Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP P EST' MEG Y E 1 E 1 1 ZÓ TTSÁGA FSA M E­f í I T A M ÁCS L A PJA VI. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1962. JANUÁR 7, VASÁRNAP IZEMfJi.XE BSOE JEEE1XTJÜK A PVKV négyszeresére növeli exportját - Tél a konzervgyárban Mi okoz gondot Diósdon ? A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat megala­kulása óta jelentős mértékben fejlődött. Hogy ez a folyamat nem ért véget, azt az 1962-es terv és az év első néhány napja is bizonyítja. Szentendrei golyóstoll rész­legük alapvető változásáról tanúskodik az a tény, hogy míg három évvel ezelőtt még importálnunk kellett golyós­tollat, most az export rendelések szá­ma megnövekedett és nyu­gaton is kereslet mutatko­zik gyártmányaik iránt. Bőrdíszmű részlegük a ta­valyi esztendőben hétmillió forint értékű árut exportált. Idén harmincmillióra növelik exportjukat. Termékeik szín­vonalát, valamint a divattal való lépéstartásukat dicséri, hogy például a Szovjetunió korábbi külföldi szállítói he­lyett a PVKV-nak adott nagy­számú rendelést. Eddig csak exportra készí­tettek négy és öt színnyomású műanyag abroszokat. Export­jukat továbbra is | fenntartják, de emellett belföldön is forgalomba hozzák a praktikus és tet­szetős abroszokat, ame­lyeket a közönség még ebben a hónapban meg­vásárolhat az üzletekben. A négy színnyomású terítő ára 33 forint lesz. A fonalfeldolgozó-részleg­ben készülő perzsaszőnyegek nyugati exportja tovább nö­vekszik, míg a konfekció­részleg keretén belül az 1961- es év végén létesített mara- dékfeldolgozó-üzemet fejlesz­tik. Hulladékanyagokból gyár­tanak vattaikabátokat, kerti, és autópámákat. valamint kel­lő mennyiségben bocsátanak a háziasszonyok rendelkezésére portörlő- és felmosórongyokat. A vállalat fejlődését leg­jobban az bizonyítja, hogy exportjukat idén az 1961- es évhez képest, négysze­resére növelik. A konzervgyártás fejlődé­sének eredménye, hogy télen, az úgynevezett „holt szezon­ban” is kihasználják erejüket és terv szerint, kellő ütemben termelnek. Dunakeszin — mint arról Hlatky Béla főmérnöki be­számolt —, jelenleg is gyárta­nak hús- és baromfikonzervet, vegyes- és fihomízt, és na­gyobb egységekből szállításra és árusításra készítik elő a befőtteket. Elkészültek a dzsem-mintakolíekciók és fo­lyamatos gyártásuk is folyik. Készül az exportra kerülő za- kuszka is. A raikitárépítkezés üteme csökkent. Ennek oka a hideg idő, amely nem kedvez az épí­tőknek. A gyár vezetői nem is sürgetik a munkát, mert nem szeretnék, ha a kedvezőtlen idő a munka minőségének ro­vására menne. A határidőik betartása így is lehetségesnek látszik. A Diósd'i Csapágygyárban Masszi Tibor termelési osz­tályvezető számolt be arról, hegy I. negyedéves tervük tíz százalékkal magasabb, mint a tavalyi utolsó ne­gyedéves. Az új évben, a hagyományos gyártás program szerint ha­ladt, csupán a most megkez­dett nullszériánál mutatkoz­nak hiányosságok, amelyek az anyagellátásból fakadnak. Az új csapágyak néhány alkatré­szének gyártásához szükséges anyag még nem érkezett meg. Bár tervüket nem fenyegeti veszély, ez az elmaradás meg­rövidíti a sorozatgyártásra va­ló felkészülés idejét. Új gyártmányuk egyébként a hazai kipróbálás után ex­portra is kerül majd. Nagyon ritkán fordul ugyanis elő, hogy rögtön a sorozatgyártás megkezdése után exportra szállítanák az új árut. (t) Ki legyen a komám? JUTALOM A GYŐZTESNEK A dúnszentmiklósi Micsurin Tsz-nek átadtok az 1961. évi export gyiimölcslermelési verseny első diját A megyei termelőszövetke­zetek közötti export gyümölcs­termelési és növényvédelmi verseny 1961. évi győztesének, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-neík szombaton, ünnepé­lyes keretek között adta át a Rapidtox II. permetező-porozó­gépet dr. Dajka Balázs nö­vényvédelmi kormánybiztos, a Pest megyei Tanács vb-elnök- helyettese. A hivatalos átadá­son megjelent a megyei párt­bizottság részéről Jámbor Mik­lós mezőgazdasági osztályveze­tő, a megyei tanács v. b. me­zőgazdasági osztálya részéről Borbás Lajos osztályvezető. A Ceglédi Járási Tanács részéről Erdélyi Gábor vb-elnökhelyet- tes. A Pest megyei Növény­védő Állomás részéről Tóth András igazgató, Tövissi Jó­zsef főagronómus és Szabolcs- ka József körzeti agronómus. A MÉK részéről Egri István igazgató, Kun Andor osztály­vezető és Földes György szál­lítási felelős. A mintegy hetvenezer fprint értékű nagyüzemi motoros nö­vényvédő gépet a Földműve­lésügyi Minisztérium növény- védelmi szolgálata a megyén belüli versenyben legjobb he­lyezést elért termelőszövetke­zet részére első díjként adomá- . nyozta. A Micsurin TSZ 95 kh téli alma gyümölcsösének ter­melési feltételeit a tsz ve­zetősége hiánytalanul biz­tosította és a növényvédelmet is kitű­nően megszervezte. A veszé­lyes kártevők ellen tizenegy­szer permeteztek. A tsz- veze­tősége a nagy mennyiségű sízerves- és műtrágya-felhasz­fi kiállításon ezüstérmet nyertek téli almájukkal. A MÉK jutalomdíjét Kun Andor osztályvezető adta át a tsz vezetőségének. Fehér Aladár megyei növényvédelmi felügyelő NYUG AT-IRIAN Mit alkotnak az ötéves tervben Szádén? Bevált az eredményességi jövedelemelosztás a péteri Rákóczi Tsz-ben Zárszámadás a tápiósági fiataloknál A jobb eredmények lehetősége Rendelet a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről A napokban jelent meg a földművelésügyi miniszter ren­deleté a termelőszövetkeze­tek szakmai vezetésének meg­erősítéséről. A rendelettel kap­csolatban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Miniszté­rium szövetkezetpolitikai fő­osztályán : A közös gazdaságok nagyobb részében a vezetés kérdése megoldott, a szövetkezetek többsége mind politikai, mind szakmai szempontból megfe­lelő képzettségű vezetőkkel rendelkezik. Ugyanakkor a gyengébben gazdálkodó terme­lőszövetkezetek vizsgálaténál kitűnt, hogy a gazdálkodás alacsony színvonalának ezek jelentős részében elsősor­ban a vezetés gyengesége, a vezetők nagyüzemi tapasztala­tainak, kellő szakmai hozzá­értésének hiánya az oka. Az egész termelőszövetke­zeti mozgalomban most az az egyik legfontosabb fel­adat, hogy a gyenge szö­vetkezetek mielőbb elér­jék legalább a közepesen gazdálkodók színvonalát, s ez a feladat meghatározza a szakmai vezetés megerősíté­sének fontosságát is. Ezért mondja ki a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősítésé­ről szóló 3004/4-es kormány­határozat. s ennek nyomán a mostani rendelet is, hogy az idén már csak gazdaságilag meg nem erősödött szövetke­zetekbe lehet szakembereket átirányítani. A rendelet több új intézke­dést tartalmaz a szakemberek átirányításáról és állami tá­kaphatnak azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők is, akik nem átirányítással ke­rültek ugyan a szövetkezet­be, de a közös gazdaság még nem képes részükre megfele­lő jövedelmet biztosítani. Az állami támogatás összege ezek­ben az esetekben a szakem­ber szakmai képzettségétől és gyakorlatától függően, két évig havi 800—1500 forint. A jövedelemkiegészítéssel kihelyezett szakemberek „tar­talékát” eddig kizárólag kü­lönböző állami intézmények, vállalatok, gazdaságok ké­pezték. Az idén az erős termelőszövetkezetek vezető beosztású tagjai (vezetőségi tagok, brigádvezetők sib.) is átmehetnek más, gyengén gaz­dálkodó szövetkezetbe elnök­nek, mezőgazdásznak vagy könyvelőnek, s ebben a mun­kakörben az állam részükre is jövedelemkiegészítést nyújt. Az új rendelet intézkedik néhány, a termelőszövetke­zetekben dolgozó, valamennyi szakembert érintő kérdésről. Ezek közül külön érdemes megemlíteni azit, amely a szakembereket az eddigi­nél is érdekeltebbé te­szi a közös gazdaság meg­szilárdításában. A rendelet szerint ugyanis azokat az elnököket és szak­embereket. akik a gyenge szö­vetkezetek megerősítésében jó eredményt érnek el, a föld­művelésügyi miniszter juta- | lomban részesítheti. A rendelet végül foglal­kozik a termelőszövetkeze­tek szakember-utánpótlásának egyik igen fontos módszeré­vel. Több helyen dolgoznak már olyan fiatal szakembe­rek. akiknek egyetemi, fő­iskolai tanulmányai idején a szövetkezet biztosított társa­dalmi ösztöndíjat, de ezt csak a már megerősödött szö­vetkezetek tudták nyújtani. A rendelet most lehetővé te­szi. hogy a gyenge szövetke­zetek állami támogatást kap­janak társadalmi ösztöndíj alapításához. (MTI) CMII foto; Bojár felv.) — Kapnak nyereségrészese­dést a dolgozók? — Természetesen kapnak. Az előzetes számítás szerint olyan jók az eredményeink, hogy a nyereségrészesedés összege feltétlenül - magasabb lesz a havi munkabér felé­nél. A törzsgárda tagjai ugyanúgy, mint tavaly, egy­hónapi fizetésüket kapják nyereségrészesedés címén. — Kivel beszéltem? — Sajtos Tamás főkönyve­lővel. (n. i.) nálás, a fejlett agrotechnikai módszerek és a gépi talajmű­velés alkalmazásán túlmenően, a száraz időjárás ellensúlyozá­sára, a permetező öntözést is bevezette. Ez lehetővé tette a gyümölcsfák nagyobb táp­anyagfelvételét és elősegítette a gyümölcsegyedek fokozott növekedését, továbbá az öntö­zött fák lombozatának üdesé- gét. A télialma összes termése kereken 81 vagon volt, 85 mázsás kataszteri holdan­ként! átlagban. Az alma 71 százalékát export- minőségben értékesítették. A gyümölcs csomagolásánál szi­gorúan betartották az export­előírásokat, egyöntetű, szép árut szállítottak, ami a tagság jövedelmét lényegesen fokoz­ta. Az egy kataszteri holdra számított exportalma-értékesí. tés 60,28 mázsa volt. Az ex­portminőségű árut főleg Cseh­szlovákiába és Németországba szállították. Az egész télialma- termés bruttó jövedelme 2 582 296 forint volt, katasztrá- lis holdanként, 27 182 forint össztermelési értékben. Dicséret és elismerés illeti a Micsurin Tsz elnökét, Ke­lemen György elvtársat, to­vábbá Székely István fő- agronómust, Viliing Ferenc kertészeti brigádvezetőt, va­lamint a gyümölcstermelési brigád tagjait, akiknek jó irányító, illetve gyakorlati munkájának köszönhető az elért szép eredmény. A Mi­csurin Tsz dolgozóinak jó munkáját bizonyítja. az a tény is, hogy az 1961. évi erfurti nemzetközi kertésze­* ! ARANYVASÁRNAPOK 0 * Az aranyvasárnapok sorozatban a XVI. XVII. század öt- \ vösremekeit mutatja be a Nemzeti Múzeum. A kiállítás há- í rom legértékesebb darabja: középen Pálffy Miklós aranyser- J lege, amelyet a győri vár 1588 március 29-i hősies visszafog­ta lalása emlékére az alsó-ausztriai rendektől kapott ajándék- t, ba. Jobbról: Brczer István kolozsvári ötvösművész 1640-ben t készült, 1. Rákóczi György címerével díszített serlege. A felső í részen három sbrban éremre emlékeztető lapos domborművek ií Krisztus kínszenvedésének történetét mutatják be. Minden- Í egyes jelenet egy-egy zománcos szirmú virág közepét képezi. \ Balról a XVII. század második feléből származó zománcos \ barokk stílusban készült kehely, t mozgatásáról. Az idén van első ízben lehetőség arra, hogy el­nökök, mezőgazdászok és könyvelők mellett állatorvo­sokat, gépészmérnököket, épí­tészmérnököket és techniku­sokat is átirányíthassanak a szövetkezetekbe. A szakemberek átirányítá­séról szóló régebbi rendeletek az elnököknek három, a me­zőgazdászoknak és könyvelők­nek két évre biztosítottak jö- vedelem,kiegészítés>t. Az új rendelet szerint, ezentúl valamennyi átirá­nyított szakember három évig részesül állami támo­gatásban. A rendelet kimondja azt is, hogy ha az 1962. előtt kihelye­zett szakemberek továbbra is gazdaságilag meg nem erősö­dött szövetkezetekben dol­goznak, az állam további két évre meghosszabbíthatja ré­szükre a jövedelemkiegészí- tést. Ez lehetővé teszi, hogy azok a szövetkezetek, amelyek nehéz természeti-közgazdasá­gi adottságaik miatt két vagy három év alatt nem tudtak lényegesen magasabb gazdál­kodási színvonalat elérrii, ne veszítsék el a helyi viszonyo­kat már tnegismert, jól dol­gozó szakemberüket. L ehető­ség van arra is. hogy a határ­idő letelte után a szakember a már megerősödött szövetke­zetből más, még gyengén gaz­dálkodó közös gazdaságba menjen át. ugyancsak állami támogatással. A 3004/4-es kormányhatá­rozat alapján a gyenge termelőszövetke­zetekben az idén ötszáz újabb szakember kezd dolgozni, : akik munkaegység-részesedés : mellett három évig előző i keresetüknek 80 százalékát : kapják jövedelemkiegészítés- iként. Az állam most ennél |is több szakember alkalmazá- isához nyújt segítséget az jarra rászoruló szövetkezetek­nek. A rendelet szerint I ugyanis jövedelemkiegészítést j -t- Teljesítették a múlt évi \ tervet? \ — Még nem számítottuk ki, í de biztosan teljesítettük. Vál- í lalatunk mindössze öt eszten- ! dős még. de a tervteljesítésre \ mindenkor kényesen ügyelt. ; A tizenegy hónapra esedékes ! tervet 105 százalékra telje- ! sítettük, s a tizenkettedikben j sem aludtunk el. * \ — Mi a pontos neve a vál­j lalatnak? > — Budai Járási Tanács Építőipari Vállalata. | A törzsgárda nyereségrészesedése !

Next

/
Thumbnails
Contents