Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

ft ST MECrtl 1982. FEBRUAR 18. PÉNTEK Szigetújffalui újdonságok kevesebb a hiányzó — Népszerű a termelőszövetkezeti akadémia Bővül az iskola — Rossz a mozigép Szigetújfalu kisközség a rác-| kévéi járásban. Szorgos min- , dennapjai hasonlatosak a me- j gye, az ország sok-sok más kisközségének mindennapjai­hoz. A hasonlatosságon, belül mégis van jó néhány kisebb- nagyóbb érdekesség, jó és rossz egyaránt, ami túl kíván­kozik a falu szűk határain. Ilyenekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. * Öt esztendővel ezelőtt tűz­ték ki célul a község általános • iskolájában, hogy a mulasztási átlagot a lehető, legalacso- nyabbra szorítják, mert igen rossz az eredmény. Akkoriban bizony hat és fél, sőt hét nap volt félév idején a hiány­zás átlaga. Természetesen első­sorban nem a ,,statisztilca ked­véért” kezdték el ezt a mun­kát, hanem azért, mert a sok hiányzás az amúgy is túlter­helt pedagógusok tevékenysé­gét jelentősen nehezítette. Azóta évenként fél nappal javult ez a szám, de a legerő­teljesebb lépést a hiányzások csökkentése érdekében ebben a félévben tették. A múlt év első félévéhez viszonyítva is két nap a csökkenés. Most egy egész nyolcvanhét század az átlag, ami járási, sőt megyei ered­ményeket tekintve is igen jő. Mi a titka ennek a javulás­nak? Szíj jártó Sándor igazgató tájékoztatása szerint komoly segítséget nyújtott az úttörő- szervezet. Somhegyi Teréz út­törővezető tanár javaslatára az úttörőőrsök felelősséget vállal­tak a mulasztás csökkentéséért. Ha egy gyerek hiányzik, akkor a 10 órai nagy szünetben az őrs valamelyik tagja elszalad „be­teglátogatni’’, s meggyőződik a hiányzás okáról. Szépen virágzik a „szólj be hozzánk” — mozgalom is. Az egy irányból járó gyerekek is­kolába menet befüttyenteneSk, beszólnak egymásnak, s együtt mennek. Az eredményekben része van a rendszeres, családlátoga­tásnak, a szülői munkaközös­ség aktivitásának és a szigo­rúbb, következetesebb számon­kérésnek, ha nem eléggé indo­kolt hiányzásról van szó. ★ A pedagógusok jó része be­kapcsolódott a népművelési munkába is. Kiss József ta­nár például egyben a kultúr- ház igazgatója is, s ilyen mi­nőségben igen tevékenyen ki­veszi részét a népszerű ter­melőszövetkezeti akadémia munkájában. Ez a tsz-akadé- mia meghozta a kívánt ered­ményt. A 19 előadásból már tizennégyet megtartottak, s általában száz embernél ke­vesebb nemigen jön. A leg­népszerűbb előadást Fejérdy Győző ráckevei gimnáziumi tanár, a TIT járási szervezeté­nek titkára tartotta, aki kü­lönben részt vett a tsz-akadé- mia előkészítésében is. „Pa­rasztságunk útja a felszabadu­lás ntán” címmel beszélt a közel kétszáz főnyi hallgató­ságnak. Előadás után (jó mód­szer!) bemutatták a Körhinta című nagysikerű magyar fil­met. A filmek kölcsönzési díját (minden előadás után vagy közben vetítenek) abból az ezer forintból fizetik, amelyet a termelőszövetkezet vezető­sége szavazott meg a tsz- akadémia támogatására. Az előadások népes láto­gatottságának egyik oka, hogy nemcsak hirdetmény útján, de névre szóló meghívással is felhívják a figyelmet a soron levő előadásra. ★ Érdekes, és hatásában na­gyon jelentős terv foglalkoz­tatja most a községi tanács és az iskola vezetőit. Az is­kola 15 éves fejlesztési ter­vében szerepel ugyanis a tor­naterem és a politechnikai műhely kialakítása. (Gyakor­lati oktatás már folyik, de al­kalmas hely hiányában csak a tantermekben, szerény esz­közökkel.) Most az az elkép­zelés, hogy előbbre hoznák a tervben szereplő építkezést. Megoldás lenne, hogy a régi, kéttantermes iskolát átalakíta­nák az említett célokra, az új központi iskolát pedig bő­vítenék két tanteremmel. így végre egy helyen lenne mind a nyolc évfolyam, s megoldód­na nemcsak az iskolai, de a községi sporthelyiség, torna­terem ügye is. A szülők, az építőiparban dolgozó volt ta­nítványok, s elsősorban a tanács, minden segítséget meg­adnak ehhez az építkezéshez. Természetesen megyei támo­gatásra is számíthatnak. A mintegy 160—ISO ezer forint értékű építkezésre előrelátha­tóan jövő év nyarán kerül sor. Előtte azonban egy ed­dig még megoldhatatlannak látszó ügyben kérnek segít­séget mindenkitől, aki segít­het. Egyriapi munkára kel­lene egy földgyalu, hogy el­simítsa egyrészt a leendő épít­kezés helyét, másrészt a szom­szédos területeket, amelyekkel a községi sportpályát kívánják bővíteni. k Bár a községben 62 televí­zió van, igen nagy népszerű­ségnek örvendene a mozi. Nemrég még hetenként há­rom előadást tartottak, most pedig már négyet, de sajnos, nem sok köszönet van ben­ne, mert rendkívül rossz a hang. A szinkronizált és a magyar filmeket sokszor nem is értik meg, ezért jobban örülnek a feliratos filmeknek, mert azt legalább elolvashat­ják. Panaszolják a kének mi­nőségét is. Ez úton is kérik a Moziüzemi Vállalat illetékes vezetőit, tegyék számlikra is élvezhetővé a tömegszórakoz- tafäsiÄk olyan elterjedt és ter­mészetes eszközét. mint a filmvetítés. Tenkely Miklós Négymillió részvevő az ismeretterjesztő előadásokon A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jó eredménnyel zárta az elmúlt évet: a társu­lat tevékenységének fő for­máját jelentő előadásokan né- hányezer híján négymillió hallgató vett részt. A TIT múlt évi tevékenysé­gének egyik fő jellemzője, hogy az ipari és a mezőgazda-' sági termelést közvetlenül segítő témák a korábbiakhoz képest nagyobb arányban sze­repeltek: az iparban több mint 18 000, a falvakban mint egy 30 000 ilyen előadás hangzott el. (MTI) ___________ A helyi adottságoknak megfelelő bérszabályzat Az önálló bérgazdálkodás érdekében az ország kétszáz­két állami gazdaságában a helyi adottságoknak megfelelő bárszabályzatot dolgoznak ki. Az állami gazdaságok vezető szakemberei a MEDOSZ bi­zottságaival együtt végzik el ezt a munkát, szabályzatban rögzítik, hogy a különböző üzemágakban milyen bérezés­re számíthatnak a dolgozók az egyes munkákért. Az ön­álló bérszabályzatok kidolgo­zása lehetővé teszi, hogy a gazdaság viszonyait messze­menően figyelembe véve, úgy állapítsák meg a munkanor­mákat, hoigy összhangban le­gyen az üzemszervezési elvek­kel. (MTI) u Vádirat ai fa cukrászdák és kocsmák Hatfaludy 33 faluban, 230 nap alatt, 54 betörést követett el Tavaly április óta foglalkoz­tatta megyénk falvainak köz­véleményét az Ismeretlen tet­tes által elkövetett túokzat'os betörés-sorozat. Az ismeretlen betörő az fmsz-boltokra, cukrász­dákra és kocsmákra spe­cializálta magát, azokból vitte el a pénzt, s mindazt, amit talált. Az ismeretlen tettes, a föld- művesszö vetkezeti üzletháló­zat réme, már nem ismeret­len. A rendőrség hosszas kö­rözés után elfogta a bujkájó betörőt, akiről kiderült, hogy nem más, mint Hatfaludy László 45 éves, büntetett elő­életű, szigetszentmiklósi la­kos, eredeti foglalkozása sze­rint áruértékesítő és árube- szerző. A nyomozás elképesztő bűnlistára derített fényt. Hatfaludy tavaly januárban a szigetszentmiklósi termelőszö­vetkezetben Szikszai Istvánné- tól, Varga Máriától és Kris- tófi Lászlótól több mázsa bú­zát és kukoricát vett át azzal, hogy a terményt részükre ér­tékesíti. El is adta jó pénzért a búzát és a kukoricát, de a pénzzel nem számolt el, hanem zsebrevágta. Emiatt a károsul­tak feljelentették, mire Hat­faludy tavaly áprilisban a tsz- ből kilépett, s elhatározta, Kellő pillanat — Most irasd alá vele víziós riport! a fizetésemelésed, amíg tart a tcle- (Endrődi István rajza) hogy — adósságának letörlesz- tésére — a bűn útjára tér. 1961. április 6-a és novem­ber 22-e között 54 betörést követett el, mégpedig sor­rendben az alábbi helye­ken: Ecseren, Tápiószecsőn (két- szef), Aszódon, Budakeszin, Újszászon (négyszer), Vecsé- sen (kétszer), Dunakeszin, Maglódon, Pilisvörösváron (kétszer), Budakalászon (há­romszor), Budaörsön (kétszer), Isaszegen, Csömörön, Foton, Veresegyházon, Soítszentim- rén, Pilisen (kétszer), Kistar- csán (kétszer), Üllőn, Túrán, Dunabogdányban, Nagykátán, Ceglédbercelen (kétszer), Hat­vanban, Öcsán, Jászfénysza- run, Pécelen, Szentendrén, Gyomron (kétszer), Tápiósüly- ben, Kiskőrösön, Bicskén és Kápolnásnyéken. Kihallgatásakor beismerte, hogy betörései során több mint 32 ezer forintot vitt ma­gával. Ehhez az összeghez még hozzá kell számítani a betöré­sek végrehajtásánál elkövetett rombolások okozta károkat. Eltulajdonított mindent, ami a feltört helyiségek­ben a keze ügyébe került. Nem volt válogatós, erre vall, hogy — az értékesebb áru­cikkek mellett — elvitt nap­szemüveget, töltőtollat, fény­képezőgépet, pelenka anyagot (ezt vallomása szerint: újszü­lött gyermekének!), gumicsiz­mát, aktatáskát, postai bélye­geket, szardíniát, Kossuth ci­garettát, aprópénzt, csokiszele­teket, kisollót, elemlómpát, őrölt pirospaprikát, mosószap­pant, gépszíjat, csipeszt, téli szalámit, patent dugóhúzót, s még ki tudja, mi mindent. A Budai Járási Ügyészség most nyújtotta be Hatfaludy ellen a vádiratot a Pestvidéki J árásbírósághoz. Vádat emelt ellene társa­dalmi tulajdon ellen ismé­telten elkövetett lopás, három rendbeli sikkasztás és közveszélyes munkake­rülés címén. A bíróság a rendkívül érde­kes bűnügyet, amelynél az ira­tok és a tanúvallomások sú­lya több kilóra rúg, rövidesen tárgyalni kezdi. A tárgyaláso­kat, — amelyekre több mint 200 tanút idéztek meg —, jó­részt a helyszínen, Nagykátán, Pilisvörösváron, Monoron és Gödöllőn tartják. Hatfaludy László, harminc­három falu réme, hetedhét or­szágra szóló gaztetteiért la­kat alatt várja, hogy felelős­ségre vonják. Firon András február 24-én és március 3-án rendelik a sváb-bált A magyarországi Német Dol­gozók Demokratikus Szövetsé­ge február 24-én a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában rendezd az immár hagyományossá vált, országos siváb-toált, miután a 24-i rendezvényre már minden jegy elkelt, közkívánatra a bált egy héttel később, ugyanott is­mét megrendezik. A március 3-i bálra jegyek még kaphatók a magyarországi Német Dolgo­zók Demokratikus Szövetségé­nél. (Budapest, VI., Nagymező u. 49.) (MTI) Színész—közönség találkozó Ma nagy esemény színhelye lesz Mogyoród. Az elmúlt esz­tendőben a faluban és környé­kén szinte mindennapos ven­dégek voltak a színészek és a filmgyár munkatársai, akik itt forgatták a Felmegyek a mi­niszterhez című új magyar filmvígjátékot. A film azóta elkészült, s talán érthető, ha bemutatóját éppen itt, Mogyo­ródon rendezik meg ma este. A mogyoródi viszonylatban nem mindennapi ünnepség délután hat óraikor kezdődik a helyi moziban, ahol levetítik a Felmegyek a miniszterhez cí­mű filmet a közönség előtt. Utána rövid filmanikétot ren­dez a P»st megyei Moziüzemi Vállalat. Az ankéton részt vesznek a film írói: Markos Miklós és Galabárdi Zoltán; a film főszereplői: Páger Antal, Békés Itala, Gőzön Gyula és Rajz János, valamint Szécsény Mihály operatőr és a filmgyár több munkatársa. A mogyoródi közönség nagy érdeklődéssel várja nemcsaic a film bemutatóját — ami ter­mészetesen érthető, hiszen sa­ját falujukat, s a környező kedves, szeretett tájat láthat­ják majd viszont a mozi vász­nán — de a találkozást is a neves, kiváló művészekkel. Tavaly, az alkotómunka nap­jaiban ugyanis kevfes lehető­ség nyílott arra, hogy hosszab­ban elbeszélgessenek az alkotó- művészekkel, Ma este azonban — amikoris a községi tanács disznótoros vacsorára látia vendégül a film alkotóit — le­hetőség nyílik majd arra, hogy megismerjék az írókat, színészeket úgy is, mint em­bereket. Ösztöndíjas szövetkezeti vezetők a felsőfokú technikumokban Több mint tízezer termelőszövetkezeti vezető vesz részt szervezett szakmai továbbképzésben A közös gazdaságok vezető­beosztású tagjai közül az idén már több mint tízezren vesz­nek részt szervezett tovább­képzésben. A termelőszövetkezeti veze­tőknek tíz éve fennálló zsám- béki iskoláján az idén 310-en tanulnak, s az utóbbi időben hasonló iskolák működnek — összesen kétszáz fő részvételé­vel — Kőszegen, Hódmezővá­sárhelyen és Berettyóújfalun is. Ezeken az iskolákon fő­ként szövetkezeti elnökök, vagy vezetőségi tagok vesznek részt. A szövetkezetek vezetői és beosztott szakemberei közül mind többen igyekeznek mun­kájuk mellett megszerezni a mezőgazdasági mérnöki ok­levelet. Az Agrártudományi Egyetem, a három mezőgaz- .dasági akadémia és a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola csaknem kétezerötszáz levele­ző hallgatójának mintegy 15— 20 százaléka termelőszövetke­zeti tag. A szövetkezeti veze­tők néhány helyen a nappali tagozaton is tanulnak; a ka­posvári felsőfokú állattenyész­tési 'technikumnak például több olyan hallgatója van, aki tanulmányai két esztendejére a szövetkezetétől kap ösztön­díjat. Bentlakásos alapfokú képzésben, a különböző szak­iskolákon csaknem ezeri ter­melőszövetkezeti tag, főként brigádvezető részesül. Levelező úton az idén négy- ezernyolcszázan szeretnek ké­pesített és ezernégyszázan mérlegképes könyvelői okle­velet. Jövőre további ezerhat- száz szakember fejezi be a mérlegképes könyvelői tanfo­lyamot. (MTI) 4200 vagon vetőburgonyát kapnak a termelőszövetkezetek felújításra Először kerül köztermesztésbe a salátának való somogyi kifliburgonya A Földművelésügyi Minisz­térium az 1962. évi terme­lési idényre kereken 4200 va- gonnyi kitűnő minőségű, fém­zárolt burgonyavetőgumót bo­csát a közös gazdaságok ren­delkezésére, ami kereken 200 vagonnal haladja túl a tavalyi vetőburgonya-akció keretét. Mint a minisztérium növény- termesztési főigazgatóságán ÖTVENNÉGY ÉV HÁZASSÁG Ma ötvennégy esztendeje esküd­tek örgk hűséget egymásnak Szűdi István és Szűdi Istvánná. 1908. február 16-án in­dultak el együtt életük hosszú út­jára. Azóta hét gyereket neveltek fel. Azok tizen­négy unokával ajándékozták meg őket. Hány ük­unokájuk van? Szűdi Istvánná imakönyve hát­lapján jegyzi — fejből már nem tudja. i Szűdi nénivel a pátyi Petőfi Ter­melőszövetkezet­ben találkoztam. Ünnepi fekete ru­hába öltözött, gondosan kemé­nyített kék karton kötőt vett eléje és a hideg téltől a legszebb fekete kendőjével óvta törékeny testét. Az elnököt. Víg Sándort kereste. Földjáradék ügy­ben. Iratokat tere­getett, magyará­zott: ő a férje után is SZTK-tag és a termelőszö­vetkezetben is le­vonták a földjára- déliből az SZTK- díjat. Miért fizes­senek két helyen? A férje most megy nyugdíjba. Eddig téglagyárban éj­jeli őr volt. Éle­tében most ne­gyedszer törött el a bokája, gyenge. Már rég meg­egyeztek igazsá­gában, de Szűdi Istvánná tovább ült az elnöknél. Olykor pirulva, akár egy fiatal lány — mesélte emlékeit, hetven­hat évének egy- egy állomását. Szeretett volna ta­nulni, hisz mindig jeles volt a bizo­nyítványa — em­lékezett. Különö­sebben ezt bizo­nyítania sem kel­lene, oly szép, tiszta a beszéde, ment minden nyelvtani hibától. Mondatai kere­kek, akár a piros alma és ízesek a sok-sok olvasás­tól. De nem tanu- hatott. Szülei még a gazdasági iskola két esztendejét is csak nehezen en­gedélyezték. Többre pedig nem is futotta ... Még ma is könnyezi meghiúsult ál­mait. Víg Sándornak temérdek a dolga. Épp az előbb mondta, nem győ­zi idővel. Most mégis hallgatja ennek az öreg né­ninek kedves sza­vát. Az szemér­mesen mozdul, ne­hogy tovább üljön az illendőnél, de az elnök vis/sza- tessékeli a székre. Csak annyit je­gyez meg: az én édesanyám. is ilyen okos, fej­kendős néni volt. Azután Szűdi Istvánná mégis­csak összeszedi széthajtott papír­jait, megköszöni az elnök jóindula­tát és hálásan fo­gadja a jókívánsá­got házasságuk évfordulójára: ilyen szép öreg­ségben ünnepel­jék majd gyé­mántlakodalmu­kat is. S. A. tájékoztatásul elmondották, 2700 vagon vetőburgonyát már az ősz folyamán elszállítottak a termelő üzemekbe, a fenn­maradó 1500 vaéont pedig a tavasszal szállítják. • Az egész mennyiség fajta- felújításra szolgál. A termelőszövetkezetek feb­ruár 28-ig igényelhetnek még burgonyavetőgumót a Vető­mag Vállalat illetékes megyei kirendeltségeitől. A vetőbur­gonya ára változatlanul a ta­valyi szinten maradt. Az őszi és tavaszi akcióban átadott, il­letve átadásra kerülő, összesen 4200 vagon burgonyavetőgu­mónak 90 százalékát teszik ki a legkedveltebb étkezési faj­ták: zömmel gülbaba, arany- alma és Margit Érdekessége a tavaszi vetőgumó-akciónak, hogy most első ízben kerül köztermesztésre a nemrég ki- nemesített, sárga húsú. saláta­burgonyának kiváló somogyi kifli fajta. Az egész országra kiterjedő burgonyavetőgumó-akción kí­vül számottevő kedvezményt jelent, hogy a termelőszövetkezetek az egész ország területéről be- « szerezhetik vetőgumó- szükségletüket. A járási mezőgazdasági osz­tályok igazolják, hogy a kö­zös gazdaságoknak, szakcso­portoknak mennyi vetőbur­gonyára van szükségük a kö­zös vetésterületre. Ezzel az igazolással a Mezőgazdasági Értékesítési Központ kiadja a szállítási engedélyeket vasútra, tehergépkocsira vagy foga­tokra. Ha egyes termelőszö­vetkezetek más megyékből szerzik be vetőgumó-szükség­letüket, a szállítás megkezdé­se előtt a szállítási engedélyt be kell mutatniuk a termőhely szerint illetékes Mezőgazdasá­gi Értékesítési Központnak. (MTI) á

Next

/
Thumbnails
Contents