Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

1963. FEBRUÁR 17, SZOMBAT mnt MEGYEI iMMm 3 AZ ORSZÁG GYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról.) rint szerepel a költségvetés­ben, ezzel a magánerőből lé­tesítendő 29 000 lakás megépí­tését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emeletráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el. Követelmény: a tervszerűség és a gazdaságosság Nyers Rezső a továbbiak­ban rámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök felhasz­nálásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden terüle­tén elsősorban a. tervszerűség és a gazdaságosság követelmé­nyét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így foly­tatta: — Vajon minden vállalat­nál kihasználják-e a termelé­kenység növelésének és a ter­melési költségek csökkentésé­nek adott lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazda­sági szinten kielégítő fejlődést mutatnak, de korántsem min­den vállalatnál. Különösen sok lehetőség rejlik az üzem- szervezés tökéletesítésében. Ezután a pénzügyminiszter rámutatott: — További tartalékok rejle­nek a műszaki fejlesztési ala­pok jó felhasználásában is. Ebben az évben előrelát­hatóan több mint kétmil­liárd forint összegű mű­szaki fejlesztési alap kép­ződik az állami vállala­toknál. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy némely válla­latnál. csak csekély mértékben használják fel, ezért, tavaly j például több száz millió forint maradt felhasználatlan. Más vállalatoknál viszont helytele­nül nem műszaiki-technológiai célokra használták fel. A tu­dományos üzemszervezési módszerek megismerése és el­terjesztése legyen szívügye az üzemi vezetőknek is, a szak­szervezetéknek is. A termelékenység és gazda­ságosság- szempontjából kedve­ző eredményeket hozott az el- műit években néhány kisebb vállalat egyesítése. Lehetővé tette az adott kapacitások ha­tékonyabb kihasználását, ked­vezőbb feltételeket teremtett a műszaki fejlesztésre. Ezért ta­nulmányozni keűl' további ész­szerű összevonások lehetősé­gét. — Változatlanul sok rejtett tartalék van a beruházási munkák javításában. A beruházások előkészíté­sében és koncentrálásában határozott javulás tapasz­talható, a kivitelezési idő­tartam terén is mutatkozik javulás, de még mindig nem kellő mértékben, A fő probléma az építkezés, a gépszállításolk és a szerelé­sek összhangjának biztosítása, mellyel nagymértékben gyor­síthatjuk a munkát. Még min­dig gyakori a beruházási költ­ségek alátervezése és a kivite­lezési költségek túllépése. Elő­fordul, hogy a beruházási program elkészítésétől a terv­dokumentációig 30—40 száza­lékkal is növekszik egy-egy beruházás összege, a kivitele­zés során pedig még további emelkedés jelentkezik. A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok készlet- gazdálkodására. A múlt évben a vállalati készletek túlságo­san megnőttek, s a nemzeti jövedelemnek indokolatlanul nagy részét kötik le. A keres­kedelemben is növekedtek az immobil' készletek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a belkereskedelemben mintegy egymilMárd forint értékű el­fekvő készlet van. — Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetke­zetek megerősítésével. A ta­pasztalatok szerint ez első­sorban a szövetkezet vezeté­sén múlik. A gyenge szövetkezetek erősítését legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdem, persze a tagok egyetértésével. A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási taná­csok hatékonyabb munkája. Ezért a közeljövőben erősí­teni kéül a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is. — Nem nyugodhatunk bele a lakosság részére végzett ja­vítási-szolgáltatási tevékeny­ség elmaradottságába, csiga- lassúságú fejlődésébe. A kormány nemrég meg­vitatta a Pest megyei helyi ipar munkáját és sok fogyatékosságról ka­pott tájékoztatást. Jobban, kell ösztökélnünk az állami vállalatokat és a kis­ipari szövetkezeteket a szol­gáltatások színvonalának emelésére, de továbbra is számításba kell venni a ma­gánkisiparosokat. mert egyes munkáknál nélkülözhetetle­nek. — A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénz­ügyi szabályok következetes megtartását, a rendszeres el­lenőrzést és a takarékosság érvényesítését Hozzáteszem: a szocialista morál érvénye­sítését. Ebben az évben na­gyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetke­zetek mérlegeinek elbírálá­sakor. Az állami vállalatok­nál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilván­tartás és mérlegkészítés te­rén. — El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünk­ből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is — mondotta a pénzügyminiszter. — Az utóbbi hónapokban sok szép példáját láthattuk annak, miként segítik gyá­raink az oktatási reform vég­rehajtását. Néhány esetben azonban azt is tapasztalhat­tuk. hogy egyes vállalatok mérlegeiket azzal javították, hogy felesleges és használha­tatlan eszközöket küldtek az iskoláknak politechnikai ok­tatás céljára, élve azzal a le­hetőséggel, hogy ezeket az anyagokat saját javukra szá­molhatják el. A szerencsi gimnázium részére például 70 000 forint értékű színes ce­ruzát és 11000 forint értékű kerékpár-lámpaüveget szállí­tottak. A sajószentpéteri 2. számú iskola udvarán viszont még mindig 4 darab, több má­zsa súlyú,, egyenként 30 000 forint értékű fényszóródina­mót, továbbá 10 darab önmű­ködő földdöngölőt áztat az eső. Akad olyan iskola is, amely több ezer szájrúzst tar­talmazó küldeményt kapott az egyik üzemünktől. Nyilván­való, hogy a küldő vállalatok felesleges készleteiktől akar­tak megszabadulni és az el­lenőrzés pillanatnyi gyengesé­ge miatt erre lehetőségük is volt. Ezek a példák azt tanú­sítják, hogy feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem foko­zottabb érvényesítésére, a számviteli munka javítá­sára és megbecsülésére, a revíziók színvonalának emelésére. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fon­tosságára hívta fel a figyel­met, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) Újjáválasztották a MÉK vezető szerveit 70 százalékkal nőtt a szerződéses termeltetés — Tovább kell javítani a tsz-ek és a felvásárló szervek kapcsolatát A költség vetési javaslat vitája A pénzügyminiszter expozé­ja után Molnár Ernő, a terv- és költségvetési bizottság elő­adója szólalt fel. Beszámolt arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatot az ország­gyűlés tizenkét bizottsága megvitatta. A képviselők sok­oldalúan, felelősségtől át­hatva mondták el vélemé­nyüket, észrevételeiket a tervezetről. Módosító javas­lat nem merült fel. A bi­zottsági tanácskozásokon so­kan hangsúlyozták a pénz­ügyi lehetőségek jobb ki­használásának fontosságát. A terv- és költségvetési bi­zottság véleményét tolmá­csolva, Molnár Ernő rámu­tatott: — Bizottságunk megállapí­totta, hogy az 1962. évi költségvetés összhangban van népgaz­daságunk feladataival, s e feladatok végrehajtá­sát pénzügyileg biztosítja. Költségvetésünk beilleszkedik a második ötéves tervbe, reá­lis lehetőségekre támaszkodik, figyelembe veszi együttműkö­désünket a testvéri országok­kal, s az ebből fakadó lehe­tőségeket — A törvényjavaslat dol­gozó népünk alkotó munka- lendületére támaszkodik, he­lyesen számol a szocialista gazdálkodás előnyeivel. Rámutatott, hogy a törvény­javaslat tartalmazza a vezetés munkájának további javításá­hoz szükséges feltételeket is, egyszersmind segíti a gyen­gén működő termelőszövetke­zetek gazdálkodásának maga­sabb színvonalra emelését. Államunk eddig is nagyará­nyú támogatást adott a gyen­ge tsz-eknek, most azonban ezt a segítséget feltételekhez — a termelési eredmények, a gazdasági szervező munka megjavításának feltételeihez — köti. — Miután a költségvetés megfelel az 1962. évi népgaz­dasági tervnek, annak végre­hajtását pénzügyileg biztosít­ja, továbbá szilárd egyensúlyt ad és céljai a dolgozó nép ér­dekeit szolgálják, a tisztelt országgyűlésnek javaslom a terv- és költségvetési bizottság nevében, hogy a ’ költségvetést általánosságban és részleteiben fogadja el — mondotta Mol­nár Ernő, majd indítványozta, hogy a költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot az ország- gyűlés általánosságban és részleteiben együttesen vi­tassa meg. A javaslatot a képviselők elfogadták. Az 1962-es költségvetési ja­vaslat vitájában elsőként Gás­pár Sándor képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára szólalt fel. (Gáspár Sándor beszédét a holnapi számunkban ismer­tetjük.) Bondor József budapesti képviselő a költségvetés épí­tőipari előirányzataival, Gá- csi Miklós, Borsod-Abaúj- Zempién megye képviselője a költségvetési tervezet kohá­szati előirányzataival, Bol- vári Józsefné Tolna megyei képviselő pedig a könnyűipar fejlesztésével foglalkozott fel­szólalásában. Berki Zoltán Szabolcs-Szatmár megyei kép­viselő a műszaki fejlesztés időszerű feladatairól, problé­máiról beszélt, Balogh Ferenc Veszprém megyei képviselő a megye iparának és mezőgaz­daságának fejlődéséről szá­molt be, Kalmár Pálné Győr- Sopron megyei képviselő Sop­ron város ellátási problémái­ról beszélt, Nagy Károly Bé­kés megyei képviselő az állat- egészségügy feladataival, Nagy Zoltán Borsod megyei képvi­selő pedig szűkebb hazája, Özd, problémáival foglalko­zott. A felszólalók a költség- vetést valamennyien elfogad­ták és elfogadásra ajánlották. Dr. Baskay-Tóth Bertalan: A gyepterületek öntözéssel és műtrágyázással jól hasznosíthatók Móricz Virág: Javul, szépül az élet, könnyebbedül a paraszti munka Móricz Virág Pest megyei képviselő a kulturális ága­zat néhány fontosabb elő­irányzatával foglalkozott. — A kultúra minden mun­kása önömmel nyugtázza, hogy országunk jövedelmé­nek 27 százalékát — 22,5 milliárd forintot — az egész­ségügy, a szociális ellátás, a népművelés, a művészetek fejlesztésére költi. E je­lentős összeget mind több helyen tetézik meg_ egészí­tik ki a társadalmi mun­kások, akik szabad idejükben is szívesen, szeretettel fog­lalkoznak a közösség dol­gaival. A társadalmi össze­fogás erejét jól példázza, hogy 1961-ben állami erő­ből 600, társadalmi munká­val és állami támogatással 167, kizárólag társadalmi összefogásból pedig 65 új tanterem épült. — Javul, szépül az élet, könnyebbedik a paraszti mun. ka, érthető tehát, hogy égető szükségük van a községek­nek művelődési otthonokra, kultúrházakra is. A művé­szetek új falusi hajlékainak építéséhez szintén százezrek­kel, milliókkal járulnak hoz­zá a kisebb-nagyobb járá­sok, falvak községei. Álla­mi szerveink segítsék kez­deményezésüket, támogassák szép és nemes vállalkozásu­kat. S ha a művelődési ház rovaton szereplő 74 millió forintot jól osztjuk be, oda adunk belőle, ahol legsür­getőbb az igény, újabb nagy lépést teszünk a földek em­berei kulturális színvonalá­nak emeléséért. Az 1962. évi állami költ­ségvetést elfogadta és elfo­gadásra ajánlotta. Az elnöklő Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy legközelebbi ülését február 17-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Az ülés napirendje: az 1962. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak folytatása, valamint az interpellációk. Négy esztendő munkájáról, a soron levő legfontosabb fel­adatokról tárgyalt tegnap Bu­dapesten a Pest megyei Szö­vetkezetek Értékesitő Köz­pontjának vezetőségválasztó küldöttközgyűlése. Amint a terjedelmes beszámolóból is kitűnt — a hibák ellenére is — komoly fejlődést ért el a megyei felvásárló és értéke­sítő hálózat. Egri István igaz­gatósági elnök elmondotta, hogy például a szerződéses ter­meltetés — amelyet a MÉK szervei kötöttek le 1958-tól napjainkig 70 százalékkal növekedett. Ma már a termelőszövetkeze­tek túlnyomó része szoros kapcsolatot tart a MÉK-kel, s mind eredményesebben oldják meg a lakosságot ellátó fel­adatokat. Pest megye az ország legna­gyobb zöldségtermesztő me­gyéje — a közös gazdaságok közül egyre többen térnék át a nagyüzemi zöldségtermesz­tésre. A MÉK az elmúlt évek­ben komoly segítséget adott a nagyüzemi zöldségtermesztési módszerek meghonosításához. (Több mint egymillió forint értékű kedvezményes vető­magot, palántát, kisgépeket stb.) Bár komoly lehetőség kí­nálkozik az öntözéses zöldség- termesztés fejlesztésére, ezeket az adottságokat még sok he­lyütt nem használják ki. Négy évvel ezelőtt három­ezer holdon, az idén már 6700 holdon, a második ötéves terv végére pedig 14 ezer holdon szándéko­zunk öntözéses zöldség­termesztést folytatni. Ami az idei tennivalókat ille­ti a MÉK szervei a tervezett­nél több területet kötöttek le szerződésre a termelőszövet­kezetekkel. Szóba került a gyümölcstermesztés és értéke­sítés problémája is. Nagyon sok problémát okoz ma még, hogy sok helyütt elhanyagolják a kártevők elleni védekezést. Az elmúlt négy esztendőiben megkétszereződött megyénk­ben a felvásárlás. Komoly se­gítséget nyújtottak ehhez a munkáihoz a földművesszövet­kezetek, A nagyüzemi árut ál­talában a MÉK vásárolta fel, míg a háztáji gazdaságok áruit az fmsz-hálózat. Az elmúlt évben sokat .ja­vult a termelőszövetke­zetek és a felvásárlók kö­zötti együttműködés, de ezt a kapcsolatot még szo­rosabbá kell fűzni. Foglalko­zott a beszámoló a baromfi- és tojásfelvásárlással, meg­állapította, hogy az elmúlt négy évben igen szép ered­ményt ért el a MÉK az ön­költségcsökkentés terén. Szó­ba került az egyes kirendelt­ségek munkája, a hibákra ée a legfontosabb feladatokra is kitért az előadó. A határozati javaslat, amelyet az értekez­let elfogadott, több pontban taglalja a további munka megjavításának módszereit. A MÉK-felü'gyelőség beszá­molóját Kiss Gyula ismertet­te. ezt követően megkezdődött a vita. Sokan felszólaltak, el­mondották, mi akadályozza a kirendeltségek és a szövetke­zetek közötti jobb munkáti Székely István, a dánszent- mifclósi Micsurin Tsz képvi­selője elmondotta, hogy az el­múlt évben négymillió forint értékű terméket adott át a szövetkezet a MÉK-nek. Földvári József a MÉ­SZÖV küldötte, a rideg üzleti szemlélet száműze­tésének fontosságáról be. szélt. Dr. László Domokos, a zsám- boki Petőfi Tsz elnöke, a szer­ződéses termelés előnyeit bi­zonyította számadatokkal és a saját gazdaságából vett pél­dáikkal. Pénzes János, a Pest megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályának munka­társa, hosszasan elemezte a MÉK tevékenységét, rámuta­tott a legjellemzőbb hibákra és azt is elmondotta, miként javíthatnak a MÉK-kiren- deltségek munkájukon. A vita után a küldöttek új­jáválasztották a Pest megyei Szövetkezetek Értékesítő Köz­pontjának igazgatóságát és felügyelő bizottságát. Országszerte havazik, ismét rendkívüli alacsony a légnyomás r Újabb szélvihar Skandinávia felől Európa légiterében nagy­jából ugyanaz az időjárási fordulat ismétlődik, amit a hét első napjaiban tapasz­taltunk. Észak-Európa felett rendkívül alacsony légnyo­mású ciklon alakult ki: Skandinávia déli vidé­kein a légnyomás pén­teki szintje 712 millimé­ter volt, ami szinte már Aktsvaértekezlet az MSZMP Központi Bizottságának székházában Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában csü­törtökön aktívaértekezletre jött össze az a több száz párt­munkás — üzemi, intézményi, hivatali dolgozó — aki né­hány hónapon át önkéntes politikai munkát végzett a gyengébb termelőszövetkeze­tekben. Az aktivisták tevékenysé­gét Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára értékelte. A pártmunkások értekez­letén részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Politikai Bizottságának első titkára is. (MTI) A takarékos iskolások félévi bizonyítványa: több mint negyven és félmillió forint A félévi tanulmányi ered­mények számbavétele után az Országos Takarékpénztár is kiállította a takarékos diákok félévi „bizonyítvá­nyát". Az ország iskolásai javítottak, tavalyi osztályza­tűkön, s a félévben jelesre vizsgáztak: 40 659 000 forin­tot takarítottak meg, három és félmillióval többet, mint az elmúlt iskolai év első fe­lében. (MTI) természeti ritkaságnak számit. Pénteken újabb viharos sze­let jelentettek Németország­ból és több észak-európai államból. Hazánkba ugyan­csak a péntekre virradó éj­szaka érkezett meg a déli­délnyugati irányú szél. En­nek hatására Sopronban már 10 órakor, Budapesten 11 órakor havazás kezdő­dött, s 14 órára az egész ország területiére kiterjedt a havazás. Rendkívül eres havazást jelentettek Debrecenből, Nyíregyházáról, Szolnok­ról és Kecskemét vidé­kéről. Jelentős hőmérsékleti kü­lönbség alakulj ki az or­szág nyugati és keleti fele között. Budapesten a kora délutáni órákban 0 fok kö­rül volt a hőmérséklet, ugyanakkor Szombathelyről plusz 2, Szentgotthárdról plusz 4, Kecskemétről vi­szont mínusz 3, Debrecenből mínusz 4 fokot jelentettek a megfigyelő állomások. A me­teorológusok véleménye sze­rint inára ismét északnyu­gatira. majd északira fordul a szél, a sebessége valószí­nűleg megközelíti a szerdán* csütörtökön észlelt sebessé­geket. A havazás mára előreláthatólag megszűnik, a hideg — elsősorban az éjsza­kai fagy — erősödik. Dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megyei képviselő mező­gazdasági kérdésekről szólva a takarmánybázis javításának fontosságát hangoztatta. Ha­zánkban csaknem két és fél­millió katasztrális hold, vagy­is az ország összes területé­nek egyhatoda gyep. Mivel ez a terület csak gyenge minősé­get és keveset terem, sürgő­sen meg kell honosítani azo­kat a jól bevált, s a szocia­lista mezőgazdaságban kiváló­an alkalmazható nagyüzemi módszereket, amelyek segítsé­gével a gyep termése gyorsan növelhető. Hazai és külföldi kutatási eredmények egybe­hangzóan igazolják, hogy a megfelelő növényösszetételű gyepen a termést leghatáso­sabban nagyadagú műtrágyá­zással lehet fokozni. A követ­kező években — a szántóföl­dek mellett — azokra a gye­pekre is jut műtrágya, ame­lyek azt többterméssel gazda­ságosan meghálálják. A gyepterületek számottevő beruházás nélkül öntözhetők. Az ilyen területek termése 200—300 százalékkal is növel­hető. öntözés és műtrágyá­zás alkalmazásával a ráfordí­tás 100—200 százalékos jöve­delemmel térül vissza. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta.

Next

/
Thumbnails
Contents