Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

nsr MEGYEI <:/£íHau 1962. MÄRICUS 28, SZERDA 99­,A köztársaság súlyos veszélyben van“ Buenos Aires drámai éjszakája - Forrponton az argentin válság A hétfőtől keddre virradó éjszakán Buenos Aires a pero­nisták múlt vasárnapi válasz­tási győzelmével kirobbant válság legdrámaibb óráit élte át. A fegyveres erők vezetői egy hete többé-kevésbé követ­kezetesen Frondizi távozását követelik, mert szerintük az elnök a felelős a peronista erők előretöréséért. A különböző fegyverne­mek között mindeddig el­lentét volt azonban az i alkotmányos formák be­tartásának kérdésében. Hétfőn este azonban á három fegyvernem vezetői: Raul Pog- gi tábornok, a szárazföldi had­sereg parancsnoka, Augustin Pena ellentengernagy, a hadi­flotta parancsnoka és Cayo Alsina brigádtábornok, a lé­gierők főnöke elhatározták, hogy közös frontot alakítanak ki az elnök ellen. Araroburu tábornok, volt argentin elnök, akit Frondizi kért fel közvetítésre, ezek- után hétfőn este felkereste az államfőt és írásban szólította fel lemondásra. Aramburu hangsúlyozta, hogy Frondizi távozása az egyedüli eszköz az alkotmányos folytonosság fenntartására. Éjfél után Aramburu közölte, hogy Fron­dizi visszautasította a felszó­lítást és kijelentette: „nem mondottam le és nem is fogok lemondani’. A tábornok ezek- után nyilatkozatot tett: „A köztársaság súlyos ve­szélyben van — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a meg­oldás csak Frondizi elnök lemondása lehet”. Röviddel ezután a három fegy­vernem vezetői külön-külön tanácskozásra ültek össze. A megbeszélések éjjel két óráig tartottak. Ugyanakkor Fron­dizi hívei az elnök otthonába siettek: odaérkezett Jose Ma­ria Guido, a szenátus, vala­mint Federico Fernandez De Monjadin, a képviselőház el­nöke is. Mindenki úgy vélte, hogy a katonai államcsíny csak órák kérdése. Míg a ka­tonai vezetők tanácskoztak, Rawson tábornok, a Buenos Airestől mintegy 300 kilomé­ternyire levő Tandil városá­ban állomásozó harmadik lo­vashadosztály parancsnoka felszólította az összes katonai parancsnokokat, távolítsák el erőszakkal Frondizit az elnöki szék­ből. A tábornok közölte, hogy me­netkészültségbe helyezte egy­ségét. Hajnali két órakor azonban bejelentették, hogy a három fegyvernem vezetői még egy utolsó kísérletet tesznek a válság, „alkotmányos” megol­dására. Az AFP jelentése sze­rint az argentin fővárosban úgy vélik, hogy a három fegyvernem ve­zetői egységesen szólítják fel lemondásra Frondizit. A hírügynökség megjegyzi: szemmel látható, hogy Fron­dizi makacssága olyan helyzet­be hozta a katonákat, aminőre nem számítottak. Kevés a va­lószínűsége azonban annak, hogy az elnök enged az újabb felszólításnak. Az elnöki pa­lota őrségét a hajnali órák­ban újabb 150 katonával erő­sítették meg, ami igazolni látszik Frondizi kijelentését: „csak fogolyként, vagy halott­ként távozom’'. Frondizi jelenleg teljesen elszigetelten áll szemben a ka­tonák nyomásával, mivel ezen­kívül a peronisták is szemben állnak vele és távozását kö­vetelik a nagy polgári ellen­zéki pártok is. Alberto Iturbe, a peronista mozgalom tanácsának elnöke hétfőn este közölte, hogy a Madridban tartózkodó Peron volt argentin elnök, akinek hí­vei a múlt vasárnap megtar­tott választáson nagyarányú győzelmet arattak Argetiná- ban. vissza óhajt térni Ar­gentínába. „Nem gondolunk peronizmusra Peron . nélkül” — jelentette ki. Amerikai tudósok az együttműködésről Az amerikai tudományos élet 29 neves képviselője leve­let intézett Kennedy elnökhöz, amelyben felhívják az Egye­sült Államokat, hogy működ­jék együtt a Szovjetunióval az űrkutatásban. „Őszintén re­méljük — hangoztatja a levél —, hogy a Szovjetunióban az űrkutatásban való együttmű­ködésre vonatkozó javaslatát teljes együttérzéssel és megér­téssel vizsgálják meg.” Magyar jegyzék az NSZK kormányához „JÉGHEGY" EURÓPÁBAN Hazatért a hatodik szovjet déli-sarki expedíció A holland kormány rendkívüli ülést tartott Sukarno nyilatkozata - Megbeszélés az amerikai nagykövettel Hétfőn megérkeztek Le- ningrádba a hatodik szovjet déli-sarki expedíció tagjai, akik egy éven át végeztek tudományos kutatásokat az Antarktisz partmeilékén és a földrész belsejében. Ez­alatt három ízben indítottak belső területekre traktorvon- tatású szánexpedíciót, s ezek összesen 4730 kilométer utat tettek meg. Az expedíció megállapította a földet takaró jégréteg vas­tagságát, korrigálta a mágne­sesség térképeit, új adatokat szerzett a földrész központi és partmelléki területeinek klí­májáról. Ezenkívül más tu­A Kínai Államtanács ülése A Kínai Államtanács ked­den ülést tartott. Az ál­lamtanács megvitatta és jó­váhagyta a kormány munká­járól készült beszámolót, ame­lyet Csou En-Iaj miniszterel­nök terjeszt miajd az országos népi gyűlés közeljövőben sor­ra kerülő ülésszaka elé. dományos kutatásokat is vé­geztek. Az expedíció munkája köz­ben szorosan együttműködött más országoknak az Antark- tiszon tartózkodó kutatóival — a szovjet tudósok kicserél­ték észlelési adataikat auszt­rál, amerikai és japán tudó­sokkal. A Külügyminisztérium 4. sz, területi osztályának ve­zetője 1962. március 27-én jegyzéket adott át a Fran­cia Köztársaság budapesti követsége ideiglenes ügyvi­vőjének azzal a kéréssel, hogy azt a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányá­hoz haladéktalanul továbbít­sa. A jegyzék leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya a különböző rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvét vall­ja és ennek megfelelően fejti ki tevékenységét a Német Szövetségi Köztársaság irá­nyába is. Ugyanakkor saj­nálattal állapítja meg, hogy a szövetségi kormány ezzel ellentétes politikát folytat. A Magyar Külügyminisz­térium a jegyzékben szá­mos tényt sorol fel, ame­lyek az NSZK kormányá­nak és hivatalos hatóságai­nak békeellenes tevékenysé­gét bizonyítják. 1. Az NSZK kormánya, durván .megsértve a pots­dami egyezményt, a békét fenyegető katonai erőt ho­zott létre és szabad teret enged a revansista-militaris- ta propagandának, a régi hírhedt „élettér” elmélet új változatokban való élesztge- tésének. 2. Az NSZK kormánya tá­mogatja az oda menekült ma­gyar fasiszták, horthysták nép- köztársaságunk ellen irányuló felforgató tevékenységét, eltű­ri a magyar fasiszta emigráns szervezetek — magyarországi németem honfitársi közössége, nyilaskeresztesek, magyar harcosok bajtársi szövetsége, hungarista mozgalom stb. — uszító tevékenységét, a fasisz­ta ideológiát terjesztő „Hídve­rő” és „Céi” című emigráns lapok kiadását. 3. A Magyarországról elme­Közös közlemény Gromiko és Rusk tanácskozásairól (Folytatás az 1. oldalról) szében Gromiko hangsúlyoz­ta, hogy a leszerelés kérdése a világpolitika legfontosabb kérdése és ezt a szovjet kor­mány világosan látja. Gromi­ko nyilatkozata további ré­szében részletesen foglalko­zott a tizennyolchatalmi le­szerelési értekezlet tevékeny­ségével, majd elemezte a szovjet javaslat indítóokait és reagált Rusk külügymi­niszter több beszédére és nyilatkozatára. Foglalkozott a nukleáris fegyverkísérletek hala­déktalan és teljes meg­szüntetésének fontosságá­val. Befejezésül ezeket mondotta: Célunk: egyesíteni az erő­feszítéseket az igazi leszere­lésért és ezért mi készek va­gyunk akár azonnal aláírni azt a szerződést, amely eltilt­ja az atomfegyver-kísérlete­ket és a szerződés teljesítését nemzeti eszközök felhasználá­séval ellenőrzi. A nyugati ha­talmakon, és elsősorban az Egyesült Államokon múlik a dolog sikere. nekülf volksbundista vezetők (dr. Georg Godschmidt, Franz Hamm, Franz Rothen, stb.) a nyugatnémet hivatalos szer­vek támogatásával fejthetnek ki revansista propagandát ha­zánk és a fennálló európai ha­tárok ellen. 4. Az NSZK kormánya, ahe­lyett, hogy elkövetett gaztet­teikért felelősségre vonná azo­kat a német fasisztákat, akik háborús bűntetteket követtek el Magyarországon, egyre na­gyobb szerepet ad nekik, 'gy dr. Karl Werkmeister-, aki 1938—1944 március 31-ig a budapesti német követség ta­nácsosa volt és főszerepet ját­szott abban, hogy Magyaror­szág hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak, s akit súlyos felelősség terhel az új­vidéki tömeggyilkosságokért, jelenleg az NSZK stockholmi nagykövete. Szabadlábon él Kurt Krummholz, Otto Win­kelmann is, akik sok szenve­dést okoztak a magyar nép­nek. 5. Az NSZK a Magyar Nép- köztársaság ellen irányuló kém- és diverzáns tevékeny­ség legfontosabb központja lett. A hazánk ellen irányuló kémkedés céljából az NSZK területén székelő amerikai, nyugatnémet és más nemzeti­ségű hírszerző szervek fel­használják a Nyugatra távo­zott magyar fasisztákat, volt volksbundistákat, ellenforra­dalmi terroristákat és közön­séges bűnözőket. Az NSZK területéről kiindulva, a sem­leges Ausztria területén ke­resztül dobják át kémeiket hazánk területére. A Magyar Népköztársaság kormánya erélyesen követeli, hogy az NSZK kormánya intézményesen vessen gátat a magyar nép függetlenségét és szocialista vívmányait ve­szélyeztető militarista és re­vansista törekvéseknek és felforgató tevékenységnek. Ugyanakkor a jegyzék a leghatározottabban leszögezi, hogy a magyar nép nem táplál semmiféle ellenséges ér­zelmeket a német néppel szemben. Bizonyíték erre, hogy a Magyar Népköztár­saság kormánya a békeszsre- tő német állammal, a Német Demokratikus Köztársasággal a legjobb, a legbarátibb kap­csolatokat tartja fenn és normális kapcsolatok kialakí­tására törekedett és törekszik a másik német állammal, a Német Szövetségi Köztársa­sággal is. A Magyar Nép- köztársaság felhasznál min­den lehetőséget a gazdasági és kulturális kapcsolatok bő­vítésére a Német Szövetségi Köztársasággal is. . Mllitarfimus és a nyugatnémet monopóliumok kezdeni. KroU, Adenauer moszkvai diplomatája is elkö­vette azt a főbenjáró bűnt, hogy megfellebbezhetetlen tényként kezelte Szilézia, Po- meránia és Kelet-Poroszország elcsatolását. Dehler, a bonni parlament alelnöke, szintén ezen a ponton került szembe a hivatalos állás-pon-ltal. A nyol­cak elleti koncentrált sajtó­hadjárat indult. Dehler élet- re-halálra kénytelen hadakoz­ni azok ellen, akik a fejét kö­vetelik. Kroll azzal bűnhődött „merész eszméiért”, hogy ha­marosan nyugdíjazzák. A Süddeutsche Zeitung pár nappal ezelőtt, a moszkvai nagykövet ügyének lezárása­kor, azon sopánkodott, hogy befolyásos körök különféle machinációi, amelyekkel el­érték egy számukra kellemet­len ember félreállítását, saj­nos, nem tisztázódtak. De elég egy pillantás a nyugatnémet gazdaság struktúrájára, s elő­bukkannak azlok a biz&nyos befolyásos körök, sőt. látható­vá lesz a birtokukban levő mérhetetlen hatalom is. S ez esetben nem sok fantázia kell annak elképzeléséhez, milyen veszélyt jelent a revansizmus, a militarizmus. és hogyan ér­vényesülnek az effajta tenden­ciák a nyugatnémet közélet­ben. A nyugati propagandisták gyakran hivatkoznak arra, hogy az NSZK részéről nem fenyegeti veszély Európát, hi­szen a Bundeswehr nevetsé­gesen kis létszámú. Kiszámí­tották, hogy a lakosságnak ke­vesebb mint egy százaléka van fegyverben, s ez a legalacso­nyabb arányszám valamennyi NATO-tagállaméhoz képest. Arról persze már kevesebb szó esik, hogy a jelenlegi Bun­deswehr valójában „káder- hadsereg", gerince egy bár­melyik pillanatban kialakítha­tó milliós tömeghadseregnek. E feltételezés megalapozottsá­gát az is bizonyítja, hogy 1961. október 1-től 1962. január 1-ig, tehát három hónap alatt, a hadsereg létszámát több mint 10 százalékkal felduzzasztot­tak (360 ezerről 400 ezer főre), és ez semmiféle komplikációt nem okozott. A hadsereg relatíve alacsony létszámából ítélni tehát na­gyon megtévesztő volna. A Szovjetunió egyik jegyzéke nagyon találóan állapítja meg. hogy a militarizmus szempont­jából ma már a laboratórium sokkalta veszedelmesebb a ka­szárnyánál. A nyugatnémetor­szági kutatóintézetek zárt aj­tói mögött egy idő óta a Bun­deswehr atomfegyverzettel va­ló ellátásán dolgoznak. Az 1956—57. évi 44 millió márká­val szemben az 1959/60. évi költségvetés már 288 milliót irányoz elő atomkutatásokra. Húsz magfizikai és tizenkét kémiai tudományos intézet foglalkozik nukleáris kísérle­tekkel, húszonkilenc izotópla­boratórium és öt reaktor áll az atomfegyverkezés szolgála­tában. A fegyverkezési üzletben a nyugatnémet gazdasági élet hatalmasságai viszik a fősze­repet, ugyanazok a mammut- monopóliumok, amelyek an­nak idején uralomra segítették Hitlert és mindvégig támogat­ták rabíóháborúját. E mono­póliumok megbízottai ülnek az államapparátus valamennyi kulcspozíciójában. Embereik ott vannak a Bundestagban, s a parlamenti bizottságokban érvényesítik befolyásukat, mert ezek a bizottságok dönte­nek a lényeges kérdésekben, és e döntéseket a parlamenti szavazógépezet rendszerint vi­ta nélkül jóváhagyja. Pferde- menges bankárról; aki egyéb­ként Adenauer testi-lelki jó­barátja, járja az a hír, hogy 12 éves képviselősége alatt egyetlen egyszer sem emelke­dett szólásra a parlamentben, de a pénzügyi bizottságon ke­resztül lényegében ő irányít­ja az ország pénzügyi életét. Adenauer, aki egyébként többszörös milliomos, maga is érdekeltségekkel rendelkezik a fegyverkezési iparban. Jelen­tős Daimler-Benz részvénypa­kett van a birtokában. így nem csoda, ha ez a stuttgarti részvénytársaság egyre több hadimegrendelést kap a Strauss minisztériumtól (az új r.eheztankok motorját is ez a cég szállítja). Üzleti kapcsolatai vannak Abs személyén keresz­tül az egyik legnagyobb bank­kal, a Deutsche Barikkal. Fia, ifjabb Konrád Adenauer igaz­gatósági tag a Rajna-Westfá- liai Villamossági Társaság egyik leányvállalatánál. A cég egyébként az NSZK legna­gyobb áramtermelője, s ez lát­ja el energiával a Rajna- és Ruhrvidék iparvállalatait. A kancellár családjának egy má­sik tagja, dr. Max Adenauer 1953. óta felügyelőbizottsági tag a kölni Lufthansa Rt-ben. Egyébként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkel repülőgépter­vezőhöz és a repülőgépgyártás­hoz. A kancellár unokája, ha­láláig (tavasz ősszel hunyt el), kereskedelmi igazgatója volt a müncheni Iparigazgatási Tár­saság bonni leányvállalatának. A társaság, amelyben komoly érdekeltsége van Strauss had­ügyminiszternek, főként az atomfegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt, az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a „repülőgépszakértő” veszi majd át. Strauss képviseli a kormányban az I. G. Farben érdekeit. ■A tőke és a termelés kon­centrációja példátlan mérete­ket öltött Nyugat-Németor- szágban. A nyugatnémet gaz­dasági életet 17 mammutmono- pólium tartja ellenőrzése \ Nyugat-Némeiországnak mos­tanában rossz sajtója van kül- ^ földön. Angliában és az Egye­lj sült Államokban szemlátomást í növekszik a bizalmatlanság £ Bonn iránt. Még a nyugaíné- ^ met militarizmus irányában ^ nagy megértést tanúsító ame­rikai Newsweek is rosszallóan 4 jegyezte meg a minap, hogy a ^ szövetségi köztársaságban 4 azonnal anatémát kiáltanak f arra, áld hangosan kimeri ^ mondani az Odera és Neisse ^ neveket. E két folyó je- ^ lezte keleti határ elisme- £ résének gondolata főben- ^ járó bűrinek számít, s e % gondolat híveinek isten irgal- ^ mázzon. Lázadók, természete- ^ sen akadnak, mint ahogy ^ Galileik is támadtak annak í idején, de ezek a bonni inkvi- í zitorokkai találják szemben í magukat. 4f Egy-két héttel ezelőtt bonni ^ politikai berkekben köröztek $ egy memorandumot, amelyet ^ az evangélikus egyház világi ^ kiválóságai — köztük Heisen- $ berg, a Nobel-díjas tudós — ^készítettek. A „nyolcak me- % moranduma” leszögezi, hogy ^ az NSZK-nak végre le kell ^ mopdania az Odera-—Neisse ^ vonal túlsó oldalán levő terüle- ^ tekről, s ilyen alapon kellene / valami pozitív keleti politikát A holland kormány hét­főn este négyórás rendkívüli ülésen foglalkozott a hol­land—indonéz előkészítő tár­gyalások megszakítása után bekövetkezett helyzettel. De, Quay miniszterelnök össze- £ hívta az állandó külpolití- kai bizottságot és a had- \ ügyi bizottságot, hogy tájé- koztassa azok tagjait a nyu- J gat-iriáni válság kiéleződő- í séről. gj Sukarno indonéz elnök £ hétfői nyilatkozatában kö- í zölte, hogy jj egyelőre nem folytatják j a múlt héten félbeszakí- { tott bizalmas holland— r, indonéz megbeszéléseket. í Mint mondotta, előbb ta- j nulmányozni kívánja a hol- \ landok reagálását a megbe- j szélesek eddigi lefolyására, \ mielőtt úgy döntene. hogy 5 azokat újra felvegyék. Ez- / zel egyidejűleg bejelentette, j hogy / a hollandok által meg- j szállva tartott indonéz j terület felszabadításának ; katonai előkészületei vál- j tozatlannl folytatód- $ nak. j , S Indonéz hivatalos szeme- j lyek elmondották, Sukarnó- \ nak nagy csalódást okozott, ^ hogy a vita békés rende- J zésére vonatkozó februári ^ felhívására a hollandok nem ^ azonos szellemben válaszol- £ tak. ^ Az amerikai külügymi- nisztérium a történtek eile- nőre hétfőn azt a reményét £ fejezte ki, hogy Hollandia '> és Indonézia megbízottai £ mégis csak folytatni fogják J megbeszéléseiket. j Subandrio hétfőn több j mint kétórás megbeszélést { folytatott Jones amerikai ; nagykövettel. Ez alkalommal ; ismét kifejtette Indonézia * álláspontját ebben a kérdés­ben és megmagyarázta, miért határozta el Sukarno a washingtoni megbeszélések felfüggesztését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents