Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
vi. Évfolyam. ii. szám __________________________ 1962- január 14, vasArxap Autójavító-részleget, a szervizszolgálat és a fel ve v őhálózat bővítését tervezik KSTMKW HtfíLAP ) KÜlÖH II KIADÁSA / A RÉGI ÉS AZ ÚJ Eredmények, tervek a Vasipari Kfsz-nél Az elmúlt napokban a gép- eszközök „kórházában” és „szülőotthonában”, a ceglédi Vasipari Ktsz-ben jártunk Tokai János elvtárs, a kísz vezetője adott tájékoztatást munkájukról. — Mikor alakult a ktsz? — 1951-ben. A létszám akkor még nagyon kevés volt: 16. A tavalyi tízéves jubileumi ünnepségen nemcsak az eltelt tíz év eredményeiről számoltunk be, hanem a lelkes alapító tagok között értékes jutalmakat osztottunk szét. Jelenleg szövetkezetünk 18 tagból áll. Ez a fejlődés — mert kétségtelenül az — így vélem, szükségszerű volt. Hosszú idő a technika világában tíz év! Az életszínvonal emelkedésével új gépek jelentek meg, nemcsak a nagyüzemi munka- területeken, hanem kültúr- igényekké váltak a családi házak kényelmes ellátásában és az otthoni szórakozásban. Ezek száma rohamosan emelkedett. tehát nekünk is fejlődni kellett. — Hány részlegből áll a ktsz? — A száraz számadatnál érdekesebb lesz a felsorolás. Lakatos, villanyszerelő, esztergályos, hűtőgép, motortekercselő, rádió-televízió, irodagép, kerékpár, motorkerékpár, varrógép, gumi vulkanizáló, órás és háztartási kisgépekkel foglalkozó részlegeink vannak. Ez a sokoldalú közreműködés a ceglédi lakosság gyors és kényelmes ellátását teszi lehetővé. — Mit végeztek 1961-ben? — Szövetkezetünk az elmúlt évben jól működő rádió, televízió, háztartási kisgépek és hűtőgépek szervizszolgálatát építette ki a nagykátai, mo- nori és ceglédi járásban. A feladott megrendeléseket 8 napos kifutási idővel vállalják és el is végezzük. — Még 1960-ban 250 ezer forintos beruházással új üzemépületet vásároltunk, amelyet 1961-ben további 100 ezer forinttal bővítettünk és korszerűsítettünk. A ktsz munkáját gyorsította és természetesen minőségét is javította az 52 'ezer forintos esztergapad, a 13 ezer forintos fémfűrészgép, a 10 ezer forintos hengerfúrógép és a 8 ezer forintos köszörű vásárlása. — A régi vagy megrongálódott gépeket is kijavítottuk, részben saját műhelyeinkben, részben más üzemeknél. Amire talán a legbüszkébbek vagyunk, 1961-ben munkánk minősége ellen semmi reklamáció mm fordult elő. — Mit várnak 1962-től? Mint mindenki, mi is a tervek egész sorozatával léptünk át az új esztendőbe. Ezek közül csak a legjelentősebbeket sorolom fel. — A ktsz 1962-ben egy igen régi ceglédi problémát kíván megoldani. Komplett autójavító részleget állítunk fel, ami eddig fájó hiányosság volt. Dicséretes a városi tanács gyors segítsége: épületet utalt ki a számunkra. erre a célra. Reméljük, az autósok örülnek e hírnek. Már megkötöttük a Hajdúsági Iparcikk Vállalattal a garanciális szerviz-szolgálat szerződését. Ez a részleg január 15-én indul meg. — Végezetül hadd említsem meg, hogy tervünk széleskörű felvevőhálózat kiépítése Dánszentmiklós, Cegléd- bercel, Albertirsa, Álsó-Mike- buda és Csemő községekben. Rádió, TV és háztartási kisgépek javítását könnyíti majd meg az említett intézkedés. Sóik, szép eredményt és még szebb terveket hallottunk a Vasipari Ktsz irodájában. Ezek megvalósítása — mint ahogy Tokai János elvtárs mondta — valóban a lakosság érdekében történik. Kohltnayer Ádám került a fényképezőgép lencséje elé az Alkotmány Termelőszövetkezet sertéstelepén. A kép bal sarkában ott búslakodik a halálra ítélt gémeskút, a jobb sarokban viszont büszkén magasodik a nemrégen fúrt új kút, szivattyúháza. 14 ezer forintos költséggel készítették az új kutat, amely percenkénti 250 literes teljesítményével bőven biztosítja a telep vízszükségletét. Nem utolsósorban előny a dolgozók részére az, hogy a vizet dieselmotoros szivattyú hozza fel a földből, nem kell belekapaszkodni a gémeskút ostorába A központban is folyik az élet. A tsz tehergépkocsija Dajka Sándor bácsi vezetésével állandóan úton van. Fát, takarmányt s más egyebeket szállít. Felvételünk idején éppen fával érkezett meg s Bíró János raktáros már adja az új feladatot: sertéstápot kell kihozni a keverőüzemből 300 vagon trágya érkezik folyamatosan a pilisi sertéstelepről. A tsz vontatói már több mint 180 vagonnal kihordtak a 70 holdas burgonyaföldre (Foto, szöveg: Opauszky) Mosolygó csoporttal - nevető riport J%risg$ir€»ndt>n u felvásttrSiks helystete mok teljesítését. Javítani kell a munkát a felvásárlással foglalkozó vállalatoknak is. Nem elegendő ha megkeresik a tsz-ek vezetőit és nagy tételben megkötik a szerződést a különböző termékekre, hanem alkalmazottaiknak fel kell keresniök a termelőszövetkezeti tagokat otthonukban is és itt megmagyarázva a szerződéses termelés előnyeit, velük is szerződéseket kell kötni. Ezáltal lehetővé válik, hogy az állam raktáraiban mind nagyobb mennyiségű létfontosságú élelmiszer halmozódjon fél és ennek következtében alacsonyabbak legyenek a piaci árak. — így hát mindannyian egyszerre kezdtek el itt dolgozni? — Nem. Van köztünk veterán is. Biró Istvánné négy éve, Nyújtó Istvánné tíz éve dolgozik a ruhagyárban. — Az előbb a textilutalványt emlegette. Meg lehet tudni, hogy hol osztanak ilyet? — Hogyne. Minden dolgozónk leap újévkor 750 forintos utalványt. — Miről beszélgetnek munka közben? Mert azt látom, hogy nem hallgatagok. Mi a kedves témájuk? A dal! A nevetés, a jókedv! Együtt egész dalkart alltotunk, egyik vidám nóta a másik után zeng végig a munkatermeken. — Ki a legvidámabb közöttük? — A legjobb kedvű mindig Tubáné Csikósáéval. Ök a vezetőink, s mi boldogan vesz- szük ki részünket a jókedvből — emeli fel munkájáról szép, gondozott fejét Bóbis Lászlóné. — Mi a titka a jókedvüknek? — Fiatalok vagyunk! Jókedvűen dolgozunk! Jól keresünk, általában meg vagyunk elégedve helyzetünkkel. — Mi a vágyuk? Kívánságuk? Biztosan van. — Van bizony! Hogy még soká együtt dolgozhassunk, egészségesen, jókedvűen. S hogy elérhessük a száztíz százalékot. Mi is azt kívánjuk nekik! M. Á. z Z — AZ ALBERTIRSAI Vegyesipari Ktsz 1961. IV. negyedében 500 kilogramm kru- Jpont használt fel. A cipőrész- Jleg ezen idő alatt 2000 darab ^talpalást, 80 darab fejelést í és 50 pár méretes cipőt ké- {szített. í — 335 EZER forintba került í a csomói Rákóczi Ternielőszö- j vetkezet villamosítása. A ; távvezetékre való bckapcso- j lás lehetővé teszi a gazdaság í teljes villamosítását. Kigyulladt a villany a tsz irodáiban, ; kultúrházban, az istállókban, 2 műhelyekben és a borospincékben. Közvetlenül a villa- \ mosífás után megérkezett a (tagság nagy örömére a légió jabb típusú 603-as nagykép- íernyős televízió, hogy teljes ! legyen az öröm, a gazdaság ;5000 forintért vásárolt nagy ! teljesítményű világvevő le- ; mezjátszóval felszerelt Orion• rádiót. ! — TEGNAP Ceglédberce- ! len tartotta a íöldmúvesszövet- ! kezet vezetőségválasztó kül- jdött értekezletét. Ma délelőtt • 10 órakor Abonybad, délután jkét órakor Törteién tartanak í hasonló gyűléseket, amelye- iken megválasztják a vezetősé- |get és a járási küldötteket. i — JANUAR 16-ÄN, ked• den délután három órakor kisiparos nagygyűlés lesz a mű- vclődési ház emeleti nagytermében, amelyen központi előadó ismerteti a kisiparosok ny ugdí jtörvény ét. — ARTÉZI kutat fúrnak az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetben. Jelenleg 100 méternél tartanak. Az ártézi kút már kora tavasztól folyamatosan biztosítja a gazdaság vízszükségletét. — CSEMÖ községben új orvos-lakás építését kezdik el az idén, rendelővel. Az építés 354 ezer forintba kerül, és 1963. évben fejeződik be. — A CIFRAKERTI Állami Gazdaság eredményesen fejezte be a múlt gazdasági évet, A mérlegek összeállítása folyik. Előzetes becslés szerint a gazdaság 1961-ben körülbelül 7 millió tiszta nyereséget ért el. — HÁROM járás 49 küzsé- séből átlagosan 40 ezer liter tejet vesz át naponta a ceglédi tejüzem. A tejet feldolgozás után részben a város, részben a járás ellátására fordítják és nagyobb mennyiséggel járul hozzá az üzem a budapesti tejellátáshoz. Cegléd és a három járás napi fogyasztása átlagosan napi 13 ezer liter tej, de bizonyos alkalmakkor. ünnepek előtt napi 20 ezer literre emelkedik a tejfogyasztás. — A VÁROSI tanács vb. kereskedelmi csoportja értesíti a lakosságot, hogy 1962. jan. 14-én Cegléden országos állat- és kirakodó vásár lesz, melyre vészmentes helyről mindenfajta állat felhajtható. fiamnak váltottuk be. Csak látták volna azt a boldogságot, azt az örömet, tudom, mind velem és férjemmel örültek volna. Nagyobb volt az örömünk, mintha saját részünkre vettünk volna rajta szép dolgokat. — Hogyan, már férje és négyéves fia van? Vidám, csengő kacagás a válasz. — Bizony, és már három éve dolgozom itt. Egyszerre kezdtünk dolgozni Tuba Kovács Istvánnéval, Bóbis László- néval és Kubinyi Ferencné- vel. Keresetünk havi 1000— 1100 forint. Egyébként Csikós Sándorné vagyok. z % A Május 1 Ruhagyár 48-as ^szalagjának gombfelvarró cso- '• portját látogattuk meg a na- fpokban. Mosolygó, jókedvű Znők fogadtak, akik a vidám Z beszéd közben is gyorsan moz- fgatták a varrótűket és bo- Zszorkányos gyorsasággal varrótűk fel egyik gombot a másik Z után. Látszik, hogy már nagy Ó gyakorlatuk van benne. Ó — Mitót ilyen jókedvnek? j,— kérdezzük az egyik, látszó- ^lag legfiatalabb tagját a cso- Zpportnak, egy fiatal kislányt. A £kedves arcocskán még vidáí mabb a mosoly. 6 Ó — Hogyne lennék jókedvű. Ó A 750 forintos textilutalványt /teljes egészében négyéves kisOlcsóbb lett a konyhabútor —- Van bútorunk bőven. Szállításra készen mintegy 70 garnitúra, várja a vevőket. 80. garnitúra konyha és 40 hálószoba most van festés alatt.1 Konyhabútorokból különben 10 fajtából lehet válogatni. — Melyik a legolcsóbb? — Kétezer forintért már igen szép garnitúrát tudunk adni. Szóló bútordarabokból is igen nagy a készletünk, van bőven fásláda, konyhaasztal, különböző székek, éjjeli szekrények. Nem panaszkodhatunk a forgalomra, de a mi esúcsforgalmi időszakunk most fog következni a zárszámadások idején. Nem utolsósorban ezért is rendelkezünk ilyen nagy készlettel és választékkal. — Ta — Sohasem tudtuk felkeresni úgy Varga Jánost, a Rákóczi Úti bútorbolt vezetőjét, hogy nem tudott volna mondani 'lapunk" számára’ Valami érdekeset. Mostani beszélgetésünk után is sokakat érintő érdekességekről számolhatunk be. íme a beszélgetés: — Igaz, hogy leszállították egyes bútorok árait? — Igen, január elsejétől több fazonú konyhabútornak szállították le az árát. — Milyen az árleszállítás mértéke? — Általában 500—600 forinttal lett olcsóbb egy-egy garnitúra, de van olyan is, amihez 700 forinttal olcsóbban juthatnak hozzá a vásárlók. — Milyen készlettel rendelkezik a bolt? Államunk a felvásárlás útján biztosítja a nem mező- gazdasági foglalkozású lakosság ellátását élelmiszercikkekkel. Ezért igen jelentős feladat hárul a felvásárlási szervekre annál is inkább, mert egyes termékféleségekből, mint például kenyérgabonából még nem tudtuk megtermelni azt a mennyiséget, melyre szükség lenne az ország lakosságának ellátásához. Más áruféleségekből, így például húsból egyes időszakokban bizonyos áruhiány mutatkozik. Ezért a felvásárlásnak igen gondosan HeJi...dneSter- vezni munkáját. Az 1961-es gazdásági évben Cegléd város területén a legfontosabb élelmiszerféleségekből teljesítettük a felvásárlási tervet. Néhány esetben azonban, és így az előbbi két áruféleségen kívül például a burgonyánál nem sikerült a tervezett mennyiséget felvásárolni. Természetesen ebben az elmúlt gazdasági év viszonylag mostoha időjárása is közrejátszott. Meg kell azonban állapítani, hogy olyan cikkeknél, mint például a tojás, nem ez okozta a lemaradást, hanem a felvásárló szervek, elsősorban a földművesszövetkezet nem kellő hozzáállása. Az Élelmezési Minisztérium járási, városi felvásárlási kirendeltsége felhívta a földművesszövetke- zet vezetőinek figyelmét arra, hogy a külterületen levő boltokban indítsa be a tojás felvásárlását — hiszen a járás példája azt bizonyítja, hogy az igen jól bevált módszer — ez mégiscsak részben történt meg. Többet kell tenni még termelőszövetkezeteinknek is. \ A Vörös Csillag és a Petőfi ■ tsz például nem teljesítette \ tojásból szerződéses kötele- • zettségét. Az elmúlt év mun- \ káját vizsgálva meg kell álla- j pítani, hogy sok területen tör- \ tént előrehaladás. A felvásár-< lási szervek nagyon gyorsan i levonták a következtetést a í hiányosságokból, és az idei! felvásárlási tervet a megyei: irányszámokat figyelembe vé-! ve, a lehetőséghez mérten már : ennek alapján készítették el; és igencsak így fogtak hozzá: a végrehajtáshoz is. Az 1962-es \ év ismét komoly feladatolcat \ ró e szervek elé. A megka-; pott irányszámok azonban aj legtöbb terményféleségnél reá- ; lisak és teljesíthetők. Ehhez j azonban arra van szükség, • hogy a termelőszövetkezetek < is a tavalyinál jobb hozzáál- j lást tanúsítsanak. Helytelen,! hogy egyes tsz-ek, bár ha idő-! ben kötik meg a kenyérga-! bona-értékesítési szerződést,: mázsánként tízforintos felárat! kapnak, mégsem igyekeztek \ eleget tenni kötelezettségeik-1 nek. Nagyobb súlyt kell az: idén helyezni a háztáji gaz- i daságok áruféleségeinek lekö- ■ tésére is. Otyan termékekben,; mint például a tej, a tojás, a i baromfi, a sertés, nagyban elő ■ tudják segíteni az irányszá- •