Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
MST MECIEI Í9S2. JANUÁR 21, VASÁRNAP Bandimétól Ecuadorig A szabadság mindenütt utat tör — J ' í Közlekedés] „klsrendőrSk” teljesítettek szolgálatot Magabiztosam néz előre képünkön Indonézia függetlensé- gének megteremtője, a nálunk is többször látott és üdvözölt Sukarno elnök. Amikor 1945. augusztus 17-én prcklamálta hazája függetlenségét, valóban aem tudhatta, hogy tíz esztendő múliva éppen az ő országának Bandung nevű városában ül össze az a konferencia, amelyen 29 afro-ázsiai ország küldötte követeli majd a gyarmatosítás megszüntetését az egész világon. Hogy is tudhatta volna! Hiszen csak Indonéziának magának négy esztendei küzdelmébe került, amíg a holland gyarmatosítók végleg belátták, hogy gyarmatbirodalmukat nem tudják tartani, a szabadságért küzdő népek ereje nagyobb, mint a gyarmattartóké — és elismerték Indonézia szuverenitását. Ebben az országban mondták ki azután először, hogy a gyarmatokat mindenütt fei kell szabadítani. Ám maga Indonézia csak most érkezett el ahhoz a pillanathoz, amikor Bandung szellemének véglegesen győznie kell magában Indonéziában is, és a még mindig holland kézen, levő, minden ígéret ellenére hbllánd uralom alatt tartott Nyugat- Iriánmak is vissza kell térnie már felszabadult hazájához, Indonéziához. Történik pedig mindez akkor, amikor a bandungi szellem másik legfőbb képviselője, Nehru indiai miniszterelnök már végzett hazájának egyet- ' len. még megmaradt gyarmatosítójával: Portugáliával és Goa is a független India elidegeníthetetlen része lett. Négy évszázadnál valamivel hosszabb gyarmati kizsákmányolásnak vetettek véget. 1510-ben hódították meg a portugálok Goát és első dolguk volt, hogy az indus őslakosságot erőszakkal katolizál- ták, majd amikor ez sikerült, elhordták az ősi hindu templomok milliókat érő kincseit, hiszen erre ott már „nem volt szükség”. Portugáliában persze jól jött, ott nem zavarta a vallásos meggyőződést, csak amíg az indusoké volt. 1596-ban jelentek meg az első holland hajók indonéziia partjainál és hamarosan a Holland-Keletindiai Társaság szállította el a kard jogára támaszkodva az ország minden kincsét, hogy aztán 1789-ben Holland-India néven hivatalosan is gyarmattá tegyék az országot. Goa felszabadításával a bácsi, hogy kivel beszél. Alig több mint egy hónapja, J hogy december 18-án az indiai £ csapatok megkezdték bevona- ^ lásukat Goa, Diu és Damao vi- ^ dékére, Ä ? kedvére. Nos, Ecuador legfőbb^ termését, a banánt, az észak- ^ amerikai United Fruit vállalat ^ birtokolta óppenúgy. mint nemrégen még Kubában. Ám ^ tavaly októberben megmozdult ^ Ecuador népe és megmozduld- ^ sának eredményeképpen az ^ USÁ-va! együttműködő Ibarra % elnököt Arosemena Monroy % váltotta fel. Az új elnök pedig ^ földreformot ígért és az Uni- ^ ted Fruit tevékenységét álla- ^ mi ellenőrzés aló helyezte. Az ^ óv végén Kennedy elnök ellá- > togaitott a szomszédos Kolumbiába, — Tudod drágám, mar egy hónapja javítják a íürdóIlyen középkori módon zsákmányolták ki ma is a portugál gyarmatosítók Goában a népet. Az embert, mármint a bennszülöttet tartották a legolcsóbb „járműnek”, így hordatták az ország mangán- és vasérckészletét főleg asszonyokkal és gyermekekkel a teherszállító hajókig, ahonnan nagyobbrészt a nyugatnémet vezetés alatt álló Montanunio vásárolta meg. Adenauer hálás is volt portugál kollégájának, Salazarnak az olcsó „szállítási módért” | és többek közt 10 000 nyugatnémet gyorstüzelő' fegyver ^ segítségével tartotta fenn a „rendet” a portugál gyarmati ^ hadsereg Goában is. portugál kizsákmányolás véget ^ ért és Nyugat-Inán felszabadj- ^ tása hamarosan véget vet a ^ holland uralomnak is Bandung ^ hazájában. ^ És1 mialatt Bandung szelleme ^ újabb győzelmeket könyvelhet i, el magának Kelet-Ázsiában, a ^ világ másik felén, a dél-ame- ^ rikai kontinens nyugati szélén, ^ a Csendes-óceán partján egy ^ kis dél-amerikai állam mond | nem-et a gyarmatosítók leg- 6 főbb támogatójának, a neoko- 2 lonialista Egyesült Államok- g nak: Ecuador. Ez az ország^ már nem volt gyarmat a szó- á nak abban az értelmében, mint ^ ahogy nemrégen még India ^ vagy Indonézia esetében értet- ^ tűk. Ám gyarmat volt a mo- ^ dern gyarmatosításnak abban ^ a megvalósításában, amikor a ^ látszólag független ország gaz- £ da sági kincseit egy külföldi J nagyhatalom birtokolja mono- ^ polhelyzetben, vagyis kényére- ^ — %ejhény-t KÖLTŐK A NÉPRŐL Egy kis csokorba foglaltuk költőink véleményét a népről. Lássuk csak, hogyan énekeltek költőink a népről: Ady Endre: vízsz. 1 sor: „.. .Szeretlek én mindenképpen”. Gyulai Pál: vízsz. 18 sor: „Tárogató harson...” Petőfi S.: vízsz. 33 sor: „Előre hát mind, aki költő...” Kölcsey F.: függ. 13 sor: „...A múltot s jövendőt” József A.: függ. 27 sor: „...nem középiskolás fokon tanítani”. Lelkesein ünnepli Ecuador népe a főváros, Quito utcáin (felső kép), hogy az ország kincse, a banán (alsó kép) többé nem az észak-amerikai United Fruit cég korlátlan vadászzsákmánya. Az United Fruit itt is pakolhat, éppenúgy, mint pár éve Kubában DUNAI HAJÓGYÁR (Vác, Derecskei-dűlő) esztergályos szakmunkásokat keres azonnali belépésre Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán n ■ ' 2 3 4 s í 1 8 9 r■ m " ■ ÍZ Y~ 15 i<i ■ 15 »6 VÍZSZINTES: 10. Szerb férfinév. 2 lil. Utánoz. 12. Kinek a tulajdona? $ 13. Napon szárított szőlőbogyó. 15. ^ Szimbólum. 17. Talaj művelésre z használják. 20. az illető semmi- 7 képpen! 21. Mértani test. 23. Olaszul ország második legnagyobb folyó- y ja. 26. Férfinév. 28. É. B. É. 31. Z Fürge rágcsáló állat. 35. Nincs to- £vább! 37. A Rajna mellékfolyója í Svájcban. 35. Spanyol szent. 39. ^ Az aivilág Istene az antik mitológiában. 40. Nőtlen fiatalember. 42. Belül szívó?? 43. Egészségtelen, szegényes kis ház. 46. D. T. P. 48. Sors, végzet a törököknél. 50. Vallásos szertartási tárgy egyes felekezeteknél. 52. Rengeteg ,,C” betű! 53. Ibolya becézve. 55. Bogoz. 56. Hamis, csalárd eszközökkel. 57. A'játszma végét jelző állás a sakkjátékban. 50. A jelenlegi időszakban. 62. Az érett gabonát levágta vala. 63. Ragasztószer a cipésziparban. 64. Kellemes szagú konyhakerti növény, fűszerként használják. 65. Fordított kérdőszó. Kétbetűs szavak: HM — MA —■* NI — ÖL. — SZ. FÜGGŐLEGES: 1. Meghatódottságát visszatetsző módon feltárja. 2. Felszólító szó a megszakadt előadás folytatására. 3. Szaktanács, 4. Balatonon teszi a jég olvadáskor. 5. Baklövés. 6. Mirigyes szerkezetű szervünk. 7. Vezető helyen. 8. Ékszernek kidolgozott drágakő. 9. N. I. É. 10. Az Azerbajdzsán! SZSZK fővárosa. 14. Rostnövény termése, ipari és étolajat, gyógyszert készítenek belőle. 16. Férfinév. 19. Község Baranyában. 22. Első fogásként tálalják, névelővel. 24. Weber operája. 25. Otthonról való. 29. Az oxigén régi elnevezése. 30. Szakki- felezés. 32. Híres, régi híd Velencében, a Canal Grande felett. 34. Töltőtollmárka. 36. Kérdőszó azzal a társasággal kaDCSolatban. 4L Albán Város ÍATME). 44. Tóth Imre Ede. 45. Békétlenkedik. 47. A hidrogén atommagja. 49. Fösvény tréfásan. 51. öreg — németül. 53. Állattanban a teljesen kifejlett rovar -neve. 54. Az USA egvik állama. 58. A. G. E. 60. Értéktelen kaeat. 61. A perec belseje?!? Kétbetűs szavak: EM — ITT — TA — KP — YF. Megfejtésül beküldendők az idézett versisz^kok 1962. január 20-ig. A megfettők köpött könyvjutalmat sorsolunk ki.' Az 1962. január 7-1 rejtvényünk helves megfeltése: Se pénz. se posztó. Pénztőke. Já~ tékoénz. Aprópénz. Pénzforgalom. Pénzérték. Pénzbüntetés. Pénztelenség. Koszloénz. Könvvet nvertek: H Tóth Sándor I>unavarsánv. Gyón! G. u. i. — László Lajos, Vác. Szarvas köz 8. — Barna József. Budapest, v.; ■Rnirvjv-7«!. u 6f). — Gudra Tü^de.- OvÖmrő Tompa u. 75. — Rá tóti János. Törtei. Vöröqh^d^eveg u. ro — Sípos B^a. Cegléd V.. Bobé ti. 12. — Szatmári Jó^efné. ftUŐ. ‘NTofelet+iR U. 30 — JUbá'J'Z TT/tif -péc^ L M^g»é/1j Üt IS. — S-7Önvi t>ői. Trtósd. Kowutb T, ti. 11. — i-Pi* cj-7-u áitoH Nváregyhá7n TVAiojCOf T^fA könyveket postán kflldíQk el.
