Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP P E S T M EGY E r B 1 Z O TTS ÁGA FSA , MEGYEI TANÁCS’ LAPJA 1 VI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM . ÁKA Kft FILLÉR 1962. ÁPRILIS 30, HÉTFŐ Egész népünk ünnepe ÍRTA: HUNY A ISTVÁN, A MEDOSZ ELNÖKE Május elsején meleg, jó ér­dessel gondolok elődjeinkre, es az újabb nemzedék bátor harcosaira, akik szabadságu­kat, életüket kockáztatva küz­döttek e nap munkásünneppé avatásáért. A két. évtized elhagyott út­ján, sok véres küzdőteret ta­lálunk hazánkban is, ahol a szerencsésebb ifjabb nemze­dékeknek, ha csak egy pil­lanatra' is, meg kell állniuk ma, amikor élvezzük a szabad május elseje víg ünnepét. Áll­junk meg és tisztelettel gon­doljunk a régi harcosokra ... Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével növekedett a dol­gozók kulturális igénye és emberi jogainak megismerése is. A Világ proletárjai, egye­süljetek! jelszó megértette Európa dolgozóival, hogy a rohamosan fejlődő ipari tő­ke elnyomó, kizsákmányoló hatalmával szemben csak szervezett ellenállással véde­kezhetnek. E felismerés tudatéiban 1889- ben hívták össze és tartották meg Párizsban a Munkások Nemzetközi Kongresszusát. A kongresszuson megalakították a II. Inteimacionálét és avat­ták nemzetközi munkás ünnep­pé május elsejét. A magyar ipari és mezőgaz­dasági dolgozókra is báto­rítóan hatott. A párizsi kong­resszus hatására 1890-ben az Általános Munkáspárt helyett Budapesten és országszerte' megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely lendületet vitt a munkások szervezkedésébe, s felkészítet­te őket a nagy ünnepre. Hittek a nemzetközi összefo­gás nagy erejében. Az 1890. május elsejei bu­dapesti nagygyűlés megmutat­ta a munkások erejét. Orosházán, május elseje reg­gelén az első nagy ünnepre ké­szült a nép. A zászló az épület ormán hívogatva lengedezett a napfényben. A gazdagokat védő államhatalmi szerv azonban — mintha már a gyülekezők első léptei is az idegein tapostak volna — fel­szisszent és a készen levő csendörségnek parancsot adott a zászló levételére és a ve­zetők letartóztatására. Ezt azonban nem tűrte már a megsértett Orosháza szegényparasztsága. Felsora­kozott a zászló és vezetői megvédésére. A csendőrök ereje nem né- míthatta el az ünnepelni aka­ró, jogot és kenyeret köve­telő népet. A megrettent ha­talom katonaságot kért és •mikor az megérkezett, az előbb megfutamított csend­őrök sortüze zúdult a dolgo­zókra ... A véres bosszúállásra, vá­laszként, másnap, május 2-án, Békéscsaba több ezer főnyi földmunkássága tüntető me­netben indult a főszolgabírói hivatal felé. Az ellenük ki­vezényelt rendőrséget a fő­rendbiztossal együtt megfuta­mították, a főszolgabírót pe­dig felszólították, adja ki a május elseje előtt elkobzott alapszabályokat. A főszolga­bíró azonban ellenállt és le akarta tartóztatni a munkások r-ezetőit. A munkások erre a főrendbiztosai együtt megver­ték a főszolgabírót és ostrom alá vették a főszolgabírói hi­vatalt. Megkezdődött a csendőrség- rendőrség és a katonasággal szemben a kétnapos harc. Május 3-án már az aradi háziezred egy zászlóalja Ho­.lub tábornok vezetésével Csa­bára érkezett. A munkások ellenállását a 750 katona, csendőr, rendőr csak két­órás kemény harc árán tudta megtörni. Halott és sok sebesült maradt a küz­dőtéren. Békéscsabán is, mint Oros­házán, egy időre „rend” lett. A hatalom május elsején proletárvérben taposott. Az elfogott munkásokat Gyulá­ra hajtották. A hatalom urai azonban még rettegtek. Nyu­galmuk megőrzésére a kato­nák számát 2000 főre emelték. Egész Békés megyére elren­delték az ostromállapotot. Az aradi, temesvári ezredeket' készenlétbe helyezték. Fel­emelték a megyei csendőrőrsök létszámát. . 1919-ben hazánkban az el­ső Magyar Tanácsköztársa­ság idején már szabadon ün­nepelhettük május elsejét. A Szabadság piros lobogóján, felszabadult munkásnépünk örömderűs arcán a világ proletárjai ötágú vörös csil­lagának fénye ragyogott. De az első szabad május el­sejét nem ünnepelhette az egész magyar dolgozó nép. A viharsarki megyét és az egész tiszárfíúll területet már megszállta a román király­ság ellenforradalmi hadsere­ge. A francia, cseh köztár­sasági csapatok az ország más területein nyomták el a dolgozók szabadságát. Ahol azonban ünnepelhette né­pünk, ott örökké megmaradt éisszavágyó emléke. A felszabadult ember- nagy ünnepe volt 1919 május el­seje. Először érezte, hogy végre lerázta a tőkés uralkodó osztály minden terhét, először került ki a szabadság derűs napfényére. Hitte: „ez a harc lesz a végső...” és küzdött szabad májusa örökre meg-, őrzéséért! Hitünk azonban bármily szi­lárddá edződött forradalmunk védelmi harcában, erőnk ke­vésnek bizonyult a belső el­lentétek és országunkat kö­rülfogó burzsoó hadak le­győzéséhez. Szabadságunkat és a sza­bad májust a nagy- és kis- antant katonai és politikai ha­talma segítségével feltámasz­tott belső ellenforradalmi bandák vad kegyetlenségek­kel akarták emlékezetünkből örökre kiirtani. Ostenburg, Próntiy, Héjas tiszti különít­ményei a proletárok rémeivé váltak. Proletárokra vadászó területté vált az ország. Nem elégedtek meg a Pokolszige­ten, Kecskeméten, Orgová­nyon a proletárok meggyilko­lásával, végiggázoltak az or­szág területén, hogy letapos­sák, kipusztítsák a Nagy Októberi Forradalom s a Ma­gyar Tanácsköztársaság ma­gasztos eszméjét. Héjas különítményének egyik csoportja 1920. április utolsó napjaiban már Túrkevén ga­rázdálkodott. Április 28-án belőlük Endrődön is feltűnt. Akik tudtunk, menekültünk előlük. Május elseje hajnalán End­rődön összehurcolták az el­fogott direktóriumi, munkás- tanács tagokat, vöröskatoná­kat. Véresre verték őket, és parasztkocsikra hányva, Gyo­mára szállították, ahol to­vább verték, kínozták áldo­zataikat. Endrőd és Gyoma agrár­proletárjai, akik ugyan 1919- ben, a román megszállás foly­tán nem élvezhették a szabad május örömét, 1920. május el­seje reggelén felzokogó fáj­dalmukban, könnyes szemmel nézték az útra csepegő pro- letárvért, .. Bár erős, kegyetlen volt az üldözés, a Nagy Októberi Forradalom szellemének ha­tása mégis erősebbnek bizo- ' nyúlt. Fájó sebeinket, ame­lyeket a Magyar Tanácsköz­társaság és szabad május el­sejének elvesztése ejtettek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme gyó- gyítgatta. Hittük: bármennyi szenvedésen, véres küzdel­meiken át, de eljön az idő, amikor a burzsoá elnyomás alól újra felszabadul hazánk és május elsején vígan ünne­pelhetünk! Nem vártuk tétlenül. Sokan küzdöttünk érte, és 1945. május elsején újból ünnepel­tünk. Soha Endrődön a kubiko­sok kis házikójának ablak alatti kis kertjében annyi pi­ros tulipán nem nyílt és annyi piros muskátli az ab­lakban, mint a húszas, har­mincas években. Tudtuk: a csendőrséget, az államhatal­mat a piros szín borzongatja a legjobban. Hát dühöngje­nek! Egy-eg:; helyen ugyan letaposhatták a tulipánt vagy cserepestül földhöz vághat­ták a muskátlit, de az elnyo­mottak felszabadulására ösz­tönző kommunista hitével megbirkózni nem tudtak. A börtönbe zártak, a bitóra hú­zott forradalmárok helyébe a földalatti szervezetből új har­cosok léptek a szintéire, és irányították a mozgalmat, A Lenin zászlaja alatt har­coló Vörös Hadsereg, amely győzelemmel fejezte be a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, évekig tartó, vé­res küzdelemben legyőzte a világot letiporni akaró ho- rogkeresztes hordát is. Fel­szabadította hazánkat is! És azóta, és most már örökké, egész népünk ünnepé május elseje! FÖLDET ÉRT A KOZMOSZ-! A szovjet műhold értékes tudományos eredményeket szerzett A Kozmosz—4 szovjet mes­terséges hold vasárnap a föld­ről történt vezérlés segítségé" vei, a Szovjetunió nyugati te­rületén sikeresen földet ért. A Kozmosz—4 mesterséges holdat 1982. április 26-án bo­csátották föld körüli pályára. A műhold a föld körüli, több mint háromnapos út­ja során, mintegy kétmillió kilométeres utat tett meg. A repülés egész időtartama alatt a kozmikus térség és a légkör felső rétegeinek kutatá­sa céljából, a műholdban elhe­lyezett jelzőrendszer és készü­lék megbízhatóan .működött. A tudományos kutatás előre meghatározott programjának megfelelően, április 29"én, a földről történt irányítással, a műhold sikeresen földet ért a Szovjetunió nyugati területén. A Kozmosz—4 mesterséges hold föld körüli repülésének eredményeként, sikerült érté­kes tudományos eredményeket szerezni, amelyek, feldolgozása és tanulmányozása’ folyamat­ban van. A teremtő munka dicsérete Zászlóátadó és élüzemavató ünnepségek a megyében Tavalyi eredményei alapján számos ipari és mezőgazdasá­gi üzem nyerte el a megtisztelő élüzem címet. Közülük ket­tőt, a MÁV Dunakeszi Járműjavító ÜV-t és a váci Dunai Hajó­gyárat a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával tüntették ki. A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének előestéjén mindenütt megtartották az élüzemavató ünnepsége­ket. Az ünnepségek mindenütt az alkotó munka dicséretének jegyében zajlottak le, ezek közül néhányról az 'alábbiakban számolnak be tudósítóink. DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓ Tegnap délután kettős ün­nepet ültek a' Dunakeszi Jár­műjavító üzemi Vállalat Jó­zsef Attila Művelődési Ott­honában. Május elsejének, a világ proletariátusának ün­nepe alkalmából tartott nagy­gyűlésen adták át a vállalat­nak a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászla­ját. Az ünnepi nagygyűlésen megjelentek, s az elnökség­ben foglaltak helyet: Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Horváth And­rás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának, első titkára, a SZOT,, a járási és helyi párt­ós tömegszervezetek képvise­lői, valamint a KPM I. vas­úti főosztályának küldöttei. Az ünnepi nagygyűlésen el­nöklő Pintér János szb-tit­kár megnyitója után Bakó Károly igazgató mondott ün­nepi beszédet. Az igazgató beszéde után Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter méltatta a vállalat eredményeit, majd ünnepélyes keretek között át­vette az Északi Járműjavító­tól a vándorzászlót, amelyet átadott a Dunakeszi Jármű­javító igazgatójának. Ezt követően Gáspár Sán­dor elvtárs, a Központi Bi­zottság titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében üd­vözölte az ünnepi gyűlés résztvevőit, a kitüntetett vál­lalat dolgozóit. Elmondta, hogy indulás előtt Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a munkás-paraszt for­radalmi kormány elnöke, megkérte,, adja át üdvözletét és jókívánságait a vándor­zászlót elnyert vállalat vala­mennyi dolgozójának, DUNAI HAJÓGYÁR Április 29 nevezetes nap a Dunai Hajógyár, új nevén a Magyar Hajó- és Daruigyár váci részlegének életében. A 621-es műhelyben gyűltek össze az üzem dolgozói és a meghívott vendégek. Bácskai Ferenc, üzem SZB-titkáca tartott rövid megnyitó beszé­det, majd Somogyi Ferenc, a Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgatója beszélt. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját Somo­gyi Ferenc, a Magyar Hajó-és Darugyár vezérigazgatója adta át Miskai Ferencnek, a váci gyáregység igazgatójának. Mis­kai Ferenc a zászló átvétele után bejelentette, hogy a váci hajóépítők jelentős felajánlá­sokat tettek az MSZMP VIII. pártkongresszusa tiszteletére. CIFRAKERTI ÁLLAMI GAZDASÁG Kettős ünnepséget tartottak tegnap délben Cegléden a Cif­rakerti Állami Gazdaság dol­gozói. A tizennyolcadik sza­bad május elseje ünnepségeit összekapcsolták az élüzem- avatással. Jóllehet, a dolgozók egy része kint dolgozott a föl­deken, mégis zsúfolásig meg­telt a kultúrotthon nagyter­me. Eljöttek az ünnepségre a megye, a város és a környező (Gábor Viktor felv.) termelőszövetkezetele képvise­lői is. Ünnepi beszédet Zitái Ist­ván, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgató­ságának képviselője tartott Ezt követően Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára nyújtotta át az élüzem-oklevelet Szabó Elemérnek, a gazdaság igaz­gatójának. Tizenegy dolgozó kapott Kiváló dolgozó okleve­let és sokan kaptak az el­múlt évben végzett jó munká­jukért pénzjutalmat. TÁPIÓSZELEI GÉPÁLLOMÁS A Tápiószelei Gépállomáson ugyancsak kettős ünnepet tar­tottak tegnap délután. Az el­múlt évi jó munkájuk alapján a szeleiek is megszerezték — a gépállomás fennállása óta első ízben, az élüzem címet. Nemes Mihály, a Földművelés- ügyi Minisztérium küldötte, méltatta a gépállomás dolgo­zóinak 1961-ben végzett jó munkáját. Hangsúlyozta, hogy annál is inkább, kiemelkedő ez a teljesítmény, mivel a nagy- kátai járásban két gépállomás is dolgozik, s a múlt évben itt is komoly erőfeszítést kívánt az aszályos időjárás. Jól kihasználták az erő- és munkagépeiket, a csúcsidőszak­ban a traktorok 95 százaléka két műszakban dolgozott; Nemcsak többet termeltek a szelei traktorosok, hanem ol­csóbban is dolgoztak. Például az önköltséget 16 százalékkal csökkentették. Az előadó be­széde végén átadta a Földmű­velésügyi Minisztérium élüzem oklevelét. A dolgozóknak 13 000 forint pénzjutalmat osz­tottak ki. SZENTMÁRTONKÁTAI GÉPÁLLOMÁS A Szentmártonkátai Gépál­lomáson a traktorosoknak csak körülbelül a fele ünnepelhette meg az újabb élüzemavatást, mert nagy részük tegnap is kinn dolgozott a földeken. A vendégek között ott volt Jám­bor Miklós, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője,' Légrádi Lász­ló, a gépállomások megyei igazgatója. Szekeres István, az FM Gépállomások Főigazgatójának képviselője mondott ünnepi beszédet. Elmondotta többek között, liogv a műit évben a Szentmártonkátai Gépállomás 118 százalékra teljesítette a tervét. Nagyon komoly segít­séget adott a környező terme­lőszövetkezeteknek, s jellemző, hogy például az egy kombájn­ra eső aratás elérte a 34 hol­dat. Az ünnepség végeztével a legjobban dolgozó traktoro­sok között 16 ezer forint pénz- ■ jutalmat osztottak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents