Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

FFST MEGYE! t^riop 1962. FEBRUÁR 17, SZOMBAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) a gazdaságosság is tovább ja- vul, a termelési költségek csökkennek — az iparban pél­dául átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolha­tunk el az év végén. — A szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, évről évre növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálko­dunk. Nő a társadalom szük­séglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költ­ségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalék­kal nagyobbra van előirá­nyozva a tavalyinál. A bevételek 84.4 milliár­dos és a kiadások 83.8 milliárdos összegéből lát­ható. hogy a költségvetés egyensúlyban van. A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális be­vételi forrás felkutatása, igénybevétele és a rendelke­zésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költ­ségvetés kiadásai megközelí­tően fedezik a felhasználók igényeit, de nem 100 százalé­kosan. A tervezet összeállítá­sakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, ha­nem a várható bevételi lehe­tőségeket. — A tavalyihoz képest elő­irányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok 'befizetéseiből nyer­jük, míg a lakosság adókötele­zettsége és egyélb befizetése a tavalyi szántén marad. A vál­lalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az ál­lami vállalatok tiszta jövedel­méből, 200 milliót pedig a szö­vetkezetek adófizetéséiből véte­lezzük be. Miután a szocialis­ta vállalatoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szö­vetkezetek gazdálkodásától döntő mértékben függ a beterjesztett költségvetés végrehajtása és a költség- vetés egyensúlyának meg­valósítása az egész eszten­dőben. — Növeljük az állami be­ruházásokat, a szövetkezeti hi­teleket, a szociális, egészség- ügyi, valamint a tudományos- kulturális kiadásokat, a taná­csi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénzellátását. A szükséges mértékben növek­szik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege és nemzetközi pénzügyi kötele­zettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget. A pénztöbb'.etek ará­nyos elosztásával biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élet minden oldalú, harmoni­kus továbbfejlődését. A beruházási program — A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 száza­lékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorí­tottuk a beruházásiakat, hogy más célokra többet fordíthas­sunk. Ez évben ismét növelhet­jük az állóalapok bővítésére szánt pénzösszeget. Az idei beruházási prog­ram megfelel az ország- gyűlés által jóváhagyott ©tetves terv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásai­nak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzemfejlesz­tését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacellulóze Gyár beruhá­zása. Az Efiryesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 felevíz iáképcsövet gyárt. — A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgaz­daság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral, 1250 gabonakom­bájnnal, több ezer munkagép­pel nő a gépállomány. Lehe­tőség lesz az öntözött terület 43 000 katasztrális hóiddal való növelésére, 12 000 kataszt­rális hold szőlő, 18 000 kataszt­rális .hold gyümölcsös telepí­tésére, 103 000 katasztTális holdon pedig talajjavításra. — A most beterjesztett költ­ségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazda­ság egészében szocialista ter­melési viszonyokkal számol­hattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás győ­zelme milyen változásokat eredményezett az állami pénz­ügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt össze­hasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazdasági termelés pénz­ügyi támogatása, a szociális­egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mező- gazdaságokból származó adó­bevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsola­tos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás te­hát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyu­godt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befekteté­sek. Vegyük például a hitelfolyósí­tásokat. Ebben az évben 2,5 milliárd forinttal több hosszú- és középlejáratú hitelt folyó­sítunk a termelőszövetkezetek­nek, mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek zöme beru­házási célokat szolgál és a szö­vetkezetek örömmel igénybe veszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beru­házási kedv nagyfokú meg­élénkülésével járt együtt. Az állami hitelek mellett a leg­több termelőszövetkezet sa­ját anyagi eszközökből is szá­mottevő beruházásokat vég­zett. Az egész országban éven­te körülbelül 1 milliárd fo­rintot ruháznak be a termclő- szövetkezetek saját pénzalap- j jakból. A beruházási kedv j ilyen felélénkülése bíztató és feltétlenül meghozza gyümöl­csét. ­— A termelés növelését cél­zó különböző támogatások ré­vén ez évben 1,3 milliárd fo­rinttal többet jut Utunk a termelőszövetkezetek­nek, mint négy évvel ezelőtt. A támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövet­kezeteket, valamint a foko­zott talajjavításra, a minő­ségi vetőmagvak használatá­ra, kiváló tenyészállatok be­szerzésére, és az állategész­ségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdasági adóter­hek — folytatta — ez évben kétmilliárd forinttal kisebbek, mint négy évvel ezelőtt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan ala­kult szövetkezeteknek azon­ban lényeges segítség ah­hoz. hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését rész­ben lehetővé tette a terme­lőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési rend­szer és az adóbehajtás költ­ségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé vá’ik egész mezőgazdasági adó­rendszerünk lényeges egy­szerűsítése. Szükségesnek lát­szik már most megindítani ennek érdekében az előké­szítő munkát. millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában, fo­kozatosan csökken, s remél­jük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. — A költségvetési előirány­zat összeállításakor messze­menő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására — a lehetőségek határain be­lül, — Ez évben a Magyar Népköztársaság valamivel több mint 2 milliárd fo­rintot költ a tudományok ápolására. Néhány hónap­pal ezelőtt a Tudományos Akadé­mia javaslatára a kor­mány létrehozta a tudo­mányos kutatások fej­lesztési alapiét 110 mil­lió forintos évi előirány­zattal. Ebből 90 millió forint felett a Tudományos és Felsőokta­tási Tanács rendelkezik. Az alap összegéből 1982- ben 40 millió forintot a, műszaki tudományok, 19 mil­lió forintot a természettu­dományok, 18 millió forin­tot az agrártudományok, 11 millió forintot az orvosi és biológiai tudományok, 2 mil­lió forintot pedig a társa­dalomtudományok támogatá­sára fordítanak. — Ebben az évben 110 millió forintot irány­zunk elő a költségvetés­ben az elmúlt év őszán megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az összegben a poli­technikai oktatás kiszélesíté­sének, új iskolai osztályok és tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések kor­szerűsítése, valamint 19 ipa­ri és mezőgazdasági felső­fokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió fo­rinton feliül kell számításba venni az üzemek által az is- I kólák számára átadott anya­gok és felszerelési tárgyak ■ értékét, ami további ötven- j millió forintot jelent. Szá­molhatunk azzal, hogy a kö­vetkező években évről évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított ki­adások összege. Az állami pénzzel való takarékos gaz­dálkodós azt követeli, hogy az oktatási reformot foko­zatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénz­eszközöket is fokozatosan növeljük. Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításának kezdetén is ! nagyon jelentékeny ö&szege- I két fordít az állami költ­ségvetés. 1962-ben például egy általános iskolai ta­nuló képzésére átlagban 1255 forintot, egy kö- zénlsVo'.ás diák képzésé­re 3883 forintot juttat az állami költségvetés. I Ezenfelül egy ipari tanulóra J átlagosan 4700 forintot, egy | egyetemi hallgatóra pedig | 23 336 forintot költünk eb­ben az évben. — A költségvetés közvetle­nül is, közvetve is hatással van a lakosság mindennapi életére. Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki, hogy ez a hatás a lakosság szempontjá­ból kedvező legyen. A költség- vetés kiindulópontja az 1962- es népgazdasági terv előirány­zata, amely szerint a lakosság fogyasztása négy százalékkal növek­szik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább nö­veli takarékbetétjét. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a takarékbetétállomány az év el­ső hónapjában is tovább nö­vekedett. Jelenleg az Orszá­gos Takarékpénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyilván. Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962- re 2.6 milliárd forintot irá­nyoztunk elő állami lakásépí­tésre, amiből 18 000 lakás építését feje­zik be az év folyamán. ' A magánlakásspítés állami támogatására 1,1 milliárd fo­■ ) (Folytatás a 3. oldalon) Befejezés előtt állnak a fraada-algériai tárgyalások Összehívják az Algériai Országos Forradalmi Tanácsol A hét eleje óta folyó fran­cia-algériai tárgyalások befe­jezéshez közelednek. Hivata­los nyilatkozatot egyik részről sem tettek közzé, s ezért egye­lőre bizonytalan, teljes meg­egyezésre jutottak-e a tárgya­lások, vagy pedig maradtak még fenn olyan kérdések, amelyekben a kormányoknak kell állást foglalniok. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint mindkét eset­ben arra lehet számítani, hogy február utolsó napjaiban sor kerül a formális jelle­gű nyilvános francia—al­gériai tárgyalásra, ame­lyen már Ben Bella és társai is részt vesznek. Ekkor írják alá véglegesen a megállapodást, amelynek szö­vegét egyszerre hozzák nyilvá­nosságra Párizsban és Tunisz­ban. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatban foglalt állást a befeje­zéshez közeledő francia—algé­riai tárgyalásokkal kapcsolat­ban. Ebben rámutat: a Fran­cia Kommunista Párt hét éve hangoztatja, hogy az algériai béke csak a francia kormány és az algériai nép képviselői­nek tárgyalásával érthető el. Elsőnek követelte a Francia Kommunista Párt az algériai nép önrendelkezési jogának és Algéria függetlenségének el­ismerését. A francia tömegek aktív fellépésének eredménye, hogy a francia kormány ezek­nek az alapelveknek alap­ján tárgyalásra kényszerült. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívásá­ban rámutat, az algériai bé- j ke, amely az algériai nép füg­getlenségének, egységének és« [ Algériai területi sérthetetlen- ; ségének elvén alapul, azonos : Franciaország nemzeti érde- ! keivel. A francia népnek fokoz­nia kell erőfeszítéseit, hogy egységes fellépésével útját állja a fasizmusnak és kikényszerííse az azon­nali békét Algériában. Az algériai ultrák titkos fa­siszta szervezete a terror fo­kozásával válaszol a tárgyalá­sok sikeres haladására. Az al­gériai kormány sajtóirodájá­nak közlése szerint csupán szerdán 57 algériai vesztette életét az OAS bombamerény­letei és a francia karhatalmi erőknek a felháborodott al­gériai lakosság elleni kímélet­len fellépése során. Csütörtö­kön ismét 17 halott és 20-nál több sebesült áldozata volt a merényleteknek, főleg Algír­ban és Oránban. Párizsban csütörtök dél­után és az esti órákban tíz : plasztikbomba robbant, a ki- ! szemelt áldozatok között négy újságíró volt, André Wurm- ser, az Humanité szerkesztő­je és a Le Monde három munkatársa. Ugyancsak bom­ba robbant Raymond Bar­bet nanterre-i polgármester, a Szajna megyei tanács elnök- helyettesének háza előtt. A merényletek több sebesülést és súlyos anyagi kárt okoz­tak. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség tuniszi tudósítója úgy értesült, hogy az elkö­vetkező napokra — valószí­nűleg hétfőre — összehívták az Algériai Országos Forra­dalmi Tanácsot. A tanács ülését megelő­zően az algériai ideigle­nes kormány vitatja meg az újabb francia—alagé- riai titkos tárgyalások eredményeit, mihelyt az algériai küldöttek vissza­érkeztek Svájcból. Az algériai felszabadítási mozgalom legfőbb irányítójá­nak, a mintegy 50 főből ál­ló forradalmi tanácsnak csak­nem valamennyi tagja már Tuniszban tartózkodik. Az ülés színhelyét természetesen ti­tokban tartják. Nincs ki­zárva, hogy a forradalmi tanács ezúttal algériai föl­dön, a felszabadító hadsereg ellenőrzése alatt álló területen ülésezik. A forradalmi tanács három napra tervezett ülésén — mu­tat rá a DPA tudósítója — döntenek majd arról, hogy a legutóbbi titkos tárgyalások eredményeként megvalósul­tak-e az algériai fegyverszü­net politikai feltételei. Amennyiben a tanács igenlő álláspontra he­lyezkedik. úgy rövidesen — valószínűleg még februárban — újabb, most már hivatalos francia— algériai tárgyalásokra ke­rül sor és bejelentik a fegyverszünet megköté­sét. Ellenkező esetben a forra­dalmi tanács titkos úton hozza a francia kormány tudomására, hogy véleménye szerint még nem valósultak meg a fegyverszünet politi­kai feltételei. A nyilvános­ság kizárásával ugyanis ele­jét akarják venni a későbbi megoldások hátráltatásának. Mértékadó algériai körök­ben tartózkodóan, sőt némi kiábrándultsággal és elkese- i redőssel fogadták az elmúlt j napok francia—algériai tit­kos tárgyalásainak eredmé- i nyeit. Adenauer fogadta Kennedy katonai tanácsadóját Adenauer kancellár pénte­ken délelőtt fogadta Kissinger professzort, Kennedy elnök katonai tanácsadóját. Kissin­ger kétnapos látogatást tesz a nyugatnémet fővárosban és Strauss hadügyminiszterrel is találkozik. Politikai körökben úgy tudják, hogy Kennedy ta­nácsadója elsősorban az atom­fegyverkezéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja meg a nyugatnémet politikusokkal. Adenauer péntek délelőtt fogadta Crewe professzort, az NSZK washingtoni nagyköve­tét is, akit tájékoztatott De Gaulle-lal folytatott csütörtö­ki tanácskozásáról. Grewe még pénteken Washingtonba repült, ahol bemutatja majd az amerikai vezető politiku­soknak a legutóbbi f szovjet emlékiratra kidolgozott bonni választ. Finnország semlegesség politikája elismerésre talált külföldön Kekkonen rádió- és televíziós beszéde Kekkonen, akit csütörtökön ismét Finnország köztársasági elnökévé választották, a finn rádióban és televízióban be­szédet mondott. Köszönetét fejezte ki a választóknak a bizalomért és támogatásért, majd kifejtette Finnország bel- és külpolitikai feladatait. Hangsúlyozta, elnökké választását első­sorban annak elismerése­ként kell felfogni, hogy Finnország békére és bíz­Szociális, egészségügyi és kulturális kiadások — A mezőgazdaság szocia­lista átalakítása következté­ben jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti ta­gok szociális-egészségügyi ellátására 800 millió fo­rinttal nagyobb összeget fordítunk, mint négy év­vel ezelőtt. Ez természetes következmé­nye annak, hogy a dolgozó parasztok is részesülnek a társadalombiztosítási szolgál­tatásokban. Átmeneti kiadás­ként jelentkezik a költség- vetésben a gyenge termelő- szövetkezetek pénzügyi tá­mogatására előirányzott 500 Tizedszer is lefújták Glenn alezredes űrrepülését Az új időpont: kedd reggel Az amerikai űrhajózási hi­vatal pénteken a hajnali órák­ban bejelentette, hogy Glenn amerikai űrhajós jelölt kilövé­sét ismét — ezúttal tizedszer — elhalasztják, a ' leszállási térségben, az Atlanti-óceánon dühöngő vihar miatt. Az új időpont kedd reggel. Glenn-nel helyi idő szerint néhány perccel éjjeli egy óra előtt közölték a döntést. A hírügynökségi jelentések sze­rint Glenn csak ennyit jegy­zett meg: „azt hiszem, ez vár­ható volt”. Glenn az igazi he­lyett — közölte az űrhajózá­si hivatal — pénteken a kí­sérleti űrkabinban tervez „földkörüli utazást”. Néhány órával korábban az flrhajósielölt orvosa, dr. Wil­liam Douglas, az újságírók kérdéseire válaszolva kijelen­tette. hogv Glenn lelki és fi­zikai felkészültsége egyaránt kiváló. A repülés sorozatos el­halasztása sokkal nagyobb hatást gyakorol á technikai szakemberekre, mint az űrha­jósra. Ezzel szemben dr. Constan­tine D. J. Generales, a neves amerikai űrszakorvos egy saj­tóinterjúban kijelentette, hogy a sok halasztás következtében a legjobb lenne, ha Glennt va­laki más helyettesítené az első amerikai űrutazáson. — Kétségtelen — mondot­ta —. hogy Glenn-ben a sok „stop” és „mehet” döntés kö­vetkeztében nyugtalanság ke­letkezett, márpedig ez hatá­rozottan szerepet játszik az úgynevezett „megszakítást je­lenségben”, amely előfordul­hat a repülés során. Ez a műszó azt jelenti, hogy a pilóta úgy érzi: sohasem tér vissza már sértetlenül a főidre. „Ez arra bírhatja, hogy valamit úgy cselekedjék, hogy azt sem tudja, miért te­szi és nem is emlékszik rá. Ez történt például GrisSom- mal.” Mint ismeretes. Grissom, a második amerikai rakétautas kabinja a tengerbeérés után majdnem elmerült, mert az űrkabin teteie kideríthetetlen okokból levált. tonságra irányuló külpo­litikája sikeres. — Semlegességi politikánk elismerésre talált külföldön is — folytatta ezután. — Külö­nösen biztatónak tekintem, hogy tavaly a novoszibirszki tárgyalások idején a szovjet kormány részéről kijelentet­ték, hogy Finnország semle­gességi politikája közvetlenül I összefügg a Szovjetunió észak- európai biztonsági politikájá­val. Ilyenformán Finnország 1 semlegességi politikája az észak-európai békepolitika egyik sarkköve. Kekkonen a továbbiakban kijelentette, állandó törekvé­se volt, hogv a Szovjetunió­val baráti bizalmon alapuló kapcsolatokat fejlesszen ki. — Abból indultam ki — mondotta —, hogy ez az elő­feltétele a béke fenntartásá­nak és biztonságunknak, egy lépést ,sem tértem le erről az útról ázért, hogy olcsó népsze­rűséget szerezzek bizonyos körökben. Kekkonen hangsúlyozta: a Szovjetunió iránti ba­rátság egyenes és becsüle­tes politikája volt a leg­jobb előkészület a novo­szibirszki tárgyalásokhoz. Finnország gazdasági fejlő­désének távlatairól szólva Kekkonen megállapította, hogy megnövekedett a nagyvállala­tok szerepe és fokozódtak „a vagyoni különbségek a nagy- vállalkozók kis csoportja és az állampolgárok széles réte­gei között.” Ezt, az elnök vé­leménye szerint, nem lehet jó­nak tartani. Befejezésül Kekkonen kife­jezte reményét, hogy elnöki tisztségének újabb időszaká­ban sikerül majd létrehozni ..a jő együttműködést a parla­ment, a köztársasági elnök és a kormány között.”

Next

/
Thumbnails
Contents