Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
4 1962. MÁRCIUS 14, SZERDA Miért nem olvashatnak újságot a turaiak? Tömeges panasz a késedelem és a postai kézbesítés miatt — Én bizony lemondom az újságot. — Semmi értelme, hogy járassuk a lapot, hiszen a mai rohanó események idején, már megöregedett minden hír, mire eljut hozzánk. Ilyesmit hallani lépten-nyo- mon Túra község utcáin, meg a reggeli vonatokon, amelyek munkahelyükre szállítják a Túrán lakó dolgozókat. — Kerek két óráig tart az utazás — mondja az egyik utas —. amíg a vonat elér Túráról Budapestre. Két óránk lenne arra. hogy végigolvassuk a reggeli lapot, és tájékozódjunk a napi eseményekről. De újság nincs. A reggeli lapokat november óta csak este kapjuk meg, amikor hazaérünk a munkából. így aztán hiábavalóságokkal pazarlódik a vonaton töltött két óra. Általános az elkeseredettség a Túrán lakó dolgozók körében. Közel másfélezer közülük a bejáró, akinek másutt van a munkahelye. A többi termelőszövetkezeti tag. ök is ugyanígy méltatlankodnak. November elseje óta csak késő este láthatják az újságukat, mert reggel amikor munkába indulnak, még híre-hamva sincs. November elseje előtt már kora reggel, munkába indulás előtt, az asztalukon volt. Akár odahaza is átfuthatták, de magukkal vihették a vonatra, vagy a szántóföldekre is. Eleinte a túrái postán reklamáltak. Azt a választ kapták, hogy a felsőbb szervek változtatták meg a jól bevált régi rendszert. A panaszokat így csak a felsőbb szervek orvosolhatják. Kiadóhivatalunk egymásután kapta a panaszos leveleket. Töméntelen aláírással. Ilyeneket írtak: „Mi mindany- nyian szeretünk olvasni, és érdekelnek bennünket a politikai események. Az újságokat a múlt év októberéig rendes időben már reggel 0 órakor, de legkésőbb 8 óráig megkaptuk. Azóta csak délután 4 órakor, vagy még később kapjuk. Valamiképpen változtatni kellene ezen ... A posta úgy intézkedett, hogy a sajtót a rendes postával, tehát jiem külön fordulóval kézbesítik. Ez azt eredményezte, hogy a napilapokat délután 4—5 órakor, sőt. későbbi időben hozza a kézbesítő, nem beszélve az egyéb lapokról, amelyek csak másnap, vagy harmadnap érnek el hozzánk ...” ,,... Nagyon kérjük a szerkesztőséget, szíveskedjenek intézkedni. hogy a lapokat időben megkapjuk, mert különben nem leszünk továbbra is; előfizetők...” j A kiadóhivatal a panaszos le- j veíeket január utolsó napján i elküldte a Közlekedési és; Postaügyi Minisztérium hír- j lapügyosztályának és kérte a j panaszok kivizsgálását. Vá- j laszt a Budapest Vidéki Pos- j taigazgatóságtól kapott feb- j ruár 15-én, dr. Jádor Béla. az j igazgatóság vezetőjének he- ■ lyettese azt írja benne, hogy j Túrán „a hírlapok külön for- í dulóban történő kézbesítését : november 1-től megszüntette, ; mert megállapította, hogy a j postahivatal kézbesítői túlter- ; heltek. A túlterheltség oka az j volt, hogy a postai hirlap- : anyaggal járásukat naponta | kétszer kellett bejárniok”. A túrái postások tehermentesítése érdekében külön hirlap- kézbesítőket akart beállítani. ; de a kísérlet eredménytelen maradt, mert a hirlapkézbe- sítésre egyetlen jelentkező nem akadt. Így aztán kénytelen volt elrendelni az „egyfordulós” kézbesítést. „Az átszervezés óta — mondja végezetül a válasz — a hírlapok későbbi kézbesítésével kapcsolatban hozzám panasz nem érkezett”. A kiadóhivatal rövid viszontválaszában arra hívta fel a postaigazgatóság szíves figyelmét. hogy az első leveléhez mellékelt túrái panaszlevelek egészen konkrét formában adnak hangot az előfizetők jogos panaszainak. A nagyobb nyomaték kedvéért az időközben érkezett újabb panaszos leveleket is eljuttatta a kiadó a postaigazgatósághoz. Erre a második levélre persze megérkezett a második válasz is március C-án. „..Túra postahivatal vezetőjét utasítottam — írja dr. Jádor Béla, hogy a hírlapok időben történő kézbesítését biztosítsa ... ” A panaszok mégsem szűntek meg. Most már nemcsak levélben érkeztek, hanem telefonon is, sőt több Túrán lakó dolgozó személyesen panaszkodott kiadóhivatalunkban, bejelentve, hogy semmiféle változás nem történt, továbbra is este kapják a hajnalban Túrára érkező reggeli lapokat. Helyszíni szemlét tartottunk Túrán. A postahivatalban Bencsik János vezető, érdeklődésünkre közölte, hogy valóban történt változás: — Az újságokat reggel fél nyolckor hozzák be hozzánk az állomásról. Négy kézbesítőnk van, ezek nyolc óra húsz perckor elindulnak a lapokkal, de csak a közelebb lakó előfizetőknek kézbesíthetik azokat, mert fél tízre vissza kell jönniök, hogy a rendes postai küldeményekkel ismét elinduljanak körzetükbe. A távolabb lakó előfizetők így a napilapokat is csak a rendes postai küldeményekkel együtt kaphatják meg, jóval későbbi időpontban. A posta valóban keresett külön hirlapkézbesítőket. A postaigazgatóság rendelkezése értelmében kettőt kívánt alkalmazni. de nem akadt vállalkozó, mert a két kisegítő kézbesítő havi fizetése együttvéve 1500 forint lett volna. A problémát különben a két kisegítővel sem oldhatták volna meg, mert olyan nagy a község területe, hogy két kézbesítő a lapok kézbesítésével szintén csak a késő délutáni órákban végezhetett volna. — A kétfordulós kézbesítés nagyobb megterhelést jelentett a postások számára, mint az egyfordulós? — kérdeztük. — Ellenkezőleg. A kézbesítők szívesebben vállalnák a kétfordulós rendszert, mert az egyfordulós azt jelenti, hogy egyszerre magukkal kell vinni az egész postát, tehát az újságokat is. Ez pedig igen terhes poggyász. Az egyik postás szóról-szó- ra ugyanezt mondja, de hozzáteszi: a négy túrái kézbe\W\\\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\> sítőre annyi postai egység kézbesítése hárul, hogy igazság szerint' a kézbesítők létszámát ötre kellene emelni. A postaigazgatóság erről hallani sem akar. és ezért kísérletezik a kisegítő kézbesítőkkel. Túrának közel kilencezer lakosa van. Az újságelőfizetők száma jelenleg 1231, de ebben csali 393 a napilap- előfizető, ijesztően kevés. — Lesz «"2 még kevesebb j is. ha továbbra is így kézbesítik a lapokat — mondja Medveczki János, a túrái ktsz elnöke — mert számolni kell az előfizetők tömeges lemondásával. Nincs értelme az előfizetésnek. A reggeli lap este mór nem újság. A kérdés a községi pártbizottság ülésén is szóba került. A pártbizottság is sürgeti a sérelem orvoslását. Takács Gyula, a községi tanács vb-elnöke ugyanígy vélekedik. — A posta a túrái dolgozók jogos kívánságát csak úgy elégítheti ki, ha beállítja az ötödik kézbesítőt. Magam is tudom, hogy még mindig nagyon kevés az újságolvasó a községben, de meggyőződésem, hogy könnyűszerrel növelhetnénk a számukat, tehát ezen a téren is lépést tarthatnánk a fejlődéssel, ha az előfizetők idejében megkaphatnák lapjukat. A túrái vasútállomásnak Belő Mihály a főnöke. — Túráról a reggeli vonatokkal — mondja — napról napra 1500—2000 dolgozó indul munkahelyére. A napi újságszállítmány már hajnali fél négykor itt van, de csak fél nyolckor viszik be a postára. Baj az is. hogy az állomáson nincs lapárusílás. Pedig komoly politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a dolgozók napról napra tájékozódhassanak a politikai eseményekről. Erről a kérdésről tehát egyformán vélekedik mindenki Túrán és senki sem érti a postaigazgatóság magatartását. Nem is érthelj meg, hiszen a Posta Központi Hírlapíródénak szerződése van a kiadókkal. Gondoskodnia kell a lapok megfelelő kézbesítéséről és terjesztéséről. Ezt az üzleti kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, ha Túrán, ebben a gyors ütemben fejlődő termelőszövetkezeti községben négyről ötre kell felemelnie a postai kézbesítők számát. A kérdést bürokratikus látszatkísérleíekkel közmegnyugvásra semmiképpen sem oldhatja meg. Magyar László Tízezer holddal nagyobb területen termesztenek az idén konzervnek való zöldségféléket Nagyarányú fejlődés tapasztalható a konzervnek szánt zöldségfélék termesztésében. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium illetékes szakemberei tájékoztatásul közölték, valamennyi konzerv-zöldség- íélére megkötötték az idei termesztési szerződéseket és az előirányzatot 104 százalékra teljesítették. Az idei szerződéses terület kereken 10 ezer holddal haladja túl a tavalyit. Különösen nagy a „felfutás” a paradicsomnál, ahol 20. és a fűszerpaprikánál, ahol 10 százalékkal növelték a termőterületet. A minőség javítása, valamint a nagyüzemi termelés feltételeinek kialakítása érdekében a konzervipar gépi csép- lésre alkalmas, amellett •nagyobb terméshozama zöldborsó-, továbbá szálkamentes új zöldbabfajtát bocsát az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az idén két új konzervgyár körzetében kezdték meg a szerződéses zöldségtermesztést. A jelek szerint a Békéscsabai Konzervgyár már a zöldborsó feldolgozásával megindul, a nyíregyházinak azonban még csak a tervei készültek el. Mindkét készülő gyár körzetében lekötötték az előirányzott zöldségféléket, teljes mennyiségben. (MTI) Az örök marxi Marx Károly halálának 79. évfordulójára VÉGE LESZ A VITÁKNAK Rendezik a háztáji földeket a taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben Sok gondot okozott még az elmúlt évben is a taksonyi ; Egyesült Erő Tsz vezetésé- I gének a háztáji földek rendezése. Tavaly télen a háztáji j földek kijelölése előtt min- j den kit megkérdezett a vezetőség: milyen nagyságú terüle- ^ tét használt az előző évben, í Azt remélték a vezetők, hogy j ; ily módon véglegesen lezárhatják a sok vitára okot adó háztáji földek ügyét. Nem így j történt. Év közben több be- j jelentés érkezett a tagságtól, : amelyben kifogásolták, hogy néhány tag a törvényesnél lényegesen nagyobb földterületet művel. Az 1961-es gazdasági évet bezáró zárszámadó közgyűlésen is heves vita alakult ki a háztáji földek körül. A tsz tagsága ezen a közgyűlésen úgy határozott, hogy még a tavasz beköszöntése előtt egy tizenkét tagú bizottság vizsgálja felül, ki mennyi földet használ. A bizottságba olyan Jegesmackók születtek a koppenhágai állatkertben A koppenhágai állatkert egyik jegesmedvéjének két kölyke született a napokban. A képen: a kicsinyek ismerkednek környezetükkel anjjuk védelme alatt (MTI Külföldi képszolgálat) „Taiiiífák“ a régi uniókról Az erdőgazdaságok, az újabb tudományos módszereket felhasználva, tervszerű telepítésekkel sok helyen megváltoztatják az erdők eredeti állományát. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság utasítására a legszebb öreg fákat azonban „tanúfaként” meghagyják, hogy hírt adjanak a jövő számára a régi erdőkről. így például a másfél méteres átmérőjű bükköket csak a főigazgatóság engedélyével lehet kivágni. A tanúfákat az erdöigazgatóságok üzemi térképein is feltüntetik és védett faként kezelik. (MTI) Nem kell kerek évforduló ahhoz, hogy Marx Károlyra, a modern proletariátus legnagyobb tanítómesterére, a tudományos kommunizmus megalapítójára emlékezzünk. A tizenkilencedik század és minden idők legnagyobb forradalmi gondolkodója 1883. március 14-én halt meg Londonban. Engels Frigyes, Marx legjobb barátja is nagy harcostársa azzal jellemezte a nemzetközi munkásosztályt és az egész haladó világot ért veszteséget, hogy „egy fejjel kisebb lett az emberiség’’. Valóban, a tudományos gondolkodás történetében nem volt még olyan tanítás, amely olyan hatalmas visszhangot keltett, mint Marx életműve. Ha egy tanításról el lehet mondani, hogy „anyagi erővé” vált, az a marxizmus. Marx tanításai közül talán a legjelentősebb, hogy felfedezte a munkásosztály világ- történelmi szerepét, mint a kapitalista társadalom sírásóját és a szocialista társadalom megteremtőjét. A tudományos kommunizmusnak ezt a sarktételét formulázta meg Engels-szel együtt a Kommunista Kiáltványban. Az emberiség több ezer éves története szempontjából aránylag rövid, alig 70 év telt el a Kiáltvány megjelenésétől annak első gyakorlati győzelméig, az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. És csupán 100 évre volt szükség ahhoz, hogy a proletariátus győzelmes harcai a második világháború után lehetővé tegyék a szocialista világrendszer létrejöttét, amely döntő befolyást gyakorol a történelem menetére. A jobboldali szociáldemokrácia hiába lett hűtlen a marxizmus tanításaihoz, a burzsoá tpdomány hiába tett ismétel- j ten kísérletet a marxi eszmék ; „megcáfolására”, ezek az eszmék testet öltöttek a Szovjetunióban, a szocialista világtábor országaiban, és hódítanak az egész földkerekségen. Mindenütt, ahol öntudatos munkások élnek és dolgoznak, Ázsia és Afrika felszabadult népeinek élcsapata, az amerikai földrészen függetlenségének megvédéséért harcoló hős kubai nép Marx, Engels és Lenin tanításait követve építi szocialista jövőjét. Ezekről az élő eszmékről mondta Lenin, a marxizmus tanításainak legmélyebb megértője és továbbfejlesztője, i hogy a „marxizmusban nyo- | ma sincs semmiféle szektá- riusságnak”, mert — folytatta Lenin —. „a marxizmus nem valami begubózott, megcsontosodott tanítás, amely a civilizált világ fejlődésének or- szágútjától távol jött létre.” Az SZKP XX. kongresszusa, majd ennek nyomán a XXII. pártkongresszus széles fronton harcot hirdetett a marxizmus dogmatikus értelmezői, a megcsontosodott szektások ellen, de ugyanolyan határozottsággal lépett fel a marxizmus revizionista torzításai ellen is. Az MSZMP és egész népünk — amely felszabadulását a marxi eszmék diadalának köszönheti —, úgy lehet hű a marxi tanításokhoz, ha azon munkálkodik, hogti az eszmék anyagi erővé váljanak és a szocializmus minél előbb felépüljön hazánkban. V. K. tagokat választottak, akik ismerik a falu határát és ismerik a tagok családi körülményeit. A bizottság — amelyben a vezetőség Is képviselteti magát — a napokban láiott munkához. Sorra veszi mind a 210 tagot és egyenként bírálja felül a háztáji területeket. Bármilyen furcsán hangzik is, de így igaz, hogy két évvel a földrendezés után, még mindig rendezetlen a vagyon- viszony a községben; Ez nyújt módot arra, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok kijátsszák a szövetkezeti tagság határozatait és a megengedettnél nagyobb területet műveljenek. A legtübb vitára az úgynevezett belsőség és a zárt kertek adnak okot. Ezek a területek nem kerültek tagosítás alá és a községi tanács nyilvántartása sem pontos. Nehezíti az igazság felderítését, hogy a taksonyiaknak sok földjük volt a környező köz- jségekben. Noha ezeken a hegyeken is volt tagosítás, de a belsőségek és a zárt kertek itt is kimaradtak a rendezés alól. Ezért fordul elő, hogy néhány taksonyi szövetkezeti paraszt a szomszédos községbe járt át földet művelni az elmúlt évben. Véglegesen lezárni a háztáji földek vitáját csakis a megfelelő tanácsi földnyilvántartás alapján lehet. A községi tanács elnöke, aki ugyancsak részt vesz a bizottság munkájában — ígéretet tett az ilyen ügyek végleges rendezésére. A bizottság sorra vette a termelőszövetkezeti tagokat és a közgyűlés határozatának megfelelően járt el. A közgyűlés ugyanis kimondotta, hogy csakis az kaphat egy hold háztáji földet, aki az előírt munkaegységet teljesíti. A férfiaknak 180, a nőknek 160, a kisgyermekes anyáknak pedig 120 munkaegységet kellett teljesíteniük ahhoz, hogy az idén egy hold háztájira igényt tarthassanak. Meg kell mondani, hogy a munkaegység nem teljesítése címén csupán néhány tagnak kellett csökkenteni a háztáji területét. A bizottság ügyelt arra, hogy ne büntessék területcsökkentéssel azokat a tagoI kát. akik saját hibájukon kívül nem teljesítették a köz- ■ gyűlés által előírt munkaegy- j séget. Több tsz-tag orvosi igazolvánnyal tudta bizonyíta- : ni. hogy betegsége gátolta a munkában. Sokkal több vitára adott okot, hogy igazságosan bírálják el: közös háztartásban élnek-e a fiatalok az öregekkel, vagy nem. Ennek elbírálásához ad segítséget az emberek ismerete. A bizottsági tagok úgy érzik, hogy az eddigiek során igazságosan döntöttek az ilyen vitás ügyekben. A közgyűlési határozat szellemében járnak el az olyan vitás kérdésekben, amikor a tsz-tagnak a ház körüli földje meghaladja az egy holdat. Ilyen esetekben az egy holdat meghaladó területet művelésre adják ki a tagnak, amely után ő a termés bizonyos százalékát a közösbe adja. Nehezebb dolga van a bizottságnak az olyan bejelentések felülvizsgálatánál, amikor egy-egy üzemi munkás adott bérbe földet ter- | m előszövet kezeli tagnak. Ilyen esetekben felhívják a tag figyelmét. szüntesse be az ilyen viszonyt. A bizottság vizsgálata után, remélhetőleg, véglegesen sikerül rendezni a háztáji földek | körüli vitákat. Az idén fel- j tehetöen nem fordul elő a i taksonyi Egyesült Erő Tsz- I ben, hogy egyes tagok jog- i tálán előnyökhöz, jövedelem- I hez jutnak. — ni. s. — ___________
