Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

1962. JANUÁR 26, PÉNTEK FEST MEGYEI &CrHgr> 3 Harmínc-negyvenezer kosbárány exportra A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési fő­igazgatóságán tájékoztatásul elmondották, hogy a terme­lőszövetkezeti juhászatokat most külön is érdekeltté tet­ték az anyajuhok, illetve a szopós bárányok jó kondí­cióját illetően, mivel az idén először a termelőszövetkeze­tek is szállíthatnak szopós kosbárányokat exportra. A közös gazdaságok körülbelül 30 000—40 000 13 kilón fe­lüli kosbárány értékesítésé­re köthetnek máris szerző­dést a Gyapjúforgalmi Vál­lalattal. A „húsvéti” bárá­nyok átvételi ára viszonylag magas: az extrém minősé­gűekért; 13, az első osztá­lyúakért pedig 10,40 forin­tot fizetnek kilogrammonként. A termelőszövetkezeti juhá- szatokban máris élénk az érdeklődés a bárányértékesí­tés iránt. (MTI) Ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, balesetbiztosítás, nyugdíj — mindvrro vsuk u tsz-i a ff joyusult Bár nincsen róla pontos ki­mutatásunk, annyi bizonyos, hogy több száz főre tehető azoknak a nagykőrösi asszo­nyoknak a száma, akik ugyan rendszeresen részt vál­lalnak a közös munkából, ál­landóan besegítenek valame­lyik munkacsapatnak, még­sem léptek be a termelőszö­vetkezetbe. Szemerédi Istvánná például tizenkét esztendeje dolgozik már szorgalmasan a Szabad­ság Tsz-ben, a legjobb mun­kások közé tartozik. Tavaly 14 ezer baromfit nevelt, az idén is a gaz­daságban szándékozik megkeresni a kenyerét. Öt új orvosi körzet Pest megyében r Érd, Aszód, Hévízgyörk, Kakucs és Halásztelek még az első negyedévben orvost kap Á második ötéves terv Pest megyében 1964-ig tudvalevő­leg tizennégy új körzeti orvosi állást irányoz elő. A megyei tanács Pest megye lakosságának orvosellátottságát ezzel nem j ! látja biztosítottnak és ezért az egészségügyi minisztertől a tervbevettnél több új orvosi körzet megszervezésének lehető­ségét kérte. Az erre vonatkozó tárgyalások még folynak, egye­lőre még csupán arra az eredményre vezettek, hogy már ez év elején öt új körzeti orvosi állást kap a megye. Mind az öt állást minden bizonnyal heteken belül, még az első negyed­évben be is töltik. Az új orvosi körzetek kialakításánál két szempont érvé­nyesül. Az egyik a lakosság számaránya, a másik pedU az, hogy az újonnan kinevezett orvost munkahelyén lakás várja. Aszódot, ahol eddig mindössze egyetlen omrosi körzet volt. most két körzetre osztják és ide helyezik az egyik új orvost. Érd több mint huszonháromezer lakossának egészségére eddig öt körzeti orvos vigyázott, most megszervezik a községben a hatodik körzetet. A mostanáig egy körzetet alkotó Galgahé- víz és Hévízgyörk kettéválik, Hévízgyörk külön körzeti orvost kap. Ugyanez a helyzet Inárcs és Kakucs tekintetében. Rövi­desen Kakucs is önálló orvosi körzet lesz, orvosát már várja az újonnan épült lakás. Az ötödik új körzeti orvos Halászte- lekrßJsfirül...Ezi a községet .eddig a szigethalmi orvos látta el. Amennyiben a folyamatban levő”'tárgyalások eredményre vezetnek, lehetséges, hogy aZ év hátralévő részében még to­vábbi új orvosi körzeteket szerveznek a megyében. 1200 mérnök ten rendszeresen műszaki előadást az üzemekben 60 000 hallgató a niimká*ak.ailéiiiiákon Jói érzi itt magát, a vezető­ség tiszteli, munkatársai sze­retik, mégsem írta alá a belé­pési nyilatkozatot. Kovács Gyuiáné ugyancsak évek óta kijár már a Szabadság Ter­melőszövetkezet földjeire, lel­kiismeretesen dolgozik, de épp úgy nem szánta rá ma­gát, hogy belépjen a teljes­jogú tagok közé, mint Kato­na Györgyné. Hosszan sorol­hatnánk a példákat, ki hány esztendeje dolgozik már a város valamelyik termelőszö­vetkezetében anélkül, hogy megszerezte volna a szövetke­zeti tagságot. Vajon mi lehet az oka, hogy a Szemerédi Istvánné- hoz hasonló nyolc-tíz —. de akár egy-vagy két esztendőt is rendszeres munkával eltöl­tött nagykőrösi 'asszonyok nem kérik felvételüket a szö­vetkezeti tagok közé? Egye­sek a ház körül adódó mun­kákra hivatkoznak (pedig ahogy ezt eddig elvégezték, mint tagok is el tudnák lát­ni!) Mások arra hivatkoznak: nem engedi őket belépni a férjük, özv. Ugi Rácz István­ná azt mondja: minek lépne be a közösbe, amikor a két nagy fia már úgyis tsz-tag', ő különben is beteges. Nyerges Dénesné a Dózsa Tsz-ben szo­kott dolgozni, s ő ugyancsak a háztáji elfoglaltságra hivat­kozik. (Azt persze már elha­tározta, hogy az idén is, az otthoni munkák meg a ház­táji föld mellett, két hold ku­koricát mindenképpen elvál­lal művelésre a szövetkezet­től.) Krizsán Antalnét, a Pe­tőfi Tsz tehenészének a fele­ségét is gyakrabban látni a szövetkezeti földeken, mint némelyik „tényleges tagot”, de ő sem gondolt még arra, akár­csak az asszonyok többsége, hogy jobb lenne belépni. Üzemeink dolgozói évről évre növekvő számban vesz­nek részt az ismeretterjesz­tésben. A fokozódó érdeklő­dés elsősorban a nagyobb szaktudást, alaposabb mű­szaki ismereteket nyújtó elő­adások iránt nyilvánul m.g. Ezt mutatják a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat műszaki szakosztályai­nak tevékenységéről szóló adatok is. Ezekből' kitűnik, hogy a TIT az elmúlt esz­tendőkben országosan több mint négyezer műszaki elő­adást tartott, s ezeken 180 000 hallgató vett részt. Ez az eredmény a megelőző évhez képest — mind az elő­adások, mind a részvevők számát tekintve — körülbe­lül 40 százalékos emelkedést jelenít. A számszerű növe­kedés Budapesten a legna­gyobb: tavaly kétszer annyi műszaki előadás hangzott el, mint 1960-ban. A műszaki ismeretterjesz­tés fejlődését figyelve, kü­lönösen két jelenség tűnik szembe: az egyik az, hogy a munkásakadémiák tavalyi 25 000 hallgatójával szemben ez idő szerint mintegy 60 000- en vesznek részt az előadás­sorozatokon; figyelemre mél­tó továbbá a szocialista bri­gádok, illetve a megtisztelő címért versengő munkacso­portok tagjainak fokozódó részvétele. Az érdeklődés1 tehát igen nagy, s a TIT műszaki elő­adó-gárdája alig győz eleget tenni az üzemek kéréseinek. Jelenleg mintegy 1200 mér­nök látogatja rendszeresen az üzemeket TIT-előadóként, ezenkívül a helybeli műsza­kiak is szívesen tartanak egy-egy műszaki tárgyú is­mertetőt. Ennek ellenére — mint a TIT megállapította — kevés a műszaki előadások száma. Különösen alacsony a termeléssel kapcsolatos, vagy egy-egy szakma mű­szaki fejlesztését szolgáló elő­adások aránya. A TIT nö­veli a magasabb műszaki képzettséggel rendelkező elő­adóinak számát, de szüksé­gesnek tartja azt is. hogy az egyes iparágak, miniszté­riumok képviselői is segít­sék elő a műszaki ismeret- terjesztést, s elsősorban a he­lyes műszaki tematikák ki­alakításában vegyenek részt. (MTI) A társadalmi tiszta jövedelem Most jelent meg a Közgaz­dasági és Jogi Kiadónál Ger­gely István Tiszta jövedelem a szocialista iparban című mun­kája. A szerző a társadalmi tiszta jövedelem keletkezésé­nek, mérésének és központo­sításának elméleti és gazda­ságpolitikai szempontból fon­tos gyakorlati kérdéseit tár­gyalja. Az igen összetett, szer­teágazó téma összefogásán túl érdekes a feldolgozás újszerű­sége és a társadalmi tiszta jövedelemformák kialakulásá­nak történeti szemlélete. A mű behatóan tárgyalja a tiszta jövedelem alakulásának és az árrendszernek, valamint az ál­lami költségvetésnek elméleti­elvi kapcsolatait. Hasznos könyv ez a gyakorlati közgaz­dák és pénzügyi szakemberek számára. Az önálló elszámolás és a tiszta jövedelem kapcso­latait elemző rész, továbbá a nyereség és az adózás kérdé­seit összefüggéseiben megvilá­gító fejezet különösen értékes. Az egész tudományos igényű munka. nem élhetnek szavazati joguk­kal. Kormányzatunk sök millió forintot áldoz a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítá­sára és az idős szövetkezeti ta­gok nyugdíjára. Azelőtt, ha 'valamelyik egyéni gazda csa­ládtagja megbetegedett, eset­leg több ezer forintot kellett kifizetnie gyógykezelésért, gyógyszerért. Nyugdíjról, nem is álmodhatott a parasztem­ber. Nyilvánvaló, hogy a ter­melőszövetkezeti társadalom- biztosítás és a nyugdíj a szö­vetkezeti gazdák érdekét szol­gálja. Lehet, hogy a tagok 'kö­zül sokan nem ismerik, nin­csenek tisztában a társadalom­biztosításra vonatkozó rendel­kezésekkel, jogszabályokkal. Szövetkezeti vezetőinknek annál több gondot kell for­dítaniok a felvilágosításra. meg kell győzniük a szövetke­zetbe rendszeresen bedolgozó asszonyokat, hogy a huzavoná­val saját maguknak okoznak kárt. Jó alkalomként kínál­koznak a most folyó zárszám­adások, a még kívül álló, de a munkájukkal már régen el­ismerést szerzett asszonyok meggyőzésére. <sp) TANDÍJ, vagr amiért nem a bíróság ítéli el őket Dühítő dolog, amikor azt látjuk, hogy valaki pénzzel, könyökkel, vagy másképp jogtalan előnyökhöz akar jutni. Hányszor látunk pa­rázs jeleneteket a megál­lóknál, a pénztáraknál, az üzletekben, s más nyilvá­nos helyeken, amikor „szem­füles” férfiak és nők, fü­tyülve sorban álló ember­társaikra. szemtelenül elő­re furakodnak, kézzel-lábbal elnyomva mindenki mást. Az ilyen önző alakoknak még szólni sem igen ’ lehet, mert kapásból készen van­nak a kidolgozott válasz- szal: ,,Nekem sürgős a dol­gom, sietek!”, vagy: „Mi köze hozzá, ügyeskedjen maga is!”, vagy egészen közvetlen pimaszsággal: „Ha nem tetszik, menjen panasz­ra!” S még felháborítóbb, ami­kor egyesek * pénzzel sze­reznek maguknak — má­sok hátrányára — illetékte­len előnyöket. Például va­lamely árucikkből kevés van raktáron? Jönnek az „okos” vevők, „megkenik” a gyengébb jellemű eláru­sítókat, üzletvezetőket, s máris megtörténik a cso­da: nekik akkor is van áru. ha senki másnak nincs. Olvashattuk lapunk mi­napi számában, hogy így volt ez a nagykátai bútor­üzletben is. Aki hozzá akart jutni a ritkább bútorgar­nitúrákhoz, „megkente” az üzletvezetőéket, s máris mindent megkaphatott. A gyakorlatban mindez így történt: Nagykátán, Szentmártonkátán, Tóalmá­son és a Tápió mentén szerteszét híre járta, hogy Weiszék szeretik a pénzt. I. S—né például útom-útfé- len elmondta, hogy ő egy százasért jutott hozzá a szép garnitúrához. S. J.-né is egy százassal „adózott” a megvesztegetés oltárán. Aztán a többiek: B. Gy.-né, G. J.-né, R. I.-né, M. J.-né, no meg V. K.-né és P. J.- né, csakhogy nekik már két-két piroshasú bankójuk­ba került a protekció ... Ezért a vesztegetésért a bíróság nem vonja őket felelősségre. De a társada­lom mégsem ad nekik fel­mentést, hanem megveti a m egvesztege tőt. ... S bár a kárörvendés nem szép dolog, az ember annak hallatára mégis el­mosolyodik. hogy a pén­zért bűncselekményekre ké­pes Weisz-házaspár akkor is „elfogadta” a pénzt, ha a keresett bútorból volt a raktáron bőven. Ez volt az a tandíj, amit a „szemfüles” megvesztegetőknek nem ár­tott megfizetniök... (—iron) LEGYEN ELÉGEDETT MIMEN VÁSÁRLÓ Körlevél a Pest megyei kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozókhoz Persze, a valódi ok, amiért a belépéstől ide­genkednek a körösi asz- szonyok, tulajdonképpen nyílt titok: a tagsággal járó kötelező SZTK-térí- tés. Azt tartják ugyanis, miért fi­zetnék a járadékot a szövet­kezetben, amikor a férjük után ők is és a család többi tagja is élvezi a társadalom- biztosítást. „így is megtalál­juk a számításunkat, dolgoz­hatunk a tsz-ben. kereshe­tünk, amennyit kedvünk tart­ja, minek dobnánk ki felesle­gesen a pénzt” — mondogat­ják, s arra talán nem is gon­dolnak, hogy ezzel a téves szemlélettel saját magukat fosztják meg egy sor előnyös kedvezménytől. Igaz ugyan, hogy aki tagja a tsz-nek, annak rendszeresen be kell fizetnie a havonkénti SZTK-hozzájárulást. De az sem kétséges, hogy ez az ösz- szeg elenyészően csekély ah­hoz a juttatáshoz képest, amit különböző címen visszakap a termelöszövetkezőti tag. Álta­lában havi egy munkaegység­nél „nem kerül többe” az SZTK. És mi mindent kap ezért a szövetkezeti tag! In­gyenes orvosi ellátást, gyógy­szert, balesetbiztosítást, s ha eléri a nyugdíj korhatárt, nyugdíjat. Tehát nem csupán az SZTK-ról, a társadalombiz­tosításról van itt szó. ennél sokkal többről. Ha az asszony tag, az ugyancsak szövetkezeti tag férjétől függetlenül meg­kapja a tsz-nyugdíjat. Nem a tsz jár rosszul, ha a rendszeresen bedolgozó Szent- péteri Györgyné, vagy Kiss Petemé „elfelejt” belépni, ömr,aguktól vonják meg a kedvezményeket ezek az asszonyok. Persze a tagság némi áldozat­tal jár, ami igazán majd csak az öreg napokra térül sokszo­rosan vissza. Más vonatkozása is van még ennek a problémá­nak. Túl az anyagi kedvezmé­nyeken, a társadalombiztosí­táson, a nyugdíjon, az egyéb jogoktól is elesnek a belépés­től húzódozó asszonyok. így aztán hiába dolgoznak rendsze­resen és példamutatóan, nincs beleszólásuk a közös ügyekbe, Néhány nappal ezelőtt Ko­mor Béla, a Pest megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője körlevelet intézett a megye valamennyi kereskedel­mi és vendéglátóipari dolgo­zójához, hogy az új esztendő alkalmából ismertesse azokat az alapelveket, amelyeket ez idén munkájukban kövelniök kell. — Pest megyében a lakos­ság maradéktalan ellátásán j túlmenően az elmúlt évben j hajtottuk végre az állami és szövetkezeti kereskedelem kő- | zött a területi elhatárolást — írja többek között Komor elv­társ. — Ennek során, bár több száz bolt cserélt gazdát, a lakosság ellátásában nem mutatkoztak zavarok, sőt lényegesen javult az ellátás. Felelősségteljes és sokrétű feladat volt — az ünnepi csúcsforgalom közepette — kormányunknak a december 10-i árintézkedésével kapcso­latos határozat végrehajtása. Ebben a munkában is becsü­lettel álltak helyt a kereske­delem dolgozói. — A Pest megyei tanács ke­reskedelmi osztálya tavaly el­ső félévi munkája alapján az ipari megyék közül az első helyezést érte el. Ugyancsak első helyen végzett Pest me­gye a harmadik negyedévben az áruforgalmi terv teljesítésé­vel. Ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy a megyei kiskereskedelem és vendéglátóipar mindenegyes dolgozója lelkiismeretesen vé­gezte munkáját. Természete­sen voltak hiányosságok, sza­bálytalanságok is, azonban az előző évhez képest javult a helyzet. — A második ötéves terv második évében a lakosság jó ellátása még nagyobb felada­tok elé állítja a kereskedelem dolgozóit. Már az év elején mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy a mun­ka megindulásánál lehetővé tegyék az áruforgalmi és gaz­dálkodási tervek teljesítését, a kereskedelem kulturált­ságának növelését és a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelmét. — A vállalatok a lakosság jobb ellátása jegyében szer­vezzék meg a forgalom lebo­nyolítását. Ennek érdekében vizsgálják felül készleteiket, biztosítsák, hogy a boltokban minden olyan áru megtalál­ható legyen, amellyel az ipar illetve a nagykereskedelem rendelkezik, ugyanakkor meg­gondolt árurendeléssel, az áru minőségi vizsgálatával korlátozzák a lehető legki­sebbre az elfekvő árut, előz­zék meg a selejtkárt. Töreked­jenek arra, hogy a kiszolgálás színvonala a jövőben még to­vább javuljon. A vevők eset­leges panaszait, reklamációit fokozott figyelemmel intézzék el. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elé­gedett legyen a vásárló. A szocialista brigádok példamutató munkájuk­kal járjanak élen a fel­adatok végrehajtásában. A körlevelet a megye min­den kereskedelmi és vendég­látóipart dolgozója már kéz­hez kapta. Öl év alatt négyezer kilométert eveztek Ünnepel a váci Búvár Kund vízicsapat (Tudósítónktól) Holnap, szombaton ünnepi díszbe öltözik a váci úttörő- ház. Itt ünnepli fél évtize­des jubileumét a ma már országos hírű, 19-es számú Búvár Kund vízicsapat. Hogyan is kezdődött? 1957 januárjában három lelkes pedagógus: Sándor László, az úttörőház igaz­gatója, Míves Ottó és Mé­száros László tanárok elha­tározták. hogy a Duna mel­letti város ifjúsága részére testet edző, ismereteket bő­vítő,. hasznos mozgalmat kez­deményeznek. Egy ifjúsági regény lapjai­ra kívánkozik az a történet: a 40 főnyi szakkörből ho­gyan lett a ma mó,r 150 lel­kes pajtást számláló Búvár Kund vízicsapat ? Ennek el­mondására legilletékesebb Sándor László elvtárs, a „Kiváló Üttörővezető” jel­vénnyel kitüntetett igazgató, aki időt, fáradságot nem kímélve kovácsolta egybe ezt a vízisportot szerető, ifjú­sági kollektívát. — Kilenc túra van mögöt­tünk. összesen négyezer ki­lométert eveztünk — em­lékezik vissza lelkesedéssel. — Először a duna—sió—ba­latoni 500 kilométerrel kezd­tük. A második évben Győr­be látogattunk. Ezt követte egy bodrog—tiszai út Sá­rospataktól le. Szegedig. 1958-ban a lányok is kedvet Icaptak. Csatlakoztak a csa­pathoz és még az évben ön­állóan meglátogatták, vízi- útón Dunaújvárost. — Milyen a csapat felsze­relése? — A kezdeti csónakállo­mány öt év alatt megkétsze­reződött. Van négy 12 sze­mélyes őrsi csónakunk, egy 5 személyes farmotorosunk és vannak kajakjaink. Egyszer­re 67 pajtással tudunk víz- reszállni. A városi tanács se­gítségével az úttörőház kert­jében építettünk egy csónak­házat; társadalmi munká­val pedig egy 150 méteres csille-lesiklót létesítettünk. A vezetőulánpótlásra is gon­doltunk. Ambrus Géza őrs-, majd rajvezetőként kezdte nálunk, s ma ő a fiatalok népszerű ifivezetője. A rádióközvetítés és az úttörőújság híradása nyo­mán az ország figyelme felé­jük irányul szombaton. Az ünnepségen Sándor László öt év legszebb emlékeiről tart előadást. Újlaki László ismerteti a névadó történe­tét és elhangzik Vörösmarty híres Búvár Kund verse is. A legtöbb túrán részt vevő 25 pajtást emléklappal ju­talmazzák s ez alkalommal nyitják meg a csapatmúzeu­mot. A hazafiasságra való neve­lésen belül megismertetni fiataljainkat az ország törté­nelmi, földrajzi, néprajzi és egyéb kulturális nevezetessé­geivel. Bemutatni nagy, szo­cialista létesítményeinket, ál­lóképes, edzett ifjúságot ne­velni s megszerettetni velük a közös munka, a tábori élet szépségeit. Ezekkel a gondolatokkal kezdte meg munkáját öt év­vel ezelőtt a váci 19-es Bú­vár Kund vízicsapat. Pél­damutató kollektív munká­juk és eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy sikere­sen teljesítették szép céllki- tűzéseiket. Papn Rezső Budapestre érkezett Mihail Ronm A Művészeti Szakszel1veze­tek Szövetsége filmművészeti szakosztályának meghívására csütörtökön Budapestre érke­zett Mihail Romm, a világhí­rű szovjet filmrendező és V. V. Metalnyikov forgatókönyvíró. A vendégek előreláthatólag nyolc-kilenc napot töltenek ha­zánkban. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents