Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 50 IIÍDIU 1982. FEBRUÁR 17, SZOMBAT Költségvetésünk összhangban van a népgazdaság feladataival Az 1962. évi állami költségvetésről szélé tervjavaslatot tárgyalja Pénteken délelőtt megkezdődött az ország­gyűlés ülésszaka. Néhány perccel 10 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a kar­zatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Miinnich Ferenc, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagjai, Csergő János, Ilku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Ko­vács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Pé­ter János, Tausz János, dr. Trautmann Re­zső miniszterek. A páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre képviselő mandátumáról lemondott, s a Somogy megyei választókerület megüresedett képviselői helyére Bognár József pótképvise­lőt hívták be. Továbbá, hogy kilenc képvi­selő nyújtott be interpellációt. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfo­gadta az ülésszak tárgysorozatát. Az első na­pirendi pont a Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolója. Második napirendi pont­ként megvitatják a külügyi bizottság hatá­rozati javaslatát a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ vala­mennyi parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban. A harmadik napirendi pont a II. Havannai Kiáltvány kiadásával kapcso­latos külügyi bizottsági határozati javaslat megtárgyalása. Ezután kerül sor az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előterjesztésére és az interpellációkra. Határozat a külügyi bizottság két javaslatáról Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács tátikára ezután beszámolt az Elnöki Tanács munkájá­ról, majd Mihályfi Ernő kép­viselő, a külügyi bizottság elő­adója ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ va­lamennyi parlamentjéhez in­tézett felhívását. A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mes­terkedései hoztak létre. Ezek arra irányulnak, hogy a dél­vietnami amerikabarát báb­kormánynak nyújtott fokozott katonai segítséggel előkészít­sék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolá­sát Dél-Vietnamiba. Az ország- gyűlés külügyi bizottsága leg­utóbbi ülésén megvitatta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének fel­hívásét, s arra válaszul hatá­rozati javaslatot fogadott el. Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta. A határozat többek között kimondja: a Magyar Népköz­társaság országgyűlése megér­ti és osztja azt az álláspontot, amelyet a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzetgyű­lése a világ valamennyi par­lamentjéhez intézett felhívásá­ban kifejt a vietnami súlyos helyzettel kapcsolatban. Mély felháborodással ítéli el az Egyesült Államok durva be­avatkozását Vietnam belügyei- be. Az országgyűlés az egész i magyar nép nevében követeli! hogy | az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlensé­gét elnyert többi délkelet­ázsiai ország ellen irányuló agresszív terveivel, szüntesse be a dél-vietnami rendszer terrorintézkedései- nek támogatását és ne akadá­lyozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezmények alap­ján történő békés egyesítését. „A Magyar Népköztársaság országgyűlése mélységes együttérzését fejezi ki Dél-Vi- etnam súlyos megpróbáltatá­sok között élő és harcoló né­pével, teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlését, kor­mányát és népét Vietnam bé­kés egyesítéséért, az 1954. évi genfi egyezmények érvénye­sítéséért, Délkelet-Ázsia és a világ békéjéért folytatott har­cukban” — fejeződik be a ha­tározat. Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az üléssza­kon részt vevő Leo Vigildo Fernavdezt, a Kubai Köztár­saság külügyminiszterhelyet­tesét, majd az országgyűlés dr. Wild Frigyes, a külügyi bizottság előadója előterjesz­tésére a külügyi bizottság ja­vaslatára határozatot fogadott el a II. Havannai Kiáltvány kiadása alkalmából. — A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kiséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemel­kedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk mélysé­ges felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Kuba-elle- nes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat. A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése az egész magyar nép nevében ün-, nepélyesen szolidaritásá­ról és teljes támogatásáról biztosítja a Kuba; Köztár­saság népét és kormá­nyát, hazája függetlensége megőr­zéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megva­lósításáért folytatott igazsá­gos harcában. Ezután Nyers Rezső pénz­ügyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját. Az országgyűlés megkezdte munkáját Á pénzügyminiszter költségvetési expozéja — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalma­zott — mondotta a pénzügy- miniszter. — A népgazasági erőforrások felhasználásában is, a javak elosztásában is bi­zonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évek­hez képest. A termelés növe­lését nagyobb mértékben a ter­melékenység emelése útján ír­ta elő. a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a be- ruházásekra fordított részt, fokozottan támogatta a mező- gazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítá­sát, előtérbe állította honvé­delmünk korszerűsítését. Úgy terveztük, hogy ezeket a sajá­tos célokat a termelés , ütemes emelésével, a lakosság fogyasz­tásának szolid növelésével és az államháztartás egyensúlyá­nak biztosításával együtt való­sítjuk meg. — Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi munkánkat nem lebecsü­lendő siker koronázta, bár számításba nem vett ne­hézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is helyes irányban továbbfej­lődött. A fejlődés ütemét jel­ző mutatószámok némelyiké­ben túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lénye­ges mutatók terén azonban csak megközelíteni tudtuk a kívánt ütemet. A népgazdaság egészét tekintve, nem beszélhe­tünk elmaradásról, hanem .azt mondhatjuk, hogy ötéves ter­vünk teljesítését kielégítően kezdtük. A nemzeti Jövedelem alakulása és felhasználása 1961-ben — A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jö­vedelem alakulása mutatja. 1961-ben a nemzeti jövedelem hétszázalékos növelését ter­veztük,. a tényleges eredmény azonban ennél valamivel ki­sebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért ' nem értük el, mert a mezőgazda­ság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezett­nél 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jö­vedelem. A népgazdaság egé­szét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mező- gazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetniez vi­szonyítva. Mindkét körülmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását. — Az ipari termelés — vál­tozatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent — állapította meg Nyers Rezső, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialis­ta országok ipari fejlődé­sével és meghaladta a ve­zető tőkés országok több­ségét az ipari termelés nö­vekedésének ütemében. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szer­kezete is, mert a gépipar­ban nőtt a kevésbé anyag- igényes műszeripari, híradás- technikai, villamosgépipari termelés részaránya. — Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szin­ten teljesítettük a termelé­kenység növelésére vonatko­zó terveket. 1961-ben a terme­lés növekedésének már több mint kétharmada termelé­kenység-emelkedésből szár­mazott. A termelékenység 1961-ben mintegy nyolc szá­zalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelé­kenység-növekedési ütemé­nek és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A ter­melési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a ter­vezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költ­ségek. Pozitív tény. hogy a szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá vál­tak és a termelőszövet­kezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés meny- nyisége 8—9 százalékkal el­maradt a tervezettől. Kedve­zőbb a kép, ha aszerint te­szünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek, és melyik az ál­landóan ható tényező. Két­ségtelen, hogy az elmúlt évű jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy hem utoljára szikkasztotta ha­zánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdulásá- val viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar me^ zőgazdaságban. — Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében terv­szerű volt. Az állami beruházások tervét az előzetes ada­tok szerint 98—99 száza­lékra teljesítettük, a ter­melőszövetkezeti beruhá­zásokat pedig 100 száza­lékra. A közületi kiadások a ter­vezettnek megfelelően ala­kultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat sze­rint növekedtek. Biztosítot­tul? a szükséges anyagi esz­közöket a honvédelem fej­lesztésére, elsősorban a had­sereg korszerűsítésére és ele­get tettünk nemzetközi pénz­ügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentke­zett letérés a terv vágányai­ról, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan nö­vekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre fel­használni. Erre azért kell fel­figyelni, mert nemcsak a ter­vekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. A lakosság fogyasztása' a tervezettnél kisebb mérték­ben, nem egészen 2 százalék­kal növekedett. A tervtől va­ló elmaradás fő oka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jöve­delmének növekedését első­sorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 000 fős emelkedés okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növeke­dett. a választék bővült. A ta­karékbetétállomány a műit évben tovább nőtt. az év vé­gén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. — Országunk pénzügyei 1961-ben kielégítően alakul­tak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban si­került biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bi­zonyítéka a gazdaságpoli­tikában érvényesülő józan megfontoltságnak és taka­rékosságnak. A pénzügvi egyensúly alapve­tő feltételét az biztosította, hogv a múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövede­lemhez igazodott. Tehát beru­házásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint amennyit tényle­gesen termeltünk is az ország­ban. — összefoglalva megállapít, hatjuk, hogv az elmúlt év gaz­dasági mérlege pozitív, abban a.- eredmények vannak túl­súlyban és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. Költségvetésünk egyensúlya biztosított — Ez évi állami költségve­tésünk — mint minden szocia, lista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezé­sén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 szá­zalékkal. a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents