Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1962. JANUÁR 13, SZOMBAT Több talapunkat, ugyanakkora területen A PEST MEGYEI GÉPÁLLOMÁSOK VEZETŐINEK TANÁCSKOZÁSA Á korszerű gazdálkodásért A távlati öntözési terv szerint 1980-ig 27 900 katasztráiis hcldon folytatnak öntözéses gazdálkodást a dabasi járás területén hogy gépcsoportonként egy, összesen tehát 243 gépkezelő szükséges. Kétműszakos üze­melést figyelembe véve 972 ön­töző szakmunkás, továbbá 24 öntözési agronómus és 17 mo­tor meg szivattyúszerelő is kell. Ezeknek a kiképzését nagyjából a járáson belül kí­vánják megoldani, csupán negyvenegy irányító szakem­bert, illetve szerelőt kell ma­gasabb fokú kiképzésben ré­szesíteni. Az öntözőgépek kezelősze­mélyzete számára a járás már ez idén öntözési tanfolyamot indít, amelyet évenként megis­métel és minden tanfo­lyamra a szükséges arány­ban vesznek fel hallga­tókat. A szarvasi kétéves öntözési szakiskolába már kiküldöttek egy vezető jelöltet, másik pe­dig részvett a Földművelés- ügyi Minisztérium felsőfokú továbbképző tanfolyamán. Az öntözésben közvetlenül résztvevők anyagi érdekeltsé­gének biztosítása érdekében ösztönző bérezési rendszert vezetnek be. A járási tanács végrehajtó bizottsága a távlati tervet el­fogadta és kimondotta, hogy évente bemutatókat szervez az öntözést folytató termelőszö­vetkezetek részére, hogy a leg­jobb öntözési módszereket megismerhessék. Sz. E. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki A Szovjetunió a béke érdekében egészséges kapcsolatok megteremtését javasolja a Német Szövetségi Köztársaságnak Ferencet — pekingi nagykö­veti megbízatásának válto­zatlanul hagyásával — fel­mentette a Magyar Népköztár­saság képviselete alól a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban; Gogolyák Gusztávot rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a hanoi nagykövetség vezetésével. Az Elnöki Tanács Gyémánt Andrást rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszterré nevezte ki. Az Elnöki Tanács az 1957. évi 5. törvény alapján honosí­tási, visszahonosítási és a ma­gyar állampolgársági kötelék­ből való elbocsátási ügyekben hozott határozatot, maid egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Péntek délelőtt fél 9 órai kezdette] a MEDOSZ székhá­zában tartották meg első idei tanácskozásukat a Pest megyei gépállomások vezetői. Az ér­tekezleten a gépállomások igazgatói, párt-, szakszervezeti és KISZ-titkárai vettek részt. A múlt évi eredmények érté­kelése után az idei feladato­kat és munkaverseny-szer- vezés problémáit vitatták meg. Az. értekezlet előadója, Légrádi László elvtárs, a me­gyei igazgatóság vezetője volt. Légrádi elvtárs bevezetőül el­mondotta, hogy tavaly a Pest megyei gép­állomások 106 százalékra teljesítették éves termelési tervüket. Az éves terv túlteljesítése azt bizonyítja, hogy a gépállomá­sok alapjában véve derekasan dolgoztak, s ezért a megyei pártbizottság többszöri dícsé­retét érdemelték ki. Ha azon­ban részleteiben vizsgáljuk a tavalyi eredményeket, akkor kitűnik, hogy sok tekintetben kell még javítani a gépállomá­si munkát. így többek között a megye tizenöt gépállomása közül hét gépállomás nem tel­jesítette az éves tervét. Ezek közé a gépállomások közé tar­tozik a bugyi, a gödöllői, nagykőrösi, szentendrei, vác- hartyáni és a vámosmilzolai gépállomás. Ezek a gépállomások mindössze 90—95 százalé­kát végezték el a tavalyi tervfeladatnak. Különösen a Gödöllői Gépál­lomás elmaradása szembetűnő, mert ezen a gépállomáson j minden feltétel adva volt, nemcsak a terv teljesítésére, hanem túlteljesítésére is. Légrádi elvtárs ezután az idei gazdasági feladatokat is­mertette. A többi között el­mondotta, hogy mintegy 86 ezer hold mélyszántás maradt még hátra tavalyról, amelyet a tavasz beálltáig el kell végezni. Igaz, hogy ez je­lentősen kisebb terület, mint amennyivel tavaly kellett megküzdeni, de ugyanolyan erőfeszítést követel meg a teljesítése, mint a tavalyi na­gyobb területé, mert annál lé­nyegesen rövidebb idő alatt kell felszántani. Az idei fel­adatok nagyságára jellemző, hogy míg tavaly 1 478 000 nor­málhold volt a megye gépál­lomásainak terve, addig az idén 1 530 000 normálholdat kell megmunkálniuk. Az idei mezőgazdasági tar-, meiés fejlesztése érdekében a gépállomásoknak arra kell tö­rekedniük, hogy a tavalyinál jelentősen több normálholdnyi talajmunkát végezzenek el ugyanakkora területen. A több és jobb munka érdeké­ben . meg kell gyorsítani és ha­táridő előtt befejezni a téli gépjavítási tervet. Annál is inkább erre kell tö­rekedni, mert a gépállomási gépekkel egyidejűleg a terme­lőszövetkezetek erő- és mun­kagépeit is ki kell javítani. Ebben a munkában irányadó elv, hogy elsősorban a tó­gépeket kell kijavítaniok a gépállomásoknak. Légrádi elvtárs ezután a gépállomáson végzett politikai munka fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a gépállo­mási párttitkárok önzetlen és áldozatkész segítséget nyújta­nak a szakmai vezetőknek, csaknem ugyanilyen jól dol­goznak az üzemi bizottságok is, bár azok munkájában sok még a hiányosság. Az üzemi KISZ-szervezetek munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lehető legtöbb támo­gatást kell nyújtani a külön­böző KlSZ-mozgalmakhoz és rendezvényekhez. A gépállo­mások vezetői bátran támasz­kodjanak a KISZ-re, és tűz- zeftek lelkesítő feladatokat a fiatalok elé. A munkaverseny szervezé­sével kapcsolatban elmon­dotta, hogy a legbeváltabb módszer a gépállomások közötti pá­ros verseny. A tavalyi kiváló eredménye­ket is ennek köszönhették. A Pest megyei Gépállomások Igazgatósága a megtisztelő második helyet szerezte meg az ország megyei igazgatósá­gainak versenyében. A nyáron még jobb volt áz eredmény, mert akkor az első helyet sze­rezték meg az országos ver­senyben a Pest megyei gép­állomások. Ebben az idényben Pest megyéből került Id az ország legjobb gépállomása is, a Ceglédi Gépállomás. Ősszel viszont a Kiskunlackázi Gép­állomás lett az ország legjobb gépállomása, s Losoncét László, a Budapesti Gépállomás trak­torosa lett az ország legjobb traktorosa. Az idén. is tehát arra kell törekedni, hogy a tavalyi jó tapasztalatokat hasznosítva, állandóan élen­Péntek reggel az EDOSZ székházában ült össze a Szak- szervezetek Országos Taná­csának 12. teljes ülése, ame­lyen megjelent Gáspár Sán­dor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá- nak póttagja, Sándor József, a Központi Bizottság tagja, Kisházi Ödön munkaügyi, Ko­vács Imre élelmezésügyi és Tausz János belkereskedelmi miniszter, valamint Brutyó János főtitkár vezetésével a SZOT titkársága. A teljes ülést Somogyi Mik­lós. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Beszá­molt az utolsó kongresszus óta eltelt idő nemzetközi és belpo­litikai eseményeiről és vá­zolta a szakszervezetek elmúlt évi munkáját, valamint idei feladatait. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára számolt be a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusáról és a ma­gyar szakszervezetek nem­zetközi tevékenységéről. A beszámoló feletti vitát Brutyó János főtitkár válasza zárta le. A teljes ülés egy­hangúlag elfogadta Brutyó János beszámolóját és az elő­terjesztett határozati javas­latot. Ezt követően a teljes ülés áttért a napirend második pontjának tárgyalására. Varga György, a SZOT tit­kára számolt be az 1952. évi népgazdasági terv végrehaj­tását segítő szocialista munka­verseny szervezésében a szak- szervezetekre háruló felada­tokról. A vita után a teljes ülés egyhangúlag elfogadta a be­számolót és az előterjesztett felhívást. járjanak a Pest megyei gép­állomások. Légrádi elvtárs előadása után. sokan jelentkeztek hoz­zászólásra. Különösen a gép- állomási párttitikároik akti­vitása volt dicséretre méltó, akik számos problémára hív­ták fel a figyelmet. Pénzes János elvtárs, a megyei pérbizotteág mező- gazdasági osztályának mun­katársa is felszólalt, s a traktorosok megbecsüléséről beszélt bevezetőül. Elmon­dotta Pénzes elvtárs, hogy a nagyobb tervfeladatok végrehajtása azon áll vagy bukik, hogyan be­csülik meg a génállamá- si traktorosokat. A nagyobb feladatok illuszt­rálására elmondotta a többi között, hogy míg 1951-ben 10 300 vagon gabonát ter­mesztettünk a megyében, ad. dig 1965-ben 11 900 vagont vár tölünk az ország, tízezer holddal kisebb területről. Az egésznapos értekezle­ten még számos kérdésről tárgyaltak a gépállomások vezetői. Az igazgatók, párt­titkárok, szb- és KISZ-tit- kárcik azzal az elhatározás­sal indultak haza, hogy tel­jes. erővel az idei tervek tel­jesítésére mozgósítják a gép­állomási dolgozókat Elfogad­ták a Ceglédi Gépállo-más párosvers eny-jnvaS'1 a tát, ame­lyet vasárnapi számunkban ismertetünk. («. i.) A Szakszervezetek Országos Tanácsának 12. teljes ülése szervezeti kérdések tárgyalá­sával a késő délutáni órák­ban ért véget. Tárcsázom a számot: egy- száznyolcvanhét-nyolcszázhar- minc... Kimegy a csengetés- búg... búg... búg... búg... Semmi. Nem jelentkezik. Megpróbálom a másik vona­lon is. Egyszáznyolcvan-ki- lenchetven... Búg... búg... búg- ismét semmi. Hát ez hogy le­het? Ilyenkor, délután kettő és három között, a hivatalos idő kellős közepén? Most ne lennének ott? Lehetetlen! Most már két telefonon hí­vom mind a két számot. Per­cenként, percekig. Tízperce­kig. Kár a gőzért. Sehol semmi. Képtelenség. Hogy létezhet, hogy ez a szám, egy ilyen fontos közhivatal száma nem jelentkezik? Ezután — az asztalra tett két kagylóval — harminc percig csengetek, csengetek. Végre valahára jelentkezik egy női hang. — Pest megyei Tanács? — Igen. Mit kér? — Illő tisztelettel, a megyei lap szerkesztőségének nevé­Pénteken a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága napirenden szereplő egyéb fon­tos ügyek mellett megtárgyal­ta a járás területeinek távlati öntözésfejlesztési tervét, amit Bene István, a mezőgazdasági osztály vezetője terjesztett elő. A járás talaja tudvalevőleg sok helyütt homok vagy erő­sen homokos, szikes területek is akadnak benne, éghajlata pedig általában nem biztosít elegendő csapadékot, úgyhogy a többtermelés eléréséhez fel­tétlenül szükséges az öntözé­ses gazdálkodás. Ehhez a járás északnyugati részén, Alsónémedi, Sári és Bugyi községek térségében a sűrű öntözőcsatorna­rendszer biztosit lehetősé­get. Ilyen felszíni vízkészletek azonban a járás többi részén nincsenek, viszont Dabas, Uj- hartyán, Örkény és Pusztavacs által határolt területet kivéve, az öntözést a felszín alatti víz­vezető rétegekből cső kutakkal lehet megoldani. A járás me­zőgazdasági osztálya a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­sággal közösen nagyszabású húszéves távlati öntözési ter­vet dolgozott ki. Az öntözésre felhasználható felszíni vízkészletekből a Du­na—Tisza-csatorna két partja mentén Alsónémedi, Bugyi és Sári községek határában 2100 katasztráiis hold vonható be öntözésre. A XX. számú csa­tornarendszer, valamint a Du- navölgyi főcsatorna segítségé­vel Sári, Dabas, Bugyi és Gyón községek területén összesen 2500 katasztráiis hold, a XXX- ss csatorna révén Bugyi, Sári és kis részben Alsónémedi ha­tárában 950 kát. hold öntözhe­tő, 450 kát. hold pedig Öcsán, a tőzegtelep vízlciemelő művé­nek üzemeltetése esetén. Mint­egy ezer holdat egyéb felszíni vizekből, mindent összevéve ben, először egy kis felvilágo­sítást. Mi az oka annak, hogy az önök számát tíz-húsz per­cekig kell hívni? A válasz elképesztő: — Ez ki van zárva, Legfel­jebb tíz percig kell várni! — Arra nem gondol, kar­társnő, hogy valaki esetleg ut­cai fülkéből hívja önöket? S összesen egy darab tantusza van, vagy ha van nála több is, nem azért, hogy ki-, illetve bedobálja azokat? Válasz helyett néma csend zúg a vonal végéről. Aztán hirtelen ingerült kérdés kö­vetkezik: — Szóval kivel akar be­szélni? Mert nekem nincs időm itt diskurábii. Egyedül vagyok, nem érek rá. Lehet, hogy egyedül van, s tényleg ez a baj. Lehet, hogy más. De a mi tanácsunknál gondoskodni kellene arról, hogy az ügyfelekkel telefonon is jobb kapcsolatban legye­nek. (—iron) hétezer holdat öntözhetnek a járásban. A csatornák vízhozamának tervezett növelése azonban lehetővé teszi a csatornák­tól távolabbra fekvő terü­letek öntözését is, úgyhogy a felszíni vizekből ön­tözhető terület 1970-ig 14 ezer kát, hold lenne, míg felszín alatti vizekből további hat­ezerkétszáz hold lesz öntöz­hető. A távlati terv szerint 1970- ig 13 200, 1980-ig további 14 700, tehát húsz év alatt összesen 27 900 kát holdat vonnának be az öntözéses gazdálkodásba. Ez idő szerint 2100 kát. holdon folyik öntö­zéses gazdálkodás, ez év fo­lyamán 1900, az ötéves terv végéig további évi ezer hold­dal növelnék az öntözhető te­rületeket, majd a későbbi esz­tendőkben a többi terület be­vonására kerülne sor. 1970 ig kertészeti növények termelésére 2500 holdat, szán­tóföldi öntözéshez 10 600, lege­lő öntözéséhez pedig 800 hol­dat vonnak be. A mostani év­tizedben 45 960 000 forint be­ruházási költséget használná­nak fel az öntözéses gazdál­kodás fejlesztésére. Már 1970- toen a várható bruttó többlet-, jövedelem 11 500 000 forint lesz az öntözéses területeken. Felsorolja a távlati terv ön­tözéshez szükséges beszerzen­dő gépeket, s megállapítja, Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a magyar— csehszlovák polgári jogi, csa­ládjogi és büntetőügyekre vo­natkozó jogi kapcsolatok sza­bályozásáról szóló nemzetkö­zi szerződést, valamint a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Ghánái Köztársaság kormánya között kötött légi­közlekedési egyezményt. Az Elnöki Tanács elfogadta az előterjesztést, amely szerint a Magyar Népköztársaság csatlakozik a külföldi válasz­tott bírósági ítéletek elismeré­se és végrehajtása tárgyában New Yorkban 1958. június 10- én elfogadott egyezményhez. Az Elnöki Tanács. Martin A Neues Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt központi lapja és az ADN-hír- ügynpksé.g nyilvánosságra hoz- j ta azt az emlékiratot, amelyet a Szovjetunió külügyminisz- i tóriumában december 27-én j adtak át Kroll nyugatnémet i A francia ellenállási szer­vezetek bizottsága, amelyben 47 szervezet képviselői foglal­nak helyet, határozatban kö­veteli Lammerding volt SS-tá- bornok, felelősségre vonását. Lammerding 1944 tavaszán a franciaországi Tulle-ben 99 francia hazafit végeztetett ki nagykövetnek és amely a Német Szövetségi Köztársa­ság s a Szovjetunió közötti kapcsolatokról szól. Az em­lékirat a béke érdekében egészséges ' kapcsolat megte­remtését javasolja a Német és ő adott utasítást az ora- tíouri vérengzésekre is. A bor- deaux-i katonai bíróság 1951- ben — távoJlétében — halálra ítélte Lammerdinget. A volt SS-tábcrook jelenleg a nyú- gat-nématországi Düsseldorf­ban nyugodtan él, egy nagy vállalat igazgatója. A Siökszervezetl Világszövetség V. kongresszusáról és szakszervezeteiá idei feladatairól tárgyalt a SZOT 12. teljes ülése amelyből nem tudtuk meg azt, amit szerettünk volna Szövetségi Köztársaságnak. Lammerding SS-íábornok kiadását követelik a francia ellenállók

Next

/
Thumbnails
Contents