Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-20 / 16. szám
2 Z\f£ívlan 1962. JANUÁR 20. SZOMBAT FIDEL CASTRO: Kuba nem vádlott,hanem vádló! cal. I jjabb 22 halóid Algériában A Punta del Este-i értekezleten — folytatta Castro —, Kuba nem mint vádlott, hanem mint az amerikai imperializmus agresszív politikájá- najk és a politika kiszolgálóinak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva, csökkenti-e Kuba a cukortermelést, Castro rámutatott, hogy erre nincs szükség, mivel az ország összes termékei számára piacot biztosítanak a szocialista országok, amelyekkel Kuba kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ezen a téren Kubának nincsenek problémái — állapította meg Castro. A miniszterelnök nagy figyelmet fordított a békés I együttélés és az osztályharc kérdéseire. A békés együttélésért folytatott harc — mondotta — nem taktikai kérdés. A békés együttélés az emberiség létérdeke. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megvalósítható és meg is kell valósítani, de nincs kapcsolatban az egyes országokon-belüli osztályhárcBefejezésül Castro hangoztatta, hogy Latin-Amerika népeinek küzdelme mind határozottabb jelleget ölt. A minimális program alapján megvalósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliumok elleni és az új társadalom felépítéséért folytatott harcot. Mindenesetre — hangsúlyozta Castro — az emberiség rálépése a szocializmus útjára, elkerülhetetlen. Ha a kizsákmányoló osztályok háborút akarnak, akkor megkapják azt! Ha pedig békét akarnak, akkor a néptömegeknek békés harci eszközeik is vannak a forradalom megvalósítására. A havannai lapok közük Fidel Castro nyilatkozatát, amelyet a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán részt vett küldötteknek adott. A kubai forradalom jellegére vonatkozó kérdésre válaszolva Fidel Castro hangsúlyozta, hogy soha sem volt ez a burzsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma, hanem az elnyomott népé és a munkásosztályé. A miniszterelnök részletesen beszélt a forradalom és a forradalmi eszme fejlődéséről es kiemelte a Kubában jelenleg lezajló kulturális forradalom jelentőségét Egyetlen országban, az élet egyetlen területén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenekelőtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kapcsolatos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes országokban közösek is a célok, mi ndig az adott ország konkrét feltételei szabják meg azt, hogy a szovjetek formájáAlgériából újabb huszonkét halottat és huszonhét sebesülést jelentettek az elmúlt 24 óra alatt. Oránban a rendőrség és a katonaság erélyes rendszabályokhoz folyamodott — az algériaiakkal szemben. Azt követően, hogy az FLN négy halálra ítélt tagja megszökött a börtönből, hatalmas éjszakai razziát rendeztek az arab városnegyedekben. Több órán át ropogtak a gépfegyverek. A „tisztogatás” eredményéről kiadott jelentés szerint 14 algériait megöltek, tízet letartóztattak. A hírügynökségi jelentések szerint az áldozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott intézkedéseknek egyelőre vajmi kevés nyomát látni. A fasiszta bandák csütörtök délután ismét autóból lőtték az arab járókelőket Oran utcáin. Algír központjában az OAS fényes nappal kirabolt egy fegyverkereskedést és 25 puskát vitt magával. Egy másik fasiszta terrorbanda szabályos rablótámadást intézett egy bank ellen és 50 000 új frankot (körülbelül 10 000 dollárt) zsákmányolt ban vagy más formában gyakorolják-e a forradalmi hatalmat és hogy milyenek legyenek a forradalmi intézmények. Megkérdezték a miniszterelnököt. milyen álláspontra helyezkedik Kuba a küszöbön- álló Punta del Este-i értekezleten. Kuba állásfoglalása világos — válaszolta: — a népek önrendelkezési jogának, a latin-amerikai államok és népek nemzeti szuverenitásának védelme. A Punta del Este-i értekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a népek önrendelkezési joga, j latinamerikai államok szuverenitása ellen. Az imperializmus vakon, a történelem menetének és a reális valóságnak a figyelembevétele nélkül próbál megvalósítani egy történelem- ellenes abszurd dolgot: megfosztani a népeket az önrendelkezési ' jogtól és a szuverenitástól. Kuba a történelem nevében a népek és a haladás érdekében küzd az imperializmus ellen. Oráni fegyházak arab foglyai éhségsztrájkba léptek, mert a rohamrendörök behatoltak az egyik fogházba, és botokkal, puskatussal 50 foglyot súlyosan megsebesítettek. Százötven halálra ítélt algériai politikai fogoly védőügyvédéi levelet intéztek De Gaulle elnökhöz, kérik, szállítsák el haladéktalanul a foglyokat Franciaországba, mert Algériában minden percben az a veszély fenyegeti őket, hogy az OAS kezébe kerülnek. Az OAS több ízben rabolt cl arab vagy európai származású kommunista foglyokat, akiket azután meggyilkolva találtak a város határában. Algírban az autóbuszoknak i 30 százaléka nem közlekedik, I mert az algériai sofőrök | sztrájkba léptek. Az egyik i arab gépkocsivezetőt az OAS I banditái agyonlőtték. Mint az Ifumanité jelenti, | Algírban is nagy rendőri és j katonai erők vették körül az arab negyedet, amiből arra lelehet következtetni, hogy itt is az oránihoz hasonló „rendcsinálásra” készülnek. Módiba Keitii, a Mali Köztársaság kormányfője, csütörtök este fogadást adott Mikojan, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese tiszteletére. Mikojan, látogatásának befejeztével pénteken közös szovjet—mali közleményt adtak ki. A közlemény elmondja, hogy Mikojan és kísérete, Modibo Keita és a Szudáni Unió Párt országos bizottságának tagjai, valamint Mali Köztársaság kormányának tagjai széleskörű eszmecserét folytattak a két országot érintő problémákról, továbbá a Szovjetunió és a Mali Köztársaságot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. ^ O 17 kis hite/ EDGAR HOOVER, az FBI igazgatója csütörtökön közölte. hogy az utóbbi tíz évben az Egyesült Államokban majdnem megkétszereződött a nagyobb bűntettek száma. Az FBI adatai szerint a bűntettek évi 22 milliárd dollár kárt okoznak az országnak. Különösen gyorsan növekszik a bűnözés az ifjúság körében. Az Egyesült Államokban fiatalkorúak követik el a lopások és betörések mintegy hatvan százalékát. • KAIRÓBAN hivatalos körökben bejelentették, hogy az EAK nem vesz részt az afrikai külügyminiszterek la- gosi értekezletén. Ezt az elhatározást azzal indokolták meg, hogy az algériai ideiglenes kormány nem kapott meghívást az értekezletre. A LVMXJMBÁRÚL elnevezett népek barátsága egyetem hallgatói és tanárai gyűlést tartottak a kongói szolidaritási hét keretében, Patrice Lumumba meggyilkolásának első évfordulóján, KOPPENHÁGÁBAN az ellenállási mozgalom múzeumában csütörtökön megnyílt a „varsói gettó” kiállítás, amelyen egykori foglyok grafikáit és festményeit mutatják be. FANFANI, olasz miniszterelnök és Segni külügyminiszter csütörtökön délután repülőgépen hazaérkezett Londonból, ahol kétnapos tan áoskozá sokat folytatott a brit kormány vezetőivel. LÜBKE, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke csütörtökön Conakryból hivatalos látogatásra a Szenegál Köztársaság fővárosába érkezett. és ázsiai országok folytatnak, elfogadható út, s megfelel a szóban forgó országok reális helyzetének. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a tömbökön kívül maradt afrikai és ázsiai országok hasznps módon segítik elő a népek közös harcát a gyarmati rendszer és az elnyomás mindennemű imperialista formája ellen, a' bóketábort erősítik. A két államférfi megállapította, hogy nézeteik, teljesen megegyeznek azokkal a különböző problémákkal kapcsolatban. amelyeket a nemzetközi politikai síkon, valamint az államaik közötti együttműködés továbbfejlesztése szemszögéből megvizsgáltak. AZ ÜGYÉSZ HALÁLT KÉRT AZ ÉSZT FASISZTA TÖMEGGYILKOSOKRA Az észt fasiszta tömeggyilkosok tartui perében pénteken Kimmel éllamúgyész háromórás vádbeszédében a i I VÁLTSA MEG ELŐRE vasúti, autóbusz- és repülőjegyét az IBUSZ., Utazási irodák Budapesten es vidéken legsúlyosabb büntetés, halálbüntetés kiszabását kérte a három vádlottra; — A tárgyalás során — mondotta — több míiit 30 tanú kihallgatása, valamint a dokumentumok tanulmányozása után teljes mértékben bebizonyosodott, hogy a vádlottak a háború alatt szörnyű bűncselekményeket követtek el. Jüriste, Linnas, Viks vádlottak és cinkosaik bűnösek több mint 12 000 ártatlan embernek a tartui koncentrációs táborban történt kivégzésében. Az. államügyész elítélően állapította meg azt is, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália kormányai védelmükbe vették a hitlerista tö-' meggyilkosckat, nem voltak hajlandók kiadni Linnast, aki New Yorkban' és Vikst, aki Sidneyben él. A genfi atomértekezlet ülése Az Egyesült Államok küldöttének elnökletével pénteken délután ülést tartott az atomfegyverkísérletek beszüntetésével foglalkozó háromhatalmi genfi értekezlet. Az ülésen, amely 50 percig tartott, az értekezlet elé terjesztett dokumentumokat és javaslatokat tanulmányozták. A legközelebbi ülést január án tartják. A felek kölcsönösen megállapították, hogy sikeresen folyik a két ország gazdasági, műszaki, kereskedelmi és kulturális együttműködésére vonatkozó egyezmények végrehajtása, az őszinte, baráti együttműködés szellemében. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a szovjet—mali együttműködés a teljes egyenjogúság, a tkölcsönös előnyök, a szuverenitás tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján fejlődik. Kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy ez az együttműködés továbbra is fejlődni és erősödni fog a Szovjetunió és a Mali Köztársaság népeinek javára, a béke fenntartása érdekében. Elhatározták, hogy megkeresik azokat a gyakorlati módozatokat, amelyek alapján még jobbá tehetik- a két ország együttműködését. Különösen vonatkozik ez a technikai segélynyújtásra. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatiban a két fél újból leszögezte, hogy mindent meg kivan tenni a világ békéjének és biztonságának fenntartásáért. Továbbra is támogatják mindazokat a népeket, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért küzdenek. A felek megállapították, hogy a pozitív semlegesség politikája, amelyet egyes afrikai Mikojan, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese II. Hasszán király meghívására pénteken hivatalos látogatásra Marokkóba érkezett. A marokkói lapok nagy figyelemmel foglalkoznak Mikojan látogatásával. Kistarcsai Vegyes Ktsz a lakosság érdekében vállal festést (szobafestést, mázolást) asztalosmunkát (hálószob'abútor és egyedi bútorok készítését, javítását) VASIPARI RÉSZLEGE kerítés készítését és javítását, vízvezeték, villanyszerelést kisgépek javítását, villanyhegesztési munkát RÖVID HATÁRIDŐRE A negyedik felvonás A híres uruguayi fürdőhelyen, Punta del Estében, hétfőn összeül az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete. Nem kevés az olyan téma — az amerikai tőkebehatolástól a gazdasági bajokig, amelyeknek megvitatása valóban fontos lenne Közép- és Dél- Amerika számára. Mégsem ezekről fognak tárgyalni. Az Egyesült Államok azért erőszakolta ki ezt a konferenciát, hogy azon keresztülvigye Kuba elítélését és valamiféle ,megbélyegzését”. Ezzel tulajdonképpen kezdetét venné a kubaellenes akció negyedik felvonása. Az első — közvetlenül a Ba- tista-diktatúra bukása után — arra irányult, hogy a baloldali vezetők megbuktatásával és az ingadozók megvásárlásával megfosszák a forradalmat lényegétől, igazi tartalmától. Amikor ez kudarcot vallott —, s éppen az árulok szigetelődtek el —, elkövetkezett a gazdasági háború, Kuba azonban sikeresen kiállta a bojkottot, sőt az egymilliárd dollár értékű amerikai tőkebefektetések . államosításával felelt. Erre, tavaly áprilisban, nyílt fegyveres támadás indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt a tengerbe szorította a betolakodókat, Ilyen előzmények után készít most elő Washington egy diplomáciai bekerítő hadműveletet, amelyet egy brazil lap, igen találóan „bonyolult összeesküvésnek’’ nevezett el. Az Egyesült Államok ezúttal szívesebben maradna a háttérben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szemben állna valamennyi latin- amerikai országgal. Nyolc országot máris sikerült rávennie Washintonnak, hogy szakítsa meg kapcsolatait Kubával. Kiküldtek egy úgynevezett amerikaközi „békéltető bizottságot", ennek elfogultságára azonban jellemző, hogy öt tagja közül négynek (Salvador, Kolumbia, Venezuela, Egyesült Államok) még diplomáciai kapcsolatai sincsenek Havannával. Közzétettek ezenkívül egy 23 oldalas „vádiratot” a Casfcro-kormány ellen, s egy bizalmas munkaokményt, amelyet Punta del Estében a határozat rangjára szeretnének emeltetni. Az amerikaiak azon igyekeznek, hogy a külügyminiszterek szólítsák fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, minden kapcsolatot a szocialista országokkal. Ez a követelés teljesen tarthatatlan lenne a nemzetközi jog és igazság szempontjából, hiszen Kuba mint független ország, azzal épít ki kapcsolatot és olyan mérvűt, amilyent akar. De torzan fest napjaink politikai realitásainak tükrében is, hiszen magának az Egyesült Államoknak is vannak kapcsolatai a szocialista országokkal, a latin-amerikai országok közül pedig mind többen törekszenek a kapcsolatok javítására. Ha a forradalmi Kuba eleget tenne Washington kívánalmának, egyszerűen ön- gyilkosságot követne el, hiszen éppen a szocialista országok testvéri segítségére támaszkodhatott a nehéz napokban. Az amerikai külügyminisztériumban jól tudják, hogy erre nem fog sor kerülni. Szükségük van azonban erre a játékra ahhoz, hogy ürügyet találhassanak a szankciókhoz, vagyis a kubaellenes lépésekhez. Tervük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után, valamennyi latin-amerikai országnak meg kell szakítania együttműködését Kubával, s természetesen nem riadnának vissza újabb, nyílt támadásoktól sem. Ez az amit Washington akar. Más kérdés, mit képes elérni? Igaz, hogy jelenleg befolyásolja a latin-amerikai országok jórészét, sőt Punta del Estében megszerezheti a kétharmados többséghez szükséges 14 szavazatot is. (Az Amerikai Államok Szervezetének 21 tagja van, határozathozatalhoz kétharmados többség szükséges.) De éppen legjelentősebb hat ország: Argentína, Brazília, Chile, Bolivia, Mexikó és Ecuador nem áll ki Kuba ellen. Tegyük hozzá a helyzet jellemzéséül, hogy Latin- Amerika mintegy kétszázmillió lakosának 74 százaléka ezekben az országokban él. Az sem véletlen, hogy az elmúlt fél esztendőben éppen Brazíliában és Ecuadorban kíséreltek meg jobboldali irányzatú államcsínyeket, ezek azonban kudarcot vallottak a néptömegek ellenállásán. Megnehezíti az amerikai tervek valóra váltását Kuba bátor és következetes helytállása is. Havanna kész a diplomáciai csatára, Dorticos elnök vezetésével megerősített delegációt küld a külügyminiszteri értekezletre, az ENSZ-ben pedig éppen ebben az időben lép majd fel vádlóként, s terjeszti elő panaszát az amerikai beavatkozással kapcsolatban. A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát sok jót Punta del Este — a Latin- Amerikában már amúgyis megtépázott washingtoni presztízsnek. És ha az első három felvonás bukást hozott, nem vár különb sors a negyedikre sem. Réti Ervin AZ USA VÉDI A HITLERISTA HÓHÉROKAT A TASZSZ tudósítója jelenti: az Egyesült Államok továbbra is védelmébe veszi az ismert fasiszta háborús bűnösöket. Miután az amerikai kormány megtagadta a hitlerista Heusinger tábornok kiadását, a külügyminisztérium most egy másik háborús bűnöst akar megmenteni a megérdemelt büntetéstől. Január 16-án — mint ismeretes — Tartóban bíróság elé került egy csomó fasiszta hóhér, akik Észtország hitlerista megszállásának idején több tízezer szovjet embert irtottak ki a tartói koncentrációs táborban. A vádlottak egyikének ügyét, sajnos, távollétében kell tárgyalni, mivel Kari Linnas, akiről szó van, az Egyesült Államokban él. A szovjet kormány tavaly október 11-én jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához ebben az ügyben, de mind ez ideig nem kapott választ, Lincoln White, a külügyminisztérium szóvivője, január 17-i sajtóértekezletén a tartui perről beszélve kijelentette, hogy „az ilyen perek jellege és céljai túlságosan ismeretesek ahhoz, hogy nekem részletesen kelljen beszélni róluk”. A külügyminisztérium egy másik hivatalos képviselője, aki a UPI tudósítójával folytatott beszélgetésben * nem óhajtotta megnevezni magát, kijelentette, hogy az Egyesült Államok visszautasítja a Szovjetuniónak Linnas kiadására vonatkozó kérelmét, illetve „egyszerűen válasz nélkül hagyja a szovjet jegyzéket. Amikor a UPI munkatársa kapcsolatba lépett magával Linnas-szal. az kijelentette, hogy a tartui per kommunista propaganda, és számára „nem érdekes hallani erről”. Linnas-nak természetesen „nem érdekes” megkapni méltó büntetését gyilkosságaiért. Az már kevésbé érthető, hogy a külügyminisztérium számára, az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségei ellenére. ugyancsak „nem érdekes”, hogy a hitleristák felett igazságot szolgáltassanak. önkéntelenül adódik a kérdés: vajon nem azért veszik-« védelmükbe az amerikai ha-> tóságok a Heusíneerhez és Linnashoz hasonló hóhérokat, mert ezeknek van némi tapasztalatuk „a kommunizmus elleni harcban”, amelynek szükségességéről vég nélkül harsognak a hivatalos szervek; Szovjet-mali közös közlemény Mikojan Marokkóba érkezett