Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

4 1962. FEBRUAR 2, PÉNTEK Ahol a víz csak 115 fokon forr Az autóvezetőnek és a kom­ba jnkezelőnek egyik legna- gyob bosszúsága, amikor fel­forr a motor hűtővize, s ed­dig úgy látszott, hogy ezt a kellemetlen „üzemzavart” kü­lönösen a nyári melegben csak nagy elővigyázatossággal lehet elhárítani. A problémát azonban most az Ikarus- gyárban megoldották, mégpe­dig a közismert törvénysze­rűség alapján, hogy a légnyo­másnövekedéssel a víz forrá- si pontja is emelkedik. So­mogyi Mózes üzemmérnök tervezte meg az első olyan hűtőberendezést, amely be van fedve és az erre a célra szolgáló szelep csak akkor nyílik meg, amikor a vízgőz nyomása eléri az 1.25 at­moszférát. Ilyen nyomás alatt a víz már nem száz, hanem 115 fokon forr fel, s így a fiű- tő a forróégövi vidékeken is az eddiginél sokkal megbíz­hatóbban használható. (MTI) R villamosítás hazánkban A Dunai Hőerőmű lesz az ország legkorszerűbb áramfejlesztője A világon mindenütt, de ha­záinkban különösképpen nagy iramú villamosítás folyik. A vasutak elektrifikálásától új gépek üzembeállításáig, s a gyarapodó háztartási készülé­kekig mind-mind energiatöbb­letet igényel. Visszaemlékezve az ötvenes évek áramellátási zavaraira, könnyebben értékel­hetjük a megtett utat; a nö­vekvő elektromos igények el­lenére mérsékelték a korláto­zásokat. Az elkövetkező évek­ben is változatlan feladat ma­rad ez. Nem kis tétel, ha arra gondolunk, hogy öt esztendő alatt a hatvan százalékot is megközelíti a villamosenergia-igény növekedése. Honnan és hogyan fedezzük az elektromos igényeket A hazai áramfejlesztő beren­dezések bővítése, új erőművek 28—30 új készítmény előállítását tervezik a gyógyszergyárak A magyar gyógyszerek mindinkább felveszik a ver­senyt a legkiválóbb külföldi készítményekkel, választék és minőség tekintetében egy­aránt. A magyar gyógyszerki­vitelnek körülbelül kétharma­da irányul baráti országokba, egyharmada pedig tőkés álla­mokba. A piac egyre bővül. A folyamatban levő tárgyalá­sok várható eredményeként 1962-ben újabb országokba szállítják majd gyáraink gyógyszeralapanyagaikat és ki­szerelt készítményeiket, első­sorban néhány, nemrég felsza­badult, volt gyarmati ország­ba. Ennek megfelelően 1962- ben az elmúlt évinél 45 szá­zalékkal nagyobb exportter­melést irányoztak elő. A kivitel fejlődésének egyik legfőbb biztosítéka, hogy a gyárak évről évre új készít­mények egész sorát állítják elő. A három nagy gyógyszer- gyár, á Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár valamint az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár 1961-ben összesen 25 új embergyógyászati és öt ál­latgyógyászati szerrel szaporí­totta termékeinek számát, ezeknek egy részét már expor_ tálták is. Mintegy ötszázféle alapanyagot, illetve készít­ményt küldtünk 1961-ben hat- van-hetven országba. Az idei tervben 28—30 új gyógyszert irányoztak elő (MTI) # / termékek a téglaiparban Az Építésügyi Miniszté­rium téglagyárai alkalmaz­kodnak a korszerű építési módszerekhez. Tovább fejlesz­tették hagyományos termé­keiket és már négy helyen megkezdték a falelemek gyártását. Gépesített eljárás­sal pontosan akkora elemet falaznak össze üreges téglák­ból, mint amekkora a kohó- hahsalak középblokk. Ezért az új anyaggal a tervrajzok megváltoztatása nélkül fel­épülhetnek azok a házak, amelyekhez kohóhabsalak- elemeket terveztek. A téglaipar nemcsak a há­zak függőleges falaihoz, ha­nem a lakások mennyezetei­hez is készít új szerkezeteket. Vékonyfalú» és nagy térfogatú üreges téglaidomokból ge­rendát és mennyezeti fö­démpanelt raknak össze. Be­ton a ragasztóanyag, de fe­szített acélhuzaloikkal is meg­erősítik ezeket a szerkezete­ket. Az üreges téglaíödém jól vizsgázott az eddigi el­lenőrző méréseken. Megállá- pították, hogy olcsó és meg­bízható szerkezet, alkalmas a tömeges felihasználásra. üzembeállítása felével növeli az áramforrásokat. A második ötéves terv időszakában Pé­csett, Ajkán, Oroszlányban és Százhalombattán indítanak új áramfejlesztő egységeket. Az eredeti programtól eltérően csak 1965 után valósítják meg a Bánhidai Erőmű bővítését. Ezzel szemben mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a Dunai Hőerőmű első, száz­ötven megawattos gépegysége az ötéves terv végére üzembe­helyezhető legyen. jelentős energiaforrásunk a környező államokból behozott energia. Miár most is rendsze­res segítséget kapunk, de a ha­zai igények növekedésével pár­huzamosan az importigény is növekszik. A Szovjetunió nyu­gat-ukrajnai távvezetékrend­szeréből Munkácson, Sajószö- geden és Zuglón keresztül 220 kilovoltos távvezetéken érkezik majd az áram. 1964-ben ez a forrás kere­ken egymillió megawatt átvételét teszi lehetővé. Ehhez csatlakozik további fél­millió megawatt importenergia a szomszédos többi országból. Milyen gondokkal kell meg­küzdeni az itthon előállított elektromosság növelése érde­kében? A legfontosabb köve­telmény, hogy a termelés és el­osztás gazdaságosabb legyen. Ezt szolgálja az a célkitűzés, hogy öt esztendő alatt az ipar­ág termelékenységét közel negyven százalékkal növeljék, s kevesebb ember lásson el na­gyobb feladatokat. A hazai viliamosenergia- termelés műszaki és gazdasá­gossági színvonala ugrássze­ren emelkedik a Dunai Hőerő­mű bekapcsolásával. A 150 megawattos áramfejlesztőket, s a hozzá tartozó kazánberen­dezéseket a Szovjetunióban gyártják. A Dumái Hőerőmű az or­szág első tiszta pakura tü­zelésű hőerőműve lesz. Fűtését a Barátság kőolajve­zetéken érkező nyersolaj le­párlásának legkevésbé érté­kes melléktermékével végzik. Az új berendezés hőfogyasztá­sa, tüzelőigénye 36 százalék­kal lesz kisebb, mint a régi erőműveké. A megnövekedett energia- igényeknek megfelelően, új hazai vezetékek építésére is sor kerül. Hétszázhúsz kilomé­ter hosszúságban bővül a 120 kilovoltos. 420 kilométeres sza­kaszon pedig a 220 kilovoltos hálózat. A második ötéves terv ideje alatt teljesen befe­így nem ma Megoldást kell találni a szobi rendelő rendbehozására Kosa Gábor, Szob községi párttitkára hív: nézzük meg együtt az orvosi rendelőt. Azt mondta, egy szót sem szól elő­re, beszéljenek helyette a té­nyek. A Vörös Hadsereg útján kopogtatunk Fábián József doktornál. A ház végében kicsiny aj­tón megyünk beljebb. Nagy várószobába jutunk. Hideg, rideg az egész. Onnan nyí­lik a rendelő. Akkora az egész, amekkorának a ké­pen látszik. Alig lehet mozdulni. Sem a bútorok, sem az orvos, sem a betegek nem férnek el. Gondolkodtak már rajta, hogy melyik bútort te­gyék ki —, de hiába, vala­mennyire szükség van. Sem­mi kétség,-így nagyon nehéz dolgozni. A szobát, bár kicsi, nehezen lehet átfűteni. A fa- ■ lak pedig évek óta nem lát­tak festőt. Keressük a megoldást, hát­ha ügyesebb elrendezéssel se­gíthetnénk a probléma megol­dásában. A javaslat: esetleg a várót felcserélhetnék a ren­delővel. Igen ám, de a várón még ablak sincs! Nem is szólva arról, hogy a legkényel­mesebb napokon sem zsúfoló­dik össze harminc-negyvennél kevesebb ember a szobában. Ha ez nem lenne, hol várakoz­nának? Tehát ez sem megol­dás. Így azonban soká nem maradhat: kényelmetlen, csú­nya, egészségtelen, Fábián dr, jezik a községek villamosítá­sát. Ezzel egyidőben nagy­szabású rekonstrukciós mun­kákat végeznek annak érdeké­ben, hogy mérséklődjék, vagy teljesen megszűnjön a sok kárt és kellemetlenséget okozó feszül tségingadozás. Tizenhárom milliárd fo­rint — megközelítőleg ennyit áldoz az állam áramellátási beruházási célokra az elkövetkező , években. Ebből nagy erőművekre hat- milliárd 400 millió, különböző átviteli 'berendezések építésére ötmilliárd forint jut. Mindezek után a hozzáértő szakember, de a közvetve ér­dekelt laikus is felteheti a kérdést, milyen lesz az ország elektromosellátása az ötéves terv végén? A legfőbb törekvés az hogy a rohamosan növekvő igénye­ket a gyárak kapuin és a ház­tartásokon belül is fedezni tudják. Á fejlesztési program a jelentkező igényelek el lépést tart. Ily módon továbbra is a felhasználó üzemek és háztar­tások gondja marad a taka­rékos gazdálkodás. Mindemel­lett az áramszolgáltatás zavar­talanabb lesz. A gyakori pa­naszok is a minimumra csök­kennek az áramingadozások miatt, amelyek a gépek, a rá­diók, televíziók működését kedvezőtlenül befolyásolják. A jelentős anyagi áldozat, s a szakemberek erőfe^ítései je­lentősen gyorsítják, s a növek­vő igényekhez képest javítják az ország elektromos energiá­val való ellátását. , Tóth György Lesz-e vagy sem gázpalack-cseretelep - ez Dabason a kérdés Második esztendeje folyik a dabasi járás eddig ered­ménytelen küzdelme a csere­telepért, s ezalatt a kiürült gázpalackok cseréje a leg­körülményesebb, de minden­képpen költséges módokon történik. Budapesten (Pest- lőrincen vagy Soroksáron) cserélik az északi részen fek­vő községekből, a déliekből pedig többnyire Kecskemé­ten. A hosszadalmas vasúti szállítás helyett legtöbben, akármennyibe is kerül, más megoldást keresnek, csak gyorsan bonyolódjék le a csere, nehogy fennakadás le­gyen a konyhájukon. Fekete fuvarosok, meg motorkerék­párosok, kihasználva a kí­nálkozó lehetőséget, uzsora­áron vállalják a csere intézé­sét és a szállításért a teli palack árának kétszeresét ké­rik. Érthető, ha az alaposan megvámolt palacktulajdono­sok szabadulni szeretnének az ilyen anyagi megterhelés­től. Jogos kívánságukat a já­rási tanács is magáévá tette. Hiába fordult azonban a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalathoz. Kérésére azután még 1960 őszén dr. Farlcas Mihály, a megyei tanács vb- titkéra vette kezébe az ügyet, ígéretet is kapott arra, hogy Dabason 1961 január else­jéig megnyitják a cseretele­pet, ha a járási tanács meg­felelő helyiséget biztosít. Azonnal biztosított is és tü­relmesen várta az ígéret tel­jesítését. Letelt azonban a határidő, de a cseretelep csak nem nyílott meg. Tavaly augusz­tusban viszont a tröszt két kiküldötte — négyszeri sze­mélyes sürgetés után — Da- basra érkezett, hogy szemre­vételezze az elkészített he­lyet Kijelentették, nem al­kalmas a hely, azt majd a vasútállomás mellett, az ÁFORT telepén építik fel és- (pedig előregyártott panelek­ből egy-két nap alatt. A kért tűzrendészen szakvéleményt a tanács gyorsan beszerezte és megküldte. Üjaibb határidők múltaik eJ. Nem részletezem a huzavo­nát, a tröszt részéről mind máig tanúsított kockázta­tást. Annyit talán mégis. A közelmúltban a megyei ta­nács, újabb ígéretet kapott: nem majd ha fagy, hanem ellenkezőleg, majd ha az idő felenged, megkezdik a telep felépítését. Az idő azóta többször felengedett, épület azonban még sincs. Az új ígéretre vonatkozó, meg nem erősített és nem hivatalos értesülésemet mégis közlöm» talán megnyugtatja a hábor­gó dabasi kedélyeket. Bár» ha már Dabason volna a pa­lackcsere, kétségkívül in­kább elülne a sok be nem tartott ígéret által felszított felháborodás. Sz. E. Inyenckedö vadállatok Szarvasok, vaddisznók sorozatos éjszakai csemegézése a szentgyörgy- pusztai művészkolónia kertjeiben A többezer lelket számláló község nagyobb és gundozot- tabb rendelőt érdemelne • (Foto: Gábor Viktor) joggal mondja: szégyelli ren­delőjét betegei előtt! Igaz épül már Szobon a ren­delőintézet, ami részben men­tesíti majd ezt az orvosi szo­bát, de még akkor is szüksé­ges rendbehozni, akkor is szükséges változtatni ezen az állapoton! Azt mondják né­hány évvel ezelőtt kilencven­ezer forintért vásárolta a köz­ségi tanács valakitől ezt a há­zat. Bizony sok pénz, de a be­tegek nem szenvedhetik meg áz akkori vásárlók könnyel­műségét, mert ez a ház a leg­jobb indulattal sem éri meg az árát. A községi tanácsnak kellene kezdeményezni a lakosság fe­lé: esetleg társadalmi munká­val, bizonyos községi hozzájá­rulással olyanná varázsolhat­nák orvosuk rendelőjét, ami­lyen ma már a legkisebb falut is megilleti, amilyet ma már a legkisebb falu is megteremt magának, S. A. Leli, az öreg puli derék és jóakarata házőrző, éjjel-nap­pal megugatja a kerten kí­vül járókat is, hát még ha idegen ember vagy állat a kerítésen belül merészkedik. November vége táján egyik éjszaka azonban a szokott­nál is erősebben ugatott. Gazdája, Török Rezső, az író, betegeskedett az idő tájt, nem kelt íel az ágyból. Fele­sége sem ment ki a házból csak reggel, akkor aztán meglepetésére a kert por- hanyós földjén furcsa nyo­mokat, valami nagy állat lábanyomát fedezte feL At­tól fogva csaknem minden éjszaka csendjét felverte Leli bősz ugatása és reggelenként egyre több kisebb-nagyobb állati láb­nyomot találtak a fák, a bokrok, a virágágyások kö­zött. Lehámtott kérgű és le­rágott rügyű nemes alma­fák, éles fogakkal szetté- / pett évelő virágtövek jelez­ték, az éjszakai vendégek csemegéztek a kertben. Vagy két hete pedig Leli kétségbeesett ugatására, szű­külésére és paták csattogá­sára riadt fel Törökné. Ki­szaladt a házból, de előbb mindenesetre egy sétabottal azért felfegyverkezett. Az aj­tó mellett a holdfényben ha­talmas agancsost látott, le­szegett fejjel éppen a ku­tyát rohanta meg. Szegény puli nyüszítve menekült az épület mellett álló házikó­jába. A támadó patái, ahogy utána vetette magát, szik­rát csiholtak a járdakövön. Szarvával felöklelfce, felbo­rította a kutyaólait kutyás­tól. Mögötte vagy tíz lé­pésre 8—10 szarvastehén csillogó szemmel figyelte a csatát. Az asszony megijedt, va­lami baja talál esni kedves pulijának, s ijedelme meg- 1 acélozta a szívét. Rikoltott, sikoltott, de kezében fenye­getően magasba lendült a bot. A szarvas feléje fordult, dühösen fújtatott, szeme va­dul villogott az ezüstös hold­sugárban. Majd szügyébe vágta a fejét, most már az asszony ellen készült táma­dásra. Ám Törökné nem is­merte fel a veszélyt, botot lóbálvá egy lépést tett az ál­lat felé. A szarvasbika ki­egyenesedett, óriásnak lát­szott, mégsem futott meg előle az asszony. A bika azon­ban megfordult, szökellve el­iramodott, futva követték a tehenek. Csend lett. És a csendben a ház mö­gül röfögés hallatszott. Egy egész vaddisznó-csorda ép­pen az eperágyat túrta fel. Pár kiáltás elég volt, elisz- koltafc, egymást lökdösve kap­tattak fel a hegyoldalon. Tizenkét esztendeje lakik télen-nyáron Török Rezső Vi- segrádon, a kies Szentgyörgy- pusztán, a kisoroszi révvel szemben, csak az országút választja el a Dunától. Ed­dig nyálon kívül semmiféle vad nem tört be két méter­nél magasabb, szöges drót­kerítéssel körülvett, gyü­mölcsfákkal telisded teli ül­tetett telkére. Áprily Lajos, a költő már tizenhat éve lakik a pusztán, de effajta hívatlan vendégek sohasem látogatták háza táját. Most meg nála is sok kárt tesznek a gyümölcsösben. Nem kí­mélték azonban a szent- györgypusztai művészkolónia többi tagjának telkét sem. Szarvasak, őzek, vaddisznók járják éjszakánként Melis György operaénekes, Fónay Márta, Erdődy Kálmán színész, Gyöngy Pál zeneszerző vi- kendházának telkét, pedig mindegyiket kerítés veszi kö­rül. Igaz, egyik kerítés sem magasabb két méternél, amit a szarvasok, sőt úgylátszik még az őzek is játszi köny- nyedséggel átugranak. A vad­disznók pedig vagy árkot túr­nak a kerítés alatt, vagy pe­dig egyszerűen átbújnak a szögesdrótok között. Mi készteti éjszakai vándor­lásra a visegrádi erdőségek vadjait? A száraz nyár és ősz következtében kiszáradtak az erdei csermelyek, kiapad­jak a források, a szomjúság hajtotta az erdő népét a Du­nához. Némely csapat a kis­oroszi révhez szokott és kerí­téseken, árkokon, mesterséges, meg természetes akadályokon által nyílegyenesen vette hoz­zá az utat. Útközben megkós­tolták a kultúrnövényeket, íz­lett nekik és bár most már bent az erdőben is elolthat­ják szomjukat, továbbra is el­látogatnak a kertekbe. ínyen­cekké lettek a visegrádi erdei vadak. így magyarázzák legalábbis a visegrádi erdészetnél, ahol persze panaszt tettek a vad­kár miatt. Amíg saját sze­mükkel meg nem győződtek a nyomokról az erdészek, nem is akarták elhinni, hogy az erdő négylábú lakói a kertekbe járnak. Egyszer még egy fiatal erdészt is les­be állítottak a Török-portán, nézze meg, hogyan viselked­nek az éjszakai látogatók, azok hajnaltájt el is jöttek. Élükön a szarvasbika büsz­kélkedett. Felragyogott az ar­ca a fiatal erdésznek és lel­kendezve mondta: — Ilyen hatalmas, gyönyö­rű tizenhatos kapitális szarvas- bikát még sohasem láttam. — Mit lehet csinálni, hogy mi ne lássuk soha még a nyo­mát sem ennek a nagy biká­nak és a kíséretének? — kér­dezték tőle. — Semmit. Ez az állat er­dészetünk büszkesége, hozzá sem szabad nyúlni. S a vadak támadása azóta is zavartalanul folyik, éjsza­kánként állandóan megismét­lődik a szentgyörgypusztai művésztelep ellen. Hol az egyik, hol a másik téli álmát alvó kertet dézsmálják. Néha az ágas-bogas agancsú bika csak egyedül jelenik meg. Tegnap reggel Török Rezső kertjében magam is láttam az elefánt lábnyománál min­denesetre, de egy szépen fej­lett bölényénél aligha kisebb egészen friss csapását. Hej, ha puskavégre kaphatnám ezt a hatalmas jószágot! Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents