Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

A KF 18—38 vallomása Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás ten­geren is túl, volt egyszer egy városka, ebbe-n a városkában pedig volt egy motorkerékpár, mely különleges viselkedésé­vel felhívta magéra a sze­relők figyelmét, és azontúl ál­landóan ők foglalkoztak ve­le, gazdái csak a pénzt fizet­ték a javításért. Hogy, hagy nem történt, de nekem csak akkor szóltak, mikor az eset már megtör­tént, és a motor nem akart menni. Akkor aztán vallatóra fogtam őkéimét és ő mindent bevallott, töredelmesen. — Nem is tudom, hány éve annak, hogy elkészítettek Csepelen és az üzleten ke­resztül ide kerültem jelenlegi helyemre, de azt hiszem, nem lehet régebben négy és fél évnél. Amíg új voltam, igye­keztem nagyon rendesen vi­selkedni és gazdámat a leg­jobb tudásommal szolgáltam. Ha megtöltötte a gyomrom fi­nom keverékkel, mentem is én heteken keresztül szó nélkül. Hanem, ahogy telt az idő, úgy énrám is mindig kevesebb gondot fordítottak, külsőm is egészen elhanyagolódott. Ha megláttak az emberek, meg­jegyezték, biztos ez is közü­leti motor. Mikor aztán na­gyon elszégyelltem magam, elhatároztam, hogy nem fo­gok menni, amíg rendesen le nem tisztítanak. El is vittek a szerelőhöz, hogy nézze meg, mi a bajom. A „doktorom”, mikor megvizsgált, megcsó­válta a fejét és azt mondta gazdámnak, nagyon elszomo­rító a helyzet. Néhány napig ott álltam nála a színben, mikor elővett és megpucolt, elhivatta a gazdámat. „Néz­ze csak — szólt neki — ez új, ez is. ez is” és sorba mutogat­ta ragyogóra tisztított alkat­részeimet. Nagyon boldog vol­tam, hogy újnak néztek, de­hogy is szóltam volna, hogy nem úgy van. De nem aka­rom solcáig részletezni: ez így megy már hosszú ideje. Egy napig vagyok a gazdámnál, egy hétig a szerelőnél, és így nagyon jól érzem ma­gam. Amit az előbb mondott, hogy az utolsó három hó­nap alatt közel kétezer fo­rintot költöttek rám, és még­se vagyok jó, nem is tudtam. De úgy gondolom, valamiből a szerelőnek is élni kell. i—r MOHOM • \ fcfeíT megyei hírlap kü lös ki a LECKE mm IV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1962. MÁRCIUS 25. VASÄRNAP Kilenc és fél eaer hnld tavaszi szántás* közel hászezer hald la vaszi vetés elvégzése áll előttünk A iavas«i munkákról és a versenyről tárgyalt a Járási pártbizottság lig. '/ , j m % 'Ä 1 * Az MSZMP Monori Járási Bizottságának sz.omibaíon meg­tartott kibővített ülésén Liuba. Pál elvtárs elnökölt. Jakab Sándor elvtárs, a pártibizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője, tartott elsőként beszá­molót a tavaszi mezőgazdasá­gi munkákról. — A termelés alacsony szín­vonala az oka az alacsony méretű részesedésnek tsz- einicben. Ez arra int bennün­ket, hogy az idei év termelési és gazdálkodási problémáinak megoldásához nagyon komo­lyan és következetesen kell hozzáfogni. — A tavaszi szántásokat a gépállomás 100 erőgéppel tud­ja végezni. Ehhez hozzászá­mítva a termelőszövetkezetek mintegy harminc erőgépét, meg keli állapítanunk, hogy ez a gépmennyiség nem ele­gendő ahhoz, hogy a szántásokat idő­ben elvégezzük. Ezért minden tsz^ben gyorsan számot kell vetni a rendelkezésre álló esz­közökkel, munkába kell állíta­ni a tsz-ek erőgépei mellett a fogatokat is.. Érintkezésbe kell lépni a szomszédos (ceglédi, budapesti, gödöllői) gépállo­másokkal. A járás peremén le­vő tsz-ek elsősorban ezektől kérjenek segítséget. — Azt, hogy minél több ta­lajművelő és növényápoló munkát géppel végezzünk, mindenki helyesli, a gépek fontosságát és szükségességét mindannyian látjuk. Mégis, mikor a tél folyamán 80 főt kellett volna a tíz­ekből traktoros kiképzés­re elküldeni a gépállomás­ra, mindössze 15-öt küldtek. A gé­pekhez értő szakemberek hiá­nyát különösen a nyári csúcs­munkák idején fogjuk nagyon érezni, hacsak még most nem próbálunk eddigi mulasztásain­kon korrigálni. — A tavaszi munkákra való felkészülés során több mint 14 ezer hold őszi kalászost kell fejtrágyázni. Ennek körülbelül 70—75 százalékát Végezték el napjainkig. Pedig ha valaha szükséges volt, ma kétszeresen az; gabonáink kései kelésűek, a kedvezőtlen tél a gyenge növényeket alaposan elcsigáz­ta. — Az alacsony termésátlagok egyik legfőbb okozója a víz­hiány, ennek csökkentése érde­kében nagy jelentősége van a mélyszántások időben tör­ténő elmunkálásának. Amint az idő megengedi, azon­nal kezdjük meg lófogatokkal is a talajfelszín, elsimítását. Sertéstartók figyelmébe! MA: — délelőtt tartják meg az úttörő kulturális szem­le járási bemutatóját Mo- noron. — vásár van Monor on. — ügyeletes orvos Gyom­ron dr. Balogh Sándor, Mo- noron, dr. Kovács Jenő. — rendezik meg a KISZ kulturális szemléjének körzeti bemutatóit Men­üén és Vecsésen. MAI MŰSOR: Mozik Ecser: Délibáb minden mennyi­ségben. Gomba: Nem ér a. nevem. Gyömrő: A kapó. Matiné: Timur és csapata. Maglód: Szabad szél. Mende: Én és a tábornak. Monor: Csinos férj (széles). Matiné: Bar­lang titka. H: Házasságból elégsé­ges (széles). Nyáregyháza: A ku­tyás hölgy. Pilis: Tiszta égbolt. Tápiósáp: Esőcsináló. Tápiósüly: Rocco és fivérei. Ifjúsági előadás­ra: Én rajzoltam az emberkét, űri: Rocco és fivérei. Ifjúsági elő­adásra: Kis ponty kalandjai. Ül­lő: Puskák és galambok (széles). Matiné: Parancsnok. Vasad: Nat>- fény a jégen. Miatiné: Gombaházt- kó. Vecsés: pesti háztetők (szé­les). Matiné: Ceruza és radir. H: Én és a tábornok (széles). . Monor községben az, elmúlt napokban egyikét udvarban 1 fellépett a sertések fertőző gyomor-, béigyulladása. A betegség a Tiszántúlról ho­zott sertések révén került a községbe. Védőoltással nem lehet védekezni a fertőző gyomor-bélgyulladás ellen, ezért szükségesnek tartom a sertéstulajdonosok tájékoz­tatását a betegségről. A betegség, mint neve is mutatja, fertőző. A fertőzést már olyan sertés 'is terjeszt­heti, amelyiken még beteg­ségre utaló tünetek nem ész­lelhetők. Ezért tehát min­denki, afci sertést vásárol, a már meglévő sertéseitől tel­jesen különálló óiban he­lyezze el, legalább két hét időtartamra. Helyes, ha a vásárolt sertés óljának ajtaja elé klóros vízzel átitatott pelyvát szórnak, és az ól­ból bijövet abban a gondo­zó a lábbelijét alaposan fer­tőtlenítse le minden alka­lommal. Sertéshúst csakis húsboltban vagy iparenge­déllyel rendelkező hentestől vásároljunk, mert az állat­orvosi vizsgálat nélkül le­vágott sertés húsa is lehet fertőző! A betegség kellő időben jól gyógyítható. Ezért fontos, Kis képes KRESZ (IX.) hogy a tulajdonosok már az első tüneteket felismer­jék. Általában jó étvágy mellett hasmenés jelentke­zik, ezzel köszönt be a be­tegség. A tulajdonosok haj­lamosai! arra. hogy a még jól evő, de hasmenő® állat­ra ráfogják, hogy „nincs semmi baja, csak egy kis gyomorrontás”. Ez a könnyel­műség nagyon megbosszulja magát, mert egy-két nap múlva már véressé válhat a hasmenés, az állat bágyadt lesz. ekkor már étvágytalan is. Ilyen állapotban sajnos már nem minden esetben tud­juk meggyógyítani az álla­tot. Ha a széklet véres, ak­kor már számítani kell ar­ra is, hogy az állat esetleg el is hullik! Éppen ezért arra hívom fel a figyelmet, hogy ha ser­tésen hasmenés jelentkezik, azonnal hívjanak állatorvost, továbbá azonnal be kell szüntetni az állat etetését mindaddig, amíg az állat­orvos elő nem írja a megfe­lelő diétát. Az ilyen állat­nak ivóvíz helyett langyos kamillateát kell adni, bősé­gesen. A beteg állatokat in­jekcióval és szájon át adan­dó gyógyszerekkel jól tud­juk gyógyítani, különösen, ha a betegség jelentkezése­kor azonnal megkezdjük a kezelést. Tapasztalataink sze­rint a kór különösen a fia­tal állatokon, továbbá a dán­keresztezett és fehér hús­sertéseken okoz súlyos meg­betegedést, a mangalicák és Cornwall sertések általában enyhébben betegszenek meg. Miután a beteg állatok közül — különösen, ba nem kerül haladéktalanul szak­szerű kezelés alá — több állat el is hullhat, ezért felhívom a figyelmet arra Is, hogy akinek érvényben levő .Általános házbiztosítá­sa” van, annak sertés elhul­lásából eredő kárát az Ál­lami Biztosító megfizeti. Ter­mészetesen az állatot kezel­tetni kell és a hullát ható­sági állatorvosnak fel kell boncolnia. Ha tehát ilyen biztosítás alá eső sertés el­hullik, a tulajdonos saját anyagi érdekében is jelent­se azt az állatorvosnak. H. X. L. — Biztosítani kell a szüksé­ges vetőmagvakat, ellenőrizni azok csírázóképességét. Ko­moly problémaként áll előt­tünk a burgonyavetőmag biz­tosításának kérdése. Tsz-eínk nem fogadták meg felhívá­sunkat a pillangós vetésterü­letek növeléséhez szükséges vetőmagvak beszerzését illető­leg sem. A zöldségféléket ille­tőleg a vetőmag biztosivá van. Megállapítható, hogy nagy szorgalommal készülnek tsz- eink az ez évi aöldségteimelési tervek teljesítésére. Vecsésen, Pilisen az egy éve porosodó háztáji melegágyi keretek egy része lekerül a padlásokról, igen sokan vállalnak palánta- nevelést háznál. Sok tsz: a tápiósápi, ©cseri, Péteri és vecsési igyekszik rendibehozni meglevő öntözéses rendszerét. — A vetési munkák dandár­jában 14 ezer hold kukoricát, ezer hold silókukoricát, két és tel ezer hold burgonyát, 400 hold cukorrépát kell a íöldtoe tennünk. A munkák torlódása miatt, minden veiőgépet üzemel­tetni kell. A gépállomás 18 négyzetbe- vető, és 28 soros g'abonavető géppel tud bekapcsolódni a munkákba. Ez mind kevés, ' emellett a tsz-ek minden ere­jének mozgósítására szükség lesz. Ezután Szíjjártó Lajos elv­társ, járási tanácselnök szá­molt be a tsz-ektoen folyó ver- senymozgalomról. (Lapzártakor az ülés tart, a továbbiak ismertetésére visz- szatérünk.) (Iíj. Kiss Sándor felvétele) SZERELMES LEVEL Kelt március 21-én Drága, Örök Szerelmem! Te kapod az első, igazi, hamisí­tatlan tavaszi sze­relmes levelet az idén. Tavasz! Mi- lyeny gyönyörű, milyen lenyűgö­ző! Csodálatosan hull a hó. Először az a hajszálpontos kör­forgása a Termé­szetnek: hull-ol­vad, hull-olvad, majd végre a tel­jes tavaszi bizony­ság: csak hull, csak hull, egyre csak hull. Megérezted-e ugyan, hogy mek­korát dobbant a szívem, amikor megpillantottam a Kikelet első hirnö_ két, azt a pompás, szinte légiesen könnyed, húszton- nás hóékét az ut­cánk elején? Mo­toros hóeke! Már­ciusban! Hát nem szép az élet?! Hát nem csodálatos versenyt kiabálni egy motoros hó- elcével? Éljen a tavasz! Éljen a szerelem! Az emberek, akik nemrég vé­szelték át a vi­lágvégét, határta­lan lelkesedéssel fogadták a ta­vaszt. Vjra éled a Természet — új­ra felkerülnek a télikabátok. Ki­nyílnak a szíveik — leválnak a ci­pőtalpak. A sze­mek lázasan csil­lognak. Öröm bol. dogság? Nem, en­nél sokkal több: influenza! Számít is az, hogy vita­minhiány van, ha egyszer hóból akad elég! Minden gondo­latom a Tiéd! Ma is, amint reggel megpillantottam azokat a gyönyö­rű jégcsapokat, mindjárt Rád gon­doltam. Szerel­mem! Szívem örökké Érted do­bog. Ha eltűntek a tavaszi hóalca- dályok, elmegyek Hozzád, elmegyek Érted akár a világ végére is (ha már a világ vége nem jött el), de kérlek lásd be, szerel­münk bármilyen nagy és végtelen, a hó mégis na­gyobb. örülj Édes a tavasznak, és várj rám türelmesen, elmegyek még én Hozzád! Majd, ha olvad! Münz András Újra jó kerékvágásban 1961 tavaszán sokat veszített a Mendei Sportkör elnökének váratlan elhunyta miatt. A társadalmi erők összefo­gása révén, új elnök megvá­lasztása után ismét jó kerék­vágásba kerül a mendei Le­nin Tsz sportköre. Az új el­nök: Jámbor Ottó tanár, jó szervező és irányító készséggel rendelkezik. A helyi üzemek máris megmutatták jóindula­tukat anyagi hozzájárulásuk­kal. Jó munkát végeznek Föl­di Gyula intéző, Kovács Sán­dor szakosztályvezető, ifjú So­mogyi Sándor a tagság szerve­zésével, Kupecz Mihály a meccs előtti propagandák jó előkészítésével, Szabó Sándor társadalmi edző önzetlen mun­kával fogja össze a fiatalsá­got. Reméljük, hogy még ebben az évben nemcsak futball­szakosztály. hanem asztalite­nisz, röplabda-szakosztály is életre kel. Csapatunk már 1962. március 18-án Gyomron megtartott edzőmérkőzésén is jól indult és 3:1 arányban győzte le mindkét gyömrői csapatot. (Szigetvári) A FATÁNYÉROSTÓL — A DOBOSTORTÁIG 7 KÉRDÉS-7 VÁLASZ-7 NYEREMÉNY Ma elindítjuk rejt vény versenyünk harmadik fordulóját, melynek keretében hét egymást követő lapszámban egy-egy kérdést teszünk fel olvasóinknak a vendéglátóipari szolgálta­tások köréből. A hét helyes válasz beküldői között hét értékes nyereményt sorsolunk ki. Első kérdés: Mi az a közkedvelt étel, amely az alábbi hoz­závalókból készül: savanyúkáposzta, marha, és sertéshús, zsír, szalonna, paprika, bors, só, vöröshagyma, fokhagyma, rizs. liszt, tojás. (Ha nehéz volna ennek alapján kitalálni az étel nevét, lá­togasson el valamelyik vendéglőbe, s a monori „Otthon” kis­vendéglőben 9 forint 55 fillérért, a gyömrői „Otthoniban 10 forint 40 fillérért, a vecsési kisvendéglőben 10 forint 15 fillé­rért, az Autócsárdában 8 forint 80 fillérért jó étvággyal elfo­gyaszthat belőle egy adagot!) A megfejtéseket az utolsó rejtvény megjelenése (április 1) után egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási pártbizottság), legkésőbb április 7-ig. / Tízéves fennállását ünnepelte a Monori Járási Épiiletkarbantartó és Javító Ktsz Az ünnepi közgyűlésen a vendégek sorában láttuk Gál Jánost, a községi pártbizott­ság titkárát, Waski György alapszervi párttitkárt, Földvá- ry György vb-titkárt, László Gyulát, a Hazafias Népfront bizottság titkárát, Léé Imrét, a monori KIOSZ elnökét, Si­mon Henriket, a monori OTP veeztőjét, Szántó Tibort, a Ci­pész Ktsz és Varró Gézát, a Vasipari Ktsz elnökéi. Páifalvy Károly, az ünnep­lő ktsz elnöke vázolta az el­múlt tíz esztendő történetét, rámutatva a kezdeti nehézsé­gekre, a fokozatos megerősö­désre. majd részletesen foglal­kozott a műszaki vezetésben történt lelkiismeretlenségek­kel. utalva Frey László visz- szaéléseire, továbbá a volt fő­könyvelő lazaságaira, melyek súlyosan érintették a ktsz anyagi helyzetét. A zilált könyvelésben az új főkönyve­lő rendet teremtett és a pénz­ügyi egyensúlyt sikerült hely­reállítani. Mindez nem járt áldozatok nélkül. A tagság a nehéz időkben is megmutatta, hagy szívén viseli a ktsz sor­sát, megtette a kötelességét és vállalta az áldozatot is. A munkafegyelem terén van azonban még kívánnivaló. A betegségek folytán a kiesés majdnem félmillió forintot telt ki. A munkaellátottság ki­elégítő, a jövő terveiben a la­kosság és a javítási szolgálta­tás jobb ellátása is szerepel. Dr. Veszély Imre főkönyve­lő beszámolója szerint a ktsz 1961. évi termelési tervét 105 százalékra teljesítette. Ebből a nagyobb rész a készáruter­melésre esik, a javítási és la­kosságú szolgáltatásra (aminek különben elsőrendű célkitű­zésnek kellene lennie) csak mintegy 50 százalék jut. A szö­vetkezet tiszta vagyona — az új székház értékét is hozzá­számítva — majdnem eléri a 2 millió forintot. Az 1961. évi tiszta nyereség 221 ezer forint, melyből 88 ezer forint kerül­hetett volna felosztásra, ebből az összegből azonban a múlt évben történt kifizetések visz- szatérítésére 53 ezer forintot le kellett vonni, így most 35 ezer forint kerülhet felosztás­ra. ami a dolgozók 7 napi át­lagkeresetének felel meg. Az ellenőrző bizottság jelen­tését Fehér Jenő, a szövetke­zeti bizottságét Farkas Sándor, az MSZB jelentését pedig Sza­lui József terjesztette elő. Ssönyi Sándor, Palkovics Sán­dor, Topolcsík Ferenc, Rakita József, Zalka János hozzászó­lása után Gál János elvtárs kifejtette, hogy a ktsz elsőran­gú feladata a lakosság kiszol­gálása. A munkaversény és a szocialista brigádok kialakítá­sa elengedhetetlenül szükséges. László Gyula, a Hazafias Nép­front bizottság nevében kö­szöntötte a jubiláló ktsz-t. Ünnepélyes pillanat volt, amikor az elnök a 10 éves tag­ságukat ünneplőknek a jutal­makat átadta. Bekker Ádám, Nagy István, Vitéz János, Pál- falvi Károly díszoklevelet és 600 forint jutalmat; Komjáti Zoltán, Gáspár Gergely, Szá­lai József és Németh Elek díszoklevelet és egy-egy em­léktárgyat kaptak. A vezető­ség az ünnepi alkalomból a legkiválóbb ipari tanulókat is megjutalmazta. Gehány György, Szél Gábor és Kuti Szilveszter elismerő oklevelet és 100 forint jutalmat kapott. Huszty Károly

Next

/
Thumbnails
Contents