Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-19 / 91. szám
1932. Április 19, csütörtök FEST HEGYEI 3 KÉTOLDALÚ BIZALOM Ami nélkül sem Szigethalomon, sem másutt dolgozni nem lehet Sok évvel a felszabadulás előtt a budapesti kisemberek örömmel vették tudomásul, hogy Csepel-Szigeten, a HÉV- vonal mentén viszonylag olcsó a telek ára. Az eleinte névtelen településen 300—400 család teremtett otthont. Semmiféle közművel nem rendelkeztek. A környező községektől sivár futóhomok választotta el házaikat. Mégis, jöttek tovább a csepeli, erzsébeti munkások. így alakult ki a Szilágyi, a Ho- mér, a Balló, a Berlin és a Hollandi telep. A rendszertelen település a felszabadulás után Szigethalom névvel önálló községgé lett. Határában felépült először a Csepel Autógyár, majd a Pestvidéki Gépgyár. Lakóinak 95 százaléka gyári munkás, s ez lett a falu jelenlegi nehézségeinek kútforrása. Szigethalom a távoli vidékekről jövőknek valóságos gyűjtőhelye lett. Az 1959-es népszámlálás 2831 lakost talált itt. A kép azonban csalóka. Az ideiglenes bejelentővel rendelkezők — akkor 400—500-an voltak ilyenek — az ünnepekre hazautaztak falujukba. Azóta is állandóan újabbak jönnek. A tanács szinte tehetetlen velük szemben. A község lé- lekszáma már a 3600 körül van. Az egészségtelen növekedés mind jobban érezteti hatását. A Nyírségből, Biharból és a Tiszántúl más tájairól ideérkezett családfő először akárhol, rokonnál, ismerősnél meghúzza magát. Munkát talál a környező üzemekben. Rövidesen albérlő lesz, akkor még bármilyen árat megfizet érte. Ahogy mind otthonosabbá válik, költözik utána a család, feleség, öregek, gyerekek. Ekkor már a tanácshoz mennek, tegyen igazságot, sokat fizetnek az albérletért. Legtöbbje telket szerez, kis hányada építési engedéllyel házat, nagyobb része engedély nélkül valamiféle kunyhót tákol össze. Utána ismét megjelennek a tanácsnál. Községfejlesztési adót nem fizetnek, mégis utat, villanyt, gyermekeiknek bölcsődei, óvodai elhelyezést követelnek. Ha lakott házat vesznek, vége-hossza nincs a perlekedéseknek, a kölcsönös birtokháborításnak. A ráckevei járásban Sziget- halorrjon volt a legnagyobb az építkezések arányszáma. 1957. január 1-től 1962. január 1-ig 307 házat engedéllyel, körülbelül 160-at engedély nélkül építettek. Mértéktelenül felduzzadt a szabálysértések, a gyám- és gyermekelhelyezési ügyek száma. A kis község semmiképp sincs felkészülve ilyen invázióra. Iskolája, üzlethálózata sokkal szerényebb méretekhez szabott, a jelenlegi helyzet szinte semmissé teszi a kidolgozott községfejlesztési tervet. — Mi voltunk az egyetlenek a megyében, ahol még 1958- ban sem volt elhatárolva, hogy községünk melyik része számít bel-, s melyik külterületnek — mondta Szaller Já- nosné tanácselnöknő március elején. — Ennek megállapítására, valamint a zsákutcák felszámolására, a községközpont kialakítására tizenötéves távlati fejlesztési terv kidolgozására adtunk megbízást a BUVÁTI-nak. Az elkészített terv azonban — többszöri átdolgozás után is — csalódást okózott. A megyei tanács építési osztályával két éve vitázunk emiatt, mert semmiben sem értenek velünk egyet, inkább a BUVÁTI-t támogatják. Végülis a tervet — öt pont kiemelésével — elfogadtuk. — Legégetőbb a Hollandi telep ügye — folytatta Szal- lerné. — Külterületté nyilvánították, tehát nem adnak rá építési engedélyt. Nem sűrűn, de lakott terület. Sokan építkeznének. Tavaly ötvenhét házat emeltek itt. engedély nélkül, de most is vannak még szép számmal, akik az anyagot már idehordták. Ha belterület lenne, a tulajdonukban levő negyven telek árából — amelyre azonnal találunk vevőt — kivezethetnénk a villamosítást A házaltba saját költségén mindenki vállalná a villany bevezetését. — Magunkra vagyunk a gondjainkkal — mondja. — Például: a községi óvoda sok éve államosított házban működik. Tavaly saját kezelésben és társadalmi munkával újabb negyven személyes szárnyat építettünk hozzá. Amikor már álltak a falak, a házat visszaadták eredeti tulajdonosának. Kérelmünkre a járási tanács elrendelte a kisajátítást. A tulajdonos és a község között vita keletkezett az összeg tekintetében. Ezért a bírósági eljárás befejeztéig a kisajátítási eliárást felfüggesztették. Lehetetlenné vagyunk téve. Az emberek zúgolódnak a fölöslegesen végzett társadalmi munkáért, a szülők pedig követelik a nagyobb helyiséget. Mindezeket hallva arra gondoltunk: amiben csak lehet, segíteni kell a község vezetőit. Pár nap múlva Kurtz Sándor elvtárs, a községi pártszervezet titkára szerkesztőségünkben tett látogatásakor a tanácselnöknő által elmondottakat megerősítette. Két héttel ezután újra Szigethalomon, a földre terített nagy térképet tanulmányozta a tanácselnöknő és a megyei tanács építési osztályának képviselője. Kiderült: egyrészt a dolgok meg nem értése, illetve a már eleve védekező álláspont, másrészt a könnyebb megoldás — a felelősség elhárítása — az okozója a községi tanács eddigi magatartásának. Az elmérgesedett viták felszámolásának őszinte szándéka azonban végre mind a két félnél elvezetett odáig, hogy egy pont kivételével valamennyi probléma tisztázódott. A Csepel Autógyár bejáratos útja mellett bárki építkezhet, amint elkészül a végleges parcellázási terv, a helyi tanács azonban eddig még nem adta ki a megbízatást, bár mindezt hivatalosan még januárban közölték velük. Hogy miért éppen az ellenkezőjét állították márciusi ottlétünkkor? Nem tanulmányozták alaposan az idevágó részt. De így történt az óvodaépítkezésnél is. A járási tanács februárban közölte: „A kisajátítási eljárás felfüggesztése a korábbi birtokbaadási jogot nem érinti.” Tehát semmi akadálya az építkezés folytatásának. Ha a háztulajdonos akadékoskodik. karhatalmat lehet ellene igénybe venni. Hogy mindezt elmulasztották, kétségtelenül a községi tanács hibáját jelenti. Jelentéktelenné törpült a HÉV-vonal melletti zöldövezet kérdése is. Ugyancsak nincs oka rettegésre a leendő sporttelep mellett lakóknak. A helyszínen összeszámolva mindössze kilenc és nem tizenhét ház áll. mint ahogy előzetesen állították. A megyei tanács képviselője ebben az esetben is készségesen elfogadta a tanács javaslatát. Sajnos, megmaradt fogas problémának a Hollandi telep. Az építési osztály álláspontja az, hogy miután a község belterületének jelentős százaléka még beépítetlen, először itt kell építkezni, s csa-k azután — sok esztendő múlva — kerülhet sor a Hollandi telep fejlesztésére. Végül kompromisszumos megoldás született: írják össze, hányán óhajtanának itt házat építeni, s akkor újabb megbeszélésre hívják össze az illetékeseket. Lehetséges, hogy a régóta húzódó vita befejeződik. Ez is eredmény. De az igazi eredmény az lenne, ha a nagyon becsületes, a községe érdekeiért oroszlánként, harcoló tanácselnöknő és munkatársai is belátnák, hogy nem jó alapállást foglalnak el, amikor azt hiszik, hogy akik a megyei, járási tanácsnál dolgoznak, nem vállalnak részt bajaikból, nehézségeikből. Hosszúra nyúlna felsorolni, mit fejlődött Szigethalom azóta, amióta Szaller Jánosné fogja a kormánykereket. Ha tárgyilagosan, higgadtan néz vissza a megtett útra, látnia kell, bármennyit tett, egyedül nem érte volna el ezeket az eredményeket. Előfordultak ugyan hibák, de kapcsolataikat mégsem ez jellemezte, közösen egy célért küzd a megyei, a járási és a tanácsi dolgozó is, beosztott és vezető egyaránt. A jövőben bátran és főleg bizalommal nyújtsanak kezet az egy lépcsővel felettük állóknak, mint ahogy az elvtársnak, a jóbarátnak nyújtunk kezet, mert enélkül eredményesen dolgozni nem lehet. Komáromi Mazda Ankét az új büntefő törvénykönyvről \ A Közalkalmazottak Szak- J szervezete budapesti elnök- ^ ségének és a Magyar Jogász- ^ szövetség fővárosi szerveze- ^ tének a szakszervezet szókba- ^ zában tartott szerdai ankét- ^ ján der. Szál ay József, az £ igazságügyminiszter első he- ^ lyettese az új büntető tör-1 vénykönyv legfontosabb elvi ^ kérdéseit ismertette. FALUSI GYEREKEK Májusban tartják az írószövetség közgyűlését A Magyar írók Szövetségé- ^ nek elnöksége szerdán ülést ^ tartott! A tanácskozáson az ^ elnökség elhatározta: május ^ 18—19-re összehívja az író- ^ szövetség rendes közgyűlését. ^ Az isaszegi Damjanich János általános iskolának a falu szélén van egy kertje. A területet kerítés övezi. Itt végzik a tanulók a politechnikai munka egy részét. Képünkön a Vl/b. osztályos fiúk láthatók, amint Rétházi Ferenc agrármérnök tanár irányításával felássák a rájuk eső részt Három évet kapott az fmsz-i üzlethálózat réme A házi szarkák ellen a vizsgálat tovább folyik Megírtuk annak idején, hogy: bűnvádi eljárás indult Hatfaludy László, büntetett előéletű, szigetszentmiklósi lakos, az fmsz-boltok, cukrászdák és kocsmák réme ellen, aki tavaly április 6-a és november 22-e között 31 faluban és városban 54 betöréses lopást követett el. A rendkívül érdekés és meglepő fordulatokban bővelkedő bűnügyet a Pest vidéki Járásbíróság Szentpéteri tanácsa heteken át tárgyalta, mintegy kétszáz tanút hallgatott ki, s szerdán délután Szentendrén hirdetett ítéletet benne. A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, magánosok sérelmére elkövetett betöréses lopás és közveszélyes munkakerülés miatt Hatfaludy Lászlót 3 évi börtönre ítélte, politikai jogaitól 8 évre felfüggesztette, s5 évi időtartamra kitiltotta Budapest és Pest megye területéről. Az ítélet ellen a védelem fellebbezett. Bebizonyosodott a tárgyaláson, hogy Hatfaludy László hosszú időn át bujkált a törvény elől. Az. első betöréseinek egyikénél, a budaörsi Vén Diófánál ugyanis csaknem tetten érték. pontosabban a rendőrök igazoltatták, de mert pénzen kívül mást nem találtak nála, tovább engedték. Ettől kezdve azonban jobbnak látta, ha bujkál és a bűn útjára tér. Összességében több mint 30 ezer forinttal károsította meg a társadalmat. A rendőrség a sorozatos betörések tettesét sokáig hiába kereste, mert Hatfaludy harisnyával a kezén „dolgozott“’, ujjnyomot nem hagyott maga után. De hiába volt minden furfang, a rendőrség kitartó és ügyes nyomozással nyomára jutott a betörőnek, s végülis ártalmatlanná tette. A sokszoros betörő tárgyalása az elképesztő bűnlista feltárása során egyébként rendkívül érdekes fordulatot vett. Meglepő tények kerültek' napvilágra, amelyek amellett szólnak, hogy megyénk fmsz-i boltjainak áruit — a betöréssorozat hallatára — mások is sorozatban lopkodták, fosztogatták, s bűntettüket igyekeztek Hat- faludyra hárítani. A domonyi fiúk nagy lelkesedéssel tesznek eleget a MÉH felhívásának. Szorgalmasan gyűjtik a vas- és egyéb hulladékot, amelyet az átvevőhelyre szállítanak {Mészáros Géza felv.) A MŰSZAKIAK A TUZREADESZET PAR A ÁCS A OKAI IS LEGYEAEK A Pest megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokság tegnap -.délelőtt értekezletre hívta össze a megye területén levő üzemek, kereskedelmi intézmények és ktsz-ek vezetőit és tűzrendészeti felelőseit. Az értekezleten megjelent Galbicsek Károly és Házi Árpád, a megyei párt- bizottság képviseletében, valamint a megyei tanács ipari, kereskedelmi és művelődésügyi osztályának képviselője.. Selmeci István, tűzoltóőrnagy megnyitó szavai után Lékó László alezredes, a Pest megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság vezetője tartott beszámolót. Beszámolója, első részében értékelte az ipari üzemek, kereskedelmi vállalatok és ktsz-ek tűzrendészeti helyzetét. Megállapította: az elmúlt évben e területen a tűzesetek száma 8 százalékkal, a- kár értéke pedig 60 százalékkal csökkent. A legtöbb tűzesetet az emberek gondatlansága okozta. Például: a Budai Járási Tanács Gombás Műanyagfeldolgozó Vállalatának budakeszi részlegében a kályha közelében benzinben mostak; a Szentendrei Papírgyárban a traktor szikrafogó nélkül közlekedett a celluloidbálák között; a Budakeszi Textilművekben (nem véve figyelembe a textilüzem speciális adottságait) engedély nélkül hegesztettek; a 11. sz. AKÖV váci telepén egy teherautó üzemanyagtartályát nem ürítették ki, s így hegesztették — az ilyen gondatlanságok tüzek előidézőivé lettek. — A tűzrendészeti intézkedéseket — mondotta az előadó — nem ok nélkül foganatosítjuk. Hiszen csak ezeknek az intézkedéseknek szigorú betartásával előzhetjük meg a súlyos következményeket maguk után vonó tűzeseteket. A dolgozók bevonása rendkívül fontos, hiszen a tüzek döntő többsége a munkahelyeken, az emberek gondatlansága miatt keletkezik. — Az üzemekben a szervezett önkéntes tűzoltók hálózatának kibővítésével, s az önkéntes tűzoltók erkölcsi megbecsülésének fokozásával, valamint minden dolgozó alapos tűzrendészeti kioktatásával járulhatunk hozzá a megelőzéshez. > Meg kell dicsérni a Csepel Autógyárat, a Diósdi Csapágygyárat, az Ikladi Műszergyárat, az aszódi MŰM Intézetet, a váci Fortét, a Nagykőrösi Faáru-, Láda- és Konzervgyárat, a a Me- Monori számos jó ön- műköKEFÉM-et, a Prékot, chanikai Műveket, a Maggyárat és még üzemet, ahol nagyon kéntes tűzoltótestület dik. S a gazdasági vezetők és a tűzrendészeti előadók fokozottabb és körültekintőbb munkáját, valamint a dolgozók széles körben történt bevonását bizonyítja az is, hogy az üzemek, ktsz-ek és kereskedelmi egységek nagy részében évek óta nem volt tűz. Galbicsek Károly elvtárs hozzászólásában kifejtette: a műszakiak ne csak a termelés, hanem a tűzrendészet parancsnokai is legyenek. A hozzászólások után Pusztai János (Nagykőrösi Ládagyár), Ghdos János (Egyesült Izzó váci telepe), László Antal (Pest megyei Műanyag-, Játék- és Tömegcikkipari Vállalat), Hitesi Ferenc (KEFÉM) és Zsar- nóczki Károly (Mechanikai Művek) tűzrendészeti előadók jó munkájuk elismeréseként pénzjutalmat kaptak, s több igazgatót dicséretben részesítettek. Elénk a kereslet a naposbaromfi iránt: csaknem hárommillióval többet adtak át tenyésztésre, mint a múlt év hasonló időszakában A nyáregyházi tűzoltók egyenruhát kapnak Büszke volt eddig is, mégis szégyenkezett Nyáregyháza a tűzoltói miatt. Büszke volt, mert az önkéntes tűzoltók versenyein a nyáregyháziak mindig helyezést értek el. Hol második, hol harmadik díjat nyert egy-egy csapatuk, de többször az első helyet is kiérdemelték. A szégyenkezés oka pedi^ az volt, hogy a gyakorlatokban és a valódi tűz eloltásában is annyira ügyes, jól képzett nyáregyházi tűzoltók még a versenyeken is saját, polgári ruhájukban vettek részt. Sem egyenruhájuk, sem egyéni felszerelésük nincsen. > Ezen azután most változtat Nyáregyháza községi tanácsa. Rövidesen három csapatnyi, vagyis 27 önkéntes tűzoltói egyenruhát és egyéni felszerelést vásárol tízezer forintért. Ez idén tehát a községnek majd nem kell szégyenkeznie azon, hogy civilben nyernek díjat tűzoltói á versenyen. Már a legközelebbi tűzoltóversenyen egyenruhában jelennek meg a nyáregyházi önkéntesek és hihetőleg nem hoznak szégyent falujukra, ezentúl is szépen szerepelnek, díjat nyernek; A kora tavaszi fagyos időik elmúltával a géppel keltetett naposbaromfi iránt ismét megélénkült az érdeklődés. A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságán most összegezték az első negyedévi eredményeket. Megállapították, hogy az év első három hónapjában a tanácsi keltető állomások 16 200 000 tojást raktak gépbe, csaknem négymillióval többet, mint az előző év hasonló időszakában. Különösen nagy a fejlődés a kacsakeltetésnél: a múlt évi 224 000 helyett 627 000 tojást raktak gépekbe. A kikeltetett és továbbtenyésztésre átadott naposbaromfiak száma 9 115 000, csaknem hárommillióval több, mint amennyit tavaly három hónap alatt kikeltettek. Naposkacsából csaknem hatszor, naposlibából négy és félszer többet adtaik át tenyésztési-e. mint a múlt év első negyedében. A kelési arány országos átlaga 77.4 százalék, ami igen jó eredménynek számít. (MTI) Több mint egymillió holdon folytattak vizsgálatokat a gépállomások laboratóriumai A Magyar Tudományos Akadémia irányításával készülő 25 000-es országos tál aj térkép összeállításához évek óta széleskörű mintavétellel és talaj- vizsgálatokkal járulnak hozzá a gépállomások laboratóriumai. A hetvenhét laboratórium az elmúlt években hatmillió holdról vett mintát. A jó idő beálltával a mintavételek megkezdődtek. (MTI) Az Állami Biztosító ilyen módon bejelentett „betöréses” károk után súlyos ezreseket fizetett az fmsz-nek, noha Hatfaludy az adott boltokból csupán néhány száz forintot emelt el. , Ez irányban a bíróság kezdeményezésére tovább folytatják a nyomozást. A Hatfaludy-ügy nyomán indáié vizsgálatról, annak eredményeiről a későbbiekben még tájékoztatjuk olvasóinkat. Firon András
