Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM. 31. SZÁM 1962. FEBRUÁR 7, SZERDA NÉVADÓ ÜNNEP CEGLÉDBERCELEN A ceglédberceli tanácsházán nagy ünnepre készülődnek. E hó 11-én de. 10 órakor tart­ják az első névadó ünnepet. Az ünnepelt Szilágyi Lajos ísá brigádvezető és Kovács Lí­dia kislánya, Erzsébet. A név­adó szülők Molnár Mátyás tsz- elnök és Ábrahám Erzsébet. Második névadó ünnepet március 8-án tartanak. Való­színűleg több gyermeknek lesz ez a névadó ünnepe. EGYÜTT A VEZETŐSÉGGEL Zárszámadás a ceglrdi Tán^sirs I sz.-ben A Táncsics Tsz kultúrott- honában az ünneplőbe öltö­zött tsz-tagok reggel 8 óra után megkezdték a gyüleke­zést. A tsz vezetőségének be­számolóját Mészáros István ísz-eLnök tartotta meg. Rész­letesen foglalkozott az el­múlt zárszámadástól eltelt ■nehéz, küzdelmes, a termé­szeti viszontagságokkal páro­Egy s más az aSbertirsai Szabadság Tsz-ről 42 törzskönyvezett tehén fejési átlaga 3880 kg tsz elnöke, olyan versenyfélére hívta fel a fejőket, A versenyt a gazdaság központi istállója nyerte meg. A hét fejő egy hé­ten keresztül 66 jószág­tól napj átlagban 1000 li­ter tejet fejt. Meg is nyerték az elnök dí­ját: egy rádiókészüléket. Az­óta a központi istállóban rá­dió szól és reggel, este vidám muzsikaszóra fejnek az asszo­nyok. Tegyük gyorsan hozzá, hogy megérdemlik. sült gazdasági évben végzett munkák értékelésével. Mé­száros elvtárs értékelte a pártszervezet, a KlSZ-szerve- zet és a nőtanács munkáját, valamint rámutatott a városi pártbizottság és tanács által nyújtott segítségre. Elmon­dotta, hogy az 1960-as zárszámadás után, amikor a is? mun­kaegységenként 17 forin­tot tudott fizetni és mér- leghiányos volt, nem volt könpvű dolog a tsz-tagség megszervezése az 1961. évi munkálatok végre­hajtására. Ezt csak úgy tudta a tsz ve­zetősége elérni, hogy a tsz becsületes, jól dolgozó tagjai a vezetőség mellé álltak és a nehézségek ellenére a mun­káiból becsületesen kivették a részüket. Ilyenek voltak Gyolcsos János tehenész, Mi_ lus János, Nagy László 11, Lipcsei János, Tóth József, Kiss Ferefic, Dudás Mihály, Dudás Pál, Bálint Mihály és Jaczina József és még sokan mások. Rámutatott Mészáros elv­társ beszámolójában, hogy Ki a íelelds ? városi viszonyú: toan a vi­szonylag legjobb eredményt a Táncsics Tsz érte el, mert annak ellenére, hogy az 1961- es gazdasági évben az aszá­lyos időjárás okozta termés- kiesés vagy a sertésállomány­ban fellépő paratífusz által okozott károk és az 1958— 59—60. évi tartozás rende­zése kb. hárommillió forint kifizetése után is 24,50 fo­rint az egy munkaegységre jutó részesedés, ami több mint 7 millió forinttal ma­gasabb. mint az előző évi. Az igaz, hogy Cegléden ez a legalacsonyabb munkaegy­ségrészesedés, de a nehéz­ségeket figyelembe véve je­lentős ez az eredmény. Ter­mészetesen növeli ezt az értéket még, hogy a tsz tagjai ebben a gazdasági évben nem té­rítették meg a háztáji föld művelési díját és ezenkívül a széna és a kukorica betakarítását természetbeni juttatásért végezték el a tagok és ez nincs beszámítva a 24,50 forintos munka­egység-részesedésbe. A beszámoló a továbbiakban értékelte az elmúlt évben fennálló hiányosságokat, rá­mutatott arra, hogyan kell azokat kiküszöbölni. Az ellenőrző bizottság beszá­molójában szintén foglalko­zott a fejlődést gátló ne­hézségekkel, és rámutatott arra, hogy még nem tettek meg ■mindent a hibák kijavítá­sára; Az .ellenőrző biajjtsúe beszámolója után Dóra Béla elvtárs, a tsz főagronómusa is­mertette a Lenin Tsz ver­senyfelhívását, melyben páro6 versenyre hívja ki a Táncsics Tsz tagságát az 1962-es gaz­dasági év tervszámainak túl­teljesítésére. A versenyfelhívást a köz­gyűlés elfogadta, s a jövő hét során a közgyűlés ál­tal elfogadott bizottság ki­dolgozza a választ a tsz tagságának, munkacsapa­tainak vállalása alapján. A beszámolót''élénk vita kö­vette. A hozzászólások során hangzottak el egészséges bí­rálatok a vezetőség munká­jára vonatkozólag éppen úgy, mint a közös tulajdon megvé­désére vonatkozóan. A hozzá­szólásokban volt egy-két olyan hozzászóló is, aki személyes sérelmét, problémáját igye­kezett a közösségi érdek fölé helyezni. A hozzászólások so­rán Bálint Mihály sérelmez­te, hogy a tsz a jövőben a ház­táji földek megművelésének költségét a tsz-tagokra hárít­ja. Erre a kérdésre dr. Szon­di György, a járási ügyész­ség vezetője több, a hozzászó­lások során felmerült kérdés­sel együtt ^adta meg a he­lyes választ. — Sz — Szakmai és politikai oktatás a Ceglédi Gépállomás albertirsai üzemegységében Letelik a napi munkaidő. Azt hinné az ember, hogy a gépállomás dolgozói, traktoro­sok, műhelymunkások bevág­ják a műhelyek ajtaját és az­zal letelt a nap. A tél a pihe­nés évszaka, munkaidő után jöjjön a szórakozás és a minél hosszabb heverés. De nem úgy van. Kilencven­napos tanfolyamok indultak az üzemegységben, hetenként 3— 4-szeres foglalkozással. A tan­folyamok jóformán az egész télen át tartanak. Az alapfokú tanfolyamon, amely tulajdonképpen trak­torvezetőképző tanfolyam, 21 hallgató van, akik közül nyol­cán a község tsz-eiből jöttek, a többiek a gépállomás fiatal dolgozói, akik rövidesen a traktorvezetők utánpótlását biztosítják. A középfokú tanfolyamnak 18 hallgatója van. Mindany- nyian a gépállomás dolgozói, traktorosok, akik számára fon­tos és hasznos a továbbképzés. A harmadik tanfolyamon KRESZ-oktatás folyik. Itt a hallgatók vontatás és motor- kerékpár jogosítványt , szerez­nek. Az előadók szintén a gépál­lomás dolgozói. Az első évfo­lyamot Sáránszki György, ré­gi traktoros vezeti. A másodi­kat Banai János műszaki ve­zető és a harmadikat Kovács Pál brigádvezető agronómus. A tanulás mellett a dolgo­zók szorgalmasan dolgoznak. Folyik a téli gépjavítás. Amennyire az idő engedi, pó­tolják az őszi mélyszántást, végzik a fejtrágyázást és a szervestrágyaszállítást. Beszélgetés Ceglédbercelen Nagy Jánosné ezüstkalászos tanulóval 1954-ben a Vörös Csillag Tsz-be léptem be, majd mi­kor a tsz feloszlott, Budapest­re kezdtem járni dolgozni. De csak egy hónapot bírtam ki. A szívem visszahozott, a föld­höz, a tsz-be. A tsz-em neve, vezetősége változott, de én maradtam változatlanul tagja, akár Vörös Csillag, Szabad­ság, Petőfi, vagy Egyetértés a neve. Ez évben 4 hold kuko­ricát, 1000 négyszögöl krump­lit, 500 négyszögöl cukorrépát vállaltam, a kertészetben ká­posztatermelést, azonkívül a közös munkában mindig részt vettem. Nyáron a kombájn­nál dolgoztam 1 hónapig. Ara­táskor kereszteket is raktam. — Mi az eredménye ennek a sok munkának? — 281 munkaegység. Remé­lem. a zárszámadáskor szép összeget kapok kézhez. Igaz, nem olyan az eredményünk, mint amilyen lehetne, de nem áll még mindenki olyan lelki- ismeretesen a munkához, mint kellene. Remélem, ez év­ben már másként lesz. — Családja nélkülözheti, hogy annyi időt tud a közös munkában tölteni? — Igen. Két gyermekem van. 6 és 10 évesek. Édes­anyám gondozza, a gyermeke­ket és vezeti a háztartást. A nagyobb munkákat, mint mo­sás stb., én végzem. — Hogyan határozta el ma­gát, hogy az ezüstkalászos tanfolyamra iratkozzon be? Szeret tanulni? — Mindent meg akarok ten­ni azért, hogy a tsz-em halad­jon. Csoportvezetőnek nevez­tek ki, s hogy a munkámat jól,el is tudjam végezni, azért tanulok. Még az is befolyá­solt, hogy a tsz-ben most in­kább csak a férfiaknak való munka van, s így ki akarom használni az időt a tanulásra. Benne vagyok a tsz vezetősé­gében, ismeretterjesztő elő­adásokra járok. Első segély- nyújtási tanfolyamot végez­tem, mint csapatvezető. Tanu­lok, hogy taníthassak és jó munkát végezhessek. — Mi a vágya, kívánsága? — Tsz-ünkben jó munka, jó eredmény, értékes munka­egység. Akkor megelégedett lesz minden tsz-dolgozó. M. A. — A CEGLÉDI Háziipari Szövetkezet jelentős mennyisé­gű norvég kesztyűt szállít az északi országokba. 250—300 bedolgozó helyben és a járás­ban köti ezeket a világpiacon igen keresett árukat, amikből a szövetkezet negyedévenként 10—12 ezer párat készít. A be­dolgozók a második műszak­ban —, a háztartási munka mellett — átlagosan havonta 7—800 forintot keresnek, — A CSEMÖI általános is­koláknál a rendszeres mulasz­tás elleni küzdelemnek az el­múlt félévhez viszonyítva meglett az eredménye. A felső­járási iskola' a januári érté­kelés szerint a kisiskolák ver­senyében 0.8-as átlagával az első helyre került. Sok hiány­zásmentes nap volt valaineny- nyi csemői iskolánál. — FAGYMENTES napokon szorgalmasan folyik a határ­ban a gyümölcsfák téli perme­tezése. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ceg­lédi 47-es háztartási boltja mintegy húszezer forint értékű gyümölcsfaolajat, kénport tá­rol az igények zavartalan ki­elégítésére. — CEGLÉDBERCEL község végrehajtó bizottsága hétfőn délután két órára vb-ülést hí­vott össze, melynek napirend­jén az általános iskola igaz­gatójának beszámolója szere­pelt a félévi tanulmányi ered­ményekkel kapcsolatban. — A CEGLÉDI JÁRÁSI épí­tőipari szövetkezetnél megtör­tént az 1961. évi munkaver­seny értékelése és ennek alap­ján a ktsz vezetősége a szövet­kezet öt dolgozóját terjesztet­te fel jutalmazásra. — MINDEN héten kedden és csütörtökön próbát tart az újonnan megalakult törteli irodalmi színpad. Első műso­rát a színpad a kultúrális szemle keretében mutatja be. — A CEGLÉDI Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 1960-ban az egy főre jutó for­galom 37 ezer forint volt ha­vonta. Ez a szám 1961. évben havi 40 ezer forintra emelke­dett, — AZ ALBERTIRSAI Sza­badság Tsz 42 törzskönyvezett darabból álló tehenészetében az átlagos zsírszázalék 3,5 szá­zalék felett van. ! — A FAGYOK megszűnésé­ivel azonnal megkezdődik az i Erdészeti Vállalat ceglédi í üzemegységeiben az erdősí­tés. A kézi erővel és gépekkel ! végzett munkában mintegy ; 150 dolgozó vesz részt, 5 ­* t \ ANYAKÖNYVI HÍREK í ' Születtek: Istráb István Ferenc, j Nagy Andrea, Csizmadia Pál, { Steiner András. József Éva, Öcsai 5 Karolina. Banai Erika Judit. Mol- Inár Angyalka Katalin, Monori »Tünde Erzsébet. Filcsik Anna, jSzebeni Benő, Peszeki Zoltán, \ Csinege András, Pólyák Ilona »Zsuzsanna, Katona Judit, Lendvai 'Tünde. Makai Sándor, Rafael Li- ! dia. Lamár Ibolya Ilona, Raífai >Kin.ga Katalin. ! Elhaltak: Marticsiek Julianna 1 [hónapos, Soltz Gyula János 75 ! éves. Fekete Józsefné szül. Ben- | cze Viktória 77 éves, Vig István 75 jéves, Tóth Józsefné szül. Upóezki jArma 77 éves. Golián Pál 81 éves, 'Zamóczki Pál 64 éves. Keresztúri ; Zoltán 3 hónapos, Raffai Kinga ! Katalin 1 napos, Biró Bálintné sz. Szabó Lidia »0 éves. kül megállja azt, hegy gyer­meke késő este, alig 16 éves fejjel csavareg, illetve nap mint nap, idegen dolgokat hord haza, ki tudja, Jhonnét pénze van stb., .és m(Ad 4e^kért egy­szer sem vonja felelősségre: Nem kérdezi meg: fiam, hon- mét van az a sofc dinamó, ke­rékpáralkatrész vagy (kié a nyúl. Igen, ide jutunk, ha nem törődünk a gyerek nevelésé­vel. Talán túl sokat megen­gedünk neki. Munka helyett könnyű életre szoktatjuk, emit már a szülői nagylelkűség nem tud pénzzel győzni, és a jelentkező pénzhiányt mellék­utakon igyekszik a gyerek pó­tolni. Ha csak egy kicsit is többet törődtünk volna a gye­rekkel, ha az első kilengését jó apai áldás kisérte volna, most nem kellene szégyen­kezni a szülőknek a fiuk cselekedetén. Szeretném, ha a szomorú példából minden szülő levon­ná a következtetést, s már az iskolai hiányzásnál atyai eréllyel akadályozná meg a lejtőn való további csúszást. Ha figyelemmel kísérné bará­ti körét, és nem tennék túl korán nagy fiúvá az alig 16 éves csemetét, hanem helyet­te a becsületes munka sze- retetére, szépségére, tisztessé­ges életre nevelné, akkor, gon­dolom, ilyen, ehhez hasonló esetek nerp fordulnának elő. Ezzel tartozunk gyermekeink­nek, és dolgozó népünknek egyaránt. — Szűcs László — Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk olyan bűncselekményekkel, melyek­nek elkövetői fiatalkorúak. Nemcsak a fővárosban találko- 'zűnií'ífyeiiHííkéP, haherií -úsaj-* nos, Abonyban is. Nemrég számolta fel rendőrségünk hosszú nyomozás után a ke- rékpártolvajoikat, talán még meg sem száradt a tinta az aktán, máris újabb cselekmény került felszínre. Ifjabb V. D. és ifj. T. J. vasútdűlőbeni fiatalok január 24-én éjjel 11 óra tájban zsákba rakták Berta András Zalka Máté úti lakos házinyulait. Lehet, hogy nyúlpaprikásnak vagy eladásra szánták az állatokat, de rajta vesztettek. Ifjabb V. D. egyébként má? ismerős a rendőrségnél. Aktív tagja volt a nemrég felszámolt, kerékpárlopásoknak is, és ha így halad, hasonló barátaival még sokra viheti. , A hír hallatára joggal ve­tődik fel a kérdés, ki a fele­lős? A múlt rendszerben úgy mondták, hogy maga a kapita­lista társadalom, ma ezt társadalmunkra még a leg- elvakultabb ellenségünk sem foghatja rá, hiszen most min­den fiatalnak adva van a le­hetőség, hogyha tanulmá­nyait nem folytatja is, szak­munkát tanuljon, és becsület­tel dolgozzon. No de akkor ki? Természe­tesen, elsősorban maguk a szülők is, ha mindketten dol­goznak (ebben az esetben ez nem áll fenn). Kérdezem, mi­lyen szülő az, aki szó nél­Nem könnyű ember Koller Ferenc, a termelőszövetkezet főállattenyésztője. Ott ül író­asztala mögött Mélyen bele­temetkezik kimutatásaiba, statisztikáiba és hallani sem akar a nyilvánosságról. Pró­bálom így, próbálom úgy, nem megy! Végül minden át­menet nélkül megjegyzem: — Hát pedig van rá eset, hogy néha egy kis dicsekvés is belekerül az újságba. Nem lenne helyes, ha az al- bertirsai Szabadságról leg­alább azt megírnánk, ami szó- szerint igaz? Rámnéz. Vastag szemüvege megcsillan és kurtán vála­szol. — Hát írja meg, hogy dolgo­zunk! íii—-Más- is- dolgozik.- kérém, Minden becsületes tszHitg dol­gozik. De ez így túlságosan általánosan hangzik. Tessék valamit részletesebben mon­dani. Erre már megadja magát és bizony elég szűkszavúan, de mégis olyan dolgokat mond, amiket még leírni is öröm. — Hát írja, no! Először ta­lán azt, hogy annak a neveze­tes, 42 darabból álló törzste­nyésztésnek nagy része, pon­tosan 23 jószág, a tsz saját te­nyésztése. Gazdaságunk sztárja a Na. rancs nevű. magyartarka fajta tehén. Tizenegy éves, törzskönyvezett, hat és fél mázsa súlyú. Eddig hat­szor volt fia és a múlt évi tejhozama 5865 liter tej volt. Elismeréssel bólintok, es hir­telen elképzelem, hogy ez a drága jószág annyi tejet adott egy év alatt, amivel hat darab tizhéktós hordót meg lehetett volna tölteni. — Másik nevezetes tenyész­tésünk, a Csobán, szintén hí­res állat, bár mi az évi négy­ezer literes tejtermelésével csak olyan közepes tehénnek tartjuk. Nem is erről neveze­tes, hanem arról, hogy a lá­nyát, Csobán II—t Is mi nö­veltük. Ezt a kedves jószágot elég meggondolatlanul, elad-, tűk a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságnak. Igaz, hogy ga- valléros árat kaptunk érte: az egyéves üszőért pontosan öt hasonló korú és hasonló súlyú növendéket. Csobán II. jelenleg is az állami gazdaság tenyész­tésében van és az ország egyetlen tehene, amely 6,5 zsírszázalékos tejet termel. Mellesleg megjegyzem, Cso­bán I. fiát, a csodálatosan szép Csongort is mi neveljük és megtartjuk apaállatnak. Koller elvtárs megáll. Gon­dolhatnám, elfogyott a mon­danivalója és egy kérdéssel gyorsan kisegítem. — És az emberek, akik ezekkel a drága jószágokkal bánnak? Befejezésül igen szép do­loggal válaszol a feltett kér­désre. — A nyáron Rívó elvtárs, a ',f — A gazdag prágai prog­í ram után egy napra Karlovy í Varyba látogattunk el, ahol \ mindenekelőtt megtekintettük í a világhírű Moszkva-szállót, az évenként megismétlődő £ filmfesztiválok márványba ál- modott színhelyét. Gyönyörű­séggel néztük a luxussal be- rendezett filmszínházat, £ amelyben az utóbbi évek vi- £ lágfilmjei versenyeztek az el- J sőségért. £ — Karlovy Vary szénsavas £ gyógyvizét is megkóstoltuk, és £ majszoltunk egy keveset a ci- ^ garettapapír vékonyságú os- ^ tyából. Mindkettő érdekes spe- ^ cialitása a városnak, de mind- £ kettőt készségesen meghagy­juk a gyógyulást kereső bete- J geknek. ^ — Nem mondok vele újat — ^ folytatta Dorsch elvtárs —, ^ hogy Brnóban is nagy szere- ^ tejfel fogadtak. Itt több alka- * lom nyílt a szakmai elfoglalt­TÍZ NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN Ceglédi pedágógus külföldi tanulmányúton ság mellett a szórakozásra is. Első estén a Rozmaring-lokált látogattuk meg. A híres nem­zetközi szórakozóhely vendé­geinek, dolgozóinak arca föl­derült, amikor megtudták, hogy magyar társaság van a helyiségben. Csárdással és szürkebaráttal köszöntöttek bennünket. — A bmói logopédiai inté­zet megtekintésére került sor másnap. Gyönyörű park köze­pén, festői környezetben, egy régi kastélyból alakították ki ezt az intézetet. Körülötte csupa fenyőerdő, s a szelíd vadak egészen az intézet ke­rítéséig elmerészkednek. — Városnézésre társasgép­kocsit kaptunk. Brnó hatal­mas ipari város. A közlekedé­si eszközök a legmoderneb­bek. Keskeny nyomtávú villa­mosok gyorsvonati sebesség­gel száguldanak az utcákon. Az emberek hallatlanul ked­vesek, szolgálatkészek. Min­den ember beszél németül. A városi képtárban megnéztük Szedlacskova festőművésznő kiállítását és gyönyörködtünk a környék szépségeit ábrázoló anyagban. — A vendéglátás egyetlen árnyéka az étkezés volt. Ma­gyar gyomornak szokatlan a sok majonézes hideg étel, de különösen szokatlan ez forró bécsiszelettel párosítva. A sör igen olcsó és a sörfogyasztás­ban kitettünk magunkért. — A bmói pedagógusok székházában kecskeméti ba­rackpálinka és sligovica mel­lett tárgyaltuk meg a két or­szág logopédiai érdekességeit. Voltunk Brnó Európa-szerte ismert várában, a Spilberg- ben. Megnéztük azokat a kö­zépkorú korhű börtönrészlete­ket, amelyekben a cseh haza­fiak szenvedtek. — Senyvedtek nemcsak a középkorban, hanem a má­sodik világháború végéig is, hiszen a nácik saját céljaik­ra rendezték át és használták fel a középkor legrettenete­sebb kínzó eszközeit is, a gáz­kamrákat, vallató, kínzó he­lyiségeket. A vár egy része ma múzeum, amely bemutat­ja a vár egész történetét. — Négy napig élveztük brnói barátaink vendégszere­tetét, és innen tovább utaz­tunk Pozsonyba. Ta. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents