Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

/ 1962. FEBRUAR 16, PÉNTEK ««r M FC. ifCivlao 3 LOTTÓHÚZÁS VÁCOTT A lottó 7. játékhetének öt nyerőszámát pénteken délelőtt j a váci Madách Imre Művelő­dési Házban húzzák. Az 520 nézőt befogadó terem előre­láthatólag kicsinek bizonyul ez alkalommal. A sorsolás nyil­vános, belépődíj nincsen. Reg­gel kilenckor nyilvánosan át­adják Sztuska Istvánná sződli- geti lakosnak a négyes talála­táért kapott 55283 forintos nye­reményt. Majd műsor kezdő­dik; vidám magánszámok után ií'j. Lakatos László és zeneka­ra ad szórakoztató műsort. Ezután kisorsolják a számhú­zókat a közönség soraiból, majd kezdetét veszi a nyerő­számok kihúzása. Vácott és környékén fokozott érdeklődés előzte még a mai húzást. Az OTP szerencseautója többször meglátogatta a várost. Szer­dán rövid egy óra alatt ezer­nél többen vásárolták meg a aöld színű lottószelvényeket. Kívánjuk, hogy megyénkben sokan részesüljenek Fortuna asszony kegyeiből a hetedik játékhéten. Tavasz előtt Néhány hét múlva kitava­szodik és teljes erővel megkez­dődnek a mezei munkák. A ko­rai borsó vetésére napok múl­va sor kerül és késő őszig már nem is lesz'megállás. Szoro­sabb értelemben véve a mező- gazdasági munka ma sem szü­netel, legfeljebb arról beszél­hetünk, hogy télen kevés mun­ka akad a határban. A korszerű agrotechnikának megfelelően arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági terme­lést is a lehetőség határain belül függetlenítsük az időjá­rástól. Ma már közismert ténynek számít, hogy például a kalászosok terméseredményeit télen, is befolyásolhatjuk. A vetések léli ápolása már meg­szokott, elmaradhatatlan gya­Az őszi kalászosok télvégi és kora tavaszi ápolását most végzik el a termelőszövetke­zetek. E munkákat mintegy százhetvenezer holdon kell el­végezni a megyében. Techni­kailag nem jelent különösebb Külföldi vendégek a Budakalászi Textilmüvekben Bulgáriába is djui a gumírozol! tömlő öt nap óta tanulmányozza két fiatalember a Budaka­lászi Textilmüvek munká­ját. Bulgáriából érkeztek. Vitomir Nikolov, a szófiai központi kémiád kutatóinté­zet munkatársa, míg Sztye- pán Dimitrov, a Kazanlikban működő Rózsa nevezetű tex- tilgyár szövödéjének veze­tője. A két műszaki szakember látogatásának célja a szak­ipar általános tanulmányozá­sán túl a gumírozott tömlők gyártásának elsajátítása volt, amely a Budakalászi Textil­művek igazgatójának, Kar­valy Nándornak a találmá­nya. A bolgár szövödevezető beszámolójából kitűnt, hogy az itteni tapasztalatok alapján a közeljövőben megkezdik náluk is a tömlők gyártását, amelyekkel részben a tűzol­tóságot, főként pedig a me­zőgazdaságot kívánják ellát­ni, ahol az öntözésnél veszik nagy hasznát. Értesítjük a t. közönséget, hogy a Ceglédi Lábbelikészítök Ktsz a lakosság jobb kielégíté­sének érdekében, Cegléd, Alszegi út 1/b. szám alatt 1962. február 15-én új cipővállaló helyi­séget nyitott. Határidőre és hatósági áron vállalunk mindenféle cipész­ipari javításokat, így tal- palásokat, fejeléseket, sar- kalásokat stb Ceglédi lábbelikészítök Ktsz Kiváló tehenészetek eredményei írtékelték a tavalyi törzskönyvezési adatokat a megyében A megyei törzskönyvezési felügyelőség befejezte a ta­valyi törzskönyvi eilenőrzés adatainak értékelését. Az adatok számos tanulságot nyújtanak az állattenyészté­si szakembereknek, akik már az idén hasznosítják ezeket a tapasztalatokat. Néhány fon­tosabb adat közérdeklődés­re tarthat számot. A legfrissebb adatok az 1960. november 1-től 1961. október 30-iig tartott törzs­könyvi ellenőrzésről számol­nak be. Ez idő alatt az egész me­gye tsz-eire kiterjedő vizsgálatokat folytatott a törzskönyvi felügyelőség. Legjobb eredményt a rákos- keresztúri,.Dózsa,., a c.eglédt. Vörös Csillag és az aszódi Arany Kalász termelőszövet­kezet ért el. Mindhárom tsz- ben kiváló laktáció-átlagot értek el a törzskönyvi ellen­őrzés alatt tartott tehenek­nél. A rákoskeresztúri Dózsa Termelőszövetkezetben hat­vankét ellenőrzött tehén át­lag 4830 liter tejet termelt egy iaktáció alatt. Ugyanak­kor a vizsgált tehenek 82,3 százaléka hozott világra bor­jút. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek el a ceg­lédi Vörös Csillag- Tsz- ben is, ahol 47 tehén, átlag 4819 liter tejet adott egy laktációban, 7C,7-es e'lési százalék mel­lett. Az aszódi Arany Ka­lász Tsz ellenőrzött tehe­neinek tejtermelése mutató- sabb az előbbi kettőnél, mert 5933 literes laktáció-átlagot értek el. Itt azonban figye­lembe kell venni azt a tényt, hogy csupán tizenhárom te­héntől.....volt szó. amelyek 70.9-e.s ellesi százalékot ér­lek- el;- ­..... ............. A -felsoroltakon kívül még számos kiváló tehenészet adatait dolgozták fel a me­gyei törzskönyveiési felügye­lőségen, ahol bővebb és részletesebb tájékoztatást nyerhetnek az érdeklődők. A Budakalászi Textilmű- vekben nagy érdeklődéssel tanulmányozták az igazgató újítása nyomán készült do­bozos automatákat, ame­lyeknek segítségévei régi gé­peket termelékenyebbé, szin­te újakká varázsoltak, Az új automatika lehetővé te­szi az eddigi kézzel /való vetélőcsere helyett az au­tomatikus vetéiőcserét. így egy szövőnő a koráb­bi három géppel szem­ben hat gépen dolgoz­hat és munkáját köny- nyebben végezheti el. A bolgár vendégek elmond­ták, hogy az új berendezés annyira megnyerte tetszésü­ket, hogy a KGST keretén belül kérni fogják a beve­zetéséhez szükséges tervdo­kumentációt. Beszélgetésük során szó esett arról is, amit jártuk- ban-keltükben tapasztaltak. Örömmel látták, hogy jófor­mán nincs különbség nálunk a város és a falu boltháló­zatának ellátottsága között. Budapesti sétáik meggyőz­ték tkot arról, amit koráb­ban otthon, a magyar fővá­ros szépségéről hallottak. A hazánkban töltött időt kevésnek találták arra, hogy megnézzenek minden érde­kességet. Még a textilipart sem tudták kellő mértékben tanulmányozni az őket első­rendűen érdeklő cikkeken túl. bár több üzemet láto­gattak meg. Nagy örömükre szolgálna, ha újra hozzánk látogathatnának és szeretet­tel várják a hozzájuk ér­kező magyar szakembereket. (thurzó) nehézséget a kalászosok fejtrá­gyázása, hengerezése vagy i'o- gasolása, mart ezekhez a mun­kákhoz elegendő mennyiségű erő- és munkagép, illetve lófo­gét áll rendelkezésre. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne se­matikusan, hanem a növényfa­jok, fajták igénye és a vetések fizikai állapotának megfelelő­en végezzük ezeket a munká­kat. Célszerű például a nagy termőképességű külföldi búza­fajták fejtrágya adagjait két részletben, télen ési áprilisiban kiszórni, felfagyásnál henge- rezni, stb. A közeli hetek feladata az idén az őszről visszamaradt szántások és istállótrágyázások befejezése is. A megyében összesen 151 ezer hold szántás és hetvenezer hold istállótrá­gyázás van hátra, amelyet a lehető leghamarabb kell befe­jezni. Ha_ figyelembe vesszük, hogy' mintegy- 1500 szántásra alkalmas traktor van a gép­állomások és termelőszövetke­zetek birtokában, akkor kitű- T nik, hogy egy-egy traktornak átlagban 100 holdat kell fel­szántania. Mivel e feladat tel- I jesítése rendkívül sürgős, nagy 1 felelőség hárul a traktorosok­ra, akiknek lelkes igyekezetére ! eb-ben a munkában is számít a termelőszövetkezeti parasztság. A megyei tanács intézkedé­si terve szerint a szántást leg­később március 31-ig kell be­fejezni, ami azt jelenti, hogy kemény munkát kell végezni. Igaz, hogy az idő bőségesen elegendőnek látszik a feladat teljesítésére, de számolni kell az időjárás szeszélyeivel. Ezért i arra keil tőrekedni, hogy a | szántásra alkalmas időben minden erőt meg feszit ve dol- ! gozzon mindenki. Nemcsak a gépi erő maximális kihaszná­lásával, hanem a látogatok munkába állításával is a szán­tás befejezését kell szorgal­mazni. A lófogatok alkalmazá­sának tág tere elsősorban a fogasolás, a szántások elmun- káiása, simitózás, st-b. A kora tavasziak ‘ előtti magágy-készítést úgy kell végezni, hogy a vetést op­timális időben kezdhessük meg. A tavaszi árpa veté­sét március 15-ig. a zabve­tést március 20-;g, a nap­raforgót ugyanaddig, a cu­korrépát és a pillangósokat március 31-ig kell elvetni. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a később vetendő növények előtt meg gyomirtó munkát is kell végezni. A kukorica, siló- kukorica és a burgonya ve­tése előtt célszerű legalább kétszer kultivátorozni emiatt, ami azt jelenti, hogy időt kell hagyni a gyommagoüt ki­keléséhez. tgyelni kell a tavaszi ve­ti veknél az optimális nö­vényszám kialakítására is. A talaj tényállapotától. a ter­mőréteg vastagságától, a mű­velés mélységétől, a talaj vízkészletétől, vízgazdálko­dásától függően napraforgó­ból 12—IS ezer, cukorrépá­ból 60— 6S ezer, burgonyá­ból 22—2& ezer, kukoricá.ból 15—19 ezer, silókukoricából 24—30 ezer tőszómat kell biztosítani holdanként. A kora tavaszi teendők kö­zét tartozik a rét- és legelő­ápolás munkája is. Össze­sen 45 810 hold rét és 73 080 hold legelő területen kell megszervezni a téli csapa­dékból összegyűlt vizek le­vezetését, valamint a foga- soiásokat. Ezenkívül vannak elgyomosodott és felfagyott területeit, ahol a gyomirtás és a hengere zés munkája is halaszthatatlan. A megyei tervek szerint mintegy 9000 holdnyi réten, legelőn kell műtrágyázást végezni, ami­hez 7420 mázsa nitrogén, 3600 mázsa foszfor és 720 má­zsa káli műtrágya áll rendelke­zésre. Ezenkívül jelentős te­rületeken végzünk rét- és legelőjavítást. Jelentős feladat napjaink­ban a köztes termesztés elő­készítése is. A tsz-ek közös területeinek és háztáji gaz­daságainak mintegy 25 szá­zalékán, az új tsz-ek kapás területeinek mintegy 40 szá­zalékán kell köztes termesz­tést folytatni, ami alapos felvilágosító és előkészítő munkát igényel. A köztes termesztés agitációját már most meg kell kezdeni és ar­ra kell törekedni, hogy el­sősorban babot termesszenek köztesként a tsz-tagek. Az eddigiekben vázolt feladatokat nem teljesülhet­jük a tsz-parasztsáig önkén­tes, aktív részvétele nélkül. A falusi pártszervezetek, ta­nácsok, üzemek vezetőinek legfőbb feladata tehát az, hogy a mezőgazdasági, dol­gozókat mozgósítsák a ta­vaszi munkákra. Mindenki szívvel és lélekkel vegyen részt abban, ami minden­kinek érdeke. A mózgósító munka ma nem nehéz, ha­nem szép és népszerű fel­adat, mert ma már minden dolgozó hiszi, látja és vallja az SZKP XXII. kongresz- szusán kinyilvánított igazsá­got: ,.mindent az ember ne­vében. az ember javára’1! Nagymiklós István Közös az eredmény — közös a felelősség Ss A termelőszövetkezeti párt­titkárok minapi megbeszé­lésén Tóth elvtárs. a tör­teti Arany Kalász Tsz párt­titkára felszólalásában a szö­vetkezet gondjait fejtegette. Elmondotta, hogy szövet­kezetük tavaly áprilisiban alakult, két gyenge, mérleg- hiányos tsz egyesüléséből. A vezetőség kezdetben nem tudta megfelelően irányíta­ni a munkát, s ez rányomta bélyegét a szövetkezet életé­re. Az elnök nemigen hallga­tott mások szavára, gyakran csak saját akaratát engedte érvényesülni. A főkönyve­lő rossz viszonyban volt a bankkal és a járási szervek­kel. A párt- és tömegszer­vezetek — a KISZ. a nőbi­zottság — működését nagyon megnehezíti, hogy nincs he­lyiségük a rendszeres szer­vezeti élet megteremtésére. A tsz-központ is egy ma­gánház bérelt két szobácská­jábán székel. Sok gondot okoz a vezetőségnek az asz- szonyok téli foglalkoztatása. — A felsorolt hibák, gyen­geségek ellenére — mondot­ta Tóth elvtárs — ölömmel közölhetem, hogy egy esz­tendő alatt sikerült visszafi­zetnünk az egymillió forin­tos mérleghiányt. Egymillió­hétszázezer forint adósság­tól megszabadulni, bizony nem kis dolog! Sajnos, ez azonban visszahatott a mun­kaegység értékére, ami csak­nem tíz forinttal lett alacso­nyabb a tervezettnél. Igaz — tette hozzá — ezt még nem tudják az otthoniak. Csak a szombati zárszámadáskor ér­tesülnek róla. A szokatlan befejezés az értekezlet valamennyi részt­vevőjét meglepte. S nem ok nélkül. Mi is történt Törteién ? Egy esztendei fennállásuk után egyesítettek két gyen­gén működő, mérleghiányos szövetkezetét. Az első év nagyon nehéznek bizonyult. A vezetési tapasztalatok hiá­nyával súlyos, örökölt adós­ság párosult. A tsz-t év köz­ben érték kudarcok is, aszállyal kellett megbirkóz­nia, hibázott a vezetés és hibázott a tagság is. Mindezek dacára, egy év alatt csaknem kétmillió io- t int adósságot törlesztettek le! Ilyen érvágást még egy több éves, gazdaságilag job­ban megalapozott tsz is megérezné, nemhogy egy új. Ahelyett, hogy megmagya­rázták volna a tagságnak: milyen nagy tehertételtől szabadultak meg, s jövőre mennyivel jobb, könnyebb lesz, eltitkolják a valósá­got. Ahelyett, hogy megér­tetnék az emberekkel: igaz, hogy kevesebbet osztanak a tervezettnél, de nem tartoz­nak többé senkinek, ezentúl minden bevétel a saját zse­bükbe kerül — hallgatnak. Hsgyjáík, hogy a tagság zár­számadáskor értesüljön min­denről — derült égből vil­lámcsapás! — s esetleg fel­zúduljon. A tagság ünnepre készül, egy dolgos esztendő méltó befejezésére, s ehe­lyett becsapottnak érzi majd magát. Pedig nem csapták be. Csak nem osztották meg ve­le az örömet és a gondokat. Az adósságtól való megsza­badulás örömét és az ebből eredő, átmeneti bajokat. Pe­dig ők is a tsz gazdái, vala­mennyien. Részük van az eredményekben, de részük van a kudarcokban is. Min­denképpen joguk van tehát ahhoz, hogy osztozzanak a tsz ügyeiért érzett felelősség­ben. Hiszen nélkülük — egy­magában — a vezetőség úgy sem boldogulna. Összefogás­ra van szükség, nem titko­lózásra. Úgy, ahogy ösz- szefogtak az adósságok le- törlesztésére is. Nyíri Éva Hasznos tanulással eltöltött hét Termelőszövetkezeti KISZ-titkárok tanfolyama Vácott (Tudósító Iliktől) Szerda délután, a Dunái Ce­ment- és Mészroű lakótelepén. A földszintes házsorok csen­desek, a lakók dolgoznak a nagy építkezésen. Nincsen semmi mozgás az egyenes, szé­les útvonalakon. A I7-es ba­rakk kéményéből mégis ba­rátságos füst tör az ég felé. Kopogunk az ajtón, s már benn is vagyunk egy terem­szerű helyiségben. Fiatal em­berek — lányok és fiúk ve­gyesen — hajolnak jegyzetfü­zeteik fölé. Huszonkilenc hallgatója van a termelőszövetkezeti KISZ-titkárok Vácott tartott, egyhetes tanfolya­mának. Tápiósápi, üllői, nagykőrösi, kocséri, zsámbéki, gyáli, cse- mői. és más Pest megyei köz­ségekből érkezett 13 lány és 16 fiú sajátítja el hétfőtől szombatig a sokoldalú, gazdag tananyagot. A hét napjai, mint azt Hi­das Pál tanfolyamvezető el­mondta, szinte percre be van­nak osztva. Hatkor ébresztő, utána reggeli, s nyolckor már KÉT VEKKER GAZDAJA ha — Ez itt ébreszt ha a közösbe kell menni, ez meg ébreszt, a háztájiba megyek dolgozni! (Gerő Sándor rajza) kezdődik is a foglalkozás. Két- háromórás előadás, konzultá­ció, majd ebéd után tanulócso­portokra osztva vitatják meg , a hallottakat. Változatos a témakör; színes elméleti anyag, sok hasznos gyakorlati tapasztalattal. Ara­tó András, a megyei KISZ-bi- zotíság titkára, az ifjúság esz- ! mei-poütikai neveléséről be- j szélt. Jónás Zoltán, a váci gépipari technikum tanára a KISZ Köz,ponti Bizott­ságának határozatát is­mertette a tanulási moz­galomról. Ottlétünkkor a tanfoiyamve- zető buszéit arról, hogyan le­het megkedvelteim a terme­lőszövetkezetekben dolgozó if­júsággal a József Attila olva­sómozgalmat, a falusi sparta- kiádokat; hogyan lehet meg­szervezni a kollektív színház- és mozilátogatásokat. A hall­gatók már a hét közepén kezdték összeírni kérdéseiket az SZKP XXII. kongresszu­sává] kapcsolatban Ezekre szombaton délelőtt, a megyei pártbizottság egyik munka­társától kapják meg majd a választ. Az esti órákban sincsen mód unatkozásra. Hétfőn táncos is­merkedési est volt. Kedden a várost, szemlélték meg. Szer­dán együtt nézték meg az Eiífel-torony árnyékában cí­mű francia filmet. Csütörtök­re várták a DCM kultúrottho- nában vendégszereplő Rajkó­zenekart. Pénteken szellemi vetél­kedő keretében mérik ösz- szc tudásukat a cement­gyári ifjú kommunisták­kal. Kint, a szomszédos Duna- partori, hideg szél süvít. Szál­láshelyükön, a hetes-nyolcas épületekben, jólfűtöttek a há­romágyas szobák. — Az ellátás kitűnő, lakó­helyünk kifogástalan — üzeni haza, társai nevében is Ko­vács Sándor. ceglédi Vörös Csillagból. Ű és Dinyák Béla vezetik a tanulócsoportokat. — Bár dunyhához szokott tan­folyamtársaink nagyon néze­gették hét elején a takaróju­kat; beteg egy sincs köziünk. S ami nagy öröm mindany- nyiunknak: fegyelemsértés nem volt eddig. Mi azért va­gyunk itt mindannyian, hogy eredményesen töltsük el ezt a hetet és a tanultakat hasz­nosíthassuk majd otthon, alap- szervezeteinkben. Űgv érezzük, hogy ebben a mondatban benne van r. ter­melőszövetkezeti KISZ-M! ká­rog tanfolyamának egész tar­talma. célkitűzése. Papp Rezső Zöldlucernás szabadlegeltetéssel kilónként két forinttal csökkent a sertéshízlalás költsége Az. Öntözési és Rizstermesz- tési Kutatóintézetben ered­ményes módszert dolgoztak ki a sertések olcsóbb hizlalásá­ra. A süldőiket tavasztól őszig a lucematáblák mellett, sza­bad szálláson tartják, villany­pásztor „őrizete” alatt. A szi­kes területen, öntözéssel ter­mesztett lucerna egy-egy hold­ja negyven sertést tart el. A 30.—35 kilós súllyal kihelyezett állatok tízhónapos korukra átlagosan 118 kilóra híztak. A szabadban nevelt süldők min­den kilónyi súlygyarapodásnál egy kiló abraiktakarmányt ta­karítottak meg, kilónként két forinttal csökkent a sertéshús termelési önköltsége. A biztató eredmények nyo­mán az idén kiszélesítik a le- geltetéses hizlalást: a kutató- intézet Bikazugj Kísérleti Gazdaságában az idén már 400 sertést hizlalnak öntözött lucerna táblán.. Az eddigi fehér hússertések mellé keresztezett szülőktől származó süldőket és magas fehérjeigényű svéd fajtákat is bevonnak a vizs­gálatba. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents