Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP P E S T MEGY El B 1 Z O T T S ÁG A É S A MEGY El TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JANUÁR 10, SZERDA A tizenhárom forint különbözet { A jó munka, a helyes irányítás meghozta gyümölcsét a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben A sütőiparról és a kenyérellátásról Tavaly ilyenkor még elég borúlátók voltak a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői és tagjai. Noha az 1960-as év eredményei alapján negyvenöt forintot osztottak munkaegységenként, az, 1961- es évre csupán 32 forintot mertek tervezni. Az óvatosság oka: tavaly január 1-én egyesült három termelőszövetkezet, a-Vörös Csillag, az Aranymező és a Május 1. A két utóbbi tsz-ben 22, illetve 18 forintot ért egy munkaegység. A termelőszövetkezeti tagok akaratából jött létre az egyesülés. mégis akadtak ellenzői •— főként a Vörös Csillag Tsz- ben. A tagok egy része a nehezen kiharcolt eredményeket, s a jövedelmet is féltette az egyesüléstől. Tavaly december közepén mór nyilvánosságra került, az előzetes felmérések alapján, hogy mennyit ér majd a munkaegység. A vezetőség nem játszotta ki az „adut”, ezért negyven formt körüli jövedelemről tájékoztatta * tagságot. A leltár felvétele és összesítése. továbbá a bevétel és kiadás számbavétele után, az utóbbi napokban tudta meg a tagság: a munkaegység értéke 45 forint lesz. Tehát annyi, mint egy évvel ezelőtt a Vörös Csillag Tsz-ben. A szövetkezet vezetői azt is elmondják; oszthatnának még néhány forinttal többet is, de a tagság is megérti, helyesebb, ha ezen a pénzért gépeket vásárolnak, amelyek megkönnyítik majd a tagok munkáját. Nem kell hangsúlyozni, hogy a munkaegységenkénti 45 forinttal a tsz valamennyi tagja elégedett. Pedig ha visszatekintenek az elmúlt, évre, nemcsak az egyesülésből származó nehézségekkel kfellett megküzdeniük — a tagság létszáma 180-ról 773-ra. a földterületé peditg 2700 holdról 6956 holdra növekedett —. hanem az előre nem látott időjárás okozta bajokkal is. Minek tulajdonítható a nem várt szép jövedelem? Talán elsősorban annak: ha vitatkoztak is a tsz tagjai a jövőről, a várható jövedelemről. azért a munkáról nem feledkeztek meg. Minden talpalatnyi földnek akadt gazdája, minden állatnak volt lelkiismeretes gondozója. A növény- termesztésben — az aszályos időjáráshoz viszonyítva — kielégítőéit a terméseredmények. Búzából 13,70 mázsát takarítottak be. Tgaz, az átlagtermés ténylegesen magasabb volt, de az Aranymező és a Május 1. tsz tagjai kevesebb gabonát vetettek, mintamenynyi a papíron szerepelt. A kukorica holdja 39 mázsát adott, cukorrépából 127 mázsát takarítottak be. Csupán a lucerna- és a répamag fogásával 1300 000 forinttal növelték a növénytermesztés bevételét. Az állattenyésztők is hasznosan munkálkodtak, szinte kivétel nélkül túlteljesítették minden állatfajnál a tenyésztési terveket. 384 tenyészsüi- dőt, 42 tenyószüszőt, 80 tenyészbikát, 69 tenyészkant és 218 tenyészjuhot adtak át más tsz-eknek. Áruértékesítési tervüket is túlteljesítették: 1380 hízott sertést — 2162 mázsát —, 142 hízott marhát. 183 juhot adtak el az államnak. Csirkéből 95 mázsát az állami felvásárlásnál értékesítettek, 74 mázsát pedig szabad piacon. A baromfiértékesítési terv keretében 123 mázsa pulykát és 40 mázsa libát kínáltak íel az államnak. Noha a tehenészetben átmenetileg csökkent ugyan a tejtermelés azáltal, hog>r kisebb hozamú állatok kerültek a tenyészetbe, mégis megyei leg is kiváló a fejési átlaguk — 14,8 liter tehenenkér t. A termelőszövetkezet vezetősége jól hasznosította a tagság munkaszeretetét, szaktudását. Ezt segítette a tsz-ben tavaly meghonosított jövedelemelosztás, a növénytermesztőknél az eredményességi munkaegység, az állatgondozóknál pedig a premizálás. A termelőszövetkezet csaknem valamennyi tagja részesült valamilyen formában jó munkája jutalmaként a jövedelemből a munkaegységeken felül. Amikor tehát azt mondják a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagjai, hogy a munkaegység értéke 45 forint, akkor még nem említették a termelési tervek túlteljesítéséből származó tekintélyes jövedelmet. Amilyen borúlátók voltak év elején a tsz tagjai, most annyira örülnek a szép jövedelemnek, s érdeklődéssel tanulmányozzák az 1962. évi tervet. Azt kérték a vezetőségtől, hogy külön-külön készítse el az üzemegységek tervét, majd a brigádokét is. Értekezleten vitatják meg a rájuk háruló feladatokat, s amint már hírlik, egyes brigádok arra készülnek, hogy versenyre hívják a velük hasonló körülmények között dolgozó brigádokat. A munkaverseny kibontakoztatásával szándékoznak biztosítani az idei terv teljesítését. A vezetőség és a szakemberek pedig Tichy Lajos dél-amerikai riportsorozata Az olvasók fóruma A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉNEK TERVEI íj autóbuszjáratok - Bővülő kocsipark a MÁV-nái - Növekszik a teheráruszáilítás új termelési eljárásokat vezetnek be, növelik a gépesítést, meghonosítják a vegyszeres gyomirtást, az állattenyésztésben a takarmánytápok etetését és egyebeket. Ami a „bátorságot” illeti: valamicskét mégiscsak léptek előre az idén a Vörös Csillag Tsz-ben. Az 1962. évi tervben 36 forintban állapították meg a munkaegység értékét. Ha számításba vesszük, hogy az idén összekovácsolódott a Vörös Csillag Tsz tagsága, s a tavalyinál rosszabb időjárás már nem lehet, nem is olyan rosszak az éwégi kilátások. (m. s.) A közlekedés fejlődéséről, az 1962. évi tervekről és feladatokról Hídvégi László, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tervgazdasági főosztályának vezetője a következőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: — A közlekedés feladatai — arányosan a népgazdaság más ágazatainak fejlődésével — 1962-ben tovább növekszenek. Horváth András elvtárs látogatása Nagykőrösön Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, valamint Szakali József elvtára, a megyei pártbizottság titkára kedden délelőtt Nagykőrösre látogatott. A vendégeket Takács Jenő Nagykőrös város pártbizottságának titkára, Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke. Kovács Sándor a konzervgyár igazgatója, Kun László, a iádagyár vezetője, Szilasy Lajos, a gimnázium igazgatója, Susán János, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, dr. Hídvégi Zoltán, a városi kórház igazgatója, Rovó István, a Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat igazgatója fogadta. Horváth András és Szakali József elvtársak a város terveiről beszélgettek vendéglátóikkal, s meghallgatták, milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben Nagykőrös dolgozói. A megye vezetői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat. Számtalan kérdést intéztek a vállalatok, intézmények vezetőihez. Különösen a dolgozók szociális ellátottsága, a nők helyzete foglalkoztatta őket. A beszélgetések során vita alakult ki a város gazdasági vezetői között, miként lehetne jobban, gazdaságosabban dolgozni. Horváth elvtárs elismeréssel szólt a végzett munkáról és az új esztendőre még több sikert kívánt a város valamennyi dolgozójának. A szívélyes eszmecsere a déli órákban ért véget, majd ebéd után meglátogatták a Petőfi Termelőszövetkezetet. Lucernaszántó berendezés épül a Kiskunsági AG-ben Az előirányzatok szerint mintegy 15,4 millió tonnával több árut és 27 millióval több utast kell szállítani, mint 1961-hun. A közlekedési ágak közötti helyes „munkamegosztás” következtében folytatódik a gépjármű-közlekedés erőteljes fejlődése. A rövidtávú áruszállításokat a gépjárműközlekedésre tereljük át, s szélesítjük a korszerű szállítási rendszerek bevezetését. A közlekedés egészére háruló többlet áruszállításból nyolcmillió tonnát az autóközlekedésnek kell vállalnia. Terveink szerint a távolsági autóbuszközlekedést igénybevevő utasok száma — várhatóan — hatvan- millióval lesz nagyobb, mint a vasúton utazóké. Természetesen tovább növekszik azoknak az utasoknak száma is, akik a vasutat veszik igénybe. A személyszállítás terén folytatódik az a törekvés, hogy az ország minden települését bevonjuk valamelyik közlekedési ág hálózatába. Ezért 1962-ben 28 községet kapcsolunk be a távolsági autóbuszhálózatba. — A közlekedésre háruló nagyobb feladatok sikeres teljesítését nagymértékben elősegíti, hogy a népgazdaság jelentős összegeket szán a közlekedés fejlesztésére. A vasúti forgalom zavartalan ellátását újabb Diesel- és villamosmozdonyok beszerzése segíti. Ez lehetővé teszi a korszerűbb vasúti vontatás megoldását. Vásárolunk nagy raksúlyú teherkocsikat is. A személy- és hálókocsik számának növelése lehetővé teszi, hogy a Vonatok szerelvényeinek összeállítása, a menetrendek kialakítása a lakosság igényeinek fokozottabb figyelembevételével történjék. — A gépjárműközlekedés áruszállítási feladatainak ellátását újabb tehergépkocsikkal kívánja a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium támogatni. A gépkocsi beszerzésnek — az áruszállítás fokozásán túlmenően — lehetőséget nyújtanak azoknak a kiöregedett tehergépkocsiknak selejtezésére, amelyek használata ma már gazdaságtalan. — Új autóbuszok vásárlásával növekszik a helyek száma, s így a távolsági autóbuszokon kényelmesebb lesz az utazás, csökken a zsúfoltság. Az a törekvés: minél jobban karbantartsák az autóbuszokat. Ezért több helyütt — így Miskolcon, Székesfehérvárott, Egerben, Szekszárdon, Tatabányán. Budapesten — autóbuszkarbantartó telepeket építünk. I Bői-ítjük a szervízhálózatot. — A közúti közlekedés for- j galmának nagymérvű növekedése megkívánja, hogy közúti hálózatunkat is fejlesszük. Ennek érdekében 1962-ben folytatódik az útkorszerűsítés, a pormentes utak hosszának növelése és a bekötőutak építése. Jelentős mértékben növekszik a hajózás feladata is. mind a belvízi, mind pedig a Duna- ttngeri forgalomban. Ezért Duna-tengerjáró hajókat, motoros vontatóhajókat és uszályokat szerzünk be. Tovább fejlesztjük kikötői berendezéseinket, s a megnövekedett követelmények kielégítésére új kikötőt építünk Dunaújvárosban. A légi közlekedés szállítási feladatainak erőteljes ütemű n Íveléséhez a repülőgép- park elegendő. Ezért a légi közlekedés biztonságát szolgáló irányító berendezéseit szerzünk inkább be. A jelentős beruházásokon túlmenően azonban szükséges az is, hogy a közlekedés dolgozói — a feladatok megoldása érdekében — növeljék a munka termelékenységét, s még tovább fejlesszék az üzemviteli technológiát — fejeződött be a tájékoztatás. (MTI) — A Kiskunsági Állami Gazdaságból Csonka Tibor főmérnök beszél. — Arra Jártunkban, a múltkor egy vasvázas építkezés nyomait láttuk, a gazdaság központjában, Apajpusztán. Megtudhatnánk, milyen létesítmény készül ott? — Hogyne: nemrégiben kezdtük meg, s az első negyedévben fejezzük be egy forró levegős lucernaszárító berendezés építését. Ilyen berendezés mindössze egy működik hazánkban, a mienk lesz a második. Próbaüzemelésére április 1-én kerül sor. — Mi a szerepe ennek a berendezésnek? — A frissen kaszált zöld lucernát szecskázott állapotban hétszáz-nyolcszáz fok Celsius hőmérsékleten megszárítja, s lisztté őrli. A gyors szárítással a lucerna teljes mértékben megőrzi táperejét, a tizenhattizennyolc százaléknyi fehérjét és a 2200 milligramm karo- tint. Óránként 15 mázsás teljesítménnyel, évente mintegy 300 vagon lucernát dolgozunk majd fel, részben a társgazdaságok takarmánybázisának megjavítására, részben pedig export célokra. — Aki á-t mond, b-t is mondjon! — folytatja Csonka főmérnök, s hozzáteszi: — ahhoz, hogy ezt a háromszáz va- gonos lucemamennyiséget megtermelhessük, bővítenünk kell gazdaságunk öntözött területét. Az elmúlt évben ugyanis a 4900 holdas öntözött területből 320 holdat tett ki a lucerna. Idén összesen 6700 holdon folytatunk majd öntözéses művelést, s a lucernaterületet 700 holdra növeljük. Terveink szerint holdanként 35—40 mázsa széna értékű terméseredményt takarítunk be. Ezenkívül 200 mázsa szóját termesztünk majd, magas fehérjetartalmáért. — A szárítóberendezés április 1-i próbaüzemeltetése biztosnak vehető? — Reméljük. Ami rajtunk múlik, azzal nem lesz hiba, az építkezést ugyanis saját építőbrigádunk végzi. A szerelést pedig az ÄGI szerelőipari vállalata és a KGM illetékes szakvállalata. A próbaüzemelés tehát részben rajtuk is múlik! Ny. É. Magyar gyártási módszerek szerint szervezték meg Kuba gyógyszeriparát A múlt év őszén három magyar vegyészmérnök utazott három hónapra Kubába, hogy segítsen a felszabadult ország gyógyszeriparának megszervezésében. Ketten, Somló József, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. valamint Gye- nes István, a Kőbányai Gyógy- szerórugyár munkatársa, most érkeztek haza. — A mi feladatunk volt. hogy a termelés újraindításához tanácsot, megszervezéséhez konkrét segítséget adjunk. Határozott gyártási profilt szabtunk meg minden gyárnak. szocialista tervezési módszerek szerint, a magyar gyógyszeripar szervezési és gyártási tapasztalatai alapján, hogy az ország egyenletesen és a szükségleteknek megfelelően, mindenféle gyógyszerrel j kellően ei legyen látva. Kuba | ipara 1962-ben dolgozik első | ízben éves terv szerint. S mi | kivettük a részünket a gyógy- ' szergyártás évi tervének ösz- ! szeállításából is. Ezenkívül segítettünk a távlati tervezésben. hogy néhány év múlva a gyógyszeraiapanvagayártást is megteremthessék. Másik jelentős munkánk a minőségellenőrzés megszervezése volt. A tervszerű munka eredménye 1962 végén már jelentkezik azokban a gyógyszerkészítményekben. amelyeknek alapanyagát főként a szocialista országokból, nem kis részben Magvsrországról szerzik be — fejezte be nyilatkozatát Somló József, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár mérnöke. (MTI) Falvakat döntött romba a földrengés Jugoszláviában sina községet földig lerombolták a földlökések. Drasnica községben harminc épület pusztult el. Drasnica és Pod- gora község között a földrengés következtében sziklák torlaszolták el az országutat. A nemrég épült új makarszkai kikötő betonépítményei több helyen megrepedtek és tönkrement a város vízvezetékhálózata is. A Tanjug részletes tudósításokban számol be a Boszniában, Hercegovinában és az Adriai-tengerparton hétfőn történt földrengésről. Mint a jugoszláv hírügynökség közli, Makarszka tengerparti városban mintegy 400 család vált hajléktalanná. Két ember életét vesztette, tíz megsebesült. A város lakóházainak 75 százaléka megrongálódott. KotiA nagyok nyomában A vecsési káposzta jövője
