Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
t PIJT MEGYEI 1962. JANUÄE 27, SZOMBAT >1 termelés pártellenőrzése nemcsak jogokat jelent, hanem kötelességeket is! VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK —• Tapasztalataink szerint nem helyes, ha rangsoroljuk a pártmunkát, osztályozzuk a feladatokat: ez fontos, ez nem fontos. Nem helyes, mert a pártélet látja kárát: a „nem fontosat” rendszerint elhanyagolják. Mégis, azt valljuk: ha van olyan feladat egy üzemi pártszervezetben, ami a legtöbb energiát követeli, s amivel a kommunisták a legtöbb segítséget nyújthatják a gazdasági vezetésnek, az a termelés pártellenőrzése. Farkas József elvtárs, a Pomázi Posztógyár párttitkára foglalta így össze válaszát arra a kérdésre, hogy mi a pártszervezet legfontosabb feladata az elkövetkező hónapokban? De mindjárt hozzátette: — A termelés pártellenőrzése — szerintünk — nemcsak jogokat jelent a kommunistáknak, hanem kötelességeket is. A munkában való példamutatásnak, az anyaggal való takarékoskodásnak, a technológiai előírások fegyelmezett betartásának kötelességét. Másképpen honnan vennénk az erkölcsi alapot ahhoz, hogy ellenőrizzünk ?! Jogos kérdés. Sajnos, nem mindenütt és nem minden kommunista teszi fel magának. — Régebben mi is különböző módszerekkel kísérleteztünk. Volt időszak, amikor kizárólag a gazdasági vezetők beszámoltatásával véltük megoldani a termelés pártellenőrzését. A mostani módszerünk sem „szentírás”, s nem is próbáljuk receptként ajánlani más pártszervezeteknek, de nálunk bevált. A pártvezetőség mellett működő termelési bizottság tevékenységére gondolok — magyarázza. — Novemberben hoztuk létre, három állandó taggal — egyikük a pártszervezet termelési felelőse —, s mindig annak az üzemrésznek a műszaki vezetőivel bővítjük ki-, amelyiknek a munkáját éppen vizsgáljuk. Mi sem receptnek szánjuk, csupán a tanulság kedvéért ismertetjük a termelési bizottság működését. Egyet- mást talán másutt is hasznosíthatnak belőle. Azzal kezdték, hogy a pártvezetőség közösen a gazdasági vezetőkkel, összegyűjtötte azokat a -problémákat, amelyeknek megoldása előbbre vinné a termelés ügyét. Szerepelt ezek között a MEO munkája, az 1962-es műszaki intézkedési terv végrehajtása, a műszaki és az adminisztratív dolgozók leterhelésének aránytalansága, a munkaverseny helyzete, s a normák karbantartása. Mindezeket — mint olyan megoldásra váró feladatokat, amihez a kommunisták segítsége szükséges —, a pártvezetőség belefoglalta a termelési bizottság féléves munkatervébe. Azzal együtt, hogy a bizottság az év első felében öt üzemrész munkáját is felülvizsgálja. Az első felülvizsgálás már megtörtént, a szövődében. A termelési bizottság két jelentés alapján tárgyalta meg a szövődé munkáját. Az egyiket az üzemrész vezetője készítette, a másikat maguk a bizottsági tagok. Az ülésen mindkét jelentést részletesen megvitatták. Megállapítást nyert, hogy a szövődében az elmúlt esztendőben csökkent t az önköltség, s javult a munkafegyelem. Fejlődést értek el az ezer vetés átlagban, s jelentősen redukálták a túí- óra-felhasználást. A műszaki intézkedési tervet végrehajtották, s ennek is része volt abban, hogy bizonyos mértékben javult a minőség. A hibákat illetően a vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő az üzemrészben a hulladékelszájnolás rendszere. Feltűnően nagy az ingadozás egyes cikkek minőségében. Ugyanabból a cikkből az első osztályú áruk aránya egyik hónapban 92 százalékos volt, két hónappal később pedig csak 52 százalékos. Az elmúlt év első tíz hónapját véve alapul, rendkívül nagy — 24 százaléké« — volt a munkaerő fluktáció. Nem kielégítő a kapcsolat az osztály vezetője és a műszakiak között; a műszaki értekezleteket nem tartják meg rendszeresen, s többször megtörtént, hogy nem készítették elő megfelelően a termelési tanácskozást. Végül a vizsgálat megállapította, hogy száz dolgozó közül negyvennyolcnak a teljesítménye nem éri el a 100 százalékot. A termelési bizottság észrevételeit és javaslatait a pártvezetőség is napirendre tűzte, s határozatot hozott a műszaki értekezletek rendszeres megtartásának ellenőrzéséről, a hulladékelszámolás megfelelő rendszerének bevezetéséről, a fluktuáció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről, s a szövődében dolgozó kommunisták feladatairól. Felhívással fordult a kommunista műszakiakhoz, KlSZ-tagok- hoz, szakszervezeti aktívákhoz, hogy adják át munka- módszereiket a száz százalékon alul teljesítő munkatársaiknak. — A határozatok végrehajtásának ellenőrzésével a pártvezetőség a .termelési bizottság tagjait bízta meg. Ezzel egyidőben — természetesen — más, újabb feladatok várnak a bizottságra. Február tizedikéig felül kell vizsgálni a MEO-szervezet munkáját, azt, hogyan hajtották végre a pártvezetőség 1981 februári határozatait. A tapasztalatokat azután vezetőségi ülésen vitatjuk meg. — Ismétlem, ez nem szentírás. Lehet, hogy egy év múlva jobb módszert találunk. De ha a termelési bizottság tevékenysége egy lépéssel is előbbre vitte a munkát, már értelme volt a kísérletezésnek — összegezi a párttitkár. Nyíri Éva Hetvenezer forint vásárlási visszatérítés Február 5-én tartja első ülését á Túrái Földművesszövetkezet újjáválasztott vezetősége. A vezetőségi tagoknak mintegy 50 százaléka cserélődött ki. Az igazgatóságiba és a felügyelő bizottságba összesen öt nőt választottak be, részben termelőszövetkezeti tagokat, részben pedagógusokat. A boltos tagibizottság valamennyi tagja nő. Ezen az ülésen kerül sor a mérlegbeszámolóra is. A földművesszövetkezet az 1961. évi sikeres gazdálkodás eredményeképp mintegy 70 ezer forint vásárlási visszatérítést fizet, tízezer forintot pedig részjegy utáni részesedésként; az alkalmazotti nyereségrészesedés összege megközelíti a 40 ezer forintot, ami dolgozónként 18— 18 napi fizetésnek megfelelő részesedést jelent. Percenként 12 csapágy Közel hárommilliós haszon a műszaki fejlesztés nyomán a Diósdi Csapágygyárban Ma már természetesnek tűnik, hogy a Diósdi Csapágygyár minden részlege szinkronban termel. Olajozottan fut a gépezet, s a hónapok, a negyedévek elején ugyanolyan ütemesen végzik munkájukat, mint a tervidőszakok végén. — Percenként 12 csapágy készül el a gyárban — hallottuk a termelési osztályon. Úgy mondták ezt, mintha automata gyárban jártunk volna, ahol akár esik, akár fúj, percnyi pontossággal hagyják el a gépeket a kész gyártmányok. Ettől pedig még elég messze jár a Diósdi Csapágygyár. Akkor hát mi a nyitja a zökkenőmentes, ütemes munkának? Boszorkányság? Egyáltalán nem. Számukra nagyon is egyszerű a dolog nyitja. — Két alapvető program alapján dolgozunk. Az egyik az éves termelés programja, a másik a műszaki előkészítés egész évre szóló programja. Ennek kiegészítéseként egész évre meghatározzuk a gépfelújítás egész éves menetrendjét, amellyel biztosítjuk a gépek megfelelő állapotát, a termelés gépi kapacitásának zavartalanságát. Az éves programok alapján mindig egy-egy negyedévre előre kidolgozzák a részletfeladatokat. így a' gyár minden részlegében mód van arra, hogy mire az új tervidőszak elkezdődik, kéznél legyen a szükséges anyag, a szerszámok és a zavartalan termelés minden kelléke. Az idei tervet már a múlt év szeptemberében megismerték. Egyes részletekről azonban ennél korábban, már az előző év közepén tudomást szereztek. így a technológia, a szerszámszerkesztés, a szerszámgyártás, az anyagbeszerzés a soros munkák mellett már előre hozzáfoghatott az idei tervfeladat végrehajtásának előkészítéséhez. A termelési osztály állandóan figyelemmel kíséri a fel-, adatok végrehajtását és időről időre beszámol a gyár főmérnökének. Ilyen biztosítás után szinte felesleges a kérdés, hogy január derekán hogyan állnak a munkával. Az anyagot a Prés- és Ko- váesoltárugyártól és a Lenin Kohászati Művektől kapják. Korábban voltak ugyan Ilyen irányú problémáik, de az erre vonatkozó tárgyalások eredményeként rendeződött a helyzet és kisebb, lényegtelen elmaradásoktól eltekintve, ma rend van az anyagellátásban is. A gépkapacitás biztosítására vonatkozó tervet teljesítették. 1961-ben a TMK jó munkája nyomán a gépek zöme főjavításra került. Ennek is kö- szöphető, hogy a tervet teljesítették. A tervszerű gépjavítás és az, hogy a javításra került gépeket a műszaki fejlesztés alapján tökéletesítették, lehetővé tette, hogy a gépkapacitás megnövekedésével az idén a teljes termelési értéket tekintve, több mint 15 százalékkal magasabb tervet teljesítsenek, mint tavaly. A magasabb terv teljesítésének a múlt évi műszaki szervezési intézkedések végrehajtásának túlteljesítése is alapját képezi. A műszaki szervezési intézkedések végrehajtásával kétmillió 682 ezer forint népgazdasági haszon biztosítását írta elő számukra a tavalyi terv. Ezt 153 ezer forinttal túlteljesítették. így válik lehetővé, hogy az idén a több- > lettermelés 82,9 százalékát a termelékenység növelésével biztosítják. A jó munka az átlagbérek növekedésében is kifejezés- ; re jut. A tavalyi 7,34 forin- ! tos átlagórabér az idén 7,50 : forintra nőtt. i A szervezettség tette lehettlfS tővé, hogy ma már az új csapágytípusok sorozatgyártásának beindítása sem okoz különösebb gondot. Tavaly négy új típus 'gyártását^ kezdték el és a termelés idei biztosítása lehetővé tette, hogy túlórafelhasználás nélkül (!) minden üzemrész nap, mint nap pontosan teljesíti tervét. Csak az ilyen jól szervezett, összehangolt munka vezethet el odáig, hogy a tavalyi 70 százalékos önköltséggel szemben az idén 67 százalékos tervet teljesítsenek, ami ugyancsak biztosan megvalósul, mert a reális lehetőségekre épül. F. I. mKmsmaBBamoBaam Itt a tavasz hírnöke A ceglédi gazdatooltba megérkezett a tavasz első hírnöke: a vetőiborsó. Mintegy tíz zsákkal árusítanak egyelőre, ez azonban csak elenyésző töredéke annak a mennyiségnek, amelyet a ceglédiek tavasszal igényelnek. * Évente átlagosan ötven mázsa borsó-vetőmagot adnak el a gazdaboltban, ezenkívül pedig még ötven mázsa egyéb kertimagot vásárolnak itt a gazdák. Rendkívül népszerű az expressz borsóvetőmag, de többen előszeretettel veszik a magyar sárga és Buxbaum-féle borsót is. Lekvárevő verseny Kedélyes klubestet rendeztek az iparitanuló-iskola KISZ-fiataljai. György jakab Endre tanár vezetésével vidám fejtörőn vetélkedtek egymással, amelynek keretében irodalmi, sport és zenei kérdésekben mérték pssze tudásukat a versenyzők. A vetélkedő második részében ügyességi versenyt tartottak, amelynek a legmulatságosabb feladata a lekvárevés volt. Az első Bálint Ica lett, ő bizonyult a legügyesebbnek. A győzteseket értékes könyv jutalomban részesítették. A klubest hangulatos tánccal fejeződött be. MÖNDR© VICCBE Kevesebb a lopás Dr. Szigel János, a Monori Járásbíróság vezetőjének tájékoztatása szerint a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettek száma csökkent az utóbbi időben. Sajnos, nem mondható el ugyanez a magán- vádakról. A járásbíróság tagjai előadásokat tartanak a tsz- ekben a társadalmi tulajdon védeleméről, amivel ugyancsak hozzájárulnak a lopások számának csökkenéséhez. Feladatkörüket egyébként bővítették, mert csak a legsű- lyosább eseteket tárgyalja majd a megyei bíróság. don. Közel háromszázötvenen vettek részt, hogy meghallgassák Ferencz Lajos igazgatósági elnök beszámolóját. A földművesszövetkezetnek huszonnégy üzemegysége van a faluban, ebből nyolc italbolt. Jó munkát végeztek a szövetkezet dolgozói az elmúlt évben: 23 millió forint forgalmat bonyolítottak le, szemben az 1957. évi 15 millió forinttal. A szövetkezet dolgozói munkaverseny- nyel készülnek a SZÖVOSZ V. kongresszusára. Szocialista munkabrigád is alakult a földművesszövetkezet dolgozóiból. A taggyűlésen a helyi művészeti együttes tánccsoportja és szólistái is felléptek. 5SÍTS Földművesszövetkezeti taggyűlés Maglódon Ritka nagy érdeklődés mellett tartották meg a Maglód és Környéke Földművesszö- vetkezet taggyűlését MaglóBizonyítványosztás előtt A nagykőrösi élelmiszer- ipari szakiskola első éves fiúnövendékei számára nem sok örömet hoz a félévi bizonyítvány. Az osztály rendkívül gyenge előmenetelt tanúsít, akárcsak a negyedévben, amikor az osztályátlaguk 2,86 volt. Nehezen akarják a fiatalok megérteni, hogy a közismereti tárgyak tanítása a szakmai tárgyak elsajátítását könnyíti meg és segíti. Másik problémája az iskolának, hogy a Nyíregyházáról ide irányított osztály — valamennyi érettségizett tanuló — rendkívül elbizakodott. Csak a negyedév után vették komolyan a tanulást, és remélhető, hogy félévre már utolérik azért a többieket. ÚJRA ITTHON Az első világháborúban az orosz fronton került fogságba Tótfalusi Ambrus. Most 47 év után hazalátogatott, felkereste nagykőrösi barátait, rokonait,. akiket ..majdnem fél évszázada nem látott. Az első világháború után a magyar hatóságok Ambrus bácsit eltűntnek nyilvánították, pedig élt, sőt, meg is nősült odakint. Gyermekei is vannak, az egyik — a szovjet hadsereg tisztje — a második világháborúban hosszabb időt töltött Szolnokon. A messziről jött vendég szabadságát tölti Nagykőrösön • és poggyászában a körösi töltött káposzta receptjével indul haza feleségéhez, a távoli földire. Amikor kézzel fogták a nyulat Feljegyzések a hajdani nagy telekről A hagyomány szerint még az időjárás is más, valahogy igazibb volt a „régi jó időkben”, mint manapság: derékig, sőt, eresz aljáig érő, nagy havakról, farkasordító, emberveszejtő, kemény hidegekről regéltek a régi öregek, meg korai, jó tavaszokról s igazi nyárias, nagy Nyarakról. Tudományos feljegyzések tanúskodnak róla, hogy az időjárás nagy szélsőségei való tények. Dr. Réthly Antal egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet volt igazgatója több évszázad időjárási feljegyzéseit gyűjtötte ösz- sze, s értékelte az utóbbi években. A nagy számok törvénye szerint megállapítható, hogy a hideg telek és az enyhe telek csoportosan fordultak élő, tehát periodikusan ismétlődtek. Körülbelül három naptevékenységi időszak, vagyis ke- í reken 33 esztendő telik el, amíg a zömmel egymás után I következő hideg telek után lassan az enyhe telek sora jön, majd pedig újra visszavált az idő. Az időjárási abnormitások- ról hiteles forrásokat találhatunk a Sopronban, Nagyszebenben, továbbá Eperjesen és később Kenderesen is rendszeresen vezetett krónikákban, amelyek közül több csak kézi írásban maradt fönn. Megállapítható például, hogy a hideg telek egyik hosszú sora 1770 körül kezdődött, és a 90-es évek végéig tartott, 1800 körül fordult az időjárás, és 1915 volt a feljegyzések szerint a legmelegebb tél. Ebben a korban 25 éven át túlnyomóan enyhe telek következtek, egy-egy hidegebb tél közbejöttével. Igen szigorú tél volt viszont 1708/ 1709 telén, amikor is országszerte kifagytak a diófák. Debrecen határában egy népes juhfalka pásztorostul megfagyott. Ugyanezen a télen, februárban újabb, nagy károk voltak az állatállományban, s a bor sok helyütt jéggé fagyott a hordókban. Az eperjesi krónika szerint a kuruc— labanc csapatok közt a csatározások szüneteltek a nagy hideg miatt. Az 1753—1754- es esztendő télén a hideg és a hóviharok miatt Sopronban három hétig nem volt hetivásár. 1767 januárjában olyan nagy havazás volt Pozsony vidékén, hogy a farkasok bejártak a városba, és több embert felfaltak. A század leghidegebb tele a feljegyzések szerint 1774— 1775-ben volt. A nagy havazások után február végén olyan árvíz zúdult Pest—Budára, hogy 611 ház összeomlott. Az 1788—1789-es esztendő telén egy Szegedről Nagyváradra tartó újoncsereg harminc emberének lefagyott ke- ze-lába, Szabolcsban a farkasok embereket faltak fel. Öt év múlva a tél közepén Erdély földjén egy singnyi magasságban — 62 centiméter — feküdt a hó. Pest—Budán januárban sok postakocsis hó- baveszett. 1804. április 7-én és 3-án óriási hóvihar pusztított az Alföldön. Orosháza, Hódmezővásárhely és Makó határában 30 000 legelő szarvas- marha pusztult el. Három év múlva, 1807-ben, egész tél elmúlt hó nélkül. »De április közepén olyan hóvihar kerekedett, hogy például Kiskunhalas vidékén 72 órás dühöngése alatt csaknem 900 barmot, köztük 34 jármosökröt, 187 öregmarhát, továbbá nagyszámú harmadfű marhát és lovat, rengeteg juhot pusztított el. Ugyanezen a télen az esztergomiak a nyulakat kézzel fogták a nagy hidegben és hóban. Kegyetlen teléről mégis az 1816-os esztendő a legemlékezetesebb. Január 29- én és 30-án a hóviharban 80 000 szarvasmarha és juh veszett el, s több száz ember megfagyott. A századforduló utáni időszakban emlékezetes nagy telek voltak 1929-ben, amikora hó átlagos magassága 60 centiméter volt, s a fák törzse durrogva hasadt föl. A legtöbb hó azonban 1940 telér esett, amikor 61 cm volt a rétegmagasság. Nagy teleli közé sorol még az 1947-es él az 1956-os esztendő is, bár .1 hó magassága meg sem közei lítette a korábbi nagy tele1 két. Budapestre érkezett Mihail Romm világhírű szovjet filmrendező (szemüveggel) és B. V. Métalnyikov forgatókönyv író (MTI foto: Keleti Éva felvj
