsolta Ferencz Lajos elvtárs. további jó mun­kát kívánt a klsz minden dol­gozójának. Kéri András zárszavában ar­ra kérte a tagokat, hogy to­vábbra is ilyen jó hozzáállás­sá] végezzék munkájukat­Varga László elvtárs vála­szában kijelentette, hogy a szövetkezet eredményei nem az ő érdeme, vagy a vezetősé­gé. Ezután a helyi KISZ népi együttes szórakoztatta el a közel 300 ternyi közönséget, s igen színvonalas műsort muta­tott be. Sokat tapsolt a közön­ség az énekeseknek, a Dártó Lajos, Bódis Erzsébet párnak, Tabányi Máriának és Galam­bos Erzsikének. Az ajándék­műsornak nagy sikere volt A kitűnő vacsorát reggelig tartó tánc követte, ahol Nánai János, Szeili Frigyes. Rankó János, Varga László és a töb­bi dolgozó vidáman szórako­zott feleségével, családjával együtt. — esjó — Népgazdasági érdekből le­szerelték a monori malom gé­peit- — nagy részét már el is szállították — a többi műkö­désben levő, hasonló üzemek pótlására, felújítására. Szükség volt erre? Feltétle­nül. A monori járásban két malom látta el a kenyérgabona őrlését: a monori és a pilisi: A kettő közül a pilisi a na­gyobb kapacitású, modernebb is. mint a monori. Az eddigiek folyamán egy műszakban dol­gozott, így nem volt megfele­lően kihasználva. A jövőben a járás kenyérgabonaszüksé'g- letét ebben az egy malomban fogják feldolgozni, a monori malom így — mint körülbelül 100 malom az országban — fe­leslegessé válik. Helyébe a Pest megyei Ma­lomipar és a Terményfor­galmi Vállalat takarmány­keverő üzemet létesít. •Járásunklói távol, csak az aszódi és a ceglédi járásban működik takarmánykeverő üzem. Eddig termelőszövetke­zeteink ide szállították a ta­karmánykeveréshez szükséges mezőgazdasági nyersanyagu­kat. Ez sokba került, nem volt kifizető! Kettős tehát a nép­ANYAKÖNYVI HÍREK GyÖmrő Házasságot kötöttek: Várfoki Ti­bor és Amies Eva. Kun Gyula és Székely Mária. Elhunytak: Behek Ernő 72 éves, Juhász Ödön 5-1 éves, Frühvvirt Ferencné Garbacz Mária 89 éves, Tóth József 68 éves. Bartos Já­nosáé Brz-a Anna 76 éves. Mocsá­ri Jánosné Füstös Terézia S9 éves. Bori Gáborné Kakucska Te­réz 68 éves. Monor Születtek: Nagy Károly és Mol­nár Julianna fia: Károly. Kovács Sándor és Balogh Mária fia: Sán­dor László. Germany i János és Kovács Ilona fia: János. Sándor Mihály és Szenyán Erzsébet leá­nya.: Viktória. Lusták János és Ta­kács Magdolna leánya: Zsófia. Jó- ni Jenő és Horváth Jolán fia: Csa­ba, Kiss Mihály és Kovács Rozá­lia fia: József. Elhunytak: Kovács Istvámné Bar­na Terézia 82 éves. Szentesi Györgyné Homyák Zsuzsanna 78 éves, öl védi Menyhért 78 éves. ,,Április 4-ről szóljon az ének... “ A tavasz a szabadság jel­képe. Ébredés a tél der­mesztő világából, ragyogó napfény, riigyfakadás. A tavasz egy évszázad le­forgása alatt háromszor kí­nált szabadságot a magyar népnek, s míg az első kettőt nem sikerült megtartani, a harmadikat a szovjet kato­nák meghozták, s abban is segítettek, hogy ez a szabad­ság igazán tartós legyen. 1945. április 4. a szabadság napja, már valóban az volt Vecsésen. A község több mint három hónapja felsza­badult a fasiszta uralom alól. Megindult az élet. 1945. ja­nuár 3-án megalakult a MKP vecsési szervezete. Galántai Nándor, Laczkó János, Faga­rast József, Lendvai József, Gubicza József. Galántai Já­nos, Osváth Gábor, Fogarasi Józsefné, Gogolya László, Németh József elvtársak köz­reműködésével. A közigazgatást Hernádi Jenő, Csapó János. Zala Jó­zsef, Szűcs Ferenc, B runner Mihály irányították. 1945 márciusában megala­kult a földosztó bizottság, melynek elnöke Fogarasi Jó­zsef elvtárs volt. A Halmi ura­dalom földjét osztották fel a nincstelen parasztok között. A karhatalmi, rendfenntartó osztag vezetője Gubicza Jó­zsef elvtárs volt. A párt és a közigazgatás legfontosabb feladata volt ke­nyeret biztosítani a lakosság­nak, mely egyre jobban sza­porodott. (A németek kiürí­tették a községet, csak körül­belül 200 ember maradt itt, azok is a kommunisták ki­vételével idősek. betegek). A Bajcsy-Zsilinszky úton (volt Telepi út) a párt kezelésében üzletet nyitottak. A megma­radt gabotiát, mivel a malom leégett, kézi malommal őröl­ték, s Wochauer Kelemen pék sütötte a kenyeret a népnek. Azután a földeken is meg­kezdték a munkát. Szántottak, vetettek, új élet virágzott a határban, s az emberek szívé­ben. Eszel egyidöben az V. és XIV. kerületi budapesti elvtársak segítségével az isko­lákat is helyreállították, hogy megkezdődhessen a tanítás. 1945. április 4-ét a pezsgő élet köszöntötte, hiába akarták azt vérbefojtani gyilkos ak­náikkal a fasiszták. A tavaszi szabadságot hozó szél végig- száguldott a községen, az or­szágon, s behatolt mindenho­vá, minden kicsiny viskóba, s felkeltette az alvókat. Tavasz van, napfény ragyog az égen, s .,érctorkok harsog­va zúgják a szélnek, felszaba­dítónk drága névéi!’’ Vereczkei Valéria gazdasági érdek. A monori ma­lomban már folynak az átépí­tési munkálatok. Keverőkam- rákat építenek, olyan méretűe­ket. amely lehetővé teszi a há­romműszakos termelést is. Az üzem kapacitása mű­szakonként körülbelül 250 mázsa lesz! 28-féIe takar- mánytápot kevernek itt bele a különböző állatta­karmányok nyersanyagába, A keverést — motorikus se­gédlettel — modem gépek fog­ják szakaszosan elvégezni. Ké­zierővel csak a beöntés és a zsákolás történik. A létszám műszakonként 5—7 főig válto­zik. Még azt is megtudtuk: a ta­karmánykeverő üzem előrelát­hatóan július 1-re megkezdi működését, egyelőre csak a tsz-ek részére. Hörömpö Jenő Beszélt ezután a verseny­mozgalomról, ami nagyon egészséges úgy népgazdasági, mint egyéni szempontból is. A verseny minden mezőgaz­dasági ágra kiterjed. A leg­jobb eredményt elért szemé­lyek komoly jutalomban ré­szesülnek. A díjazást a tsz-ek hirdetőtábláján közszemlére bocsátották. A versenymozga­lom állandó értékelése és na­pirenden tartása érdekében a két tsz 7 tagú verseny- bizottságot alakított. A két tsz közötti páros verse­nyen kívül az Ezüstkalász Tsz elfogadta az üllői Kossuth Tsz versenykihívását is. A vitában felszólaltak: Lendvai József, Koncz János, Várkonyi Miklós, Barna Ist­ván. Kalocsai Ferenc, Pintér András. Bodnár Lászióné, Tonka Ferenc. Szolai István, Baranyai László. Tornyai Im- réné, Szentpéteri László. Massza Sándor, Nemes La.jos- né, Motika Imre, Moór Nán­dor. A hozzászólók bírálták a két tsz pártszervezetét, kifo­gást emeltek a versenypontok lazaságára vonatkozólag, majd a PB határozatokat ho­zott a munka megjavítása ér­dekében. V. V. * 4 — MŰSOROS ISMERKE­DÉSI DÉLUTÁNT rendez a monori szövetkezetek csúcsbi­zottsága április 4-én, délután 4 órakor a tatarozó ktsz kul­túrtermében. A Tápiósüly és Vidéke Körzeti F öldmű vessző vetkezet 1961. évi munkájának értékelése Földmű vesszővel keze ti dolgozók kitüntetése Spanits Gyula ügyvezető is­mertette az egybegyült szövet­kezeti tagok előtt a íöidmű- vesszövetkezet múlt évi mun­kájának eredményeit. Bejelentette, hogy az fmsz kiskereskedelmi áruforgalmi tervét 96 százalékban teljesí­tette. A lemaradás oka egy­részt az volt, hogy vagyonvé­delmi okok miatt a beüteme­zett 28 leltározás helyett 41 leltározás megejtése vált szük­ségessé. Másrészt több bolt­ban elegendő áru nem állt rendelkezésre. A felvásárlási üzemágban a terv teljesítésével kapcsola­tosan ugyancsak lemaradás állapítható meg. Azonban a vezetőség az idén. okulva a múlt év tapasztalatain, meg­alakította a felvásárlási és termelési tagbizottságot. A vezetőség minden egyes tagja és az fmsz dolgozói vállalták, hogy valamennyien legalább 5 kiló baromfi leadására szer­ződést kötnek. Az ügyvezető beszámolója után a versenyértékelő bizott­ság az úri 10. számú boltot „kiváló bolt" oklevéllel tüntet­te ki. A bolt vezetője: Patyi István „az fmsz. kiváló dol­gozója” lett. Egyben 842 fo­rint pénzjutalomban is része­sült. Ugyancsak „kiváló bolt” ok­levelet kapott a tápiósülyi 1. Vizámú önkiszolgáló élelmiszer- bolt is. Egyben elnyerte a „legtisztább bolt” címet is. Ezért a bolt vezetője: Torna István 200 forint pénzjutalom­ban részesült, „Kiváló dolgozó” oklevéllel tüntették ki: Virágh Gyulánét, a zöldséges bolt vezetőjét, aki forgalmi tervét 140 százalékra teljesítette és Kohajda Lász­lóm központi adminisztrátort, jó munkájáért. Továbbá 200—200 forint pénzjutalomban részesültek: Oravecz Mihály, a tápiósápi 5. számú vegyesbolt vezetője, aki ezideig már 10 000 darab tojásra kötött szerződést, a lakossággal; Solti Ferenc, a műtrágyaraktár kezelője, mert hatalmas raktárkészleté­vel hiány nélkül számolt el és mint felvásárló munkáját kiválóan látta el; Nagy Antal éjjeli őr, aki állandóan éberen őrködik a szövetkezet vagyo­na lelett és nemrég megaka­dályozott égy lopási kísérletet, Szvitek Jánosné hivatalsegéd, aki nemcsak a részére kisza­bott teendőket látta el, hanem öntevékenyen a szövetkezet mosási munkáit is elvállalta. Ezzel jelentősen hozzájárult a vendéglátóipar tisztasági mozgalmához. Krátky László KI KEPVISEUE OKÉT? Monoron a 11. számú köz­ségi választókerületben Izmán Mihály elhalálozása folytán megüresedett községi tanács­tagi helyet a kerület lakossá­ga a május 6-i választáson fogja betölteni. Ehhez a vá­lasztókerülethez a Cinka Pan­na utca, Homokbánya, Kis­faludy utca és környéke la­kói tartoznak, tehát a válasz­tók zöme a cigánytelepülés la­kosságából kerül ki. A cigá­nyok közül különösen azok részéről, akik rendszeres munkájuk és konszolidált életmódjuk révén már köze­lebb kerültek a normális tár­sadalmi életet élő lakosság­hoz, felmerült az az óhaj, hogy ezt a választókerületet a község parlamentjében, a községi tanácsban olyan sze­mély képviselje, aki lakossá­gának túlnyomó többségéből, a cigányság sorából kerül kL A kérdés komoly és ezzel igen komolyan is kell foglal­kozni. E kérdésnek súlyossá­gát átérezték a községi párt- bizottság, a községi tanács és a Hazafias Népfront-bizottság elnökségeinek illetékesei is, amikor ennek a problémának elvi eldöntését megtárgyal­ták. j A kérdésnek a legkülönbö- I zőbb szemszögből való meg- | világítása és megvizsgálása | után az a vélemény kristá- J lyosodott ki, hogy a cigány­ság részére az a kezdeménye­zése jó jelnek tekinthető és talán további reményekre is jogosíthat. Egy közvetlen ösz- szekötő kapocs a hivatalos apparátusok és a nép között, kiváltképp ha ezt az össze­köttetést létesítő személy a lakosság őszinte bizalmát is bírja — ha csodát nem is —, de számottevő eredményeket és talán komoly előrehaladást tud elérni. A cigányság vér­beli képviselője leghiteleseb­ben és legközvetlenebben fog­ja tudni feltárni és az illeté­kes fórumok elé terjeszteni az ottani bajokat, rendellenessé­geket és ezek leküzdéséhez vezető legalkalmasabb uta­kat és eszközöket. Ugyancsak a lakosság e rétege felé a legeredményesebben tudja ér­vényre juttatni a hatóság ren­delkezéseit. mert nyelvükön szólva, egyéni súlyával is ha­tásosabban tudja meggyőzni őket az egyes hatósági intéz­kedések helyességéről. Mindezeknek a szempontok­nak a komoly mérlegelésével az illetékes hatósági szervek elvben elfogadták a cigányság képviselőinek javaslatát és a további tárgyalásoknál ez a szempont döntő tényezőként fog szerepelni. Huszty Károly MOZIK MŰSORA Ecscr. Sz: Seiler utca 8. Gomba: Sz.. Cs: Felismerés. Gyömrő. Sz: Iskolatársak voltunk. Maglód. Sz: Cirkuszművészek. Meade. Sz.. Cs: A macska kinyújtja karmait. Mo­nor: Sz: Vadállatok a fedélzeten. Nyáregyháza. Sz: El nem küldött levél. PiUs: Sz.. Cs: Bosszú. Tá- piósáp. sz: ítélet. Tápiósüly: Sz: Fatima. Úri. Sz.. C.s: Napjainkban történt. Üllő. Sz: Jó utat. autó­busz (széles). Vasad. Sz., Cs: Dip­lomácia. óh! Vecsés. Sz: Nagyra­vágyó asszony (széles). Cs: A vád tanúja (széles). Arany Dániel matematikai emlékverseny a gimnáziumban Március 30-án délután Arany Dániel matematikai emlék- versenyt rendeztek a monori József Attila gimnáziumban. A versenyen az elsősök 11, a másodikosok 6 tagú csoporttal képvi­seltették magukat, az osztályok legjobbjait küldték el a versenyre. Ott láttuk Lonti Ágit a Il/b-ből, Réti Jóskát az I/a- ból, Topor Mártát az I b-ből és másokat. A kidolgozott példá­kat tovább küldték a Bolyai Társaságnak ellenőrzésre. A leg­jobbak tovább jutnak a megyei versenyre. Képünk a verseny közben készült Kaeziba Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents