Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

A MAP • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA e VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1962. JANUÁR 9. KEDD IZGALMAS MÉRKŐZÉS Fontos feladatok várnak 1962-ben valamennyi váci üzemünkre A múlt év eredményeinek felmérése után vegyük szám­ba idei feladatainkat. Az 1962-es évben az eddigi gaz­daságpolitikai irányvonalat kell még alaposabban tovább fejleszteni. A fő kérdés to­vábbra is a termelékenység emelése marad. Mindent ezen a gyújtóponton keresztül Kell vizsgálnunk és ennek kell alárendelni az összes többi gazdasági problémákat. 1962-ben el kell érni, hogy gépállományunk tökélete­sítése érdekében minden egyes felújításra kerülő gépet egyben modernizál­junk is és a lehető leg­korszerűbb színvonalra hozzunk. Ahol mód van rá, a régi gé­peket automatikusan ada­goló, mérő- és leszedő beren­dezésekkel kell ellátni (pél­dául a Híradástechnika prés­gépeinek leszedő szerkezete). Mechanizálni, illetve automa­tizálni kell, az anyagmozga­tást, kiválasztva a legegysze­rűbb és legrövidebb utat az anyagok és félkésztermékek számára. Jó példa erre a DCM-ben a légsurran tó alkalma­zása, az Egyesült Izzó konvejor-rendszere és a Híradástechnikában alkal­mazott görgős csúzdák. Ebben az évben egyes helye­ken ót kell térnünk a szalag­szerű gyártás megvalósítására ott, ahol eat a műszaki fel­tételek kialakítása lehetővé teszi (Könnyűipari öntödében selyemszövő gépek gyártása). Rendkívül nagy gondot kell fordítanunk a minőség továb­bi javítására, különösen ott, ahol e területen az utóbbi időben problémák jelentkez­tek (Váci Kötöttárugyár). Tovább kell folytatni azt a harcot, amely a selejt- csökkentésért indult és az utóbbi időben nagyon szép eredményeket ho­zott; akár az Egyesült Izzó képcsö­veiről, akár a híradástechni­kai ferritekről van szó. Az 1962-es év a műszaki fejlesztés területén meginduló minőségi változás, a termelé­kenység műszáki eszközökkel történő gyors emelésének éve kell hogy legyen. Az 1962-es év a békés építés, a gazdasági alkotó munka időszaka és ez­zel egyidejűleg a tömegek műveltségi színvonala emelé­sének időszaka kell hogy le­gyen. Javítani kell minden terü­leten az emberekkel való fog­lalkozás formáit. Fokozni kell az emberekről való gondos­kodást. Többet kell törődni Kik nyertek lottószelvényt? Szilveszteri rejtvénysétánk jól sikerült: 472 olvasónk küld­te be megfejtések s .valamennyien felfedezték az ..elírások” nagy részef. Ha rom-három lottószelvényt nyert: özv. Jelenjfy Sándorné (Vác, Mártírok útja 50.), Bíró Károlyné (Vác, Marx tér 6.) és Szarka István (Vác, Széchenyi u. 28. I. emelet) Megfejtésül közöljük Szarka István levelét: „A posta villanyóráján nem látható a pontos idő, mert az ritkán jár. A 10-es népbolt önkiszolgáló üzlet, ott nem kell ki­méretni a cukrot. A Kúria elől nem indul Balassagyarmat fe­lé autóbusz. A tanácsháza második emeletéről nem szűrődhet fény, mert az épület egyemeletes. A Bartók Béla utcában (a főtérről) lefelé kell menni. Ezen az utcán nem érjük el a Kő­kapu-vendéglőt. A révészek a kompot nem kötik ki sötéte­déskor, csak a motorost. A hajó csak felfelé úszhat Váctól Verőce irányába. Szemben nem a Börzsönyi-hegyek elmosó­dott körvonalait látjuk, hanem a Pilisi-hegveket.” A nyertesek postán kapják meg a szelvényeket. Jó tippe- lést kívánunk mindhármuknak: pénteken ötös találatot s a tárgysorsjáték húzásánál minimum egy Wartburg-gépkocsit! TÉLI SÁTORTÁBOR Egy nyolctagú gimnazista cso­port — dacolva hóval és ' §f faggyal — a téli szünet ide­jén sátortábort vert a Hideg­hegyen. Öt napig tartott a ja­nuári kirándulás. Ketten alud­tak (hálózsákban) egy-egy sá­torban s teljes önellátásra rendezkedtek be. Bejárták a környező hegyeket, völgyeket. Náthásán, köhögve egy sem tért haza ....W<X” í ■ lí? áw. I 1/ I I Ili 'hr' ' '’ ' - :'v. ’ : • O: szakmai tudásuk, áltaános és politikai műveltségük eme­lésével. Fokozatosan be kell vonni az embereket az üzem, a gyár. a város életének irányításába; támaszkodni véleményükre és aktivitá­sukra. Fel kell használni a párttagok forradalmi élgárdája mellett a tömegszervezetek átfogó erejét; a tömegmozgalmak (újítómozgalom, munkaver­seny, szocialista brigád-moz­galom) hatalmas, kimeríthe­tetlen erőforrásait. Kívánjuk, hogy áz 1962-es esztendő mindenkinek , hozza meg a békés alkotó munká­ban azokat a sikereket, ame­lyek egyben egész társadal­munk szép és nagy ügyét is előbbre viszik. Krascsenics István, a városi pártbizottság osztályvezetője DR. BECKEB JENŐ JUBILEUMA Dr. Becker Jenő, a váci ren­delőintézet szakorvosa negy­ven esztendővel ezelőtt kapta meg orvosi diplomáját. Négy évtizede gyógyítja a betege­ket. Mint a szemészet vezető­jét, hetenként nagyszámú he­lyi és környékbeli páciens ke­resi fel rendelőjében. A kór­ház igazgatójának előterjesz­tésére a városi tanács végre­hajtó bizottsága most jubi­leumi jutalmat szavazott meg dr. Becker Jenőnek. Mi jókí­vánságainkkal csatlakozunk az ünnepléshez: még sok eszten­dőn keresztül folytassa ne­mes, emberbaráti hivatását. Mm­iáL.á (Foto: Cserny) Ingyenes üdülés, rendkívüli segélyek A csővári tsz-tagok példája A Járási tanács VII köszöneté A Váci Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága a Váci Napló útján mond köszönetét az új év alkalmával címére érkezett üdvözletekért és jó­kívánságokért. Terven felül: 18000 darab képcső A múlt év júniusában kapta a feladatot a váci TV-képcső- üzem kollektívája, hogy ter­ven felül 18 000 darab kép­csövet gyártson le 1961 vé­géig. A feladat akkor túl ne­héznek látszott. J A képcsőre azonban szükség volt, mert e nélkül sem az Orion-, sem a Va­dásztöltény gyár nem tudta volna teljesíteni export­tervét. A váci kollektíva vállalta a munkát. Első lépésként mű­szaki értekezleten beszélték meg a tennivalókat. A szi­vattyú kályháinak és egyéb berendezéseinek konstrukciós változtatásával lehetővé tet­ték, hogy a termelékenység 14 százalékkal emelkedjék. Nemcsak ez segítette a munkát. Beindították az „500-as mozgalmat”, ami azt jelentette, hogy na­ponként félezer jó képcsövet kell legyártaniok. Rövid idő alatt elavult ez a jelszó és helyébe a 700-as mozgalom jelszava lépett. A harmadik feladat a se­lejt minimálisra való csök­kentése volt. Az eredmény: fokozatosan kevesebb lett a hibás gyártmány és így már november 15-én jelenthették — a jól végzett munka tudatában —, hogy vállalásukat teljesítették. Az év utolsó heteiben terven felül legyártottak még 2100 darab képcsövet. Ezzel lehetővé tették, hogy rövidesen újabb családok szá­zai élvezhessék a televíziós adásokat. Járásunkban Csőváron ala­■ kult meg elsőnek a tsz-tagok ■ biztosítási és önsegélyező cso- I portja A megalakulás óta j már négyen vettek részt in- ] gyefies üdültetésben a Bala- j ton mellett, ketten pedig Ba- 1 laton körüli utazáson. Tizen­három tsz-tag kapott rend­: kívüli segélyt. ' j Turmely Mihályné és Papp ! Jánosné, akik elsőnek lép­tek be a tsz-ben megalakult ! biztosítási és önsegélyező cso­portba, nyáron részt vettek balatoni üdülésen. — Életem legszebb napjait tölöttem BalatonleUén, a Ha­zafias Népfront gyönyörű üdülőjében — meséli Tur- melyné. — Jó munkánkért küldött oda a csoport, még­pedig teljesen ingyenesen. Nagyszerű voilit az ellátás, meseszép a magyar tenger: ezt a felszabadulás előtt csak a gazdagok élvezhették. — Balatonfüreden — szói közbe Pappné — németek fényképeztek bennünket nép­viseletben. Eddig csak az iskolában tanultam a Balaton­ról, most közelről is meg­ismertem. Szinte szokatlan volt, hogy a dolgos hétköz­napok után itt csak pihenni és szórakozni kellett. Úgy tu­dom, hogy az önsegélyező cso­port a közeljövőben Moszk­vába és az NDK-ba is 'lehe­tővé teszi az utazást. Mon­danom sem kell, mennyire szeretnék azon is részt ven­ni. Nagyon megérte a tíz fo­rint tagsági díj, amit havonta fizetünk. Az üdüléseken kí­vül rendes és rendkívüli se­gélyre is jogosultak vagyunk, amelyet visszatéríteni sem kell. A rendes segély ösz- szege 850-től 7000' forintig I terjed. — Én is örültem, hogy uta­zott a feleségem — szól köz­be Papp János, a férj. — Igaz, hogy kissé nehéz volt áz étkezésem, mert nem volt, aki főzzön, de valahogy csak megvoltam. Elmondhatom, hogy tőlünk most indul Hé­vízre Thraj Pál és hévízi Já­nos kéthetes ingyenes üdülés­re Csővárról. A rendkívüli segélyek is jól jöttek, mert az adott körülmények között sok probléma megoldását tet­ték lehetővé. Pusztai Ede Hanyag építkezés: beszakadt a tető Életet és testi épséget ve­szélyeztető bűntettel vádolva állt a Váci Járásbíróság előtt Kurucz József 33 éves kőmű­ves és Marsi Albert 39 éves építésvezető. Mindketten a 23-as Állami Építőipari Vállalat dolgozója­ként egy fóti építkezésen munkálkodtak. A födémépí­tésnél vasbetóngerendát he­lyeztek el. Az előregyártóit épületelem hibás, repedt volt. Marsi ennek tudatában volt, mégis utasítást adott a felhe­lyezésre. Kurucz Józsefnek szintén az volt a véleménye, hogy a vasbeton-gerenda be­építhető. A baleset akkor követke­zett be, amikor kavicslapokat helyeztek el a tetőröszen. A gerenda megroppant, kettétört és rázuhant a földszinten dol­gozó Lénárd Józsefre, aki bo­katörést és koponyacsont-re- pedést szenvedett. A Váci Járásbíróság a ta­núk kihallgatása után megál­lapította, hogy a balesetet a vádlottak hanyagsága idézte elő. Ezért Kurucz Józsefet 4 hónapi, Marsi Albertet 3 hó­napi elzárásra ítélte. Az el­ítéltek enyhítésért fellebbez­tek LELTAR-HET Újév után nem fogy a pénz; Nincs szeg, rádió, nincs zselé. Csukott ajtók, sötét roll ók, Leltároznak mindenfelé. Egy boltvezetőt keresek. Lakóháza üres, árva. Szomszédja világosít fel: „Leltár miatt ő is zárva!” (— ő) „SIKAMLÓS" TÉMA A fagyos napok beálltával síkossá és csúszóssá váltak a járdák, különösen azokon a helyeken, ahová nem jut kellő mennyiségű szóróanyag, vagy ahol a gyerekek korcsolya­vagy ródlipályának használ­ják az úttestet. Sok ilyen veszélyezteti vá­rosunkban a járókelők testi épségét. Ezért nem ártana, ha a szülők — mint a legilleté­kesebbek — felfigyelnének erre és egy kicsit jobban szemmel tartanák, hogy gyer­mekeik hol korcsolyáznak vagy hol ródliznak. Higgyék el, ez nemcsak hatósági fel­adat, hanem elsősorban az ő kötelességük. Ami pedig a járdák felhin- I tűsét illeti; ne sajnáljuk a I szóróanyagot, van bőven. Ez j nem ütközik anyagtakarékos­ságba. Sőt! Az ilyen „pazar­lás” igen kívánatos a lakosság testi épségének megóvása szempontjából. A GYÁRAKBAN és üze­mekben megdicsérik azokat a dolgozókait, akik túlteljesí­tik a tervüket, és a legmaga­sabb százalékot érik el a ter­melésben. Külön jutalmat is kapnak, ak újságok beszá­molnak példamutató munká­jukról, leközlik a fényképüket is. A váci mentők munkájáról egész éven át keveset olva­sunk, azaz gyakran, de csak a baleseti rovatban, többnyi­re egy mondatban, ilyesféle­képpen: „A mentők X. Y.-t kórházba szállították.” Pedig, ha az ő munkáju­kat értékeljük, ott is van­nak. akik megérdemelnék, hogy példaként álljanak dol­gozó társaik előtt;. Igaz, hogy ők nem előre kidolgozott munkaterv alap­ján dolgoznak, és náluk a cél sem az, hogy az előző évi eredményt növeljék, hanem az, hogy csökkentsék, mégis túlteljesítés mutatkozik az éwégi statisztikánál. Ez a terv és túlteljesítés nem a magasabb prémium, vagy jutalék elérésének a remé­nyében történik, hanem a hir­telen megbetegedések és bal­esetek által adódik, amit Tízéves a váci mentőállomás gyakran a mi elővigyázatlan­ságunk okoz. Ilyenkor ma már csak egy telefonhívás, és sokszor hihetetlenül rövid időn belül megáll a fehér mentőautó, s pár perccel ké­sőbb máris száguld tovább. Mi pedig megkönnyebbülten sóhajtunk fel, betegünket biz­tos kezekben tudva, ahol már nem érheti baj. A beteggel á rendeltetési helyre való jutás azonban nem minden esetben olyan egyszerű, mint azt gondoljuk. AZ IDŐ viszontagságai, rossz utak, és sok más közlekedé­si jármű nehezíti azt. Nem­csak fokozott tudást és ügyes­séget kíván a vezetőktől, ha­nem kétszeres felelősség és elővigyázatosság is hárul rá­juk. Sokszor csodálatos az a reflex, amivel adott esetben rendelkeznek. Hogy a legjobb vezetők, annak bizonyítéka az is. hogy a legritkább eset­ben lehet csak hallani a men­tőautóval előforduló karam­bolról. A váci mentőszolgálat tiz évvél ezelőtt kezdte meg a működését, egy eléggé rossz állapotban levő kocsival, amely többször volt javítás' alatt, mint üzemben. Jelenleg négy kocsijuk van. Kettő üzemel munkanapokon, vagyis nap­pal, egy éjszaka és ünnep­napokon, egy pedig tartalék­ban van, arra az időre, ha va­lamelyik elromlana. Váchoz azonban nagy terület, több mint száz község tartozik. Ke­vés a három üzemben levő kocsi, főleg az éjszakai idő­szakra és az ünnepnapokra beállított egy kocsi. Leg­alább még egyre lenne szük­ség. Ha messzebbre történik a kihívás, például Börzsöny­be vagy Vámosmikolára, ak­kor órákat kell várnia a kö­vetkező betegnek. De az is előfordul, hogy útközben el­romlik a kocsi, és akkor reg­gelig autó nélkül van az állo­más. vagyis ott áll a tartalék a garázsban, csak éppen ember nincs rá, aki mehet­ne vele. Ilyen esetekben Pest­ről kell segítséget kérni. VANNAK elég gyakori ese­tek, amikor nem eléggé in­dokolt a mentők kihívása. A beteg hozzátartozói hamar megijednek egy múló kis rosszullétnél is, és ahelyett, hogy előbb orvoshoz fordul­nának, rögtön a mentőket hívják. Noha a mentők állás­pontja az, hogy inkább tíz esetben hiába menjenek, mint egyszer késve, nekünk azon­ban gondolnunk kell arra, hogy az ilyen, felesleges hívá­sok miatt egy embertársunk kórházba va'ó jutását késlel­tetjük. akadályozzuk. Sok esetben késlelteti a be­teg elszállítását az utcák ke­resésével eltöltött idő. 1 Az esetleges utcanév-változás esetén adjuk meg az utca régi nevét is. vagy amennyi­ben az lehetséges, úgy a fő­útvonalnál várjuk, mert ez­által is elősegítjük hogy be­tegünk mielőbb a kórházba kerüljön. A TÍZÉVES múlt. amelyre a váci mentőszolgálat visz- szatekint. nem volt köny- nyű. De minden nehézséget feledtet annak a több száz embernek a hálája, akik éle­tüket az ő áldozatkész mun­kájuknak köszönhetik. Vágvőlgyiné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents