Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

2 Z\f£ívlan 1962. JANUÁR 20. SZOMBAT FIDEL CASTRO: Kuba nem vádlott,hanem vádló! cal. I jjabb 22 halóid Algériában A Punta del Este-i értekezle­ten — folytatta Castro —, Kuba nem mint vádlott, ha­nem mint az amerikai impe­rializmus agresszív politikájá- najk és a politika kiszolgálói­nak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva, csökkenti-e Kuba a cukorter­melést, Castro rámutatott, hogy erre nincs szükség, mi­vel az ország összes termékei számára piacot biztosítanak a szocialista országok, amelyek­kel Kuba kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ezen a téren Kubának nincsenek problémái — állapította meg Castro. A miniszterelnök nagy fi­gyelmet fordított a békés I együttélés és az osztályharc kérdéseire. A békés együttélé­sért folytatott harc — mondot­ta — nem taktikai kérdés. A békés együttélés az emberiség létérdeke. A különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttélése megvalósítható és meg is kell valósítani, de nincs kapcsolatban az egyes országokon-belüli osztályhárc­Befejezésül Castro hangoz­tatta, hogy Latin-Amerika né­peinek küzdelme mind hatá­rozottabb jelleget ölt. A mini­mális program alapján megva­lósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliu­mok elleni és az új társadalom felépítéséért folytatott harcot. Mindenesetre — hangsúlyozta Castro — az emberiség rálépése a szocializmus útjára, elke­rülhetetlen. Ha a kizsákmányoló osztályok háborút akarnak, akkor meg­kapják azt! Ha pedig békét akarnak, akkor a néptömegek­nek békés harci eszközeik is vannak a forradalom megva­lósítására. A havannai lapok közük Fidel Castro nyilatkozatát, amelyet a Nemzetközi Újság­író Szervezet kongresszusán részt vett küldötteknek adott. A kubai forradalom jellegére vonatkozó kérdésre válaszol­va Fidel Castro hangsúlyozta, hogy soha sem volt ez a bur­zsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma, ha­nem az elnyomott népé és a munkásosztályé. A miniszterelnök részletesen beszélt a forradalom és a for­radalmi eszme fejlődéséről es kiemelte a Kubában jelenleg lezajló kulturális forradalom jelentőségét Egyetlen ország­ban, az élet egyetlen területén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenek­előtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kap­csolatos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes országokban közösek is a célok, mi ndig az adott ország konkrét feltételei szabják meg azt, hogy a szovjetek formájá­Algériából újabb huszonkét halottat és huszonhét sebesü­lést jelentettek az elmúlt 24 óra alatt. Oránban a rendőr­ség és a katonaság erélyes rendszabályokhoz folyamodott — az algériaiakkal szemben. Azt követően, hogy az FLN négy halálra ítélt tagja meg­szökött a börtönből, hatalmas éjszakai razziát rendeztek az arab városnegyedekben. Több órán át ropogtak a gépfegyve­rek. A „tisztogatás” eredmé­nyéről kiadott jelentés szerint 14 algériait megöltek, tízet letartóztattak. A hírügynök­ségi jelentések szerint az ál­dozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott intéz­kedéseknek egyelőre vajmi kevés nyomát látni. A fasiszta bandák csü­törtök délután ismét autó­ból lőtték az arab járó­kelőket Oran utcáin. Algír központjában az OAS fényes nappal kirabolt egy fegyverkereskedést és 25 pus­kát vitt magával. Egy másik fasiszta terrorbanda szabályos rablótámadást intézett egy bank ellen és 50 000 új fran­kot (körülbelül 10 000 dollárt) zsákmányolt ban vagy más formában gya­korolják-e a forradalmi hatal­mat és hogy milyenek legye­nek a forradalmi intézmények. Megkérdezték a miniszterelnö­köt. milyen álláspontra he­lyezkedik Kuba a küszöbön- álló Punta del Este-i értekez­leten. Kuba állásfoglalása vilá­gos — válaszolta: — a népek önrendelkezési jogának, a la­tin-amerikai államok és népek nemzeti szuverenitásának vé­delme. A Punta del Este-i ér­tekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a népek önrendelkezési joga, j latin­amerikai államok szuverenitá­sa ellen. Az imperializmus va­kon, a történelem menetének és a reális valóságnak a figye­lembevétele nélkül próbál megvalósítani egy történelem- ellenes abszurd dolgot: meg­fosztani a népeket az önren­delkezési ' jogtól és a szuvere­nitástól. Kuba a történelem nevé­ben a népek és a hala­dás érdekében küzd az im­perializmus ellen. Oráni fegyházak arab fog­lyai éhségsztrájkba léptek, mert a rohamrendörök beha­toltak az egyik fogházba, és botokkal, puskatussal 50 fog­lyot súlyosan megsebesítettek. Százötven halálra ítélt algé­riai politikai fogoly védőügy­védéi levelet intéztek De Gaulle elnökhöz, kérik, szál­lítsák el haladéktalanul a foglyokat Franciaországba, mert Algériában minden perc­ben az a veszély fenyegeti őket, hogy az OAS kezébe ke­rülnek. Az OAS több ízben ra­bolt cl arab vagy európai származású kommunista foglyokat, akiket azután meggyilkolva találtak a város határában. Algírban az autóbuszoknak i 30 százaléka nem közlekedik, I mert az algériai sofőrök | sztrájkba léptek. Az egyik i arab gépkocsivezetőt az OAS I banditái agyonlőtték. Mint az Ifumanité jelenti, | Algírban is nagy rendőri és j katonai erők vették körül az arab negyedet, amiből arra le­lehet következtetni, hogy itt is az oránihoz hasonló „rend­csinálásra” készülnek. Módiba Keitii, a Mali Köz­társaság kormányfője, csütör­tök este fogadást adott Miko­jan, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese tiszteleté­re. Mikojan, látogatásának be­fejeztével pénteken közös szovjet—mali közleményt ad­tak ki. A közlemény elmond­ja, hogy Mikojan és kísérete, Modibo Keita és a Szudáni Unió Párt országos bizottsá­gának tagjai, valamint Mali Köztársaság kormányának tagjai széleskörű eszmecse­rét folytattak a két országot érintő problémákról, továbbá a Szovjetunió és a Mali Köz­társaságot kölcsönösen érdek­lő nemzetközi kérdésekről. ^ O 17 kis hite/ EDGAR HOOVER, az FBI igazgatója csütörtökön kö­zölte. hogy az utóbbi tíz év­ben az Egyesült Államok­ban majdnem megkétszere­ződött a nagyobb bűntettek száma. Az FBI adatai sze­rint a bűntettek évi 22 mil­liárd dollár kárt okoznak az országnak. Különösen gyor­san növekszik a bűnözés az ifjúság körében. Az Egyesült Államokban fiatalkorúak kö­vetik el a lopások és betöré­sek mintegy hatvan száza­lékát. • KAIRÓBAN hivatalos kö­rökben bejelentették, hogy az EAK nem vesz részt az afrikai külügyminiszterek la- gosi értekezletén. Ezt az el­határozást azzal indokolták meg, hogy az algériai ideig­lenes kormány nem kapott meghívást az értekezletre. A LVMXJMBÁRÚL elneve­zett népek barátsága egye­tem hallgatói és tanárai gyűlést tartottak a kongói szolidaritási hét keretében, Patrice Lumumba meggyil­kolásának első évfordulóján, KOPPENHÁGÁBAN az el­lenállási mozgalom múzeu­mában csütörtökön megnyílt a „varsói gettó” kiállítás, amelyen egykori foglyok gra­fikáit és festményeit mutat­ják be. FANFANI, olasz minisz­terelnök és Segni külügy­miniszter csütörtökön dél­után repülőgépen hazaérke­zett Londonból, ahol kétna­pos tan áoskozá sokat folyta­tott a brit kormány veze­tőivel. LÜBKE, a Német Szövet­ségi Köztársaság elnöke csü­törtökön Conakryból hivata­los látogatásra a Szenegál Köztársaság fővárosába érke­zett. és ázsiai országok folytatnak, elfogadható út, s megfelel a szóban forgó országok reális helyzetének. A felek kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a tömbökön kívül maradt afri­kai és ázsiai országok hasznps módon segítik elő a népek kö­zös harcát a gyarmati rendszer és az elnyomás mindennemű imperialista formája ellen, a' bóketábort erősítik. A két államférfi megállapí­totta, hogy nézeteik, teljesen megegyeznek azokkal a külön­böző problémákkal kapcsolat­ban. amelyeket a nemzetközi politikai síkon, valamint az ál­lamaik közötti együttműködés továbbfejlesztése szemszögéből megvizsgáltak. AZ ÜGYÉSZ HALÁLT KÉRT AZ ÉSZT FASISZTA TÖMEGGYILKOSOKRA Az észt fasiszta tömeggyil­kosok tartui perében pénte­ken Kimmel éllamúgyész háromórás vádbeszédében a i I VÁLTSA MEG ELŐRE vasúti, autóbusz- és repülő­jegyét az IBUSZ., Utazási irodák Budapesten es vidéken legsúlyosabb büntetés, ha­lálbüntetés kiszabását kérte a három vádlottra; — A tárgyalás során — mondotta — több míiit 30 tanú kihallgatása, valamint a dokumentumok tanulmá­nyozása után teljes mérték­ben bebizonyosodott, hogy a vádlottak a háború alatt szörnyű bűncselekményeket követtek el. Jüriste, Linnas, Viks vádlottak és cinkosaik bűnösek több mint 12 000 ár­tatlan embernek a tartui kon­centrációs táborban történt kivégzésében. Az. államügyész elítélően állapította meg azt is, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália kormányai védel­mükbe vették a hitlerista tö-' meggyilkosckat, nem voltak hajlandók kiadni Linnast, aki New Yorkban' és Vikst, aki Sidneyben él. A genfi atomértekezlet ülése Az Egyesült Államok kül­döttének elnökletével pénte­ken délután ülést tartott az atomfegyverkísérletek beszün­tetésével foglalkozó háromha­talmi genfi értekezlet. Az ülésen, amely 50 percig tar­tott, az értekezlet elé ter­jesztett dokumentumokat és javaslatokat tanulmányozták. A legközelebbi ülést január án tartják. A felek kölcsönösen megál­lapították, hogy sikeresen fo­lyik a két ország gazdasági, műszaki, kereskedelmi és kul­turális együttműködésére vo­natkozó egyezmények végre­hajtása, az őszinte, baráti együttműködés szellemében. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a szov­jet—mali együttműködés a teljes egyenjogúság, a tkölcsö­nös előnyök, a szuverenitás tiszteletbentartása és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapján fejlődik. Ki­fejezték szilárd meggyőződé­süket, hogy ez az együttmű­ködés továbbra is fejlődni és erősödni fog a Szovjetunió és a Mali Köztársaság népeinek javára, a béke fenntartása ér­dekében. Elhatározták, hogy megkere­sik azokat a gyakorlati módo­zatokat, amelyek alapján még jobbá tehetik- a két ország együttműködését. Különösen vonatkozik ez a technikai se­gélynyújtásra. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatiban a két fél újból leszögezte, hogy min­dent meg kivan tenni a világ békéjének és biztonságának fenntartásáért. Továbbra is tá­mogatják mindazokat a népe­ket, amelyek nemzeti függet­lenségük kivívásáért és meg­szilárdításáért küzdenek. A felek megállapították, hogy a pozitív semlegesség po­litikája, amelyet egyes afrikai Mikojan, a Szovjet Minisz­tertanács első elnökhelyettese II. Hasszán király meghívásá­ra pénteken hivatalos látoga­tásra Marokkóba érkezett. A marokkói lapok nagy fi­gyelemmel foglalkoznak Miko­jan látogatásával. Kistarcsai Vegyes Ktsz a lakosság érdekében vállal festést (szobafestést, mázolást) asztalosmunkát (hálószob'abútor és egyedi bútorok készítését, javítását) VASIPARI RÉSZLEGE kerítés készítését és javítását, vízvezeték, villanyszerelést kisgépek javítását, villany­hegesztési munkát RÖVID HATÁRIDŐRE A negyedik felvonás A híres uruguayi fürdőhe­lyen, Punta del Estében, hétfőn összeül az Amerikai Államok Szervezetének kül­ügyminiszteri értekezlete. Nem kevés az olyan téma — az amerikai tőkebehatolástól a gazdasági bajokig, amelyek­nek megvitatása valóban fon­tos lenne Közép- és Dél- Amerika számára. Mégsem ezekről fognak tárgyalni. Az Egyesült Államok azért erő­szakolta ki ezt a konferen­ciát, hogy azon keresztülvi­gye Kuba elítélését és va­lamiféle ,megbélyegzését”. Ezzel tulajdonképpen kez­detét venné a kubaellenes akció negyedik felvonása. Az első — közvetlenül a Ba- tista-diktatúra bukása után — arra irányult, hogy a baloldali vezetők megbukta­tásával és az ingadozók meg­vásárlásával megfosszák a forradalmat lényegétől, igazi tartalmától. Amikor ez ku­darcot vallott —, s éppen az árulok szigetelődtek el —, elkövetkezett a gazdasági há­ború, Kuba azonban sikere­sen kiállta a bojkottot, sőt az egymilliárd dollár ér­tékű amerikai tőkebefekteté­sek . államosításával felelt. Erre, tavaly áprilisban, nyílt fegyveres támadás indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt a tengerbe szorította a betolakodókat, Ilyen előz­mények után készít most elő Washington egy diplomáciai bekerítő hadműveletet, ame­lyet egy brazil lap, igen ta­lálóan „bonyolult összees­küvésnek’’ nevezett el. Az Egyesült Államok ez­úttal szívesebben maradna a háttérben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szem­ben állna valamennyi latin- amerikai országgal. Nyolc or­szágot máris sikerült ráven­nie Washintonnak, hogy sza­kítsa meg kapcsolatait Ku­bával. Kiküldtek egy úgy­nevezett amerikaközi „békél­tető bizottságot", ennek el­fogultságára azonban jellem­ző, hogy öt tagja közül négynek (Salvador, Kolum­bia, Venezuela, Egyesült Ál­lamok) még diplomáciai kap­csolatai sincsenek Havanná­val. Közzétettek ezenkívül egy 23 oldalas „vádiratot” a Casfcro-kormány ellen, s egy bizalmas munkaokményt, amelyet Punta del Estében a határozat rangjára szeret­nének emeltetni. Az amerikaiak azon igyekez­nek, hogy a külügyminiszterek szólítsák fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, min­den kapcsolatot a szocialista országokkal. Ez a követelés teljesen tarthatatlan lenne a nemzetközi jog és igazság szempontjából, hiszen Kuba mint független ország, azzal épít ki kapcsolatot és olyan mérvűt, amilyent akar. De torzan fest napjaink politikai realitásainak tükrében is, hi­szen magának az Egyesült Államoknak is vannak kap­csolatai a szocialista országok­kal, a latin-amerikai országok közül pedig mind többen tö­rekszenek a kapcsolatok javí­tására. Ha a forradalmi Kuba eleget tenne Washington kí­vánalmának, egyszerűen ön- gyilkosságot követne el, hiszen éppen a szocialista országok testvéri segítségére támaszkod­hatott a nehéz napokban. Az amerikai külügyminisztérium­ban jól tudják, hogy erre nem fog sor kerülni. Szükségük van azonban erre a játékra ahhoz, hogy ürügyet találhassanak a szankciókhoz, vagyis a kuba­ellenes lépésekhez. Tervük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után, valamennyi la­tin-amerikai országnak meg kell szakítania együttműködé­sét Kubával, s természetesen nem riadnának vissza újabb, nyílt támadásoktól sem. Ez az amit Washington akar. Más kérdés, mit képes elérni? Igaz, hogy jelenleg befolyá­solja a latin-amerikai orszá­gok jórészét, sőt Punta del Estében megszerezheti a két­harmados többséghez szüksé­ges 14 szavazatot is. (Az Ame­rikai Államok Szervezetének 21 tagja van, határozathoza­talhoz kétharmados többség szükséges.) De éppen legjelen­tősebb hat ország: Argentína, Brazília, Chile, Bolivia, Mexi­kó és Ecuador nem áll ki Ku­ba ellen. Tegyük hozzá a hely­zet jellemzéséül, hogy Latin- Amerika mintegy kétszázmil­lió lakosának 74 százaléka ezekben az országokban él. Az sem véletlen, hogy az elmúlt fél esztendőben éppen Brazí­liában és Ecuadorban kísérel­tek meg jobboldali irányzatú államcsínyeket, ezek azonban kudarcot vallottak a néptöme­gek ellenállásán. Megnehezíti az amerikai tervek valóra váltását Kuba bátor és követ­kezetes helytállása is. Havan­na kész a diplomáciai csatára, Dorticos elnök vezetésével megerősített delegációt küld a külügyminiszteri értekezletre, az ENSZ-ben pedig éppen eb­ben az időben lép majd fel vádlóként, s terjeszti elő pa­naszát az amerikai beavatko­zással kapcsolatban. A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát sok jót Punta del Este — a Latin- Amerikában már amúgyis megtépázott washingtoni presztízsnek. És ha az első há­rom felvonás bukást hozott, nem vár különb sors a ne­gyedikre sem. Réti Ervin AZ USA VÉDI A HITLERISTA HÓHÉROKAT A TASZSZ tudósítója je­lenti: az Egyesült Államok to­vábbra is védelmébe veszi az ismert fasiszta háborús bűnö­söket. Miután az amerikai kormány megtagadta a hitle­rista Heusinger tábornok ki­adását, a külügyminisztérium most egy másik háborús bű­nöst akar megmenteni a meg­érdemelt büntetéstől. Január 16-án — mint isme­retes — Tartóban bíróság elé került egy csomó fasiszta hó­hér, akik Észtország hitlerista meg­szállásának idején több tízezer szovjet embert ir­tottak ki a tartói koncen­trációs táborban. A vádlottak egyikének ügyét, sajnos, távollétében kell tár­gyalni, mivel Kari Linnas, akiről szó van, az Egyesült Államokban él. A szovjet kor­mány tavaly október 11-én jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához ebben az ügyben, de mind ez ideig nem kapott választ, Lincoln White, a külügymi­nisztérium szóvivője, január 17-i sajtóértekezletén a tartui perről beszélve kijelentette, hogy „az ilyen perek jellege és céljai túlságosan ismerete­sek ahhoz, hogy nekem részle­tesen kelljen beszélni róluk”. A külügyminisztérium egy másik hivatalos képviselője, aki a UPI tudósítójával foly­tatott beszélgetésben * nem óhajtotta megnevez­ni magát, kijelentette, hogy az Egyesült Államok visszautasítja a Szovjet­uniónak Linnas kiadásá­ra vonatkozó kérelmét, illetve „egyszerűen válasz nélkül hagyja a szovjet jegy­zéket. Amikor a UPI munka­társa kapcsolatba lépett ma­gával Linnas-szal. az kijelen­tette, hogy a tartui per kom­munista propaganda, és szá­mára „nem érdekes hallani er­ről”. Linnas-nak természete­sen „nem érdekes” megkapni méltó büntetését gyilkossá­gaiért. Az már kevésbé érthe­tő, hogy a külügyminisztérium számára, az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségei el­lenére. ugyancsak „nem érde­kes”, hogy a hitleristák felett igazságot szolgáltassanak. önkéntelenül adódik a kér­dés: vajon nem azért veszik-« védelmükbe az amerikai ha-> tóságok a Heusíneerhez és Linnashoz hasonló hóhérokat, mert ezeknek van némi ta­pasztalatuk „a kommunizmus elleni harcban”, amelynek szükségességéről vég nélkül harsognak a hivatalos szervek; Szovjet-mali közös közlemény Mikojan Marokkóba érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents