Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
PEST MEGY, <.tfív1an 1962. JANUÄR ‘7, VASÁRNAK \ Mit alkotnak az ötéves tervben Szádén? Szóló- és gyümölcstelepífések — Zöldtrágyázással javítják a termőföldeket Szabályozzák a patakokat — Milyen lesz a szadai ,,Grönland" ? Amíg a könyvelők a tavalyi zárszámadást végzik, a mezőgazdasági szakemberek sem tétlenkednek a szadai Székely Bertalan Termelő- szövetkezetben. A köznapi munka mellett a jövő feladatain gondolkoznak'. Ezeket a feladatokat a község ötévé® terve tartalmazza és a termelőszövetkezet tagjai valósítják meg. A tsz-tagok ismerik már ezt a tervet, mégpedig' nem is akárhogyan: mindenki tudja, miből mi bárul reá. így aztán érthető az a sok vélemény, amelyet a házakban hallani lehet. A köz- | ségi tanács elnökénél járva, is erről hallottunk a legtöbbet. Itt i®, ott is hallottunk megészőlőt és százholdnvi gyümölcsöst telepítenek öt év alatt, amelynek költségeit mintegy nyolcvan százalékban viseli az állam. Nem törekszenek túl sok gyümölcsfaj, illetve fajta termesztésére, hogy a termesztési költségeket .csökkentsék, illetve az értékesítési lehetőséget növeljék. Ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy talajaikon milyen gyümölcsök érdekes dolgot, * ezért a legilletékesebbeket kerestük fel kérdéseinkkel. Molnár András tszVelnök és Szabó Tibor főagronómus készségesen szolgáltak felvilágosi t'ással. A kis kétezeregyszáz lakosú község arculata teljesen más lesz öt esztendő múlva. A ma még nagyjából károsan ható természeti adottságokat megváltoztatják, az eddig kihasználatlan lehetőségeket kiaknázzák. A legtöbb elvük az, hogy a lehető legolcsóbban, a lehető legtöbbet érjenek el. A kitűzött célok elérésében jórészt a maguk erejére támaszkodnak, de jelentős segítséget kapnak az államtól is. Ilyen segítség például a hitelkedvezmény, amelyet a szőlő és gyümölcs telepítésénél kapnak. Százholdnyi csedíszlenek és hogy a termesztett gyümölcsfaj ne legyen túlságosan munkaigényes. Felsorolni is sok lenne azo- | kát a körülményeket. ame- [ lyeket figyelembe kell venni a szőlő- és gyümölcstelepítésnél. A fontosabbak közé tartozik például, hogy a telepítés fekvése megfelelő legyen, s főként a gyenge minőségű futóhomok talajokra kerüljön a szőlő. A gyümölcsnél a fajok számára, szőlőnél pedig a fajta minőségére kell majd ügyelni. így határozták el, hogy a gyümölcsösben almát, kajszi- és őszibarackot, valamint szilvát termesztenek, míg a szőlőfajták közül a piros- szlankát választják. Az előbbieknek az a fő \ erényük, hogy aránylag kevés emberi munkát, igényelnek, míg a pirosszlankának az, hogy egyaránt alkalmas étkezésre. illetve borkészítésre. Ezért aztán, ha csemegeszőlőként nem tudják eladni, bort készítenek a pirosszlankából. Kiemelkedő része az ötéves tervnek a termőterület felújítása is. A tápanyagban és humuszban szegény termőföldeken zöldtrágyázást végeznek, Harminchatezer melegágy! ablakkeret a tsz-kertészetek számára 'összesen kétszáz holdon. Zöld- trágyaként somkórót alkalmaznak. A rozsra felülvetett scmkorót a következő évben alászántják és így érik el a kívánt hatást. A főagronómus amellett kardoskodik. hogy szőlő alá is így érleljék a talajt. Ha javaslatát elfogadják, úgy már a tavasszal megkezdik a somkóró felülvetést a leendő szőlőskertekben. Igen érdekes módon alakítják ki a szadaiak az általuk „zöld területinek nevezett kertészetet. Ez a szadai „Grönland'’ kétszázötven holdon virágzik majdan, az erek és patakok szabályozása után. „Zöld terület” fogalma alatt olyan földeket értenek a tsz- tagok, amelyeken zöldborsót, paprikát, paradicsomot és egyéb zöldségfélét termesztenek. Előbb azonban még „némi” természetátalakítási munkálatokat kell elvégezniök. Az imént említett erecskék, patakok irányát több helyütt megváltoztatják, majd a folyásuk mentén elterülő szántóföldeket feltöltik. Ez utóbbi műveletre azért van szükség, mert a talajvíz közel van a talaj- felszínhez és jó néhány növény megsínyli a lábvizet. Ugyanakkor a bölcsesség megkívánja, hogy a tavalyihoz hasonló aszály lehetőségétől is tartsanak. Emiatt az apró zsilipecs- kék tucatjait építik meg, hogy ha kell, megemelhessék a talajvízszintet. így aztán a .Grünland ” v í zg azd á1k od ás a minden évszakban optimális lesz. Sorolni lehetne még tovább azokat a terveket, létesítményeket, amelyeket öt év alatt kívánnak megvalósítani Szádén. A legérdekesebbekről beszámoltunk már, s úgy véljük: megfelelő ízelítőt nyújtottunk j a kis Pest környéki község szocialista holnapjából. Érdekesek ezek a tervek? Érdekesek, de nem rendkívüliek. Érdekesek azért, mert merőben új utakon vezetik alkotóikat, s mindennapiak, mert megvalósításuk a szocializmus építésének gyakorlatát jelentik. (-s -n) Bevált az eredményességi jövedelemelosztás Sikeres évet zár a péteri Rákóczi Tsz pét.eri Tavaly ilyenkor a Rákóczi Tsz vezetőit is foglalkoztatta az a probléma, hogyan, és milyen jövedelemelosztási formával tudnák jobb munkáiba ösztönözni a tagságot, ugyanakkor növelni a szövetkezet gazdasági eredményeit. Kísérletképpen csaknem valamennyi termelési ágazatban más és más javadalmazási módszert vezettek be. A kertészetben az eredményességi munkaegység-rendszert alkalmazták, a növény- termesztőknél az úgynevezett „nádudvari” módszert. Több helyütt, így például az állattenyésztőknél, a hagyományos munkaegység alapján történt az elszámolás. Most, hogy egy esztendő eltelt és már a zárszámadási mérleg összeállításához is hozzáfogtak, még nyilvánvalóbb, hogy itt is az eredmény szerinti jövedelemelosztásnak köszönhető az 1961. évi sikeres gazdálkodás. Mert ahogy az előzetes számítások is tanúsítják, az elmúlt esztendőt még a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredménnyel zárja a péteri Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezerhétszáz holdon 334 tag gazdálkodik a már korábban is jó hírű tsz-ben. Igaz, annak idején itt is sok nehézséget okozott — különösen a nagy nyári munkák idején — a tagok mozgósítása egy-egy sürgősebb tennivaló elvégzéséhez. Ha a nyugdíjasokat leszámítjuk, elmondható, hogy tavaly már szinte a szövetkezet valamennyi gazdája rendszeresen részt vállalt a közös munkából. Dolgoztak a családtagok is, valamennyi munkát időre el tudott végezni a tsz. A nyáron hónapokig egy szem eső sem esett — ám a lelkiismeretes talajművelés és a gondos növényápolás ■ jelentékenyen csökkentette, az , aszály kártételeit. Mindez az ösztönző j ö vedel mezésj formáknak köszönhető. Amint a szövetkezet vezetői hangsúlyozták, különösen bevált itt a „nádudvari” módszer. Nemcsak a termésátlagok növekednek a növénytermesztésben, hanem a tagok jövedelme is emelkedett. A módszer lényege ugyanis, hogy« a tag a megtermelt termék egy bizonyos százalékát, a péteri Rákóczi Termelőszövetkezetben húsz százalékát, megkapja, továbbá a termelt mennyiség nagyságától függően munkaegységet is jóváírnák a szövetkezeti gazdának. Összesen 250 holdnyi kukoricát, meg hatvan hold burgonyát osztottak fel művelésre — a „nádudvari” — módszer alapján — a péteri termelő- szövetkezetben az elmúlt tavasszal. Rudka Mihályné — hogy egy-két példát is említsünk — egyebek mellett 900 négyszögöl burgonyát vállalt. Mint a szövetkezet lelkiismeretesen dolgozó tagja, gondosan megkapálta a vállalt területet és a szárazság ellenére 33 és fél mázsa burgonyát termelt. Ebből — a munkaegység-járandóság mellett — hat és fél mázsa burgonyát kapott. Tucsni Irén hasonló nagyságú krumpliföldet művelt és a 44 mázsás burgonya- termésből több mint nyolc és fél mázsát vihetett haza. Hoi'- nyák Pálné a 13 mázsányi kukoricatermésből három és fél mázsát kapott. A kertészetben jól bevált az eredményességi jövedelemelosztás. míg az állattenyésztőknél a hagyományos munkaegységrendszerben dolgozó gazdákat prémiummal jutalmazták. A tapasztalatok alapján a szövetkezet vezetői jnáris elhatározták, hogy a múlt évben bevált jövedelemelosztási formákat az idén is alkalmazzák és a termelőszövetkezet sajátságainak megfelelően továbbfejlesztik. Az 1961-es esztendő egyébként a péteri Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőit és tagjait is igen komoly erőfeszítés elé állította. De a termelő- szövetkezet ennek ellenére sem lett méltatlan a már megalapozott; régi jó híréhéi Egy évvel ezelőtt 39 forint 79 fillért terveztek itt egy-egy műié kaegységre. Ha az időjárás kedvezőbben alakul, akkor most ötven forintot is oszthatnának, de az aszály következtében körülbelül 38 forint jut egy-egy munkaegységre. Tehát nem a szövetkezeten múlott a látszólagos 1 eredményromlás, objektív nehézség okozta ezt. Az idén viszont annál gondosabban akarnak gazdálkodni a szövetkezet tagjai. Tavaly például hetven holdon folytatott szárazkertészkedést' a szövetkezet, úgy tervezik, 'hogy az idén már hatvan holdon öntözéses kertészkedést folytatnak. A hagyományos kertészeti termékek mellett korai zöldségféléket is termelnek. Kiszámították, hogy a kertészet körülbelül egymilliós többletbevéte't biztosít a gazdaságnak és már az idén körülbelül tíz forintos emelkedést jelent munkaegységenként. Az öntözéses kertészethez negyvenezer forintnyi beruházásra van szükség, | s a munkák nagy részét há- | zilag készítik el. Tíz kutat fúr- | nak, s ezek biztosítják a locsoláshoz szükséges vízmennyiséget. Ezekben a napokban a péteri Rákóczi Termelőszövetkezetben is a közelgő zárszámadási közgyűlésre készül a vezetőség. A leltározást időre befejezték, pontosan számbavették a szövetkezet vagyonát. Már a zárszámadási mérleg összeállításához is hozzáfogott a köny- velőség. Akárcsak az 1960. évi leltározás, a mostani vagyonfelmérés is örvendetes gyarapodásról tanúskodik. Növekedett a termelőszövetkezet g ip- pabkja, új épületek épültek, zöldséges üzletet nyitott a szövetkezet. Az esedékes tartozást is kiegyenlíthette a gazdaság, s az idei évet „tiszta lappal” kezdhetik. Bár eredetileg 44 ezer munkaegységet terveztek, háromezerrel túllépték, de ez nem jelent hibát, munkaegység hígítást, mert a számok is bizonyítják, a tervhez viszonyított többlettermést. Mindenesetre az idei terveket már sokkal gondosabban. körültekintőbben, az elmúlt év tapasztalatainak a felhasználásával állították ösz- sze. Végső soron elmondható, 'hogy a péteri termelőszövetkezet eredményesen zárja az elmúlt esztendőt és kedvező kilátásokkal készülhet az idei evre is. (sp) KI LEGYEN A KOMÁM? gom”. Ez a nagy elvhűség úgy is megmutatkozik, hogy bár a minap még „halálos” ellenségként perelte be a házba komaasszonyát Bellákné, ma már az éves haragos Bó- gónéval együtt készítették a komatálat. A komaság — íco- masáp. ott nem lehet semmiféle vita, s még a legnagyobb haragot is pipafüstként kergeti szét a légben. S ha volt is haragosa Jó- petinének valaha, az most első volt a sorban a piskótás tálat tartók között és a legnagyobb fércét hozta el sülve a hófehér szalvéta alatt. Ezt várták volna a plébános úrtól is sokan, kik tudtak a Mihály csekélyke afférjáról a pappal. Az meg úgy volt, hogy amikor a Kovácsék paszitájába hívták, nyilvánosan megrótta ót a pap. Nem egyenes úton ugyan, nem szemtől szembe, mint az a Miska modora, hanem csak példálódzás- sal. Elmondta kenetteljesen, hogy egyesek nem fizetik az egyházi adót az újtelepen, s Miska ezt magára értette, mert ő is a telepen lakik és különben ő sem fizette akkor már az adót. így aztán kötelességének tartotta megvédeni a telep jó hírét, oly módon, hogy a. papnak fejére olvasta nemcsak a saját, hanem az egész egyháztörténelem gáláns kalandjait. Z MEGTÖRTÉNT és nem valószínű, hogy a plébános úr már elfelejtette volna. Főtt is a Miska feje, hogy így, meg úgy, majd megkereszteli ö a fiát, nem kell a papnak azért is fizetni, de a felesége hajthatatlan volt. Telt-múlt az idő, és azzal E fenyegetett, hogy eljár a po- gányka felett. Felőrölte Mihály idegeit is, mire elszántan beállított a paphoz: menynyiért hajlandó keresztelni? A papnak becsületére legyen mondva, a legtisztább felháborodással utasította vissza az anyagiasság vádját. Azt azonban igaz, hogy kijelentette: „csakis az élhet az egyház szentségével, aki betartja annak törvényeit”. Ez pedig értendő az olyan kis-formaságra is, mint az egyházi adó. ■— Mennyivel tartozom? — Két évi adóval és a kamataival. — Megkapja, amikor végeztünk. — Előre kékem, a kereszt- szülőkével együtt... — Számolja azt is hozzá. — Azt már nem tehetem, édes fiam. Az egyházi adónak nem anyagi jelentősége vagyon, hanem erkölcsi. Az mindenkinek saját lelki- ismereti dolga. Jól néznénk ki, ha ez csak úgy menne, ahogyan te hiszed. Mondd, talán gyónni is te akarsz a komád helyett? A következő lépés az volt, hogy a koma is kényszerült szót váltani a pappal. Jól mondom: szót vá Itani. De nem szót érteni! Az történt ugyanis, hogy (sajnos, nincs erre szemérmetesebb kifejezés) alaposan összeakaszkodtak. Már azon tudniillik, hogy mennyi adóval tartozik Bellák István az egyháznak. Az a „pokolra való” Bellák pedig a vita hevében azt merte állítani, hogy a tisztelendő úr a maga céljára használja fel az egyházi adót, és uram bocsa’: Pestre jár dorbézolni. Hát ez biz’ súlyos vád nagyon. Önmagában is ok arra. hogy a plébános úr kizárja Bellácsességnek, amely azt tanítja, hogy „magad uram, ha szolgád nincs”, minden évben nyakába vette a falut. Hangos dicsértessékkel köszönt a házakba és meg kell hagyni, azon sem sértődött meg_ ha a megszokott mindörökké helyett „szabadság, tisztelendő elvtárs”-sal fogadta a gyakran kapatos H. János bácsi. Fő, hogy az öreg megfizette az adót, ha pedig a köszöntés eredeti módja fájna a szenteknek, lesz még idejük re- vansot venni a túlvilágon. A szentek tán közbenjárnak majd odaát az elmulasztott imákért, de idelenn megszűnt a befolyásuk. Isten ne vegye bűnéül, de már csak ez a véleménye. Űtrakelt hát az újtelep felé is. amely már a demokráciában épült. a Z ÚJTELEPEN Itaptak fi telket a néhai cselédek, akiknek leikével mindig is baj volt. A plébánoselödök a gróf idejében inkább a comtesek patyolat tiszta leikecskéit mosogatták hófehér-fehérre, mintsem a cselédek lelki gyakorlatára ügyeltek volna. Mással nem tudnám megmagyarázni, hogy a mi cselédfajtánk miért járt oly ritkán templomba azelőtt is. Most meg aztán, hogy saját házuk épült a telepi telken, még úgy sincsen szükségük a máséra, mint azelőtt. Ha pedig valaki már nem lakik albérletben, tán okosan tenné, ha tovább fizetné a lakbért? Szegény plébános úr, nem is említette volna a dolgot, mert csak azt érte el, hogy egyesek új elvet kezdettek vallani: „az istennel nincs bajom, a pappal nincs dől■jÓPETl MIHÁLYNAK háJ rom szép apró leány- gyereke mellé kisfiút hozott a gólya a nyáron. Amolyan váratlan ajándék a csöppség, amely már nem szerepelt a tervben. De hát az ajándék — ajándék, el kell fogadni öröm- írnél. Miska sem a fogát, hanem a fiúságát nézte a csöppségnek, amiért kedvesebb lett a számára három nővérkéiéinél is. Férfihiuság is van a l világon és most már nem mondhatja senki: Jópeti Mi- \hály csak lányokat tud — fel- l mutatni. Nem fejtettem ki elég körültekintően még az ajándék váratlanságát. Nemcsak a Jó- lpetiék, hanem a Bellák ko- : máék is úgy gondolták, hogy la harmadik leány után már l máshová jár a gólya. I — Ha nem várták is a fiút, : de mégiscsak meghozta a gó- l lya — szóltam sürgetően, ami- l kor apám mesélte a szomszédok esetét. • — Várd ki a vásárt napjáig, is arra tartogasd a pénzt — '•.válaszolta apám. ! A komák és a komaasszo- ; nyok — anélkül, hogy össze- \ beszéltek volna — lemondtak imái- a gólya további szolgála- i fairól. Olyannyira biztosra \ vették a dolgot, hogy a har- ; madik kisleány születése után !már az egyházi adófizetést is \ beszüntették. Ebből aztán ;olyan galiba támadt, amilyen| ímég nem volt a faluban. í Hogy mindenki megértse a ; dolgot, néhány szót a plébá- J nos úrról is. A plébános úr } egymaga lakik a parókián, bár ; egyesek ezt erősen kétlik. Nos, Í tehát a plébános úr engedel- f meskedve a keresztény bölkot az isteni kegyelemből. Hátha még ehhez az is járul. hogy nem fizet egyházi adót! Jópeti Mihálynak ala-’ posan meggyűlt a gondja. M ÉG ELTELT néhány nap a kis pogány felett, míg más kiút látszott: keresni kell egy újabb komát. Csakhogy ez ugyancsak bonyodalmas dolognak bizonyult. Mihálynak nem volt más komaszámba jöhető ismerőse a telepi férfiakon kívül. Azok meg mind úgy eladósodtak a papnál, hogy komoly anyagi gonddal járt volna a koma- ság. Ámbátor egyként azt állították a komajelöltek, hogy nem a pénzt sajnálják ... — így került hozzám panaszra Mihály — veszi vissza a szót édesapám. „Feri bácsi — mondotta —, maga a párttitkár, magának kell itt valamit tenni. Beszéljen már azzal a pappal, hogy ne akadékoskodjon annyit..A pappal nem beszéltem ugyan, de azért kisegítettem a bajból Jópeti Mihályt. A kul- túrotthonban rendeztünk olyan névadó ünnepséget, hogy máig is emlegeti a falu. Nemcsak a kresztszülők, hanem aki csak befért, jelen volt. Az egészben az volt a legérdekesebb, amikor a komajelöltek jöttek. Egytől- egyigt kifizették az elmaradt egyházi adót, de nem ám a papnak, hanem a kis Misikének. Ajándékok formájában hozták meg a tartozást. — Mit szólnak ehhez a falusiak? — Hát azt már tőlük kérdezd ■ meg. fiam... Én csak annyit hallottam efelől. hogy a múlt vasárnap két új névadó ünnepséget ültek a kul- túrházban. Nagymiklós István 1 csapatok összeállításának is. A tér ülctvállal ások szervezését sem tanácsos elodázni, mire kikelnek az első palánták, s az idő tavaszra fordul, minden területnek megegyen a gazdája. (fz) A megyei tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadójától, Szabó Gábortól, szerzett értesülésünk szerint az 1962-es mezőgazdasági évre harminchatezer melegágyi ablakkeretet bocsátanak a tsz-kertészetek rendelkezésére. Ebből a j mennyiségből húszezret már ^ a múlt év decemberében f megkaptak a tsz-ek, a hátra- ff levő tizenhatezret pedig ja- 'f nuár—március hónapokban ^ folyamatosan szállítják le a ^ gyártó vállalatok. A mező- f gazdasági osztály egyidejű- leg biztosította a szükséges f üvegmennyiséget is. Elmondotta még Szabó Gá- ‘f bor, hogy f. y idén harmincegyezer hol- ff dón kertészkednek már f, a tsz-ek, mintegy három- ^ ezer holddal túlszárnyal- fy va a múlt évi területet. ff Ebből a területből húszon- ff négy és félezer holdon szer- ff ződéses termelést folytatnak, 'f Uj üvegházak is épülnek ^ az idén, egy a nagykőrösi f, Petőfi Tsz-ben és egy a rác- f. kévéi Árpád Tsz-ben. A 'ff gyömrői Petőfi Tsz-ben nem. ff régiben befejezett üvegház- f, ban pedig most nevelik elő- ff szőr a korai káposztafélék ff palántáit. ff T- A kertészetekben —mon- f, dotta végül Szabó Gábor — f, télen sem szünetelhet a mun- ^ ka. Folyamatosan kell el- ff végezni a múlt évről elver- ff melt zöldségek kiválogatását ff és értékesítését. Gondoskod- 'f ni kell a régi melegágyi ab- ^ lakkeretek és öntözőberen- f dezések kijavításáról. Már ff most ki kell ásni a meleg- ff ágyi gödröket, s ahol még ff nem végezték volna el, mi- ff nél előbb be kell fejezni az ff elmaradt mélyszántást, trá- f, gyázást. f , '/ A szükséges magvakat is ff késedelem nélkül meg j kell rendelni, f nehogy a primőrök termeié- f Bében károsodás érje a sző- ff vetkezetek Most van az f ideje a szalma'ak^rók foná- ; sának, a brigád- és munka- f
