Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

4 '"'W&Htip 1962. FEBRUÁR 14, SZERDA GYERMEKPARADICSOM RÁCKEVÉN Megalakult a Kíváncsiak Klubja — Működnek a szakkörök — Nyári hajó- kirándulásra készülnek — Népszerű a művelődési ház gyermekfoglalkoztatása Amint már arról a közel­múltban beszámoltunk, érde­kes kísérlet kezdődött az el­múlt heteikben a megye több városi és községi művelődési házában. Ez a kísérlet: a gyer­mekfoglalkoztatás. Célja, hogy minél több általános iskolás fiatalt vonjon be a művelődési ház munkájába, s ezzel segítse kulturális nevelésüket, ezen túl pedig biztosítsa a művelődési ház majdani felnőtt törzskö­zönségét. A gyermekfoglalkoztatás gondolata nem új. Három év­vel ezelőtt a SZOT kezdemé­nyezésére az üzemi művelődé­si házakban már megkezdték ezt a munkát. Tanácsi felügyeletű műve­lődési házakban azonban csak most. az idei esztendő első hónapjaiban került rá sor. Megyénkben nyolc művelődési házat jelöltek ki a kísérletre, s a Művelődésügyi Minisztérium erre a célra 200 ezer forintot, az országos keret jelentős ré­szét éppen Pest megyének biz­tosította. Néhány helyen, mint például Nagykőrösön, napközi jelleggel kívánnak eredményt elérni. Itt célul tűzték ki az iskolai ok­tatómunka közvetlen segíté­sét, a tanulmányi átlag javí­tását is. A napi tananyag el­sajátítása után kerül csak sor a szakkörszerű politechnikai foglalkozásra. Természetesen a tanulás is, a szakköri foglalko­zás is tanári felügyelet mellett történhet. Ráckevén más módot válasz­tottak. Itt kötetlen, szórakoz­tató jellegei oldják meg a fel­adatot, s nem napközi formá­ban, hanem hetenként három alkalommal történő összejöve­tellel. Ráckevén a szórakoztatva nevelés a cél, s elképzelé­seik helyességét máris szép eredmények bizonyít- . jak- ..vjnöm Tapasztalataik bizonyára jó szolgálatokat tesznek majd, ha arra kerül a sor, hogy értékel­jék a kísérleti időszakot, s megszabják, kialakítják a vég­leges formát. A gyermekfoglalkoztatás rendezvényeit, összejöveteleit mintegy háromszáz, alsó és fel­ső tagozatos tanuló látogatja két csoportban. Tánccsoport alakult, ahol népi táncjátéko­kat, táncokat tanulnak. Műkö­dik a bábjátszó szakkör és a színjátszó szakkör. Igen gyak­ran kerül sor filmvetítésre. Rajzfilmeket, mesefilmeket, játékfilmeket vetítenek. Kép­zőművészeti szakkör is alakult, húsz fővel. A tervszerű, kötött foglalkozásokon kívül termé­szetesen legnépszerűbbek a társasjátékok és a kirándulá­sok. Legérdekesebb viszont a Kíváncsiak Klubjának munká­ja. Hetven gyerek jár el rend­szeresen a klub foglalkozásai­ra, s a legkülönfélébb kérdé­sek özönét teszik fel. Érdekes, hogy a gyerekeket elsősorban természettudományi és földraj­zi kérdések érdeklik. Egyaránt tájékozottak akarnak lenni az űrrepülésben és távoli földré­szek eseményeiben. A klubta­gok körében különben legnép­szerűbb ember Fidel Castro. Személyével kapcsolatban sók kérdést tettek fel. A legnagyobb létszámú fog­lalkozásokra vasárnap délelőtt kerül sor, amikor mindenki kedve szerint, de felügyelet mellett szórakozhat, játszhat. Ilyenkor igen sok szülő is eljön, mert kíváncsi, hogy gyereke milyen körülmé­nyek között, milyen társa­ságban tölti idejét. Ezek a szülők elégedetten vat­ták tudomásul, hogy gyerekeik hasznosan, kulturáltan, tanári irányítással szórakoznak. A szülőik részére különben ren­delkezésre áll egy kis szoba, ahol olvashatnak. Jellemző a gyermekfoglal­koztatás népszerűségére, hogy vasárnaponként már nemcsak iskolások, hanem óvodások is jönnek nagyobb testvéreikkel, s ők is kitűnően érzik magu­kat. A közösségi munkának és a szakköri foglalkozásnak jó len­dületet ad egy nagyszerű terv: a nyáron hajókirándulást ren­dez a művelődési ház a gyere­kek részére. Visegrádra men­nek majd. A kiránduláson a legaktívabb, legjobb százötven gyerek vehet részt. A gyermekfoglalkoztatást Bácskai Józsefné művészeti előadó és Szecsői Sándor, a központi általános iskola igaz­gatója irányítja, de rajtuk kí­vül még sok pedagógus bekap­csolódott. Figyelemre méltó segítséget nyújt a járási könyvtár is. Diafilmeket, köny­veket ad, s Themesz Gézáné könyvtárvezető elvállalta a bábjátszó szakkör vezetését is. így vált rövid idő alatt egy nagyszerű gondolat megvalósu­lása nyomán gyermekparadi­csommá a ráckevei művelődési ház. Bár még csak a kísérleti időszak elején vagyunk, máris megállapíthatjuk, hogy jó gon­dolat a művelődési házak gyer­mekfoglalkoztatása, érdemes minél több helyen bevezetni, ahol a ráckevei pedagógusoké­hoz hasonló lelkesedéssel tá­mogatják az ügyet a helybeli tanítók és tanárok. Tenkely Miklós Munkásvédelmi őrségeket szerveznek az állami gazdaságokban A gyors ütemben fejlődő, egyre inkább gépesített mező- gazdasági nagyüzemekben a munkásvédelmi tennivalók különös figyelmet érdemel­nek. A most elkészült statisz­tika szerint ugyanis az állami gazdaságokban 1961-ben nem csökkent a balesetek száma. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elmúlt évi hatá­rozata alapján az állami gaz­daságokban is intézkedési ter­vet készítenek, s minden üzemben meghatározzák a leg­fontosabb munkásvédelmi tennivalókat. A balesetelhá­rítást a mezőgazdasági üze­mekben társadalmi üggyé kí­vánják tenni. Az állami gaz­daságokban munkásvédelmi őrségeket szerveznek önkéntes jelentkezőkből. A szolgálatban levő munkásvédelmi őrök jel­vényt, illetve karszalagot vi­selnek, s az ő feladatuk lesz többek között ellenőrizni, hogy az óvórendszabályokat foganatosították-e, részt vett-e mindenki a balesetelhárítási oktatáson. Ök ügyelnek arra is, hogy a védőfelszerelések rajta legyenek a gépeken. Kü­lönös gonddal foglalkoznak majd a munkásvédelmi őrsé­gek tagjai az új dolgozókkal. A munkásvédelmi őrségek hálózatát az idén minden ál­lami gazdaságra kiterjesztik. (MTI) Munkába áll Pest megye harmadik mozgó ernyőszűrő állomása A tbc elleni küzdelmet ál­landóan fokozzák Pest megyé­ben. Ehhez most a megy® Tü­dőbeteggondozó Intézet ismét Mesterséges síi Hó/észkeket helyeznek a Balatonba A Balaton jó részét jégfol­tok tarkítják, halászni mág nem lehet, a jégvágás idősza­ka is végétért. A balatoni ha­lászok mégis találnak munkát maguknak.^ Az öt brigád csak­nem 100 halásza szorgalmasan AZ EZÜST KUPA O’CASEY-BEMUTATÓ A VÍGSZÍNHÁZBAN Érdekes és eredeti darabot tűzött műsorra a Vígszínház. Bár a darab a magyar közön- .''ségttelí" s£ókáfi«h és furcsa, stílusa ribrh egységes, s dra­maturgiáikig sem tökéletes, színrehozatala hasznos. Ezt elsősorban háborúellenes mon­danivalójának köszönheti. Mai szemmel nézve, azonban ez a mondanivaló sem eléggé egyértelmű, s a darab végső kicsengése — a háború elke­rülhetetlensége — a mai em­ber számára már elfogadha­tatlan, ennek ellenkezőjét A BÉBI Bonobo csimpánzbébi született január 22-én a frankfurti állatkertben. Ezt a ritka csimpánzfajtát, amely Kongó dzsungeleiben él, 1929-ben fedezték csak fel. Ez az első alkalom, hogy bonobo-bébi állatkertben látott napvilágot. Képünkön a Margit nevű bonobo-anya Pan nevű új­szülöttjével valljuk. Ezt a megváltozott né­zetet a rendezés hangsúlyozza is, Az 1928-ban még elfo­gadható eszmei mondanivaló ma már túlhaladott. Hábo­rúellenessége azonban két­ségtelen, s különösen hatá­sos az,, hogy a háború és az élet nagy kérdését két nyo­morékká vált ember sorsán keresztül mutatja be. Az öt­let eleve lehetővé teszi, hogy az író, nézőközönsége lelki húrjainak egész skáláján játsz- szon, mert hiszen ki nem rendül meg egy tolókocsihoz kötött, kijátszott, kisemmi­zett fiatalember vergődésén vagy egy megvakult férfi gyötrődésén. Az író időn­ként talán túlzottan is ki­használja ezt a lehetőséget , az érzelmi hatáskeltésre, de mondhatjuk, hogy a jó ügy érdekében, nemes szándék­kal. Kazán István rendező szo­katlanul nehéz feladatot vál­lalt, amikor ezt a darabot kiválasztotta. A nem egysé­ges stílusú darabot egységes stílusú előadássá varázsolni — szinte lehetetlen. Ehhez já­rul még — sajnos —, hogy az egyes képek gyors ritmusát időnként vontatott, érdekte­len, kevésbé' sikerült részek váltják. Nem meggyőző és nem eléggé lendületes pél­dául Sylvester Heegan (Bi- licsi Tivadar) és Simon Nor­ton (Pethes Sándor) első je­lentkezése a két öreg vissza­emlékezésének jeleneténél. Meggondolandó, hogy nem lenne-e hasznos ennek a je­lenetnek a meghúzása? A két kitűnő művész hiába gyötrő­dik. nem sokkal tud többet adni itt, mint amit a szö­vegkönyv rájuk szab. Az előadás középpontjában Harry Heegan (Pándy Lajos) áll. S habár a frontra indulás és búcsúzás ezüstkupás jele­netében erőltetett is a játé­ka, a nyomorék ember lelkivi­lágába kitűnően beleéli ma­gát, s kimagaslik környezeté­ből. Mélységesen emberi és mélységesen megrázó a nyo­morék ember lelki és testi gyötrelme, magárahagyatott- sága, keserűsége. Pándy La­jos nyomorék Harryja nem csupán egy értelmetlen há­borúban megrokkant em­ber, hanem a háború elleni egyetemes emberi tiltakozás nagyon emlékezetes jelképe. Partnere, Krencsey Mariann (Jessie Taite), aki előbb hűsé­ges. majd hűtlenné vált menyasszonyaként szerepel, sajnos, nem nyújt olyan- alakítást, amely Pándy alak­jához értelemszerűen is kí­vánatos volna. Ez a menyasz- szony ugyanis az első perc­től kezdve kacér és üres. Nem kelti a szerelmes nő il­lúzióját, s ezt az akkor még ép. erős, sportsikerei csú­csán álló Harrynak látnia kellene. S nehéz elhinni, hogy ezért az „üres” lelkű, „csupa test” nőért egy férfi úgy tud­jon gyötrődni mint ahogy Harry gyötrődik. Törvénysze­rűnek fogadhatjuk el, hogy egy fiatal, élni vágyó nő nem köti össze sorsát egy tehetet­len ronccsal. De ha szerette, s ezt el kellene hitetnie, akkor a nyomorúság láttán gyötrőd­nie kellene legalább, s meg kellene vívnia saját lelki harcát, míg elhagyja vőle­gényét. Ezzel tudná hitelesí­teni az említett törvényszerű­séget. Krencsey Mariann — bármennyire is figyelmet kel­tő és reprezentatív a megje­lenése a színpadon — adós marad ezzel. Pándyhoz hasonló értékű, érzelemgazdag, markáns ala­kítást nyújt Teddy Foran szerepében a kitűnő Molnár Tibor. A darab kétségtelenül magas csúcsot ér el, ami­kor ők ketten a színpad elő­terében kimondják a tanulsá­got: „valami hiba van az életben, amikor az ember még járni tud. valami hiba van az életben, amikor az ember még látni tud .:.” Jó alakítást nyújt még Su­lyok Mária, Bulla Elma, Schu­bert Éva, Láng József és Gera Zoltán. A zenei aláfestés kitűnő és hatásos, jól alkalmazkodik a darab egyes jeleneteinek han­gulatához. Zeneszerző: Eöt­vös Péter. Ugyancsak elis­merten jók a jelmezek, Láng Rudolf munkája. A díszletek szintén ötletesek, különösen jó megoldás az irreális mé­retű, jelképpé növekvő ágyú. Szabó Ferenc díszlettervező az ágyúval jól alkalmazkodik a darab szimbolizáló törek­véséhez. Roboz Ágnes ko­reográfiája nagyon szellemes és kifejező a látogatónál, de kissé túlzottnak tűnnek a vezérkari tiszt széles mozdula­ta^ (tm) készül a tavaszra. Javítják az ezer méter hosszú óriásháló- kat, rendbehozzák a felszerelé­seket, sokan mesterséges fész­kek előállításán dolgoznak. Hétezer, vízinövényekhez ha­sonlító hálófészket készítenek, amelyeket a süllőívás előtt a tó legalkalmasabb helyein a vízfenékre helyeznek. Az ivas­ra alkalmas helyet kereső sül­lőpárok a tapasztalatok szerint szívesen, foglalják el a háló­fészkeket és sokmillió ikrát raknak rájuk. A mesterséges fészkek ezután az alsóőrsi hal­keltető állomásra kerülnek, ahol az idén is mintegy száz­millió süllőivadékot keltetnek és nevelnek védett; helyen,',A rendkívül érzékeny süllőivadé­kok a keltető állomáson jól megerősödnek, életképessé vál­nak úgy, hogy sikerrel vehe­tik fel a harcot a hideggel és az erősen hullámzó Balatonnal. (MTI) nagy segítséget, az eddig meg­levő és működő két mozgó er­nyőszűrő állomás mellé egy harmadikat kapott. Az autó­busz nagyságú kocsiba beépí­tett röngen filmfelvevőgéppel ellátott új állomást már át­vette a gondozó intézet és még ebben a hónapban mun­kába állítja. A három motori­zált szűrőállomással ezentúl naponta mintegy 1200 ember tüdejét vizsgálhatják meg, te­hát az eddiginél gyorsabban kereshetik ki egy-egy község egész lakosságából a betegeket. Egyébként Pest megye első stabil ernyőszűrő állomása a napokban kezdte meg műkö­dését Cegléden. Vácott pedig már befejezés előtt áll a me­gye második beépített ernyő- szűrő állomásának építkezése, úgyhogy már ez év első felé­ben az is megkezdheti munká­ját. Tervbe vették, hogy még a második ötéves terv során Gö­döllőn a megye harmadik ál­landó ernyőszűnő állomását szintén felállítják. Ezt az állo­mást a tervezett tüdőbétegkór- ház kijelölt helyének közelé­ben építik fel. A négyszáz ágyas új megyei gyógyintézet építését egyébként még a má­sodik ötéves terv tartama alatt megkezdik. * Újfajta gyakorlati oktatási rendszerben képezik a kereskedelmi tanulókat Készül az országos tanboltrendszer terve A kereskedelem szakember­utánpótlása, mint a Belkeres­kedelmi Minisztérium szakok­tatási osztályán elmondták, jelenleg még sok gondot okoz a kereskedelmi vállalatoknak és a szakiskoláknak. A leg­utóbbi szakmai felmérés azt bizonyította, hogy nincs ele­gendő jól képzett szakember a kereskedelmi hálózatban. A minisztérium elképzelése szerint, ezer* a kereskedelmi tanulóképzést rövidesen meg­reformálják, az új követelmé­nyeknek megfelelően. A jövő­ben az iskolák kiegészítéseként kifejlesztik az úgynevezett or­szágos tanboltrendszert. Egy- egy ilyen tanboltban csak a vezető és a pénztáros lesz fel­nőtt dolgozó, a többi munkát a tanulók végzik el, és így a képzési idő alatt elsajátíthat­ják a kiszolgálás, az áruraktá­rozás és leltárkészítés gya­korlati tudnivalóit is. Kísérle­ti jelleggel, ez idén már be is rendeztek néhány ilyen tan­boltot. Ezeknek az üzleteknek a forgalmát, munkáját, most vizsgálják a szakemberek. A tapasztalatok alapján a Bel­kereskedelmi Minisztérium szakoktatási osztálya rövide­sen elkészíti az új oktatási rendszer terveit. Az az elkép­zelés, hogy az 1962—63-as tan­évtől kezdve a kereskedelmi tanulóik nagy részét már ilyen oktató-üzletekben képezik. (MTI) fírVGAT HtM£TQK8Z­ANCUA rpMHCMOxa ’SlíMSSZ ~B£LCII/M Közös piac (Szűr-Szabó József rajza) Dagály és apály a Balatonon Közismert a bakonyi szél nagy ereje, amely legszembe­tűnőbben a Balatonra gya­korolt hatásában mérhető le. Balatonkutatók megállapítot­ták, hogy az északi, az úgy­nevezett főszél, amely a Ba- konyra felkapaszkodik, majd végigfut az alacsonyabb vá- zsonyi fennsíkon, ötszáz mé­ter szabad esés következtében rendkívül hamar felgyorsul és szinte vízesésszerűen zúdul a tóra. A szélnek gyakran a tó egész víztömegét, 1,8 mil­liárd tonnát silcerül mozgásba lendíteni. Ilyenkor megindul a víz ingamozgása. A ví^-inga az északi és a déli part kö­zött egy-másfél óra alatt for­dul meg, míg Kenese és Keszthely között 10—12 óra alatt teszi, meg az utat. Eköz­ben szemmel láthatóan lesüly- lyed, majd újra felemelkedik. A vízszint változása többnyi­re harminc centiméter, leg­nagyobb volt tavaly, a jú­niusi nagy vihar idején: negy­ven centiméter. így tehát a Balaton vizének süllyedése és emelkedése csaknem meg­egyezik az Adriai-tenger da­gály és,apály okozta szint­változásaival.

Next

/
Thumbnails
Contents