Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

«ST MF.CYhl Mádm 1962. ÁPRILIS 26, CSÜTÖRTÖK Testvéri ütivösiet a kommunista és spárt . a béke és a társadalmi haladás élharcosainak! Korunk fő kérdése továbbra is a teljes leszerelés Hruscsov interjúja Gardner Cowies amerikai lapkiadónak Nyikita Hruscsov április 20-án fogadta Gardner Cow­les amerikai lapkiadót és in­terjút adott neki. Az interjú szövegét szerdán hoztak nyil­vánosságra Moszkvában. A szovjet kormányfő a le­szerelési megegyezés kilátásait érintve, kijelentette: „Szeret­nék derülátó lenni”. Egyelő­re. azonban — jegyezte meg — még nem értek meg a feltéte­lek a megegyezéshez. A kommunizmus nem háborún keresztül jut győzelemre A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke kijelentette, kész találkozni Kennedy el­nökkel, hogy újból eszmecse­rét folytasson vele a megol­dásra megérlelődött kérdé­sekről. Először azonban — fűzte hozzá — meg kell egyezni az általános megoldást igénylő kérdésekben, hogy elkerülhessük a konfliktust és a háborút, s talán a leg­magasabb szintű találkozó te­hetné rá a koronát egy ilyen megállapodásra. Hruscsov az egyik kérdés­re válaszolva, hangsúlyozta, hogy nem felelnek meg a va­lóságnak azok az állítások, amelyek szerint a kommunis­táknak érdekük fűződik a háború kirobbantásához, mi­vel ezen az úton érhetik el forradalmi céljaikat, „ez nem igaz, ez eltorzított kép a kommunistákról”. Mi, kommunisták, azon a véleményen vagyunk — mu­tatott rá Hruscsov —, hogy a kommunizmusnak nem há­borún keresztül, hanem más úton kell' győzelemre jutnia, oly módon, hogy szembeötlő­vé válnak azok az előnyök, amelyeket a kommunista rend­szer nyújt, s ugyanakkor tör­vényszerűen tovább fejlőd­nei^ azok az ellentmondások, amelyeket a kapitalista rend­szer, a kapitalista társadalom hordoz magában. Az imperializmusra, a mo­nopoltőkére jellemzőek a hó­ditó háborúk — mutatott rá Hruscsov. — „Ezért mi, mint kommunisták, reálisan tekint­jük a dolgokat és azt mond­juk: amíg van imperializmus, lehetségesek háborúk Mégis szeretném hinni — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy ellenfeleinkben van elég józan ész, hogy ne kezdjenek hábo­rút, hogy rálépjenek a két rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer — békés versengésének útjára. Hruscsov itt megmagyarázta, hogy a kommunisták ellenzik a hódító háborúkat’ de elisme­rik a védekező és a nemzeti felszabadító háborúk törvé­nyességét, sőt szükségszerűsé­gét. „Az elnyomott népnek jo­ga van ehhez. Sőt, mi több, nemcsak joga van. hanem kö­telessége is harcolni felszaba- dulásáérf’. „Egyszóval. mi igazságosnak ismerjük el az olyan típusú háborúkat, mint amilyen há­borút annak idején saját fel- szabadulásukért folytattak az amerikaiak az angolok ellen” .— jegyezte meg Hruscsov. A teljes leszerelés kérdéséről A szovjet kormányfő ismer­tette ezután az amerikai lap­kiadó előtt a szovjet kormány álláspontját az atomfegyver­kísérletek betiltásával kapcso­latos ellenőrzés kérdésében. „Lényegében véve nem látok nagy különbséget az ellenőr­zés, a felügyelet és az értesü­lésszerzés között”. Tudósok bebizonyították — emlékeztetett Hruscsov —, hogy a már meglevő műsze­rekkel észlelhetők a földkerek­ség bármely pontján végrehaj­tott atomrobbantások. Ami viszont az általános és teljes leszereléssel kapcso­latos ellenőrzést 'illeti. Hrus­csov hangsúlyozta: „ebben a vonatkozásban mi magunk követelünk nemcsak ellenőr­zést, hanem felügyeletet is, mégpedig a legszigorúbb és legátfogóbb formában. Azt ’ tartjuk, hogy ha leszerelési megállapodás jön létre, min­den országnak alá kell vet­nie magát a legszigorúbb fel­ügyeletnek és ellenőrzésnek”. Hruscsov ismét megerősí­tette, hogy azok a javasla­tok, amelyeket a semleges országok Genfiben terjesztet­tek elő, „az atomfegyverkí­sérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését célzó további tárgyalások alapjául szolgálhatnak”. A szovjet miniszterelnök kijelentette: „Kész volnék találkozni Kennedy elnökkel, hogy még egyszer eszmecse­rét folytassak vele a meg­oldásra megérlelődött prob­lémákról”. Én a találkozók híve vagyok — hangsúlyozta. „Most az a legfőbb — és ebben a vonatkozásban egyet­értek az Egyesült Államok elnökével —, hogy találko­zónk nem zárult eredményte­lenül”. „Ezért úgy vélem, először valamiképpen azokban a kér­désekben kellene megegyez­nünk, amelyekben most kö­zös megoldást kell találni, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút. A legmaga­sabb szintű találkozó pedig talán rátehetné a koronát erre a megállapodásra. Ez lenne a legjobb út”. Hruscsov utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a talál­kozó másik lehetőségét sem: ha a nemzetközi helyzet to­vább romlik. Ilyen esetben szükségessé válhatnak a nagy­hatalmak vezetőinek sürgős erőfeszítései, hogy megaka­dályozzák egy olyan szikra kipattanását, amely háborús tűzvészt okozhatna. A leszerelés kérdése — je­lentette ki Hruscsov — való­ban a kérdések kérdése, amely nemcsak a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hanem a világ valamennyi országát érinti Minthogy ez idő szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendelkezik a leg­fejlettebb gazdasággal és a legkorszerűbb fegyverek előál­lításának; lehetőségével, e két országnak különösen . nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtalálják a leszerelés­hez vezető utat. Ebben az értelemben — mondotta Hruscsov — a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok számára a leszerelés problémája ‘ az első számú probléma. Meg kell kötni a német békeszerződést Hruscsov megnevezett még egy kérdést, amely „mintegy alá van rendelve a leszerelési kérdésnek, de lehetséges, hogy önmagában is elsőrendű fon­tosságú kérdés — ez a német kérdés, a német békeszerződés megkötésének kérdése”. Hruscsov kijelentette: „rajta hát. írjunk befejező jelet a tflásodik világháború után. rögzítsük békeszerződésben eredményeit, egyszer s min­denkorra vegyük el a revan- sisták verekedési kedvét”. Nagyon sajnáljuk — mon­dotta Hruscsov —, hogy az amerikaiak, egykori szövetsé­geseink. Adenauer járszalag- ján haladnak és támogatják a második világháború marad­ványai megőrzésének Ade­nauer által folytatott veszélyes politikáját. „Ahhoz, hogy meg lehessen tisztítani a nemzetközi lég­kört, normális feltételeket le­hessen teremteni a békés együttélésre, két kérdést kell megoldani. Közvetlenül nem kötöm össze ezt a két kérdést, de lényegében szorosan össze­függnek egymással: ez a lesze­relés kérdése és a német bé­keszerződés aláírásának prob­lémája. Bármelyiknek a meg­oldású nagy ösztönző erő len­ne országaink kapcsolatainak megjavítására, úgy vélem azonban, hogy mindenekelőtt a német kérdés megoldása lenne a könnyebb. Ez azonnal meg­teremtené a nagyobb bizalom és a jobb légkör feltételeit a leszerelési egyezmény számá­ra”. Nem kötöm össze e két kér­dést — fűzte hozzá magyará­zatként Hruscsov —, de e két kérdés nagy felületen érint­kezik egymással. „Mindenkinek meg kell érte­nie, hogy mi nem nyugszunk meg és nem szüntetjük meg a békeszerződés aláírására, a megszállási rendszer felszámo­lására és Nyugat-Berlinböl a megszálló csapatok kivonására irányuló erőfeszítéseinket, amíg csak el nem érjük ezt az igazságos célt. Következés­képpen amennyiben makacs kísérletek történnek ennek megalkadályozására, az csak azt eredményezheti, hogy még zaklatottabbá, még feszülteb­bé válik a helyzet”. Azokról a tárgyalásokról szólva, amelyek Washington­ban folynak a német kérdés­ről, Hruscsov kijelentette: „úgy vélem, hogy vannak bi­zonyos jeleik, amik remélni engedik a megállapodást. A fő kérdés azonban még itt van. Ez pedig a nyugati megszálló csapatok nyugat-berlini tartóz­kodásának kérdése, amihez mi nem járulhatunk hozzá. Nem lehet azt hinni, hogy e kérdés megoldása nélkül lehetséges a megegyezés”. Hruscsov negatív választ adott a kérdésre, hogy a me­zőgazdaság a szovjet belpoliti­ka elsőrendű problémája-e. Véleményünk szerint — mon­dotta — meg kell őrizni bi­zonyos arányosságot a nép­gazdaság minden ágának fej­lesztésében, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság kö­zött. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista társadalom va­lóban hatékony mezőgazda­ságot teremthet. Megjegyez­te, hogy a szovjet mezőgaz­daság sok dolgozója még nem rendelkezik elegendő gazda­sági ismerettel és a nagy gazdaságok vezetéséhez szük­séges szervezési készséggel. Következésképpen — összegez­te Hruscsov — most főképp szervezeti jellegű feladatok állnak előttünk. A szovjet kormányfő a kö­vetkezőket mondotta: „most fizetünk meg azért, hogy Sztálin nem jól értett a me­zőgazdasághoz.’’ Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet mezőgazdaság hamarosan vil- lámsebességgél ível majd fölfelé. A kommunizmus távlatai A kommunizmus felépítésé­nek távlatairól szólva, Hrus­csov kijelentette: „mi, kom­munisták, azt mondjuk, hogy a kommunizmus felépítése megköveteli bizonyos gazda­sági előfeltételek megteremté­sét. Ha kommunizmust akar­nak teremteni, amikor fejlet­lenek a termelő erők, az nem kommunizmus, hanem nyomo­rúság lesz. A mi értelmezé­sünkben a kommunizmus bő­séget jelent. Hazánkban pél­dául annak idején voltak BEN BELLA: Az eviani egyezmények csak akkor érvényesek, ha az európaiak is betartják a rájuk háruló kötelezettségeket Mohamed Ben Bella, az al­gériai ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese ked­den nyilatkozatot adott az APS hivatalos algériai hír- ügynökség tudósítójának, Rá­mutatott, hogy a titkos terrorszervezet to­vábbi garázdálkodása esetleg súlyosan veszé­lyeztetheti . az eviani egyezmények szellemét. Ben Bella hangsúlyozta, az algériai ideiglenes kormány úgy döntött, hogy lojálisán betartja a Franciaországgal kötött egyezményt és min­den tekintetben tiszteletben tartja .azt. Meggyőződése, hogy a francia kormány a maga részéről őszintén haj­landó az Evianban hozott dön­téseknek a gyakorlatba való átültetésén munkálkodni. Bén Bella ugyanakkor emlékezte­tett rá, hogy a genfi egyez­ményeknek azok a pontjai, amelyek az európaiak jogai­nak biztosítására vonatkoz­nak, csak akkor lépjenek tel­jesen érvénybe, ha az euró­paiak is betartják . az egyez­ményből rájuk háruló kötele­zettségeket. Az APS hírszolgálati iroda az Algír közeli Rochet Noir- ból keltezett jelentésében az OAS-terrorcselekmények meg­fékezésének több, különböző módszerét sürgeti. A hírügy­nökség ajánlatosnak tartja az Algériában élő európaiak le­fegyverzését: mindazon sze­mélyek internálását, akik bár­milyen formában közreműköd­tek az OAS-hálózat tevékeny­ségében, sürgeti: . lépéseket leéli tenni azokkal a közalkal­mazottakkal szemben, akik ferde szemmel nézik az evia­ni megegyezést; csak1 algé­riaiakból átló népi rendőrsé­get kell létesíteni; sűríteni kell a legnagyobb algériai városok európai negyedeiben a házkutatásokat és ellenőrzé­seket; meg kell szüntetni az OAS-nak az európaiak farm­jain és az ..gyarmatosítás köz­pontjaiban” elhelyezett után­pótlási bázisait. Hírügynökségi jelentések szerint Algériában az OAS véres tevékenységé­nek kedden húsz halálos és tizenkét sebesült áldo­zata volt. A halottak közül 18, a se­besültek közül pedig tíz arab. Abderrahman Faresz, az algériai ideiglenes végrehaj­tó szerv elnöke keddan, a késő esti órákban megkezdte pá­rizsi látogatását. Párizsba érkezett Christian Fouchet is, Franciaország al­gériai főbiztosa, Fouchet, aki még kedden felkereste Pompi­dou miniszterelnököt, és Joxe-ot, az algériai ügyek mi­niszterét, elutazása előtt nyi­latkozatot adott az algériai rádiónak. Azt mondotta, hogy az OAS „már elvesztette a játszmát” s ennek Sálán ex- tábornok is tudatában volt, mielőtt elfogták volna. Fouchet azt állította, hogy az OAS által leg­jobban veszélyeztetett Oranban rövidesen hely­reáll a rend, és Oran lakossága megszaba­dul a terror jármától. Mi­közben Fouchet rádióbeszédét mondotta, az OAS kalózrá­diója ráállt az algíri adó hul­lámhosszára, és propaganda­közleménnyel zavarta a fő­biztos beszédét. U Thant a nukleáris kísérletek abbahagyását követeli a nagyhatalmaktól Hírügynökségi jelentések szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden beszédet mondott az ENSZ- hez akkreditált újságírók ebédjén. A közeljövőben ter­vezett amerikai légköri nuk­leáris kísérletekre utalva fel­szólította a nagyhatalmakat, ne végezzenek a jövőben nuk­leáris kísérleti robbantásokat. Felhívta a figyelmet az ENSZ-közgyűlésének árra a határozatára, amely szintén. a kísértétek abbahagyásai köve­teli az atomhatalmaktól. Az ENSZ ügyvezető főtit­kára, beszéde to\fébbi részében röviden kitért más kérdésekre is. Kifejezte reményét, hogy Adoula kongói miniszterelnök Umét tárgyalni fog Qsombé- val, Katanga szakadár vezető, jével. Kongóról szólva elmon­dotta még, hogy nem tervezik az ott állomásozó ENSZ-csa- paíok létszámának csökkenté­sét. Ezután a nyugat-iriáni kér­déssel foglalkozott, hangoztat­ta, ha Indonézia és Hollandia hozzájárul az Egyesült Álla­mok közvetítési javaslatához, kész összehívni az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszakát az amerikai terv megvitatá­sára. Kennedy utasít: megkezdeni a nukleáris robbantásokat Az amerikai atomerőbizott- ■Sag l$áSr este hivatalosan bejelentette^ hogy Kennedy elnök utasítást adott a Kará­csony-szigeten végzendő lég­köri nukleáris robbantás-soro­zat megkezdésére. Az utasítás értelmében a kí­sérleteket meg kell tartani, mihelyt megvalósításuk „gya­korlatilag keresztülvihető”. Az amerikai atomerőbizott- ság szóvivőjének közlése/kze- rint ez azt jelenti, hogy idő­járási és egyéb technikai le­hetőségektől függően a nuk­leáris robbantásokat egy-két napon belül megkezdik. olyan emberek, akik azt akad­ták, hogy hirdessük meg a kommunizmust, amikor en­nék még nem jöttek létre az anyagi feltételei. De ha kommunizmust hirdetünk, ajk­kor, amikor -mond juk tíz em­berre egy nadrág jut és tíz egyenlő részre szabjuk ezt a nadrágot, akkor mindenki nadrág nélkül fog járni. Mi tagadjuk az ilyen nadrág nélküli kommunizmust. Ez tévút lenne .. Az amerikai kiadó egyik kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a . marxiz­mus—leninizmus alapvető eszméi egyaránt, érvényesek mindenkire, aki a kommuniz­mus alapjain áll, aki ragasz­kodik a kommunista tanítások­hoz és akit e tanítások vezé-' relnek cselekedeteiben. De „nem lehet egy közös szab­ványt felállítani, valamifajta sablont -teremteni minden nép számára, amely a szocializ­mus, a kommunizmus építésé­nek útjára lépett”. Felszámoltuk a torzításokat Hruscsov a továbbiakban ezt mondotta: „annak meghatáro­zásánál, hogy hogyan döntsék el egyik, vagy másik kérdést, jelentősége van a vezetők egyéni tulajdonságainak is. Igen ennek meghatározott je­lentősége van. Lenin, nagy teoretikusunk, vezérünk, pártunk, államunk megalkotó­ja volt. Felesleges szót vesz­tegetni arra, hogy milyen őszinte odaadást érzett a kom­munizmus iránt. ö, a tudomá­nyos kommunizmus egyik nagy megalapítója. És itt volt ná­lunk Sztálin. Kétséges-e vala­ki előtt, hogy Sztálin kommu­nista volt, hogy odaadást ér­zett a kommunizmus iránt? Ha igen, csak az olyan ember előtt, aki semmit nem ért. Sztálin ' egész lényével a kom­munizmust szolgálta, mindent a kommunizmusért tett. És mégis, Lenin azt írta Sztálin­ról, hogy türelmetlenné válik a főtitkári tisztségben, hogy túlságosan durva és szeszélyes és visszaélhet a hatalommal. Lenin szavai beigazolódtak. Sztálin valóban megbocsátha­tatlanul visszaélt a hatalom­mal. Ezért el is ítéltük. De egészen helytelen lenne, ha azt, ami Sztálinban nega­tívum volt, a kommunizmus rovására írnánk. ■ Sztálin, ha­lála után felszámoltuk azok­nak a tűrhetetlen torzítások­nak következményeit, ame­lyeket ő a párt- és az állam­élet lenini szabályaitól való eltávolodásával elkövetett”. Hruscsov utalt arra, hogy már igen sok ország lépett a szocializmus útjára. Az ame­rikai nép is erre az útra lép majd. „Az Egyesült Álla­mok fel fogja használni a mi tapasztalatainkat is, de nem fog lemásolni bennünket, hanem tekintetbe veszi ta­pasztalatainkat”. „így tesz most a többi szo­cialista ország. És itt nincse­nek fenntartásaink. Ellenke­zőleg, úgy véljük, hogy ez teljesen helyes politika”. Természetesen — fűzte hoz­zá Hruscsov —, „az is meg­történhet, hogy valaki vala­milyen helytelen döntést hoz, majd makaccsá válik és nem változtat ezen a helyte­len döntésen. Nos, ebben az esetben is azt kell monda­nunk, hogy az emberek ta­nulnak a tapasztalatokból”. „Az elmélet próbája a gya­korlat. Az emberek olykor is­merik az elméletet, de n gya­korlatban másként cseleksze­nek. Előfordul, hogy ésszerű­en. alkotó szellemben alkal­mazzák az elméletet, olykor viszont úgy döntenek. ■ hogy saját útjukon fognak járni, de kiderül, hogy ez helytelen út. és megégetik a körmüket. Megpróbálják, ráfújnak egyet- kettőt. megrázzák kezüket és tudni fogják, hogy forró volt”. Cowlesnak arra a' kérdésére válaszolva, hogy „és Kína túl gyorsan igyekezett felemelked­ni?” — Hruscsov ezt válaszol­ta: „Nem, miért? Hogy kerül szóba itt Kína? A Kínai Nép- köztársaság olyan politikát folytat, amely tekintetbe veszi lehetőségeit. Mi. kommunisták — kínaiak, oroszok és mások — abból indulunk ki. hogy kí­vánságainkat nem szabad, ösz- szetéveszteni a valósággal. A kívánságokat alá kell rendel­ni a lehetőségeknek, vagyis a szocializmus építésében. a kommunizmus építésében nem szubjektív óhajokat, hanem objektív lehetősegeket kell szem előtt tartani”. „Meggyőződésem, hogy ilyen álláspontot képvisel minden kommunista párt. egyebek kö­zött a Kínai Kommunista Párt .— jelentette ki Hruscsov. „A" kínai nép — jelentette ki Hruscsov — nagyon nagy si­kereket ért el a maga útján. Természetesen minden nép ta­lálkozhat nehézségekkel fejlő­désének ilyen, vagy olyan sza­kaszában és a kínai nép lát­hatólag most bizonyos nehéz­ségekkel küzd, amelyekről be-

Next

/
Thumbnails
Contents