Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

1962. FEBRUAR 14, SZERDA 3 j KÖNNYEBB LESZ A VÁSÁRLÁS (Folytatás az 1. oldalról) igazítását különben már ez idő szerint a következő hely­ségekben végzik a ruházati boltok: Aszód, Érd, Budake­szi, Budaörs, Gödöllő, Man r, Ráckeve, Pomáz, Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác, továbbá a ceglédi földműves- szövetkezeti áruház és a döm- södi szövetkezeti ruházati bolt v , Vácott, Cegléden és Gö­döllőn az üveg- és por­celán szakboltok üvege­zéssel és képkeretezéssel is foglalkoztak. Ezt a szolgáltatást a bolti dolgozók külön díjazás nélkül végezték. A Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat az üvegezés! munkák el­végzését más boltjaiban szin­tén be óhajtotta vezetni, ezért az ilyen munkáért felszámít­ható haszon tíz százalékát akarta a dolgozóknak biztosí­tani, amihez azonban a Bel­kereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztálya nem já­rult hozzá. A munkaügyi osz­tály véleménye szerint az el­adók forgalmi jutalékban ré­szesülnek, s mert a nyújtott szolgáltatás következtében nö. vekszik a forgalom, jövedel­mük amúgyis több lesz. A vállalat és dolgozói vélemé­nye ezzel szemben az, hogy az üvegezés teljesen független az eladói munkakörtől és azon túlmenő többletmunkát jelent, tehát feltétlenül külön díja­zandó. Annál is inkább, mivel szakképzettség kell hozzá. Ez a bérvita akadályozza egyelő­re ennek a szolgáltatásnak be­vezetését a megyei üveg- és porcelán szakboltokban. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat váci, ceglédi és gödöllői szakboltjai edényeket is kölcsönöznek társadalmi rendezvényekre, vagy családi ünnepségekre. Tekintettél arra, hogy az edénykölcsönzés jól bevált rendszerének bevezeté­sét a lakosság másutt is igényli, a közeljövőben Nagykörö­sön, Szentendrén, továbbá minden járási székhelyen i. megteremti a vállalat erre . . '■' ä léh'etőségét. ' Ugyancsak köaszükssglet ma már a porszívó, padlókefélő, mosógépek és egyéb háztartása kisgépek kölcsönzése is, amit megyénkben eddig még nem vezettek be. Ennek az akadá­lya eddig az volt, hogy a négy városban, ahol a kölcsönzést Sürgősen meg akarják kezde­ni, a városi tanácsokkal helyi­ség biztosítására folytatott tárgyalások nem vezettek ered­ményre. A háztartási kisgép- kölcsönző bolt csak akkor nyíl­hat meg, ha központi és a vá­ros külterületéről, környékéről könnyen megközelíthető helyi­ségben működik. Amint a vá­rosok ilyen helyiséget biztosí­tanak, megyénkben is megin­dul a kölcsönzés. Tervbe vették és szintén rö­videsen meg akarják valósíta­ni a megyei vendéglátóipari vállalatok félkész élelmiszerek, többek között rántanivaló, be- pamrozott hús, vagdalthús, kü­lönböző tésztafélék és kész tor- talapok a szükségletet kielégí­tő nagy mennyiségiben történő gyártását. Ezeket a cikkeket a megyed kereskedelem most a fővárosból szerzi be és csak kisebb mennyisélgiben hozza forgalomba. A félkészétélek előállításának folyamatos biz­tosításához azonban a vállala­tok termelő kapacitásának foko-. zására új géipek, technikai be­rendezések és az áru gyors szállításához legalább öt „Ifa” autó beszerzésére mintegy há­rommillió forint szükséges. A szállodai szolgálat javí­ez a szerződéskötés tulajdon­képpen az aszódi járás ver­senymozgalmának nyitányát jelenti. A következő napok­ban valamennyi terme, szö­vetkezetben kidolgozzák a he­lyi adottságokat figyelembe­vevő versenyfeltételeket. Va­lamennyi termelőszövetkezet pálosversenyre akarja hívni a szomszédos közös gazdaságot. A versenyfeltételek között, akárcsak a vérségieknél és a turaiaknál, a magasabb ter­méshozamok, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem javítása, a szövetkezeti élet fellendítése, nem utolsósorban az árutermelés növelése sze­repel. A versenytárgyaláson, ame­lyen a két termelőszövetkezet főmezőgazdászai, brigádvezetői és párttitkárai is részt vettek, pontosan meghatározták az egész év programját. így pél­dául a vérségiek vállalták az egy holdra eső bruttó termelé­si érték — 4500 forint — tíz- százalékos túlteljesítését, az állattenyésztésben a szaporu­lati terv túlteljesítését. A ver­senytervezet részletesen tag­lalja a tennivalókat. Helyet tása elsősorban a gyors ütemben iparosodó Vácott szükséges jelentős idegen- forgalma miatt. Legalább hatvan szobás új szállodát kell építeni a város­ban a siófoki Vénusz Szálloda mintájára, aminek költsége mintegy hatmillió forintra rúg­na. Visegrádon viszont leg­alább kétszáz személyes motel építésére lenne szükség. Házhozszállítás jelenleg csak Vácott és C a: iádén folyik. A legközelebbi jövőben ezt a szolgáltatást kiterjesztik Gö­döllőre, Szentendrére és Nagy­kőrösre, valamint rövidesen a járási székhelyekre Is. Az a cél, hogy ezeken a helyeken a vásárlóik a megrendelt és előre kifizetett élelmiszereket, nagy- értékű iparcikkeket házhoz­szállítás útján is beszerezhes­sék. Ezenkívül a megye négy vámsának külterületéről és távolabbi településeiről egyes boltok a jövőben valószínűleg postai megrendeléseket is elfo­gadnak és a megrendelt árut utánvéttel, postán kézbesítenék a yevő lakására. kapott benne a munkafegye­lem javításával kapcsolatos tennivaló úgyszintén a szak­mai képzéssel kapcsolatos fel­adatok is. Ciráki József, a vérségi Tö­rekvő Tsz elnöke elmondot­ta, hogy bizakodással tekint a két szövetkezet között kibon­takozó verseny elé. Meggyőződése, hogy a, nemes vetélkedés, amelyben a szövet­kezet szinte valamennyi tagja részt vesz, jobb eredmények elérését teszi lehetővé. Nagy István, a tarai Galgamenti Tsz elnöke elmondotta, hogy szö­vetkezetük gazdái ugyancsak örömmel kapcsolódnak a ne­mes vetélkedés be, mert a ver­seny.is hozzáépíti pkej,, ahhoz, hogy mind magasabb jövedel­met tudjanak elérni. A szerződő felek részletesen megállapodtak a verseny mó­dozataiban, az értékelést rend­szeresen a járási tanács végzi majd. Maczkó Péter, a tarai­ak növénytermesztési brigád- vezetője már a megbeszélésen párosversenyre hívta ki Kis- völgyi János növénytermesz­tési brigádját a vérségi szö­vetkezetből. Erősödik a tsz-ek közötti versenymozgalom az aszódi járásban (Folytatás az 1. oldalról) is, ha együtt énekelt ott a többiekkel. De vajon azok mit gondolnak róla? Vajon ugyan­úgy feltekintenek rá? A m í b/-iT erről szólt egyik ruiUKOI ismerősének, az mosolygott. Hogy nem ezen múlik. Ezért nem fogják kisebbnek látni a minisztert. Ezért csak szeret­ni fogják. És: ugyanúgy tisz­telni is, mint eddig, ha rászol­gált a tiszteletre. Nem a nagy, fekete autó és az elérhetetlen­ség, a magas pódiumról való szónoklás adja a tekintélyt — ezt mondta neki. Próbált vele vitatkozni, de valahogyan nem lelt érveket. Erőtlenül, gyen­gén, sután vitatkozott. Alul is maradt. De hát akkor min múlik? Sokat gondolkozott ezen. Sok álmatlan éjszakán forgoló­dott, s azon gondolkozott, va­jon, ha újra kezdené, ha most kezdené, akkor mit hogyan csinálna. Sok dolgot másként. Persze, mostani ésszel már könnyű. De ezért a mostani észért meg kellett küzdeni, sokszor magával is. Hányszor elöntötte a méreg, s kellett visszaszorítani magába, mert „nincs súlyosabb, mintha em­beri önérzetében megbánta­nak valakit.” Igen, szó szerint ezt mondták neki, amikor le­váltották. Hogy ő sokakat megbántott. De vajon őt nem bántották meg azzal, hogy le­váltották? Hogy kisebb beosz­tásba helyezték? t _ _ nagyon rendesek _____ ’ voltak vele, ke­mények, de nem sértők. És____azt is megmondták, h ogy a párt nem örök­re ítél meg valakit. A párt véleménye is úgy változhat egy-egy tagjáról, ahogyan a tag változik. Biztosan sokat változott. Néha maga is csodálkozik magán, mennyire más lett. Le­het, hogy jobb így. De mi a biztosíték arra, hogy a válto­zást észre is veszik? És hogy őszintének fogják fel? Nem-e alakoskodást, a jelenlegi poli­tikához való alkalmazkodást látnak benne? Miért lennének vele szem­ben bizalmatlanok? Bizalom. Hányszor hallotta, hányszor mondták neki is, fi­gyelmeztették rá. Ez, ez tény­leg más, mint akkor. Akkori­ban, amikor a nagy letartóz­tatások voltak, érezte, talán ő is sorra kerülhet. Miért? Fo­galma sem volt. Dehát indok mindig akadt. Félt? Lehet. Ha ma visszagondol, akkor tisztán látja, hogy félt. S talán ezért tett meg mindent annyira el­lenkezés nélkül. Most nem fél. Ez igaz. Vagy mégis! kongresszus... És akkor me­gint magyarázkodjon? Valahogy úgy érezte, mint­ha ellene is szólna ez a be­széd. De miért? Mert sok dologgal nem ért egyet, de beletörődik? Jobb lenne, ha fejet hajtana, s azonnal mindennel egyetérte­ne? Most megint kampány lesz, az biztos. És vajon meddig tart ez a kampány, mire ter­jed ki? Hruscsov áritól beszél, hogy ez töretlen vonal, a huszadik kongresszus határozatainak kö­vetkezetes megvalósítása. Te­hát nem kampány. De hogyan ér el hozzánk? És v hogyan érinti személy szerint őt? önzés, hogy ez a fontos? Túl sokat foglalkozik magá­val, a maga helyzetével? De hiszen melyik ember nem így nézi a világ dolgait? Letette az újságot, a végére ért a beszédnek. Majd még egyszer elolvassa. Bármennyire is oda figyelt, még egyszer el­olvassa. Fontos ez, rendkívül fontos. Egy-egy 'kongresszus évek feladatait fogalmazza meg. És talán az ő sorsát is. Érezte, még most sem mú­lott el az idegessége. Még most is egybe áll a gyomra, száraz a tonka, 6 feje is fáj. így dolgoz­ni egész nap — kedvetlenedett el, mert tudta, a fejfájása már estig nem múlik el, hiába szed be bármennyi karillt. Ránézett « órájára, g*«­----------------san kapkodni k ezdett, like elv társ jó fél óra­ja várlhat már a kocsival a sa- pu előtt. Beköszönt Margitnak, lefelé indult. A lépcsőháziban is az járt az eszében, hogy ideges. Nem tudja, miért, de az. A kaputól a kocsiig öt lépés. Mégis megborzongott. Hűvös van, október, a reggeli, csípős szél szembe fúj. Míg a kocsi kilincse után nyúlt, körülné­zett. Barna, a házmester a jár­dát söipörte, a Kuka szuszogva nyelte a szemetet, a tejcsarnok ajtaja pillanatonként nyílt-csu- kódott. Villamos csörömpölt ‘el a ház előtt, tömve munkába igyekvőkkel. A járdákon egymást kerül­getik az emberek. Hétköznap. Nyugodt, megszo­kott. Olyan, mint mindig. Nem értette. Hát tényleg olyan, mint a többi? Mindenki ilyen nyugodt, csak ő ideges? HOL KÉSIK AZ OKLEVÉL? A Pest megyei Hírlap 1961. november 15-i számában A legtisztább üzlet című cikk­ben hírül adta, hogy a me­gyei tanács értékelte a ke­reskedelmi és vendéglátó- ipari vállalatok tisztasági Jó klub- és kultúráiét Az üllői vasutasszakszer­vezet és a szakszervezet, klubja kis családot alkot ugyan, de tevékeny kis csa­ládot. A lakosság szinte már évről évre várja a vas­utas kultúrcsoport rendez­vényeit. Legutóbb színjátszó csoportunk hatalmas érdek­lődés mellett mutatta be a Jobb mint otthon című ze­nés vígjátékot. A kulturális élet fellen­dítése érdekében a vasuta­sok társadalmi munkában klubhelyiséget hoztak létra A további terveik: rendsze­res klubnapok, vendégszerep­lések, ismeretterjesztő elő­adások, varrótanfolyamok és szórakoztató estek. S ezekre a rendezvényekre nemcsak a szakmabelieket, hanem a többi szakszervezetek tagjait is meghívják az üllői vas­utasok. A vasutasszakszervezet Pest—Nógrád megyei bi­zottsága ZSÚFOLT ÉS HIDEG versenyét. Azóta eltelt egy negyedév, ám az érdekelt elvtársak sem az oklevelet, sem a megígért pénzjutal­mat nem kapták meg. Sze­retnénk tudni, hogy az al- sőgödi helyezettek honnan kaphatják meg jogos jutal­mukat. . Lutz Károly szakszervezeti bizalmi, Alsógöd, Petőfi Sándor u. címmel február 7-i számában cikket közölt Az olvasók fóru­ma. Ezzel kapcsolatban érte­sítjük a szerkesztőséget, hogy a Budapest—Nyugati pályaud­var személyzetét utasítottuk a szerelvények időben történő betolására és előfűtésére. A szerelvény megerősítése útján a zsúfoltságon enyhítettünk. A jegyvizsgálók részére elrendel­tük, hogy az eddiginél nagyobb gonddal végezzék a jegykeze­lést és biztosítsák az elsőosztá­lyú kocsik rendeltetésszerű fel- használását. Balázs István főfelügyelő MÁV Budapesti Igazgatósága Kevés az egy pap'irüzlet Túlzsúfolt Cegléd egyetlen papírüzlete. Füzetért, írószere­kért, levélpapírért néha órákat kell sorban állni. Jó volna, ha a Pest megyei Kiskereskedel­mi Vállalat a 46. számú boltja mellé másik üzletet is nyitna. Vagy hiás üzletben is árulja­nak papír- és írószercikkeket K. Tóth István, Cegléd, Széchenyi u. 33, ŰRT ÉRZÉK „Űrt érzek, mondhalatlan űrt” — írja Madách Az em­ber tragédiájában. Mi is jog­gal mondjuk ezt, ha este, 19 SZÁZHALOMBATTAI PANASZOK Százhalombattán épül az országosan ismert Duna-menti Hőerőmű. S a községben lakó parasztok is. termelőszövetke­zetbe tömörültek. Elkészült a járda és a vízáteresztő csator­na kikövezése — ezek jó és hasznos dolgok, szép eredmé­nyek. Azonban panaszunk is van. A községet egyetlen főutca szeli át (a téglagyári autók is ezen járnak), s ez a főutca rossz, télen, esőben sáros, nyá­ron és mikor melegebb van, rettenetes poros. A másik pa­nasz a községhez tartozó új­telepi dolgozók sérelme: hiába szép a telep, hiába épülnek a házak, s hiába fut el a há­zak mellett a távvezeték — még a mai napig sem sikerült elérni azt, hogy Újtelepre is bevezessék a villanyt, s az ott lakók is részesüljenek a vil- lanylámpa, a rádió és televí­zió áldásaiban. A harmadik panasz a szin­tén Százhalombattához tarto­zó dunafüredi munkás nyara­lótelepről érkezett. Itt már régen bevezették a villanyt, azonban sok házba még nem jutott el, s rettenetesen rossz az utcák közvilágítása. S ha már panaszkodunk: a boltunk nagyon szép, korszerűen fel­szerelt — ám a kenyeret na­gyon rendszertelenül kapja, asszonyaink néha órákat áll­nak sorba a mindennapi ke­nyérért. Szeretnénk, ha panaszainkat orvosolnák az illetékesek, Tóth István Dunafüred, Kertész u, 9. óra harminckor a Nyugatiban, illetve 19 óra negyvennyolc­kor Rákospalota-U jpesten le­kössük a Fót—Veresegyház—i Vác felé haladó vonatot. Az űr egészen huszonkét óra har­mincöt percig tart. Ekkor in­dul a következő vonat —i (majd huszonhárom huszonöt­kor az utolsó), hogy roskadásig zsúfoltan vigye haza a gyá­rak délutáni műszakjában, este tízkor végző dolgozókat. Tehát: akik délután végez­nek, viszont túlóráznak, vagy Háromszázezerrel több Tavaly november 14-én megnyílt Gödöllőn az önki­szolgáló volt. A közvéle­ménykutatás szerint az el­ső napokban sokan idegen­kedtek az üzlettől — ám ez az idegenkedés idejét múlta. Hogy a lakosság meg­kedvelte az üzletet, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a réigi üzlet havi egy­milliós forgalma helyett az önkiszolgálóban 1 300 000 fo­rintos hart forgalmat bonyo­lítanak le. Benikő István boltvezető elmondta, ez a forgalomnövekedés annak is köszönhető, hogy az üzlet­ben nagyobb az áruválasz­ték. Meg kell említenünk még a gödöllői agráregyetem te­rületén működő önkiszolgáló boltot is, amelyet szintén megszeretett a lakosság, s amelynek Pólyák Lajos ve­zetővel együtt — minden dolgozója dicséretet érdemel. Kiss Sándorné tudósító, Gödöllő Miért nincs gyereking címmel tudósítást közölt múlt heti számában az olvasók fó­ruma, A cikkben foglaltakat kivizsgáltam és megállapítot­tam, hogy Tökölön van > meg­felelő mennyiségű gyermeking — csak a választék nem elég bőséges. Ez irányban intézked­tem. Kalmár István, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. a különböző szakmai és poli­tikai előadásokra járnak, vagy az esti iskolák felnőtt hallga­tói, s az esti fél hétkor kezdő­dő politechnikai oktatások 15—18 éves diákgyerekei, vagyis ha ők lekésik a 19,30• kor induló vonatot, kénytele­nek — három órát az esti Budapest-ben gyönyörködve — megvárni a legközelebbi, 22.35 órakor induló vonatot. Sok utas nevében kérjük a MÁV-ot, ha lehet indítson 21 óra után Rákospalota-Űjpest- röl egy szerelvényt. Ez pótol­ná az űrt. Hiszen régen volt ehhez hasonló vonat, csak in­dulási idejét évről évre ké­sőbbre helyezték és így „ke­letkezett” az űrt okozó 22.35- ös indulás. Fazekas Mátyás Veresegyház Kubaiak Túrán Múlt vasárnap öt fiatal, Magyar- országon tanuló kubai vendég lá­togatott Túrára. Két lány, Zaida Perez Poey, Zonía Vichot Betancourt és három fiú, Da- goberto Gorris La- ferté, Diego Abad Jaime és Jorge Orozco Romero. Vendégeink tiszte­letére kis, műsor­ral egybekötött ünnepélyt rendez­tünk. Megnyitó beszédet Pock Aladár, az általá­nos is'kola igazga­tója mondott, majd az általános iskola és a nem­régiben alakult irodalmi színpad tagjai adtak igen színvonalas mű­sort. A műsor után kubai hiradófilme- ket vetítettek, majd táncmulat­ságra került sor, ahol a vendégek is igen jól szórakoz­tak. Tetézy István Túra, Tóköz 8. Párnás vagy fapados címmel január 10-i számában kifogásolta Az olvasók fóru­ma. hogy a kevés kocsiból álló szobi vonat párnás kocsijaiba nem engedték be a túlzsúfolt fapadosra már nem férő uta­sokat. Intézkedtünk, hogy ha­sonló esetekben a párnásokat másodosztályú kocsikként köz­lekedtessék — illetve a szerel­vényen legyen megfelelő szá­mú fapados kocsi. Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents