Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
»62. ÁPRILIS 22. VASÁRNAP «ST HEGYEI yífrfaP KÖSZÖNTJÜK A SZOCIALISTA MUNKA ÉLHARCOSAIT, 1 SZOCIALISTA MUNKARRIGÁDOKAT! A halhatatlan lenini eszmék Az emberiség történetében piros betűs nap 1870. április 22-e. Ekkor született Vlagyimir Iljics Lenin. A világon évről évre mind többen emlékeznek meg erről a napról. Lenin kora ifjúságától kezdve a forradalom ügyének, a munkásosztály felszabadításának szentelte ; életét. A költő így emlékezik reá: „ ... csak a gondolat hatalmát [tisztelte — tsak a lángoló szenvedélyt lismerte.” Lenin lángoló szenvedélye — a nép érdekeinek önzetlen szolgálata volt. Lenin nem véletlenül lett a forradalom, „az emberiség életfeltételeinek gyökeres megváltoztatásáért” folyó világtörténelmi jelentőségű harc vezére. Mindenki másnál jobban megértette, hogy a történelem a XIX. és a XX. század fordulóján a fiatal oroszországi proletariátus elé a legforradalmibb feladatot tűzte: a szörnyű cárizmusnak, az európai és ázsiai reakció akkori támaszának megdöntését. Hőre megmondta, hogy az orosz proletariátust már ennek a politikai feladatnak a megvalósítása is a nemzetközi forradalmi proletariátus élcsapatává tenné. Még 1914-ben, az 1905—1907-es, első orosz forradalomra hivatkozva, jogos nemzeti büszkeséggel írta, hogy az orosz proletariátus „a szabadságért és a szocializmusért folyó harc nagyszerű példáit tudja adni az emberiségnek”. Mindenki másnál jobban megértette, milyen hatalmas erők rejlenek az oroszországi munkások kibontakozó tömeg- mozgalmában. Előre megmondta, hogy az oroszországi proletariátus szerepe sokkal nagyobb lesz, mint az ország egész lakosságához viszonyított százalékaránya. Alkotó módon tovább fejlesztette Marxnak a proletárforradalom és a „parasztháború” egyesítésére vonatkozó tételét, és kimutatta, hogy a forradalmi proletariátus, s a dolgozó parasztság szövetsége a demokratikus és a szocialista forradalom győzelmének alapfeltétele. A munkás-paraszt szövetség azóta is a. kommunista pártok stratégiájának és taktikájának egyik sarkalatos elve. Lenin mar első műveiben hangoztatta a proletariátus vezető szerepét, hegemóniáját a demokratikus forradalomban, mert csak így fejlődhet a demokratikus forradalom szocialista forradalommá. Lenin tanítása a proletariátus diktatúrájáról az a tanítás, amelynek elfogadása nélkül nincs valóban forradalmi munkáspárt. Kezdettől fogva felismerte a forradalmi párt, a proletariátus jól szervezett élcsapatának jelentőségét, s sokat fáradozott azért, hogy egv ilyen párt Oroszországban létrejöjjön. Később ez a párt vezette győzelemre az orosz munkás- osztályt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, Lenin tovább fejlesztette a marxista forradalom elméletét, kidolgozta az emberiségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete alapvető kérdéseit a filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos kommunizmus számos területén. Lenin szinte felmérhetetlenül járult hozzá a marxista tudomány elméleti továbbfejlesztéséhez. Kimutatta, hogy a világimpérializmus frontját át lehet tömi annak leggyengébb szakaszán, megállapította, hogy lehetséges a szocializmus győzelme eleinte egy, vagy egynéhány országban. Lenin zseniális módon azt is tudta, hogy a nemzeti valamint a gyarmati kérdés megoldása, a gyarmati és a függő országok népeinek felszabadulása a forradalmi munkásmozgalom, a- szovjet állorr nemzetközi helyzetét erősíti Lenin itt is messzire előre látott és napjainkban íme teste' ölt az elmélet is. A gyár. mati és függő országok a Szovjetunióra és a népi demokratikus államokra tekintenek és példa száfnukra felszabadító harcukban. Lenin ' engesztelhetetlenül küzdött a marxizmus forradalmi lényegétől, a proletariátus osztályszemipontjaitól való minden eltérés, a revizioniz- mus, a reformizmus ellen, s ugyanakkor szenvedélyesen szembeszflllt a dogmatizmus- sai és a szektás nézetekleel. A marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala, hangoztatta Lenin, ® egész életműve ennek a gondolatnak élő igazolása. A Ieninizmus győzelme a Szovjetunióban a népi demokratikus országok számára is megtartatta a szocializmus építésének helyes útját. Az ország szocialista iparosítása, a nehézipar elsődleges és gyors fejlesztése, a parasztság szövetkezetekbe tömörítése, a mezőgazdaság gépesítése, a kul- túrforradalcm, ezek a szocialista társadalom felépítésének Lenin által megjelölt fő útjai, amelyeken haladva minden ország eljuthat a szocializmus teljes .és végleges győzelméhez. Lenin az imperializmusnak, mint a tőkés fejlődés legfelsőbb, és utolsó fokának mélyreható elemzése alapján tudományosan kimutatta, hogy a kapitalista rendszer a történelmi fejlődés objektív törvényeinél fogva a vécéhez közeledik. Ugyanakkor áthatva a szocialista humanizmustól, vallotta a népek egyenjogúságának és barátságának fennkölt eszméjét. Meghirdette a két rendszer békés egymás mellett élésének elvét és a Szovjetunió ezeket az elveket tette meg külpolitikája legfőbb alapjává. A lenini'’ eszmék hatalmas diadala volt a2 SZKP XXII. kongresszusa, amelyen N. Sz. Hruscsov és a szovjet párt, valamint az állami élet más vezetői megtisztították ezeket az eszméket a sztálini személyi kultusz ferdítéseitől, csapást mértek azokra a dogmatikus és szektás erőkre, amelyek a Szovjetunión és a nemzetközi munkásmozgalmon 'belül akadályokat igyekeztek gördíteni a marxizmus—leninizmus eszméi — a kommunizmus megvalósításának útjába. Lenin kilencvenkettedik születése napját ünnepeljük, ö már nincs közöttünk. Eszméi azonban arra serkentik az emberiség százmillióit, hogy fáradtságot nem ismerve harcoljanak a békéért és a szocializmusért, a szabad és boldog életért, az emberek testvériségéért, a. kommunizmusért. Dr. Vígh Károly SZÉPÜLŐ FALVAK Felülvizsgálták a szobi járás ötéves táv lati községfejle«ztési tervét Négy knltúrotthont építenek, egyet bővítenék Megérkezett a nyuszi parkot szándékozott létesíteni a községben. Ez a falvakban szokatlan terv mindenesetre figyelemre méltó, a bizottság tagjai azonban úgy vélték, hogy amíg esős időben Varn osmikola legtöbb utcájában a kocsiút és a járdák is járhatatlanok, helyesebb lenne, a különben dicséretes szándéktól eltekinteni és szórakozóhely építése helyett út- és járdaépítésre felhasználni a községfejlesztési alapot. A községi tanács legközelebbi ülése dönt afelől, elfogadja-e a bizottság ajánlatát, de a történtek után már nagyon valószínű, nem lesz községi • vidám-park Vamos- mikolán. Sz. E. Tizenkét féle IBUSZ-kiiándulds az NDK-ba Az idén május és október között az IBUSZ tizenkét- féle kirándulást szervez a Német Demokratikus Köztársaságba. E társasutazások résztvevői a baráti ország legkülönbözőbb tájaira juthatnak el. Különösen nagy a választék azok számára, akik elsősorban Drezdát szeretnék megtekinteni: összesen hétféle kirándulással juthatnak el oda. Júniustól szeptemberig 15 napos, a két nyári hónapban pedig ezenkívül 12 napos kirándulások is lesznak a régi német kultűrközpontba, és e társasutazások résztvevői közben Lipcsét és Szász-Sváicot is felkeresik. A többi nyolc-, kilenc-, illetve 11 napos kirándulások utasai nagyjából május és október között Drezdán kívül Eisenach, illetve Berlin és Halle látnivalóival, Thüringia vagy a nemét érchegység természeti szépségeivel ismerkedhetnek meg. az üzemi tanácsok. Hamarosan mutatkoztak az eredmények is, így például a Csepel Autógyárban az üzemi tanács ülésén megvitatták a dolgozók helyzetét, majd határozatokat hoztak a munka biztonságának és a munkások egészségvédelme megjavítása érdekében. Dicsért, vagy bírált a rcegyebdzottság, amint a tények megkívánták. Ez elsősorban azért bizonyult hasznosnak, mert az üzemekben az illetékesek ezáltal is érezték a munkavédelem kérdésének jelentőségét. A Dunai Hajógyár biztonsági megbízottja és az szb biztonsági felelőse például megérdemelt dicséretet kapott, határozott fellépésükkel ugyanis elérték, hogy a váci üzemben csökkent a balesetek száma. Derekasan tevékenykedett a Ceglédi Villamosipari Vállalat biztonsági megbízottja is, mert négy hónap alatt teljés üzemrendet teremtett Jó munkájáért megkapta az illő elismerést. Bővült a balesetek elleni harc fegyvertára is. Szilárd erőt jelent a munkavédelmi őrségek hálózata, a mozgékony őrjáratok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Fő erényük a gyorsaság, mert azonnal felhívják a figyelmet a mulasztásokra, akár a gazdasági vezetők, akár a dolgozók hibájából ered. Gyakoribbá vált a munkavédelmi filmek vetítése is, bár e téren még korántsem használják ki a kínálkozó lehetőséget. Sikeresnek bizonyult neves művészek bevonása e nemes ügyért vívott harcba. Több üzemben, így például a Csepel Autógyárban, az Ipari Műszergyárban szórakoztató, de egyúttal tanulságos műsorokat rendeztek. Bevált a „kér- dezz-felelek” játék meghonosítása is, az üzemek dolgozói ezáltal is jobban megismerték a rendszabályokat. Bekapcsolódtak a balesetek elleni küzdelembe a brigádok is. A Csepel Autógyárban már jelentős eredmény mutatkozik, mert a brigádok vállalásaiban fontos helyet kap a dolgozók testi épségének, egészségének védelme. Helyes kezdeményezés a „sérültek ankét ja”, ahol a balesetek szenvedő' hősei elmondották, hogyan történt a baj és ami még fontosabb-: ki a hibás? így tehát mód nyílt’ arra, hogy a műszaki, a szakszervezeti vezetők, valamint a dolgozók levonják a balesetek tanulságait. Nem fejthetne ki a vasasszakszervezet eredményes munkát, ha nem működne szorosan együtt az üzemekben a pártszervezetekkel és a gazdasági vezetőkkel. Általában kedvező á helyzet és a szakszervezet megkapja a szükséges támogatást, mert mindenütt egyre jobban felismerik a munkavédelem fontosságát. A vezetők hatásos intézkedéseket tesznek, hogy elhárítsák a balesetet. Ha beosztottaiknál mulasztást észlelnek, erélyesen fellépnek. Többször fordult elő prémiumelvomás is. Helytelen lenne azonban, ha az egyes gazdasági vezetők esetleg csak ilyen szempontból harcolnának a balesetek ellen, mert veszély fenyegeti a prémiumukat. Ez helytelen szemlélet, ennél többet: szivet, lelket, szeretetet. féltő gondot érdemelnek az emberek! Akad jócskán javítani való, így például az eddiginél több gondot kell fordítani a balesetek kivizsgálására. Nem mindegy, hogy ki a hibás, mór csak a megfelelő következtetések levonása miatt sem. A felelős figyelmeztetést, a mulasztás súlya szerinti büntetést érdénél. Általában — legalább is a jegyzőkönyvek szerint — a balesetek 80 százalékáért a dolgozók hibásak. Nem szabad azonban megfeledkezni a vezetők felelősségéről, sajnos, gyakran előfordul, hogy a dolgozók nem . használják a védőberendezéseket, nem tartják be az előírásokat. Ezért azonban felelősek a vezetők is, mert elnézik a mulasztást!, Közös a cél, ezért csak együttes erőfeszítéssel harcolhat sikerrel a dolgozó és a műszaki vezető a balesetek ellen. Jelentős eredményeket értek el a vasasok az elmúlt hónapokban. A SZOT X. plénumának határozatai szellemében azonban még tovább kívánnak lépni, ezért újult erővel küzdenek a munkavédelem javításáért: alaposabban akarják ellenőrizni a rendeletek végrehajtását, fejlesztik a munkavédelmi őrség mozgalmat és nem utolsósorban növelni akarják a meggyőző agitáció erejét. Jav ílani kell a munkakörülményeket, baleseteket megelőző, biztonsági berendezéseket kell felszerelni, és harcolni kell az itt-ott megnyilvánuló, helytelen szemléletek ellen. Nemes a cél, ezért ■minden üzemben találnak szövetségeseket a vasasok: egyszerű munkásokat éppen úgy, mint vezetőket. , , Molnár Károly 1 200 000 forintot fordít a község. Perőesény szintén művelődési házat épít, a munkálatokat még ebben az esztendőben megkezdik. Szob községfejlesztésí alapjának bevételét ugyancsak kultúrotthon építésére tartalékolja, és az építkezést 1965- ben kezdi meg. Zebegény 1962—65. években tartalékolja községfejlesztési alapja bevételeit, hogy 1966-ban megkezdhesse a községi kultúrotthon építését. Letkés 150 néző befogadására alkalmas kultúrotithona bővítését tervezi 230 000 forint költséggel. A bővítés után 2Q0 néző fér el előadótermében, öltözőket, klubszobát, könyvtárhelyiséget és a nézőtértől elválasztott mozigépházat építenek hozzá. A munkálatokba 1964-ben fognak bele. Nagymaros 1963-ban 290 000. 64-ben 340 000 forintot irányoz elő törpevízmű építésére, 65-ben pedig 333 000 forintot út- és járdaépítésre, hogy az üdülőhely-község rendbehozhassa elhanyagolt utcáit. Nógrádverőce 1963—64—65 folyamán 933 000 forint beruházással vízvezetéket épít. Márianosztra községfejiesz- tési alapjának bevételeit vagy orvosi rendelő vagy pedagóguslakás építésére kívánta tartalékolni a községi tanács. A községfejlesztési távlati terveket felülvizsgáló bizottság ezt a vagylagos tartalékolást és tervet nem hagyta jóvá. Felhívta a községi tanácsot, záros határidőn belül döntse el, a két terv közül melyiket akarja megvalósítani. Uj távlati terv elkészítését tanácsolta a bizottság Vámos- mdkolának is. A községi tanács 1964—65. év folyamán .430 000 forint beruházással vidámA községek ötéves község- ] fejlesztési tervének felülvizs- | gálatát most fejezte be a Szó- | bi Járási Tanács által kiküldött bizottság. A járás 17,községe 1962/65. években 14 millió 277 ezer forint készpénzt. 1 781 000 forint értékű társadalmi munkát és 616 ezer forint értékű helyi anyagot fordít községfejlesztési beruházásokra. Nagyobb beruházásra készül Bemecebaráti. Kultúrotthona 1963-ban kezdődő építkezésére — részben ÖTP-hitelből — VASÁRNAPI POSTA : Vasasok az emberért Érdemes közelebbről szem- ügyre venni, hogyan tesznek eleget vállalt feladatúiknak a vasasak? Biztató jel, hogy a vasasszakszervezet Pest megyei bizottsága állandóan napirenden tartja a munkavédelem, az egészségügy és a balesetelhárítás kérdését. Munkatervében megfelelő helyen és módon szerepelnek az ezzel kapcsolatos feladatok, célok és módszerek. Minden terv természetesen annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A vasasok megyebizottsága ilyen szempontból megnyugtatóan vizsgázott Eréllyel ellenőrizte a határozatok végrehajtását, időnként megkérdezte az üzemi igazgatókat, főmérnököket, biztonsági megbízottakat és szb-titkárokat, mi a helyzet egy-egy üzemben a munkavédelem terén. Előfordult az is, hogy másodszor is visz- szatértek valamelyik üzemhez, így történt a PRÉKO esetében is, ahol különös gonddal akartak javítani a helyzeten. Többféle eszközzel küzdöttek a vasasok a balesetek ellen. A megyebizottság tagjai patronálják az üzemeket és egy-egy látogatás alkalmával felhívják a műszaki és mozgalmi vezetőket az. esetleges hibákra, 'mulasztásokra. Kevés lenne, ha csak a megyebizottság tagjai foglalkoznának rendszeresen a munkavédelemmel és balesetelhárítással. A bizottság javaslatot tett az üzemek szak- szervezeti bizottságainak, hogy üléseiken vitassák meg e fontos kérdéseket. Befkapcsolód- tak a balesetek elleni harcba Regi es uj. Kétségtelen, hogy mindenütt jelentős a tapasztalat, a gyakorlat szerepe. Más az, ha valaki több évtizedes, akár csak több esztendős ; gyakorlattal rendelkezik, vagy : ha új ember. Különösen érvényes ez a í munkavédelemre, a balesétel- ' hárításra. Pontosabban ismerik a veszélyeket a régi munkások, akik együtt nőttek a ' gyárral, mint az új, a friss : emberek. Természetesen vi- ; gyázni kell mindenkire, de i elsősorban azokra, akik csak i napjainkban ismerkednek a : gyárral, a különféle szerszá- ; mokkái, gépekkel. Nálunk, a : megyében rendkívül fontos ez • a kérdés, mert például a vas- ] ipari üzemekben az elmúlt ■ esztendőkben általában min- : denütt emelkedett a létszám, : még az sem ritka üzem, | ahol huszonnégy hónap alatt kétszeresére emelkedett a dol- ; gőzök száma. ! Sok a bejáró is, vagyis az ! emberek jelentős része nem a ; gyár közelében, hanem távoli ; falvakban, községekben lakik. ! Zömük segéd- vagy betaní- ; tott munkás, tehát nem ren- ! delkeznek annyi gyakorlattal, j ismerettel, mint a szak- !j munkások. j Milyen kötelezettséget ró g ez a gyárak vezetőire és í szakszervezeti bizottságára? \ Nem elég, ha csak formáli- \ san tartják vagy tartatják be a munkavédelmi és baleset- !; elhárítási rendeleteket és elő- írásokat. Különösen sokrétű ^ feladat hárul a vasasszakszer- ^ vezet Pest megyei bizottsá- ^ gára, mert 19 vasipari üzem- ben több mint húszezren dol- (! goznak.
