Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

PKtST HEGVEI tfőírlaa 19S2. FEBRUÁR 14, SZERDA A semleges országok kedvezően fogadták Hruscsov javaslatát (Folytatás az 1■ oldalról) I te, hogy „nem tulajdonít^kü­lönösebb jelentőseget Powers s~abadonbocsátása időpontjá­nak” és .A szabadombocsátas lényéből nem von le se™™ következtetést az olyan fe­désekkel kapcsolatban mint Berlin vagy Delkelet-Azsia . Mint nyugati hírügynokse- geh hangoztatják, Rusk hetío esti rádióinterjuja az első hivatalos állásfoglalás volt Hmscsov javaslatával kapcso­latban. Hírügynökségi kom mentárok szerint Rusk zuhanyt öntött” a javaslatra és az Egyesült Államok kor- mánva nem végleges formá­bbmár állást foglalt Hrus­csov javaslatának elutasítása mellett. Ugyanakkor azonban amerikai részről szeretnek nyitva hagyni az ajtót a leszerelés kérdéséről ké­sőbb, de még június elseje előtt megtartandó csúcsertekezlet előtt (Ismeretes, hogy a W tagú leszerelési bizottság,Ju­nius elsejéig tartozik jelentest tenni munkájáról az EM> közgyűlésnek.) ... „ A9 keddi amerikai sajtó a hivatalos álláspontnak megfe­lelően igyekszik lekicsinyelni aÄetVaslat jelentőse^ és felkészíti olvasóit annaic elutasítására. A New York Times a szo­kásos szólamokat és propagandamanovernek mi nősíti a szovjet ^vaslatot a New York Herald Tribune pedig azt akarja elhitetni ol­vasóival. hogy a Hruscsov^ ál­tál javasoltak megváltása * legnagyobb diplomáciái időpazarlás” lenne. LONDON Mint nyugati hí™^Tnv- gek jelentik, angol kormány körök is a szovjet javaslat el utasítására készítik eio a ^ véleményt. Bar meg íolyntó ■ tanácskozások londoni dip fomáciai körökben megpro­Ä ffÄSXi relési elvekben Jött letre meg­állapodás a Szovjetunió es az Egyesült Államok kozott, a konkrét leszerelési ^intézkedé­sekhez szükséges tulajdonkep­pen! előkészítő munka azon ban még hátra van. ^ Ezt a munkát szerintük a külügyminisztereknek es szakértőiknek kell elve g_ezniük. Az angol polgári sajtó nagy többsége támogatja a kor­mány elutasító álláspontját es ebben az irányban igyekszik befolyásolni olvasóit. Figyelemre méltó azonban befolyásos liberális Guardian álláspontja. A lap hangozta ja, hogy Kennedy elnöknek es Macmillan miniszterelnöknek hangos igen-nel kellene vate- s~oinia a javaslatra. j Emié keztet rá, hogy Hruscsov es Kennedy tavaly júniusban ta­lálkozott utoljára, es nyíltan felteszi a kérdést: „ugyan « veszteni valónk van egy ujabo találkozóval?” OTTAWA Diefenbaker kanadai mi­niszterelnök hétfőn a parla­mentben kijelentette, meg nem áll módjában megmon­dani, hogy ellogadjak-e Hrus- csov javaslatát. A miniszterelnök ugyanak- kor hangoztatta, hogy sze­mély szerint kész Genfbe utazni, ha az „valóban a le­szerelés érdekében maximális erőfeszítéseket tesz . STOCKHOLM A svéd kormány hétfőn hi­vatalos nyilatkozatban jelen­tette ki, a szövet javaslatot kísér­letnek tekinti arra, hogy felhívja a világ közvéle­ményének figyelmét a kü­szöbön álló genfi leszere­lési tárgyalások fontossá­gára. Ilyen körülmények között _ hangoztatja a nyilatkozat _ a svéd kormány — ter­mészetszerűleg pozitív szel­lemben ítéli meg a javasla­tot s reméli, hogy a kormány- tők részvétele elősegíti az értekezlet értékes alapjainak lerakását”. € J DELHI Bár az indiai kormány hi- va'rlo-cn még nem foglalt ál­lást, kormánykörökben ^ han­goztatják, hogy Cj-Delhi örömmel üdvözli Hruscsov javaslatát. Az AP amerikai hírügynök­ség tudósítója ezzel kapcso­latban rámutat, hogy a semle­ges országok általában helyes­léssel fogadták a szovjet kez­deményezést. GENF A 18 ország kormányfőinek március közepére javasolt ér­tekezletéhez az összes techni­kai feltételek biztosítva van­nak Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában — jelentette ki az ADN tudósítójának az ENSZ európai irodájának szóvivője. ★ Macmillan angol miniszter- elnök kedden délelőtt kormá­nyának vezetőivel megvitatta Hruscsov szovjet miniszterel­nöknek azt a javaslatát, hogy a Genfben március 14-én megnyíló leszerelési értekez­let legfelső szinten folytassa tanácskozásait. Mint a Reuter tudósítója hangoztatta, brit kormánykörökben nem hajlandók nyilatkoz­ni arról, hogy milyen vá­laszt ad Macmillan a szov­jet javaslatra. Mértékadó körökben rámutat­nak azonban, az angol—ameri­kai álláspont nyilvánvalóan az, hogy a nyugatnak udva­riasan bár, de el kell utasíta­nia Hruscsov javaslatát, ugyanakkor azonban nyitva kell hagyni az ajtót egy ké­sőbb — esetleg a tavasz vége felé — tartandó legnagyobb fokú értekezlet előtt. Az AP tudósítójának érte­sülései szerint Kennedy előreláthatólag néhány napon belül vála­szol Hruscsov javaslatára. Tájékozott körökben úgy tudják, hogy a válasz udva­rias, de határozott hangon le­szögezi azt az amerikai állás­pontot, amely szerint kor­mányfői értekezletre csak ak­kor van szükség, ha a kor­mányfők feladata jóváhagyni, egy alacsonyabb szintű érte­kezlet eredményét, illetve megpróbálni elsimítani a még fennmaradt nézeteltéréseket. Fanfani megkezdte kormányalakítási tárgyalásait Fanfani kijelölt olasz mi­niszterelnök hétfőn megkezd­te kormányalakítási tár­gyalásait. Fanfani részt vett a kereszténydemokrata párt országos tanácsának ülésén, majd külön fogadta Morot, a párt főtitkárát, valamint a kereszténydemokrata képvise­lők, illetve szenátorok parla­menti csoportjainak elnökeit. Pusztító erejű szélvihar tombolt az NDK és az NSZK területén Hétfőn este és éjszaka a két német állam térségében tombolt az orkán. Drezdában a szél sebessége elérte a 115 kilométert. Altenmarkt egyik újságárus kioszkját a szél va­lósággal elsodorta. Az erfurti orvostudományi akadémia ud­varán egy fa halálra sújtott egy 61 éves embert. Greif- swaid-ban az ítéletidő alatt kényszerű áramszünet volt. Schwerinben megrongálódtak a háztetők, a schwerini dóm tornyának tetejét is felszakí­totta a szél. Különösen veszélyes ará­nyokat öltött a fergeteg az Északi-tenger térségében. A hajóforgalom úgyszólván tel­jesen megbénult. Míg a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kikötőiben a vízállás át­menetileg 50—70 centiméter­rel alacsonyabb volt a normá­lisnál, addig például Hamburg kikötőjében a vízállás 1,60 méterrel volt magasabb a szo­kottnál. Az Északi-tengeren az orkán nyolc-tíz méter ma­gas hullámokat kavart. I Pusztító erejű szélvihar tombolt Berlinben is. A Ma­rienfelde Strassen egy gyöke­restől kicsavart fa angyonsúj- tott egy férfit. Nyugat-Berlin- ben 101 alkalommal riadóz­tatták a rendőrséget. A tűzol­tók úgyszólván szünet nélkül úton voltak. A kora éjszakai órákban Nyugat-Berlin terüle­tén az orkán miatt 118 közle­kedési baleset történt. Huszon­hat személy súlyosan megsé­rült. Kétszer két legyet egy csapásra Hogyan lehet ötmilliárd amerikai dollársegély és több százmillió dollárnak megfelelő egyéb külföldi se­gély birtokában nemzeti nyomort teremteni? Erre a fogas kérdésre a dél-koreai kormányok adhatnák meg a választ, ha ilyesmiről szólni egyáltalán szokásuk lenne. Mindenesetre tény, hogy a lakosság 10 százalékának nincs állandó munkahelye és csupán a városokban 2,7 millióra rúg a munkanélkü­liek száma. Az üzemek ter­melő kapacitását egyre ke­vésbé használják ki. Viszont az ország nemzeti jövedel­mének 15—20 százalékát ka­tonai célokra fordítja a kor­mány, amely hatszázezres nagy hadsereget tart állan­dóan fegyverben. Pák Csőn Hi tábornok ka­tonai kormánya az utóbbi hónapokban 15 politikai pár­tot és mozgalmat oszlatott fel, 238 társadalmi szerve­zetet tiltott be, feloszlatta a választott közigazgatási szer­veket és a parlamentet, új­ságok sokaságát szüntette meg és látványos kivégzése­ket rendezett. Uralmához ké­pest a nyugati lapok által is nem egyszer vén csirke­fogónak nevezett Li Szin Man rendszere szinte a de­mokrácia paradicsomának tűnhet. Nos, Pák Csőn Hi tábornok most elhatározta, hogy „segít” valamit a dél­koreai népen, hogy egyszer már dicsérjék is valamiért. A kormány behívott 3000 tartalékos tisztet és hozzálá­tott a „munkahadtestek” szervezéséhez. Négyszázezer katonaköteles korú férfit mozgósítanak, századokba, ezredekbe, hadosztályokba tömörítik, és a tisztek pa­rancsnoksága alatt útépítés­re, földmunkákra, erőművek és csatornák építésére ve­zénylik őket. Két legyet egy csapásra — hiszen úgyis nagy a munkanélküliség és úgyis szükség van az építke­zésekre. Hogy ezzel a kor­mány kiterjeszti katonai ter­ror-gépezetét? Hogy az így épített létesítmények rész­ben a katonai készülődése­ket, részben a dél-koreai nagytőkéseket szolgálják? Nos, ez a másik két „légy”, amelyet a kormány ezzel az egy csapással foghat. Minden jó elvégre nem lehet együtt, ha már fasiszta diktatúra van. lg. gy ) Nem szabad megengedni a Kuka-ellenes újabb agressziót AZ ENSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Újból megkezdődtek as előkészületek az amerikai űrkísérletre! Az AP és á Reuter jelenté­se szerint Cape Canaveralban ismét megkezdték az előké­születeket Gienn amerikai űr­hajósjelölt kilövésére. Mint ismeretes, Glenn űrutazását december közepe óta eddig hatszor halasztották el, s leg­utóbb a rakéta orrában töl­tött 5 órás várakozás után fúj­ták le a kísérletet. A tervek szerint megfelelő körülmények esetén a kilövésre ma kerül sor, azonban az Atlanti-óceá­non dühöngő viharok ismét kétségessé teszik a kísérletet. Cape Canaveralban ennek ellenére elrendelték a végső előkészületeket, abban a re­ményben, hogy az időjárás esetleg kedvezővé válhat. Ked­den megkezdik a rakéta üzemanyagának betöltését. Ugyancsak szerdára jelen­tették be Kennedy sajtóérte­kezletét is, amely — ha Glenn űrhajójának felbocsátására az eredetileg kitűzött időpontban kerül sor — időben egybe­esik a űrutazás befejező sza­kaszával. Az amerikai diplomácia újabb veresége — New York-i ENSZ-körökben így jellem­zik az amerikai küldöttségnek azt a próbálkozásét hogy a politikai bizottság ülésén meg­akadályozza az Egyesült Álla­mok ellen emelt kubai panasz megvitatását. Az Egyesült Államok kül­döttsége az ülésszak kezdetétől arra törekedett, hogy a köz­vélemény figyelmét elvonja a szigetország ellen kovácsolt újabb agresszív tervekről és azt követelte, hogy a politikai bizottság egyáltalán szóba se hozza a kubai panaszt. Amikor ez nem sikerült, az amerikai küldöttség rá­tért a küldöttek „megdol­gozására” és arra igyekezett őket bírni, ne vegyenek részt a vitában és így hiúsítsák meg a kubai panaszról szóló határozat elfo­gadását. De kudarcot vallott az a kí­sérlet is, hogy szájkosárral lássák el a latin-amerikai kül­dötteket. A kubai panasz meg­vitatása során a kubai, a szov­jet és a szocialista országok küldöttein kívül felszólalt Bra­zília és Chile képviselője is, akik világosan kijelentették, hogy országaik ellenzik a Ku­bai Köztársaság belügyei- be való beavatkozást. Hétfőn egyébként New Yorkban közölték, hogy a fel­szólalók listája további 30 or­szág küldöttével bővült, köz­tük az Egyesült Arab Köztárr saság, Indonézia. Ghana, Af­ganisztán és Ceylon képviselő­jével. A politika,- bizottság hétfői ülésén beszédet mondott Cso­banov bolgár küldött, aki visz- szautasította az Egyesült Ál­lamok képviselőjének azt az állítását, hogy Washington — úgymond — semmiféle agresz- szív szándékot sem latolgat Kubával szembein. Az Egyesült Államok — hangsúlyozta — már egy­szer agressziót követett cl Kuba ellen, és most láza­san készülődik egy újabb provokációra. Éppen ezért az Egyesült Álla­mok és több latin-amerikai or­szág területén amerikai pénz­zel és amerikai oktatóikkal zsoldosok banditáit képezik ki. Az ENSZ-nek — mutatott rá a szónok — nem szabad tűr­nie, hogy ismét megsértsék alapokmányát. (MTI) MÉSZÁROS OTTOi MEDITÁCIÓ A vekker csak egyet csör- rent, rögtön csendre parancsolta. Rossz éj­szakája volt. Nehezen tudott elaludni, kétszer is felriadt. Sóhajtott egyet, felült, lába megszokott mozdulattal ta­lált bele a papucsba. Kiment. Margit már motozott a szo­bájában, a gyerekeknél még csend volt. Elvette az újsá­got a telefonasztalkáról, s visszament a szobájába. Rá­gyújtott, kiterítette maga elé a lapot. A nagy, hathasábos cím a kongresszus megkezdé­sét jelentette. Sokat beszélgettek a kong­resszus előtt. Vajon miről beszélnek majd ott? Amikor a Moszkvába utazó küldöttsé­get búcsúztatták, akkor is erről beszélt mindenki. Bár­dos, aki a központban dol­gozik, milyen lelkesen ma­gyarázott: hat év telt csak el a huszadik kongresszus óta, de a hat esztendő ötvennel is felér. Tényleg, csak hat esztendő. És hová jutott' ő hat esz­tendő alatt? Nem felfelé, ha­nem le. ötvennyolc elején, amikor leváltották, nem kön- torfalaztak, megmondták: nem szakított rossz módszereivel, „ma már” nem lehet ilyen módon dolgozni. Mi az, hogy ma már? Mert kemény volt, nem tűrt visszabeszélést? Vagy az volt a baj, azok nevezték ki, akik aztán meghűlitek? Mi kö­ze volt neki a személyi kul­tuszhoz? Mégis leváltották. Érezte, f? „A párt ezt figyelmeztetésnek szánja” — szó szerint ezt mondták. Mire figyelmeztetik? idegességtől összeszorul a gyomra. Hruscsov beszédét kezdte olvasni, sebesen szaladt tekintete a sorokon. Margit beköszönt, de csak bólintott neki. Olvasott. Ke­mény hang, bármiről beszél. Magabiztos. Milyen nyíltan beszél a belső dolgokról is. De van-e értelme így kitereget­ni mindezt ország-világ előtt? Nem egyszerűbb, ha a vezetők elintézik egymás között? így kapva kapnak rajta azok, akik úgyis azt lesik, min lehetne csemegézni, hogyan lehetne ellenünk fordítani mindazt, amit hibaként tar­tunk számon. Vajon milyen lesz a kong­resszus hatása itthon? Sokfé­leként lehet értelmezni min­dent. Tényleg, csúnya dolgok történtek nálunk is a husza­dik kongresszus előtt. Dehát hibák is becsúszhatnak, a nagy korszakok nagy hibák­kal járhatnak együtt. Bárdos hogy felhörrent er­re, amikor ezt mondta neki. „Ez antimarxista nézet”. Bár­dos tanítja őt marxizmusra? Nem kezdő taknyos ő, negy­venöt ót^ a mozgalomban dol­gozik, összeszámolni is ne­hezen tudná, hány helyen volt, hányféle funkciót töltött be. Es akkor jön Bárdos, s ta­níthatja? Olvasta a beszédet, de szin­te bekezdésenként elakadt. Képtelen volt csak a be­szédre koncentrálni, mindun­talan a maga gondolatai tola­kodtak elő. Hazudna, ha azt áUíta­---------------na, hogy sok m inden nem jobban megy, mint azelőtt. De sok dologgal nem tudott egyetérteni. Az­zal a nagy szabadsággal, ame­lyet az emberek kaptak. Hogy úgy nyilatkozzanak, ahogyan akarnak. Ki szállt vele vitába azelőtt? Ha fel­szólalt a taggyűlésen, vagy a kollégium ülésén kifejtette a véleményét, mindenki egyet­értett vele. Most nem egyszer előfordul, hogy olyan embe­rek szállna^ vele vitába, akik­nek a nevét sem tudja, éppen csak az arcukat ismeri, any- nyit tud róluk, hogy azok is a beosztottjai. És vitatkoznak! Nem egyszer alulmaradt a vé­leményével. A vezetőnek te­kintély kell — vitákkal nem lehet azt kockára dobni. Pedig Hruscsov is erről be­szél. Bátor, kíméletlen vita­szellem. Lehet, hogy a Szov­jetunióban ez a helyes. Ott másoik az emberek. De nálunk vaion helyes-e eí? És célrave­zetőbb-e? Nem jobb. egysze­rűbb elrendelni a dolgokat? Nincs vita, ellenkezés, parancs van, s azt végre kell hajtani. Margit eléje tette a reggeli­jét. csak akkor vette észre, anvkor már k'Mé m°nt. A kávéiát kavargatta, félretolta a kiflit, érezte* képtelen egy falatot is lenyelni. Ideges. De miért ideges? Évek óta ideges, ez az igaz­ság. Mint az olyan ember, aki egy szál pallón megy át a fo­lyó fölött. Attól kezdve,/hogy leváltották, hogy kisebb be­osztásba került, elvesztette a biztonságát. Nem tudta, de sejtette, hogy a háta mögött szektásnak nevezik. Miért? Azért mert végrehajtotta---------az utasításokat? Ki s zegült azokkal szembe? És mit ért el vele, ha szembesze­gült? Az utasításokat ma is végre kell hajtani. Hogy vol­tak hibás utasítások? Voltak. De vajon neki kellett-e azon törnie a fejét? Ha kimondták valamit, annak úgy kellett lenni, ha tetszett az embernek, ha nem. Nem volt joga ah­hoz, hogy felülbírálja azokat az utasításokat. Egyáltalán: mihez volt joga? Megdöbbent. Hiszen pontosan azt gondol­ta, amit Hruscsov mond. A személyi kultusz, néhány sze­mély kezében korlátlan hata­lom, önállótlanság, a jog és a törvényesség sárbatiprása... Mégis: voltak hibák. De csak hibák voltak? Igaz, sen­ki nem mondja, hogy csak hi­bák voltak. Akkor meg mit hadakozik? Tulajdonként) most békén hagyták. Ha dol­gozik, ha nem csinál va’ami nagy baklövést, akkor évtize­dekig békén lehet. De vajon most békén hagy­ják-e? Hátha fellelkesülnek néhányan a kongresszuson el­bán gzottaktól és elkezd'k pisz­kálni. Firtatni, vajon mit gon­dol. milvenpie a módt-z^rek változott-e a munkastílusa, s így tovább. ítélkezni könnyű Utó­--------------- lag okosnak l enni Könnyű szemére hány­ni, hogy ő is elkövetett hibá­kat, hogy része volt a törvény­telenségekben. De vajon a he­lyében mit csináltak volna azok, akik ma ezt szemére hányják? Mentegetem magam? Miért mentegetem magam? Úgy ha­talmába kerítette ez a gondo­lat, hogy pillanatig csak ezt hajtogatta csökönyösen és ér­telmetlenül. Megitta a kávét, s újraolvas­ta a személyi kultusz részt. A párt nem engedi, hogy még- egyszer visszatérjen ... Igen* de már elmúlt, megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni. Akikor pedig mi értel­me felhánytorgatni a dolgokat, ország-világ előtt kiteregetni? Hogy. a nyugati lapok erről cikkezzenek? Hiba volt, rend­ben van, másként kell csinál­ni a jövőben, s ezzel kész Mit sesit a dolgon az, hogy most mindent kimondanak? Ez a kemény, kérlelhetetlen hang. Tanulságnak? De hiszen a hu­szadik kongresszus már elég tanulság volt! Azóta sok min­den másként történt. Sok olyan is történt, amivel nem tudott egyetérteni — a túlzott szabad bírálaton kívül is. A túlzott leereszkedéssel. Amikor ott volt például az egyik üzem ünnepségén, a mi­niszter együtt énekelt az otta­niakkal. Hogyan szabad egy vezetőnek így megfeledkeznie magáról? Egy vezfetőre mindig tekintsenek fel. Szinte elérhe­tetlen legyen. Hruscsov éppen ezt támadja. Vajon helyesi-e ennyire köz­vetlennek lenni? Igaz. a mi­niszter miniszter marad akkor

Next

/
Thumbnails
Contents