Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
PEST MEGYEI ;GYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VI. ÉVFOLYAM. 89. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 17, KEDD Magasabb termésátlagokat! A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról szóló párthatározat kimondja, hogy a termelés növelésének alapja a növénytermesztés fejlesztése. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelés ágazatai közül a növénytermesztés fejlesztésére kell törekednünk legnagyobb mértékben az ötéves tervidőszak végéig. Legfontosabb kenyérgabona-növényünk, a búza termésátlaga nagyjából az országos szinten mozog a megyében, ami azt jelenti, hogy Pest megyében ugyanolyan arányú fejlődést kell elérnünk, amilyent a párthatározat országos szinten ír elő. Már az idén arra kell törekednünk, hogy jelentősen emelkedjen a búza terméshozama és elérje a megyei tizenkét mázsás átlagot Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a búza nagy részét kellően előkészített talajba, optimális időben vetettük el, nem látszik túl merésznek a tizenkét mázsás kívánság. A termésátlag növelésének feladatai persze nem korlátozódnak az őszi talaj előkészítési és vetési munkákra, hanem kora tavasszal is akad még jócskán tennivaló. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben még nem fejezték be a vetések fej trágyázását, fogasolását, a felfagyott vetések hengere- zését, napokon belül pótolni kell a mulasztásokat, hogy ez a fontos gabonanövény felfrissültén kezdje a tavaszi növekedést. A megerősödött termelőszövetkezetek tavalyi példái is azt bizonyítják, hogy még korántsem merítettük ki a termésátlag növelésének lehetőségeit. Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben például az intenzív búza több mint tizenkilenc mázsás átlagtermést hozott és az intenzív búzák termésátlaga az egész ceglédi járásban felülmúlta a tizennégy mázsát. Az idén a tavalyinál több intenzív búzát vetettünk, jobb feltételeket biztosítottunk számára és a termelési tapasztalatunk is nagyobb a tavalyinál. Ha az időjárás nem lesz rosszabb a tavalyinál, akkor az idén feltétlenül több búzát takaríthatunk be holdanként, mint az elmúlt nyáron. A takarmánynövények közül elsősorban a kukorica térni ísátlagát kell növelnünk, hiszen az abraktaloarmány legnagyobb részét a kukorica adja. ' A határozat szerint az idén már nem elégedhetünk meg kevesebbel, mint a holdankénti 14,5 mázsás átlagterméssel, míg a tervidőszak végén legalább 18 mázsás holdankénti szemestermés kívánatos. A rendelkezésünkre álló lehetőségek maximális kihasználásával feltétlenül teljesíthetjük ezt a normát, hiszen olyan termésfokozó eszközökkel dicsekedhetünk, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Elsősorban arra gondolunk, hogy a hibrid vetőmag elterjesztésével önmagában is 18— 20 százalékos termésátlagnövekedést érhetünk el, de felsorakoztathatjuk a siker érdekében a korszerű talajerő- és vízgazdálkodás eszközeit is. A kukoricatermelés idei feladatainak nagy része még ezután következik, és joggal mondhatjuk, hogy „kezünkben” van még ez a növény. Ezért a magágykészítési munkáktól kezdve a betakarításig folytonosan és időszakonként is módunkban áll megválasztani az adott helyzetnek legjobban megfelelő módszereket és eszközöket a magasabb termésátlagok elérésének biztosítására. Ezek a lehetőségek széles teret nyitnak a mezőgazdászok és a növénytermesztési dolgozók előtt egyaránt, csak élni kell velük. Ha jól választjuk meg a vetőmagot, a vetésidőt, a vetési módszereket és eszközöket, ha idejében és jól végezzük a növényápolást, kivált, ha műtrágyázni és öntözni is tudunk, elérjük azt a célt, amelyet a párthatározat megjelöl. Növényifehérje-ellátásunk megjavításának egyik alapvető módjaként említi meg a határozat a pillangós növények, főként a lucerna termesztésének nagyarányú növelését. Megyénk termelőszövetkezeteiben jelentős javulás mutatkozik ugyan a pillangós virágú takarmánynövények termesztésében, de még kevés az igazán jól ápolt herefüves terület. Az idén is törekedni kell arra, hogy elsősorban támasztó növénnyel, de főnövényként vagy felülvetéssel is telepítsünk évelő pillangósakat. Hasonló feladatok várnak a rét- és legelőápclásban, illetőleg a napraforgó termésátlagának növelésében. A szőlő- és gyümölcstermesztés nagyarányú fejlődését írja elő a határozatnak az a része, amely a második ötéves terv előirányzatait idézi. Országosan több mint 200 ezer holddal, a mi megyénkben pedig mintegy 18 ezer holddal kívánjuk növelni a szőlő és gyümölcsös területét, mégpedig oly módon, hogy a korszerű, a réginél termelékenyebb termesztési módszereket alkalmazhassuk az új területeken. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a régi telepítéseket fokozatosan alkalmassá fejlesszük a nagyüzemi termelési módra. A mi megyénk is az ország hagyományos zöldségtermesztő tájai közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál nagyobb arányú fejlődést kell elérnünk a zöldségtermesztésben. Amellett, hogy újabb területekre terjesztjük ki az öntözéses, illetve száraz kertészkedést, elsősorban a kertészkedés nagyüzemi módszereit kell meghonosítanunk. A kisüzemi kertészeti módszerek nagy területen sem biztosítják megfelelően a terméshozamok növekedését, illetve a munka termelékenységének emelését, azaz a több és olcsóbb zöldségféléket a fogyasztóknak. Van tehát bőven tennivalónk a növénytermesztés színvonalának emelésében. A márciusi határozat szellemében a párt- és állami szervek nem feleslegesen törekednek arra, hogy minden mezőgazdasági vezetőnek, illetve dolgozónak szívügyévé, legfontosabb napi feladatává tegyék a termelőmunka színvonalának állandó emelését. A tavaszi munkák során sokat lendíthetünk még előre a közös ügyön a hátra levő szántások és vetések gyors befejezésével, illetőleg a kukoricavetés megfelelő előkészítésével. E munkák végzése közben az lebegjen a szemünk előtt, hogy még az idén jelentősen növelnünk kell a termésátlagokat. Nagymiklós István MEGGYORSULT A TAVASZI MUHKA Fokosul kei! « fejtrágyásás ütemet ~ Most kell elvetni ,« burgonyát » A megyei foagronómus tájékoatatója Kedvezőbbre fordult az idő, a múlt héten végre beköszöntött az igazi tavasz. Ha olykor-olykor esett is az eső, lényegében a csapadék nem akadályozta tartósan a földeken folyó munkákat. Megkértük Prezenszki Gábort, megyei főagronómust, tájékoztassa lapunk olvasóit, hogyan haladt a tavaszi munka az elmúlt napokban, tapasztal- ható-e elmaradás, s melyek most a határban a legsürgősebb tennivalók. — Mint azt vártuk is, az enyhébb idő meggyorsította termelőszövetkezeteinkben a szántás-vetést, — mondotta elöljáróban Prezenszki Gábor. — Nemcsak a gépeket, hanem a fogatokat is mozgósították, sokhelyütt éjjel-nappal dolgoztak és dolgoznak is. A műit héten, mint a beérkezett jelentésekből készült összesítés is tanúsítja, harmincötezer hold földet szántottak fel megyénk területén. Tizenkétezer holddal gyarapodott a trágyázott terület. Árpából 3200 holdon, zabból 1100 holdon, napraforgóból 3300 holdon, cukorrépából 3400 holdon tették földbe a magot. Megkezdték a burgonya- ültetést is, amiből 3200 holdat végeztek el. Az egyéb n övén yféleségek vetése is megfelelő ütemben haladt. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége befejezte a zöldborsó vetését, helyenként, mint például Kakucson a kukoricaültetéshez is hozzáláttak. A tápiósülyi Virágzó Termelőszövetkezetben már a hét közepére befejezték a szántást és a koratavasziak vetését. teleltek. Nemrégiben készült el egy felmérés, amelynek alapján megyénk területén az őszi vetéseknek mindössze 19,4 százaléka mondható jónak, 38,7 százalék közepes, míg 41,9 százalék kimondottan gyönge. Az őszi árpánál 19,8 százalék jó, 43,6 közepes, míg 36,6 százalék gyönge. — Az idő sürget, minden percet ki kell használniok a mezőgazdaság dolgozóinak. Feltétlenül meg kell gyorsítani a napraforgó, a cukorrépa vetését, továbbá a ^lucerna, a vöröshere felül- vetését és a burgonya ültetését. Az lenne a legideálisabb, ha ezek a növényféleségek legkésőbb április 25-ig a földbe kerülhetnének. Most már lassan lejár az ideje a kukoricavetés előíkészületeinek, sőt a vetéshez nyugodtan hozzá lehet kezdeni. A korai burgonya veté- 'se után nyugodtan hozzáláthatnak termelőszövetkezeteink az őszi burgonya ültetéséhez is. Megyénkben meghonosodott egy eléggé rossz szokás, legtöbb helyütt ugyanis április végén és május elején kezdik vetni a burgonyát. Ebből adódik, hogy a gumóképződés éppen a legszárazabb hónapra, augusztusra esik. Legalább két héttel előbb kell hozzákezdeni a burgonya vetéséhez. legjobb, ha április 25-ig földbe kerül a vetőgumó. Jóllehet sokan attól tartanak, hogy majd a „fagyosszentek”, vagy a késői fagyok kárt tesznek a burgonyában. Helytelen ez a szemlélet, mert az augusztusig várható szárazság sokkal inkább megtizedeli a termésátlagot. A legfrissebb jelentések arról számolnak be egyébként, hogy a földeken vasárnap is dolgoztak. Komoly ösztönzést ad a munkához a megyénk termelőszövetkezeteiben kibontakozott munkaverseny. (s. p.) Szabályoztak a bérek kifizetésének időpontját A pénzügyminiszter a húsvéti és a május 1-i munkaszüneti napokra való tekintettel# a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a bérkifizetések időpontját Az egyébként április 21—22 és 23-án esedékes munkabéreket április 19-én, a 28-án és 29-én esedékes béreket április 27-én, az április 30-án és a május 1-én esedékes béreket április 28-án fizetik. Az építőiparban április 27 helyett 28-án lesz bérfizetés. A nem említett bérfizetési napok változatlanok, azokat előrehozni vagy az akkor esedékes bérre előleget folyósítani nem lehet Modern vonalú autóbusz váróterem épül Szentendrén (Gábor felv.) Rusk és Dobrínyin megbeszélései agg „Bizalmiválság a nyugatnémet-amerikai kapcsolatokban" - írják a nyugatnémet lapok — Nemcsak a szántóföldeken, hanem a kertészetekben is meggyorsult a munka. Foton például megkezdték a saláta kipalántázását. A gyümölcsösökben és a szőlőkben hasonló lendülettel dolgoztak. Cegléden például a 2342 hold szőlőből a hét közepére 2000 holdat kinyitottak és félezer holdon a metszést is elvégezték. A felsorolás persze nem jelenti azt, hogy most már minden a legnagyobb rendben halad. Nem bízhatjuk el magunkat, mert például a tervezett tavaszi árpa mindössze hetven százaléka került a földbe, jóllehet április 15-ig ennek a munkának csakúgy be kellett volna fejeződnie, mint a zabvetésnek, amiből eddig hatvannégy százaléknál tartanak. Véleményünk szerint az árpa és a zab további vetését nagyon meg kell fontolniok a termelőszövetkezeti vezetőknek, ahol még elmaradás mutatkozik. Zab. illetve árpa helyett inkább vessenek kukoricát. Hasonló a helyzet a fejtrágyázással. Az elmúlt héten ugyanis mindössze egy százalékkal növekedett megyénk fejtrágyázásra szánt területe. Az első fej trágyázást is mindössze hetvenöt százalékban végezték el. Ez annál inkább is kifogásolható, mivel a vetések rosszul Hétfőn az Egyesült Államok fővárosában megkezdődtek Rusk amerikai külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet megbeszélései a berlini kérdésről. Bonni kormánykörökben a várható megbeszéléseket nagy aggodalommal figyelik, mert attól tartanak, hogy az Egyesült Államok „engedményeket” tesz a Szovjetunió javára. Amerikai körökben viszont Bonnra neheztelnek, mert az elmúlt hét végén a sajtó tudomására hozta a berlini kérdés rendezésével kapcsolatos amerikai elképzeléseket. A nyugati egység helyreállítása végett Ball amerikai külügyminiszterhelyettes vasárnap este megnyugtató szavakat intézett Bonnhoz. Ball televíziós nyilatkozatában hangoztatta, hogy a nyugat- berlini kérdésben az Egyesült Államok csak az NSZK jóváhagyásával terjeszt elő bármilyen új javaslatot. „Az amerikai vezetők mérgesek Bonnra’’ — „Bizalmi válság a nyugatnémet—amerikai kapcsolatokban” — „Mélypontra zuhantak a nyugatnémet—amerikai kapcsolatok” — ilyen és hasonló címekkel számolnak be a hétfői lapok arról, hogy az amerikai fővárosban rendkívül rossz vért szült a bonni vezetők magatartása. a Rusk—Dobrinyin találkozó előestéjén, az ugyanis, hogy szándékos indiszkrécióval nyilvánosságra hozták a Washington által fontolóra vett tárgyalási tervet és a nyugatnémet kormánysajtó élénken bírálta az amerikai elképzeléseket. Annak hatására, hogy az amerikai külügyi államtitkár szombaton este fejmosásban részesítette Grewe nyugatnémet nagykövetet és éles hangú tiltakozást jelentett be a bonni manőverek ellen, a bonni kormányszóvivők most azt hangoztatják, Bonn nem követett el indiszkréciót és ,.nem akarja megtorpedózni” a szovjet—amerikai tárgyalásokat. A sajtóban mindazonáltal tovább folyik a hangulatkeltés a tárgyalások ellen. A kormány- párti Rheinische Post vezércikkében azt írja, hogy Washington „német érdekeket” akar feláldozni és „Németország kárára” akarja megoldani a nyugat-berlini problémát. „Washington tárgyalási Az angol sajtó megállapítja, hogy a Rusk—Dobrinyin megbeszélések előjátéka a nyugati pontjainak megvalósítása — írja a bonni General-Anzeiger — a nyugatnémet■ külpolitika eddigi vonalának erőteljes szétzilálását jelentené. Félreismerhetetlen az NDK felértékelésére irányuló szándék ... A washingtoni pontok szétrombolják az elvesztett keleti területekre való igényünket is”. A nyugatnémet lapok továbbá arról írnak, hogy bár a kormányszóvivők hivatalos nyilatkozataikban Washington iránti bizalmukat hangoztatják, a bonni vezetők körében erőteljes ellenállás mutatkozik a washingtoni elképzelésekkel szemben, s különösen Brentano, a CDU parlamenti frakciójának elnöke — aki április 25-én az Egyesült Államokba utazik — hangoztatja- azt a véleményt, hogy Bonnak ellentámadást kell indítania. Beavatott körökben ezzel kapcsolatban azt suttogják, éppen Brentano volí) az, aki a csütörtök esti titkos tanácskozás után az amerikai terveket „megsúgta” néhány újságírónak és azok így kerültek nyilvánosságra. szövetségesek közti civódás szokásos macskazenéje. Ezért (Folytatás a 2. oldalon) Az angol sajtó a megbeszélésekről
