Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-18 / 14. szám
1962. január is, csütörtök rest Heat) A szocialista brigádmozgalom múlt évi mérlege A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa nemrég tájékoztatta a megyei, pártbizottság végrehajtó bizottságát a szocialista brigádmozgalom 1961- ben elért eredményeiről és a mozgalom előtt álló feladatokról. A jelentés hangsúlyozza, hogy a szocialista munkaverseny új hajtása tovább izmosodott, és egyre jelentősebb szerephez jut a megye üzemeiben. A szocialista brigádok száma az 1960. évi 148-ról 216-ra növekedett 1961 végére. A mozgalom kiszélesedését azonban az is mutatja, hogy a múlt év végéig 818 brigád kapcsolódott be a megtisztelő címért folyó versenybe. A számszerű eredmények fehát arról beszélnek, hogy ez az új mozgalom, meggyökerezett vállalatainknál. A résztvevő brigádok igyekeznek megfelelni a hármas jelszónak: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Elsősorban vasas-üzemeink •szocialista brigádjai szereztek megbecsülést maguknak termelési eredményeikkel. A Dióséi Csapágygyár Mező Imre, a Csepel Autógyár Bánki Do- náth és a Ganz Árammérőgyár Gagarin szocialista brigádja megyeszerte ismertté vált. Rajtuk kívül azonban még számos vasas-brigád és •a többi szakma szocialista brigádja is jelentősen hozzájárultak á tervek mennyiségi teljesítéséhez, a termelékenység növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez, a minőség további javításához és a műszaki színvonal fejlesztéséhez. A tavalyi eredmények még nyomatékosabban igazolták a korábbi tapasztalatokat, hogy ott születnek az igazi eredmények,..ahol a brigádok-.fcézzel- fogható vállalásokat, i&znek. és ahol a vezetők és a mozgalmi szervek segítik munkájukat. Ahol gondot fordítottak erre, ott a szocialista munkabrigádok a szocialista embernevelés igazi iskoláinak bizonyultak. A negatív tapasztalatok is a fenti megállapítást húzzák alá, Az előfordult hibák, hiányosságok általában közös forrásból adódtak, abból a téves nézetből, hogy sokhelyütt még mindig nem tekintik tömeg- mozgalomnak a szocialista brigádmozgalmat. Ebből fakad például a váci Autójavító Vállalat egyes vezetőinek olyan véleménye, hogy náluk „nem kifizetődő” a szocialista brigádmozgalom. Különösen kirívó probléma ez mezőgazda- sági üzemeinknél, ahol több- helyütt a vezetők nemtörődömsége és a dolgozók fluktuációja akadályozza a fejlődést. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak csupán hét százaléka tagja a szocialista brigádoknak. Az állami gazdaságokban főként az állattenyésztési és a kertészeti brigádok ér- tejí el számottevő eredményeiket. Jó lenne, ha a többi gazdálkodási ágakban is átvennék az itt szerzett jó tapasztalatokat. A textilipari üzemekben, az építőiparban és a helyiiparban ugyancsak nem tudott tömegmozgalommá fejlődni a szocialista brigádverseny. Az objektív nehézségek mellett itt is a helytelen nézetek a fejlődés gátjai. Ezekkel a nézetekkel az idén mindenütt végleg le kell számolni, mert csak úgy leszünk képesek arra, hogy úrrá legyünk az egyéb nehézségeken. Ilyen nehézségele például az elég gyakran fellépő anyag- ellátási problémák, a terv- módosítások, a munkaszervezési gondok és így tovább. Az ilyen gondok akadályozzák a brigádok vállalásainak teljesítését, elkedvetlenedéshez vezetnek, zavarják a munkát. Fontos tehát, hogy mindenütt igyekezzenek úrrá lenni az ilyen gondokon, segíteni a brigádok zavartalan fejlődését. A szocialista brigádok a tanulással kapcsolatos követelményeknek úgy tesznek eleget, hogy vállaják a politikai és a szakmai oktatásban való részvételt. A politikai képzés a legtöbb helyen a pártoktatás keretei között valósul meg, de van olyan kezdeményezés is, mint a Csepel Autógyárban, ahol külön is szerveznek politikai tanfolyamokat, anikétoliat. A szakmai oktatás azonban már nehezebben megy. Sok esetben, eléggé formálisak az ilyen irányú vállalások. Enél- kül pedig elképzelhetetlen a fejlődő lépéstartás. A vállalatok vezetőinek kell lehetővé tenni, hogy a szocialista brigádok, vagy a címért versenyző brigádok minden tagja tanfolyamokon, munkás- akadémián és különböző előadássorozatokon képezhesse magát. Arra is fordítsanak gondot, hogy a műszaki könyvtárakban elegendő könnyebben érthető szakikönyv is álljon a dolgozók rendelkezésére. A szakmai oktatás terén követendő az Egyesült Izzó váci televíziós képcsőgyárában megvalósult kezdeményezés. Itt a dolgozók három-négy olyan munkaműveletet is megtanulnak, amire nincs közvetlen szükségük. így nemcsak tudásban gyarapodnak, de arra is mód nyílik, hogy helyettesíteni tudjanak másokat, ha szükséges. A brigádok a szocialista módon élni elvet is igyekeznek magukévá tenni. Számos példa bizonyítja, hogy erkölcsi normáik szigorúbbak lesznek, sokkal inkább segítik egymást, a brigádon kívüli dolgozókat is és a közös kulturális programoknak is sok a hasznuk. A mezőgazdaságban azonban mind a szakmai képzés, mind a művelődés, a közösségi élet kialakítása nagy problémát jelent.-. Nem véletlen, hogy e tekintetben a gépállomások érték el a legjobb eredményeket. A többi gazdasági ágazatban is az ő példájukat követve lépjenek előbbre a szocialista embernevelés e másik nagyon fontos követelményének megvalósításában is. Általános tapasztalat, hogy a brigádok közösen tesznek vállalásokat. Ezek a vállalások azonban nem a brigádtagok egyenkénti, személy szerinti vállalásaira épülnek. így háttérbe szorulnak az egyéni kezdeményezések, pedig éz sem jó. Helyes lenne, ha a jövőben ezen is változtatnánk. A brigádok értékelésével kapcsolatban el kell mondani, hogy ezt a munkát általában havonta, negyedévenként, vagy félévenként végezték el. A nemrég megjelent 1022/1961 sz. MT. SZOT határozat értelmében azonban üzemeinkben áttértek az éves értékelésre. Ez jó. Az azonban már kevésbé mondható jónak, hogy sok szocialista brigád nem értékeli a saját eredményeit, ezt a munkát kizárólag az üzem vezetőitől várja, pedig az önértékelés sokkal célravezetőbb, hamarabb megmutatja, mit kell kijavítani a munkában. A szocialista brigádmozgalom eredményei közé tartozik, hogy a műszakiak is mind nagyobb számban kapcsolódnak be a mozgalomba. Ez a tény újaibb lendületet ad a munkának és például a Csepel Autógyárban oda vezetett, hogy a közelmúltban a szerszámszerkesztési osztály a szocialista osztály címért indított versenyt. Ez az új kezdeményezés további fejlődést jelent a szocialista munkaversenyben, s ha megfelelő követésre-talál, képes lesz arra, hogy a dolgozók még szélesebb tömegeit mozgósítsa a nagyobb eredmények elérése, a szocialista embernevelés érdekében. Általános tapasztalat az is, hogy sikerült tisztázni egy korábban sok vitára alkalmat adó nézetet, amely szerint a szocialista brigádokat a cím odaítélésénél jutalmazni kell. Ez a nézet úgy tisztázódott, hogy a szocialista brigádok csak termelési eredményeik után jutalmazhatók, ezeket pedig a társadalom messzemenően elismeri. Ez kifejezésre jut abban, hogy nagyon sok brigádtag kapja meg a kiváló dolgozó címet és a Vele járó jutalmat és a számos kül- és belföldi üdülés is a szocialista brigádok eredményeinek elismerését jelenti. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ez az új versenyforma sokat fejlődött az elmúlt évben. A fejlődésben azonban nincs megállás. A hibákat, hiányosságokat is világosan látjuk. Ez pedig arra kötelez bennünket, hogy közösen fogjunk hozzá a mozgalom útjában álló akadályok elhárításához. Nem lesz könnyű dolgunk, de megéri, mert az erőfeszítések kamatosán gyümölcsöznek majd a további eredményekben. F. I. Fiatal fotóriporterek kiállítása Három fiatal fotoriporter — Gábor Viktor, lapunk munkatársa, Kotroczó István és Novotta Ferenc — kiállítása nyílt meg a Magyar Sajtó Házában. Az ünnepélyes megnyitót műsor követte, amelyben Balogh Emese, Keres Emil, Sárosi Gábor, Serfőző Ilona, Varga András és Har- sádi Lilla léptek fel. A műsor után Papp Jenő, az MTI főmunkatársa tartott élmény- beszámolót kubai útjáról. A kiállítást január 23-ig lehet megtekinteni.' NEM KELL CÉGÉR? Hatmillió fenyőfához gyűjtöttek magot A 'kiskunsági erdőgazdaság területén megkezdődött az erdei fenyőtoboz gyűjtése. Az idei magtermés előreláthatólag mintegy 150 mázsa lesz, amelynek nagy részét a helyi csems- takertektoen ültetik el, és több mint hatmillió .fenyőt nevelnek belőle. Próba közben A kispesti KISZ kultúrotthon énekkara több alkalommal szerepelt már Pest megyében, legutóbb a csömöri művelődési házban. Jelenleg új műsorukra készülnek László József karnagy vezetésével. Az új műsort rövidesen Dömsödön kívánják bemutatni. A megye községeit és városait járva furcsa és érthetetlen jelenséget tapasztalhat az ember. A művelődési házak és könyvtárak jó része „suttyomban” végzi rendkívül fontos és közérdekű tevékenységét. Ritka eset, kivéve talán a nagyobb városokban levő városi és járási művelődési otthonokat, hogy egy-egy rendezvényt, vagy érdekes megmozdulást megfelelő módon propagálnának. Vagy az az elképzelés, hogy a művészeti és népművelési tevékenységnek nem kell cégér? Véleményünk szerint ez a túlzott szerénység nemcsak indokolatlan, de káros is, mert kevesebb emberhez jut el munkánk híre és ami még fontosabb — toborzónk!... Amikor a nagyobb „hírverés” hiányát kifogásoljuk, nem drága, díszes kivitelű nyomdai plakátokra gondolunk, hiszen a plakát csak különösebb, nagyobb, s huzamos ideig tartó rendezvény esetében 1 „fizetőül k‘ ki. De nem kerül sokba egy rajzlap, meg egy ceruza, vagy egy üveg tus- tinta, Némi időráfordítással tetszetős, hangulatos, szemet fogó hirdetményt készíthetünk, aminek hatása vitathatatlan. Ahol friss humorért sem kell ,a szomszédba menni, ott különösen könnyen megoldható a jó propaganda. Talán túlzott igénynek tűnik, de nem találjuk sem megoldhatatlannak, sem feleslegesnek a könyvtárak propagandájának fokozását sem. Mire gondolunk? Havonta lij könyveket vesznek a könyvtárak. Máshol, ahol a járástól letéti állományt kapnak, időnként kicserélik olyan könyvekre, amelyek még nem voltak a községben. Miért ne lehetne az ilyen „eseményeket” is közhírré tenni? Hisszük, hogy most, az ol- vasdmozgalom újabb kibontakozásánál ez is számításba vehető tényező lenne. Legjelentősebbnek azonban az ismeretterjesztő előadások időben történő és alapos meghirdetését tartjuk. A megyei művelődési irányelvek, de még előbb a koordinációs irányelvek feladatul tűzik ki, hogy újabb látogatókat vonzzunk a művelődési házak és könyvtárak rendezvényeire, hogy még több új arc, még több érdeklődő forduljon meg művészeti, népművelési berkeinkben, még több emberben keltsük fel a tudnivágyást. Vajon nem alkalmas eszköz ehhez a figyelemfelkeltés olyan egyszerű módja, mint a kézzel írt, vagy rajzolt feltűnő hirdetmény? Mert állítólag igaz ugyan, hogy a jó bornak nem kell cégér, de magunk között bevallhatjuk, hogy — sajnos —• egyelőre még több — a borszerető ember ... Ezért k»’l nekünk a cégér!... Tenkely Miklós Részvétknség miatt elmaradt Küldöttválasztó taggyűlést hirdetett meg vasárnapra, január 14-re a Perbál és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Perbálon. Százhúsz tagnak kellett volna megjelennie ahhoz, hogy a gyűlés határozatképes legyen, ám rmndösszé negyvenen jelentek meg a kultúrteremben. A másfélórás várakozás is hiábavalónak bizonyult ■— így hát a taggyűlés részvétlenség miatt elmaradt. Nem jó fényt vet a perbáli földművesszövetkezeti tagságra ez az eset. Ennyire közömbös volna számukra, hogy a legutóbbi választás óta mennyit fejlődött, milyen feladatokat oldott meg a lakosság szolgálatában a földművesszövetkezet? Most a SZÖVOSZ V. kongresszusa alkalmával ismét választásra kerül sor, a vezetőségnek számot kell adnia a végzett munkáról az egész tagságnak, akik ezeken a tanácskozásokon mérlegre teszik az igazgatóság hozzáértését és képességét a szövetkezeti élet irányításában. Megtudhatták volna Ittes Lajos beszámolójából többek között azt, hogy a szövetkezet saját anyagi ereje 1957-ben 20 százalékos volt, s ma már 46 százalékra nőtt ez az arány; a tervezett 15 ezer helyett 117 ezer forint értékű terméket vásároltak fel 1961-ben a háztáji gazdaságokból, valamint azt is, hogy a szövetkezet összes bevétele közel kilencmillió forintot tett ki az elmúlt esztendőben, ez több, mint amennyire számítottak. Most újból összehívták a küldöttválasztó taggyűlést. Reméljük, második alkalommal pótolják a mulasztást a perbáliak és megmutatják, hogy nem közömbös számukra a szövetkezet sorsa. A gondos előkészítés és alapos ellenőrzés hatása A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei végrehajtó bizottsági ülése értékelte az oktatás eddigi tapasztalatait. A részvevők megállapították, hogy az előző évekhez képest sikerült jobban megszervezni az ifjúság oktatását: a fiatalok majdnem mindenütt rendszeresen járnak a foglalkozásokra, érdeklődnek a tananyag iránt és a propagandisták kifogástalanul készülnek fel az előadásokra. Mindez természetesen a jó előkészítésnek is köszönhető. Az oktatási év megindítása előtt háromszor tartottak propagandista-tanácskozást. Ez ugyan kevesebb, mint az elmúlt esztendőkben, de célravezetőbb. Mind a megyei, mind a járási bizottságokat arra ösztönözte, hogy még alaposabban, gondosabban készítsék elő és ellenőrizzék az alapszervezetek oktatási készülődését, hiszen a munka zöme azokra várt. A propagandista-tanácskozásokon mind a szervezeti, mind a módszerbeni útmutatást megadták az oktatóknak. A megyei konferenciákat járási propagandista-tanácskozások követték. Előkészítő munkájával különösen Vác és Cegléd, valamint a váci, a budai, a ceglédi járás tűnt ki. Ugyanerre a dicséretre már nem tarthat számot a szentendrei, a szobi, a monori járás. A megyei oktatási bizottság tagjai mintegy hatvan alapszervezetben ellenőrizték az oktatás megkezdését. Vizsgálták, hogyan készülnek fel a propagandisták, valamint a hallgatók a foglalkozásokra. Sok szemináriumon többen jelentek meg, mint ahányan eredetileg jelentkeztek. A Csepel Autógyárban például húsz helyett húszon ketten vettek részt a foglalkozásokon. Az abonyi József Attila Tsz-ben, a gyömrői Petőfi Tsz-ben is több fiatal hallgatta meg az előadásokat. A Dunai Cementműnél a világ térképe tanfolyam első évfolyamán negyven, a második évfolyamán huszonnégy fiatal vett részt. Bag községben pedig a világ térképe körön harminc, a politikai körön negyvennégy fiatal tanult. Nem mindenütt sikerült azonban az érdeklődést ébren tartani. A Budakalászi Textilgyárban például a politikai körön húsz jelentkező közül csak tizenöt jelent meg, a második foglalkozásra már csak nyolcán jöttek el. A ve- csési Zöld Mező Tsz-ben is csökkent az érdeklődés. Az oktatók sok érdekes, jó módszert honosítanak meg a tanfolyamokon. A Dunai Cementműnél Illés és Foltán elvtársak, a Dunakeszi Vagongyárban Láncos elvtárs, a Dunakeszi Konzervgyárban Mezősi Júlia diafilmet is vetítettek a foglalkozásokon és előadásukat is olyan színesen tartották meg, hogy valameny- nyi fiatal figyelmét lekötötték. A propagandisták és a hallgatók jó kapcsolatát az őszinte, baráti beszélgetések bizonyítják. A nagykátai járásban például a „Mi az élet értelme, célja” című foglalkozáson bátran beszéltek a szerelemről, a pénz szerepéről a boldogságban, & különböző illemtani kérdésekről is vitáztak. Másutt a berlini helyzet izgatta a fiatalok fantáziáját. Nagykovácsiban az egyik fiú azt kérdezte: mi az igazi hazafiság? A filmszemináriumok ellen panaszkodnak sokan: nincsenek biztosítva a technikai feltételek. Hol a hang, hol a film minősége rossz, így a filmszemináriumokat több helyen nem is élvezhették eddig a fiatalok. Más szemináriumokon a szemléltető anyagokat rendszeresen használják. Nagykőrösön és a nagykátai járásban azonban nem minden alapszervezethez juttatták el a KISZ-bizóttságtól a szemléltető anyagokat. Szóltunk már az oktatás megfelelő előkészítéséről, a jól megszervezett ellenőrzésről, amelyek alapjai a jó tanulásnak. Van azonban még egy fontos feltétele, amelyre a legtöbb KlSZ-alapszerve- zetben is gondot fordítanak: tiszta szobákban, jól fűtött helyiségekben, világos termekben gyarapíthatják ismereteiket a fiatalok. Csupán Tá- pióbicskén, Vecsésen, Kiskun- lacházán fordult elő, hogy hidegben, gondozatlan szobában kellett végigülniök a hallgatóknak a szemináriumot, ami természetesen nem növelte tanulási kedvüket. Az apró és szórványos hibák azonban nem takarhatják el az eredményeket, hiszen az idei oktatás eddigi tapasztalatai biztatóak. Sági Ágnes
