Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

MUNKA KÖZBEN

T.EI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA, •}

IV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM

1962. FEBRUÁR 7, SZERDA

Az Épületkarbantartó Ktsz bádogósműhelyében Kovács István és Gulyás János az új cipőbolt redőnyét készítik

A ktsz lakatosrészlegében Kovács Mihály kályhát hegeszt

(Kútvölgyi Mihály képei)

1001 előfizetője van lapunknak Monoron!

Az ezredik: Kovács Lászlóné, Sárvári utca 10

Bényén is a tavaszra

íiél nap aluli elvállaltak minden területet ( suttog a fejsze a cseri dűlőn Hatvan Imid burgonya. Iinsz hold paradicsom

Alig szállók ki a buszból, harsány trombitaszó üti még fülemet. Kíváncsian tekintek a kanyargós utcáiba és várom a teheneiket. Mert nálunk a trombitaszó csak azoknak jár. Ahelyett egy másfél mázsás anyakoca vezette disznó- fai-ka közeledik. Ugylátszik ez bén.vei különlegesség! Felénk a disznókat csak tülök illeti.

Egymás után nyílnak a kiskapuk és komótos lassúsággal ballagnak ki az anyakocák. süldők, fürge lábú malacok. Lesz itt bőven hízónak való! — állapítom meg.

— Még Monorra is jut, a piacra — totója meg egy fiatal menyecske.

Boris Pálaktól fordul ki a Zetor, pótkocsija magasra rakva érett istállótrágyával.

— Jó rakodóim. vannak — hárítja el a dicsérő szót Boros Antal, a fiatal traktoros —, Duhenka Mihály és Szvoren Mihály személyében. A burgonya a lá visz- szűk — hallom, ahogy viszszakiélt még, s aztán eltűnnek' a kanyarban.

Az irodáiban hagy a munkaláz: zárszámadás előtt állnak! Amikor az elnök után érdeklődöm ;— mosolyogni kezdenek. Az elnök az irodában? Valahol az istállók környékén keressem, vagy a határban!

*A tanyaközpont csendes. A tiszta almon szénáz a tiszta jószág. Böszörményi András elnököt az istállóban találom. vele van a két mezőgazdász: Kun László és Kákái János is.

— Kicsit elkéstél — fogad a nagy testű, nagy bajuszú elnök. — Negyven asszony meg hatvan férfi most ment ki a határba. Jó téma lett volna! A táblásitás során feleslegessé vált utak mentén szedik ki a fákat, a szükségeseket pedig megnyesik, tisztítják.

A hóborította csévi dűlő vidám beszélgetéstől hangos. Pattog a tűz, csattog a fejsze, vijjog a fűrész. Ä fákon

A monori postahivatal kézbesítői derekas munkát végez- nek annak érdekében, hogy lapunk helyi előfizetőinek száma állandóan növekedjék. Ennek a szép munkának eredményeként február elsejével lapunk előfizetőinek száma ezer fölé emelkedett.

A szerkesztőség és a kiadóvállalat, valamint a községi j pártbizottság az ezredik előfizetőt és a legtevékenyebb postai dolgozókat megajándékozza. Az ajándékok átadására a jövő j héten megrendezendő Élő-Űjság esten kerül sor.

anyakönyvi hírek

í)!*r* moher

Születtek: Petrányi Imre és Wolí Anna Leánya: Anna, Kalmár I*»ván és Krizsán ViLma fia: József.

Házasságot kötött: Szabó Károly János és Merkó Magdolna Mária.

Elhunytak: Hidas István 46 éves. Ö85V*. Fazekas Istvánná Schiff Terézia T9 éves. özv. Czeglédi Jánosaié Perge Julianna 87 éves.

MAI MŰSOR

Mozik

Gomba: Nem nősülök. Gyömrö: Felismerés. Maglód: Tiszta égbolt. Monde: El nem küldött levél. Monon Lányok tavasza (széles). N y áreg y háza: Sons ok állomás a. Pilis: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Tápióstily: Borús regigei. Úri: Fonta Gorgyejev. VMö: július Caesar. Vasad: Kobra-akció. Vecsés: Szurkolók lesen.

A felsőnyáregyháziak összefogtak

3Mtír mrgint

a M ÍVlI T-ról...

Bosszantó, ami az utóbbi időben a MÁVAUT vonalán, a monori szakaszon tapasztalható. A kistemplomnál leszálló utasok, már a sorompó után jelzik ebbéli szándékukat — az autóbusz azonban ennek ellenére, vagy nem, vagy csak a következő utcák valamelyikénél áll meg! A napokban igen szánalmas esetre figyeltünk fel. Idős, botra támaszle odó, nehezen menő nénikét vitt el az autóbusz, többed magával a Toldi utcáig. Onnan kellett, a csúszós, havas úttestén visszavánszorogni. Sírt szegény, amíg megtette a kétszáz méteres útszakaszt.

Vasárnap este a 7 órás. Budapestre ín enő autóbusz Ismételte meg ugyanezt. A leszállók jelezték kívánságukat, mégsem állt meg, csak a következő utcánál! (Az is előfordult már, hogy csak a Jávorszkinál!)

Nem látni a megálló jelzőtábláját? Űj ember lenne a vezető? Vagy figyelmetlenség lenne? Úgy véljük: az utóbbi a valószínű! Éppen ezért az Újtelepen és a Rákóczi-tejepen lakók. nagyobb figyelmet pontosságot várnak a MÁVAUT-dol- gozóktól. Valószínűleg ők is bosszankodnának hasonló esetben!

(Hí.)

rr

.es

a közvilágításról

Több év óta nemigen lehetett hallani a felsőnyáregyhá- ziakról olyan tekintetben, hogy a község szépítése érdekében közös összefogással megmozduljanak. Egyesek azt mondogatták: Felsőnyáregyházát mostohagyerekként keféli a község vezetősége, velük nem törődnek, mindent Alsónyáregyházának adnak. Pedig nekik is kellene valamit juttatni. Rosszak az útjaik, az általános iskola is javításra szorul,' az udvarát is fel kellene tölteni, mert az utcáról befolyik a víz és tócsákban áll meg.

A problémák felvetése nem maradt eredménytelenül. Az iskola tantermei új parkettázást kaptak, a tetőzetet kijavították, még a mellékhelyiségek vannak hátra. Azonban ezek is elkészülnek az év folyamán.

A felsőnyáregyháziak a saját erejükből, társadalmi munkával az elmúlt vasárnap feltöltöttek az iskola udvarát, Áz udvar feltöltéséhez a községi tanács csak a szállítóeszközt biztosította. A felsősiek- nek ez a megmozdulásuk első ebben az évben Nyáregyháza községben, és ezt igen nagyra kell értékelni. Ebben a munkában nagy szervező tevékenységet fejtett ki Bartli Károly bácsi. Felsőnyáregyházán őreá hallgatnak az emberek. Pzt bizonyítja az is, hogy az iskola udvarának a feltöltését ő határozta el, és mintegy 50 főt mozgósított erre az alkalomra.

" Meg kell jegyezni, hogy a felsőnyáregyháziak idősei és fiataljai igen nagy lelkesedéssel vettek részt a társadalmi ínunkéban. Különösen kivett« Sészét belőle Bartli Károly báesi, Mach Béla igazgató-tanító, Tóth Sándor vb-elnökhe- lyettes, Kovács Dániel, Papp Lajos, Fazekas Károly, Vida Lajos, Vida Sándor, Kocsis József, Muránk Sándor, Keresztes István és ifjú Bodor István.

Vannak azonban, akik nem tekintik, szívügyüknek támogatni az emberek lelkes megmozdulását. fgy például Varga Béni személyes beszélgetés alapján megígérte, hogy a fel- sősiek ezen aktív megmozdulását néhány mozzanatban lefényképezi, azonban elfelejtette ezt.

x Horsik József vb-titkár

Verset írni de nehéz, de nehéz,

Mikor a rím oly kevés, oly kevés.

Nem akarok énekelni szép lányról,

Csak a monori DÁV-ról.

Egyik este elmentem a moziba,

Alig értem a sötétben én haza,

Nem égett egy lámpa sem merre mentem. No, gondoltam, reggel ezt bejelentem.

A jelentés sikerült, sikerült.

De ott aztán kiderült, kiderült,

Hogy a szájam hiába nyílt panaszra: Vegyek én, ha izzó kell az utcára.

Mert izzóra, bizony nincsen fedezet, így hát mindent a fogyasztó fizethet.

Az izzót most szorongatom markomba’,

S nézem, hogy kell felmászni az oszlopra.

Hubalekné

lógó tarisznyák és szatyrok jelzik, hogy itt a tagok most nemcsak kiiballagnak meg hazaballagnak, hogy múljon az idő, hanem dolgoznak is.

— Az idén nagyon rákapcsolunk — jegyzi meg mellettem Pagyánszki Mártonná —, elvégre a mi zsebünk telik.

A körülál'ló'k élénken helyeselnek.

— Nagy a munkakedv — örül az elnök —, minden trágyánk a határban van, azok ott már a háztáji trágyákat (hordják — mutat a dűlő- úton haladó szekérsorra. — Azt is hamarosan befejezzük, már csak a főutcán van néhány hely, ahol akad még pár kocsira való. A Ze- torunk és 18 fogat állandóan hordta. (És már sorolja is a neveket: Vereczki János, Sinkovicz János, Viszkok Mihály .. .)

— Hatvan hold burgonyánk lesz, és húsz hold paradicsom — toldja meg Kun Laci. — Ilyen mennyiséget itt még nem termeltek — nem akadtak olyanok, akik megművelték volna. Most a tagok kérték.

Megáll az elnök. A gond barázdát szánt homlokára.

— 1960-ban, emlékszem, három hónapig jártunk 1 ide jó néhányan. hogy a tagok vállaljanak területet. Ennék az évnek a terhét érezzük még ma is. Tavaly ehhez két hét kellett, az idén két nap alatt minden területünk gondos gazdára talált.

:— Az idén úgy látom meglesz — elakad a szó, tétova kört rajzol karja,, aztán végignéz a jó] szántott földeken, teli górékon. szeme megpihen a faszedőkön, trágyahordókon, és most már határozott a hangja: — az idén meglesz munkaegységenként a 30 forint!

Kiss Sándor

ILLEDELMES ÜGY

Az emberi szervezet ismételten megnyilvánuló szükségleteiről nemcsak a lakóházak építésénél, hanem a nagyobb forgalmat lebonyolító helyiségek fenntartásánál is előírt módon gondoskodni kell. Vendéglők,. cukrászdák, mozik, színházak, sportpályák, iskolák stb., stb. megfelelő mellékhelyiségekről (illemhelyekről) és azok tisztántartásáról kötelesek gondoskodni.

A város- (község-) rendezők világszerte a nagyobb forgalmú tereken, utakon nyilvános illemhelyeket terveznek ée helyeznek el. Amint ezt sokhelyütt láthatjuk, ezen létesítmények építésének az egyszerű paravántól a földbe süllyesztett csempés, neonfényes kiképzésig sajátos stílusa van.

A monori főtér forgalma az üzletek és hivatalok centrális elhelyezése folytán igen nagy. Ha figyelembe vesszük emellett az autóbuszvégállomás és a heti két piacnap fokozott forgalmát, úgy véljük, nem túlzás, ha a forgalmat többezres számmal mér jük. E sokezres tömeg számára állandó nyilvános illemhely nincsen. A piactér közepén áll ugyan egy kis épület, melynek falára a közismert két betű rá van festve, ennek az ajtaja azonban gondosan be van zárva. Piacnapokon néhány órára kinyitják, de ez a berendezés sem a forgalomnak, sem az egészségügyi kívánalmaknak nem felel meg. Gyakorlatilag tehát a vasútállomástól eltekintve, a. községben nyilvános illemhely nincsen. Következménye, hogy az emberek, különösen az autóbuszokkal távolabbra utazók elindulásuk előtt, kényszerű látogatásukkal a környező házak, vendéglátóipari helyiségek, de leginkább a közeli mozi mellékhelyiségeit veszik igénybe a tisztántartók nem nagy örömére. Azt szokták mondani, hogy a mellékhelyiségek tisztasága a kultúra egyik fokmérője. A monori mozi mellékhelyiségeit ezért minden idegen elől jól el kell rejteni, nehogy szomorú kö- yetkeztetésekel vonjanak le,

Vélérnétiíjtik szSrinl tehát a monori főtér és a piactér-környékén valamilyen állandó nyilvános illemhelyről kellene gondoskodni. Ügy véljük azonban, hogy ezt a kérdést nem a községfejlesztés távlati tervébe, hanem a hamarosan megvalósítandó feladatok közé kellene sorolni.

(—ty)

Nagy talányok Monori-erdőn

Amikor a monori Kossuth Tsz monori-erdei részlegének irodájába belépek. Szikora János mezőgazdász és Föld- várszki Pál raktámok az asztal mellett szorgalmasan je- gyezgetnek. Bán Sándor szívesen invitál, üljek a kályha mellé, a melege, de a kályhában a tűz rég kialudt, csak a hamu langyos még.

Kérdésemre Bán Sándor elmondja, nincs munkaszünet a gazdaságban, február 2- ig 90 tonna trágyát raktak szarvasba. A házaknál és a tsz közös állatállományánál még mintegy hat vagon trágya van, amelynek kihordása most van folyamatban. Aggodalmai vannak a fejtrágyázással kapcsolatban, mert első szakaszának itt van az ideje, de műtrágya hiányában nem kezdhetnek hozzá.

A kertészetben is folyik a munka, 30—40 melegágy előkészítésén dolgoznak, sőt, a korai magvak már elvetve várják tavaszi feltámadásukat.

Az iroda másik helyiségében folyik a zárszámadás előkésztése. Vasárnap is egész nap folyt a nagy munka, öten számoltak, osztottak, kivontak, szoroztak; hogy menynyi lesz a-, munkaegység — és a főkönyvelő: Fehér Sándor mikor alszik — ez itt, a tsz- tagok között a nagy talány.

Vadászná

EZ IS EGY MEGOLDÁS..,

\ .» .

, amíg elkészül a monori felüljáró

(Csegezy Levente rajza)

A munkahelyén foglalkozása mellett üzemi könyvterjesztő, KST-ellenőr, baleseti megbízott. A dolgozók tanúskodnak: „Margó mindent lel- ] kiismeretesen, ügybuzgalom- \ mai, s főleg, pontosan végez \ el!"

Bizonyítványában sok az j ötös, csak állattanból és ké- \ miából van négyese!

Könyvszekrényének polcain í Jókai-, Móricz-sorozatok; de \ megtalálható Gorkijtól az í Anya, Lermontov versei, 1 Tolsztoj művei, s a mai ma- i gyár írók — Urbán Ernő, Mól- ! nár György, stb. — művei is. i — Sokat költünk a művelő- ! désre, de megéri — mondja a ! férj, s kiveszem szavából,j őszintén örül felesége sikeré- : nek. S ha szerénységből nem is ! mondja, bizonyára ő is sokat adott hozzá: segjítő szándékot,! áldozatkészséget. Ezt külön- ben Margó nem is titkolja, 1 egyedül nem is tudna megbir- % kózni mindennel.

Hörömpő Jenő

\

„Nem az iskolának,

\ hanem az életnek tanulunk46

t.

gint csak a látottak alapján és a férje hiteles szavaiból győződhettem még.

Amíg a finom vacsora és az interjú készült, addig a hatéves, szőke hajú Margitkával apukája a gimnáziumban tornaórán volt. Éhesen, hópihék- től csillogó ruhával, kipirult arccal érkeztek meg.

Faggatóra fogom a férjet is.- Meg van-e elégedve; nem érzi valaminek hiányát amiatt, hogy felesége tanul; örül-e neki; több dolga akad-e így? — ilyen és hasonló kérdéseiket tettem, fel.

Nos, a férj is jól vizsgázik! Elmondja: bizony, felesége

sokszor korán reggel kel fel. hogy a reggelit és az aznapi menüt elkészítse, amellett még arra is tud időt szakítani. hogy kislánykáját tanítgas- sa, kikérdezze a leckéjét.

\ Valahogyan így fogalmazza

í meg Petries Józsefné, a mo- í nori magtisztító-telep admi- l nisztrátora válaszát, arra a 5 kérdésemre: miért tanul, ami- \ kor képzett szakmunkaerő, í kereskedelmi középiskolája ^ van, s anya, feleség egysze- f mélyben; mindennap ezernyi í teendő elvégzése várja.

Dózsa György úti kis ottho- nának konyhájában ülök. A % gáztűzhelyen serpenyőben rán- ^ tott hús sül, frisS illatök lengik ^ körül a vendéget.

Í Vegyük hát akkor dórjába: $ 1. A Ceglédi Mezőgazdasági $ Technikum levelező tagozató % nak másodéves tanulója, jeles % bizonyítvánnyal 2. Kitűnő ^ háziasszony. 3. A munkáhe- ^ lyén szakképzett adminisztrá- ^ tor; „nagyon jó munkaerő” —- í mondják róla. S hogy kitűnő r> feleség, anya is, arról meg me-