Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
1963. JANUAR 27. SZOMBAT \fCivhw 3 Megsokszorozódott a saját erő értéke A Dányi Földművesszövetkezet négyéves fejlődését ékesen bizonyítja az a tény, hogy míg 1957-ben a saját forgóeszközök értéke mindössze 12 ezer forint volt. addig 1961- ben már 390 ezer forint; a saját állóeszközök értéke ez idő alatt negyedmillióról egymillió forintra emelkedett. A vagyonvédelemben is nagyarányú javulás következett 'be, mert az 1957 esztendei 47 ezer forinttal szemben 1931- ben már csak kétezer forint volt a leltárhiány. Szabás-varrás tanfolyam Bernecebarátin és Kemencén most folynak a szabás-varrás tanfolyamok. A tanfolyamok ideje két hónap. Miközben a leányok-asszonyok megtanulnak szabni, varrni, jut idejük szórakozásra, művelődésre is. Műsoros estre készülnek, amelyen népi táncoltat is előadnak. A népi tánchoz saját maguk' varrják már a ruhájukat! Szobon már idén befejeződött egy tanfolyam és a nagy érdeklődésre való tekintettel februárban új tanfolyamot indítanak. Kilóból lesz a mázsa Verseny, amelynek csak nyertesei lesznek A közelmúltban nyilvánosságra került a Ceglédi Gépállomás és a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet versenyfelhívása a megye gépállomásainak dolgozóihoz, és termelőszövetkezetek tagjaihoz. Mindkét felhívás élénk érdeklődést váltott ki a dolgozók, illetve a szövetkezeti parasztság között, és rövidesen várható a visszhang, amely egyben válasz is lesz a versenyfelhívásokra. A mezőgazdaságban is régi hagyománya van a szocialista munkaversenynek. A megye gépállomásai, állami gazdaságai és termelőszövetkezetei mindig részt vettek az országos versenyekben és j évről évre jól is szerepeltek, i Tavaly a Ceglédi Gépállomás például a nyári időszakban az j országban első lett a gépállomások között. A Kiskunlachá- zi Gépállomás dolgozói az j őszi időszakban értek el kiváló eredményeket és lettek or- { szágos elsők. Tavaly a nagy- i kátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet az „Ország legjobb termelőszövetkezete” címet nyerte el. De tovább is lehetne sorolni a szocialista munkaver„Betétlap" az iskolában Érdekes kezdeményezés a gombai iskolában A dombok között úgy búvik meg a kis falu, mintha szégyenlős lenne. Pedig ma már egyre inkább nincs miért szégyenkeznie a falunak. Amióta új elnök került az egyesített szövetkezet élére, nemcsak a légkör változott meg, de változnak maguk az emberek is. . . . .. Amikor .»két esztendővel ezelőtt részt vettem egy szülői értekezleten az iskolában, a legfőbb probléma az volt, hogy helyes-e ha otthon, verjük a gyerekeket, vagy sem. Akkor a szülők többsége még szükségszerűnek tartotta azt. ha a gyerek hibát követ el, nádpálcával. nadrágszíjjal osszák ki számára a „megérdemelt” büntetést, függetlenül attól, hogy fiú vagy lány volt az illető. Ma: ha teljes egészében még nem is száműzték a gombai családoknál a nevelésnek ezt. a céltalan és brutális módszerét, egyre ritkább ma már. Az érdem elsősorban egy derék, munkáját szíwel- lélékkel végző pedagógusé. A neve: Arató Ferencné. Jelenleg a másodikosok tanítója. A dolog ott kezdődött, hogy a Köznevelés legutóbbi számában érdekes cikket olvasott arróL, hogy az egyik óbudai iskolában hogyan fegyelmezik a gyerekéket. A dolog lényege egy kis fehér lapocska, rajta a tanuló neve és a következő két szó: magatartási lap. Ilyen kis kartonlapocskával minden gyerek rendelkezik. Amelyik valamilyen hibát követ el — házi feladat el nem készítése, rendetlenkedés, és így tovább — attól a tanítónő elveszi a magatartási lapot, s ha a tanítás végéig — példás magaviseletével — nem érdemli ki, hogv visszakapja, fekete pont kerül a neve mellé. Aki viszont egész nap megőrizte, piros pontot kap. Ha egész héten sikerült a kis lapocskát megőriznie. írásos osztályfőnöki dicséretben részesül. Három hét után ugyanezért már pecsétes igazgatói dicséret jár, hat hét után pedig iskpladi- eséret. Ez az új kezdeményezés egyik oldala. S a másik: a gyerekek — akik jó munkájukkal aznap megőrizték — naponta hazaviszik a xnagatar- tási lapot. Aki nem, arról — kellő szülői ellenőrzés után—nyomban kiderül, hogy valami hibát követett el. így a gombai iskolában elérték azt, hogy nap mint nap élő kapcsolat teremtődött otthon és iskola között. S az eredmény? Mindössze harmadik hete vezették be a fegyelmezésnek ezt az ötletes és hasznos módszerét a gombai általános iskola második osztályában, s a régebbi állandó rendetlenkedők: Sze- mök írén, Trócsányi Anikó, Szabó Sándor már osztályfőnöki dicséretet is vittek haza ez alatt a három, hét alatt! Ami pedig nem' kevesebbet, mint egy teljes heti „jóságot” jelentett! Azután: megoldódott végre az a nagy kérdés, hogyan lehet élővé tenni a kapcsolatot az iskola és a szülői ház között. Mert az új módszer szerves feltétele, hogy a szülők nap mint nap megnézzék — egy perc fáradtság csupán! — megvan-e gyermekük magatartási lapja. S hogy az ily módon kialakult tartalmas kapcsolat mennyire gyümölcsöző, bizonyítja a következő tény is. A helyes kezdeményezésen felbuzdulva a legutóbbi szülői értekezleten új ötlettel álltak elő a szülők. Milyen jó lenne, ha ugyanezt megcsinálnánk fordítva is. Azaz: a tanulónak otthon is lenne egy magatartási lapja, amit — jó magaviselet esetén — a szülő minden reggel elküld az iskolába. Így nemcsak a szülő tudná, hogyan viselkedik gyermeke az iskolában, hanem a tanítónő is, hogy a gyerekek miként viselkednek odahaza. Ugyanakkor ez az otthoni magatartási lap alapfeltétele lenne az iskolai magatartási lap megtartásának. Aki ugyanis e nélkül érkezne az iskolába, az eleve hátránnyal indulna aznap, s csak kivételes magatartásával érdemelhetné ki, hogy megtartsa iskolai magatartási lapját. A SZÜlŐk ötlete valóban elgondolkoztató. Bevezetésére azonban a tervek szerint csak egy-két hónap múlva kerülne sor. A fő feladat pillanatnyilag, hogy a második osztályban bevált fegyelmezési módszer kiterjedjen az egész iskolára. A helyes kezdeményezést már átvette egy másik osztály, s az eredmények ott is biztatóak. Ha a kísérlet továbbra is pozitív eredményeket hoz, rövidesen bevezetik az új módszert az alsó tagozat valamennyi osztályában. Biztosak vagyunk benne, hogy sikerrel. A kísérlethez csupán any- nyit szeretnénk hozzáfűzni: az új módszer bevezetése szerintünk is helyes és célravezető. A feladat most már csak az, hogy a gombai' iskola kezdeményezése mielőbb követésre találjon a megye valamennyi általános iskolájában. Prukncr Pál i/ tsz-tagokra is. A vezetőség, a pártszervezet és a szak- szervezet ezzel segítette a dolgozók és a tsz-tagok kezdeményezését. Megismertették minden dolgozóval és tsz-tag- gal a tervet, az egy-egy emberre jutó feladatot. Ennek ismeretében már bátran tettek felajánlást a traktorosok és a termelőszövetkezeti tagok. A Ceglédi Gépállomás és a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőinek versenyszervezö munkája példa arra, hogyan lehet és kell segíteni az alulról jövő kezdeményezést. Mind a gépállomás traktorosai, mind pedig a termelőszövetkezet tagjai éves tervük túlteljesítését vállalták. Egy célért küzdenek a gépállomás dolgozói és a termelőszövetkezet tagjai, mégis a versenyszellem állandósítása érdekében mind a gépállomáson, mind pedig a termelőszövetkezeten belül versenyre hívták egymást a traktorosok, a tagok, a munkacsapatok és a brigádok. Egy-egy brigád hasonló feltételek mellett dolgozó brigádot hívott párosversenyre. Ugyanakkor a gépállomás dolgozói az Abo- nyi Gépállomást hívták párosversenyre, a Vörös Csillag Tsz tagjai pedig a ceglédi Kossuth Tsz tagjaival versenyeznek. A Ceglédi Gépállomás dolgozói és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai által kezdeményezett versenynek csak nyertesei lesznek, de vesztesei nem. Az éves terv túlteljesítése a gépállomás minden dolgozója és a termelőszövetkezet minden tagja számára erkölcsi, anyagi megbecsülést és előnyt jelent. (m. s.) A munkásőrség zászlaja alatt „... Az Elnöki Tanács a következőket rendeli: a Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében munkásőrséget kell szervezni ... A munkásőrség tagjai feladatukat társadalmi munkaként, fegyveresen végzik ...” Öt esztendővel ezelőtt jelent meg e közlemény az újságok hasábjain. Jól emlékezünk még arra, hogy milyen visszhangot váltott ki ez minden oldalon. A néphatalomért aggódó emberek így sóhajtottak fel: „Végre, fegyvert kapnak a munkások, fegyver lesz a nép kezében, már sokkal korábban kellett volna!” De már akkor országszerte jelentkeztek á fegyverért a gyárakban a falvakban a régi, harcedzett veteránok, az egykori vöröskatonák, s velük a lángoló szívű fiatalok. Azok, akik azt akarták, hogy ami október *23-a és november 4-e között történt — soha többé ne ismétlődhessék meg. Olyan emberek, akiknek a legnehezebb pillanatokban is helyén van a szívük. így történt a mi megyénkben is. Öt évvel ezelőtt, 1957 elején kezdtek gyülekezni a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a nép önkéntes harcosai a munkásőrség zászlaja alá. öt éve ennek, s azóta is ott állnak helyükön, mindennap, éjjel és nappal, kemény szolgálatban, lankadatlan éberséggel. Tudják: a munkások, parasztok hatalmát, a nép rendjét védik. Nem mindegyikük párttag, de mindegyikük a párt, a népi hatalom, a népköztársaság harcosa. S ennél nagyobb kitüntetés, dicséret, talán nem is illetheti őket. Büszkék vagyunk rájuk, akik fél évtized alatt kiváló, harcedzett egységekbe ková- csolódtak, akiknek szilárd bajtársi szelleme rendíthetetlen erő. önként vállalt tisztjüket nagy lelkesedéssel végzik. Ma már ismeri, megbecsüli őket város, falu népe. Hányszor halljuk róluk jártunk- ban-keltünkben az elismerés szavait: Vácott, Gödöllőn bűnözőt tettek ártalmatlanná, Monoron tüzet oltottak, Szentendrén bűncselekményt előztek meg. Tudjuk, nem köny- nyű a munka mellett fegyverrel is szolgálni a társadalmat, De amíg olyan férfiak hordják munkásőrségünk acélszürke egyenruháját, mint a monori Simon Ignác, Németh Mátyás, Vaski György Kovacsik Benő, vagy a váci Németh Pál és Hegedűs Károly, a gödöllői Molnár Béla, Sas Sándor, a ceglédi Erős János, Tasi György — addig méltán bízhatunk elvhűségükben, erejükben, tettrekészsé- gükben. A szolgálat mellett kemény kiképzésben van részük. S ők verejtékezve, a gyakorlótereken is helytállnak. Erről tanúskodnak eredményeik a harckiiképzésben, erről beszél az 1960-ban megnyert országos lövészbajnokság. E mellett — ne feledjük el — a munka frontján is a legderekabbak közé tartoznak. S hadd szóljunk az elismerés szavával a munkásőrök asz- szonyairól is, akik megértésükkel segítik férjük áldozatos szolgálatát. Ma a munkásőrség Pest megyei parancsnoksága emlékéremmel tünteti ki azokat a munkásőröket, akik megyénkben az első perc óta posztjukon állnak. E napon hadd köszöntsük őket és a többieket a magunk és olvasótáborunk nevében mi is. Fegyveres társadalmi munkájukért nem jár fizetség — mondotta az Elnöki Tanács alapító rendelete. Legyen fizetség helytállásukért, áldozat- vállalásukért, fáradságukért a - nép elismerése á nép hálája! Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik-Nem lélező paradicsomlermelők s 21387 forint „tiszta" haszon A címben foglalt örökérvényű közmondásra aligha gondolt Ondó Józsefné és Mogyorósi Ferencné, a Nagykőrösi Konzervgyár, felvásárlója, továbbá Rédai József, Tóth Sán- dorné, Szabó Gyuláné, Bartha Sándor, Bócsai József, Szűcs Sándor. Ecsi Albert és Tóth Ferencné termelőszövetkezeti áruátadó, amikor a csalások és az okirathamisítások egész sorát elkövette. Most aztán tetteikért a bíróság előtt felelnek. Ondó Józsefné és Mogyorósi Ferencné 1958 óta a Nagykőrösi Konzervgyár felvásárlói. Tavaly a törteli, Illetve a Csokonai úti felvásárló telepen dolgoztak. Erre a telepre szállította áruját a nagykőrösi Dózsa Tsz, a Hunyadi Tsz, á Szabadság Tsz és a Petőfi Tsz. Az előadás elmaradt Kóspallagon a szép kultúr otthonban időről időre ösz- szeülnek a falu kicsinyei, nagyjai, hogy meghallgassák azokat a rendezvényeket, amelyeket a kultúrotthon lelkes vezetője — Borsy Béláné —, a község vezetőivel egyetértésben már jó előre megtervezett. Műsorukon hol a csillagokról, hol Indiáról és Indonéziáról, a babona elleni harcról, a házasságról és a nemi életről, Brazíliáról, Kubáról és Chiléről szóló előadások szerepelnek. De volt már szó az ötéves tervről, a KGST jelentőségéről is. A minap is nagy volt az izgalom a faluban, mert a „Humor az irodalomban” címmel hirdettek előadást. Az iskolában sok gyerek jelentette be: szüleivel együtt készülnek a kultúrotthonba. A terv szerint előadás után a Ludas Matyi című film vetítésére került volna sor. A lelkesedésről, a készülődésről magam is meggyőződtem. Az öröm, a téli este unalmának elűzése feletti izgalom kicsit rám is átragadt. Ezért, amikor Szob felé vitt később az utam. figyelmeztetni akartam az előadót: siessen, ne késlekedjen, induljon már. A kultúrára, a művelődésre vágyó kóspallagi nép várja ám nagyon! Az előadót nem találtam. Nem is volt olyan. Nem készült Kóspallagra senki. Nem örülhetett a falu népével együtt senki. A járásnál nem gondoskodtak előadóról. Katona Viktor a TIT-megbizott még értesíteni sérti értesítette a községet. Azaz a járási pártbizottság bírálata után, a kitűzött előadás ideje előtt egy órával kitelefonált Kóspallagra. És ezzél az ügy el volt intézve. Sági Agnes A Dózsa áruátadója, Bartha Sándor és Révai József, a Hunyadié Szűcs Sándor, a Szabadság Tsz-é Ecsi Albert, a Petőfié Bócsai József, Szabó Gyuláné és Tóth Sándorné volt. Az ő dolguk volt az, hogy a tsz-tagok által — eredményességi munlcaegységre — termelt árut átvegyék, össze- gyűjtsék, a konzervgyárnál értékesítsék, s a pénzzel elszámoljanak. Mogyorósi Ferencné felvásárló és Ecsi Albert áruátadó egy ízben észrevették, hogy több terményt hoztak be hozzájuk, átadásra, mint amennyi a tsz jegyzékén szerepel. Ez a súlytöbblet rendszeresen megismétlődött, mert a tsz-ek áruátadói odahaza, a tsz-ben lelkiismeretlenül mérték le a tagoktól átvett terményeket, s kevesebbet számoltak el nekik, mint amennyit valóban termeltek. Ennek alapján On- dóné és Mogyorósiné megállapodtak egymással és a tsz-ek áruátadóival, hogy a többlet súlyt is elszámolják, az érte járó pénzt számlázzák és — zsebreraikják. Harmincnégy esetben, létező tsz-tagok nevére állítottak ki hamis elszámolási ívet, illetve súlyjegyzéket, s az így jelentkező tizenhárom tonna paradicsom után jogtalanul 11091 forintot tulajdonítottak el. De nem elégedtek meg ezzel sem. Negyvenegy esetben kitalált nevekre számolták el a beszállított termény hanyag méréséből származó többletet. A nem létező paradicsom termelőkön csaknem tizenhat tonna paradicsomot, pénzben 13 296 forintot kerestek. összességében nyolcvankét esetben csaltak, s így több mint 24 000 forinttal károsították meg a közösséget, nevezetesen rt nagykőrösi Dózsa Hunyadi, Szabadság és Petőfi termelőszövetkezetet, illetve azoknak paradicsomtermeló tagságát. A hamisított súlyjegyzékek közül 65-öt Ondó Józsefné, 17-et pedig Mogyorósi Ferencné állított ki. Szűcs Sándor kivételével va- , lamennyien beismerik, hogy összejátszottak egymással, s a terhűikre rótt bűncselekményt elkövették. A nagykőrösi városi ügyészség vádat emelt Ondó Józsefné és társai ellen a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás bűntette miatt. Az ügyet a nagykőrösi városi bíróság tárgyalja majd. <f a.) UTAZIK? VALISA MEG ELŐRE vasúti, autóbusz- és repülője&ét IBUSZ a, Utazási irodák Budapestiéi es vidékén senyben elért eredményeket. Tavaly nyáron éppen a szocialista munkaverseny adott erőt a mezőgazdaság dolgozóinak ahhoz, hogy eddig soha nem látott lendülettel takarítsák be a gabonát. Ösz- szel ugyancsak a verseny segítette a traktorosokat a mostoha körülmények között is a helytállásra. A verseny mindenkor segí- totte a mezőgazdasági termelést. Itt meg kell' mondani: arra a versenyre gondolunk, amelyet a dolgozók vagy a termelőszövetkezeti tagok kezdeményeztek, vagy ők is magukévá tettek. Az íróasztal mellett „kiagyalt” úgynevezett „felülről” indított verseny soha nem hozott eredményt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a verseny meg sem indult. Az ilyen „papír”-versenyre semmi szükség nincs. Annál inkább kívánatos az eleven, az egyes emberek, munkacsapatok, brigádok vagy a nagyobb egységek, termelő- szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok közötti verseny. Az ötéves terv második esztendejében a mezőgazdasági termelést kilenc százalékkal kell növelni. Noha a termelés feltétele az egyre növekvő beruházások következtében évről évre javul, mégis elengedhetetlen a cél elérése érdekében a falvak lakosságának megnyerése és mozgósítása. Adja mindenki tudása legjavát munkahelyén. A kilencszázalékos ter- mésnövekedéá't minden termelőszövetkezeti parasztnak, traktorosnak, állami gazdasági dolgozónak el kell érnie ahhoz, hogy országosan :s valóra váljanak a tervek. Tehát kilóból lesz a mázsa, mázsából a tonna, a vagon. A Ceglédi Gépállomás dolgozói és a ceglédi ' Vörös Csillag Tsz tagjai versenyfelajánlásukban az éves termelési és áruértékesítési tervük túlteljesítését vállalták. Munkacsapat- és brigádértekezleteken beszélték meg, hogy ki mit tesz és mit vállal az éves terv teljesítéséből. A gépállomás és a termelő- szövetkezet vezetői összegezték a munkacsapatok és brigádok vállalásait. Igaz, a dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok kezdeményezése alapján kezdődött a verseny, a vezetőség, a párt- szervezet és a szakszervezet mégis bekapcsolódott a versenyszervező munkába. A verseny ugyanis akkor lesz eredményes, ha a dolgozók, a termelőszövetkezeti gazdák megfelelő célok elérését tűzik maguk elé. A gépállomás és a termelőszövetkezet vezetősége éppen ebben nyújtott támogatást. A gépállomás és a termelőszövetkezet tervét felbontották üzemegységekre, brigádokra, munkacsapatokra, sd| traktorosokra, és egyes
