Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

«ST

MF.CYhl

Mádm

1962. ÁPRILIS 26, CSÜTÖRTÖK

Testvéri ütivösiet a kommunista és spárt .

a béke és a társadalmi haladás élharcosainak!

Korunk fő kérdése továbbra is a teljes leszerelés

Hruscsov interjúja Gardner Cowies amerikai lapkiadónak

Nyikita Hruscsov április 20-án fogadta Gardner Cowles amerikai lapkiadót és interjút adott neki. Az interjú szövegét szerdán hoztak nyilvánosságra Moszkvában.

A szovjet kormányfő a leszerelési megegyezés kilátásait érintve, kijelentette: „Szeretnék derülátó lenni”. Egyelőre. azonban — jegyezte meg — még nem értek meg a feltételek a megegyezéshez.

A kommunizmus nem háborún keresztül jut győzelemre

A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette, kész találkozni Kennedy elnökkel, hogy újból eszmecserét folytasson vele a megoldásra megérlelődött kérdésekről. Először azonban — fűzte hozzá — meg kell egyezni az általános megoldást igénylő kérdésekben, hogy elkerülhessük a konfliktust és a háborút, s talán a legmagasabb szintű találkozó tehetné rá a koronát egy ilyen megállapodásra.

Hruscsov az egyik kérdésre válaszolva, hangsúlyozta, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint a kommunistáknak érdekük fűződik a háború kirobbantásához, mivel ezen az úton érhetik el forradalmi céljaikat, „ez nem igaz, ez eltorzított kép a kommunistákról”.

Mi, kommunisták, azon a véleményen vagyunk — mutatott rá Hruscsov —, hogy a kommunizmusnak nem háborún keresztül, hanem más úton kell' győzelemre jutnia, oly módon, hogy szembeötlővé válnak azok az előnyök, amelyeket a kommunista rendszer nyújt, s ugyanakkor törvényszerűen tovább fejlődnei^ azok az ellentmondások, amelyeket a kapitalista rendszer, a kapitalista társadalom hordoz magában.

Az imperializmusra, a monopoltőkére jellemzőek a hóditó háborúk — mutatott rá Hruscsov. — „Ezért mi, mint kommunisták, reálisan tekintjük a dolgokat és azt mondjuk: amíg van imperializmus, lehetségesek háborúk

Mégis szeretném hinni — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy ellenfeleinkben van elég józan ész, hogy ne kezdjenek háborút, hogy rálépjenek a két rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer — békés versengésének útjára.

Hruscsov itt megmagyarázta, hogy a kommunisták ellenzik a hódító háborúkat’ de elismerik a védekező és a nemzeti felszabadító háborúk törvényességét, sőt szükségszerűségét. „Az elnyomott népnek joga van ehhez. Sőt, mi több, nemcsak joga van. hanem kötelessége is harcolni felszaba- dulásáérf’.

„Egyszóval. mi igazságosnak ismerjük el az olyan típusú háborúkat, mint amilyen háborút annak idején saját fel- szabadulásukért folytattak az amerikaiak az angolok ellen”

.— jegyezte meg Hruscsov.

A teljes leszerelés kérdéséről

A szovjet kormányfő ismertette ezután az amerikai lapkiadó előtt a szovjet kormány álláspontját az atomfegyverkísérletek betiltásával kapcsolatos ellenőrzés kérdésében. „Lényegében véve nem látok nagy különbséget az ellenőrzés, a felügyelet és az értesülésszerzés között”.

Tudósok bebizonyították — emlékeztetett Hruscsov —, hogy a már meglevő műszerekkel észlelhetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbantások.

Ami viszont az általános és teljes leszereléssel kapcsolatos ellenőrzést 'illeti. Hruscsov hangsúlyozta: „ebben a vonatkozásban mi magunk követelünk nemcsak ellenőrzést, hanem felügyeletet is, mégpedig a legszigorúbb és legátfogóbb formában. Azt ’ tartjuk, hogy ha leszerelési megállapodás jön létre, minden országnak alá kell vetnie magát a legszigorúbb felügyeletnek és ellenőrzésnek”.

Hruscsov ismét megerősítette, hogy azok a javaslatok, amelyeket a semleges országok Genfiben terjesztettek elő, „az atomfegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését célzó további tárgyalások alapjául szolgálhatnak”.

A szovjet miniszterelnök kijelentette: „Kész volnék

találkozni Kennedy elnökkel, hogy még egyszer eszmecserét folytassak vele a megoldásra megérlelődött problémákról”. Én a találkozók híve vagyok — hangsúlyozta.

„Most az a legfőbb — és ebben a vonatkozásban egyetértek az Egyesült Államok elnökével —, hogy találkozónk nem zárult eredménytelenül”.

„Ezért úgy vélem, először valamiképpen azokban a kérdésekben kellene megegyeznünk, amelyekben most közös megoldást kell találni, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút. A legmagasabb szintű találkozó pedig talán rátehetné a koronát erre a megállapodásra. Ez lenne a legjobb út”.

Hruscsov utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a találkozó másik lehetőségét sem: ha a nemzetközi helyzet tovább romlik. Ilyen esetben szükségessé válhatnak a nagyhatalmak vezetőinek sürgős erőfeszítései, hogy megakadályozzák egy olyan szikra kipattanását, amely háborús tűzvészt okozhatna.

A leszerelés kérdése — jelentette ki Hruscsov — valóban a kérdések kérdése, amely nemcsak a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hanem a világ valamennyi országát érinti Minthogy ez idő szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendelkezik a legfejlettebb gazdasággal és a legkorszerűbb fegyverek előállításának; lehetőségével, e két országnak különösen . nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtalálják a leszereléshez vezető utat.

Ebben az értelemben — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a leszerelés problémája ‘ az első számú probléma.

Meg kell kötni a német békeszerződést

Hruscsov megnevezett még egy kérdést, amely „mintegy alá van rendelve a leszerelési kérdésnek, de lehetséges, hogy önmagában is elsőrendű fontosságú kérdés — ez a német kérdés, a német békeszerződés megkötésének kérdése”.

Hruscsov kijelentette: „rajta hát. írjunk befejező jelet a tflásodik világháború után.

rögzítsük békeszerződésben eredményeit, egyszer s mindenkorra vegyük el a revan- sisták verekedési kedvét”.

Nagyon sajnáljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az amerikaiak, egykori szövetségeseink. Adenauer járszalag- ján haladnak és támogatják a második világháború maradványai megőrzésének Adenauer által folytatott veszélyes politikáját.

„Ahhoz, hogy meg lehessen tisztítani a nemzetközi légkört, normális feltételeket lehessen teremteni a békés együttélésre, két kérdést kell megoldani. Közvetlenül nem kötöm össze ezt a két kérdést, de lényegében szorosan összefüggnek egymással: ez a leszerelés kérdése és a német békeszerződés aláírásának problémája. Bármelyiknek a megoldású nagy ösztönző erő lenne országaink kapcsolatainak megjavítására, úgy vélem azonban, hogy mindenekelőtt a német kérdés megoldása lenne a könnyebb. Ez azonnal megteremtené a nagyobb bizalom és a jobb légkör feltételeit a leszerelési egyezmény számára”.

Nem kötöm össze e két kérdést — fűzte hozzá magyarázatként Hruscsov —, de e két kérdés nagy felületen érintkezik egymással.

„Mindenkinek meg kell értenie, hogy mi nem nyugszunk meg és nem szüntetjük meg a békeszerződés aláírására, a megszállási rendszer felszámolására és Nyugat-Berlinböl a megszálló csapatok kivonására irányuló erőfeszítéseinket, amíg csak el nem érjük ezt az igazságos célt. Következésképpen amennyiben makacs kísérletek történnek ennek megalkadályozására, az csak azt eredményezheti, hogy még zaklatottabbá, még feszültebbé válik a helyzet”.

Azokról a tárgyalásokról szólva, amelyek Washingtonban folynak a német kérdésről, Hruscsov kijelentette: „úgy vélem, hogy vannak bizonyos jeleik, amik remélni engedik a megállapodást. A fő kérdés azonban még itt van. Ez pedig a nyugati megszálló csapatok nyugat-berlini tartózkodásának kérdése, amihez mi nem járulhatunk hozzá. Nem lehet azt hinni, hogy e kérdés megoldása nélkül lehetséges a megegyezés”.

Hruscsov negatív választ adott a kérdésre, hogy a mezőgazdaság a szovjet belpolitika elsőrendű problémája-e. Véleményünk szerint — mondotta — meg kell őrizni bizonyos arányosságot a népgazdaság minden ágának fejlesztésében, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság között.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista társadalom valóban hatékony mezőgazdaságot teremthet. Megjegyezte, hogy a szovjet mezőgazdaság sok dolgozója még nem rendelkezik elegendő gazdasági ismerettel és a nagy gazdaságok vezetéséhez szükséges szervezési készséggel. Következésképpen — összegezte Hruscsov — most főképp szervezeti jellegű feladatok állnak előttünk.

A szovjet kormányfő a következőket mondotta: „most fizetünk meg azért, hogy Sztálin nem jól értett a mezőgazdasághoz.’’

Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet mezőgazdaság hamarosan vil- lámsebességgél ível majd fölfelé.

A kommunizmus távlatai

A kommunizmus felépítésének távlatairól szólva, Hruscsov kijelentette: „mi, kommunisták, azt mondjuk, hogy a kommunizmus felépítése megköveteli bizonyos gazdasági előfeltételek megteremtését. Ha kommunizmust akarnak teremteni, amikor fejletlenek a termelő erők, az nem kommunizmus, hanem nyomorúság lesz. A mi értelmezésünkben a kommunizmus bőséget jelent. Hazánkban például annak idején voltak

BEN BELLA:

Az eviani egyezmények csak akkor érvényesek, ha az európaiak is betartják a rájuk háruló kötelezettségeket

Mohamed Ben Bella, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese kedden nyilatkozatot adott az APS hivatalos algériai hír- ügynökség tudósítójának, Rámutatott, hogy

a titkos terrorszervezet további garázdálkodása

esetleg súlyosan veszélyeztetheti . az eviani egyezmények szellemét.

Ben Bella hangsúlyozta, az algériai ideiglenes kormány úgy döntött, hogy lojálisán betartja a Franciaországgal kötött egyezményt és minden tekintetben tiszteletben tartja .azt. Meggyőződése, hogy a francia kormány a maga részéről őszintén hajlandó az Evianban hozott döntéseknek a gyakorlatba való átültetésén munkálkodni. Bén Bella ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a genfi egyezményeknek azok a pontjai, amelyek az európaiak jogainak biztosítására vonatkoznak, csak akkor lépjenek teljesen érvénybe, ha az európaiak is betartják . az egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket.

Az APS hírszolgálati iroda az Algír közeli Rochet Noir- ból keltezett jelentésében az OAS-terrorcselekmények megfékezésének több, különböző módszerét sürgeti. A hírügynökség ajánlatosnak tartja az Algériában élő európaiak lefegyverzését: mindazon személyek internálását, akik bármilyen formában közreműködtek az OAS-hálózat tevékenységében, sürgeti: . lépéseket leéli tenni azokkal a közalkalmazottakkal szemben, akik ferde szemmel nézik az eviani megegyezést; csak1 algériaiakból átló népi rendőrséget kell létesíteni; sűríteni kell a legnagyobb algériai városok európai negyedeiben a házkutatásokat és ellenőrzéseket; meg kell szüntetni az OAS-nak az európaiak farmjain és az ..gyarmatosítás központjaiban” elhelyezett utánpótlási bázisait.

Hírügynökségi jelentések szerint Algériában az OAS véres tevékenységének kedden húsz halálos és tizenkét sebesült áldozata volt.

A halottak közül 18, a sebesültek közül pedig tíz arab.

Abderrahman Faresz, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke keddan, a késő esti órákban megkezdte párizsi látogatását.

Párizsba érkezett Christian Fouchet is, Franciaország algériai főbiztosa, Fouchet, aki még kedden felkereste Pompidou miniszterelnököt, és

Joxe-ot, az algériai ügyek miniszterét, elutazása előtt nyilatkozatot adott az algériai rádiónak. Azt mondotta, hogy az OAS „már elvesztette a játszmát” s ennek Sálán ex- tábornok is tudatában volt, mielőtt elfogták volna. Fouchet azt állította,

hogy az OAS által legjobban veszélyeztetett Oranban rövidesen helyreáll a rend,

és Oran lakossága megszabadul a terror jármától. Miközben Fouchet rádióbeszédét mondotta, az OAS kalózrádiója ráállt az algíri adó hullámhosszára, és propagandaközleménnyel zavarta a főbiztos beszédét.

U Thant a nukleáris kísérletek abbahagyását követeli a nagyhatalmaktól

Hírügynökségi jelentések szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden beszédet mondott az ENSZ- hez akkreditált újságírók ebédjén. A közeljövőben tervezett amerikai légköri nukleáris kísérletekre utalva felszólította a nagyhatalmakat, ne végezzenek a jövőben nukleáris kísérleti robbantásokat.

Felhívta a figyelmet az ENSZ-közgyűlésének árra a határozatára, amely szintén. a kísértétek abbahagyásai követeli az atomhatalmaktól.

Az ENSZ ügyvezető főtitkára, beszéde to\fébbi részében röviden kitért más kérdésekre is. Kifejezte reményét, hogy Adoula kongói miniszterelnök Umét tárgyalni fog Qsombé- val, Katanga szakadár vezető, jével. Kongóról szólva elmondotta még, hogy nem tervezik az ott állomásozó ENSZ-csa- paíok létszámának csökkentését.

Ezután a nyugat-iriáni kérdéssel foglalkozott, hangoztatta, ha Indonézia és Hollandia hozzájárul az Egyesült Államok közvetítési javaslatához, kész összehívni az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszakát az amerikai terv megvitatására.

Kennedy utasít: megkezdeni a nukleáris robbantásokat

Az amerikai atomerőbizott- ■Sag l$áSr este hivatalosan bejelentette^ hogy Kennedy elnök utasítást adott a Karácsony-szigeten végzendő légköri nukleáris robbantás-sorozat megkezdésére.

Az utasítás értelmében a kísérleteket meg kell tartani, mihelyt megvalósításuk „gyakorlatilag keresztülvihető”.

Az amerikai atomerőbizott- ság szóvivőjének közlése/kze- rint ez azt jelenti, hogy időjárási és egyéb technikai lehetőségektől függően a nukleáris robbantásokat egy-két napon belül megkezdik.

olyan emberek, akik azt akadták, hogy hirdessük meg a kommunizmust, amikor ennék még nem jöttek létre az anyagi feltételei. De ha kommunizmust hirdetünk, ajkkor, amikor -mond juk tíz emberre egy nadrág jut és tíz egyenlő részre szabjuk ezt a nadrágot, akkor mindenki nadrág nélkül fog járni. Mi tagadjuk az ilyen nadrág nélküli kommunizmust. Ez tévút lenne ..

Az amerikai kiadó egyik kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a . marxizmus—leninizmus alapvető eszméi egyaránt, érvényesek mindenkire, aki a kommunizmus alapjain áll, aki ragaszkodik a kommunista tanításokhoz és akit e tanítások vezé-' relnek cselekedeteiben. De „nem lehet egy közös szabványt felállítani, valamifajta sablont -teremteni minden nép számára, amely a szocializmus, a kommunizmus építésének útjára lépett”.

Felszámoltuk a torzításokat

Hruscsov a továbbiakban ezt mondotta: „annak meghatározásánál, hogy hogyan döntsék el egyik, vagy másik kérdést, jelentősége van a vezetők egyéni tulajdonságainak is. Igen ennek meghatározott jelentősége van. Lenin, nagy teoretikusunk, vezérünk,

pártunk, államunk megalkotója volt. Felesleges szót vesztegetni arra, hogy milyen őszinte odaadást érzett a kommunizmus iránt. ö, a tudományos kommunizmus egyik nagy megalapítója. És itt volt nálunk Sztálin. Kétséges-e valaki előtt, hogy Sztálin kommunista volt, hogy odaadást érzett a kommunizmus iránt? Ha igen, csak az olyan ember előtt, aki semmit nem ért. Sztálin ' egész lényével a kommunizmust szolgálta, mindent a kommunizmusért tett. És mégis, Lenin azt írta Sztálinról, hogy türelmetlenné válik a főtitkári tisztségben, hogy túlságosan durva és szeszélyes és visszaélhet a hatalommal.

Lenin szavai beigazolódtak. Sztálin valóban megbocsáthatatlanul visszaélt a hatalommal. Ezért el is ítéltük.

De egészen helytelen lenne, ha azt, ami Sztálinban negatívum volt, a kommunizmus rovására írnánk. ■ Sztálin, halála után felszámoltuk azoknak a tűrhetetlen torzításoknak következményeit, amelyeket ő a párt- és az államélet lenini szabályaitól való eltávolodásával elkövetett”.

Hruscsov utalt arra, hogy már igen sok ország lépett a szocializmus útjára. Az amerikai nép is erre az útra lép majd. „Az Egyesült Államok fel fogja használni a mi tapasztalatainkat is, de nem fog lemásolni bennünket, hanem tekintetbe veszi tapasztalatainkat”.

„így tesz most a többi szocialista ország. És itt nincsenek fenntartásaink. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez teljesen helyes politika”.

Természetesen — fűzte hozzá Hruscsov —, „az is megtörténhet, hogy valaki valamilyen helytelen döntést hoz, majd makaccsá válik és nem változtat ezen a helytelen döntésen. Nos, ebben az esetben is azt kell mondanunk, hogy az emberek tanulnak a tapasztalatokból”.

„Az elmélet próbája a gyakorlat. Az emberek olykor ismerik az elméletet, de n gyakorlatban másként cselekszenek. Előfordul, hogy ésszerűen. alkotó szellemben alkalmazzák az elméletet, olykor viszont úgy döntenek. ■ hogy saját útjukon fognak járni, de kiderül, hogy ez helytelen út. és megégetik a körmüket. Megpróbálják, ráfújnak egyet- kettőt. megrázzák kezüket és tudni fogják, hogy forró volt”.

Cowlesnak arra a' kérdésére válaszolva, hogy „és Kína túl gyorsan igyekezett felemelkedni?” — Hruscsov ezt válaszolta: „Nem, miért? Hogy kerül szóba itt Kína? A Kínai Nép- köztársaság olyan politikát folytat, amely tekintetbe veszi lehetőségeit. Mi. kommunisták

— kínaiak, oroszok és mások

— abból indulunk ki. hogy kívánságainkat nem szabad, ösz- szetéveszteni a valósággal. A kívánságokat alá kell rendelni a lehetőségeknek, vagyis a szocializmus építésében. a kommunizmus építésében nem szubjektív óhajokat, hanem objektív lehetősegeket kell szem előtt tartani”.

„Meggyőződésem, hogy ilyen álláspontot képvisel minden kommunista párt. egyebek között a Kínai Kommunista Párt .— jelentette ki Hruscsov.

„A" kínai nép — jelentette ki Hruscsov — nagyon nagy sikereket ért el a maga útján. Természetesen minden nép találkozhat nehézségekkel fejlődésének ilyen, vagy olyan szakaszában és a kínai nép láthatólag most bizonyos nehézségekkel küzd, amelyekről be-