Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

1962. MÁRCIUS 30, PÉNTEK

res r

MEGY

<Jےrlap

Tanácskozik a SZÖVOSZ V. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

sági termeket vásároltak fel.

Ez a mennyiség — az aszály ellenére — az eddigi legmagasabb teljesítmény. A burgonya-. zöldség- és gyümölcstermeltetés és felvásárlás, az áruelosztás jó megszervezése, az . ellátás színvonalának és tervszerűségének növelése

a jövőben Is egyik legfontosabb feladata lesz a földművesszövetkezeteknek.

— A második ötéves terv nagy feladatokat állít a földművesszövetkezetek elé.

1965-ben csaknem 190 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket kell felvásárolniok. mintegy 42 százalékkal többet az 1960. évinél.

E tervek nemcsak reálisak, de az összeállításuk óta eltelt idő változtatásait mérlegelve, ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tervidőszak utolsó évére,

1965-re előírt szintet előbb, már 1964-ben elérjük.

— A mezőgazdasági nagyüzemekkel — beleértve a háztáji termelést is — a jövőben mindinkább szerződéseken és megállapodásokon alapul

majd a földművesszövetkezetek kapcsolata. A felvásárló kereskedelemnek gondoskodnia kell

a megrendelt áru maradéktalan átvételéről és értékesítéséről.

A több évre szóló termelési szerződések helyessége és szükségessége mellett a tapasztalat szól. Ilyen módon nagyobb lesz a termelők biztonsága a termelés anyagi feltételeinek megteremtéséhez, más részről szilárdabb lesz az alapja mind a belső ellátásnak, mind pedig az exportnak.

■— Az utóbbi években sok szó esik a háztáji és konyhakerti árutermelés jelentőségéről. Ennek ellenére a szövetkezeti vezetők között is elég sokan vannak még olyanok, akik nem törődnek kellőképpen a háztáji gazdaságok áruféleségeinek felvásárlásával. Változtatni kell ezen a helyzeten. Ami a földművesszövetkezetek szempontjából különösen jelentős: a baromfi és a tojás.

Országosan a baromfinak jelenleg még több mint a fele, a tojásnak pedig több mint a kétharmada háztáji gazdaságokból kerül felvásárlásra.

Emellett sok termékből családi szükségleteiket messze meghaladó mennyiséget termelnek.

— Az említett cikkek jelentős részét a lakosság szervezett ellátása érdekében a földművesszövetkezetek vásárolják fel, tehát nagy részben

A helyes táplálkozás kialakításáért

Évente átlag 40 kilóval eszünk többet a legfontosabb élelmiszerekből, mint negyedszázaddal ezelőtt - Statisztikai vizsgálat az élelmiszerfogyasztás alakulásáról

rajtuk múlik, hogy a népgazdaság megkapja ezeket a termékeket. A szövetkezeti kereskedelemnek mind nagyobb igényeket kell kielégítenie. Elsősorban a nagyértékű fogyasztási cikkek, mint például

televízió, háztartási gépek, gépjárművek és építési anyagok keresletének gyors növekedésével kel! számolnunk. Várható az élelmiszerforgalom növekedése is.

— Állandóan növekvő hagyományos és új feladataink csak a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése és társadalmi kapcsolataink továbbfejlesztése útján valósíthatók meg.

— Állandóan fejlesztjük, szélesítjük nemzetközi, társadalmi és gazdasági kapcsolatainkat is.

Ez ideig 39 ország, 73 központi szövetkezeti szervezetével alakítottunk ki ilyen kapcsolatot.

Másfél évtizede harcolunk azért, hogy elfoglalhassuk helyünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének tagjai között. Erről a jövőben sem mondunk le.

Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolója után Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke terjesztette a kongresszus elé a felügyelő bizottság jelentését, majd megnyitották a vitát a beszámoló, illetve az írásban már előzetesen szétküldött határozati javaslat felett.

Árubőséggel várja a tavaszt a megyei kereskedelem

Lesz mi jót főzni az ünnepekre — A tavalyinál jóval több sör Kozmetikai tanácsadás — Bemutató mosás — Bő választék tavaszi ruhákban Nagyképernyős televiziók és gömbölyű mosógépek

Eddig a rossz időjárás hatására húztuk-halogattuk, most már a még mindig erőtlen, de mégis tavaszias napsugár biztatására, végre fel merjük tenni a kérdést, felkészült-e a megyei kereskedelem a tavasza idényre és a most egymást időrendben követő ünnepekre.

— Teljes mértékben — hangzik a megnyugtató válasz Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője részéről — sőt nemcsak teljes mértékben, de minden vonalon is felkészültünk. Elsősorban a várható ünnepi forgalom eredményes és zavartalan lebonyolítása érdekében idén az élelmiszerkereskedelmi vállalatok és boltok a tavalyinál sokkal nagyobb választékban biztosítják a különböző édesáruféleségeket. Sokkal több csokoládényuszi, pipi és tojás vár a gyerekekre. mint a múlt esztendőben. Minden egyéb édességből, táb- láscsdkoládéból, bonbonokból és cukorkákból szintén bővebb és nagyobb a választék. Április

4-re különösen az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátó- ipar készült fel. ez utóbbi rendkívül választékos ünnepi étlappal. De nemcsak az étel- választék, az italválaszték is

Érdekes tanulmányt állítottak össze a statisztikusok arról: hogyan alakult hazánkban az élemiszerfoigyasztás az elmúlt években, évtizedekben. A ^vizsgálódás alkalmával fő-, ként á hús, a h^J,. a. tojás .és. ft tejtermékek forgalmát 'kísérték' figyelemmel, mert ezeknek fehérjéi csaknem teljes egészükben felhasználhatók a szervezet „építésében1', teJiát a legértékesebbek.

A jelenlegi és a korábbi évek fogyasztási adatainak összevetéséből a statisztikusok általános tapasztalatként szűrték le, hogy

táplálkozásunk bőségesen fedezi a kalória-szükségleteket, olyannyira, hogy a kalóriamennyiség további növelése már szükségtelen

— sőt a gépesítés fokozódásával, a nehéz fizikai munkák fokozatos kiküszöbölésével inkább a kalóriafogyasztás csökkenésével számolhatunk.

A számok egyöntetű tanúsága szerint az élelmiszer-fogyasztás mennyiségileg és minőségileg egyaránt jóvá] magasabb szintet ért el, mint a felszabadulás előtt. A színvo- nalsmelkedés már csak azért is figyelemre méltó, mert a háború előtti „békeévek" élelmiszerfogyasztási szintjét — amely a 40-es évek első felében alaposan lecsökkent — lényegében 1949—1950-ben értük el ismét.

Elgondolkoztató eredményt hozott az egy főre jutó fogyasztás élclmiszercsopor- tonkénti vizsgálata.

I

A legfontosabb cikkekből jóval több jut manapság asztalunkra, mint negyedszázaddal ezelőtt, s általában 40 kilóval fogyasztunk évente többet, nyat. az 1930-as évek derekán. Húsból például 13, tojásból hárem és fél, tejből, tejtermékből ugyancsak 13, zöldségből és gyümölcsből 29,4. cukorból 15,4, zsiradékokból (szín-zsírból) 5,3 kilóval emelkedett az egy főre jutó fogyasztás.

Néhány évvel ezelőtt a szakemberek felfigyeltek arra, hogy az úgynevezett kalorikus túltápláliság „veszéiye” fenyeget — ezárt egészséges és természetes folyamatnak tekinthető, hogy a kalóriadús liszt- és burgonyafogyasztás csökkenő. a zsír- és cukorfogyasztás pedig stagnáló jellegű. (MTI)

Április 4-e tiszteletére

VERSENYFELAJÁNLÁS A NAGYKŐRÖSI LÁDAGYÁRBAN

Felszabadulásunk 17. évfordulójának tiszteletére e hónap elején versenyt indítottak a Nagykőrösi Ládagyárban. Célja mindenekelőtt első negyedéves terv program szerinti teljesítése, a megfelelő minőség betartásával. A takarékos anyaggazdálkodás, a fegyelem megjavítása, a berendezések gondos karbantartása és megóvása is a versenyvállalások között szerepel. sYér'etnék elérni a ládagyáriak, hogy ebben a verseny szakaszban megszűnnének a késések és nem fordulna elő igazolatlan mulasztás.

A munkaverseny első helyezettjei jutalmat kapnak, amelynek kiosztására az ünnepet megelőző napon kerül sor. A legjobb gépmunkások, szegezők, lakatosok, köszörűsök máglyázók és segédmunkások három-négy és ötszáz forintos díjat kapnak. A versenynek összesen 600 résztvevője van, közöttük húsz műszaki és tizennégy adminisztratív munkatárs.

A felszabadulás tiszteletére indított és vállalt versenyt a legjobb munkásokból összeállított bizottság ellenőrzi naponként. Segítségükre siet a pártszervezet, a szak- szervezeti bizottság és a fiatalok szervezete, a KISZ is.

A ládagyár valamennyi dolgozója biztos benne, hogy felajánlásaival ebben az évben jó eredményhez segíti az üzemet.

bőséges lesz. sőt elárulhatom, a tavalyinál mintegy 50 százalékkal több sör áll a sörkedvelők rendelkezésére idén az ünnepi napokban. Aki azonban nem óhajtja étteremben elkölteni ünnepi ebédjét vagy vacsoráját, azt viszont arról biztosíthatom. hogy az alapvető élelmiszercikkekből jó lesz az ellátás április 4-re, húsvétra és május 1-re, vagyis lényegében egész április folyamán. Egyedül zöldség- és főzelék-, meg gyümölcs- félékben nem áll módomban javulást ígérni. Nem vagyunk varázslók, a tavalyi időjárás miatt rossz volt a termés, idén meg a nehezen érkező tavasz miatt négy-öt hetet késnek a primőrök. Hús viszont lesz elegendő.

— Igenám, de mit adjon melléje a háziasszony?

— Mindenféle konzervfőze- léket bőségesen talál boltjainkban, sőt városokban, nagyobb községekben mirelité főzeléket, gyümölcsöt is, ezenkívül ott a sok félkész és kész ételféle, igazán nem gond manapság otthon sem az ünnepi étrend összeállítása.

Lesz bőven tojás és tejföl, tejtermékből szintén javul az ellátás.

A hagyományos húsvéti sonka mellett egyéb füstöltáruk is nagy mennyiségben kerülnek boltjainkba. Nagyobb boltjainkban déligyümölcsből is a megszokottnál bővebb lesz a választék.

— Megmaradva húsvétnál, mi a helyzet az illatszer-fronton?

— Ezekben sincs hiány. Áprilisban egyébként kozmetikai és

illatszerbcmutatót és tanácsadást rendeznek a ceglédi, gödöllői, monori, szentendrei, váci. nagykőrösi és szigethalmi illatszerboltok húsvét alkalmából.

De nemcsak az ünnepnapokra gondolunk, itt a tavasz és ezzel eljött a tavaszi nagytakarítás ideje is. Éppen ezért az előbb felsorolt helységeken kívül még Pomázon és Ráckevén is mosással egybekötött mosószerbemutatók lesznek, de a tisztítószerek helyes és gazdaságos használatára szintén tanácsot kaphatnak a vevők a Rákospalotai Olajipari Vállalat kiküldöttjétől, aki ezeken a bemutatókon részt vesz.

— Egyéb tavaszi előkészületek?

— Bőven vannak. Például megyénk ruházati boltjaiban eddig soha nem látott nagy a választék tavaszi férfi, női és gyermekruhákban, anyagokban, meg divatcikkekben. De elmondhatom...

— Még mit mondhat el Komor elvtárs a tavaszról?

— Azt, hogy híradástechnikai és műszaki cikkekben is erősen fel kell készülnünk. Áprilisban fizetik ki az iparban a nyereségrészesedést, arra kell hát törekednünk,

találjon meg lakóhelye iparcikkboltjában a vásárló mindent, amit a részesedésből venni óhajt és ne kelljen Pestre utaznia.

Nem is lesz ezúttal megyei boltjainkban hiánycikk sem a nagyképernyős Munkácsy televízió, sem a gömbölyű mosógép. A jövő évre vonatkozólag pedig ...

— Hát már jövő tavaszra is készülődnek?

— Bizony, éspedig azáltal, hogy a tanácsi, meg a szövetkezeti kereskedelem bőséges mennyiségben biztosította a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges árukat. Apró vetőmagvakat, növényvédőszereket és mindenféle kéziszerszámot. Ezzel is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy jövő kora tavasz- szal a zöldség- és főzelékféle ne legyen hiánycikk megyei boltjainkban.

Sz. E.

Méretkutatások

kezdődtek

E hónapban megkezdődtek a méretkutatások. A konfekciógyárak munkásai az ország különböző részeiben iskolákat, gyárakat, mezőgazdasági üzemeket keresnek fel, a gyermekek és felnőttek testalkatáról méretfelvételt készítenek. Hazánkban ez a harmadik országos méretkutatás. Az első 1953—54-ben volt. akkor 40 ezer különböző korú és foglalkozású embert mértek meg, majd 1958—59- ben ennek kontrolljaként 23 ezer ember méreteit gyűjtötték össze. Most 50 ezer adatot gyűjtenek.

DUNA MENTI HŐERŐMŰ

MEGHÍVÓ

A KIOSZ Pest megyei Kisiparosok Adóközossége 1962. ápr. 9-én, hétfőn de. 10 órakor V., Kálmán u. 20. sz. alatti nagytermében tartandó 1961. évi rendes közgyűlésére.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó.

2. Megyei titkár beszámolója.

3. Beszámoló az adóközösség 1961. évi munkájáról.

4. Hozzászólások.

5. Felmentés megadása.

6. Vezetőség választása.

7. Indítványok.

Az indítványokat 3 nappal a közgyűlés előtt írásban kell benyújtani. A közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. Pontos megjelenést kérünk.

KIOSZ Pest m. Kisiparosok Adóközössége

I I «‘niher érlu-zHI (I.)

lálkoztak és azóta együtt járnak. Mintha először hallanák meg a hívó szót. amely újabb munkahelyre szólítja őket, ha az, anűn éppen dolgoznak, elkészül.

Dunapentele, Komló, Kazincbarcika ... ki győzné sorolni őket? Az első fecskéknek — a párt és az ifjúsági szövetség hívó szavára érkeztek — sok áldozatot kellett vadalmok. Áldozatra szükség van ma is, de sokat tanultunk az építkezések során. Ezt bizonyítja az az építkezés, amelynek a nevét most már mindenki ismeri hazánkban: a Dunamenti Hőerőmű. Emlegetni inkább úgy emlegetik: Százhalombatta.

Esztendeje a falu határában, amíg a szem ellátott, kukoricások növekedtek. A termelőszövetkezetiek tudták már: költözködnek! Hatalmas földgyaluk jöttek: helyet készíteni. Aztán megérkeztek az első építők: a 26. Állami Építőipari Vállalat tapasztalt emberei, Demendy Zoltán főépítésvezetővel az élükön. Két sátrat vertek fel és megkezdődött a munka. Azóta

új ember érkezett az építkezésre. Fél négy-kor kellett kelnie — az építkezésen ilyenkor még csak az éjjeliőrök bakancsa kopog a betonon — hogy idejében kiérjen. Németh Gyula, a pártszervező megérkezett Százhalombattára.

Sokan bizalmatlanul tekingettek rá az első órákban. „Na, megint fölénk ültettek valakit” — gondolták magukban. De ez valóban csak órákig tartott. Az igazolványai szerint 52 esztendős pártszervező első szavai és tettei meggyőzték a battaiakat, hogy nem főnökre, hanem segítőtársra találtak személyében.

Hamisnak érzi az ember a papírokat, ötvenkét esztendős? Nemcsak szívében, hanem mozgásában, lendületében és tettrekészségében is fiatal emberre leltünk. Nagyapa? Bizony, két unokája is van már. Gyereke három van. Mindegyik dolgozik.

— Jó lenne, ha el tudnám mondani, mit éreztem, amikor megmondták, hova küldenek pártszervezőnek. Igen, emlékszem, áldozatról, nehézségekről is szó esett. Örültem. Az iparszervezés volt éveken át a munkaterületem. És most a kettő párosul. Az ipari és a pártmunka.

Arra gondol, hogy míg tel nem épül az erőmű, Bat- tára költöznek. Akad itt munka az asszonynak is. Áldozat? Fáradtság? Ebben a korban? Még kérdezni is furcsa lenne.

A pártszervező megérkezett. A bizalmatlanság' oldódása után voltak, akik arra gondoltak: „sok munkától

szabadít majd meg”. És raknák vállára a saját feladataikat. Ö segít boldogan. Úgy érzi, míg mindenütt rend nincs, kötelessége segíteni. Aztán ki-ki végezze a maga munkáját. Alig egy hónap telt el és ismeri az építkezés időszerű gondjait. Pontos tervet készített a gazdasági, társadalmi és egyéb munkák elvégzésére, segítésére. A párttagok? Akad velük is munka, gond. De beszélgetésre is teremt időt. Vége a munkának? Haza kéne menni? Nem baj, indul még vonat este 10 óráig több is.

A pártvezető munkához látott. Sokak által megoldhatatlannak ítélt gondokra találtak megoldást a segítségével. Mi várt rá az építkezésen, mi volt az első hetek munkája? Ezzel a kérdéssel kerestük fel. Aztán az épülő mű szépsége, az emberi alkotó erő iránti tisztelet magával ragadott. Megismerni az építkezést, a Duna menti Hőerőművet, Százhalombattát. Kalauzunk a pártszervező. Néha magunkra hagy, hívja sokrétű munkája... Mi tovább megyünk, táguló szemmel, érdeklődve és megkíséreljük a lehetetlent: számot adni a műről, az alkotókról, a hétköznapokról.

Thurzó Tibor (Folytatjuk.)

hétszázra szaporodott a hőerőmű építőinek száma.

Ha valaki járt itt régebben, hónapokkal ezelőtt, nem ismerne rá a tájra. Minden megváltozott. Hol is volt a kukoricás? Merre vertek sátrat az elsők? Ki tudja? A patakot híd öleli, betonpillérek szilárd tömbje pihen a földön és két turbinaasztal várja a szerelőket. Romantika? Akad. Lelkesedés? Anélkül nem születhet, igaz, emberi alkotás. De a romantikát 1962-ben nem a rendetlenség jelzi. Szilárd betonutaik pókhálója szövi át az építkezés területét. Minden a helyén van.

És mégis. Panasz, megoldatlan emberi és gazdasági kérdések sora várt gondos, szerető kézre, olyan emberre, aki szívügyének tekinti az építkezést. Aki a rend embere, de ott lakik benne a régebbi esztendők romantikájának emléke. Vajon nehéz ilyet találni? Lehetetlen — mondták sokan. — Meg úgysem oldhatja meg egy ember a battai gondokat.

Aztán egy februári napo«

^ Építkezés! A városi em- ^ bér, a gyárban dolgozó, a í szellemi munkát végző, ha '/ hallja a szót, állványoktól i ölelt házat, aszfaltozott jár- ^ da partján magasodó falakat ^ képzel maga elé. Pedig ez ^csak parányi része annak, amit J építkezésnek nevezünk. Igen ^— mondhatják sokan —. ol- ^ vastunk róla regényeket, meg £ újságcikkeket is. Hiszen ti- ^ zenhét esztendő alatt sok ^ minden épült Magyarországon.

^ Kezdetben — sokszor a ro- ^ mantikus építkezések korá- ^ nak nevezzük — bizony oly- ^ kor hiányzott az alapos köriil- ^ tekintés, a pontos tervezés. ^ Mégis gyártelepek, lakóházak, ^ új városok magasodtak az jégnek, hogy hirdessék: vala- ími új készül a Duna és | Tisza vidékén.

^ új neveket, sose hallott falovak nevét kapta szárnyra a ^ hír és vitte, vitte, hogy min- £ denütt megtudják: új világ ^ épül errefelé. Emberi sorsok ^ szövődték össze, barátságok, ^ szerelmek formálódtak. Akad gólyán csoport az építők kö- í zott, akik másfél évtizede ta-