Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

1962. JANUÁR 20, SZOMBAT

rt3i MEG*El

\JtírI(ir*

Duna menti híradás - Százhalombattáról

Elkészült az első, jöhet a második — Az idén felépül a kéménykolosszus

Szárított halászlé készül j Szegeden

Idebenn a csöndben sziszegve melegítenek a fűtőtestek. A forró gőz kellemessé teszi a szoba levegőjét. Úgy ülünk egymással szemben, mintha egy lakás, vagy egy otthonos eszpresszó kényelmes székein pihennénk. Fekete persze nincsen, de azért van mivel tölte- keznde a vendégnek.

Néhány hetes emléket elevenítünk fel. A százhalombattai építők nehéz napjairól, ember- feletti erőfeszítésről szóit lapunk annak idején. A metsző hidegben is, megszakítás nélkül betonozták az I-es turbina- óriás asztalát.

Azzal a mérnökkel ülök most szemben, aiki a cikkben névtelenül szerepelt, s most már túl van az említett munka izgalmán. Sokkal nyugodtabb, s egy kicsit főnökilbb is, mint néhány héttel ezelőtt. Most ő, Puskás Csaba építészmérnök helyettesíti a főépítésvezetőt.

Túljutottak ?

— Az egyikein. De ha ezt magunk mögött hagytuk, jön a következő.

Tiltakozik egy kicsit, mosolyogva, amiért azt írtam: „elkerítette” a szót. De azért igaz volt ez is, az is.

Azt kérdem, most hogy túl vannak a nagy küzdelmen, s már áll odakinn az építmény- kolosszus, amelyen nemsokára turbina forog: nem tartja-e maga is nagy tettnek, ha szabad ezt a kifejezést használnom, hősinek, amit itt az építők végeztek?

Nem válaszol azonnal, lehajtja a fejét elgondolkozva bólint:

— De, igen. Azt hiszem, ez nagyszerű volt. S örülök, hogy én is itt lehettem.

Odakint a fagyos föld sárrá enged föl, s tocsognak a léptek. Az élet meg nem áll, egy percre sem. Mit művelnek most a nemrég széllel, faggyal birkózó és győzedelmeskedő építők?

— Előkészítik a II. számú turbinaasztal betonozását. Zsaluznak és rakják a vasszerkezetet.

Három-négy hét múlva, ismét bitókra kelnek. Nem tudni még, hogy akkor már a tavaszi nap melegít alá, vagy havat hord a Duna menti szél. Bárhogy is lesz az idő szorítja őket és egy nagyszerű küzdelem tapasztalataival erősebben fogihatnak a következő munkához.

Benyit a szobáiba egy régi ismerős. Idő kell hozzá, hogy felfedezzük egymást, így, téli öltözékben, kabátbán, köpenyben. Amikor először ösz- szehozott a sors, negyven fokot mutatott a hőmérő. A kitűző mérnökkel nyáron ismerkedtünk össze. Vendéglátóm most néki szán néhány mondatot.

— Szeretném, ha kitűznétek az új szakaszt...

A kérésből és a néhány magyarázó mondatból hamarosan kiderül, hogy az egyes turbina melegvíz-csatornáját akarják tovább építeni. Egy szaikasza már betonalaigútként hónapok óta a helyén áll. A turbina hűtéséhez használt vizet vezetik közvetlenül a most kitűzésre kerülő csatornaszakaszba.

— Hány ember dolgozik itt?

— Négyszáz. Hatvan-hetven százalékos kapacitással megyünk. A téli idő ennyi késedelmet és hátrányt jelent.

Megkötött már a vízkivételi mű betonépítménye is. Hatalmas jószág. A nagy test ad helyet a szivattyúberendezéseknek, amelyék a Dunáról beáramló vizet a turbináhűtőkbe emelik. Ezt megelőzően azonban 12 méter mélyre, a föld alá süllyesztik az egész konstrukciót. Februárban kezdik a lassú munkát, s nyárra érik el a kívánt mélységet.

— Érdekességként megjegyezhetem, hogy az épület alatti mélyítéskor feltörő vizet majd szivattyúval távolít- júk el. Használják a másik módszert is: az építmény alatti. fokozatosan mélyítendő teret, nyomás alá helyezik, hogy így akadályozzák meg a víz beszivárgását. Én azonban az előbbi módszert sokkal biztonságosabbnak és olcsóbbnak tartom.

Több híradás szólt már az óriáskéményről. Elmondtuk, hogy hatalmas, kúpalakú alapját már megalkották. Mikor kezd emelkedni messzire látszó fala?

Az idén

Azt még nem tudjuk, hogy csúszózsalús vagy előregyártott módszerrel épül-e. Az előbbinél egy fokozatosan fölfelé . mozgó zsalúrendszerbé öntjük a friss betont, míg az

utóbbinál előre elkészített részeket emelünk egymás mellé és fölé. Ha erre sor kerül, szenzáció számba menő munkát láthatnak itt a szakemberek és az érdeklődők. A tervekre máris felfigyeltek az európai országok hozzáértői.

Egyre gyakrabban nyitják ránk az ajtót. A kényelmes pihenőt és a jó meleget mindkettőnk számára felváltja a szabad levegő. De már most magunkkal visszük a meghívót az elkövetkező hetek újult erejű, s ismét nagyot alkotó munkáihoz.

Tóth György

A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat hatalmas szárító berendezéseit a paprikafeldolgozási Iholtidényben szárított főzelékek, levesporok gyártására hasznosítják. Az idén bővítik a választékot és megkezdik halászlé készítését. Ezt a cikket úgy, mint a szegedi halászok, bőven fűszerezik csípős paprikával, hagymával, csak az lesz a különbség, hogy a halat kicsontozzék, előfőzik, majd a j? többi hozzávalóval együtt szá- | rítjáfc. A háziasszonyoknak 5 mindössze tíz percig kell főzni S az ételkülönlegességet. A szá- | irított halászlét alumíniumí'ó- | Irakban hozzák majd íorga- <■ lomba. (MTI)

AHOL MÁR A NYÁRRA KÉSZÜLNEK

A Ruhaipari Tervező Vállalat tervezői, szabászai a nyári 2 divatújdonságokat, a nyári ruhákat készítik a februári bemutatóra.

Technikusi szakdolgozat: a ruhaanyag szilárdságtani, minőségi vizsgálata, öitönykészítés

Hazánkban 69 ipari jellegű technikum nappali, esti és levelező tagozatán ötvenezren tanulnak. A technikumi képesítő vizsga új rendszerén most dolgoznak a Művelődés- ügyi Minisztériumban, ahol ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták:

— Az új rendszer azért szükséges, mert a végző technikusoknak eddig a képesítő vizsgán a gyakorlatból már-már kiveszőben levő feladatokat is meg kellett oldaniok. Az idén a Könnyűipari Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó néhány technikumban — egyelőre kísérletképpen — első ízben változtatnak a képesítő rendszeren. A negyedik évfolyamos hallgatók szakdolgozatot készítenek, amelyre a műhelygyakorlatokon készülnek fel. A szakdolgozatnál minden képesítőzőnek lesz bírálója. A bíráló figyelemmel kíséri a tecKhikusjelölt- munkáját, hogyan végzi el az összefüggő feladatokat: a ruházati | iparban például egy öltöny elkészítését, a ruhaanyag szi- | lárdságtani, minőségi vizsgála- 9, tát. 5Í

A képesítő vizsga új rend- | szerét a kísérleti tapasztala- ^ tok alapján dolgozzák ki és í vezetik majd be a techniku- £ mokban.

Szigeti Vera szabásznő (jobbról) új nyári ruhamodellt próbál

(MTI foto: Patkó felv.)

FÉLMILLIÓ HOLD

Tájékoztató az ötéves terv öntözési programjairól

A Magyar Sajtó Házában mezőgazdaságunk fontos problémájáról, az öntözés elterjesztéséről és az ezzel kapcsolatos tennivalókról tájékoztatta az újságírókat a Földművelésügyi Minisztérium és a Vízügyi Igazgatóság képviselője.

Dr. Soós Gábor növénytermesztési főigazgató az öntözéses gazdálkodás előnyeire hívta fel a figyelmet.

Jól halad a magnövények termesztési szerződéskötése

A tervterület 81 százalékára kötöttek eddig szerződést — Egyes fűmagvak szerződési árát 25-30 százalékkal emelték

A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat kirendeltségei országszerte gyors iramban folytatják az 1962. évre szóló szerződéskötéseket a különféle mezőgazdasági és kertészeti magvakra, illetve ipari növényekre. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy az eddigi szerződéskötési eredmények áltálában kielégítőek, eddig a tervterület 81 százalékára kötöttek szerződést. A szakemberek hangsúlyozzák: kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még az ez évi üzemi tervek végleges jóváhagyása előtt kössék meg a szerződéseket, hogy a szerződéses növények termesztésére legmegfelelőbb területeket idejében kiválaszthassák és előkészíthessék. A következő időszakban különösen egyes kertészeti növényeknél: az uborkánál, a paradicsomnál, továbbá az étkezési borsánál, valamint a burgonyánál kell szorgalmazni a

szerződéskötéseket. Külön felhívják á szakemberek a termelők figyelmét a fűmagter- mesztésre. A nagyarányú legelőtelepítésekhez és legelőjavításokhoz, továbbá a parkosításokhoz az eddiginél nagyobb mennyiségű különféle fűmagra van szükség. A fűmagtermesztési kedv serkentésére a fűmagvak árát nemrégiben számottevően felemeltéi?, így egyes fűmagvaknál 25—30 százalékos az egységnyi területről várható jövedelemtöbblet. (MTI)

A statisztikák szerint az 1959- es év 126 000 holdjáról az elmúlt évben 231 ezer katasztrá- ' lis holdra emelkedett az ön- .tözött területek nagysága. Az elmúlt száraz esztendőben az öntözött területeken dupla termésmennyiséget értek el. Érthető hát, hogy az ötéves terv időszaka alatt szeretnék fél millió holdra növelni a vízzel ellátott, nagyobb terméshozamot biztosító földterületet.

A beszámoló egyik érdekessége volt, hogy hazánk területén az elkövetkező években nem növekszik a rizs vetési területe. A rizs nagy vízigényű, másrészről igen érzékenyen reagál az időjárási változásokra, s így termesztése meglehetősen kockázatos.

Nagyobb gondot kell fordítani a takarmány, zöldségféleségek öntözéses termesztésére.

Meg kell teremteni a gyümölcs- és szőlőöntözés feltételeit ÍS;

Az állam két milliárd forintot költ az öntözőberendezések üzemeltetésére az ötéves tervben. További nagy összegeket fordítanak beruházásokra és bővítésekre. De még így sem könnyű kielégíteni a napról napra növekvő vízigényt, ErAz ünnepelt még fehér köpenyben, az íróasztalánál ül. Sötét hajába fehér szálak vegyülnek, pápaszeme mögül élénk tekintet villan, s hogy feláll valamilyen iratért, fürgén mozog, de így szól:

— Most betegállományban vagyok. Nem, semmi különös, csak hát ez már a korral jár, az utóbbi időben érzem a szívemet. Tavaly még a villamos után szaladtam, most meg, ha feljövök az első emeletre, már fél emelet -magasságban megpihenek. Hiába, nemcsak én, a szivem is nyolcvan éves lett. Nagyon megöregedtünk.

Külsején, sem a teste, sem az esze mozgásán ugyan nem venni észre, a szíve azonban ... hát ehhez jobban ért. Ötvenöt esztendeje orvos, 1907-ben fogadta doktorrá a budapesti tudomány- egyetem rector magnificú- sa, s a diplomával csaknem egyszerre még egy okmányt kapott kézhez a fiatal dr. Hollán Henrik. A székesfőváros polgármestere kinevezte orvos-gyakornoknak

a Szent Rókus kórházba. Most is ugyanott dolgozik, ugyanabban az épületben, amely azóta a Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza lett. Nagyot változtak közben az idők, az ifjú orvosgyakornok is sok-sok éve igazgató főorvos helyettese már a kórháznak.

— Nem sokaiig, most már nyugalomba akarok menni — mondja, ám mindjárt

Szükség-kórteremmé alakították a tanácstermet, az étkezőt, a súlyos betegeket a légópincékbe vitték. Egy hét alatt 313 súlyos beteg és sebesült került a kórházba, ezenfelül orvosaink ambulanter ellátták 287 könnyebb esetet. Külön fejezetet érdemelnének a gépkocsivezetők. Hősiesen gondoskodtak a kötszer-, gyógyszer-utánpótlásról és a tiszta ágyneműről.

— A Rókus, ez az öreg Rókus... mióta itt vagyok, hányszor határozták el lebontását, és hogy másutt építik fel újra. Sohasem lett belőle semmi. Tíz éve megyei vezető kórház. Ez az épület azonban szűknek bizonyult erre a célra, több orvosi szakmának nincs is osztálya, nem fér, el benne. Viszont sok egészségügyi intézménynek kellett helyet szorítanunk. Ezt sikerült úgy megoldanunk, hogy a kórtermek, a kórházi ágyak száma mégsem lett kevesebb.

hozzá is teszi: — Azért akkor sem tétlenkedek. Be-be- járok majd a kórházba, hiszen a munka, amibe négy éve belefogtam, ehhez a kórházhoz köt. A történetén dolgozom. Még sok adat hiányzik, levéltárakban, könyvtárakban kell kutatnom, mert a háború és az ellen- forradalom alatt kórházunk irattára részben megsemmisült. Egy emberrel is, mire megöregszik, mennyi minden történik, hát még az ilyen három emberöltőnél is hosz- szabb időt. már 178 évet megért kórházzal.

— Elmondana valami érdekeset a kórház múltjából?

1' eláll, belelapoz az ablakpárkányon fekvő vaskos irathalomba, kihúz pár ívet.

— Ezek á feljegyzések például az 1956-os ellenforradalom napjaira vonatkoznak Az épület környékén nagy volt a felfordulás és a zűrzavar, de idebenn. orvosaink és az egész személyzet higgadtan végezték munkájukat. Úgyszólván percek alatt megmegszervezték a segélyhelyet,

lylnnepeí a mecj ij ei bor ház

*

Pentek délután 2 órakor me'ghitt ünnepség színhelye volt j a Semmelweis kórház tanácsterme. A kórház orvosai és sze- \ mélyzete ünnepelte kitüntetésben részesült igazgatófőorvos ; helyettesét, dr. Hollán Henriket. Kollégái szép ezüst tálcával '} lepték meg. Az ünnepségen résztvett és jókívánságait fejezte > ki Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titka- ra, valamint Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnö- ; ke is. }

Szokoly Endre '

— A régi épületben friss \ a szellem, ezt büszkén mond- ] hatom. Lépést tartunk az or- : vosi tudomány gyors fejlő- i désével és az egykori híres, i tudós orvosigárdához méltó i az új. Kutató, tudományos i munkájukkal nemcsak a ha- i zai, a nemzetközi orvostudo- | mányi életben sokuk is-1 mértté tette a nevét.

Szeretnénk valamit a saját életéről kérdezni. De mit is mondhatna önmagáról az i öreg orvos, aki öt és fél évtizede összenőtt, eggyé lett ezzel a kórházzal. Különben is már kopogtatnak az ajtón, hívják az ünnepségre az ünnepeltet. Abból az alkalomból ünneplik, hogy az: Elnöki Tanács néhány napja érdemeiért a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, pár év i leforgása alatt immár má-: sodszor kitüntette.

Dr. Hollán Henrik leve- j szi az orvosi köpenyt és elin- \ dúl ünneplői közé.

ről a témáról szólt a Vízügyi Igazgatóság kiküldötte.

1963-ban — ahogy ezt a vízügyi szakember elmondotta — nagyszabású földmunkát és gépesítést hajtanak végre az öntözéses területek ellátása érdekében, Ugyanebben az esztendőben érvénybeléptetik a korszerű vízgazdálkodás érdekében az új rendelkezéseket. Ezek gondoskodnak a vízkészletek takarékos és észszerű felhasználásáról;

Az eddigi árasztásos öntözési módszert fokozatosan át kell állítani a sokkal kevesebb vizet igénylő permetező, esőzése® módszerre.

Az 1957-es 3,8 százalékos eredményhez viszonyítva, 1961-ben az öntözött területek csaknem negyven százalékát ezzel az eljárással juttatták vízhez. A második ötéves terv időszakában tovább kell növelni az öntözésnek ezt a módszerét;

A tájékoztató felhívta a figyelmet a rendelkezésre álló vízkészletek komplex felhasználására, A szakhatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy-egy rendelkezésre álló nagyobb vízmeny- nyiséget a legésszerűbben, és sokoldalúan használják fel. Ä duzzasztóknál és tavaknál kifizetődő a számyasnevelés, t haltenyésztés, ugyanakkor a í nagy víztartalékok a száraz- í ság idején is ellátják a szük- ! séges vízmennyiséggel az eső- ; re váró területeket;

;

S A sajtótájékoztatón szó 5 esett még a helyi vízfor- ; rások és a talajvizek fel- használásáról.

í Elmondták, hogy a szennyvíz S öntözési hasznosítása érdeké- S ben Debrecen és Kecskemét J mellett 1500—2000 hold öntö- \ zésének feltételeit teremtik \ meg. A tájékoztatót követően az újságírók kérdéseket tettek < fel a megjelent szakemberek- í nek.

DUNAI HAJÓGYÁR

$

(Vác, Derecskei-dűlő)

j esztergályos i szakmunkásokat

í

| keres azonnali belépésre

; Jelentkezni lehet a vállalat *

J üzemgazdasági osztályán