Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

M O Z A I K — Kedden délelőtt 10 és 12 óraikor Tápiósülyfoen — szak­képzett technikus közremű­ködésével — az fmsz bemu­tatja a szappan nélküli mo­sás technikai lebonyolítását, a szintetikus mosószerek elő­nyét. — A vasárnap kiállított játékosai (ügyükben a fe­gyelmi bizottság kedden dön­tést hozott): Faragó János, Vecsés — két bajnoki mér­kőzéstől eltiltva, IV. 24-ig, Vrbankcnncs Károly (Pilis), Fodor János (Vecsés) — szi­gorú dorgálás. — Ma 30 kiszista vesz részt járásunkból a gödöllői me­gyei fásítási napon. — A VEZETŐKÉPZÉS ÉS A NYÁRI TÁBOROZÁS lesz a napirend hétfőn délután 1-kor az úttörő-csapatveze­tői értekezleten a pártszék­házban Monorom. — Potocska János, maglő- di lakos egy budapesti ön- kiszolgáló boltból egy csomag Kossuth cigarettát akart fi­zetés nélkül elvinni. A sza­bálysértési. hatóság 60 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. — Surányi Mária, pilisi lakos pedig egy üveg kölni­vízzel akart fizetés nélkül távozni. A szemfüles eladó feljelentése alapján 50 forint­ra bírságolták. — JÓL DOLGOZNAK A MENDEI LENIN TSZ TAG­JAI. Eddig 100 hold bor­sót, 10 hold lencsét, 15 hold cukorrépát, 70 hold balta- cimot, 20 hold somkórót és 200 hold lucernát vetettek el. A burgonya és kukorica kivé­telével a tavaszi vetés kész. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Jó utal. autóbusz. Gom­ba: Julius Caesar. Gyömrö: Meg­öltek egy leányt. Matiné: Ceruza és radir. Maglód: Délibáb minden mennyiségben. Matiné: Hüvelyk Matyi. Mende: A lelkiismeret lá­zadása m. Monor: Feltámadás (széles). Matiné: Miska kalandiai. Ki-Jó utat, - autóbusz.- Nyáregyhá­za :'í'tís kúk és" galambok; Piti*: Fiatalok- voltunk.-, íí^tinéí -. Kis ponty. kalandjai. Tápiósáp: Szabad szél. Matiné: Hármasok szövetsé­ge. Tápiósüly: Julius Caesar. Úri: Szombat este és vasárnap reggel. Ifjúsági előadásra: Ceruza és ra­dír. Üllő: Folytassa nővér (széles). Matiné: Torreádor. Vasad: Puskák és galambok. Matiné: Csúzli és 6árkány. Vecsés: Julius Caesar. Matiné: Torreádor. H: Éva aludni akar. SPORTMŰSOR Vasárnap rangadó mérkőzésre kerül sor Péteriben. Péteri—Tá- piószele (megyei, jv. Borbás. Új­vári). A forduló többi mérkőzése (zárójelben a játékvezetők): Ti- piósáp—Róka (Törőcsik, Ocsoval). Tóalmás—Mende (Darula, Gyarma­ti). Úri—Tápiósüly (Bokros. Ho p- váth). Tápiószentmárton—Tápió- ság (Glózik, Kalotay). Monor—Tá- piószecső (Germany. Sándor). Mo- nort-erdő—Pilis (Viczián). Vecsés n.—Gomba (Jurcsek). Nyáregyhá­za—Káva (Haness). CB 88-05 Egy magánautó rendszá­ma. Egy magánautóé, ami­ből egyre több van, emel­kedő életszínvonalunk egyik bizonyítékaként. Biztosan sokan találkoz­nak vele, naponként, ismerik a tulajdonosát. Én nem. Mégis hozzá intézem ezt a néhány sort. Kénytelen va­gyok ezt a módot választa­ni, mert nem várt meg, el­hajtott, mire leértem az ut­cára. Így nem mondhattam el szóban, hogy a mendei mű­velődési ház előtti parkosí­tott terület bejáratához nem azért tettünk: „a parkba gép­járművel behajtani szigo­rúan tilos” feliratú táblát, hogy eggyel szaporítsuk a sok táblát, hanem, mert va­lóban azt szeretnénk, ha a járművek nem tennék tönk­re azoknak az embereknek a munkáját, akik ezt a par­kot létrehozták. Higgye el, kedves CB 88—05 rendszámú gépkocsi vezető­je, nem önt akartuk ezzel bosszantani, mert ha csupán egy táblát akarunk feltenni, mást is feltehettünk volna. Például ezt: „Csak művelet­len ember hajt a művelt te­rületre”. — ózdi — MOHOSAID A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • A gerendán: Koczó Judit IV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1962. ÁPRILIS 15, VASÁRNAP ./í'í/i/spf a tanácsülésről: Új utak, járdák, a villanyhálózat további bővítése a cél Monoron tantermes iskola építése van tervbe véve. A javaslat elfo­gadása után Földváry György vb-titkár ismertette a társa­dalmi munkák megszervezésé­re kidolgozott javaslatot, melyhez Fülöpp Loránd hoz­záfűzni javasolja a „tiszta ház, rendes udvar” mozgalom fel­mérési teendőit is. Kéri a tanácstagok lelkes hozzáállását ehhez a munkához. Haár László helyettes vb-elnck a fásítási munkák sürgős vég­rehajtására hívta fel a tagok figyelmét. Huszty Károly Monor község tanácsa Zsíros Károly elnökletével tartotta meg április havi ülését. A le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után Szarka István előterjesztése alapján a köz­ség kulturális feladatainak ke­retében a művelődési ház és a könyvtár problémáival fog­lalkozott a tanács. Az előter­jesztés sajnálattal állapítja meg, hogy a kulturális célki­tűzések a lakosság nagyfokú közömbössége folytán csak részben voltak megvalósítha­tók. Ez különösen vonatko­zik a komoly tárgyú előadá­sokra. Nagy erőfeszítések mel­lett, önfeláldozó munkával dolgozott a színjátszó csoport, a tánccsoport, a népi zenekar. Az énekkar a tagok elmara- dozása folytán sajnos, nem működik, pedig szükség len­ne rá. A múlt év folyamán sza­badpolcos rendszerűvé átala­kított monori könyvtár több mint nyolcezer könyvvel áll a közönség rendelkezésére. Egy év alatt az olvasók száma csak­nem megkétszereződött, a könyvszaporulat azonban nem tudott lépést tartani, ezért sok esetben hiány mutatkozik. Ezt a hiányt a könyvbarát- mozgalom van hivatva pótol­ni. Szép eredményt mutat a diafilmkolcsönző szolgálat is. Fülöpp Loránd kéri, hogy dr. Gábor Gyula kiválása folytán megüresedett kultúr- házvezetői tisztet mielőbb töltsék be, i mert minden napi kiesés nehézén potoíhafó, Jbul- turális-veszteséget jelent. A könyvtári állomány szaporítá­sára szép és követendő pél­dát mutatna, ha a tanácstagok egy-egy könyvet ajánlanának fel á könyvtár részére. Pász­tor Antal részletesen foglalko­zik a könyvtár forgalmával, nyomatékosan , kéri a könyv­barát mozgalom támogatását, egyben köszönetét mond a KlSZ-szervezetnek, mely a könyvbálból származó 800 fo­rintos adományával új ifjú­sági könyvek beszerzését tette lehetővé. Tóth András nehezményezi, hogy a mezőgazdasági szak­könyveket nem olvassák a kellő mértékben, pedig ez is egyik eszköze lenne a paraszt­ság szocialista szellemben való átnevelésének. Marton János a szülők iskolája összejövete­lein kis műsorok keretében szükségesnek tartaná oktató jellegű diafilmek és keskeny- filmek vetítését. A pedagógus­szakszervezet könyveinek ke­zelését felajánlja a könyvtár­nak. Budai Ferenc a közön­ségszervezők hibáira mutat rá. Kupecz Ferenc szüksé­gesnek tartja, hogy a telepen és Monori-erdőn keskenyfilm- vetítésre lehetőség biztosíttas- sék. A javaslatok elfogadá­sa után a tanács a művelő­dési ház távozó igazgatójá­nak, dr. Gábor Gyulának el­ismerését és köszönetét fejezi ki az itt eltöltött áldozatos munkájáért. Földváry György vb-titkár előterjesztésében foglalkozott a tanács az ötéves községfej­lesztési tervnek a még hátra levő, 1963—65. évekre eső programjával. Uj utak, járdák, kutak lé­tesítése mellett szerepel a villanyhálózat további bővítése a lakott területe­ken; a könyvtár támogatása évi 2000 forintos hozzájárulással; a cigánytelepen egy ásott kút és egy'WC létesítőé* A ibég ebben az évben rendezésre kerülő Marx-ligetben az ön­tözési lehetőség biztosítására itt is egy kútról kell gondos­kodni. Sportlétesítményekre évenként 80 ezer forint; ösz­töndíjra hatezer forint; a köz­ség belső területén levő nyílt vízlevezető árkok befedése, továbbá Monori-erdőn hét­Üzemi őrjárat: A zavartalan termelésért... Munkában 2 Riporter-őrs < ŐK VIGYÁZNAK LÉPÉSEINKRE A Mátyás király és a Kos­suth Lajos út keresztezésénél két kisrendőr állt. Fejükön rendőrsapka, kezükben stopp- jelző. Kíváncsian közeledtem hozzájuk. Kérdezősködésemre nem öntelten., de biztos hangon válaszoltak; — Minket bízott meg az igaz­gató bácsi, hogy vigyázzunk a helyes közlekedésre. Persze nem az autósokat és a motorosokat irányítják, ha­nem az iskolán ki-beszalad- gáló gyerekek az úttesten való helyes átkelését őrzik. En­gem is figyelmeztettek, hogy a legrövidebb utat válasszam, ha a túloldalra akarok jutni. Amíg az iskolába értem, az jutott eszembe, hogy a kicsik is milyen nagy szolgálatot tud­nak tenni az embereknek. So­kan nem is gondolják, milyen fontos az ő munkájuk. Szám­talanszor figyelmeztetik a gon­dolataikba merült dolgozókat, hogy vigyázzanak, mert jön az autó. Nemegyszer ézek a kis „dolgozók” mentik meg a járó­kelők testi épségét. Este újra találkoztam velük, s most is ugyanolyan odaadó, nem lankadó figyelemmel vi­gyáztak úgy a felnőttek, mint a gyerekek lépésére Ivicsics Mariann a Riptonter-őrs tagja A gimnázium leánycsapatának legjobb tornásza gyakorlat közben (Foto: Kútvölgyi) A SZERTÁRBAN Akváriumban ül a béka, egy halom hervadó mohán. Csak ül és néz meredt szemével, csak ül és néz nagy ostobán. Aki csak látja, mind csúfolja, de rút, de lomha és pocsék! Mit keres az akváriumban. Nincs rajta szépség, semmi ék. De lehet benne vágy, mely ég, egy sással nőtt zswnbék után — de lehet benne szív mely érez, s míg ránk mered ilyen bután — társai jutnak tán eszébe: bohókás, apró kis halak, langyos esőben ázó rétek, megáradó, szelíd tavak... Csak ül és néz meredt szemével, egy halom hervadó mohán ... Ha soká nézed úgy találod, hogy nem is néz oly ostobán. Ferenczy Hanna SARA NENEM Sára nőném rém házsártos de vallásos, s mindig avval fenyeget: ha meghalok, mennyországba’ ő mellette nem lelem majd helyemet. Én meg avval vigasztalom és biztatom, szívem, májam és vesém: százszor inkább a pokolba mint véle a mennyországba’ együtt legyek én. Szűcs Gyula A KÖNYV A LEGJOBB BARAT 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Ma befejeződik rejt vény versenyünk negyedik fordulója* melynek keretében hét egymást követő lapszámban egy-egy kérdést tettünk fel olvasóinknak írókról, könyvekről, irodalom­ról. A helyes válaszok beküldői között hét nyereményt (értékes szépirodalmi könyveket) sorsolunk ki. Hetedik kérdés: Egy neves magyar költő 13 versének cí­mét közöljük. A kezdőbetűkből egy újabb, igen közismert ver­sének címét rakhatjuk össze. Ki a költő és mi a vers címe? Ordas — Vihar — Éhség — Sas — Emberek — Eszmélet — Április 11 — Ars poetica — Ringató — Mama — Nap szo­nett — Proletárdal — Ragyog az ég. A megfejtéseket egybegyűjtve kell levelezőlapon bekülde­ni a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), leg­később április 21-lg. A monori Vasipari Ktsz Ady Endre úti vasas részlegében, közel 60 ezer forintért mo­dern fúrógépet vásároltak. Az, új anyagmegmunkáló géppel a motorkerékpárhoz szükséges j alkatrészek agylehúzását fog-: ják végezni. Ezt az igényes, precíz műve­letet, jelenleg, egy hasonló, de kisebb kapacitású géppel vég­zik. Benéztünk egy pillanatra a gépterembe. Különböző vil­lanygépek egyhangú zúgásában, a nehézfém acélforgácsának éles, sistergő zajában, szinte alig hallani szót. Nem is be­szélnek itt az emberek, hanem kézzel jelzik, mutatják egy­másnak, mit is akarnák. Arra is felfigyeltünk, hogy kissé túlzsúfolt, a terem. Az anyagmegmunkáló gépek na­gyon közel vannak egymáshoz! Nagyobb így a baleseti veszély! Aggályunkat az üzemrészleg vezetője csak részben osztotta... Igaz — mondja — valóban, sok gép van a teremben, de már megszokták, beidegzödött ez a dolgozók tudatába. Vigyáznak testi épségükre, lassan, körül­tekintően mozognak a gépek körül. Különben is a baleset megelőzése érdekében: védő­korláttal, biztosító berendezé­sekkel vannak ellátva a gépek. A balesetelhárítási utasítást is­merik, betartják a dolgozók. Az üzemrészlegvezetőtől azt is megtudjuk: rövidesen meg­kezdik az új épület nagy mű­helyébe a munkagépek egy ré­szének átköltöztetését. így mindkét gépteremben tágas, szellös helyet biztosítanak a zavartalan termelésinek. (HJ) ; SÚLYOSAN DOBBAN a í nedves agyag a csillében, í Egyik lapáttal a másik után. Í Lassan megtelik a csille. A \ vontaíólánc megcsikordul, a \ kerék lassan forogni kezd, az \ agyaggal teli csille elindul \ útjára, hogy tégla legyen bé­rlőié. % A következő csille érkezé- % séig még van néhány pilla- % nat. Gyenes István kiegyene- 'f siti sajgó derekát, majd utána } a lapátnyélre támaszkodva í vár. De nincs sok idő, a kö- vetkező csille már előtte is $ van, üres gyomra földet kö- $ vetel. Gyenes István marká- % ba köp és már szórja is a ne- % héz agyagos földet. — Te, István — szólal meg % mellette, verejtékes homlokát $ törölgetve, Potondi János —, ^ ma fizetést kapunk! % Gyenes szótlanul bólint, dol- £ gozik tovább. Az idő lassú f folyását éles kolomphang sza- $ kítja meg. Leállni! £ A munkások fáradt mozdu- 2 lattal tisztítják szerszámaikat és lassan bandukolni kezde- $ nek az iroda elé, az Aprófa $ dűlőbe. A hosszúkás ház má- % sik felében ismeretlen helyről $ ideköltözött vályogvetők lak- ^ nak, csendes, szorgalmas cm- ^ berek. Í AZ IRODA ELŐTT Bród í Ernő gyárvezető áll, figyelme- f sen nézi a bérüket zsebrete- j vő munkásokat. De nincs még % itt minden munkás. A fiata- $ labbja a rezorvának nevezett í kitéglázott medencében für­A TÓ REGÉNYE dik, mossa magáról a napi munka fáradalmát. De mire az iroda elől elfogynak a munkások, ők is ott vannak. Másnap reggelig csend honol a gyömrői gyártelepen, az éj­szaka nyugalmát csak a csen­desen sétáló éjjeliőr csizma­sarkának kopogása zavarja. A holdvilág egy percre ki­kandikál a felhők mögött és a rezorva víztükrében nézege­ti magát. Ő talán már tud­ja akkor, hogy az eddig sok örömöt okozó bővizű kút lesz a téglagyár veszte. Másnap reggel a földterme­lő munkások, mintha úgy lát­nák, hogy a rezorva vize ma­gasabban áll, mint az előző este. Egy hét múlva már a tulaj­donos, Gyömrői Aurél is fel­figyel erre. Eléggé száraz a nyár, de a vízszint egyre emelkedik. A kútba dobtak néhány zsák cementet, de a kút mintha meg akarná bosz- szulni, még bővebben ontja a vizet. Lassan a bánya leg­mélyebb részeit egészen elönti a víz. Ekkor már a faluban azt beszélik, hogy több vagon cementet öntöttek a széles és mély kútba. 1910-ET ÍRNAK. Kevesebb lett a termelés a bányában, kevesebbet dolgozhatnak a többiek. Lassan-lassan a tu­lajdonos gondja a munkások gondja lesz. Mi lesz, ha vég­képp elfogy a munka? A szárítók felől egyre rit­kábban hallatszik Anda Sán- dorné és a többi fiatal szárí­tó- és rakodómunkás éneke. Egyre kevesebbet fordul a lóré a kitérő állomáson, ke­vesebb a tégla, már az üres csilléket leeresztő gyerekek nevetése sem hangzik olyan vidáman. A munkások egyre gyakrabban vetik fel otthon: mi lesz, ha leáll a gyár? A víz egyre emelkedik. A tulajdonos már az értéket kezdi menteni a gyár terüle­téről, mikor egy esős éjsza­kán minden a víz alá kerül... GYÖMRÖl AURÉL nagy te­rületet parcelláztat fel, meg is veszik tőle. 1912-re már a szenesmaga- zinok is eltűnnek, az irodá­ból vendéglő lesz. Már csak a hatalmas kémény emlékeztet arra, hogy itt valamikor gyár volt, a téglagyár-jellegre pe­dig már csak a bányató utal. De nemsokára munkások jön­nek, a kémény aljába nagy lyukat vágnak, a rést erős ha­sábfákkal támasztják alá. A kitágított rést feltámasztó fát petróleummal öntik le és meg- gyújiják. Hatalmas robajjal dől le a kémény. A bánya területét dr. Okol- csányi Kuti Dezső veszi meg, strandként használja. Ügyes hírveréssel a környék legláto­gatottabb strandjává teszi. Vi­dám nevetés, mulatás hábor­gatja meg a tó nyugalmát, a fővárosból gyakran jönnek fürdővonatok Gyömröre. Sör­kert és cukrászda nyílik az úri vendégek szórakoztatásá­ra. Lassan-lassan az a hír ter­jed el, hogy rádiumot rejt magában a gyömrői strand vize. Ez, ha lehetséges, még jobban emeli a látogatottsá­got. Egyre több telektulajdonos épít házat és ad ki szobát a fürdővendégeknek. Rohamos fejlődésnek indul előbb a Má­ria, aztán a Klotild telep. A felszabadulás utáni évek­ben itt is, mint az országban mindenütt, gyökeresen meg­változik minden. Államosít­ják a strandot, tanácsi keze­lésbe kerül. A TÖSTRAND lassan fele­désbe merül, egyre kevesebb idegen fordul meg a község­ben. Lassan a tanács ráébred, hogy itt valamit tenni kell. A strand társadalmi munkások­kal telik meg, munka közben vígan kacarásznak a kiszis- ták és a többi társadalmi munkások. A tó képe megvál­tozik. Egyre inkább szépülő, korszerűsödő strandot kap Gyömrő, ahol a fürdővendé­gek kellemesen felfrissülhet­nek, ha a nyári nap heve fel­melegíti a strand vizét __ G yarmati Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents