Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

1962. MÁRCIUS 14, SZERDA 3 A lakosság szolgálatában A Pest megyei kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése — Megállapítom, hogy két­százkilencvennyolc küldött kö­zül kétszázhetvenkettő megje­lent és így közgyűlésünk sza­vazatképes ... A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentése hangzott így teg­nap, s elmondták még azt is, hogy a jelenlevők közül ki- lencvenhárom szövetkezeti el­nök hivatalból, a többiek vá­lasztás útján jelöltettek a Pest megyei KISZÖV eseményére. Az elnöki beszámoló — Boros Gyuláné referátuma — igye­kezett képet adni a szövetke­zetek munkájáról és helyzeté­ről. Többek között megállapí­totta, hogy három év alatt közel 17 millióval gyarapodott a ktsz-ek vagyona. Megemlítette, hogy egy sor kiváló eredmény mellett to­vábbra is megoldatlan maradt a lakosság teljes értékű javító­szolgáltató ellátása. Erre mu­tat az is, hogy a tervbe vett ilyen jellegű munkákat sok helyütt csak fele részben vé­gezték el. Az ellenőrző bizottság je­lentése az egyes szövetkeze­teknél fellelhető, de az elnök­ségben is tapasztalható hibák­ra hívta fel a figyelmet. Ezek között szerepelt a na­gyobb tervszerűség és gon­dosság. A szociális, egészségügyi és balesetelhárítási tájékoztató egyaránt szólt a juttatások nö. vekedéséről és a sok helyütt tarthatatlan munkavédelmi tá- ! jékozatlanságról. Számtalan esetben találkoztak olyan helyzettel, amikor a vizsgált baleseteknél a műszaki veze­tők, vagy helyi elnökök sem ismerték az oda illő kötelező előírásokat. A beszámolók után a napi­rend szerint vita következett. A budapesti ÉDOSZ-székház nagytermét zsúfolásig megtöl­tötték a Pest megyei résztve­Kiállítás Varsóban Szobrászati kiállítás a varsói Nemzeti Múzeumban. A ké­pen: Részlet a kiállításból. Az előtérben E. Michalska Szülés című alkotása, a háttérben pedig Anna Debska Bölény című szobra látható vők. Érthető, ha a sok küldött a legkülönfélébb témákkal, javaslatokkal és orvoslásra váró panaszokkal jelentkezett. Ezekről holnapi számunkban adunk ismertetést. Az elnökség szavazásra bo­csátotta a küldöttek között szétosztott határozati javasla­tot, amely az ötéves terv ideje alatt végzendő szövetkezeti munka útját határozza meg. A határozat szövegében elő­kelő helyet kapott az a törek­vés. hogy a lakosság növekvő javító-szolgáltató építőipari és méretes igényeit a lehető leg­nagyobb mértékben ki kell elégíteni. Emellett az országos érdekeket szem előtt tartva, a gazdaságos exporttermelés ér­dekében megfelelő lépéseket kell tenni. Ehhez a témához tartozik, de az általános mű­szaki színvonal emelését is cé­lozza a határozatnak az a ré­sze, amely előírja a műszaki dolgozók" arányának növelését a kisipari termelőszövetkeze­tekben. Az elkövetkező években a termelékenyebb munka érde­kében törekedni kell a munka­eszközök maximális kihaszná­lására. A műszaki színvonal eme­lése, a zökkenő nélküli termelés és a gyártástech­nológiai fegyelem megszi­lárdítása biztosítja nemcsak a tervek teljesítését, de az olcsóbb és termeléke­nyebb munkát is. Eddig egyes helyeken sok gondot okozott a szervezetlenség és a laza mun­kafegyelem. A határozati javaslat külön pontban foglalkozik a szövet­kezeti demokráciával. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy a küldöttközgyűlés résztvevői és valamennyi szövetkezeti tag tegyen megfelelő erőfeszí­tést a balesetek számának csökkentése érdekében. A Pest megyei kisipari szö­vetkezetek küldöttközgyűlé­sének határozati javaslatát egyhangúlag elfogadták. Ma megválasztják az új elnöksé­get, s ezzel véget ér a Pest megyei KISZÖV küldöttgyűlé­á <t. gy.) Sártenger vagy községszépités Kistarcsa főutcája a Deák Ferenc utca. Arról híres, hogy vagy félméteres sárfenger bo­rítja, A járművek gyakran beleragadnak, s ha nem, akkor menet közben a sarat szét­fröcskölik úgy, hogy folyton pettyes a házunk. Jó volna, ha egyéb okok mellett a köz- ségszépítési szempontokat is figyelembe vennék, s rendbe­hoznák a főutcát. A Deák Ferenc utca lakói Megjavítottuk címmel cikk jelent meg a Pest megyei Hírlapban. „Az Ócsai Földművesszövet­kezet a gyáli falatozóban levő világítási fogyasztásmérőjének kicserélését január 26-án kér­te. Dolgozóink február 8-án megnézték a helyszínt és Pest- erzsébeti üzemosztályunk február 15-én megküldte a szükséges árajánlatot az fmsz ócsai központjának. Ha a fogyasztó a megrende­lést visszaigazolja, a fogyasz­tásmérőt kicserélhetjük. Budapest Főváros Elektromos Művek OTP-kölcsön ügyében érdeklődik Székely Sándor, nyugdíjas olvasónk. (Nagykőrös, II., Kárpát u. 48.) Elpanaszolja, hogy 1194 forin­tos nyugdíjára, valamint két kezese ezer forinton felüli fi­zetésére nem kap személyi kölcsönt, pedig szeretne egy motort vásárolni, s ötezer fo­rintot egyben kellene kifizet­ni. Kedves olvasónk! Személyi kölcsönt elsősorban lakás ta­tarozására, bútorvásárlásra és ruhavásárlásra adnak. (Nem tudjuk pontosan, hogy a mo­torvásárlás — amennyiben nem feltétlenül szükséges ön­nek a motor —, nem esik-e más elbírálás alá.) Ezért kér­jük, forduljon a helyi OTP- fiók vezetőjéhez, aki — ameny­nyiben lehetséges —, az Or­szágos Nyugdíjintézet tudo­másával kiutalhatja a köl­csönt. Azonban ismételten fi­gyelmeztetjük: személyi köl­csönt csak nagyon indokolt esetben adnak. HOZZÁNŐTT A KÖZSÉGHEZ Dr. Beja Richárd, Szokolya körzeti orvosa hozzánőtt a községhez. Hat évig élt ve­lünk, s időt, fáradságot nem kímélve, gyógyította a betege­Űrt érzek címmel február 14-én cikk jelent meg Az olvasók fóru­mában. Közöljük, hogy az élet­belépő új menetrendben — szombat és munkaszünetes nap kivételével — Budapest Nyugati pályaudvarról 21.00 órakor indul vonat Veresegy­házig. Megjegyezni kívánjuk, hogy amennyiben a vonat nem lesz megfelelően kihasználva, köz­lekedését beszüntetjük. Kovács István főfelügyelő KPM Vasúti Főosztály Hogyan bíráljunk? csak a hibás intézkedéseket kritizáltam. Mindenesetre nagyon sze­retném, ha a vallott szép, igaz és hasznos elvek, amelyek a bírálatra vonatkoznak, min­denütt megfelelő visszhangra találnának, s mindenki ezek szellemében cselekedne — mindig. D. G. Nagykőrös két. Szerény, jóindulatú em­ber, segítő, emberséges orvos. Most r elmegy. Szokolyáról Szobra kerül a rendelőintézet szakorvosának. Ezúton köszön­jük meg hatéves áldozatos, munkáját, amelynek során összenőtt az emberekkel, a községgel. Pálmai Zoltán Szokolya Miért nem kapok kölcsönt? szólta hogy kölcsönt nem kap­hatok, mivel Szigetbecse ter­melőszövetkezeti község, és nincs rászorulva állam, támo­gatásra. Hoffmann Béla Sziget becse ★ Kedves olvasónk! Az illető - elvtárs, alkinél érdeklődött, rosszul volt informálva. Ugyanis, hogy Szigetbecse ter­melőszövetkezeti község — s hogy önnek a gyermekei miatt mielőbb fel kell építeni a há­zat, s ehhez kölcsönt kell kér­nie — ennek a két dolognak semmi köze egymáshoz. Ezért forduljon a községi tanácshoz, ahol a tények ismeretében rá­írják maid a javaslatot nz ön építési kölcsönt kérő lapjára. Ki fizet községfejlesztési adót ? H. A. szobi olvasónk azt írja. hogy nincstelen, ötszáz forirt nyugdíjból él. Vajon köteles vagyok-e községfejlesztési adót fizetni? Kedves Olvasónk! Amennyi­ben a ház, ahol lakik, nem az öné, és semmiféle ingatlana nincs, községfejlesztési hozzá­járulást nem kell fizetnie. Hozzák remibe a TÍ'ZEP-íelepeí címmel cikk jelent meg Az olvasók fórumában. Megje­gyezni kívánom, hogy nem­csak a TÜZÉP-telepen van sár, hanem annak környékén is. Hiába sártalanítanák a tele­pet — a környező utcákból ér­kező kocsik, gyalogosok napok alatt úgy telehordanák sár­ral, mintha egyáltalán nem lenne kikövezve. Markai István, a gyömröi TÜZEP-telep vezetője Az elmélet naigyon szép és általában igaz. Arról szól, hogy mondjuk el őszintén és tárgyilagosan a véleményün­ket, ezért semmilyen bántó- dás nem érhet bennünket, hi­szen a hibák feltárásával se­gítjük elő, hogy minél jobban dolgozzunk. Azonban ez az elmélet nemegyszer az életben nem úgy néz ki mint ahogy az emberek szeretnék. A saját keserű tapasztalatom, hogy egy ízben, amikor megokoltan és tárgyilagosan megbíráltam elnökünket — harag lett a dologból. Elnökünk ugyan nem mutatta, hogy (haragszik, sőt, Látszólag elfogadta bírálato­mat — csak olyan munkakö­rülmények közé helyezett (tel­jesen indokoltnak látszó meg- okolással), hogy én húztam a rövidebbet. Hangsúlyozom, a bírálat tisztességes hangú volt. nem is személyeskedés. A Csepel Autógyárban dol­gozom. Családommal —három gyermekem van — Szigetbe­csén lakom, és elkezdtem egy családi ház építését. Az épít­kezés befejezéséhez azonban OTP-kölcsönre volna szüksé­gem. S amikor ezzel kapcso­latban egyik tanácstagunk­nál érdeklődtem, ő azt vála­Pár szó a maglódi moziról A Pest megyei Hírlap so- ( kát foglalkozik Maglóddal. \ Szeretnénk, ha a moziról is (írnának néhány szót Ugyan- ; is filmszínházunk tiszta, mo- ; dem és szép. De az utcai ki­járatnál nincs lámpa, az em­itter csak akkor látja, hogy a (mozinál van, mikor bokáig »süllyedt a sárban. Az előtér- (ben nincs pad, amire le lehet- íne ülni. A nézőtéren vagy i rozogák a padok, vagy szögek (állnak ki belőlük. Szeretnénk, (ha ezeket — s a még fellel- (hető egyéb hiányosságokat — (rendbehoznák. A mozilátoga- ! tők nevében: G. Károly „Neves“ levél - névtelen levél helyett í A napokban levelet kaptam. \ Arról értesítenek, hogy mint tsz-járadékos, nyugodtan dol­gozhatok évenként 200 mun­kaegységet, sőt még a felesé- í gém is jogosult erre. A levél ; a továbbiakban azt írja: ha Ja tsz-szel ezzel kapcsolatban (vitáink támadnának, fordul­jak a járási tanácshoz. \ Egyetlen bibi van a dolog­iban: nem vagyok tsz-tag. Í Ráckevén, a járási tanácson Í dolgozom — tehát ha mégis $ tsz-tag lennék, saját munka- társaimhoz kellene fordul­nom. i Ez a levél, amelyet a Sza­bad Föld szerkesztőségétől kaptam, nagyon elgondolkoz­tatott. Hosszú töprengés után aztán rájöttem a dolog nyit­jára. Ugyanis nem történhe­tett más, mint hogy valame­lyik öreg tsz-tag nem mert a saját nevében írni, s az én ne­vemen küldte el útmutatást kérő levelét a Szabad Föld szerkesztőségének. Arra szá­míthatott, hogy a lap majd a szerkesztői üzenetek között válaszol neki — s így, hogy névre szólóan, postán jött a válasz, hiába várja a feleletet. Bíró Gábor tudósító nemzeti felszabadító mozga­lom elfojtását, a kapitalista rendszer megmentését és új agresszív háborúk kirobban­tását szolgálja. Az állami monopolkapitaliz­mus az adóprést alkalmazva, a dolgozók zsebéből egyre újabb és újabb milliárdókat szivattyúz át a legjövedelme­zőbb katonai megrendelések­kel ellátott monopóliumok páncélszekrényeibe. Ilyen kö­rülmények közepette a mono­póliumok nyeresége még a válságok időszakában is nö­vekszik. A jobboldali szocialisták és a revizionisták az állami mo-; nopolkapitalizmust „csaknem; szocializmusnak" igyekeznek ] feltüntetni. De bárhogyan dí- ] szítsák is fel a kapitalizmusj homlokzatát új cégtáblákkal, ■ az élet leleplezi ezt a hazug- ( ságot. A munka és a tőke ki-j békíthetetlen ellentmondása, a i nép és a monopóliumok el-\ lentmondásai, a növekvő mi- \ litarizmus, az imperialista or- \ szágok közti ellentmondások \ és egyéb folyamatok belülről \ ássák alá az imperializmust, j s annak gyengülésére és pusz- | tulására vezetnek. Az emberiség felismerte aí kapitalizmus igazi arcát, Száz-i milliók látják, hogy a kapita- i lizmus a gazdasági anarchia és; a periodikus válságok, a kró-j nikus munkanélküliség és a: tömegnyomor rendszere, olyan rendszer, amely magában hordja a háborúk állandó ve­szélyét Az emberiség nem: akar és nem fog belenyugod­ni a történelmileg kivén- hedt kapitalista rendszerbe, i A történelem Marx és Lenin tanítását igazolva fejlődik. A kommunizmus, amely már most korunk legnagyobb ere­jévé vált, világszerte diadal­maskodni fog. M. Mihajlov Teljesen reálissá válik a fej­lődés nem kapitalista útja, a nemzeti demokrácia útja. A nemzeti demokratikus ál­lamok fejlődése lényegesen gyengíti az imperializmust, s elő fogja segíteni a szocializ­mus világméretű diadalát. lenség és a szociális-gazdasá­gi átalakulások megszilárdítá­sának útján. A munkások és a paraszt tömegek egyre vi­lágosabban felismerik, hogy o fejlődés kapitalista útja nem vezetheti ki hazájukat az év­százados elmaradottságból. A történelem dltal pusztulásra ítélt rendszer tudományos-technikai forra­dalom (a magfizika, az elekt­ronika, az automatizálás, a ra­kétatechnika, a szintetikus ké­mia, a biológia fejlődése) nem fér meg a kapitalizmus kere­tei között. A legújabb techni­ka a kommunizmus techniká­ja. E technika bevezetése a tőkés világban kiélezi a szo­ciális és gazdasági ellentmon­dásokat. A monopóliumok ar­ra használják fel a tudomá­nyos-technikai haladást, hogy új támadást indítsanak a dol­gozók életszínvonala ellen. A termelési folyamatok automa­tizálása a tőkés világban a munkanélküliség hirtelen növekedését, a munkaintenzi­tás fokozását jelenti. Csökken a munkabér, mivel az auto­matizált vállalatoknál olyan bérezést vezetnek be, amely nem veszi figyelembe a szak- képzettséget. A termelőerők fejlődése beleütközik a lakos­ság nem kielégítő vásárlóké^ pességébe, ennélfogva a ka­pitalista országokban a belső piac problémája a végsőkig kiéleződött. Az imperializmus e problémát nem képes meg­oldani. Mint ahogy az SZKP programja kimondja, a mono­póliumok alakulása és növe­kedése arra vezet, hogy az ál­lam közvetlenül beavatkozik a fináncoligarchia érdekében a kapitalista újratermelés fo­lyamatába. Nagy fejlődésnek indul az állami monopolkapi­talizmus. Ez a monopóliumok, valamint az állam erejét olyan ewséges gépezetbe fogja ösz- sze, amely a monopóliumok gazdagodását, a munkás- és A kapitalizmus általános válságának harmadik szaka­szát az imperializmus vala­mennyi ellentmondásának új, hirtelen kiéleződése jellemzi. A kapitalizmus hadállásai még a legfejlettebb imperia­lista államokban is tovább gyengülnek. A burzsoázia és a jobboldali szociáldemokrácia ideológusai azt állítják, hogy a marxiz­mus a fejlett kapitalista or­szágokra nem alkalmazható. Ám e koholmányok ellenére a jelenkori kapitalizmus fejlő, désének alapvető törvényei ugyanazok, amelyeket Marx tárt fel. A kapitalista terme­lés hajtóereje továbbra is a minél nagyobb profitért folyó hajsza. A profit forrása to­vábbra is a munkások által termelt és a burzsoázia által kisajátított értéktöbblet. Ugyanúgy, mint régen, tovább tart a tőke koncentrációjának és centralizálásának folyama­ta, a kistermelők egyidejű el- nyomorodása mellett. Tovább­ra is megvan a kapitalizmus alapvető ellentmondása — a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás magánjellege közti ellentmondás; ennélfog­va megmaradnak a válságok, a tömeges munkanélküliség, a munka és a töke közötti osz­tályharc. Ugyanakkor a mai burzsoá világban olyan folyamatok mennek végbe, amelyek kiéle­zik az ellentmondásokat, sú­lyos gazdasági labilitáshoz, bel- és külpolitikai válsághoz vezetnek. A napjainkban végbemenő

Next

/
Thumbnails
Contents