Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 50 IIÍDIU 1982. FEBRUÁR 17, SZOMBAT Költségvetésünk összhangban van a népgazdaság feladataival Az 1962. évi állami költségvetésről szélé tervjavaslatot tárgyalja Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Néhány perccel 10 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Miinnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Ilku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre képviselő mandátumáról lemondott, s a Somogy megyei választókerület megüresedett képviselői helyére Bognár József pótképviselőt hívták be. Továbbá, hogy kilenc képviselő nyújtott be interpellációt. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Az első napirendi pont a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Második napirendi pontként megvitatják a külügyi bizottság határozati javaslatát a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban. A harmadik napirendi pont a II. Havannai Kiáltvány kiadásával kapcsolatos külügyi bizottsági határozati javaslat megtárgyalása. Ezután kerül sor az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előterjesztésére és az interpellációkra. Határozat a külügyi bizottság két javaslatáról Kiss Károly, az Elnöki Tanács tátikára ezután beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról, majd Mihályfi Ernő képviselő, a külügyi bizottság előadója ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását. A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mesterkedései hoztak létre. Ezek arra irányulnak, hogy a délvietnami amerikabarát bábkormánynak nyújtott fokozott katonai segítséggel előkészítsék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolását Dél-Vietnamiba. Az ország- gyűlés külügyi bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felhívásét, s arra válaszul határozati javaslatot fogadott el. Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta. A határozat többek között kimondja: a Magyar Népköztársaság országgyűlése megérti és osztja azt az álláspontot, amelyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásában kifejt a vietnami súlyos helyzettel kapcsolatban. Mély felháborodással ítéli el az Egyesült Államok durva beavatkozását Vietnam belügyei- be. Az országgyűlés az egész i magyar nép nevében követeli! hogy | az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlenségét elnyert többi délkeletázsiai ország ellen irányuló agresszív terveivel, szüntesse be a dél-vietnami rendszer terrorintézkedései- nek támogatását és ne akadályozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezmények alapján történő békés egyesítését. „A Magyar Népköztársaság országgyűlése mélységes együttérzését fejezi ki Dél-Vi- etnam súlyos megpróbáltatások között élő és harcoló népével, teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlését, kormányát és népét Vietnam békés egyesítéséért, az 1954. évi genfi egyezmények érvényesítéséért, Délkelet-Ázsia és a világ békéjéért folytatott harcukban” — fejeződik be a határozat. Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az ülésszakon részt vevő Leo Vigildo Fernavdezt, a Kubai Köztársaság külügyminiszterhelyettesét, majd az országgyűlés dr. Wild Frigyes, a külügyi bizottság előadója előterjesztésére a külügyi bizottság javaslatára határozatot fogadott el a II. Havannai Kiáltvány kiadása alkalmából. — A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kiséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Kuba-elle- nes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész magyar nép nevében ün-, nepélyesen szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítja a Kuba; Köztársaság népét és kormányát, hazája függetlensége megőrzéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megvalósításáért folytatott igazságos harcában. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját. Az országgyűlés megkezdte munkáját Á pénzügyminiszter költségvetési expozéja — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügy- miniszter. — A népgazasági erőforrások felhasználásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység emelése útján írta elő. a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a be- ruházásekra fordított részt, fokozottan támogatta a mező- gazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását, előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését. Úgy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés , ütemes emelésével, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztartás egyensúlyának biztosításával együtt valósítjuk meg. — Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelíteni tudtuk a kívánt ütemet. A népgazdaság egészét tekintve, nem beszélhetünk elmaradásról, hanem .azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük. A nemzeti Jövedelem alakulása és felhasználása 1961-ben — A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1961-ben a nemzeti jövedelem hétszázalékos növelését terveztük,. a tényleges eredmény azonban ennél valamivel kisebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért ' nem értük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezettnél 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem. A népgazdaság egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mező- gazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetniez viszonyítva. Mindkét körülmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását. — Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent — állapította meg Nyers Rezső, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a vezető tőkés országok többségét az ipari termelés növekedésének ütemében. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyag- igényes műszeripari, híradás- technikai, villamosgépipari termelés részaránya. — Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több mint kétharmada termelékenység-emelkedésből származott. A termelékenység 1961-ben mintegy nyolc százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény. hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés meny- nyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek, és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évű jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy hem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdulásá- val viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar me^ zőgazdaságban. — Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét az előzetes adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottul? a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentkezett letérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. A lakosság fogyasztása' a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 000 fős emelkedés okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett. a választék bővült. A takarékbetétállomány a műit évben tovább nőtt. az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. — Országunk pénzügyei 1961-ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. A pénzügvi egyensúly alapvető feltételét az biztosította, hogv a múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint amennyit ténylegesen termeltünk is az országban. — összefoglalva megállapít, hatjuk, hogv az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban a.- eredmények vannak túlsúlyban és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. Költségvetésünk egyensúlya biztosított — Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocia, lista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal. a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint (Folytatás a 2. oldalon)
