Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

A CFGLÉDf JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSR VI. ÉVFOLYAM. 71. SZÁM 1932. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP Minden erót masgnsítsunk a tavus&i munkákra A ceglédi Kossuth Tsz kül­döttei értekezletet tartottak a napokban. Az értekezleten megtárgyalták a tsz 1962. évi gazdasági és pénzügyi ter­vét. Körösi Gyula, a tsz főag- ronómusa, tervismertető be­számolója során rámutatott ar­ra, hogy az időjárás rendel­lenességei miatt a tavaszi munkálatok már ez idáig is két és fél, há­rom hetet eltolódtak. Emberi számítások szerint, ha az időjárás a legrövidebb időn belül megváltozna is, még mindig körülbelül egy hétre van szükség, hogy a ta­vaszi munkákat megkezdhes­sék. Ez azt jelenti, hogy a kukoricavetés kivételével most már a mák, a borsó, a somko- ró, a lucerna és a többi tavaszi magvak vetését is azonnal meg kell kezdeni. Természe­tes, hogy a vetések előkészítéséről, az őszi vetések hengere- zésérői szintén gondos­kodni kell. Ez a hozzászólások során is bebizonyosodott. A küldött- gyűlésen megállapítást nyert — ezt Tokaji elvtárs, a tsz elnöke válaszában ki is hangsúlyozta —, hogy az el­Megalakult Cegléden a munkavédelmi tanács Március 23-án délután, mintegy 250 ember népesítette be az ismeretterjesztő székház nagytermét: vállalatvezetők, ter­melőszövetkezeti elnökök, brigádvezetők munkavédelmi elő­adók. A megyei tanács megbízásából Hargitai András, munkavé­delmi felügyelő tartott tájékoztatást, majd a hozzászólások után a jelenlevők kimondták a ceglédi munkavédelmi tanács megalakulását. A Pest megyei szakszervezetek munkavédelmi csoportja nevében Hargitai elvtárs köszöntötte a megalakult tanácsot és javaslatára megválasztották a tanács vezetőségét. Elnök: Simon István, a KGV munkavédelmi előadója, hélyet- tese dr. Zakar József sebészfőorvos. Tagok: ár. Kalmár Zsu­zsa, dr. Szondy György, Papp Sándor rendőrföhadnagy. Ko­csis József tűzoltószázados, a ceglédi alosztály vezetője. A tanács megalakulása után elkészítette féléves munka- tervét. Ezután az ismeretterjesztő székház nagytermében film­vetítéssel egybekötött tájékoztatás volt. amelyen ismertették a legújabb munkavédelmi törvényeket, rendeleteket. A hozzá­szólásokat Hargitai András szakszerűen megválaszolta. Izgalmas szellemi vetélkedő Ezekkel a szavakkal nyi­totta meg a Kossuth Étte­remben megrendezett szel­lemi vetélkedőt Molnár Jó­zsef, a ceglédi városi KISZ- bizottság titkára. Molnár elvtárs beszédében kiemel­te, hoffy ennek a vetélkedő­nek nagy szerepe van abban, hogy a város KlSZ-szerveze- tei közelebb kerüljenek egy­máshoz. Majd köszönetét mondott a Vendéglátóipari Vállalat kiszistáinak azért, hogy biztosították a vetélke­dő megrendezése céljára a Kossuth Éttermet. Felhívta a KISZ-szervezet figyelmét ar­ra, hogy máskor az ilyen, és ehhez hasonló rendezvé­nyekre ne csak a versenyző­ket, hanem minél nagyobb számú szurkolótábort is hoz­zanak magukkal. A vetélkedő az első per­cektől kezdve érdekes és iz­galmakkal telített volt. A kérdések között ilyenek is szerepeltek: Ismertesse egy ifjú kommunista mártír éle­tét, A fiatalok ennél a kér­désnél, úgy mint a többi­nél, kiváló válaszokat adtak. Bebizonyították, hogy nagyon jól ismerik és példaképül állítják maguk elé vértanú hőseink emlékét. A vetélkedőt abszolút fö­lénnyel a Vendéglátóipari Vállalat KISZ-szervezete nyerte, nagy küzdelemmel lett második a Ruhaipari Vállalat, harmadik pedig az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezete. A szellemi vetélkedő na­gyon hasznos és tanulságos volt. jól szórakoztak a fia­talok. — HÉTFŐN, március 26-án délelőtt 9 órakor értekezletet tartanak a ceglédi városi és járási kisiparosok. Az értekez­leten Csizmazia Pálné ismer­teti a legújabb SZTK-rendel- kezéseket. — TEGNAP DÉLUTÁN fél egykor a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet kül­döttközgyűlést tartott, amelyen Szabó Ferenc, a tsz elnöke Is­mertette az 1962. évi termelé­si terveket. CEGLÉDI RUHAIPARI VÄLLALAT javító részleget állított fel. Vállal férfiing-gallérozást, kézelőkészitést, ágy­nemű- és mindenféle fehérnemű-készítést, javítást. Készít gyer­mekruhákat, nagy ru­hából átalakítással. Keresse te) vállalatunkat bizalommal Cegléd I., Szabadság tér 3* a benzinkútnál. következendő napokban már minden vezetőnek arra kell törekedni, hogy7 a legtökéle­tesebb szervező munkával odahasson, hogy minden tsz- tag aktívon vegyen részt a ta­vaszi munkában. Szükséges az, hogy a tsz-tagok családtagjai is valamennyien bekapcso­lódjanak a soron levő munkákba, s ezenkívül tsz-tag j ainkn ak meg kell nyújtaniuk a 8—10 órás munkanapot, mert csak így lesznek képesek az időjá­rás ellenére is teljesíteni az 1962-es gazdasági terveket. A Kossuth Tsz küldöttgyű­lésén elhangzott fenti meg­állapítás valamennyi tsz-ünk- ben feltétlen követelményként áll fenn. Ezért ez úton is kérjük tsz- eink tagságát és vezetőit, hogy az időjárás megválto­zásával fáradságot nem kí­mélve, kövessenek el min­dent, hogy dolgozó népünk és saját maguk ellátását elősegít­sék odaadó munkájukkal. — Sz J — líincli fia t* rdf‘ke ? A városi tanács mezögazda- í sági osztálya értekezletre hív- i ta össze az általános iskolák I igazgatóit és a termelőszövet­kezetek elnökeit. Az értekez­leten meg kellett volna tár­gyalni városunk mezőgazdasá­gi tanuló szerződtetésének kér­dését. Sajnos, ezen az értekez­leten tsz-elnökeink nem .jelen­tek meg, kivéve a Dózsa Népe Tsz-t, ahonnan az elnök, elfog­laltsága miatt Rotka Kálmán vett részt az értekezleten. Az értekezlet, a tsz-elnökök távol- léte miatt nem tudta betölte­ni hivatását, mert bár az isko­lai igazgatók legnagyobb oda­adással kezelték a mezőgaz* dasági tanulók szervezésének a kérdését, nem ismerik azt a létszámot, melyre tsz-einkmek és állami gazdaságainknak szüksége van. így a szervező munkájukat nem tudják még kifejteni. így az értekezlet résztvevői abban állapodtak meg, hogy a mezőgazdasági osztály szerezze meg a szüksé­ges létszámot, utána az isko- j Iák igazgatói a már eddig I meglevő jó hozzáállásukkal j oda fognak hatni, hogy a me- : zőgazdaság felé irányítsák a 1 nyolcadikos tanulókat. Hiányzik w a műszaki intézkedési terv Mérlegzáró közgyűlés a Vasipari Ktsz-ben — A TÍZFORINTOS feláras kenyérgabonaszerződés igen jó eredménnyel végződött janu­ár 15-én. Cegléd város közös gazdaságai 143 vagon, a járás termelőszövetkezetei 355 va­gon kenyérgabona szállítására kötöttek szerződést. Március 15-vel megkezdődött az öt fo­rint feláras kenyérgabona szerződéskötése. — A TÖRTELI termelőszö­vetkezetek a kedvezőtlen idő­járás ellenére is megkezdték, sőt már 40 százalékban el is végezték a borsóvetést, még a hófúvás beállta előtt. — 28-ÁN a Csemői Községi Tanácson tanácsülés lesz, dél­előtt kilenc órai kezdettel. Első napirendi pontként tár­gyalják a választott szervek működésének értékelését a termelőszövetkezetekben. Elő­adó: Benes Ottó. A második napirendi pont: a mezőgazda- sági állandó bizottságok mun­kájának megtárgyalása. Elő­adó: Pintér István, az MGÁB elnöke. — BÁLINT BÉLA ceglédi fodrász kisiparos a múlt héten Jászkarajenőn, március 26-án oedig Abonyban tart tovább­képző szakmai bemutatót a legújabb női hajviseletről. Szép számmal megjelentek a közgyűlésen a ktsz tagjai, hogy jóváhagyják a szövetkezet 1361. évi munkájának mérlegét. Az idősebhek visszaemlékeztek ar­ra az időre, amikor egy-két üz­lethelyiségben összejöttek, hogy megalakítsák a szövetke­zetüket. Érthetően általános bizonytalanság vette körül ak­kor az embereket, mert nem látták, hogy ez a szövetkezet, amely akkor elindult, 1961-re a négymillió 341 ezer forintos tervet is túl tudja teljesíteni. A vezetőség beszámolója a leg­fontosabbnak, a lakosság szá­mára végzett szolgáltatást ér­tékein. Három járásban megszer­vezték a kerékpár, mo­torkerékpár, mosógép, te­levízió, varrógép garanciá­lis karbantartását és javí­tását. Tekintettel arra, hogy van­nak speciális gépek, ezért dol­gozókat küldtek el tanfolyam­ra. Külön megszerveztéli a felvevőhelyeket, ahonnan a ja­vításra szoruló háztartási gé­peket gépkocsival szállítják a műhelybe. A ktsz igen sok irányú szak­munkát végez, de emellett di­cséretes az a törekvés, hogy a megyében szinte elsőnek fog­lalkozott mérlegjavítással. A beszámoló alapján úgy néz ki, hogy ez az új szakág is jó eredménnyel kecsegtet. Az üz­letekben meghibásodott mérle­gek mellett a háztartási mér­legek megjavítására is lesz le­hetőség. Mint sürgős probléma vetődött fel a személygépko­csik javításának szükségessége. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a tanács illetékes osztályának, valamint a ktsz vezetőinek sür­gősen intézkedniök kell. A termelékenységet is érté­kelte a beszámoló, összevontak üzemrészeket és ahol lehetsé­ges, két műszakot állítottak fel. Exportfeladatot is vállalt a szövetkezet, amelyből 1S62. év­re a tervíeiadatuk mintegy há­romszázezer forint értékű. Eredmények mellett a hi­bákkal is foglalkozott a beszá­moló. Elsőnek említette, hogy bár sokat tettek a lakosságért, a tervet mégis csak 94,3 száza­lékra teljesítették. A globális tervet is csak 94,2 százalékra teljesítet­ték. Érvként csak fenntartással fo­gadható el, hogy sok volt a betegség miatt kiesett munka­nap. Ezt egyébként a felszóla­lók is megcáfolták azzal, hogy nincs megfelelő műszaki intéz­kedési terv, igen kevesen fog­lalkoznak az újításokkal. Ha mindezeket megszívlelik a szö­vetkezet vezetői és dolgozói, akkor a tervteljesítéssel nem lesz különösebb 'baj. A felszólalók értékelték, hogy a ktsz dolgozóinak igen sokat kell foglalkozni az embe­rekkel és mikor kisiparosok voltak, az üzlet vagy műhely jövedelme attól is függött, ho­gyan foglalkoznak a vevőkkel. Ez természetesen most is súly­ponti kérdés. ' Nagyon felelősségteljes fel­adatot kell megoldani 1962- ben a Vasi pari Ktsz dolgozói­nak, vezetőinek. Csak úgy old­ható meg, ha a tagság él a szö­vetkezete alapszabályzatában lefektetett jogokkal, teljesiti a kötelességeket. A vezetőség pe­dig türelmesen, nagyfokú em­berséggel és körültekintően szabja meg a feladatokat. —S—B— A jót is szóvá kell tenni Csütörtöki számunkban ke­mény szavakal bíráltuk meg a Magyar Étterem kultúrá­latlan kiszolgálási módsze­reit. A bírálat nyomán külön érdeklődéssel vártuk a pén­tek esti nagyszabású rendez­vényt. S az étterem vezető­ségének, dolgozóinak dicsé­retére mondva, mintha ki­cserélték volna a régi helyi­séget. Kellemes meleg. ízlésesen megterített asztalok és jó­ízű ételek várták a vendé­geket. A kiszolgálás ezúttal mintaszerű volt. Ezekután szinte érthetet­len, hogy mi volt az oka a korábbi hibáknak. Mert ab­ban biztosak vagyunk, hogy a megírt hiányosságok csak kisiklást jelentettek s az igazi Magyar Étterem a pén­tek esti volt és lesz. Még néhány szót a zené­ről. Lakatos István és zeneka­ra fáradhatatlan volt. Tán­colok. hallgatók egyaránt él­vezték a zenét. Így szeretnénk ezt a „kö­zönséges“ napokon is. — Dózsa — MUNKÁRA NEVELÉS Látogatás a ceglédi Gyógypedagógiai iskolában Több esetben beszámoltunk már a gyógypedagógiai iskolá­ban készített szép játékokról, s arról, hogy az iskola tanulói időnként kiállításokat rendez­nek, ahol készítményeiket ér­tékesítik. Most a munkate­rembe látogattunk el, ahol Ivanics Bertalan pedagógus vezetésével éppen munkára nevelés órát tartottak. A szé­pen felszerelt teremben szor­galmasan dolgoztak a hatodik, hetedik osztályos tanulók, s ügyes kezük alól egymásután kerültek ki a szebbnél szebb gyermekjátékok. — Nálunk az egyik legfon­tosabb tantárgy a munkára ne­velés. A kézügyesség fejlesz­tése nagy segítséget nyújt a tanulóknak az islkcla befejezé­se utáni életükben, munká­jukban — mondotta Ivanics Bertalan. — Igyekszünk meg­tanítani a gyerekeknek azokat a munkákat, illetve azok el­végzését, amelyekre lehetősé­günk van. Fúrás, fűrésze’és, festés, varrás, kötés, különbö­ző kézimunkák elkészítése, mind nagy s^n'+séset jelent a gyermekek fejlődésében. A terem egyik sarkában négy fiú lombfű résszel vágja ki a játékok egyes alkatrészeit. A másik asztalnál már lányok is dolgoznak, ők festik, a kö­vetkező asztalnál pedig össze­állítják a játékokat. Valósá­gos futószalagot alkotnak. — Ezzel a módszerrel elér­jük azt, hogy minden gyerek minden munkafolyamatot megtanul — ugyanis állandó­an váltják egymást. Kis székeken lányok üldö­gélnek, ölükben hímzőráma. — Ök készítik a díszpárnák huzatát — halljuk a tájékoz­tatást. — A szövőszékkel pe­dig rongyszőnyeget készítünk, az üzemektől kapott rongy­hulladékból. Van még egy esztergapadunk is. remélhető­leg hamarosan; azon is meg tudjuk indítani az oktatást. Husvét előtt szeretnénk egy vásárt rendezni, és biztosítani a nyári táborozáshoz az anya­giakat, Úgy gondoljuk, lesz sikere a vásárnak. Biztos akad bőven vevő. aki megveszi a tanulók áltr.l készített, szebbnél szebb játékokat és kézimunkákat. — Ta — Kiss Jenő, hatodik osztályos tanuló festi a babaágyat Farkas Ilona és Kiss György Eszter hatodik osztályosok és Teleki Magda hetedik osztályos tanulók büszkén mutatják munkájú'--: Öcsai Ferenc egyike a legszorgalmasabb és legügyesebb tanulóknak — TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINK tagsága nagy érdek­lődést tanúsít a március 30— 31-re Budapestre szervezett tár­sasutazás iránt. A 200 fős ke­rettel szemben már ez idáig 260 íj fő jelentkezett. Ezen a téren a területi adottságaitól függet­lenül is a ceglédi Vörös Csil­lagban a legtöbb: 82 fő je­lentkező. — A JÁSZKARAJENŐI központi iskola úttörőcsapata a hulladékgyűjtésben igen jó eredményeket ért el. A mos­toha időjárás ellenére hóban, fagyban, szélfúvásban Kovács Katalin úttörő csapatvezető Irányításával 37 mázs* vasat gyűjtöttek a derék úttörők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents