Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

1963. JANUAR 27. SZOMBAT \fCivhw 3 Megsokszorozódott a saját erő értéke A Dányi Földművesszövet­kezet négyéves fejlődését éke­sen bizonyítja az a tény, hogy míg 1957-ben a saját forgóesz­közök értéke mindössze 12 ezer forint volt. addig 1961- ben már 390 ezer forint; a sa­ját állóeszközök értéke ez idő alatt negyedmillióról egymil­lió forintra emelkedett. A vagyonvédelemben is nagyarányú javulás követke­zett 'be, mert az 1957 esztendei 47 ezer forinttal szemben 1931- ben már csak kétezer forint volt a leltárhiány. Szabás-varrás tanfolyam Bernecebarátin és Kemen­cén most folynak a szabás-var­rás tanfolyamok. A tanfolya­mok ideje két hónap. Miköz­ben a leányok-asszonyok meg­tanulnak szabni, varrni, jut idejük szórakozásra, művelő­désre is. Műsoros estre készül­nek, amelyen népi táncoltat is előadnak. A népi tánchoz sa­ját maguk' varrják már a ru­hájukat! Szobon már idén befejező­dött egy tanfolyam és a nagy érdeklődésre való tekintettel februárban új tanfolyamot in­dítanak. Kilóból lesz a mázsa Verseny, amelynek csak nyertesei lesznek A közelmúltban nyilvános­ságra került a Ceglédi Gépál­lomás és a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ver­senyfelhívása a megye gép­állomásainak dolgozóihoz, és termelőszövetkezetek tagjai­hoz. Mindkét felhívás élénk érdeklődést váltott ki a dolgo­zók, illetve a szövetkezeti parasztság között, és rövide­sen várható a visszhang, amely egyben válasz is lesz a versenyfelhívásokra. A mezőgazdaságban is régi hagyománya van a szocialista munkaverseny­nek. A megye gépállomásai, állami gazdaságai és termelőszövet­kezetei mindig részt vettek az országos versenyekben és j évről évre jól is szerepeltek, i Tavaly a Ceglédi Gépállomás például a nyári időszakban az j országban első lett a gépállo­mások között. A Kiskunlachá- zi Gépállomás dolgozói az j őszi időszakban értek el kivá­ló eredményeket és lettek or- { szágos elsők. Tavaly a nagy- i kátai Magyar—Koreai Barát­ság Termelőszövetkezet az „Ország legjobb termelőszö­vetkezete” címet nyerte el. De tovább is lehetne sorol­ni a szocialista munkaver­„Betétlap" az iskolában Érdekes kezdeményezés a gombai iskolában A dombok között úgy bú­vik meg a kis falu, mintha szégyenlős lenne. Pedig ma már egyre inkább nincs miért szégyenkeznie a falunak. Ami­óta új elnök került az egyesí­tett szövetkezet élére, nem­csak a légkör változott meg, de változnak maguk az embe­rek is. . . . .. Amikor .»két esztendővel ez­előtt részt vettem egy szülői értekezleten az iskolában, a legfőbb probléma az volt, hogy helyes-e ha otthon, ver­jük a gyerekeket, vagy sem. Akkor a szülők többsége még szükségszerűnek tartotta azt. ha a gyerek hibát követ el, nádpálcával. nadrágszíjjal osszák ki számára a „megér­demelt” büntetést, függetlenül attól, hogy fiú vagy lány volt az illető. Ma: ha teljes egészé­ben még nem is száműzték a gombai családoknál a nevelés­nek ezt. a céltalan és brutális módszerét, egyre ritkább ma már. Az érdem elsősorban egy derék, munkáját szíwel- lélékkel végző pedagógusé. A neve: Arató Ferencné. Jelen­leg a másodikosok tanítója. A dolog ott kezdődött, hogy a Köznevelés legutóbbi szá­mában érdekes cikket olvasott arróL, hogy az egyik óbudai is­kolában hogyan fegyelmezik a gyerekéket. A dolog lényege egy kis fehér lapocska, rajta a tanuló neve és a következő két szó: magatartási lap. Ilyen kis kartonlapocskával min­den gyerek rendelkezik. Ame­lyik valamilyen hibát követ el — házi feladat el nem készíté­se, rendetlenkedés, és így to­vább — attól a tanítónő elve­szi a magatartási lapot, s ha a tanítás végéig — példás ma­gaviseletével — nem érdemli ki, hogv visszakapja, fekete pont kerül a neve mellé. Aki viszont egész nap megőrizte, piros pontot kap. Ha egész héten sikerült a kis lapocskát megőriznie. írásos osztályfőnö­ki dicséretben részesül. Há­rom hét után ugyanezért már pecsétes igazgatói dicséret jár, hat hét után pedig iskpladi- eséret. Ez az új kezdeményezés egyik oldala. S a másik: a gyerekek — akik jó munká­jukkal aznap megőrizték — naponta hazaviszik a xnagatar- tási lapot. Aki nem, arról — kellő szülői ellenőrzés után—nyomban kiderül, hogy valami hibát követett el. így a gombai iskolában elérték azt, hogy nap mint nap élő kapcsolat teremtődött otthon és iskola között. S az eredmény? Mindössze harmadik hete vezették be a fegyelmezésnek ezt az ötletes és hasznos módszerét a gom­bai általános iskola második osztályában, s a régebbi ál­landó rendetlenkedők: Sze- mök írén, Trócsányi Anikó, Szabó Sándor már osztályfő­nöki dicséretet is vittek haza ez alatt a három, hét alatt! Ami pedig nem' kevesebbet, mint egy teljes heti „jóságot” jelentett! Azután: megoldódott végre az a nagy kérdés, hogyan le­het élővé tenni a kapcsolatot az iskola és a szülői ház kö­zött. Mert az új módszer szerves feltétele, hogy a szü­lők nap mint nap megnézzék — egy perc fáradtság csupán! — megvan-e gyermekük ma­gatartási lapja. S hogy az ily módon kialakult tartalmas kapcsolat mennyire gyümöl­csöző, bizonyítja a következő tény is. A helyes kezdeményezésen felbuzdulva a legutóbbi szü­lői értekezleten új ötlettel áll­tak elő a szülők. Milyen jó lenne, ha ugyanezt megcsi­nálnánk fordítva is. Azaz: a tanulónak otthon is lenne egy magatartási lapja, amit — jó magaviselet esetén — a szülő minden reggel elküld az isko­lába. Így nemcsak a szülő tudná, hogyan viselkedik gyer­meke az iskolában, hanem a tanítónő is, hogy a gyerekek miként viselkednek odahaza. Ugyanakkor ez az otthoni ma­gatartási lap alapfeltétele len­ne az iskolai magatartási lap megtartásának. Aki ugyanis e nélkül érkezne az iskolába, az eleve hátránnyal indulna az­nap, s csak kivételes magatar­tásával érdemelhetné ki, hogy megtartsa iskolai magatartási lapját. A SZÜlŐk ötlete valóban el­gondolkoztató. Bevezetésére azonban a tervek szerint csak egy-két hónap múlva kerülne sor. A fő feladat pillanatnyi­lag, hogy a második osztály­ban bevált fegyelmezési mód­szer kiterjedjen az egész is­kolára. A helyes kezdeménye­zést már átvette egy másik osztály, s az eredmények ott is biztatóak. Ha a kísérlet to­vábbra is pozitív eredménye­ket hoz, rövidesen bevezetik az új módszert az alsó tago­zat valamennyi osztályában. Biztosak vagyunk benne, hogy sikerrel. A kísérlethez csupán any- nyit szeretnénk hozzáfűzni: az új módszer bevezetése sze­rintünk is helyes és célrave­zető. A feladat most már csak az, hogy a gombai' iskola kez­deményezése mielőbb köve­tésre találjon a megye vala­mennyi általános iskolájában. Prukncr Pál i/ tsz-tagokra is. A vezetőség, a pártszervezet és a szak- szervezet ezzel segítette a dol­gozók és a tsz-tagok kezde­ményezését. Megismertették minden dolgozóval és tsz-tag- gal a tervet, az egy-egy em­berre jutó feladatot. Ennek ismeretében már bátran tettek felajánlást a traktorosok és a ter­melőszövetkezeti tagok. A Ceglédi Gépállomás és a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet vezetőinek versenyszervezö munkája pél­da arra, hogyan lehet és kell segíteni az alulról jövő kezde­ményezést. Mind a gépállomás trakto­rosai, mind pedig a ter­melőszövetkezet tagjai éves tervük túlteljesítését vállal­ták. Egy célért küzdenek a gépállomás dolgozói és a ter­melőszövetkezet tagjai, mégis a versenyszellem állandósítása érdekében mind a gépállomá­son, mind pedig a termelőszö­vetkezeten belül versenyre hívták egymást a traktorosok, a tagok, a munkacsapatok és a brigádok. Egy-egy brigád hasonló feltételek mellett dolgozó brigádot hívott pá­rosversenyre. Ugyanakkor a gépállomás dolgozói az Abo- nyi Gépállomást hívták pá­rosversenyre, a Vörös Csil­lag Tsz tagjai pedig a ceglé­di Kossuth Tsz tagjaival ver­senyeznek. A Ceglédi Gépállomás dol­gozói és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai ál­tal kezdeményezett verseny­nek csak nyertesei lesznek, de vesztesei nem. Az éves terv túlteljesítése a gépállomás minden dolgozója és a ter­melőszövetkezet minden tagja számára erkölcsi, anyagi meg­becsülést és előnyt jelent. (m. s.) A munkásőrség zászlaja alatt „... Az Elnöki Tanács a következőket rendeli: a Ma­gyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdeké­ben munkásőrséget kell szer­vezni ... A munkásőrség tagjai feladatukat társadalmi munkaként, fegyveresen vég­zik ...” Öt esztendővel ezelőtt je­lent meg e közlemény az újságok hasábjain. Jól em­lékezünk még arra, hogy mi­lyen visszhangot váltott ki ez minden oldalon. A néphata­lomért aggódó emberek így sóhajtottak fel: „Végre, fegy­vert kapnak a munkások, fegyver lesz a nép kezében, már sokkal korábban kellett volna!” De már akkor országszerte jelentkeztek á fegyverért a gyárakban a falvakban a ré­gi, harcedzett veteránok, az egykori vöröskatonák, s ve­lük a lángoló szívű fiatalok. Azok, akik azt akarták, hogy ami október *23-a és november 4-e között történt — soha töb­bé ne ismétlődhessék meg. Olyan emberek, akiknek a legnehezebb pillanatokban is helyén van a szívük. így történt a mi megyénk­ben is. Öt évvel ezelőtt, 1957 elején kezdtek gyüle­kezni a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a nép ön­kéntes harcosai a munkásőr­ség zászlaja alá. öt éve en­nek, s azóta is ott állnak he­lyükön, mindennap, éjjel és nappal, kemény szolgálatban, lankadatlan éberséggel. Tud­ják: a munkások, parasztok hatalmát, a nép rendjét vé­dik. Nem mindegyikük párt­tag, de mindegyikük a párt, a népi hatalom, a népköztársa­ság harcosa. S ennél nagyobb kitüntetés, dicséret, talán nem is illetheti őket. Büszkék vagyunk rájuk, akik fél évtized alatt kiváló, harcedzett egységekbe ková- csolódtak, akiknek szilárd bajtársi szelleme rendíthetet­len erő. önként vállalt tiszt­jüket nagy lelkesedéssel vég­zik. Ma már ismeri, megbecsü­li őket város, falu népe. Hány­szor halljuk róluk jártunk- ban-keltünkben az elismerés szavait: Vácott, Gödöllőn bű­nözőt tettek ártalmatlanná, Monoron tüzet oltottak, Szent­endrén bűncselekményt előz­tek meg. Tudjuk, nem köny- nyű a munka mellett fegy­verrel is szolgálni a társadal­mat, De amíg olyan férfiak hordják munkásőrségünk acél­szürke egyenruháját, mint a monori Simon Ignác, Né­meth Mátyás, Vaski György Kovacsik Benő, vagy a váci Németh Pál és Hegedűs Ká­roly, a gödöllői Molnár Bé­la, Sas Sándor, a ceglédi Erős János, Tasi György — addig méltán bízhatunk elvhűségük­ben, erejükben, tettrekészsé- gükben. A szolgálat mellett kemény kiképzésben van ré­szük. S ők verejtékezve, a gyakorlótereken is helytáll­nak. Erről tanúskodnak ered­ményeik a harckiiképzésben, erről beszél az 1960-ban meg­nyert országos lövészbajnok­ság. E mellett — ne feledjük el — a munka frontján is a legderekabbak közé tartoznak. S hadd szóljunk az elismerés szavával a munkásőrök asz- szonyairól is, akik megérté­sükkel segítik férjük áldoza­tos szolgálatát. Ma a munkásőrség Pest megyei parancsnoksága emlék­éremmel tünteti ki azokat a munkásőröket, akik megyénk­ben az első perc óta posztju­kon állnak. E napon hadd köszöntsük őket és a többie­ket a magunk és olvasótábo­runk nevében mi is. Fegyveres társadalmi mun­kájukért nem jár fizetség — mondotta az Elnöki Tanács alapító rendelete. Legyen fi­zetség helytállásukért, áldozat- vállalásukért, fáradságukért a - nép elismerése á nép hálája! Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik-Nem lélező paradicsomlermelők s 21387 forint „tiszta" haszon A címben foglalt örökérvé­nyű közmondásra aligha gon­dolt Ondó Józsefné és Mogyo­rósi Ferencné, a Nagykőrösi Konzervgyár, felvásárlója, to­vábbá Rédai József, Tóth Sán- dorné, Szabó Gyuláné, Bartha Sándor, Bócsai József, Szűcs Sándor. Ecsi Albert és Tóth Ferencné termelőszövetkezeti áruátadó, amikor a csalások és az okirathamisítások egész so­rát elkövette. Most aztán tet­teikért a bíróság előtt felelnek. Ondó Józsefné és Mogyorósi Ferencné 1958 óta a Nagykő­rösi Konzervgyár felvásárlói. Tavaly a törteli, Illetve a Cso­konai úti felvásárló telepen dolgoztak. Erre a telepre szállította áruját a nagykőrösi Dózsa Tsz, a Hunyadi Tsz, á Sza­badság Tsz és a Petőfi Tsz. Az előadás elmaradt Kóspallagon a szép kultúr otthonban időről időre ösz- szeülnek a falu kicsinyei, nagyjai, hogy meghallgassák azokat a rendezvényeket, amelyeket a kultúrotthon lelkes vezetője — Borsy Béláné —, a község vezetőivel egyet­értésben már jó előre megtervezett. Műsorukon hol a csillagokról, hol Indiáról és Indo­néziáról, a babona elleni harcról, a házasságról és a ne­mi életről, Brazíliáról, Kubáról és Chiléről szóló előadá­sok szerepelnek. De volt már szó az ötéves tervről, a KGST jelentőségéről is. A minap is nagy volt az izgalom a faluban, mert a „Humor az irodalomban” címmel hirdettek előadást. Az iskolában sok gyerek jelentette be: szüleivel együtt ké­szülnek a kultúrotthonba. A terv szerint előadás után a Ludas Matyi című film vetítésére került volna sor. A lelkesedésről, a készülődésről magam is meggyőződ­tem. Az öröm, a téli este unalmának elűzése feletti iz­galom kicsit rám is átragadt. Ezért, amikor Szob felé vitt később az utam. figyelmeztetni akartam az előadót: siessen, ne késlekedjen, induljon már. A kultúrára, a mű­velődésre vágyó kóspallagi nép várja ám nagyon! Az előadót nem találtam. Nem is volt olyan. Nem készült Kóspallagra senki. Nem örülhetett a falu népével együtt senki. A járásnál nem gondoskodtak előadóról. Katona Viktor a TIT-megbizott még értesíteni sérti érte­sítette a községet. Azaz a járási pártbizottság bírálata után, a kitűzött előadás ideje előtt egy órával kitelefonált Kóspallagra. És ezzél az ügy el volt intézve. Sági Agnes A Dózsa áruátadója, Bartha Sándor és Révai József, a Hu­nyadié Szűcs Sándor, a Sza­badság Tsz-é Ecsi Albert, a Petőfié Bócsai József, Szabó Gyuláné és Tóth Sándorné volt. Az ő dolguk volt az, hogy a tsz-tagok által — ered­ményességi munlcaegységre — termelt árut átvegyék, össze- gyűjtsék, a konzervgyárnál ér­tékesítsék, s a pénzzel elszá­moljanak. Mogyorósi Ferencné felvá­sárló és Ecsi Albert áruátadó egy ízben észrevették, hogy több terményt hoztak be hoz­zájuk, átadásra, mint amennyi a tsz jegyzékén szerepel. Ez a súlytöbblet rendszeresen meg­ismétlődött, mert a tsz-ek áruátadói odahaza, a tsz-ben lelkiismeretlenül mérték le a tagoktól át­vett terményeket, s kevesebbet számoltak el ne­kik, mint amennyit valóban termeltek. Ennek alapján On- dóné és Mogyorósiné megálla­podtak egymással és a tsz-ek áruátadóival, hogy a többlet súlyt is elszámolják, az érte járó pénzt számlázzák és — zsebreraikják. Harmincnégy esetben, létező tsz-tagok nevé­re állítottak ki hamis elszá­molási ívet, illetve súlyjegy­zéket, s az így jelentkező tizenhárom tonna paradi­csom után jogtalanul 11091 forintot tulajdoní­tottak el. De nem elégedtek meg ezzel sem. Negyvenegy esetben kita­lált nevekre számolták el a beszállított termény hanyag méréséből származó többletet. A nem létező paradicsom ter­melőkön csaknem tizenhat tonna paradicso­mot, pénzben 13 296 forin­tot kerestek. összességében nyolcvankét esetben csaltak, s így több mint 24 000 forinttal károsítot­ták meg a közösséget, neveze­tesen rt nagykőrösi Dózsa Hu­nyadi, Szabadság és Petőfi termelőszövetkezetet, illetve azoknak paradicsomtermeló tagságát. A hamisított súly­jegyzékek közül 65-öt Ondó Józsefné, 17-et pedig Mogyoró­si Ferencné állított ki. Szűcs Sándor kivételével va- , lamennyien beismerik, hogy összejátszottak egymással, s a terhűikre rótt bűncselekményt elkövették. A nagykőrösi városi ügyész­ség vádat emelt Ondó Jó­zsefné és társai ellen a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett csalás és magán­okirat-hamisítás bűntette mi­att. Az ügyet a nagykőrösi városi bíróság tárgyalja majd. <f a.) UTAZIK? VALISA MEG ELŐRE vasúti, autóbusz- és repülő­je&ét IBUSZ a, Utazási irodák Budapestiéi es vidékén senyben elért eredményeket. Tavaly nyáron éppen a szo­cialista munkaverseny adott erőt a mezőgazdaság dolgo­zóinak ahhoz, hogy eddig so­ha nem látott lendülettel ta­karítsák be a gabonát. Ösz- szel ugyancsak a verseny se­gítette a traktorosokat a mos­toha körülmények között is a helytállásra. A verseny mindenkor segí- totte a mezőgazdasági ter­melést. Itt meg kell' mon­dani: arra a versenyre gon­dolunk, amelyet a dolgozók vagy a termelőszövetkezeti tagok kezdeményeztek, vagy ők is magukévá tettek. Az íróasztal mellett „ki­agyalt” úgynevezett „fe­lülről” indított verseny soha nem hozott ered­ményt, annál az egysze­rű oknál fogva, hogy a verseny meg sem indult. Az ilyen „papír”-versenyre semmi szükség nincs. Annál inkább kívánatos az ele­ven, az egyes emberek, mun­kacsapatok, brigádok vagy a nagyobb egységek, termelő- szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok közötti verseny. Az ötéves terv má­sodik esztendejében a me­zőgazdasági termelést kilenc százalékkal kell növelni. No­ha a termelés feltétele az egyre növekvő beruházások következtében évről évre ja­vul, mégis elengedhetetlen a cél elérése érdekében a fal­vak lakosságának megnyerése és mozgósítása. Adja minden­ki tudása legjavát munkahe­lyén. A kilencszázalékos ter- mésnövekedéá't minden ter­melőszövetkezeti parasztnak, traktorosnak, állami gazda­sági dolgozónak el kell érnie ahhoz, hogy országosan :s valóra váljanak a tervek. Te­hát kilóból lesz a mázsa, má­zsából a tonna, a vagon. A Ceglédi Gépállomás dol­gozói és a ceglédi ' Vörös Csillag Tsz tagjai ver­senyfelajánlásukban az éves termelési és áruérté­kesítési tervük túlteljesí­tését vállalták. Munkacsapat- és brigádérte­kezleteken beszélték meg, hogy ki mit tesz és mit vál­lal az éves terv teljesítéséből. A gépállomás és a termelő- szövetkezet vezetői összegez­ték a munkacsapatok és bri­gádok vállalásait. Igaz, a dolgozók és a termelőszövet­kezeti tagok kezdeményezé­se alapján kezdődött a ver­seny, a vezetőség, a párt- szervezet és a szakszervezet mégis bekapcsolódott a ver­senyszervező munkába. A verseny ugyanis akkor lesz eredményes, ha a dolgozók, a termelőszövetkezeti gazdák megfelelő célok elérését tűzik maguk elé. A gépállomás és a termelőszövetkezet vezetősé­ge éppen ebben nyújtott tá­mogatást. A gépállomás és a ter­melőszövetkezet tervét fel­bontották üzemegységekre, brigádokra, munkacsapatokra, sd| traktorosokra, és egyes

Next

/
Thumbnails
Contents