Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

! A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1962. FEBRUÁR 1, CSÜTÖRTÖK Zárszámadó közgyűlésen fogadta el a ceglédi Kossuth Tsz a Vörös Csillag versenykihívását Harmincötezer ügyirat Egy év alatt harmincötezer ügyirat érkezett be a városi tanácshoz. Miután minden irat egy-egy személy, sokszor egy-egy család problémáját, gondját-baját jelenti, ezért való tény, hogy a tanács a legnagyobb tömegszervezet. Alig akad olyan ember, aki az év során nem keresi fel a tanáesházát. A különféle ügyek száma tulajdonképpen sokkal több, mint 35 000, hi­szen nagyon sok kérés, pa­nasz, vagy sérelem elintézé­séről nem készül írás, nem készül jegyzőkönyv. A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb forgalom az igazgatási osztálynál van. ahol csak a kiadott igazolvá­nyok száma meghaladja a 7009 darabot. Több mint öt­ezer beadványt intézett el a pénzügyi osztály, és közel négyezer írásbeli intézkedés történt az ipar-műszaki osztá­lyon, de jut bőven a többi osztályokra is. Megszűnnek a csellók Biztosított átvétel, magas átvételi árak az állami felvásárlásban Egyre kevesebb szükség van a termelői borkimérésekre X959-ben Csemőben a közel 10 éves Üj Élet Termelőszö­vetkezet küzdött a fennmara­dásért. A terület többi részét három termelőszövetkezeti csoport, az aránylag jól műkö­dő Rákóczi, a kis területű Fenyvesi és a Lenin foglalta magába. 1960-ban ezek a ter­melőszövetkezeti csoportok megszűntek, és helyükön há­rom termelőszövetkezet: a Szabad Föld, a Rákóczi és a Petőfi termelőszövetkezet ala­kult meg. Jelentősebb méretű szántó- területe a Petőfinek volt, a Szabad Föld és a Rákóczi ter­melőszövetkezetek területe nagyrészt gyümölcs- és szőlő- telepítésből állt. Akis parcel­lák- egyesüléséből alakultak ki a nagy táblák jelentős szőlő- termelő üzemekké, amelyek azonban az első esztendőben a kezdet minden nehézségével, gondjával és bajával küzdöt­tek. A tagok egytől egyig rá voltak szorulva a munkaegy­ség-előlegre, de nagyon kellett a pénz a termelés zavartalan biztosítására is. A nyitás, met­szés, védekezőszerek, rafia­megvásárlások, az évi ötszö­ri permetezés biztosítása, a szőlőterület művelése az egész gazdasági évben hatalmas költséget jelent. De nem ki­csiny terhet jelent a gépek, gazdasági felszerelések javítá­sa, karbantartása, a szüret, az edénybiztosítás, és nem végső­sorban a téli fedés. A pénz a szőlészetben min­dig gyorsan kell, érthető volt, hogy a két gazdaság a legrövi­debb kínálkozó formákhoz nyúlt, a szabadpiacon való ér­tékesítéshez; a megtermelt borkészletek jelentős^ részét termelői borkimérésen keresz­tül értékesítik. A második gazdasági évben már eljutottak arra a fokra, hogy a termés nagyobb részé­re szerződést kötöttek az álla­mi borpincék. Csökkent a ter­melői borkimérések száma: amíg az első évben a Szabad Föld Tsz-ben kilenc termelői borkimérés volt, 1961-ben már csak hat, az idén pedig ez a szám már kettőre csökkent. 1960-ban a Rákóczi Termelő­szövetkezet hat borkimérése működött, az idén már csak három bonyolítja le a. forgal­mat. — Mi ennek a magyarázata? 1961-ben rendelet jelent meg, amely előírja a bortermés 70 százalékának állami vonalon való értékesítését. A szerző­dés egészen különleges jogo­kat és előnyöket biztosít, min­denekelőtt a zavartalan érté­kesítést, a magasabb átvételi árat és a termés leszállításá­hoz szükséges edényeket. Jó példa erre a Szabad Föld Ter­melőszövetkezet tavalyi érté­kesítése, amelynek során faj­tatiszta borszőlőért a gazda­ság 6,50—7 forintos átvételi árat kapott. Ez az ár 10,50 fo­rintos mustárnak felel meg. Nincsen abban semmi megle­pő, hogy mindkét csemői gaz­daság a bortermés 70 száza­léka helyett annak több mint 80 százalékára kötött termelé­si szerződést. Az új termelési terv feles­legessé teszi a termelői bor­kiméréseket. A gazdaságok a leszerződött készletekre az ér­ték 60 százalékáig előleget kapnak a Nemzeti Banktól, s ez az összeg fedezi a munka­egység-előlegek összegét és a termelési költség nagy részét. Mindenesetre igen fontos, hogy minden gazdaság éljen a lehetőséggel és a termelési szerződéseket kellő időben, mi­nél hamarább kössék meg. — A ceglédi Táncsics isko­lában 80 tanuló jelentkezett a Filharmónia budapesti ifjúsági hangverseny-sorozatára. A hat előadásból álló sorozatot a ta­i nulók csoportosan látogatják tanári vezetéssel. Február 3- án lesz a negyedik hangver­seny, amelyen bemutatásra ke­rül Prokofjev Péter és a far­kas című műve és egy kínai balett. — Abonyban a múlt hé­ten tartották meg a vöröske­resztes elsősegélynyújtó tan­folyam záróvizsgáját. A tanfo­lyamot dr. Kalotai Tibor köz­ségi orvos vezette. — A ceglédi Fodrász Ktsz 1961. évben fennállása óta leg­magasabb, erősen feszített ter­vét 98,8 százalékra teljesítette és ebben az évben ért el a szö­vetkezet legmagasabb nye­reséget. Érdemes megjegyezni az 1961-es szövetkezeti nyere­ség 243 ezer forint volt. ,\\\\\\v\\\\\\\v\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\w,\v; hány szóval, okosan megma­gyarázni a gyermeknek azt, hogy helytelenül cselekedett, figyelmeztetni cselekedetének következményeire és ha már a könyv örökre elveszett, ak­kor is kulturáltabb fenyítést alkalmazni. Egy mosielőadás- tól váló eltiltás, zsebpénz megvonás, egy jól nevelt, ön­érzetes gyermek számára elég súlyos büntetés. Manapság sokat beszélünk idegességről, magas vérnyo­másról. Semmiféle orvosi ta­pasztalatom nincsen, de állí­tom, egy kis fegyelmezettség­gel sokszor elejét lehetne ven­ni az idegességnek és sokkal kevesebbet kellene vérnyo­más-panaszokkal a körzeti or­vost felkeresni. Ezt csak úgy tanulságul mondtam a maga számára, de szeretném rögtön hozzákap­csolni az ismert közhelyet: — A lányomnak mondtam, hogy a menyem is értsen be­lőle! Értsünk belőle mindany- \ nyian. Én, te, ő, mi, ti, ők! ' — Igen keresett Görögor­szágban a magyar pecsenyebá­rány. A múlt év során a körös- tetétieni cukorgyári gazdaság 2300 darab pecsenyebárányt értékesített a görögországi ex­port során. — A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepének dolgozói éveken keresztül patronálták a ceglédi * Rákóczi Termelőszövetkezetet. A tsz-fejlesztés során a Rákó­czi egyesült a Kossuth Tsz-szel és ilyenformán a gyár dolgo­zói a múlt év tavaszán a Kos­suth Tsz-szel kötöttek patro­náló szerződést. Az 1961-es gazdasági évben a dolgozók részt vettek a növényápolás­ban, a szőlőkötözésben és a szüretben. — Az Abonyi Lenin Tsz erre az évre 810 darab sertés hizlalására kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. — A ceglédi művelődési ház színjátszó csoportja Schiller ,j, Ármány és szerelem című drá- fy májának bemutatására készül, ff A klasszikus drámára való fel- í készülés komoly feladat és ki- | tűnő lehetőség a jóképességű | csoport további fejlődésére. | — A ceglédi helyiipari Is­ff kólában Ismét több baleset f, történt. Egy munkadarab ^ Sztruhár György ujjára esett. ff A tanuló ujja eltört. Juhász fy István az utcán megcsúszott ff és karját törte. Székely László | elvágta az ujját és ennek kö- Ó vetkeztében 28 napon kérész- ff tül munkaképtelen volt. Ta- ff nulóbiztosításuk alapján az ÁL ff lami Biztosító 4400 forint kár- fy térítést utalt ki számukra. ^ — ALBERTIRSÄN vöröskc- ^resztes elsősegélynyújtó tanfo- ff lyam indult be az elmúlt na- ff pókban, melyen kb. hatvan ^ hallgató vesz részt. Az első f, előadást dr. Kardos Miklós ^körzeti orvos tartotta meg. A j26 órás kiképzésen háztartás­főén nők és termelőszövetkezeti ^ tagok feleségei vesznek részt. JAz előadásokat hetenként két- í szer két-két órában tartják ; meg. Kedden nyilvános tanácsülés lesz A városi tanács végrehajtó bizottsága február 6-ára, keddre hívta össze az első idei tanácsülést. Ebből az alkalomból a végrehajtó bizottság számol be a tanácstagoknak az elmúlt évi tevékenységről. A nyilvános ta­nácsülésen vitatják meg a városi-járási népi ellenőrzési bizott­ság 1961. éves munkáját és 1962. éves munkatervét. Ugyan­csak most kerül nyilvános tárgyalásra a város ötéves művelő­désügyi politikai tervjavaslata és itt döntenek majd néhány közérdekű városfejlesztési problémáról. A tanácsülés nyilvános és vendégként érdeklődőként azon bárki megjelenhet. A tanácsülés, színhelye a tanácsháza nagy­terme, kezdési időpontja délelőtt 9 óra. Ismerjük meg hazánkat! Országos kezdeményezés a honismeretre lődést egész éven át ébren tartsák. A dorogi honismereti szakkör tagjai barlangkutatá­son vesznek részt és sok szép kristály anyaggal növelik a do­rogi múzeum ásványtárát. Du- napatajon falumúzeumot indí­tott be a szakkör. A kapuvá­riak Rábsütő emlékeink cím­mel kiállítást rendeztek a bá­bosság és gyertyaöntés emlé­keiből. Hosszú sorban sorolhatnám fel a nagyszerű kezdeményezé­seket, de talán ennyi is elég arra, hogy városunk iskolái­ban, művelődési otthonaiban is meginduljon a honismereti munka. Egy lelkes pedagógus, helytörténész vezetésével né­hány érdeklődővel megindul­hat a munka, ami sok színnel teheti szebbé és változatosab­bá az Ismerd meg hazádat mozgalmat. Bizonyos vagyok abban, hogy ezen a területen a Haza­fias Népfront városi és járási bizottságaira igen szép feladat vár. — P — Állítom, hogy a magyar nép soha ennyire nem érdeklődött a hazai táj szépségei iránt. Az ország északi részéből rengete­gen keresték fel az Alföldet, a dunántúliak a Tiszántúlra láto­gatnak, a Szeged környékiek ámultán nézik Ózd ipari cso- . dáit, az aggteleki cseppkőbar­langot. A szélrózsa minden irá­nyából viszik az autóbuszok a vállalatok, ktsz-ek, termelőszö­vetkezetek dolgozóit a főváros megtekintésére. A ceglédi autóbuszok a múlt esztendőiben több mint kilenc­ven társasutazást bonyolítot­tak le az ország különböző ré­szeiben. És ilyen élénkség mel­lett is van, amivel ezt a lelkes mozgalmat ki lehetne, sőt ki is kellene egészíteni Országos kezdeményezésről adhatunk hírt. Falvakban, vá­rosokban, honismereti szakkö­rök alakulnak s ezeknek a szakköröknek rendeltetése a társasutazások lebonyolítása és megszervezése mellett az, hogy a haza szépségei iránti érdek­Levél a szülői türelemről és józanságról nek az elfeledtetésére nagyon sok szeretetre van szükség. Most pedig nézzük a tanul­ság második részét. Teljesen értelmetlenül maga is alapo­san felizgatta magát. Nerg, tu­dom, hogy mennyire ízlett magának a vacsora, milyen volt a család hangulata a saj­nálatos esemény következté­ben, hogy pihente ki magát azon éjszakán és hogyan állt helyt másnap a munkahelyén. Hiszem és remélem, hogy nagyobb nyomot magánál sem hagy a történet. Azóta már biztosan megnyugodott, kis­lánya megfogadta, hogy többé nem lesz hanyag és felületes, maga megbocsátóan megcsó­kolta és ezzel az ügy lezáró­dott. De hogy a maga idegei­ben nyomott hagyott, arra es­küt mernék tenni. És önként felvetődik a kérdés, hogy Váj­jon érdemes volt? Nem sok­kal helyesebb lett volna, né­Nem helyeslem egyáltalán, hogy a dolognak olyan nagy feneket kerített. De ha már elragadtatta magát, akkor a pofonnal bőségesen beérhette volna és az is elég lett volna, ha a gyerekre szigorúan rápa­rancsol, hogy reggel koráb­ban menjen az iskolába és igyekezzen az elveszett köny­vet megkeresni. Mondom, a pofonnal sem értek túlságo­san egyet, azt is sokallom, de azt különösen sokallom, hogy egy nyolcéves gyereket ki­tuszkol a vaksötétbe, a bi­zonytalanságba és kilátásba helyezi, hogy addig nem en­gedi be a kapun, amíg a könyvet nem hozza. A gyerek sír, feleslegesen felizgatja magát és én gondolom, hogy hiába ment el az iskoláig, a könyv megszerzése éjszaká­nak idején lehetetlen! Ezzel szemben a gyereknek van egy igen rossz emléke a szülői szi­gorúsággal kapcsolatban, ami­utódja. A félévi osztályozások idején örömmel kell megálla­pítani, hogy 412 leszerződött . ipari tanuló megállja a helyét úgy az elméleti, mint a gya­korlati oktatásban. Állami iparunk a város területén 167, a helyi ipar vállalatai 66, a kisipari termelőszövetkezetek 67, a magániparosok 84 tanu­ló képzésével foglalkoznak. Különösen jelentős, hogy az idén már 28 fiatal tanul a me­zőgazdasági üzemekben, s kö­zülük 11 fiatal már a vizsgáig is eljut. XXXXVXXXV\XXXXXXXXXXXXXX\XX\XXXV\X\XXXV>.XXXX'> ff Kedves Péter! A legegysze- %rűbb tárgyilagossággal úgy ff mondom el a dolgot, ahogyan 'f maga azt elmesélte. Eszem ff ágában sincsen az, hogy ki­ff szerkesszem magát, bőven ff beérem azzal, ha maga és ff magával együtt néhány szü- fy lő levonja a tárgyilagosan el- í mondott történet tanulságait, 'ff Este kilenc óra táján ért ff haza és a kislánya a gyerek ff becsületes őszinteségével el- ff mondta, hogy magyar köny- ff vét az iskolában felejtette, ff Elismerem, hogy ez helytelen 'ff dolog. Elsősorban azért, mert 'c hanyagság, másodszor azért, ff mert ha a könyv véglegesen ff elveszett, újat kell venni, az ff pedig 5 forint. Maga indula- 'f tában nyakon vágta a kislányt ff és utána azzal tuszkolta ki a ff gyereket a vaksötét éjszaká- ff ba, hogy addig be nem enge- ff di, amíg a könyvet rendben ff elő nem teremti, ff Ennyi a történet és próbál­ójuk levonni a maga eljárásá- ff nak a tanulságait. Kezdjük ff azon, hogy a gyerek kétségte­lenül hibát követett el. Ez '■magát jogosan felháborította. Mi újság a városi tanácsnál ? ÚJJÁÉPÍTIK a strand­fürdő KABINSORÁT Az elmúlt év fürdőszezonjá­ban nem kevesebb, mint 60 000 személy kereste fel városunk strandfürdőjét. A legnagyobb napi forgalom meghaladta a kétezret. Tavaly sok volt a panasz a kabinok állapotára, éppen ezért az idén jókor gon­dolnak arra, hogy kulturál­tabb körülmények alakuljanak ki. Éppen ezért a tanács 60 000 forintot adott a községgazdál­kodási vállalatnak, azzal a ki­kötéssel, hogy ebből az összeg­ből újítsák fel az elhasználó­dott kabinsorokat, s ezenkí­vül fúrjanak egy hidegvízter­melő kutat, hogy a nagy me­dence vizét gyakrabban tud­ják cserélni. JÖ HÍR AZ ÉPÍTENI SZÁNDÉKOZÓKNAK Evek óta állott az építkezé­sek útjában az az akadály, hogy nem volt eladó állami telek, a magánosok pedig túl magas árat szabtak portáikért. Ezért húzódott egyre kijjebb a város széle és ezért mondtak le olyanok is, akik az építke­zést a család és rokonság sa­ját munkájával elbírták vol­na, de sajnálták a telek uzso­raárát kifizetni. A műszaki osztályon, Oldal Lajos mérnök társadalmi mun­kában telekparcellázási terve­ket készített, s most ezeknek alapján 69 telket adnak le ér­tékesítésre a takarékpénztár­hoz. TANULNAK A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI Állandóan fejlődő iparunk jövője függ attól, hogy a mostani szakmunkás törzsgár­da tagjainak lesz-e elegendő kihívását és annak figyelembe­vételével a tsz-ben a versenyt megszervezzük. A két tsz ver­senyének kibontakozásánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a két tsz nem azonos kö­rülmények között nem azonos természeti, gazda­sági és egyéb tényezők között versenyezik, ha­nem mindegyik más-más adott feltételek mellett. Ezért tsz-ünkben a reális adottságokat figyelembe véve fogadtuk el a munkaversenyt. Ezután Fazekas elvtárs is­mertette a Kossuth Tsz válla­lásait a munkaversenyben. Ez a vállalás a növénytermesz­tésben 10 mázsás búzaátlagot jelent, 400 holdon 14 mázsás májusi morzsolt kukoricát, 200 holdon 150 mázsás cukorrépa­átlagot. Az állattenyésztésben 100 hold szántóterületre 85 mázsás vegyeshús-teljesítést. 109 hl tejet, a tojástermelés­ben pedig az egy tyúkra jutó hozamot 110 tojásra emelik. — Biztosítjuk — mondotta Fazekas elvtárs — a sertéste­nyésztésben a kocaállomány utánpótlását és a tsz hízóser­tés-alapanyaggal való ellátá­sát. A kocaállományt 100 hold­ra számítva 4,7-re emeljük, a tehénlétszám 100 holdon 4,1 lesz. Az 1962. év végére a 100 holdra jutó szarvasmarhák számát 13,3-re emeljük. "Részletesen beszélt Fazekas Sándor elvtárs a továbbiaikban a termelési tervek teljesítése érdekében megvalósításra ke­rülő nagyüzemi termelési módszerek alkalmazásáról a növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben. és számszerű adatokat mondott a város el­látása érdekében teljesítésre kerülő árutermelésről. Lényeges pontja a vállalás­nak a takarékosság. A vezetőség igyekszik a takarékosságot minden te­rületen bevezetni és azt minden termelést gátlás nélkül megvalósítani. A tsz-ben bevezetik a leg­újabb javadalmazási formát, így a munkaegység helyett pénzfizetést biztosítanak a tagság számára. A zárszámadó közgyűlés tag­sága méltóságteljes nyuga­lommal hallgatta meg az el­nökhelyettes tájékoztatását, majd egymásután szólaltak fel a tagok és vállalásaikkal támasztották alá a verseny­mozgalom sikerét. Egyetlen szóban fogalmazhatjuk meg ezeket a lelkes hozzászóláso­kat: — Vállaljuk! — Hogy a mezőgazdasági termelésben mennyire meg­érett az idő a versenymozga­lomra, arra nagyon érdekes példát mondok — emelkedett szólásra Pásztor László, a Vö­rös Csillag Tsz párttitkára, a Kossuth Tsz zárszámadó köz­gyűlésén. — Még szó sem volt az országos méretekben meg­induló mezőgazdasági munka­versenyről, amikor hármas üzemegységünk egyik brigád­ja versenyre hívta ki a többi brigádokat Amikor pedig ol­vastuk a Minisztertanács ver­senyfelhívását. szívből örül­tünk saját kezdeményezé­sünknek és a versenymozga­lom hamarosan kiterjedt az egész gazdaságra. — Napokon keresztül tana­kodtunk azon. hogy melyik termelőszövetkezet lehetne méltó versenytár­sunk, méretekben, hason­ló gazdasági feltételek­ben? A választás a ceglé­di Kossuth Tsz-re esett. Ezen az ünnepélyes zár­számadó közgyűlésen Fa­zekas Sándor elvtárs, a Kossuth Tsz elnökhelyet­tese ismertette a mi ver­senyfelhívásunkat és én arra kérem a Kossuth Tsz vezetőségét és egész tag­ságát. hogy az országos ügy fontosságát megillető módon válaszol jon a mi versenyfelhívásunkra. Fazekas Sándor ezután fel­olvasta a Kossuth Tsz vezető­ségének válaszát a Vörös Csil­lag Tsz versenyfelhívására. — Termelőszövetkezetünk­ben fontos, hogy a szocialista munkaverseny megerősödjön és a munkaverseny helyes ki­bontakozásával a termelőszö­vetkezet még nagyobb ered­ményeket érjen el. Ezért elfo­gadtuk a Vörös Csillag Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents