Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI '&ürlm> 1962. JANUÁR 18, CSÜTÖRTÖK Javítóipari felvevőhelyeket állítanak fel a földművesszövetkezetek A szobi járás ötéves helyi iparpolitikai terve A szobi járás községeiben általában sok nehézséget okoz a lakosságnak az egyelőre kis számú ellátó és szolgáltató ipar. Kevés az önálló kisiparosok száma is, a kisipari termelőszövetkezetekben tömö- rülteké sem elegendő ahhoz, hogy a lakosság minden igényét kielégítsék. Ezen a helyzeten a járási tanács a közeljövőben változtatni szeretne, s most, hogy minden járásnak ki kell dolgoznia ötéves és egyéves iparpolitikai tervét éppen a lakosság szempontjából annyira fontos ellátó és szolgáltató ipari szakmunkákat illetően, a járási tanács műszaki és ipari osztályának mélyreható vizsgálata előzte meg a terv elkészítését. — Felmértük a fejlesztés lehetőségeit — mondotta ezzel kapcsolatban Gyetvai Pál osztályvezető, községről községre tudakozódtunk nemcsak a kívánságok és szükségletek, hanem a munkába állítható szakemberek iránt is. Értekezletre hívtuk össze a járás kisipari termelőszövetkezeteinek vezetőit, a községek tanácselnökeit, s a társadalmi szerveket. Alapos munkát kívánunk végezni. Most állítjuk össze az iparpolitikai tervet, bár még nem öntöttük végső formába, annyi bizonyos, hogy gerincét a ktsz- ek fejlesztése és megerősítése képezi, mert csak így oldható meg a lakosság igényeinek kielégítése. Jelenleg két ktsz, a Kemence és Vidéke és a Nagymarosi Vegyes Ktsz működik járásunkban. Az előbbinek 66. az utóbbinak 56 tagja van. A kemencei szövetkezet építő-, asztalos-, bognár-, cipész-, szabó-, szíjgyártó-, kádár-részleggel dolgozik, és most indult meg Kemence községben egyelőre egy taggal a női fodrász-részleg. A nagymaros! ktsz-ben elektroműszerész-, órás-, új cipő-, cipő.iavító-. női fodrász- és vasipari részlegek vannak. A legfontosabb az építő-részleg megerősítése a kemencei, és felállítása a nagymarosi ktsz keretében. Ez idén és előreláthatólag az elkövetkező években is jelentősen megnövekszik járásunkban a csalá- diház-építkezés, mert erre a célra az OTP jóval nagyobb hitelkeretet biztosít, a tavalyi kétmillióval szemben az idén keit és fél millió forintot. Nagymaroson még az év első felében megalakul a ktsz építő részlege. Később azután a kemencei részleggel összeolvadva, önálló járási építő ktsz életre hívását tervezzük, hogy az egyre növekvő igényeket jobban kielégíthessük. Szükséges azonban ehhez, hogy minél több építő szakember csatlakozzék a ktsz-hez. A járás területén a szövetkezeten kívül dolgozó építőiparosok száma csekély. Az itt lakó, de jelenleg vállalatoknál alkalmazásban álló építőszakemberek csatlakozására számítunk tehát. Sokakban közülük meg is van erre a hajlandóság. Más szolgáltató iparágak szakmunkásai közül is minél többet szeretnénk itthon tartani, hogy a ktsz- ekben mint tagok dolgozzanak. — Még az idén televízió- és rádiójavító részleg felállítására kerül sor Vámosmiko- lán a kemencei ktsz keretében, a nagymarosiban pedig vegytisztító részlegé. Ugyanilyen részleg alakul jövő évben Szobon. Feltétlenül szükség van a járásban gáztűzhely és nyomásmérő-javító részlegre, mivel körülbelül háromszáz a gázfogyasztó és számuk állandóan növekszik. Azon vagyunk, hogy ez a javító részleg 1963-ban feltétlenül megalakuljon. — A szolgáltatások megkönnyítésére még ez évben földművesszövetkezeti felvevőhelyek alakulnak több községben. Ezek a felvevőhelyek veszik át a javítandó cipőt, ruhát, bútort a ktsz-ek számára és bonyolítják le a javítások adminisztrációját, esetleg más megrendeléseket is átvesznek. — A nagymarosi háziipari szövetkezet varró-, hímző-, kesztyűkötő- és síkkötő-rész- legei részben szintén a szolgáltatás érdekében tevékenykednek, nylonharisnya-átkötő- és női szabó részlege viszont teljes mértékben ilyen természetű munkát végez. A szövetkezetnek jelenleg 28 tagja és mintegy háromszáz bedolgozója van. Számúik ez év folyamán jelentősen megnövekszik. Ugyanis két új részleget állít fel a szövetkezet csuhé és fűzfavessző feldolgozására, ami főleg az Ipoly menti községek asszonyai, lányai számára nyújthat helyi munkaalkalmat. Az égből pottyant? Nem mindennapi „ajándékot” találtak a minap az egyik monori ház lakói. Este a kapujuk előtt felfedeztek egy szatyrot, benne néhány szál füstölt kolbászt, két üveg bort és mellette egy frissen lőtt vadnyulat. Most kíváncsian várják, vajon a feledékeny tulajdonos mikor jelentkezik? És ugyan miért hagyta mindezt a kapu előtt? Mindez rejtély,- mert abban ugyebár nem hisznek a mononak, hogy valami az égből pottyan. Kiváltképpen ilyen finom falatok! 12 millió tasak zöldségmagot kapnak a földművesszövetkezeti boltok és a termelőszövetkezetek Nyolcféle magújdonság kerül forgalomba A Vetőmag Vállalat Rot- tenbiller utcai telepén megkezdték a tavaszi kerti magvak elosztását 6600 földművesszövetkezeti bolt és termelőszövetkezet részére. Több mint ötmillió tasak konyhakerti mag kerül a boltokba, ezenkívül a megrendelések alapján csaknem hétmillió tasak magot kapnak a konyhakertészettel foglalkozó termelőszövetkezetek. A vállalat szakemberei tájegységek szerint osztályozzák a szállítmányokat, így minden vidék az éghajlati és talajviszonyainak legmegfelelőbb szaporító anyagot kapja. Az idén nyolcféle magújdonság kerül forgalomba, így az Ulmi korai kelkáposzta, a koppenhágai piroskáposzta, az Óceán kék karalábé, a Non plus ultra hónaposretek, a legkorábbi gyöngyretek, az aranysárga kőfej saláta, a május királya saláta és a francia fürtös uborka. Ezek az új fajták a Kertészeti Kutató Intézet kísérleti gazdaságéiban jól beváltak, és megfelelő termést adnak. (MTI) — HETVENHAT külföldi országból 1300 diák tanul a moszkvai Lumumba- egyetemen. A fiatalok mérnöki, agronómusi, zoológust orvosi, fizikusi és közgazdász diplomát nyernek tanulmányaik befejeztével. JELENTŐS TERMELÉSTÖBBLET Mit jelentenek az áruellátásban a könnyűiparban tavaly befejezett beruházások Az idén ismét mintegy húsz üzemben kerül sor nagyobb rekonstrukcióra VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Tavaly húsz könnyűipari vállalatnál fejezte^ be jelentősebb rekonstrukciót. A korszerűsítések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az iparán 1962- ben több mint öt százalékkal növelje termelését. A Könnyűipari Minisztériumban elmondották, hogy a beruházások egyik csoportja a továbbfeldaigozó üzemek jobb anyagellátását szolgálja. A KISTEXT és a Magyar Pamutipar vigognefonodájában befejezett rekonstrukció például azt eredményezi, hogy e két üzem a vastagabb pamutanyagok, elsősorban a flanell- gyártáshoz 1200 tonna fonallal többet ad, s ebből hatmillió méter kelmét készíthetnek. A vajháti és a drávaszabolcsi rostfeldolgozó üzemekben befejeződött gépesítés nemcsak az ott dolgozók munkáját könnyíti meg, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az eddiginél 1550 tonnával több kenderrosttal lássák el a lm-kendcripari fonodákat. fokozására harmincmillió forintot fordítanak. A Soproni Posztógyárban és a Kőszegi Ágyterítőgyárban az új gépek a lakástextíliák gyártását növelik. (MTI) Äii!eliHtk ö 3ff ff tklés i\ bent ff hun Az elmúlt napokban tartotta küldöttközgyűlését az Abo- nyi Földművesszövetkezet. Közel kétszáz küldött jelent meg, hogy meghallgassa Varga Albert, az fmsz ügyvezető elnökének beszámolóját. Az elnök elmondotta, hogy a múlt évben javult a lakosság Iparcikkellátása és kulturáltabb körülményeket teremtettek a szövetkezeti bolthálózatban. Szép eredményeket ért el a két ifjúsági tsz is. Komoly erőfeszítéseket tettek az ország jobb húsellátására a szerződéskötések szorgalmazásával. A boltok szakosítása és az árukészletek bővítése is az egyre növekvő igényeket szolgálja. Míg 1959-ben az Abo- nyi Földművesszövetkezet boltjai 45,5 millió forint forgalmat értek el, addig 1960- ban már 53 millió forintot hagytak a vevők a boltokban. Az elmúlt évben a község lakossága 225 kerékpárt, 109 mosógépet, 120 rádiót. 51 televíziót, 56 motorkerékpárt és 274 tűzhelyet vásárolt. A kulturális igény növekedését bizonyítja a többi között az is. hogy 1961-ben az abonyiak 100 ezer forintot költöttek könyvekre. A vendéglátóipar. 1960- hoz viszonyítva, hétszázezer forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le. Jelentős eredményeket mondhat magáénak az fmsz művészeti együttese, amely ma már 110 tagot számlák Fenegyerek a vonaton Tamóczf Ferenc mátészalkai lakos Budapestről Szegedre utazott. Elutazása előtt négy korsó sört és négy deci bort ivott. A szesz hatására a vonaton rövidesen- álomba szenderült. Amikor Mihályi Szilveszterné jegyvizsgáló kezelte az utasok menetjegyét, Tarnóczit is udvariasan köl- tögetni kezdték. Nagy nehezen felébredt és szidalmazni kezdte a jegyvizsgálót, később pedig ököllel arculütötté. A Ceglédi Járásbíróság hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt bathónapi börtön- büntetésre ítélte, valamint egyes jogainak gyakorlásától egy évre eltiltotta. PCT0R©VlD&Bj MECCS - SAJÁT KASSZÁRA A Monori Járásbíróságon öt vádlott ügyét kezdték tárgyalni. Mind az öten a társadalmi tulajdon hanyag kezelésével vádolva kerültek a bíróság elé. ■ Az ellenőrzés során ugyanis kiderült, hogy a strandfürdőben, valamint a labdarúgó-mérkőzéseken árusított belépőjegyek elszámolása hiányos. A vádlottak között van a sportkör volt elnöke és a gazdasági felelősök. A nagyszabású bűnügyben előreláthatólag csak a jövő hónap közepén hirdetnek ítéletet. LEVEL SANGHAJBÓL Mátyus Sándor, a nagykőrösi bélyeggyűjtő szakkör pénztárosa, magyár szövegű levelet kapott Sanghajból. Xi- Hong-Ye nevű cseretársa igen kedves levélben kért tőle néhány szép, új, magyar bélyeget. Bár a levél szövegét néhány kisebb-nagyobb nyelvtani és fogalmazási hiba „ékesítette”, a sorok mégis arra vallanak, hogy a távoli ismeretlen ismerős máris tűrhetően beszéli nyelvünket. Lám, a nemzetközi bélyegcserékkel ilyen eredmények születnek. ÖT BOLDOG EMBER A szerencse istennője, úgy látszik, szívügyének tartja Nagykőröst. A legutóbbi lot- tosorsoláson ugyanis a város egyik öttagú lottózó társasága két négyes, hat hármas és tizenhárom kettes találatot ért el. Nyereményük összege meghaladja a 260 ezer forintot GALILEI ÉLETE Brecht-bemutató a Nemzeti Színházban MEGKEZDTÉK A Sí LÓKAZLAT A Soproni Fésüsfonoda rekonstrukciója a kötöttholmik és a fLnomszövetek gyártásának fokozását teszi lehetővé, miután így a gyáraknak évente 738 tonnával több fésűsfonal áll rendelkezésükre. A papíriparban is az alap-} •anyaggyártást növelték, a Cse-| peli Papírgyárban átépített 4-y es főzőn évente 11 000 tonna £ nagyhozamú cellulózt állít»- ^ nak elő, túlnyomórészt házáig nyersanyagból. Tavaly költő- % zott új helyére a Minőségi Ci-i pőgyár. s a korszerű, a réginél^ jóval nagyobb üzemben ez év- i ben már 469 000 párral több J divatos női cipőt tudnak gyár- ^ tani. A Cardo Bútorgyár ko- í ráhban megkezdett bővítése isi befejeződött, s így ezután évente 6000 háló- 5 szoba-garnitúrával több ; kerül üzleteinkbe. í * Már működnek a KISTEXT-j ben az új szovjet automata; szövőgépek, az automata-! üzem azonban még nem kom-! fortos. Hiányzik a kiímabe-; rendezés, amelynek megépí-; tését az ez évi beruházási \ program alkalmazza. A KIS- \ TEXT 780 új szövőgépe a he- \ ruházís teljes befejezése után \ évente 4 900 000 négyzetméter j pamutszövettel növeli a gyár ■ termelését. t A könnyűiparnak az üze-l mek fejlesztésére 1961-ben: mintegy egymilliárd forint állt i rendelkezésére. 1962-ben ismét] a tavalyit megközelítő ősz-] szeg, csaknem egymilliárd fo-! rint szolgálja a, közszükségleti cikkek gyártásánál 'c növelését, s a könnyűipari üzemek gépi berendezésének felújítását. Ez évben két új létesítmény is üzembe lép. Egyik a Dunai Szalmacellulózegyár — a könnyűipar legjelentősebb beruházása —, 1962 végéig : megkezdi az üzemi próbákat. | Elkészül a Budapesti II;’— ^ risnyagyárban a kötszövő- | ipar központi festödéje is. | A könnyűiparban az idén ^ ismét mintegy húsz nagyobb ^ beruházásra kerül sor. Re- ^ konstrukció folyik például a ^ négy nagy textilkikészítő- A gyárban. A varrócémagyártás \ A jelek szerint Brecht lassan ; áttöri a magyar színházakban, % tíe még inkább a közönségben 'j megtevő vonakodó idegenke- ^ dós korlátáit, a Koldusopera, j a Kaukázusi krétakör már ko- ^ zönségsiker is volt. Színhá- ^ zaimk és nézőink, úgy tűnik, 5; megtanulják a brechti nyelvet, £ a brechti dráma és színpad ^ sajátos törvényeit, amelyek £ nem annyira az európai drá- £ mai hagyományok alaptételei- % nek tagadásai, mint azok ismé- ^ telten jogaikba helyezései. ^ A Nemzeti Színház új Brecht ^ bemutatója az író egy ik éret- ^ tabb alkotását, Galilei életét, ^ állította színpadra Ungvári % Tamás már ismert kitűnő for- ^ dításában. ^ A Nemzeti Színház előadása ^ nagyjából és egészében jelenül tős lépést tett a magyar Breoht ^ megtalálása felé, hiszen a szo- ^ cialista művészetnek ezt a vi- ^ lágméretű alkotóját nem hagy- ^ hatjuk el színpadjainkról még ^ akkor sem, ha színjátszási ha- ^ gyományaink érzelmi benyo ^ másokra épültek, és ha ennek ^ következtében közönségünk ^számára szokatlanabbak is az ^ intellektuális színpadi hatá- í sok. 4 A Galileiről szóló színjáté- 4 kot 1938—39-ben, emigrációdban irta Brecht, amikor Hahn ^professzornak és munkatársai- J nak sikerült az uránatom hasa- j dúsát elérniük. A fasizmus í előretörése idején, a tudós d Galilei alakjában és felelőssé- d gében, a megalkuvás vagy hő- 4 siesség (természetesen a brech- | ti értelmezésű, teátrális páto- 14 szától megfosztott hősiesség) ’ | dilemmáját állítja a nézők elé. d A. Galileiben nagyjából már >4 kialakult és dialektikus egyen- -d súlyba került Brecht epikus- drámája. Bizonyos fokú érzelmet, beleélést, illúziót már jogosultnak tart, de az epikusszínház elbeszélő jellege — a cselekvő drámaival szemben — az értelmi döntésre kényszerítő — az érzelmi hatásra törő helyett — a közönség kritikusan tanulmányozó szembeállítása — a vele és beleélő néző helyett — itt is megmaradt. Erre hív fel, kényszerít a szerző s a szerző szándékát jól szolgálja Major Tamásnak a magyar színházi hagyományokat is figyelembe vevő rendezői munkája, amely ugyanakkor elkerülte azt is, hogy a Berliner Ensemble előadását másolja. Galilei alakját körüllengi a „mégis mozog a föld” legendája és ez a legenda úgy fogja a tudós életének színes Képsorát figyelő nézőt, hogy az vonakodik elfogadni Brecht ítéletét. Helyesebben nem is Brecht mond ítéletet, hanem maga Galilei — az életélvező, aki eszméiben is érzéki örömet talál — önmagáról azzal, hogy az inkvizíció elképzelt borzalmai előtt megtagadja tanait. Az ő személyes erkölcsi bukása mellett azonban Brecht megmutatja, hogy eszméi, a tudomány objektív igazságai, győznek- De csak azért győzhetnek — tanulságul a mű teása idején kezdődő atomkorszak embereinek és tudósainak —, mert az emberséget szolgálják az embertelenséggel szemben. A brechti dráma és színpadfelfogás elválaszthatatlan. Eszközei tóhát nem formai modernségek. Éppen mert Galilei életének színes képeiben értelmi részvételt, íkritikát és meggyőződést kíván közönségétől, azért alkalmazza a nézővel szemben — ahogy ő nevezi — az elidegenítés eszközeit, a jelenetkezdő feliratokat, bevezető songokat és a színész játékában, olyan fogásokat, melyek biztosítják, hogy a színész sem képzelheti, hogy azonos az ábrázolt személlyel. A színház és színész feladata tehát nem csekély. Le kell mondania a nálunk megszokott hatáseszközöikről s így érni el hatást. Egészében sikerrel oldják meg ezt a feladatot a Nemzetiben. Majd mindvégig megteremtik az érzelmi helyett az intellektuális feszültséget, hiszen a történésbe a feliratokkal előre beavatott nézőt maga a probléma és az ábrázolás hogyanja kell, hogy lekösse. A közel félszáz szereplő játékát itt nincs tér méltatni. Jelentős részük az amúgyis alárendelt szerepekben hagyományosan mozog. A főszereplő Bessenyei Ferenc csupa szín, íz, ész és elevenség, játéka azonban majdnem töretlenül véghezviszi a brechti utasítást, a szerep, Galilei megmutatását, de úgy. hogy ő, a megmutató sem tűnik el szerepében. Ez a polgári érzelgősségtől mentes színészi játék villan fel a Galilei lányét alakító Berek Katiban is, különösen a darab második felében. Kállai Ferenc — Andrea Sarti, a tanítvány szerepében — már kevéssé volt brechti, lelkessége (mennyire írható ez a rendezés számlájára?) a rajongó tanítvány szerepével való azonosulás volt. A brechti színpadon hangsúlyozottan funkciót nyerő díszletekért Varga Mátyást, a jelmezekért Nagyajtay Terézt feltétlenül elismeréssel kell említeni. Cs. O. A Kiskunsági Állami Gazdaságban tavaly ősszel 45 ezer mázsa silót készítettek kukoricából. A korábbi gyakorlattól eltérően nem a föld alatt tartósították a silót, hanem föld felett, úgynevezett kazalsilókban. Az új módszerrel készített silózásnak több előnye van, így olcsóbb, kevesebb a tárolási- veszteség, s ami legfontosabb, jó minőségű, nagy tápértékű silót nyertek. A központi üzemegység vezetője Vadas Miklós és a tehenészeti brigqd vezetője meggyőződnek a felbontott siló minőségéről. (Foto; Mihók Sándor)
