Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

1962. JANUÁR 21, VASÁRNAP A kongói dráma új fejezete Az elmúlt héten immár vilá­gosan kirajzolódtak a Kongói Köztársaság elleni imperialis­ta összeesküvés újabb szaka­szának körvonalai: az ENSZ segédletével és amerikai irá­nyítással Csőmbe ellen szerve­zett erőtlen akciók után (ame­lyek semmit sem változtattak Katanga elszakadásán) Adoula kormánya az ENSZ segítségé­vel megkezdte a leszámolást Gizertgával. A „Katanga-lobby" elégedett... Nem • véletlenül elégedettek Washingtonban az USA kor­mányának kongói politikájá­val. Az úgynevezett „ Katanga- lobby”-nak — a Katanga ki­zsákmányolásában érdekelt amerikai tőkéscsopoitoknak — sikerült leállítaniok a Csőmbe elleni ENSZ-akciókat és a leo- poldville-i amerikai nagykö­vet közreműködésével egy asz­talhoz ültetni Adoulát Csom- bével. Akkor nagy hűhóval ha­rangozták be, hogy Katanga „megszűnt külön állam lenni”. Azonban, amint Csőmbe érez­te hogy a reá nehezedő nyo­más megszűnt és akadálytala­nul visszatérhetett Elisabeth- vüle-be — egymásután vonta vissza az Adoulával néhány óra leforgása alatt nyélbeütött egyezmény pontjait. Csőmbe most igyekszik rendbeszedni bandáit, s Észak-Khodesián keresztül ehhez minden segít­Adoula /Cyrille Adoulát, a kongói ^ kormány jelenlegi mi­niszterelnökét 1961 augusz­tusában iktatta be hivatalába a kongói -parlament. Adoula 1921-ben született Leopoldvil- le-ben. Egy katolikus -misszio­nárius-középiskolát végzett, majd kereskedelmi pályára lé­pett. Különböző vállalatoknál kifejtett tevékenysége után a kongói központi bankhoz ke­rült. Politikai tevékenységet 1956 óta folytat Adoula. Akkoriban lett a kongói Szocialista Akció (ma Néppárt) elnökihelyettese, majd később a Lumumba által alapított Kongói Nemzeti Moz­galom elnökhelyettese. A moz­galomban 1959-ben bekövetke­zett szakadáskor Adoula a jobbszámnyal tartott és egy táborba került Albert Ka- londzsival, Kaszai tartomány későbbi szakadár „királyával”, akit nemrégen tartóztattak le Leopoldville-ben. Adoula a „katolikus irányzatot” képvi­selte Kalondzsi pártjában. Adoula oroszlánrészt vállalt abban, hogy a kongói szak- szervezeteket a belga jobbol­dali szocialisták szakszerveze­teihez kapcsolja, majd 1959- ben Brüsszelben részt vett az úgynevezett Szabad Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövetsé­gének kongresszusán. 1960 ele­jén ott volt a Kongó füg­getlenségéről tárgyaló brüsz- szeli kerekasztal-konferencián. amelyre később a börtönből Lumumbát is meghívták. Adoulát az 1960 májusában megtartott választásokon az úgynevezett kongói Nemzeti Egységpárt szenátorává vá­lasztották. Később Kaszavubut képviselte az ENSZ-ben — Lumumbával szemben. 1961- ben a törvénytelen Kaszavubu —lleo-kormánv belügyminisz­tere. s egy időben hadügymi­nisztere is. 1961. augusztus 2- án a kongói parlament az egy­séges központi kormány elnö­kévé választotta Azóta eovre inkább élvezi az amerikaiak bizalmát... séget megkap. Fegyvereket és újabb zsoldosokat is... Az amerikaiak által erősen befolyásolt Adoula-kormány pedig — azt hangoztatva, hogy Katanga visszatérése már el­döntött tény (!) — a Kelet tartomány központjában tar­tózkodó Gizenga ellen fordult. Szakadár tevékenységgel, áru­lással vádolják Antoine Gizen­ga első miniszterelnökhelyet- test — holott nyilvánvaló: Gi­zenga, mint a meggyilkolt Lu­mumba művének leghűbb folytatója, a kongói egység leg­következetesebb híve. A Gizen­ga köré tömörült hazafiak sür­gették a leghatározottabban Katanga elszakadásának meg­szüntetését és a Kelet tarto­mányban állomásozó katonai egységek állandóan készen áll­tak a Csőmbe marlalócai elle­ni harcra. Az Adoula-kormány azonban nem akarta igénybe venni ezeket az erőket. Igye­kezett széthúzást kelteni Gi­zenga hívei között. Ennek eredményeként, úgy látszik, Lundula tábornok (akit még Lumumba nevezett ki a kon­gói csapatok főparancsnokául és egészen a közelmúltig Gi- zengával együtt Stanleyville- ben tartózkodott) csatlakozott Mobutuhoz és most részt vesz a Gizenga elleni akcióikban. A Gizenga elleni lépések A Gizenga elleni támadások „menetrendje” kísértetiesen Gizenga A ntoine Gizenga, a Kongói GX Köztársaság központi kormányának első miniszter- elnökhelyettese, 1925-ben szü­letett, a Leopoldville tarto­mányban levő Kandalé falu­ban. A középiskola elvégzése után a leopoldville-i egyete­men folytatta tanulmányait. Azokat azonban nem tudta befejezni, mert politikai tevé­kenysége (bírálta a belga gyarmattartókat) miatt kizár­ták az egyetemről. Ezt köve­tően aktív szerepet töltött be a kongói nemzeti felszabadító mozgalomban. Gizengát 1959 márciusában az imperialistaellenes Afrikai Szolidaritási Párt országos el­nökévé választották. A fiatal, 35 éves politikust Lumumba első központi kormányának megalakulásakor — 1960 jú­nius 28-án — miniszterelnök­helyettessé nevezték ki. 1960. augusztus 9—12 között Gizen­ga vezette a Biztonsági Ta­nács kongói vitájában részt vett kongói küldöttséget. Fel­szólalásaiban ostorozta a gyar­matosítókat és az ENSZ akko­ri főtitkárát, Hammarskjöldöt, aki nem teljesítette a Bizton­sági Tanács Kongóra vonat­kozó határozatait. Lumumba letartóztatása után Gizenga vette át a tör­vényes kormány vezetését, s annak székhelyét ideiglenesen a kongói Kelet tartomány központjába. Stanleyville-be — az ország ideiglenes fővá­rosába — helyezte át. az impe­rialista agresszió és a neoko- lonializmus ellen, a kongói egységért harcoló hazafiak Gizenga körül tömörültek. Míg Kongó nagy részében zűrzavar uralkodott, Mobu­tu bandái garázdálkodtak, a Gizenga vezette kormány el­lenőrzése alatt álló területe­ken rend volt. Tavaly nyáron tanácskozások kezdődtek a kongói egység helyreállításá­ról, amelynek eredményeként az augusztus 2-án a parla­ment által jóváhagyott Adoula vezette központi kor­mány első miniszterelnöke Gizenga. lett hasonlít a Lumumba meg­gyilkolásához vezető korábbi akciókhoz. Adoula — kellő megfélemlítések, több képvi­selő és több száz hazafi le­tartóztatása után — össze­hívta a központi parlament csonka ülését, amelyen a képviselők kisebbsége meg­rovó határozatot fogadott el Gizenga ellen. Az alkotmány szerint a megrovásra vála­szul, Gizengának le kell mondania. Egy másik határo­zattal — törvényellenesen, hi­szen Gizengát a parlament vá­lasztotta meg — a kormány kizárta tagjai sorából Gizen­gát. Ezt megelőzően Stanley- ville-ben összetűzést provokál­tak a Gizengához hű csendőr­séggel, akiket az ENSZ csa­patai lefegyvereztek. Gizengát azóta Lundula tábornok kato­nái tartják házi fogságban. Gizenga bejelentette: Leo- poldville-be utazik, hogy tisz­tázza a vele kapcsolatos állí­tásokat, de kéri az ENSZ fő­titkárát, biztosítsa személyes szabadságát. Ez a kérés jogos, különösen ha Lumumba halá­lára emlékezünk, de a mos­tani letartóztatási hullámra is, amelyet Adoula kormánya hajtott végre a Lumumbához hű politikusok félreál Utasára. U Thant ügyvezető ENSZ-fő- titkár azonban — mintha nem látná a mostani kongói ese­ményekben rejlő veszélyeket, s mintha nem tanult volna Lumumba (és Hammarskjöld!) halálából — egyelőre nem volt hajlandó ilyen biztosíté­kokat adni. Pedig az ENSZ kongói rendfenntartó felada­tához tartozik ez is! Ügy lát­szik, megváltozott U Thant magatartása Kongó kérdésé­ben és most — akarva, aka­ratlanul — Adoulát és Csom­óét támogatja, ezzel veszélyez­tetve. Gizenga életét Az imperialisták terveinek útjában Gizenga már régen akadály, s úgy látszik, most elérkezettnek látják az időt a vele való leszámolásra. Szo­morú volna, ha az ENSZ új vezetői — köztük U Thant ideiglenes főtitkár — közre­működnének a gyarmatosítók­nak ebben a szégyenletes ak­ciójában, s nem tennék meg a szükséges lépéseket a kongói hazafiak elleni akcióval szem­ben. Sebes Tibor „Még nyitva áll az ajtó a békés tárgyalások előtt...“ Sukarno válasza U Thantnak Sukarno elnök elküldte vá­lasztáviratát U Thant ügyveze­tő ENSZ-főtitkárhoz, aki békí­tő köziben járását ajánlotta fel a nyugat-iriáni vitában. Szom­baton közzé tették a válasz­távirat szövegét. Az indonéz elnök hangsúlyozta, hogy még mindig nyitva áll az ajtó a nyugat-iriáni válság békés ren­dezése előtt. Indonézia már a múltban is mindent megtett e probléma békés megoldására. Az elnök megállapította, hogy az indonéz nép el van szánva Nyugat-Irián felszaba­dítására és nem fogja eltűrni, hogy Hollandia erőszakosan el­különítse az úgynevezett „füg­getlen Nyugat-Iriánt” Indoné­ziától. Sukarno közölte, utasí­totta országának állandó New York-i képviselőjét, tartson szoros kapcsolatot U Thanttal és az ENSZ alapokmánya el­veinek és célkitűzéseinek meg­felelően vitassa meg az ügy­vezető főtitkárral a békés ren­dezés lehetőségeit. Szombaton délelőtt ülést tartott az Indonéz Nemzetvé­delmi Tanács. Ezt követően Sukarno bejelentette, hogy személyes katonai tanácsadó­jává nevezte ki Suryadarma marsallt, a légierő.k vezérkari főnökét, akinek tisztségét Dha- ni ezredes vette át. Jani vezérőrnagy, a Nyugat- Irián felszabadítására alakult hadműveleti parancsnokság vezetője az ülés után közölte az újságírókkal, hogy tovább folynak a csapatösszevonások Kelet-Indoneziaban. „Egyidejű diplomáciai és katonai készült­ség van. az országiban” — mon­dotta. Gizenga Leopoldville-be érkezett A Reuter és az AP jelenté­se szerint, Antoine Gizenga, a kongói hazafias erők vezetője, szombaton repülőgépen Stan- leyville-ből Leopoldville-be érkezett. A repülőtéren a kon­gói vezetőt több száz barátja és politikai híve üdvözölte. Az AFP közölte, hogy Gi­zenga kérte az ENSZ-től, biz­tosítsa védelmét és bocsásson szállást rendelkezésére. A kon­gói politikus az ENSZ-pa- rancsnokság székházéban szállt meg. Sztrájkok és utcai összeütközések Venezuelában San Cristobalban, a vene­zuelai Tachira állam főváro­sában, komoly összeütközések­re került sor a városi közle­kedési sztrájk mellett tüntető tömeg és a rendőrség között. A sztrájk korán reggel kez­dődött és megbénította a vá­ros életét. A tüntetők egy ré­Az Egyesült Államok elismerte Bonnely rendszerét Hírek Dominikából Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az államta­nács, amely Rafael Bonnely vezetésével. nemrég vissza­került a hatalomra, minden eszközzel igyekszik megszi­lárdítani a helyzetét. Pénte­ken hatálytalanította a rö­vid életű katonai junta ál­tal kiadott rendeleteket, megszüntette a rendkívüli ál­lapotot, a kijárási tilalmat és a cenzúrát. Üj vezetőt kapott a do­minikai légierő, annak vezérkari főnökévé Miguel Atila Luna ezredest nevezték ki. Az új elnök, Bonnely be­jelentette, hogy bíróság elé iítt lúirti ítélték us ész t fasiszta tümeyyy tikosokat A tartui törvényszék több­napos tárgyalás után szomba­ton hozott ítéletet az észt fa­siszta tömeggyilkosok ügyé­ben. A három vádlottat — Ju­lián Jüristet, Kari Linnast és Ervin Vikst halálbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte. Mint1 a tárgyaláson is bizo­nyítást nyert, a vádlottak köz­vetlenül részt vették Észtor­szágban, a második világhá­ború idején szovjet állampol­gárok tömeges kivégzésében Tizenkétezer ártatlan ember meggyilkolása terheli lelkiis­meretűket. Karl Limas és Ervin Viks vádlottakkal szemben az ítéle­tet távollétükben hozták meg, mert mind a ketten külföldön élnek: Linnas az Egyesült Ál­lamokban, Viks pedig Auszt­ráliában. Sem az amerikai, sem az ausztráliai kormány nem volt hajlandó kiadni e háborús bűnös tömeggyilkoso­kat. Az észt közvélemény e körülményt úgy fogja fel, minit az amerikai, illetve az auszt­ráliai kormány lebecsülését azzal a néppel szemben, mely olyan óriási áldozatokat hozott a második világháborúban. Atomfegyver Svédországnak? Torsten Rapp tábornok, a svéd fegyveres erők főparancs­noka azt követeli a kormány­tól. hogy rendelje el az előké­születeket a sivéd atomfegyver­gyártás megindítására. Meg kell vizsgálni a technikai, a kutatási és az adminisztrá­ciós kérdéseket az atomfegy­verek előállításával és a svéd haderők részére való leszállí­tásával kapcsolatban — mon­dotta Torsten Rapp. AUWDEMCr TUDJA í LECCSOHURUrai CrOMOKSW TülTENilSm állítják Baiaguer volt elnö­köt és Echavarria táborno­kot, a megbuktatott junta vezetőjét; A UPI egy ké­sőbbi jelentéséből azonban kitűnik, hogy Bonnely visz- szakozott, pénteken este kö­zölte, még nem döntöttek arról, hogy indítsanak-e bí­rósági eljárást a két politi­kus ellen, vagy nem. A haladó dominikai pár­tok, a június 14-e mozga­lom és a nemzeti forradal­mi párt pénteken nyilatko­zatban mutattak rá arra, hogy a hatalom birtokosai min­dent megtesznek a do­minikai nép megtévesz­tésére és a demokratikus követelé­sek kudarcra kárhoetatására. A két szervezet felszólítot­ta Dominika népét nemzeti szuverenitásának és függet­lenségének megvédelmezésé- re és követelte a nép hó­hérainak, Echavarriának és Balaguernek bíróság elé ál­lítását. Az AP arról tájékoztat, hogy az Egyesült Államok kormánya elégedetten fogad­ta a dominikai változásokat, és azonnal be is jelentette Bonnely rendszerének elis­merését. szét letartóztatták, köztük a sztrájk vezetőit. Az összeüt­közés során húsz ember meg­sebesült. Az Alvarado Líceum és a% ipariskola diákjai tiltakozó sztrájkba léptek, az előadó- testület határozata ellen, ame­lyeknek értelmében kizártak 25 tanulót. A kizárt diákok tüntettek, mert a kormány megszakította Kubával a dip­lomáciai kapcsolatokat. A tün­tetés során öt diákot megöltek és negyvenet megsebesítettek. Mikojan Rabatban A hivatalos látogatáson Ma­rokkóban tartózkodó Mikojan szovjet hiiniszterelnökhelyettes meglátogatta Malaulai Hosszan mauzóleumát és virágot helye­zett el V. Mohammed király sírján. Dorticos elnök választávirata Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke táv­iratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének és Kádár Já­nosnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaikért. (MTI) Az Elnöki fanács elnökhelyettese és a miniszterelnökhelyettes fogadta új állandó ENSZ-képviselönket Marosán György, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Kál­lai Gyula miniszterelnökhe­lyettes fogadta Csatorday Ká­roly rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Magyar Népköztársaság újonnan kine­vezett állandó képviselőjét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nél. FIGYELEM! TÖMECÁRUK: sóder, salak, szén, sitt, föld, homok, stb. RAKODÁSA korszerű rakodógépekkel SZÁLLÍTÁSA 3,5—8 tonnás BILLENŐS GÉPKOCSIKKAL ÉJJELNAPPAL Sóder és homok saját bányáinkból is rendelhető. Fuvarvállalás Budapest és Pest megye területére 1. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Budapest V„ Tüköry utca 3. Telefon: 317—130 (49, 50, 51 mellék) Tömegáru Szállításszervezési Osztály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents