Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

4 :'\fCírlav 1962. JANUÁR 20. SZOMBAT Mit rejt a tápiószentmártoni határ? Beszélgetés a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetőjével Jó fél esztendő telt el az­óta, hogy hírt adtunk egy de­rék nagykőrösi lakatosmester, Lakatos Balázs „egyéni ak- ció”-járól Az amatőr régész — miután, hivatalos segítséget nem kapott hozzá, sőt, úgyne­vezett engedélyt sem, a saját szakállára vállalóra fogta Tá- piószentmárton határát. Ren­díthetetlen meggyőződése sze­rint itt rejtőzik Attila sírja, több mint másfél évezred óta, természetesen a napsugár ara­nyából, a holdvilág ezüstjéből és a fekete éjszaka vasából ké­szített hármas koporsóban. Napszámosokat fogadott és azokkal mély gödröt ásott a Tápiószele felé vezető ma- kadám út mellett. Már jó mé­lyen jártak az Attila-kutatók, amikor a szentmártoni rend­őrök megállították a buzgó ásókat, sőt, az engedély nél­kül ásott gödröt is azonnali hatállyal betemettették. Lakatos Balázs természete­sen nem nyugodott bele a do­logba, szinte megszállottan ha­dakozott tovább Attiláért és arra hivatkozott, hogy a Mély­építő Vállalat szakembereinek elektronikus fémkutató mű­szere is nagyobb mennyiségű fémet jelzet itt a föld mélyé­ben. Érintkezésbe lépett már korábban Korek József fő­igazgatóhelyettessel, a Nem­zeti Múzeum régészeti osztá­lyának vezetőjével is, akinek számára a nagykőrösi lakatos- mester bejelentése különösebb szenzációt már csak azért sem jelenthetett, mert a múzeum közel négyszáz különböző be­jelentést tart nyilván az Atti- la-témakörből. A bejelentők az ország más és más pontját jelölték meg a hun király sír­jának rejtekhelyeként. A Nem­zeti Múzeum sok pénzt köl­tött a kutatásokra, de azok hiábavalóknak bizonyultak. Amikor érdeklődtünk Laka­tos Balázs bejelentése ügyé­ben, Korek főigazgatóhelyettes kijelentette, hogy tekintettel az elektronikus műszer jelzé­sére, a Nemzeti Múzeum rövi­desen tüzetesebben megvizs­gálja a szentmártoni kombiná­ciót. Nem számít ugyan rá, hogy itt napfényre kerül At­tila sírja, de talán más vala­mit találnak a régészek, hi­szen ez a terület már máskot is adott néhány értékes arche­ológiái emléket. Most újból felkerestük Ko­rek József főigazgatóhelyet­test, hogy megtudakoljuk, tör-! tént-e ebben az ügyiben azóta í valami? ; ) — Valószínűleg májusban! kerül sor a tápiószentmártoni! kérdés tisztázására — mon-j dotta. — Addigra ugyanis a fel- ; találók elkészítik a Csanda—; Zalaváry-féle elektronikus ke-; reső műszer egy fokozottabb ; érzékenységű változatát és azt; t I t mi is igénybe vesszük. > Csodákat nem várunk. Nem; számíthatunk arra, hogy a; kutatás igazolja a legendákat; és kezünkbe adja Attila sírját, | de hát mi nem is kincseket: keresünk, hanem olyan törté-: neti adatokat, amelyeknek se-: gítségével konkrétumokat tud-: hatunk meg a hún népről,: mert eddig bizony vajmi ke-i veset tudunk róla. Néhány; hűnkön település igen gyér; nyomait találtuk csak meg az| utóbbi kutatások során. Tápió-: szentmárton is gyarapítja ta-: Ián némileg elég hézagos is­mereteinket. — A Nemzeti Múzeum, ku­tatásait csak tervszerűen vé­gezheti, mert komoly eredmé­nyeket csali így várhatunk. Mint ahogy a tervszerű kuta­tásnak köszönhető, hogy az Akadémia kohászattörténeti bizottsága a legutolsó öt év alatt huszonöt régi kohót tárt fel az ország különböző ré­szein, holott korábban egyet­lenegynek a helyét sem is­merték. Ennek a kutatásnak gyakorlati jelentősége is van, mert a feltárt eszközökből és a felszín alatt talált fémsalak­ból sok régi kohászati eljárást rekonstruálni lehet, amiből esetleg a mai kohászat is hasznos ismereteket gyűjthet. Felhasználtuk az alkalmat annak a kérdésnek a felveté­sére is, hogy a Nemzeti Mú­zeum legközelebbi terveiben milyen szerepet kap Pest me­gye, amelynek változatos te­rülete úgyszólván zsúfolva van a letűnt századok és év­ezredek még föltárásra váró emlékeivel. — Pest megye területén valóban nagyon sok a feltá­rásra váró konkrét lelőhely. A munka ezen a területen is csak úgy járhat komoly ered­ménnyel, ha a 'legszigorúbb tervszerűséggel végezzük és ügyelembe vesszük eléggé korlátozott anyagi lehetősé­geinket is. Egyik % legfontosabb lelőhelyünk Visegrád, ahol évek óta fo­lyik és még hosszú ideig tart a feltárási munka. Itt a Mű­emléki Felügyelőség szervezi és irányítja a föltárást. A cél nemcsak az, hogy Mátyás ko­rának és az azt közvetlenül megelőző korszaknak az emlé­keit hozzuk felszínre, hanem az is, hogy feltárjuk Visegrád teljes topográfiáját, hiszen ez a pont a messzi korszakokban is mindig alkalmas volt em­beri településre. Ezeknek a régi településeknek az emlé­keit hűségesen megőrizték a mély Tétegek. A másik érdekes lelőhelye a megyének — amint Korek főigazgatóhelyettes elmondotta — Szentendre, amelynek terü­letét ugyancsak szerencsés fekvése tette már a rég le­tűnt korszakokban is kiváló települési hellyé. Mivel ez a kis Duna-parti műemlékváros fontok szerepet kap az ország ipari fejlesztésében, számos új nagyüzem helyéül jelölték ki, a közeljövőben sorra ke­rülő üzemi építkezések veszé­lyeztethetik a föld mélyében rejtőző régészeti emlékeket. Tavaly nagy kiterjedésű longobárd temető feltárását kezdték meg Szent­endrén, a Duna és a Dera pa­tak közötti részen. Az épít­kező vállalat itt megértő se­gítséget nyújtott a régészeti kutatáshoz. Az idén Szentend­rén nagyobb arányú lelet­mentő feltárási munkákra ke­rül sor. / Ilyen gazdag lelőhelynek látszik a Szentendre és Pomáz körüli vidék, amely a rómaiak emlékeit őrzi. Itt feltártak már egy római villát, amely idegenforgalmi szempontból is nevezetes régiség. • —A hiba csak az — mondja a főigazgatóhelyettes —, hogy a helyi szervek sokszor káros hatású túlbuzgalmat tanúsíta­nak. Megkezdik egy-egy régi épületmaradvány feltárását, de a feltárt részek megfelelő konzerválására nem gondol­nak, így pedig hamarosan el­pusztul az, ami hosszú száza­dokig épségben megmaradt a föld alatt. Hasonló a helyzet Csővárral, amelynek lakótor­nyát a község lelkes tanácsa két évvel ezelőtt gondosan megerősítette, hogy a pusztu­lástól megóvja, de aztán to­vábbi épületrészeket is föl­tárt, azoknak megóvásáról vi­szont nem gondoskodott. A föltárások körül legutóbb tapasztalható lázas sietségnek igen károsak lehetnek a kö­vetkezményei — fejezte be tá­jékoztatóját Korek József. — Elsősorban a ma összegyűjt­hető anyagot kell biztonságba helyezni. Ami a föld alatt van, az épségben megmarad ott addig, amíg sor kerül szakszerű feltárására. Ezen a területen a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek megértő segítségére is számít a Nem­zeti Múzeum. Magyar László A lengyel nép nagy ünnepe Húsz évvel ezelőtt, 1942 ja­nuárjában alakult meg Varsó­ban a mai Lengyel Egyesült Munkáspárt forradalmi elő­őrse, a Lengyel Munkáspárt. Az évfordulóval kapcsolatos eseménysorozat országszerte a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága által ja­nuár 20-ra összehívott dísz­ünnepséggel kezdődik meg, amelyen W. Gomutha, a LEMP Központi Bizottságának első titkára mond beszédet. A korai cseresznyével egyidőben Az utóbbi években egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg a hazai és külföldi pia­cokon a kitűnő zamatú és nagy vitamintartalmú szamóca iránt A Fertődi Kutató Inté­zetben hosszú évek óta foglal­koznak szamócakeresztezéssel, s csak az utóbbi két év alatt 70 olyan hibridet választottak ki, amely termés,bőségben, íz­ben és zamatban kiválóbbnak ígérkezik az eddigi fajtáknál. Az új fajtajelöltek között sze­repel egy olyan korán érő szamóca is, amely a korai cseresznyével egy( időben kerül majd piacra. Ez a korai sza­móca ugyanolyan zamatú, mint a késeibb érő fajták tömegter­mő, kemény gyümölcsű, s így könnyen szállítható. (MTI) Sxéfogadó gyermek Olvastam az új­ságban, hegy két hét múlva itt a bizonyít vány osz­tás. De’iszen ha nem olvastam vol­na, aklcor is tud­nom kellene. Első osztályos fiam fű­tött várakozása naponta tudósít róla. * Tegnap az isko­lából kissé sápad­tan, idegesen ke­rült haza a kis legény. Beteg tán? Nem, arról szó sincs. Hát akkor? Néhány tapintatos kérdés után ki­pattan a titok. Négyest kapott szám-tanórán. S ez bántja őt, mert ö színötösre uta­zik. Hopp, álljunk csak meg! — ébred fel bennem az atyai ösztön. Ez a négyes még nem volna olyan nagy baj, de miért nem mondta el ezt a •dicső cse­mete magától? Hisz az ötösökkel oly szívesen di­csekszik ... — Azért, édes­apám, mert nem- akartam neked fájdalmat okozni — közli diploma­tikusan a fiam. — Jó, jó ... de hát én a félévi bizonyítványból úgyis megtudom világosítom fel a mélyebb összefüg­gésekről.. — A félévi bizi- ból? — Abból hát. — Azt te nem tudod meg.. — Hogy-hogy nem? — Hát úgy, hogy abban én a 4-est 5-ösre tudom javítani — csillan fel a szeme. — Vagy nem te mondtad, hogy ha rossz osztályzatot kapok,azt javít­sam ki??? (—iron) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Kísérletképpen: fizetés önkiszolgáló rendszerben A Szovjetunió egyes üzemei­ben már évekkel ezelőtt új bérkifizetési rendszerrel kísér­leteztek. Mindenki maga szá­molta ki az előre elkészített kötegekből a munkabérét és aláírta az odakészített bérlis­tát. Január 12-én kísérlet­képpen a Gépjavító Vállalat két műhelyében is bevezették ezt az új rendszerű munkabér- kifizetést. Eddig minden hó­napban kétszer igen sok mun­kát jelentett a kifizetés. A bér- elszámolás után két dolgozó napokon keresztül végezte a pénz tasakolását, az admi­nisztrátor vezetése és ellenőr­zése mellett. A kifizetésen részt vett a műhely vezetője és a szakszervezeti bizalmi. Ez bizony elég lassan ment, és sok felesleges időbe került. Megfelelő előkészületek után került sor, a kísérletre, amely minden tekintetben jól sike­rült. A két műhelyvezető a bérlista alapján felvette a pénztárnál a dolgozók munka­bérét. Utána letették a pénzt a műhelyben egy asztalra, mellé a bérlistát. KiJki ahogy ráért, odajárult az asztalhoz, megtekintette a bérlistát, s annak alapján kiszámolta a részére járó összeget. Nemzetközi fotóművészeti kiállítás Január 20-án nagyszabású nemzetközi fotokiállitás nyűik Cegléden, a művelődési ház­ban. Húsz ország negyven fo- toklubjának képeit állítják ki, összesen 242 fekete-fehér és 32 színes felvételt. A kiállítá­son képzett tárlatvezetők mu­tatják be az anyagot az ér­deklődőknek. Fiatalok a volán mellett Nem mindennapi szakkör működik a ceglédi gimnázium­ban. A másodikos és negyedi­kes lányok és fiúk autóveze­tést tanulnak. A politechni­kai oktatás keretében a gép­javító vállalat ipari tanulóival közösen, egy régi rossz autót javítottak ki> és az egyik ta­nár nemcsak a vezetés forté­lyaira, hanem az elméletre is oktatta a diákokat. A jövő autósainak filmen is bemutat­ták a gép szerkezetét és meg­ismertették őket a közlekedé­si szabályokkal is. MOflQRoVIPfigg A gyömrői helytörténeti szakkör munkájáról Hetenként egyszer húsz-hu- szomkét általános iskolai ta­nuló népesíti be a gyömrői művelődési otthon kistermét. A fiatalok felnőttes hévvel fogtak neki a helytörténet ku­tatásához. Négy munkacsoport alakult, a többi között a helyi munkásmozgalom, a dűlőnevek és az iparfejlődés adatainak gyűjtését tűzték ki célul. A kis „kutatócsoportokat” bővíteni szeretnék. A tervük az, hogy minden csoport vezetését egy- egy, a téma iránt érdeklődő felnőtt vagy az iskoláiból már kikerült fiatal venné át. Java­solták a falu krónikájának el­indítását. Ebből a munkából a szakkör tagjai is szeretnének részt kérni. A csoport tervei között szerepel ezenkívül az is­kolai szemléltető oktatás segí­tése is. ®SÍ Négy aranyérem Erfurtból Mint ismeretes, az elmúlt évben Erfurtban kertészeti vi­lágkiállítást rendeztek, A ki­állításon a Nagykőrösi Állami Gazdaság négy aranyérmet szerzett. Paradicsom, szőlőis­kola, alma és birsalma mintái­kat tüntették ki. A paradi­csom sikere Fehér István bri- gádvezető és Hegedűs Rozália szakagronómus nevéhez fűző­dik. A szőlőiskola kitüntetését Godó János brigádvezető biz­tosította. Az almával szerzett aranyérmet K. Papp Dénesnek köszönheti a gazdaság. A birs­alma sikere Kajtár György brigádvezető és munkatársai­nak érdeme. Figyelmetlen volt - meghalt Adóm László a nagykőrösi Dózsa Tsz fogatosa volt. Ko­csijával a határból kukoricát szállított, közben nekihajtott egy oszlopnak. Az oszlopról a kocsi kivágódott, a lovak elra­gadták a fogatot és Ádám László egy sekély árokba esett. A fogatos olyan szerencsétle­nül ért földet, hogy sérülései­be a. kecskeméti kórházban belehalt. ,\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\X\\\\VV előtt, amikor rádöbben arra, hogy lényegében egyik fél sem vétkezett a másik ellen. Mégis, másfél órán keresztül ez a gyűlölködés vezeti a film hőseit, s csak az utolsó pilla­natban döbbennek rá maguk is: valahol elhibázták a dolgot, s kimondják a tanulságot — össze kell tartani, mért egye­dül elhagyatott és kemény szí­vű lesz az ember. A szereplők közül egyedül Ralf Valloné nyújt hibátlan alakítást. Juan szerepében Jor­ge Mistral már halványabb, a szép Carmen Sevilla pedig na­gyon szürke Andrea szerepé­ben. FILMEKRŐL Megszállottak nök és az állami gazdaság igazgatójának. Kecskésnek, igaz harcát. Akik ellenzik a tervet: Mezei-Hart, kutatóin­tézeti vezető és Oláh mér­nök, aki Bene posztját foglal­ta el az intézetben. A film nem mondja ki nyíltan, hogy Mezei-Hartot és Oláhot a rosszindulatúság vezeti, nagy türelmességük inkább kénye­lemszeretetből, a már vérükké vált bürokratikus ügyintézés­ből fakad; abból a talajból táplálkozik, amely az elmúlt évtizedben sűrűn megtalálha­tó volt közéletünkben. Az alapmondandó, a bíráló él te­hát mindenképpen helyes és dicséretes. Kár, hogy nem elég mély. S ami még nagyobb hi­ba: a sematikus megoldás, a valótlannak tűnő befejezés. Ugyanis amikor már szinte úgy tűnik: Bene és Kecskés teljesen magára maradt, s el­bukott harcában, váratlanul megjeleni^ a pusztán a megye országgyűlési képviselője és egycsapásra mindent helyre­hoz.' Sajnos, az életben ez nem ilyen egyszerű, s egy-egy meg­oldást hosszú viták, csatározá­sok előznek meg. S mindezt megtetézik még a film alko­tói egy happyendes szerelem­mel is. de ennek a szerelem­nek szinte semmi szerepet nem adnak Bene mérnök ön­magára találásában. Mégis, hibái ellenére is, csak azt mondhatjuk: jó film a Megszállottak, ha megoldásá­ban nem is tökéletes. Jó film, mert bátor hangon, s ugyan­akkor művészi kifejező erővel veti fel napjaink problémáit. A kitűnő rendezői (Makk Károly) és színészi munka so­kat felejtet a hibákból. Szirtes Ádám és Pálos György (Kecs­kés, illetve Bene) játéka em­berközelbe hozza a film hő­seit. De részesei a sikernek a többi szereplők is: Papp Éva, Básti Lajos, Pécsi Sándor, Kállai Ferenc, Molnár Tibor, Tompa Sándor, Ladányi Fe­renc. És jelentősen hozzájá­rult ehhez a sikerhez Illés György operatőri munkája csakúgy, mint Fényes Szabolcs hatásos muzsikája. A bosszú n ardem, a kitűnő spanyol -D rendező nevét, művésze­tét jól ismerik már a magyar mozilátogatók. Érthető tehát, ha nagy várakozással ülnek be új filmje, A bosszú, vetítésére. Sajnos, a film megtekintése után vegyes érzelmekkel kell távozniuk. Nem Bardem mű­vészetét illetően, mint rendező — ezúttal is kitűnőre, vizsgá­zott. Ami azonban a forgató- könyv írását illeti (szintén Bardem munkája), már nem lehet ilyen egyöntetű a véle­ményünk. A film a harmincas évek Kasztíliájába vezeti a nézőt, ahol két paraszti csoport áll szemben egymással, s esküszik bosszút egymás ellen. Ez az alapkonfliktus azonban csak­hamar valótlanná válik a néző A fehér csat Carmen Sevilla pályaudvaron, a késő esti óráikban kirabolnak egy vagont. A tetteseiket nem sikerül elfogni, hiába zárják le az utakat, csak egy mentő­kocsi haladt át a sorompón. Mint kiderül azonban, egyik mentőállomáson sem tudnak a kérdéses' autóról... így kezdődik A fehér csat című új csehszlovák bűnügyi film. amely azonban mindvé­gig adós marad a bűnügyi fil­mek alapkövetelményével: a váratlan fordulatokkal, az iz­galmas kalandokkal. A néző már a film első harmada után sejti, ki a bűnös, s minden to­vábbi jelenet csak a nézőt iga­zolja. A néző legszívesebben — természetesen, ha ez lehet­séges lenne — odaszólna a vásznon mozgó detektíveknek: őt fogják el! Tgenám, csakhogy akikor véget is érne a film, s azt mégsem lehet. A rutinos rendező, Martán Blazcna Kramesková Fric ezúttal nem remekelt. És gyengék a színészek is: Cest- mir Randa, Jarmila Smejka- lová, Vaclav Tomsovsky és Blazena Kramesková. — P — í a hét filmjei közül kétség- kívül a Megszállottak cí- mű magyar játékfilmet illeti \ az elsőség. Nemcsak azéxi;, \ mert alapjában véve jól sike- \ rült alkotás, de azért is, mert \ témája valóban mai, konflik- £ tusa napjaink problémáinak £ egyike (s nem is jelentékte- 2 len), pozitív figurái (Benemér. í nők és Kecskés) csakúgy itt 8 Szirtes Ádám 8 élnek közöttünk, mint a nega- ^ tív hősök (Mezei-Hart, Oláh). fj A film alapmondanivalója: két becsületes ember, a mun- í, ka és az alkotás megszállott- jai, harcba indulnak a képmu- tatók, önzők, a közönyösek és a bürokraták ellen. A közvet- ^ len cél: hogyan lehetne a leg- ^ rövidebb idő alatt termővé ^ tenni a kiszáradt alföldi pusz- A taságot. Ez vezeti Bene mér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents