Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
1962. JANUÁR 21, VASÁRNAP PEST MEG 'kMMup 7 Szabad föld Amerikában Tavaly már a kelleténél is kzelidebb volt a Duna, s any- nyira leapadt, hogy a hajósok és a vízművek jogosan illethetik a szűkmarkúság vádjával. Ha azonban a történelem kerekét csak egy kicsit is visszaforgatnánk, sok védő tanúskodna a vén Duna jó szándékáról, sőt néha bőkezűségéről. A hajdani aranymosók lennéngjc talán a leghangosabb pártfogók, akikkel jót tett a Duna akkor, amikor összehúzta magát és utat ARANY - ÁVT7REN-L *- -A «- XjL -L l -B- -L * ▼ A mLa -B—” -B—* -L 1 A mondat már az egész világon ismert. A szabad föld — ^ a Kubai Köztársaság földje, s védelmezői a szabad ország ^ urai, a hős kubai hazafiak. A közelmúltban a Magyar Távirati döntötte el, hogy a kutató^ Iroda fotoriportere, Papp Jenő Kubában járt. Ott készítette jól választott-e. Ka a homo-í többek között az alább közölt négy képet is. kos kavics ——----É vente mintegy tíz kiló aranyat rejt el a Duna a szigetközi tájakon engedett parti fövénybe rejtett »kincséhez. Aranypénz — bánya nélkül Ősidők óta gyűjtögeti a folyó az aranyat. A Keleti Alpokban eredő néhány mellékfolyója, a sebes sodrású Salzach és az Enns vájja ki a Magas Tauern hegyvonulat kristályos kőzeteiből. Az osztrák Duna sietve viszi terhét és manapság is mintegy tíz kiló aranyat hoz át évente a határon anélkül, hogy megvámolnák. Pedig megpróbálA DCM ad vizet Nógrádverőcének és Vác vízellátásában is segít A Dunai Cement- és Mész- mű tudvalevőleg saját vízmüvével biztosítja vízellátását. Tekintettel nagyan nagy víz- szükségletére, már 1960-ban megvizsgálták, megfelelő vízmű létesítésének lehetőségét es Nógrádverőce határában próbafúrások segítségével az országút mellett alkalmas helyet találtak. Azóta megindult és éjjel-nappal folyik a vízmű építése. A munka nagy része még ebben az évben befejeződik. Nógrádverőce, tekintettel arra, hogy határában nyer vizet a DMC, azt kérte, ha elkészül, lássa el az új vízmű a községet is ivóvízzel. Kérése elől nem zárkóztak el. Nemrég azután a cementmű és Nógrádverőce között létrejött a megállapodás is. A Duna partján épülő, bőséges víz- mennyiséggel rendelkező vízmű, a hatalmas ipartelep mellett még a községet is elláthatja vízzel. Ezekután Nógrádve- röce tanácsa sürgősen el szerette volna készíttetni létesí- teriső vízvezetéke tanulmányi tervét, de erre a múlt év folyamán anyagi fedezetet már nem tudott, előteremteni. Segítségére .sietett azonban a község egyik lakója, Czillér Antal, egy fővárosi tervezőintézet nyugalmazott építésze, aki csak rövid ideje települt Nógrádverőcére. Felkérésére, volt kollegái is segítettek neki társadalmi munkában elkészíteni a tanulmányi tervet, amely alapján most a községi tanács százezer forint értékben megrendelte a vízvezeték •kivitelezési tervét. Mire a tervrajzok ez év folyamán elkészülnek, a község a csőhálózat lefektetésének megkezdéséhez szükséges pénzről is gondoskodik. Egyelőre a Duna mentén húzódó Árpád utat, sőt, ha lesz elegendő fedezet, a község más utcáit is ellátják vízvezetékkel, végül folyamatosan, lehetőleg rövid időn belül, az egész községet. A későbbi évek során szennyvízlevezető csatorna és derítő megépítését is tervbevették. A DCM vízműve különben előreláthatólag Vác városának vízellátásához is hozzájárul. Bővítették ugyan legutóbb is a váci vízmüvet, de a rohamosan fejlődő város újabban épült és még megépülő részeinek ellátására ez nem elég. Felmerült most az az elgondolás, hogy további bővítés helyett inkább a DCM vízmüvétől kémek segítséget, s bekapcsolják Vác vízellátásába is. Ez az elgondolás előreláthatólag megvalósul és bosszú időre biztosítaná a város legújabb lakótelepeinek vízzel való ellátását is. ták, de meddő volt minden kísérlet, mert a Duna csak a Dévény utáni magyar szakaszon, a kényelmesebb lejtésű Kis-Alföld táján enged hozzányúlni zsákmányához. Hiteles okiratok utalnak arra, hogy a római időkben, tehát már több mint másfél ezer éve, pénzverő helyek voltak Pannóniában. A dunántúli dombok méhe azonban nemesfémet nem rejteget, s így minden jel arra mutat, hogy aranymosók • adtak nyersanyagot a római császárok képét hordozó pénzérme, a sestertius elkészítéséhez. \ Ha az uraságnak nem kellett napszámos De nem kell a régi korok emlékeit idézni. Még ma is élnek Szigetközben az egykori aranyász-dinasztiák leszármazottjai. Az osztrák monarchia idejében évente két- három kiló aranyat vittek a kincskeresők a hivatalos győri beváltóhelyre. Minden alapja meglehet azonban annak a gyanúnak, hogy legalább ennyit, vagy még többet a hajósok segítségével külföldre csempésztek, ahol jobban megfizették fáradságos munkájuk csekély eredményét. Jobbára kétlaki zsellérek voltak a szigetközi aranyászok, akik csak akkor kutatták a parti fövenyt, ha nem hívta őket napszámba az uraság. A legnehezebb dolog volt kiválasztani azt a partkanyarulatot, ahol a lerakodott hordalék a legdü- sabb aranyban. Lapátpróba próbaadagjából a^ mosás után 40—50 aranyszemcse maradt a falapát feketére pörkölt felületén, akkor az jó jel volt, s felállíthatták a mosóasztalt is. Sokat kellett azonban még dolgozni, ámig az egy grammra való 80 000 \ —100 000 aranyszemcse ösz- szegyűlt, s jó fogásnak számított, ha hetenként 4—5 gramm nemesfémhez jutottak. A ..hivatalos“ aranyláz Az első világháború után, a válságos harmincas évek elején, az üresen kongó Magyar Nemzeti Bank kamráinak megtöltése reményében zajlott le az utolsó nagy aranykutatási vállalkozás. A bank megbízására Mosonmagyaróvártól Gönyüig mintegy ezer kutató fúrással vizsgálták meg a geológusok a Duna- part törmelékanyagát. A kavicsos, homokos hordalékban azonban köbméterenként átlagosan 0,02 gramm aranyat találtak, holott az ilyen kincset csak akkor lehetne gazdaságosan kiaknázni, ha a törmelékben legalább tízszer annyi lenne a nemesfém. Az állandóan lerakódó hordaléktömeg feldolgozására több ezer arany- mosót kellene foglalkoztatni, de még a hagyományosnál sokkal korszerűbb, szitás rendszerű kaliforniai berendezéssel sem találnának annyi aranyat, amennyivel naponta legalább egy kiló kenyeret vásárolhatnának maguknak az emberek. Miért buta a „ liba“? Ha valakinek a szellemi képességeit nem tártjaik valami sokra, azt mondják rá: „tyúk- eszű”, vagy „buta liba”. Vajon. tényleg ezek-e a legostobább állatok? — erre kerekünk . vadászt az., állat- kertben. Az állatok „butaságát”, „értei mességét”, vagyis szellemi képességeit idegrendszerük fejlettsége határozza meg, ez pedig az egyes állatfajok rendszertani helyével, alacsonyabb- vagy maga- sabbrendűségével függ össze. Ezek szerint az idézett népi szokások pontos megfigyelésen alapuló népi bölcsességet fejeznek ki. Az ember közvetlen közelében.. házi- vagy haszonállatként az állatok négy családja él: rovarok, halak, madarak, emlősök. Rendszertanilag a két első áll alacsonyabb fokon, tehát ezek a kevésbé értelmesek. (Nem mond ennek ellent a hangyák vagy a méhek „szervezett társadalma", mert ez nem értelmes, hanem csak ösztönös tevékenység eredménye. Kísérleték bizonyítják, hogy a méhek akkor is szorgalmasan hordják a mézet, -ha a sejt alját az ember kilyukasztja.) Tehát: ezek a kevésbé értelmesek, de az embereknek erről nincs közvetlen tapasztalatuk, hiszen a méhek, halak életét, viselkedését nem tudják pontosan megfigyelni. A ház körül élő kutya, tehén, tyúk, liba viszont „személyes ismerős”, értelmi képességüket az ember saját tapasztalataiból ismeri. S jól látja, hogy a baromfi a butább, hiszen a madarak családja kevésbé fejlett, mint az emlősöké, az agy szellemi tevékenységgel kapcsolt része, az agykéreg náluk csak egészen vékony réteg az ösztönös cselekvések, reflexek székhelyén, a fehérállományon. Persze, a baromfiak, madarak butasága is csak vl&V\\Ä\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VS\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ A LEGMODERNEBB A France nevű hatvanhatezer tonnás francia luxus-óceánjáró — amely a világ legmodernebb ilyen járműve — elindult a Le Havre-i kikötőből első külföldi útjára. A képen: az óceán járó elindult a kikötőből (MTI Külföldi képszolgálat) 6-zonvlagos, hiszen nekik már j eléggé fejlett központi ideg- rendszerük van. Melyik hát \ akkor „abszolút értelembeni( a legbutább állat? A tudomány által ma ismert, másfélmilliónál több állatfaj közül nyilvánvalóan az egysejtűek a „.legbutábbak”, amennyiben ennek a kifejezésnek itt egyáltalán értelme van. De vonjuk szűkebb- re a kört. A fővárosi állatkertben élő több száz állatfaj közül a feltűnően szép tengeri csillagok ég tengeri rózsák tartoznak a legalacsonyabb rendűek közé., tehát ezek a „legbutábbak“, bár szellemi tevékenységüket még senki sem hasonlította ösz- sze a szintén nem éppen eleven elméjű kígyókéval vagy halakéval. Az emlősöket viszont mór alaposan ismerik. A kiindulás itt is a rendszertan (legprimitívebbek a rágcsálók és a kérődzők) és a tudomány megállapította azt is, hogy a szellemi képesség szorosan összefügg a táplálékkal (legfejlettebbek a vegyes takarmányt fogyasztók, legelmaradottabbak a növényevők), — de ezeket a tételéket már számos megfigyelés, tapasztalat is alátámasztja. (Néha ugyan meg is cáfolja, mert a növényevő elefánt mégis csak értelmesebb a mindenevő sertésnél.) Az ostobaság pálmája minden valószínűség szerint a tűző napon is órákig senyvedő, önállóan meg se moccanó „türelmes" birkáé. Nem is lehet másképpen, hiszen a legmagasabb szellemi tevékenység mezője, az úgynevezett Flechsig-féle asszociációs centrum, amely az embernél 29, az emberszabású majomnál pedig 17 százalékot foglal el az agyféltekéből, a birkánál még teljesen hiányzik. Az állatkerti birkák ostobaságát mutatja az is, hogy bár megesznek mindent, amit bedobnak nekik. mégsem „kérnek” soha a látogatóktól. Igaz, hogy a macskaféle ragadozók sem kémek. Náluk viszont ez éppen a büszkeség és az értelem jele, hiszen tudják, hogy egyetlen látogató se hajít be nekik véres húst. 'j Hiába, nehéz igazságot ten- i ni az állati értelmetlenség dől- ' gában. Havannai látkép Az ő életük már nem olyan lesz mint apáiké-f- -JMaceo, kubai szabadságbős szobra Havannában Dr. Witola Kapusinszki, lengyel professzor konzultációi tart kubai kollégáival
